Esti Budapest, 1952. június (1. évfolyam, 50-74. szám)
1952-06-03 / 51. szám
4 „A TUDÓSOK ALKOTÓ MUNKÁJÁT CSAK A BÉKE MEGVÉDÉSE BIZTOSÍTHATJA“ Az imperialistás háborús gyújtogatók is támaszkodnak a tudományra; ők is kutatók seregét használják fel, de emberiségellenes aljas céljaik érdekében. Ez a sereg a zsoldosok, prostituáltak, gengszterek és emberevők serege, akik a tudományt feje tetejére, állítva, a rombolás és tömeggyilkosság eszközévé kljavították. Nem lehet célom itt az amerikai tudomány határtalan szellemi és erkölcsi lezüllését részletesen ismertetni; erről köteteket lehetne írni és órákon át beszélni. Az amerikai tudomány rothadását csak annak egyetlen igen jellegzetes tünetével kívánom itt megvilágítani. Ez a tudomány a háború szolgálatában „filozófiai" összefoglalója és „tökéletesített'' formája a Hitlerik által feltámasztott malthusi túlnépesedési elméletnek. Ezt az otromba, emberiségellenes elméletet, melynek lényege az, hogy az emberiség gyorsabban szaporodik, mint ahogyan a föld termőképessége emelkedhet, s ezért az emberek jelentékeny részének az élelemhiány miatt el kell pusztulnia, —a már Marx és Engels gyökerében megcáfolták ésnevetségessé tették. Méginkább rácáfolt erre a szovjet tudomány, amelynek segítségével a szovjet föld terméshozama messze megelőzi a népszaporulatot, holott ez a világ összes országai között a Szovjetunióban a legnagyobb. De mi köze a tudomány amerikai gengsztereinek a tényekhez és az igazi tudomány megállapításaihoz? Pearson és Harpers, egyetemi tanárok, 1946-ban „Világéhség” című könyvükben kimutatták, hogy a Föld lakosságának optimális száma 900 millió ember, s ezért a másfélmilliárd felesleget valami módon el kell tüntetni. Iyegállapítják, hogy ennek legalkalmasabb eszközei a háborúk, a ragályos betegségek és az éhség. Ugyanez a Pearson egy másik „tudóssal”, Don Perlberggel egy újabb könyvet, írt „Éhség— Igazság" címmel. A könyv célja az volt, hogy megindokolja az Amerikai Nemzeti Ipari Szövetség javaslatát 3—4 millió farmergazdaság kiküszöbölésére az Egyesült Államok mezőgazdaságából. Arra a kérdésre, hogy mi történjék ezzel a 3—4 millió feleslegessé vált családdal, a könyv szerzői az emberevésre való áttérést javasolják, mint a népesség legkitűnőbb alkalmazkodási módját a csökkenő élelmiszerkészletekhez. A következőt olvassuk ebben az undorító nyomtatványban: „A kannibalizmus az élelmiszerellátás alkalmazkodása a népességhez és egyidejűleg a népesség alkalmazkodása az élelmiszerellátáshoz. Az emberevés az élelmezési viszonyok javításához vezet, mert egyrészt nő a táplálék mennyisége, másrészt csökken a táplálkozók száma. Történelmi szempontból nem lehet ezt a körülményt meg nem állapítani, ha egyesek nem is tartják illendőnek erről a kérdésről nyilvánosan és jó társaságban beszélni." Az ember azt hinné, hogy ez a könyv valamely őrültek házának kiadványa, idegorvosok számára. Valójában azonban az egész amerikai burzsoá tudományt és annak képviselőit tükrözi, a maguk vadállati színvonalára süllyedtségében. Ennek a „tudománynak” művelői, akik nyíltan propagálják az emberevést, akik a biológia és bakteriológia nagyszerű eredményeit