Ergonómia, 1977 (10. évfolyam, 1-4. szám)
1977 / 1. szám
I ANTALOVITS MIKLÓS KAUCSEK GYÖRGY NEMESKÉRI GYULA Ergonómiai módszerek felhasználása a termelésszervezési feladatok megoldásában (Egy termelőegység ergonómiai elemzésének tapasztalatai) Az ergonómiai elemzés mindig egy elemi termelőegység problémáinak vizsgálatára irányul, mintegy mesterségesen kiszakítva azt termelési környezetéből. Az elemzés tapasztalatai tehát csak az elemi termelőegységre vonatkoznak, de a problémák felszámolása nem lehet független a nagyobb termelőegység (üzem, vállalat) céljaitól és lehetőségeitől. A termelésszervezésnek nélkülözhetetlen része az ergonómia, de az előzőekből következően feladata csak a problémák feltárása és a döntések előkészítésére szorítkozik. Az ergonómiai elemzés akkor teljesíti hivatását, ha az eredmények feldolgozása során fény derül mindazokra a hibákra és fogyatékosságokra, amelyek a rendszer elemeinek hatékony együttműködését gátolják, ill. a rendszer teljesítőképességét és megbízhatóságát csökkentik. Metodikánk szerint —■ Antalovits M., Kaucsek Gy. (1976) — az ergonómiai elemzés a következő három, egymásra épülő és egymással szoros kapcsolatban levő lépcsőből áll:1 Az ergonómiai elemzés általunk javasolt módszerét az Ergonómia 1976/3. számában részletesen ismertettük. A jelen tanulmányban ezért a módszer leírását nem ismételjük meg, hanem vázlatos összefoglalásával csupán hivatkozunk rá. Reméljük, hogy a gyakorlati példa bemutatása hűen tükrözi az ergonómiai elemzés módszertani gondolatmenetét, és rámutat az elemzés során alkalmazott vizsgálati módszerekre is. Jelen közleményünkben ezek részletes ismertetését nem tartottuk feladatunknak. a) a rendszer elemzése a dokumentációs fázisban. Célunk az, hogy megismerjük a rendszer statikus sajátosságait, vagyis: — a rendszer egyes elemeit, — a termelési célokat, — a termelési feltételeket; b) a rendszer elemzése a működés fázisában. Célunk a rendszer dinamikus sajátosságainak feltárása; c) az ember pszichofiziológiai és társas reakcióinak elemzése. Célunk az, hogy a dolgozó ember igénybevételének jellegét és mértékét megismerjük. Ebben a fázisban a különböző pszichofiziológiai és társas reakciók okának mélyebb magyarázatára az előző fázisokban nyert tapasztalatok is segítséget nyújthatnak. Bár mindhárom elemzési fázis megvalósítása egymástól lényegesen eltérő módszertani apparátus segítségével történik, az elemzés tartalmilag mégis egységes egészet alkot abban az értelemben, hogy az egyes elemzési fázisok kölcsönösen feltételezik egymást. 1. A VIZSGÁLT TERMELŐEGYSÉG ISMERTETÉSE A vizsgálat tárgya az egyik gépipari nagyvállalatnál működő forgácsoló célgépekkel felszerelt nagy teljesítményű gyártósor (a továbbiakban főtranszfer) volt. A főtranszfer feladata: nagyméretű munkadarabok előírt pontosságú forgácsoló megmunkálása. Az egész üzem kapacitását a főtranszfer kapacitása határozza meg, mivel az üzemben a főtranszferhez kapcsolódó minden további termelőegység, valamint a készreszerelési folyamat is nagyobb kapacitású. E tény hangsúlyozásával szeretnénk rámutatni arra, hogy az ergonómiai elemzést mindig a termelési rendszerben meghatározó szerepet betöltő elemi termelőegységre kell vonatkoztatni, ha az a célunk, hogy az elemzés tapasztalatai a termelésszervezés számára is hatékony segítséget nyújtsanak. 1. ábra A főtranszfer részei