Esti Budapest, 1952. április (1. évfolyam, 1-23. szám)

1952-04-22 / 16. szám

4 Panoptikum és az eleven élet. (Gondolatok egy Csehov-bemutató után) . Zegén­y Ványa bácsi, nem ismertél életedben boldogságot, de várj csak. Várja bácsi, várj... Megpihenünk... így biztatja a mennyországgal Szónyácska Ványa bácsit, így biztatja maga is könnyekkel a szemében, miközben rájuk borul az est a kis vidéki házacskában, az összetört életnek e fülledt dühös levegőjű kriptájában. És mosolyogni próbál Szónya, de nem sikerül neki, maga se hisz a jószándékú hazugságban, amely —­­mint szalmaszál a fuldokló­nak —­ kelésnek bizonyul kárpót­lásul megnyomorított, elrontott és értelmetlen életek garmadájáért. Micsoda galériája a boldog­­ka­ján embereknek a „Ványa bá­csi”/ ez a századfordulós polgár­ság talajvesztettségét a kortárs és a zseni teljes hitelével bemu­tató csehovi színmű. Micsoda kö­nyörtelen kritikája a burzsoá­­tár­sadalom embertelenségének, amely értékes lelkeket­­lök a szemét­dombra, sodor az alkohol és a nihilizmus felé. S amelynek jobb­jai sem tudnak már egyebet, mint a halálharangot kongatni önmaguk felett. ]\/l ilyen zsenialitással érzé­­kelteti Csehov a mindent megfojtó reménytelenségnek ezt a lérekörő munkáját. Figurái kö­zül a jobb sorsra érdemes emberek is sírnivaló könnyelműséggel vetélik el legszebb képességeiket a talmi jóság és erkölcs hazug bálványának oltárán. Azt hiszik, önfeláldozók,­ pedig csak nem mernek és nem tudnak élni, mert provinciális eltemetettségükön túl lelküknek is határt szab az előítéletek egész sorozata, végzetesen meghatározza őket származásuk, osztályhelyzetük, nevelésük és az az ellentmondásokkal tele, számukra éppen az elmondottak­­­olytán kaotikus korszak, amelyben élnek. Próbáljatok, akarjatok élni! — ezt szuggerálta az író a darab minden mondatával. S már nem is hősei számára, akiket remény­telenül elveszetteknek tekintett. Azokhoz szólt, azok előtt leplezte" le Csehov e bomló társadalom nihilizmusát, akik akkor már harc­ban állottak vele­­ egy jobb jövő biztos ígéretével vállalták az egész emberiség teljesebb életéért a küzdelmet.­ Az ő igazuk kapott szárnyakat a csehovi ábrázolástól s kap ma is a világ minden tá­ján, ahol a realista költészet e megdöbbentő tükrében az utolsó perceit élő polgári világ kényte­len magára ismerni. A nekünk, felszabadult embe­­reknek, túl az igazi nagy mű okozta gyönyörűségen, jó em­lékeztető ez a darab arra a ná­lunk már letűnt világra, amely­nek borzalmai egykor minket is fojtogattak. Alig fél évszázad alatt megvalósultak a színmű egyik főszereplőjének, Asztrov doktor­nak szavai: — Akik majd száz, kétszáz év múlva járnak a földön, akik majd lenéznek bennünket, hogy az életünket ilyen ostobán és íz­léstelenül éltük, azok talán majd megtalálják azt a csodaszert, amely boldoggá teszi az embert Ez a „csodaszer”, a szabadság, persze nem az égből hul­lott alá. Milliók harcoltak érte s kilépve a színházból, a múlt ijesztő panoptikuma után a boldog, eleven élet láttán rájuk gon­dolunk hálával és szeretettel. Rájuk és harcostársukra, a nagy orosz íróra, akinek örökszépségű igéi a Katona József Színház nagyszerű színészeinek tolmácsolásában híven leplezve le a múltat, a mi jelenünk egyre növekvő