Értekezések a Történeti Tudományok köréből 2. kötet (1872-1873)

1. Hunfalvy János: Jelentés az Antwerpiában 1871-ik évi augusztus 13–22-éig tartott nemzetközi geografiai congressus munkálatairól. (1872)

JELENTÉS az An­twerpiában 1871-­dik évi augustus IS—22-éig tartott nem­zetközi geograph­iai congressus munkálatairól. HUNFALVY JÁNOS r. tagtól (Olvas­ttatott az Akadémia 1872-dik január 8. ülésében.) Antwerpia városa a közép­korban és az uj­kor elején Németalföld egyik legnépesebb s leggazdagabb városa volt. A 12. évszáz óta Brügge és Gent városokkal versenyezvén, ezeket csakhamar túlszárnyalá­s a kereskedésnek és mű­iparnak oly virágzó székhelyévé lön, hogy a 16. évszáz első felében a büszke Velenczén is túltett s az egész keresztyén világnak legélénkebb és legfényesebb városa volt. Hajói nem­csak Európa tengereit szeldelték, hanem Arábia, Persia és India kikötőit is sűrűn látogatták. Ámde II. Fülöp vallási türelmetlensége és önkényes szeszélyes uralkodása lángba bob­ta Németalföldet, s a hosszú és kegyetlen háború csapá­sai leginkább Antwerpiát fújták. A letiport város a spanyol hadak ismételt dúlásai következtén szemlátomást hanyatlék és pusztula, s a vesztfáliai békekötés végkép elmetsző éltető erőt, midőn a Selda torkolatát az elszakadt és felszabadult hollandiak birtokában hagyá­s a kereskedés elől teljesen elzárt. Antverpia azóta folyton folyvást hanyatlott, 1790-ben már csak 40,000 lakosa volt. Ez időszak azonban­ a város legmélyebb sülyedését jelöli , a franczia forradalom kitörése után a Selda torkolata újra megnyílt,s Antverpia ismét éledezni kezdett; I. Napoleon uralkodása idejében még csak lassan, de a párisi békekötések után mind gyorsabban emelkedék és gyarapodék. E békekötések által Belgium és Hollandia egy M. T. AKAD. ÉRTEK. A TÖRTÉNETI TUD. KÖRÉBŐL 1872. 1.

Next