kolera és pestisbacilusok tonnaszámra való gyártására alkalmazzák, nem tarthatnak igényt a tudós megtisztelő nevére. Ezek a népek törvényszéke elé való gengszterek és nem lehet kétségünk abban, hogy előbb-utóbb oda is kerülnek. A tudomány e söpredékének hadserege, bármennyire dollárra is tömjék, nem birkózhatik meg a tudósok azon seregével, amelyet az emberiség jövőjének nagy céljai lelkesítenek. A magyar tudósok tudják, hogy mit köszönhetnek és mivel tartoznak népi demokráciánknak. Tudják, hogy alkotó munkájuk mai korlátlan lehetőségeit és megbecsülését csak a szocializmus győzelme és békénk megvédése biztosíthatja. A magyar tudósok nem akarnak és nem is fognak soha halálthozó, baktériumok gyártóivá és tömeggyilkos atomiparosokká válni. Népünk ezért biztos lehet afelől.., hogy tudósaink megteszik kötelességüket békénk védelmében és igyekeznek a tudomány minden vívmányával erősíteni a bástyát, amelyet pártunk és Rákosi elvtárs vezetésével a béke frontján építünk. Elmondta a budapesti béketalálkozón: Hevesi Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Hollywood működik... Az amerikai filmeknek úgynevezett „kötelező behozatala" az elmúlt esztendőben még inkább a csőd szélére vitte Anglia filmiparát. A haladó angol filmszínészek, élükön Charles Olivier-rel, a kiváló Shakespeare-színésszel, hiába deputációztak és tiltakoztak a kormánynál, a hollywoodi stúdiókbankészült szemétfilmek tenger módjára árasztották el az országot, mígnem Anglia leghatalmasabb filmipari trösztje, a Bank-tröszt valósággal nullára csökkentette a gyártást. Nemrég közölték az angol lapok, hogy „Sir Alexander Korda, a London-film elnöke a vállalatban előállott vagyonjogi eltolódások és egyéb változások miatt lemondott állásáról". Magyarra lefordítva ez annyit jelent, hogy a London-film is szüneteltetni kénytelen a gyártást, hogy helytadjon a hollywoodi „filmparadicsomban" készült szennyfilmeknek. De az angol filmipar két vállrafektetése, úgy látszik, nem elég arra, hogy az amerikai filmmágnások otthoni, rohamosan csökkenő profilját pótolja. Az angol filmipart most a nyugatnémetországi filmprodukció tönkretétele követte, Münchenből érkező hírek szerint Nyugat-Németország legnagyobb filmvállalata, a „Batária-filmgyár” elbocsátotta háromszáznál több alkalmazottját és bezárta kapuit. .A Geiselgasteinban lévő filmtelep teljesen leállott, a produkció összeomlott és a gyár tizennyolc műterme üresen tátong. Ok: az amerikai filmek „kötelező játszása” miatt nem jut hely és idő a hazai filmeknek. A „Bavária-filmgyár” sorsát rövidesen követni fogják a többi nyugatnémetországi filmgyárak is, mert a bonni bábkormány legutolsó rendelete „politikai okokra” hivatkozva, lehetetlenné tesz minden film produkciót, persze, amerikai parancsra. yooo(xjoo'yyyyyiyocooci0(yyy)oiyi}0oooo(yyy Operaház: A bolygó holland( 7) — Városi: Bahcsiszeráji szöcökút (Ti — Nemzeti: Az ozorai példa (7). - Katona József Szin- ház: A fösvény (B. I., 7)— Malách Színház: A pirossapkás lány 7) — A Magyar Néphadsereg szinháza: A harag napja (szerény bérlet, 7). - Ifjúsági: Egri bihncok (4) — Úttörő: Mesterek városa (41 - Fővárosi Operett: Miami Áruház (B. és Jacobi-bérett Y). — Zeneakadémia: SZOT■enekar 2. bérleti estje (8). — fiaim Színpad: Hideg zuhany 7) _ Fővárosi Víg Színház: Most elent meg (fél 8). - Állami Bábszinház: Misi mókus kalandjai • 5) Karácsonyéj (fél 8). — Fővárosi Nagycirkusz: Humor jellében (4. 