szépségét is mutatja. Darvas Szilárd ,­ s Gőzön Gyula, Mészáros Ági, Lukács Margit, Maklári Zoltán és Bessenyei Ferenc a „Ványa bácsit’ egyik jelenetében. Újszervezésű iskolák igazgatóinak és tanulmányi vezetőinek értekezlete Ma reggel a közoktatásügyi minisztériumban megkezdődött az újszervezésű iskolák­ igaz­gatóinak és a beosztott tanul­mányi vezetők értekezlete. Az értekezletet tartó általános és középiskolai pedagógusok az idei tanévben először használ­ták iskoláikban I. K­ Novikov kreáló szovjet pedagógus ta­pasztalatait az oktató és nevelő munka megjavítására. Huszár Pál a nevelési főosz­tály képviseletében elmondotta, hogy szovjet tapasztalatok alap­t­járt a tanárok elmélyülten fog­lalkoztak a tanítási óra elméleti kérdéseivel s ezeknek gyakorlati alkalmazásával. Kiemelkedő munkát végzett a Szilágyi Er­­zsébet-leánygimnázium, ahol a nevelők bemutató tanulási órá­kon dolgozták fel a megadott irodalmat és összegyűjtötték a tanítási órákon szerzett tapasz­talatokat. Elsőrendű fontosságú — mondotta —, hogy egyes is­kolákban az igazgatók nagyobb önállóságot adjanak a tanul­mányi vezetőknek. Az értekezlet még tart. A budapesti m­ozik­­at* tapasztattam... Kedves elvtársak! Moziélményemről szeretnék beszámolni. Mindenekelőtt arról, hogy megnéztem az ,,Ütközet békében” című filmet, amelyet kü­lönösen azért tartok fontosnak, mert hasznos nevelési módszere­ket tanulhatunk belőle. Azt tanítja nekünk ez a film, hogyan nevelhetünk új t­ípusú, áldozatkész, öntudatos, szocialista embere­ket. Ezután pedig két apróbb észrevételemet akarom megtenni. Az egyik az, hogy rendkívül helyesnek tartom a filmszínházaknak azt a gyakorlatát, hogy közvetlenül a híradó- vagy a kísérőmű­­sor után tartanak szünetet, mert ily módon a közönség a nagy filmet egyhuzamban, zavartalanul élvezheti. Ez a zavartalanság azonban nem mindig teljes. Ülök a moziban és nézem a híradót. Egyszer villanylámpa fénye csap a szemembe: a jegyszedő az, aki megvilágítja a sötétben a csetlő-botló későnjövő útját. Az egész sor feláll és a későnjövő begázol a helyére. Az a javas­latom, hogy aki későn érkezik, csak a szünetben foglalhassa el helyét, amint ez színházainkban már így történik. Balogh László, H. M. Építőanyagipari Anyagellátó Vállalat Csütörtökön mutatják be a „Gyermekéveim" című Sztálin-díjas filmet A Sztálin-díjjal kitüntetett Mmntrilógia első részét, a Gor­kij gyermekkoráról szóló „Gyer­mekéveim” című filmet, április 24-től, csütörtöktől kezdve játs­­sza a Corvin, a Május 1 és a pestlőrinci Brigád-mozi. Még a harmincas évek végén készült a film, amelyet Mark Donszkoj rendezett. A nagy szocialista realista író életén keresztül tárja elénk a film a XIX. szá­zad végének és a XX. század elejének korképét, a cárizmus rabságában sínylődő orosz nép szenvedéseit. A filmművészet e klasszikus remeke szinkron fel­dolgozásban kerül a magyar közönség elé. HU A kis Alexej és a nagyapa Bians! Eddig 392 diák tanul tovább a VI. kerületben A VI. kerületi általános isko­lák nyolcadik osztályos tanulói közül eddig 392-en jelentkeztek továbbtanulásra. Kétszáznyolc­vanöt tanuló gimnáziumban, 107 pedig ipari technikumokban kí­ván tovább tanulni. A VI. kerü­leti tanács oktatási állandó bi­zottsága a tanév kezdete óta