Ergonómia, 1988 (21. évfolyam, 1-4. szám)

1988 / 1. szám

DR. PERCZEL TAMÁS Vezetők általános és munkaérték-orientációjának elemzése IV. ÉRTÉKSTRUKTÚRÁK, ÉRTÉKDIMENZIÓK — A TELJES MINTA JELLEMZÉSE Az eredeti elképzelés szerint a vezetőkből álló csopor­tok szociokulturális jellemzőinek ismertetésével kezd­tük volna meg az eredmények bemutatását, és ezt kö­vette volna az értékek, értékorientációk strukturális elemzése. Azért tértünk el ettől az elképzeléstől, mert szemléleti keretet kívánunk biztosítani a vezetői érték­­választások kezeléséhez, ehhez viszont a teljes minta lényegesebb jellemzőinek ismerete szükséges. Előre­bocsátjuk, hogy a következő részben sem a már em­lített szociokulturális jellemzők tárgyalását ejtjük meg, hanem a vezetői értékstruktúrákat mutatjuk be. Természetesen nem az ok-okozati viszonyt kívánjuk megfordítani, nem abból indulunk ki, hogy a szocio­kulturális jellemzőket, az életszemlélet egészét az érték­struktúra határozza meg, de úgy véljük, hogy izgal­masabb feladat az olvasó számára is egy meglévő ér­tékstruktúra sajátosságaira keresni magyarázó okokat, mintsem egymástól elkülönítetten szemügyre venni a különböző jellemzőket. Terjedelmi okokból kényszerű szelekciónak vetettük alá a vizsgálati eredményeket, de emellett azt is be­mutatjuk, hogy mire terjed ki a teljes körű elemzés. A vizsgálati csoportok ismertetése során már emlí­tettük, hogy reprezentatív minta helyett polarizált al­csoportok kialakítására törekedtünk. Természetesen ez, valamint az alcsoportok eltérő létszáma korlátozza a teljes minta eredményeinek elemzéséből levonható következtetéseket, megítélésünk szerint azonban a mégis kimutatható közös sajátosságok emiatt még sta­bilabbnak mondhatók. A vizsgálati eredmények feldolgozási-elemzési stra­tégiáját a következő fázisokból állítottuk össze: 1. A teljes minta eredményeinek elemzése, ezen belül: a) az értékblokk dimenziónkénti vizsgálata, egy­részt a preferáltsági rangsorok meghatározása, másrészt az értékek dimenzión belüli struktu­rálódásának feltárása érdekében (faktoranalízis és clusteranalízis); b) a dimenziók közötti kapcsolat vizsgálata (pá­­ronkénti, többszörös és parciális korreláció­­számítás) ; c) kiegészítő értékvizsgálatok eredményeinek elemzése (értékkombinációk, értékhelyettesíté­sek és a Herzberg-féle­­ történet, illetve fan­táziakép értékszempontú vizsgálata); d) a kiegészítő értékvizsgálatok eredményeinek egybevetése, az életvezetési csődhöz vezető okok értékszempontú vizsgálatának eredmé­nyeivel (1200 sikertelen öngyilkosságot elköve­tett személy cselekményelőzményének tarta­lomelemzése alapján); e) tulajdonságok megítélését tartalmazó eredmé­nyek elemzése az a)—b) pontnak megfelelően; f) munkahelyi jellemzők megítélését tartalmazó eredmények elemzése az a)—b) pontnak meg­felelően ; g) szervezettel, vezetéssel kapcsolatos vélekedések elemzése az a) pontnak megfelelően. 2. Alcsoportok jellemzőinek meghatározása: a) értékek dimenziónkénti elemzése, a rangsorok csoportonkénti meghatározása, belső struktú­rájának feltárása (clusteranalízis), a csoportok közötti eltérés, illetve a csoportazonosságot befolyásoló értékkombinációk kiemelése (diszkriminanciaanalízis, jackknifed-osztályo­­zás); b) kiegészítő értékvizsgálatok eredményeinek ösz­­szehasonlító elemzése; c) az a) pontban jelölt elemzés végrehajtása tulaj­donságokra, munkahelyi jellemzőkre és szer­­vezetvezetés-megítélésre vonatkozóan; d) a 20 kijelentés teszt eredményei csoportok kö­zötti eltérésének elemzése. 3. Nem és évfolyam hatás elemzése az érték, tulajdon­ság, munkahelyi jellemző és szervezeti-vezetési vé­lekedés minden stemlére vonatkozóan (műszaki fő­iskolánál két szempontos, ELTE-s csoport esetében egy szempontos varianciaanalízis). 4. Vezetői csoportok eredményeinek elemzése (érték­­választás, Herzberg-történetek, munkamegelégedett­ségi kérdőív, döntési helyzetek, énkép, vezetőkép, beosztottkép és személyiségi jellemzők kapcsolatá­nak vizsgálata). 5. Kiemelt érték, tulajdonság, munkahelyi jellemző di­menziók együttes elemzése a teljes mintára és a fő­csoportokra jellemző többszintű közös struktúra meghatározása érdekében (faktor- és clusteranalí­zis). Mint cikksorozatunk bevezetőjében már jeleztük, nem tárgyalunk részletesen minden elemzési eredményt, ezért a teljes minta bemutatásakor a 12 értékdimenzió­ból csak a nyolc leglényegesebbnek bizonyultat ismer­tetjük, kizárólag a rangsorok és a faktoranalízis alap­ján, és nem tárgyaljuk a dimenziók közötti kapcsola­tokat sem. Az elemzés első lépésében tehát a teljes mintaérté­kekkel kapcsolatos vélekedéseket vizsgáltuk meg di­menziónkénti bontásban. Az 1. táblázat tartalmazza a rangsorokat minden dimenzió szerint, ezért a szöveges

Next