8), - Rádió: Arany, világ, nagyoperett (Kossuth, 10.48) -PORTBECSÜLET (Színes szovjet film.): URÁNIA (Rákóczi út 21.) 4. negyed 7. fél 9., DÓZSA (Róbert Károly krt. 61 ) fél 5, háromn 7, 9, MÁJUS 1. (Mártírok útja 55.) 4. negyed 7., fél 9., MUNKÁS (Kápolna u. 3/b.) negyed 0. fél 8. TÁNCSICS (Csepel) fél 6. háromn. 8. VESZÉLYES VIZEKEN (Szovjet film.): HUNYADI (Kispest) 0. negyed 9. ADY (Somogyi Béla út 3.) fél 4. háromn. 6, 8., SPORT (Glória, Thököly út 56.) 4. negyed 7. fél 9. HARCOS ÉLET (Német film.): FÉNY (Újpest) háromn. 6, 8., ÉVA (Erzsébet kir -né-út 36/b) fél 4. háromn 6, 8. ELÍTÉLT FALU (Német film.): VÖRÖS CSILLAG (Lenin-krt. 45.) pro 1. fél. 5, háromn. 7, 9., ALKOTMÁNY (Újpest) 4. negyed 7 fél 9., ELADÓ LÁNY (Német film.): DUNA , (Fürst ,Sándor-u. 7.) prol fél 5, háromn. 7. 9., CORVIN (Kisfaludy-kös) 4. negyed 7. fél 9.. RÁKÓCZI (Csepel) háromn. 4, háromn. 6. EGY IFJÚ HÁZASPÁR TÖRTÉNETE (Német film.): SZIKRA (Lenin krt 120.) prof. fél 5, háromn. 7, 9.. FELSZABADULÁS (Flórián-tér 3.) 4. negyed 7. fél 9. TÁTRA (P.-erzsébeti háromn. 6, 8. TELL VILMOS (Olasz film.): PUSKIN (Fórum, Kossuth Lajosu. 18.) fél 4, háromn. 6. 8. ÉNEKELVE MEGYÜNK ELŐRE (Kína! film.): SZABADSÁG (Bartók Béla út 64.) 4, negyed 7, fél 9. AZ ÉLET NEVÉBEN (Szovjet film.): GORKIJ (orosznyelvű mozi) (Akácfa u. 4.) háromn. 6. 8. MILLIÓK SPORTJA (Magyarul beszélő színes német film ): FÁKLYA (Lenin kin 88.) prof. délután fél 5-től este alig folyt. HELGOLAND A BÉKÉÉRT (Német film.): Kísérőfilm a FÁKLYA moziban HŐSÖK PARKJA (Német film.): Kísérőfilm a SZIKRA, FELSZABADULÁS és TÁTRA (P.-erzsébeti mozikban EURÓPAI MUNKÁSKONFERENCIA (Német film.): Kísérőfilm a DUNA, CORVIN és RÁKÓCZI (Csepel) mozikban. ASSZONYAINK ÚJ ÉLETE (Német film.) Kísérőfilm a FÉNY (Újpest) és az ÉVA mozikban. HARCOLÓ KOREA: Kísérőfilm a BEM moziban. SOK KICSI SOKRA MEGY (Vidám magyar film.): Kísérőfilm a HAZAM, KÖLCSEY (Kispest) pro), és SZABADSÁG (Újpest) mozikban, a KÁRPÁT (Őshegy), VILÁG (R. mihály), ÚJVILÁG (R.-keresztúr) és MIKSZÁTH (Sashalom) mozikban 2—3 ig, TAVASZ (R.-palota) mozikban. KISKAKAS GYÉMÁNTFÉL KRAJCÁRJA (Az első magyarszínes rajzfilm.I: Kísérőfilm a MARX és UGOCSA mozikban. MOSZKVAI LABDARÚGÓ KUPA (Szovjet sportfilm): Kisérő fllm a GORKIJ moziban. Három sürgöny (Francia film): Kossuth (Váci út 14.) fél 5, háromn. 7, 9., JÓZSEF ATTILA (Kálvária tér 7.) 4, negyed 7, fél 9. CSILLAG (Cs.-hegy) háromn. 6, 8 esüt szünnap. Hősök tavasza (Olasz film ): BÁSTYA (Lenin krt. 8.) prol 11, 1, 3, 5, 7, 9., BETHLEN (Bethlen Gábor tér 3.) 4. negyed 7, fél 9., FORUM IP.-lőrinc) háromn. 6, 8. Legyőzhetetlenek (Magyarul beszélő koreai film.): VÖRÖSMARTY (Savoy, Üllői út 4.) 4. negyed 7, fél 9., SZABADSÁG (Újpest) háromn. 