szoros kapcsolatot tart fenn az iskolák­ pedagógusaival és a szülői munkaközösségekkel. Az állandó bizottság mellett ma már három albizottság működik, munkájukat mintegy 700 akti­vista támogatja. Különösen jó munkát végeznek az általános iskolai albizottságok és szülői munkaközösségek tagjai. Az elmúlt hónapokban számos csa­ládot látogattak meg és a szü­lők figyelmét felhívták a gyer­mekeik továbbtanulásának je­lentőségére. Képzőművészeti pályázat fővárosunk múltjáról és jelenéről Kötött témájú képzőművészeti pályázatot írt ki meghívott mű­vészek részére a Budapesti Vá­rosi Tanács végrehajtó bizott­sága. A pályázatok tizenhét té­makört ölelnek fel, amelyek fő­városunk történetének haladó hagyományaival és mai életével kapcsolatosak. Például: 1848 március 15-e Budapesten, — Budapest felszabadulása, — ta­nácstagi fogadóórák, — béke­kölcsönjegyzés az üzemekben, — lakógyűlések, — budapesti termelőszövetkezeti csoportok élete, — dolgozók a színház­ban, — szépülő Budapest, stk Minden egyes témakörben há­rom-három művészt hívtak meg. Operaház- Halka (L, 8., ?). — Városi: Tosca (Magyar—Réti—Pet­­hes-bérlet, 7). — Nemzeti: Hamlet (Ambrus-bérlet, 6). — Katona Jó­zsef Színház: Erő (Komáromi-bér­let, 7). — Madách Színház: Far­kasok és bárányok (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Győztesek (szelvény-bérlet, 7). — Ifjúsági: Egri csillagok (7). — Úttörő: Nincs előadás. — Fővá­rosi Operett: Orfeusz (Kacsóh— Horváth-bérlet, 7). — Zeneakadé­mia: Növendékhangverseny (fél 6), Szakszervezetek Szimfonikus Zenekara (8) — Bartók-terem: Élő zenetörténet (8). — Vidám Színpad: Tessék hozzászólni (7). — Fővárosi Víg Színház: Címe: ismeretlen (fél 8). — Állami Báb­színház: Búbos vitéz (3, 5), Sztár­parádé (fél 8) — Artista Varieté: Tavasz a Körúton (6, fél 8, 9). Rádió: Batumi sztrájk, rádiójá­ték (Kossuth, 20.45). RETTEGETT IVÁN (szovjet törté­nelmi film): DÓZSA (Róbert Károly-krt 01.) f 5, h 7, 9; SZABADSÁG (Bartók Béla-út 64.) 4, n 7, f 9; TÁNCSICS (Csepel) f 6, h 8; HUNYADI (Royal, Kispest) 6, n 9-VIDÁM VETÉLKEDÉS (csehszlo­vák film): CORVIN (Kisfaludy­­köz) 4, n 7, f 9; FELSZABADU­LÁS (Flórián-tér 3.) h 4, 6, n 9; BRIGÁD (P.-lőrinc) f­ 6, h 8 VALLOMÁS (csehszlovák film): SZIKRA (Lenin-krt 120.) prol. f 5, h 7, 9; MUNKÁS (Kápolna­utca 3/b.) n 6, f 8. I ÜTKÖZET BÉKÉBEN (új magyar film): VÖRÖS CSILLAG (Lenin-­­ körút 45.) prol. f 5, h 7, 6. MÁJUS 1. (Mártírok útja 55.) prol. 4, n 7, f 9; ALKOTMÁNY (Újpest) 4, n 7, f 9; TÁTRA (P.-erzsébeti h 6, 8. VADVÍZORSZÁG (színes magyar természetfilm): URÁNIA (Rá­kóczi-út 21.) prol. 4, n 7, f 9. DUNA (Fürst Sándor-u. 7.) pro­­f 5, h 7, 9. NYUGATI ÖVEZET (új magyar film): PUSKIN (Forum, Kossuth Lajos-u. 18.) prol. f 4, h 6,8. RÁKOSI MÁTYÁS KULTURHÁZ (József Attila-tér 4.) h 6, 8; szerda szünnap; TERV (P.-új­­hely) f 6, h 8; csüt. szün­nap. ZÓJA (szovjet film): GORKIJ (orosznyelvű mozi, Akácfa­ u. 44 h 6, 8. MADÁRFIÓKÁK: Kísérőfilm a HONVÉD-moziban. VORONYEZSI VADASKERT: Kísé­rőfilm a ZRÍNYI-moziban. DINOSZAURUSZOK NYOMÁBAN: Kísérőfilm az ÓBUDA-moziban. EGY KERECSENSÓLYOM TÖRTÉ­NETE: Kisérőfüm a KULTUR-moziban. KAUKÁZUSI ŐSPARKBAN: Kísé­rőfilm a TÁTRA-moziban. KOERDO: Kisérőfilm az OTTHON- moziban. KÉPZETT BETEG: Kisérőfilm az URÁNIA- és a DUNA-mozik­­ban. A KISKAKAS GYÉMÁNTFEL­­KRAJCÁRJA: Kisérőfilm a VÖ­RÖS CSILLAG, a MÁJUS 1 és TÁTRA (P -erzsébeti mozikban. MOSZKVA A BÉKEEGYEZMÉNY­­RE SZAVAZ: Kisérőfilm a II­I NÓDI, SPORT és SZABADSÁG (Újpest) mozikban. I MOTORSPORT: Kisérőfilm a VÖ­­­RÖSMARTY-moziban. A SELEJT BOSSZÚJA: Kisérőfilm az ELŐRE-moziban. Utolsó állomás (lengyel film): KOSSUTH (Váci-út 14.) f 5. h 7. 