Éremtani Lapok, 2004. február-december (83-88. szám)
2004-02 / 83. szám
Molnár Péter MAGYARORSZÁG FÉM- ÉS PAPÍRPÉNZEI 1892-1900 KÖZÖTT A MAGYAR TÖRVÉNYEK ÉS RENDELETEK TÜKRÉBEN Harmadik rész II. A koronaérték megállapítása 1892-ben 1892-ben az osztrák értéket felváltotta a koronaérték. E fontos valutareform jól átgondolt pénzügyi politika eredményeképpen született. A Monarchia pénzrendszere aranyalapra helyeződött át, ami már jócskán időszerű volt. 1. A valutareform főbb okai pénztörténeti szempontból és a törvénykezés menete Csak röviden szeretném áttekinteni, melyek voltak a reform főbb kiváltó okai, illetve, hogy milyen kérdésekre kellett választ adni sikeressége érdekében. A valutareform szükségessége az 1860-as évektől már erősen érződött. Ez szoros összefüggésben állt az újonnan feltárt amerikai ezüstbányákkal, melyek ontották az ezüstöt, megrengetve azon országok gazdaságát, melyek pénzrendszere ezüstalapú volt. Ugyanis az ezüst állandó értékingadozása, aranyhoz való viszonya károsan hatott ezen államok pénzrendszerére. A legfőbb kérdés az volt, hogy mely országok tudnak ezzel a problémával sikeresen megküzdeni, természetesen azok, amelyek hamarabb térnek át az aranyalapra. Ezen a téren Anglia volt a legkedvezőbb helyzetben, mert pénzrendszere már a XVIII. század végén az aranyra épült. Őt követte Németország 1871-ben, majd a skandináv államok és Hollandia. A Monarchiát ez igen hátrányosan érintette, hiszen rengeteg ezüst áramlott területére, melyet haszonnal lehetett pénzzé veretni, így megérte behozni az országba. 1879-ben meg is tiltották az ezüst magánosok részéről történő pénzzé veretését. Közben az ezüst ára rohamosan csökkent, s a nemzetközi kereskedelem értékmérője is már az arany volt. Az 1880-as évek békés időszaka - nincs háború Európában - kedvező lehetőséget biztosított a Monarchiának a reform véghezviteléhez. A terv már régóta megvolt, de az idő nem volt alkalmas a kivitelezésre. Magyarországon ekkortájt lett előbb pénzügyi államtitkár, majd 1889-től pénzügyminiszter az a Wekerle Sándor, akinek nevéhez fűződnek a valutarendezés kezdeti lépései. Valutánk rendezésével kapcsolatban már az 1860-1870-es évektől kezdve sok tanulmány készült közgazdászok, politikusok tollából. Ezek száma 1890 körül megnőtt. A Nemzetgazdasági Szemle című folyóirat a valutakérdés tárgyában még pályázatot is kiírt 102 aktualitása miatt. E munkák legfőbb kérdései a következőkről 102 A beérkezett pályaművek közül néhányat jutalomban és dicséretben részesítettek. Kiemelkedett közülük Székely Ferencz: Valutánk rendezéséről c. műve. In: Nemzetgazdasági Szemle, 1890. 101-127. o., illetve Mandello Gyula: Valutánk rendezése c. írása. In: Nemzetgazdasági Szemle, 1890. 233-265. o. Éremtani Lapok 83. szám, 2004. február