6, 8. Ütközet békében (Új magyar film.).. CSOKONAIPátria, Nép-„Egy éj a kopár hegyen"... szép ez a zene — mondja egy idős nénike — vájjon ki írhatta? Barnahajú, tagbaszakadt fiatalember készségesen válaszolt a kérdésre: Muszorgszkij, a nagy orosz muzsikus. A Városligetben, a fegyveres alakulatok színpadánál történt ez június elsején. A fehér kis székek sűrűn soraszínház-( 13.) háromn 4. 6, negyed 9.. TANÁCS (Szent István krt. 10.) prol. fél 5. háromn. 7. 9.. KÖLCSEY (Stefánia, Kispest) prol. negyed 7. fél 9.. JÓZSEF ATTILA (A- palota) háromn 7. 8. Nyugati övezet (Magyar film.): TINÓDI (Nagymező-u. 8.) fél 4. három 6, 8., HAZÁM (Váci-út 150.) 4, negyed 7, fél 9., TÜNDÉR (Újpest) 6, negyed 9 Vadászország (Színes magyar természetfilm.): MARX (Landler Jenő-u 39.) fél 4, háromnegyed 6, 8, UGOCSA (Ugocsa-u. 10.) prof. fél 4. háromnegyed 6, 8. Gyermekéveim (Ködös ifjúság) (Magyarul beszélő szovjet film.): PENTELE (Vesta, Leninkrt. 39.) 10, 12, 2, 4, 6, 8. Emberek között (Magyarul beszélű szovjet film.): ZUGLÓI (Angolu 26.) 4. negyed 7, fél 9.. RÁKOSI MÁTYÁS KULTURHÁZ (József Attila tér 4.) háromn. 0. 8, szerda szünnap. Csapajev (Magyarul beszélő szovjet film.): BEM (Admirál, Mártírok útja 5/b) fél II, fél 1, fél 3, fél 5, fél 7, .fél 9. Nagy koncert (Színes szovjet film.): HONVÉD (Roxy, Rákócziút 82.) fél 11, fél 1, fél 3, fél 5, fél 7, fél 9.. ÉLMUNKÁS (Wekerle, Kispest) három. 6, 8 SZABADSÁG (P.Imre) háromn. 6, 8, csüt. szünnap HÍRADÓ (Lenin krt. 13.): 1. Magyar híradó, 2. Szovjetunió ma, 3. CZESTOCHOWAI VASMŰ ÉPÍTÉSE, 4 Kislány a cirkuszban, 5 Skót bordal (Beethoven muzsikája szovjet filmen.) — Reggel 9-től este alig folyt. . . . !oztak a színpad előtt, minden hely foglalt volt, de a közönség csak nőtt, szaporodott és aki később érkezett, állva hallgatta a SZOT szimfonikus zenekarának szép műsorát. A barnahajú fiatalember ott ült a nézőtér szélén. Nem nézett se jobbra, se balra. A zenekar játékát figyelte. A nénike kérdésére is csak ösztönszerűleg válaszolt. Nem állhattam meg, megkérdeztem tőle: — Mi a foglalkozása, elvtárs? Kelletlenül válaszolt: — Darukezelő vagyok, géplakatos a szakmám. — Hangjából szemrehányás csendült. Kíváncsiságom azonban sokkal erősebb volt, semhogy megtorpanjak a nem túlságos barátságos választól. Tovább faggattam. — Honnan ismeri Muszorgszkij műveit? Mióta szereti enynyire a zenét?... Mosl már nevetett. Vidáman, hangosan buggyantak szájából a szavak. — Van rádióm, hangversenyekre járok és az Operába. Innen van ez a „nagy ludasom”. Nem nagy dobog... — Vájjon Fehér István — mert így hívják-e a fiatalembert — mikor hódította meg a muzsika berkeit? A válasz természetes: a felszabadulás után. A térre újabb és újabb tömegeket vofszott a szárnyaló zene. Barázdáltarcú munkásemberek, nevetőszemű fiatalok egyforma érdeklődéssel és hozzáértéssel hallgatták a muzsikát. A liget másik részén, a XIV. kerületi MNDSZ bábszínpadánál is vidám volt a hangulat. A gyermekek kerekedő szemekkel nézték a nyúl és a kecske, gida tanulságos jelenetét. A tömeg szélén szöszke fiúcska pityergésre görbült szájjal türelmetlenkedett. — Tessék engem is odaengedni — kiáltotta és cibálta a felnőttek ruháját. Egy idős néni nem állhatta meg szó nélkül: — Micsoda rend van itt? A gyermekek számára, állították fel a színpadot és a felnőttek kiszorítják a