9. Legyőzhetetlen város (lengyel film): Ady (Somogyi Béla-út 3.) f 4. h 6. 8. Szempillád zizzenésére és Alad­din és a csodalámpa (színes, magyarul beszélő német film)) VÖRÖSMARTY (Savoy, Üllői­­út 4.) 4. n 7. f 9. HALADÁS (Hunnia, Bartók Béla-út 128.) f 4. h 6. 8. Győztesek nemzedéke (magyarul beszélő szovjet film): CSOKO­NAI (Pátria, Népszínház­ u. 13.) h 4. 6, n 9: MARX (Landler J.­­utca 39.) f 4, h 6. 8: JÓZSEF ATTILA (R.-palota) h 6. 8. Utazás a mesék birodalmában (színes szovjet rajzfilmek): JÓ­ZSEF ATTILA (Kálvária­ tér 7.) 4. n 7, f 9: UGOCSA (Ugocsa-u. 10.) f 4, h 6, 8. Fények a faluban (színes, magya­rul beszélő szovjet film): TI­NÓDI (Nagymező-u. 8.) f 4, h­ 6, 8; SPORT (Glória, Thököly-út 56). f 4, h 6, 8; SZABADSÁG (Új­pest) h 6, 8. Tűzkeresztség (új magyar film): TANÁCS (Szt István­ körút 10.) prof. f­ 5, h 7, 9; BETHLEN (Bethlen Gábor­ tér 3.) 4, n 7, f 9. Nagy koncert (színes szovjet film): ZUGLÓI (Angol­ u. 26.) f 4, h 0, 8; ÁRPÁD (Soroksár) h 6, 8. Hol volt, hol nem volt (színes szovjet rajzfilmek): BEM (Ad­miral, Mártírok útja 5/b.) ill. f 1, f 3, f 5, f 7, f 9; ÁRPÁD (Kerepesi­ út 146.) a 6. f 8, csüt. szünnap: Csapajev (magyarul beszélő szov­­jet film): RÁKÓCZI (Phönix, Rákóczi-út 68.) 11. 1, 3, 5, 7. Aranycsillag lovagja (színes, ma­gyarul beszélő szovjet film): PETŐFI (Rottenbiller­ u. 37.) h 4, 6, n 9. KÖLCSEY (Stefá­­nia, Kispest) f 6. h 8. Civil a pályán (színes magyar sportvígjáték): TÁTRA (üllai-út 63.) 4. n 7 f 9; VILÁGOSSÁG (P.-erzsébeti f 6. h 8; ÉLMUN­KÁS (Wekerle, Kispest) f 6. h 8; KÁRPÁT (Csillaghegy) n 6. f 8, szerda szünnap. Teljes gőzzel (magyar film): ELŐ­RE (Delej­ u. 41.) f 6, h 8, csüt. szünnap. HÍRADÓ (Lenin-krt 13.): 1. Magyar híradó. 2. Szovjetunió ma. 3. SZÁZEZREN VOLTUNK. 4. Ve­lem ez nem eshetik meg. 4. Magas dombocska. Reggel 9-től este 11-ig folyt. FÁKLYA (Lenin-krt 88.): 1. Ma­gyar híradó. 2. Szovjetunió ma. 3. VILLAM­OSIP­ARI KIÁLLÍ­TÁS. 4. Prága—Varsó béketúra. Fél 5-től 11-ig folyt. FÉNY (Újpest): 1. Magyar híradó. 2. Szovjetunió ma. 3. VILLA­­MOSIPARI KIÁLLÍTÁS, 4. Prá­ga — Varsó béketúra. 5-től fél 10-ig folyt. SZÍNHÁZAK 64K­geS­ MŰSORA 9. KEDD, 1952. ÁPRILIS 22 LENIN 82 éve— 1870 április 22-én — született a munkásosztály nagy vezére, a Bolsevik Párt és a Szovjetunió megalapí­tója. Mohosszakállú, vén orosz parasztok arcán, pufók kölykök szemén feledte mosolyát; a komoly nőkre, a hős férfiakra harcát bízta, hogy ők vigyék, ők folytassák tovább. Szíve, elméje csak minket őrzött, az osztályt, és szabadítóját őrzi a nép: Lenint. A munkásság; Lenin. Lenin: a munkásosztály­. Egyek barátaink és ellenségeink. Görög hegyek között tankcsapda, szikla-mellvéd, az ukrán földeken hullámzó rozsvetés, Madrid pincéiben elásott, drága jelkép, a Ganzban öntudat, növekvő termelés. Rosztovban iskola, énekszó, gyermekotthon. Nankingba