Ergonómia, 1988 (21. évfolyam, 1-4. szám)
1988 / 1. szám
DR. PERCZEL TAMÁS Vezetők általános és munkaérték-orientációjának elemzése IV. ÉRTÉKSTRUKTÚRÁK, ÉRTÉKDIMENZIÓK — A TELJES MINTA JELLEMZÉSE Az eredeti elképzelés szerint a vezetőkből álló csoportok szociokulturális jellemzőinek ismertetésével kezdtük volna meg az eredmények bemutatását, és ezt követte volna az értékek, értékorientációk strukturális elemzése. Azért tértünk el ettől az elképzeléstől, mert szemléleti keretet kívánunk biztosítani a vezetői értékválasztások kezeléséhez, ehhez viszont a teljes minta lényegesebb jellemzőinek ismerete szükséges. Előrebocsátjuk, hogy a következő részben sem a már említett szociokulturális jellemzők tárgyalását ejtjük meg, hanem a vezetői értékstruktúrákat mutatjuk be. Természetesen nem az ok-okozati viszonyt kívánjuk megfordítani, nem abból indulunk ki, hogy a szociokulturális jellemzőket, az életszemlélet egészét az értékstruktúra határozza meg, de úgy véljük, hogy izgalmasabb feladat az olvasó számára is egy meglévő értékstruktúra sajátosságaira keresni magyarázó okokat, mintsem egymástól elkülönítetten szemügyre venni a különböző jellemzőket. Terjedelmi okokból kényszerű szelekciónak vetettük alá a vizsgálati eredményeket, de emellett azt is bemutatjuk, hogy mire terjed ki a teljes körű elemzés. A vizsgálati csoportok ismertetése során már említettük, hogy reprezentatív minta helyett polarizált alcsoportok kialakítására törekedtünk. Természetesen ez, valamint az alcsoportok eltérő létszáma korlátozza a teljes minta eredményeinek elemzéséből levonható következtetéseket, megítélésünk szerint azonban a mégis kimutatható közös sajátosságok emiatt még stabilabbnak mondhatók. A vizsgálati eredmények feldolgozási-elemzési stratégiáját a következő fázisokból állítottuk össze: 1. A teljes minta eredményeinek elemzése, ezen belül: a) az értékblokk dimenziónkénti vizsgálata, egyrészt a preferáltsági rangsorok meghatározása, másrészt az értékek dimenzión belüli strukturálódásának feltárása érdekében (faktoranalízis és clusteranalízis); b) a dimenziók közötti kapcsolat vizsgálata (páronkénti, többszörös és parciális korrelációszámítás) ; c) kiegészítő értékvizsgálatok eredményeinek elemzése (értékkombinációk, értékhelyettesítések és a Herzberg-féle történet, illetve fantáziakép értékszempontú vizsgálata); d) a kiegészítő értékvizsgálatok eredményeinek egybevetése, az életvezetési csődhöz vezető okok értékszempontú vizsgálatának eredményeivel (1200 sikertelen öngyilkosságot elkövetett személy cselekményelőzményének tartalomelemzése alapján); e) tulajdonságok megítélését tartalmazó eredmények elemzése az a)—b) pontnak megfelelően; f) munkahelyi jellemzők megítélését tartalmazó eredmények elemzése az a)—b) pontnak megfelelően ; g) szervezettel, vezetéssel kapcsolatos vélekedések elemzése az a) pontnak megfelelően. 2. Alcsoportok jellemzőinek meghatározása: a) értékek dimenziónkénti elemzése, a rangsorok csoportonkénti meghatározása, belső struktúrájának feltárása (clusteranalízis), a csoportok közötti eltérés, illetve a csoportazonosságot befolyásoló értékkombinációk kiemelése (diszkriminanciaanalízis, jackknifed-osztályozás); b) kiegészítő értékvizsgálatok eredményeinek öszszehasonlító elemzése; c) az a) pontban jelölt elemzés végrehajtása tulajdonságokra, munkahelyi jellemzőkre és szervezetvezetés-megítélésre vonatkozóan; d) a 20 kijelentés teszt eredményei csoportok közötti eltérésének elemzése. 3. Nem és évfolyam hatás elemzése az érték, tulajdonság, munkahelyi jellemző és szervezeti-vezetési vélekedés minden stemlére vonatkozóan (műszaki főiskolánál két szempontos, ELTE-s csoport esetében egy szempontos varianciaanalízis). 4. Vezetői csoportok eredményeinek elemzése (értékválasztás, Herzberg-történetek, munkamegelégedettségi kérdőív, döntési helyzetek, énkép, vezetőkép, beosztottkép és személyiségi jellemzők kapcsolatának vizsgálata). 5. Kiemelt érték, tulajdonság, munkahelyi jellemző dimenziók együttes elemzése a teljes mintára és a főcsoportokra jellemző többszintű közös struktúra meghatározása érdekében (faktor- és clusteranalízis). Mint cikksorozatunk bevezetőjében már jeleztük, nem tárgyalunk részletesen minden elemzési eredményt, ezért a teljes minta bemutatásakor a 12 értékdimenzióból csak a nyolc leglényegesebbnek bizonyultat ismertetjük, kizárólag a rangsorok és a faktoranalízis alapján, és nem tárgyaljuk a dimenziók közötti kapcsolatokat sem. Az elemzés első lépésében tehát a teljes mintaértékekkel kapcsolatos vélekedéseket vizsgáltuk meg dimenziónkénti bontásban. Az 1. táblázat tartalmazza a rangsorokat minden dimenzió szerint, ezért a szöveges