Éremtani Lapok, 1998. február-december (47-52. szám)

1998-02 / 47. szám

előlapon kettős szemcsés kör között a felirat Stephanus rex, majd a négy részre osztott belső körben az egyik felosztó vonal meghosszabbított része keresztté alakul át, amely kereszt vége a felirat első és utolsó betűje között foglal helyet.”5 Unger Emil 1974-ben leírást nem közöl, éremképe helytelen.” Györffy György 1977-ben: „... az éremkép a pénz mindkét oldalán azonos, másrészt a köriraton belül levő szemcsés kört kereszt osztja négy mezőre; a vékony vonalkereszt felső szára kifut a körirat első és utolsó betűje közé, és ott egy második kisebb keresztet hoz létre, s így, mint már Schönwisner István észrevette, kettős keresztet jelenít meg. Ez a kétoldali kettőskeresztszerű rajz egyedül áll a Karoling-típusú pénzeken.”7 Huszár Lajos 1979-ben: „Gleicharmiges Kreuz im Perlkreis, zwischen den Armen Keile. (CNH. I. I.)”8 Gedai István 1986-ban a CNH. I. 1. éremképét keresztként fogta fel.9 Kovács László számos ponton vitába szállt Gedaival, de a CNH. I. 1. éremképének eddigre kialakult megítélését nem vonta kétségbe.10 * Végül az egész kereszt-jelenség összegzése Györffy Györgytől: „... a Merovingoktól kezdve az új nemzeti államok XI. századi pénzeiig a dénár előlapjának legelterjedtebb rajzi eleme a kereszt, mely a köriraton belül helyezkedik el, és teljesen független a felirat elválasztó jelétől, többnyire egy keresztecskétől. A központi kereszt a Karoling-pénzek ezret meghaladó típusán zömök és egyenlő szárú, a végek felé vastagodik, s olykor két- vagy háromágúvá válik, emellett lebegő, azaz nem éri el a belső kört, s ritka kivétel, ha a belső kör határolja a keresztet. István érmének rajza, hogy a két kereszt egy kettős keresztté egyesül, magában áll; ezrek között is csak egy részben hasonló található, Konrád herceg zürichi verete ... A fenti sajátosságot azért emelem ki, mert a kettős kereszt kialakítása az éremrajz elő- és hátoldalán ... abban az időben, amikor István a görög császártól kettős kereszt alakú ereklyét kap Krisztus keresztjének darabkájával, olyan egybevágás, ami nem lehet véletlen.”11 2. A STEPHANUS REX feliratú előlap éremképe Nézzük meg tüzetesebben a CNH. I. 1. előlapját.12 Ha fokozott figyelemmel szemléljük, akkor az éremképben felfedezhetünk egy kardot. Ez a kard az érme függőleges tengelyében helyezkedik el és átéri a pénz egész terjedelmét, vagyis átlót képez. A markolata hozzáér a külső, a perem gyöngysorához, ellenzője a két gyöngysor közén látható. A pengéje a belső gyöngysorban alkotja függőleges szárát annak az egyenlőszárú keresztnek, amelyet a pénz leírásai rendre tartalmaznak. Azután kilép a belső gyöngysor mezejéből és hegyével megközelíti a perem gyöngysorát. A kardnak, mint az ábrázolás egységének további bizonyítékai. Figyeljük meg a kard vésetének viszonyát a vele érintkező más vésetekkel. A belső gyöngykor kétszer áthalad a kard­ ­ Huszár Lajos: Szent István pénzei. In: Szent István Emlékkönyv. Budapest 1938. 342. old. Unger Emil: Magyar éremhatározó. I. kötet. Budapest 1974. I. tábla. Györffy György­: Ist­ván király és műve. Budapest 1977. 336-337. old.­­ Huszár­ Lajos: Münzkatalog Ungarn von 1000 bis heute. Budapest 1979. 31-32. old. ’ Gedai István:­­A magyar pénzverés kezdete. Budapest 1986. 96-98. old. Kovács László: Megjegyzések Gedai István: A magyar pénzverés kezdete c. könyvéhez. Századok 1988. 674-693. old. Györffy György i. m. 336-337. old. I. Huszár Lajos i. m­. borítólapja. Éremtani Lapok 47. szám, 1998 február

Next