ágyúszó vitte az ő nevét, ki győzni hívta a munkást és a parasztot és karddal szegte meg a népek kenyerét. Gyűrűzik az idő; a most még bőven ömlő vért és könnyet lemossa arcáról a világ és kibomlik jövőnk, mint duzzadt, édes emlő, és ringatja a föld kétmilliárd fiát. Benjámin László Hat új oktatófilm készül a közeljövőben Az élenjáró technika vívmá­nyainak elterjesztésére, a fej­lett munkamódszerek megismer­tetésére a közeljövőben több ok­tatófilmet készít a Magyar­ Hír­adó- és Dokumentum Filmgyár. Hamarosan film készül a mű­anyagokról, a gyorsforgácsolás­­ról, az elektromosság hatásai­ról, a kőolaj jelentőségéről, a földnek a naprendszerben tör­ténő mozgásáról és a mező­­gazdaság fejlett munkamódsze­reiről. Épül a világ negyedik plasztikus filmszínháza a Toldi mozi helyén Új m­ozi készül a Bajcsy-Zsi­­linszky­ úton. Az előcsarnokban egymás hegyén-hátán vannak a székek, a nézőtéren a friss fa­lak ismert mészszaga terjeng. Épül a világ negyedik plasz­tikus filmszínháza a­­Tótéi mozi helyén. Nézőkészülék a székeken A plasztikus film különleges művészeti ág, különleges lesz a színház is, amelyben otthont kap. Az egyik érdekessége a vetítővászon, amely nem is vá­szon lesz, hanem fémmel be­szórt vetítőfal. De más a néző­tér, a gépház is. Lesznek szék­sorok, ahol a székek a szokás­tól eltérően nem közvetlenül egymás mellett, hanem körül­belül húsz centiméteres távolság­ra állnak. Minden székre rá­­erősítik a nézőkészüléket, ame­lyen keresztül a filmet nézni kell. A Toldi mozi 447 székéből csak 234 marad meg, a többi feleslegessé vált. Az új mozinak újak lesznek a háziszabályai is. A budapesti közönségnek meg kell szoknia, hogy pontosan érkezzék az elő­adásokra, mert az előadás meg­kezdése után nem­ engednek be senkit. Nemcsak arról van szó, hogy aránylag kicsi lesz a né­zőtér és ezért a rendbontók egyébként is zavarnák az elő­adást, hanem a vetítés technikai okokból nem olyan magasról történik, mint általában a han­gosfilmeknél: merőlegesen szó­ródnak a sugarak a vetítőfalra, tehát hogy kényelmes és lát­ható legyen, közvetlenül a néző feje fölött kell vetíteni, a nor­mális szemmagasságban, ilyen körülmények között elképzelhe­tetlen, hogy előadás közben jö­vés-menés legyen. Az első műsor: „Séta az Állatkertben" A Fővárosi Moziegyesülés és a Híradó és Dokumentum Filmgyár mindent elkövet, hogy a fiatal magyar plasztikus film­művészet minél előbb meghó­dítsa a mozilátogató közönsé­get. Május elején nyílik meg a modern, kényelmes, új film­színház és első műsora a ,,Séta az Állatkertben’' című színes plasztikus film lesz, amely Bod­­rossi Félix újítása alapján készült. A következő műsor az „Artistavizsga'’ című térhatású film Különösen ez utóbbinál érvényesülnek majd a térhatású film sajátosságai: artistáink mozgása teljesen úgy tűnik majd, mintha a műsor a való­ságban zajlana le előttünk. És nemcsak a térhatás fokozza a filmek érdekességét, hanem az is, hogy a nézőkészülék egé­szen közel hozza a képeket. Egyelőre még nincs eldöntve, hogy milyen helyárakkal műkö­dik majd a plasztikus filmek színháza, annyi azonban máris bizonyos, hogy lényeges árkü­lönbség nem lesz az átlagos moziárakhoz képest. Egy „barátságos arc” — a „Séta az Állatkertben“ című filmből

Next