Ergonómia, 1977 (10. évfolyam, 1-4. szám)

1977 / 1. szám

I ANT­ALOV­ITS MIKLÓS KAUCSEK GYÖRGY NEMESKÉRI GYULA Ergonómiai módszerek felhasználása a termelésszervezési feladatok megoldásában (Egy termelőegység ergonómiai elemzésének tapasztalatai) Az ergonómiai elemzés mindig egy elemi termelőegység problémáinak vizsgálatára irányul, mintegy mesterségesen kiszakítva azt termelési környezetéből. Az elemzés tapasz­talatai tehát csak az elemi termelőegységre vonatkoznak, de a problémák felszámolása nem lehet független a nagyobb termelőegység (üzem, vállalat) céljaitól és lehetőségeitől. A termelésszervezésnek nélkülözhetetlen része az ergonómia, de az előzőekből következően feladata csak a problémák feltárása és a döntések előkészítésére szorítkozik. Az ergonómiai elemzés akkor teljesíti hivatását, ha az eredmények feldolgozása során fény derül mindazokra a hibákra és fogyatékosságokra, amelyek a rendszer elemeinek hatékony együttműködését gátolják, ill. a rendszer teljesítő­­képességét és megbízhatóságát csökkentik. Metodikánk szerint —■ Antalovits M., Kaucsek Gy. (1976) — az ergonómiai elemzés a következő három, egy­másra épülő és egymással szoros kapcsolatban levő lépcső­ből áll:1­­ Az ergonómiai elemzés általunk javasolt módszerét az Ergonómia 1976/3. számában részletesen ismertettük. A jelen tanulmányban ezért a módszer le­írását nem ismételjük meg, hanem vázlatos összefoglalásával csupán hivatko­zunk rá. Reméljük, hogy a gyakorlati példa bemutatása hűen tükrözi az ergo­nómiai elemzés módszertani gondolatmenetét, és rámutat az elemzés során al­kalmazott vizsgálati módszerekre is. Jelen közleményünkben ezek részletes ismertetését nem tartottuk feladatunknak. a) a rendszer elemzése a dokumentációs fázisban. Célunk az, hogy megismerjük a rendszer statikus sajá­tosságait, vagyis: — a rendszer egyes elemeit, — a termelési célokat, — a termelési feltételeket; b) a rendszer elemzése a működés fázisában. Célunk a rendszer dinamikus sajátosságainak feltárása; c) az ember pszichofiziológiai és társas reakcióinak elemzése. Célunk az, hogy a dolgozó ember igénybe­vételének jellegét és mértékét megismerjük. Ebben a fá­zisban a különböző pszichofiziológiai és társas reak­ciók okának mélyebb magyarázatára az előző fázisok­ban nyert tapasztalatok is segítséget nyújthatnak. Bár mindhárom elemzési fázis megvalósítása egymástól lényegesen eltérő módszertani apparátus segítségével törté­nik, az elemzés tartalmilag mégis egységes egészet alkot abban az értelemben, hogy az egyes elemzési fázisok kölcsö­nösen feltételezik egymást. 1. A VIZSGÁLT TERMELŐEGYSÉG ISMERTETÉSE A vizsgálat tárgya az egyik gépipari nagyvállalatnál mű­ködő forgácsoló célgépekkel felszerelt nagy teljesítményű gyártósor (a továbbiakban főtranszfer) volt.­­ A főtranszfer feladata: nagyméretű munkadarabok előírt pontosságú forgácsoló megmunkálása.­­ Az egész üzem kapacitását a főtranszfer kapacitása hatá­rozza meg, mivel az üzemben a főtranszferhez kapcsolódó minden további termelőegység, valamint a készreszerelési folyamat is nagyobb kapacitású. E tény hangsúlyozásával szeretnénk rámutatni arra, hogy az ergonómiai elemzést mindig a termelési rendszerben meghatározó szerepet betöltő elemi termelőegységre kell vonatkoztatni, ha az a célunk, hogy az elemzés tapasztalatai a termelésszervezés számára is hatékony segítséget nyújtsanak. 1. ábra A főtranszfer részei

Next