Értekezések a Történeti Tudományok köréből 2. kötet (1872-1873)
1. Hunfalvy János: Jelentés az Antwerpiában 1871-ik évi augusztus 13–22-éig tartott nemzetközi geografiai congressus munkálatairól. (1872)
JELENTÉS az Antwerpiában 1871-dik évi augustus IS—22-éig tartott nemzetközi geographiai congressus munkálatairól. HUNFALVY JÁNOS r. tagtól (Olvasttatott az Akadémia 1872-dik január 8. ülésében.) Antwerpia városa a középkorban és az ujkor elején Németalföld egyik legnépesebb s leggazdagabb városa volt. A 12. évszáz óta Brügge és Gent városokkal versenyezvén, ezeket csakhamar túlszárnyalás a kereskedésnek és műiparnak oly virágzó székhelyévé lön, hogy a 16. évszáz első felében a büszke Velenczén is túltett s az egész keresztyén világnak legélénkebb és legfényesebb városa volt. Hajói nemcsak Európa tengereit szeldelték, hanem Arábia, Persia és India kikötőit is sűrűn látogatták. Ámde II. Fülöp vallási türelmetlensége és önkényes szeszélyes uralkodása lángba bobta Németalföldet, s a hosszú és kegyetlen háború csapásai leginkább Antwerpiát fújták. A letiport város a spanyol hadak ismételt dúlásai következtén szemlátomást hanyatlék és pusztula, s a vesztfáliai békekötés végkép elmetsző éltető erőt, midőn a Selda torkolatát az elszakadt és felszabadult hollandiak birtokában hagyás a kereskedés elől teljesen elzárt. Antverpia azóta folyton folyvást hanyatlott, 1790-ben már csak 40,000 lakosa volt. Ez időszak azonban a város legmélyebb sülyedését jelöli , a franczia forradalom kitörése után a Selda torkolata újra megnyílt,s Antverpia ismét éledezni kezdett; I. Napoleon uralkodása idejében még csak lassan, de a párisi békekötések után mind gyorsabban emelkedék és gyarapodék. E békekötések által Belgium és Hollandia egy M. T. AKAD. ÉRTEK. A TÖRTÉNETI TUD. KÖRÉBŐL 1872. 1.