kicsiket. Tessék odaengedni ezt a fiúcskát! A szöszke gyerek megvígasztalódott, mert bekerült a „nézőtérre”. A felnőttek továbbra is ottmaradtak a bábszínpadnál és versenyt kacagtak az apróságokkal. A Margitszigeten az MSZT A Bnjakovszkij-színpadán a Lámpagyár népi tánccsoportja színpompás népi táncokkal gyönyörködtette a nézőket. A történelmi nevezetességű szigeti romok falaira is felültek a bátor fiatalok, mert bizony, máshol már nemigen volt hely. A bemondó két műsorszám között bejelentette, hogy a Majakovszkij-színpad egész nyáron át szórakoztatja majd a dolgozókat. A legközelebbi műsort is közölte. Egy tarkaruhás ,A lány odahajolt a szomszédjához. —• Eljövünk, ugye? — Csak korábban jöjjünk, hogy ülőhelyet is kapjunk — válaszolja a fiatalember. — Mert jó dolog ez a „Vidám Budapest“... B. A. ■ • ■ SZÍNHÁZAK/' ÜlL fo c/o& &mms! A magyar rádió a Halka” bemutásával emlékezik meg Moniussko halálának évfordulójáól Moniuszikónak, a nagy klasszikus lengyel zeneszerzőnek, a lengyel nemzeti opera megteremtőjének halála nyolcvanadik évfordulója alkalmából június negyedikén, szerdán este a Kossuth-rádió 21.00 órai kezdettel Moniuszko „Halka" című operáját sugározza, az Állami Operaház előadásáról készített hangfelvételről. Ennek következtében a Kossuth-rádió kiadott szerda és csütörtök esti műsora az alábbiakban változik meg: június negyedikén, szerdán 21.00 órától Moniuszko „Ilalka" című négyfelvonásos operájának közvetítése, közben az első felvonás után 21.50-kor: Hírek. Június 5- én, csütörtök este 21 órakor a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekaránál, hangversenye, vezényel Somogyi László Kossuthdíja is, 22.00 órakor Hírek, 22.25. kor szovjet művészek operaáriákat énekelnek. 23.25-kor Kodály I. vonósnégyese a Bíró-vonósnégyes előadásában. (MTI) KEDD, 1952 JÜNWJS'S. " A SZTÁRSZELLEM A PELLENGÉREN „A pirossapkás lányc” a Madách Színházban Tahi László „A pirossapkás lány" című darabja a szatíra, a humor eszközeivel kívánja szolgálni a harcot az élsportolók körében még ma is megmutatkozó sztárkultusz ellen. Nemrégiben adtunk hírt arról, hogy a Kőbányai Textilipar labdarúgó szakosztályában, a burzsoá idők sporterkölcseire emlékeztető jelenség ütötte lel fejét. Az üzemben „labdarúgók baráti köre” égisze alatt gyűjtést indítottak a szakosztály „megsegítésére”, amelynek egyik célja lett volna az is, hogy a mérkőzések után a játékosok néhány ballon sör mellett vitassák meg a lezajlott mérkőzés tanulságait. Az üzem vezetősége a pártszervezettel az élen a dolgozók többségének egészséges sportszellemébenn természetesen fellépett a kétes célzatú gyűjtéssel szemben és elejét vette a további „segélyeknek”, amelyekre semmi szükség. Ez az eset nemcsak, hogy nem általános, hanem egyenesen kirívó. Hiba lenne általánosítani. „A pirossapkás lány” első felvonása is úgy indul, hogy a szerző megmarad a realitás keretei között, valóságos problémát: a Sztárkultuszt, az öncélú sportolást állítja pellengérre humorosan, ötletesen és mulattató jelenetek során szándékozik bemutatni, hogy a jó sportoló nem hanyagolhatja el termelőmunkáját. A darabban szereplő labdarúgók a futballpályán elemükben vannak, de a munkapad mellett lazsálnak. Az igazgató „jóvoltából”, aki valósággal megszállottja a labdarúgásnak, nagy nimbusz övezi nevüket, s ehhez ők még külön babért képzelnek fejük köré. Eddig, megengedhető túlzással „A pirossapkás lány” problémája, helyzetei és cselekménye valóságosak. A továbbiak során a szerző már túllépi a valóságot. A tipikus helyzetek és alakok adta lehetőséget felborítja, irreális konfliktusokat teremt a színpadon. A feje tetejére állított helyzeteket felnagyítani, fokozni, a szatíra jegyében sem lehetséges, mert így a gúny és a humor nem a meglévő visszásságok ellen irányul, hanem a levegőben pukkan szét, bármilyen ügyes is a csattanó. A kiélezett helyzetek bőséges humorra adnak alkalmat, amivel é is a szerző, de valóságtól való elrugaszkodása a maró és találó szatíra helyett csupán mulatságos bohózatot eredményezett. Alig képzelhető el, hogy egy fiatal és tapasztalatlan nő, mint a főszereplő pirossapkás lány egy nagy nehézipari üzemünk élére kerüljön, ott pedig legfőbb gondja az legyen, hogy tizenegy labdarúgót megnyerjen a termelésnek. A tizenegy labdarúgó problémája nem jelentkezhet ilyen elsődlegesen, amint a darab ezt beállítja. Az igazgatónővel szemben a „sztárok” olyan hangot használnak, hogy az csaknem sírva fakad elkeseredésében. Valószínűtlen ez is, akárcsak a pirossapkás lány elődjének. Sok igazgatónak az alakja, aki fittyet hány a termelő munkának és kizárólag csak a futballal törődik. Az igazgató nem kényura a gyárnak, hanem felelős vezetője, aki nap mint nap beszámolni tartozik az egész üzem termelő munkájáról. Mindehhez nem kismértékben hozzájárul még, hogy a rendezés (Barlay Gusztáv és Darvas Iván munkája) helytelenül a darab valószínűtlenségeit hangsúlyozza, ahelyett, hogy tompítani igyekezett volna ezt és megtartani a lehetőségek keretei között. Ennek következtében a főszerepet játszó színészek is ebben a szellemben igyekeztek az alakokat megformálni és így „sikerült” is aztán számos nem lévő figurátteremteni. Bánki Zsuzsa a címszerepben inkább kedves, időnként szigorú kultúrfelelős, mint energikus, határozott igazgató. Greguss Zoltán birkózik a feladattal, hogy valóságossá formálja Solt igazgatót, de sikertelenül. Soltról még annyit sem tudunk meg, hogy egyszerűen „futballőrült”-e, vagy esetleg Magyarországra szakadt amerikai „gengszter”. Dömöczky a „fősztár” szerepében Bárdy György kissé eltúlozva valósítja meg az író szándékait. Alakításai egészében mulatságos. Ráday Imre Radecza főkönyvelő szerepében sok jó színttel gazdagítja az előadást, helyenként azonban modoros. A darab legjobban sikerült alakjai a futball -csapat néhány tagja. Közülük Vándor József, Ferenc László, Bazilides Zoltán alakítását emeljük ki. De dicséretet érdemelnek Kátay Vanda, Misoga László és Juszli Gyula is. Tahi László ebben a darabjában is kétségtelen bizonyítékát adja színpadi készségének, humorának, sok kacagtató helyzetet és jellemző epizódot teremt és nem utolsó sorban, hasznos tanulsággal is szolgál. A darab hibái azonban arra mutatnak, hogy az író nem ismeri eléggé vagy ferdén látta a célpontot, amely felé a gúny nyilait irányítania kell. Csapó György