Esti Budapest, 1952. július (1. évfolyam, 75-101. szám)

1952-07-28 / 98. szám

4 Dokumentumfilm a F­esztiválon (Telefon jelentés.) Az idei nemzetközi filmver­senyt mindenekelőtt az jellemzi, hogy mérete jóval meghaladja­ az előző évit. Nemcsak arról van szó, hogy számszerűen több ország képviselteti magát,, ha­nem kibővült a dokumentum-és rövidfilmek program­mja is. Ez elsősorban abból a szempontból érdekes, hogy a dokumentumfilm felvil­lantja vagy éppen teljesen megvilágítja az illető or­szág politikai, társadalmi, gazdasági helyzetét. A kép, ami kibontakozik előt­tünk, rendkívül­­érdekes. Az, hogy milyen témát, milyen mó­don dolgoz fel ,egy-egy doku­­mentumfilm, igen sokat mond és jellemzően mutatja azt a kü­lönbséget, ami a Szovjetunió, a népi demokratikus országok és a­­­ kapitalista­­ államok között van­ . Itt nemcsak a művészi megol­dásokról és kifejezés­­formákról van szó, hanem arról a szán­dékról,­­amely a dokumentum­­film hitelességének erejével rög­zíti és bizonyítja az egyes or­szágokban lévő helyzetet. Eddig több mint 50 doku­mentum- és egy­y rövidfil­met mutattak be Egy cikk keretében nem lehet valamennyit elemezni, de nem is fontos, hiszen a legjellem­zőbb és legfontosabb filmek ér­tékelése hű képet fest arról, amit fentebb írtam. A két világ közötti különbsé­get megrázó, de ugyanakkor lelkesítő és felemelő erővel mu­tatta meg a „Békét akarunk” című, a Világifjúsági Találko­zóról készült, egész estét be­töltő színes dokumentumfi­lm, amelyről már közöltünk tudósí­tást. Az­ eddig bemutatott szovjet és népi demokratikus dokumen­tumfilmek különböző formában a béke gondolatát fejezik ki. A béke, az építés tényét rendkívül meggyőző, szenvedélyes művé­sziességgel mondják el a „Moszkvai építkezések" című szovjet, a „Köszönjük Neked, Sztálin” bolgár, a „Cement" című román filmek. A „Moszkvai építkezések” szí­nes film remek kompozícióban a kommunizmus hatalmas épít­kezését mutatja meg a béke fő­városában. Az építkezések mo­numentalitása nemcsak csodá­latba ejti, hanem lelkesedéssel tölti el a nézőt: az építkezés gépesítése olyan méretű, amit ha nem látnánk, elképzelni ne­héz lenne. És a szovjet em­ber büszkén tekint Moszkvájá­ra, az épülő új felhőkarcolókra, a tovább épített földalattira. Itt minden az ember szebb, ké­nyelmesebb életét szolgálja, se­gíti elő. Az új házak lakásai az­­ elképzelhető legnagyobb célsze­rűséggel épülnek és az igazi családi otthon melegségét sugá­rozzák. Szinte nem is film ez, ha­nem egy gyönyörű költe­mény az ember teremtő erejéről. Ugyancsak lelkesedés tölti el a nézőt a­ bolgár dokumentum­film láttán. Ez az ország, amely a felszabadulás előtt jóformán semmi iparral nem rendelkezett, a Szovjetunió segítségével, szin­te máról-holnapra hatalmas iparvárost épített fel: Dimitrov­­várost. A „Cement” című román do­kumentumfilm nagyszerű, vilá­gos felépítéssel mutatja meg a romániai építkezéseket. Jóleső érzés látni, h­ogy a béketábor országai, a testvéri népi demo­kráciák hogyan erősödnek. A film bizakodást, az igaz ügybe vetett hit erősödé­sét kelti a nézőben. Rendkívül szép a szovjet „Tádzsikisztán" című film. Ez a film költői páthosszal tük­rözi és bizonyítja, hogy a szo­cializmus milyen döntő válto­zást hoz a népek életében. Cso­dálatosan mutatja be a film a nagyszerű embereket fejlett kultúrájukkal. Ez a nép a szov­jet hatalom alatt vált önálló nemzetté, iskolákat, egyeteme­ket, színházakat, operát ka­pott. A kolhozok milliókat for­dítanak kultúrotthonokra. A fil­h Tádzsikisztán természeti szépségeit is megmutatja. A béke gondolata jutott ki­fejezésre abban is, hogy nyolc film gyermekekről szólt. A fiatalok boldog, vidám élete jutott kifejezésre azokban , a fil­mekben, amelyeket a németek, románok, csehszlovákok, len­gyelek és mi mutattunk be. „Nekik béke kell” című kis­fil­­münk mintegy összegezi címé­ben e filmek mondanivalóját és egyöntetű vélemény szerint a legjobb ilyen jellegű film. Mit mutatnak az eddig be­mutatott holland, belga, uru­­guay-i, indiai dokumentumfil­mek? Legjellemzőbb a „Tiízszem a szélben” című uruguay-i doku­mentumaim, mely egy világító­­torony szerepét akarta megmu­tatni. Az egész film csupa for­malizmus és misztikumnál egyebet nem dokumentál. A bemutatott hét szép indiai dokumentumfilm többsége kul­­túrfilm. Hindu, tánccsoportok produkcióját dolgozza fel. Ez persze tanulságos abból a szempontból is, hogy a dokumentumfilm igazi fel­adatától félnek. Nem csoda, hiszen Indiában nem lehet bemutatni mindazt, ami a dolgozó népet érdekelné. Egy belga dokumentumaim a főposta szervezettségét mutatta be, elég jó technikával és ren­dezéssel, de a film végén nem tudja az ember, hogy mindez mire? Ugyancsak tanulságos volt egy holland dokumentum­film, mely egy zenekar próbái­ról tájékoztatott — technikai­lag is gyengén. A film az ég­világon semmit nem ad. Szerdán, 23-án délelőtt mu­tatták be a Vadvízországot, a Selejt bosszújával együtt. Mindkét filmnek nagy sikere volt. A Vadvízország az egyedül­álló ilyen témájú film volt eddig a Fesztiválon. Különösen a felvételek szép­sége fogta meg a nézőket. A szovjet elvtársak is elismerőleg nyilatkoztak a filmről, hangsú­lyozva, hogy az anyag kitűnő és művészi munka, de ha a felépítésre dramaturgiailag jobban ügyelünk, sokkal érté­kesebb lett volna. Hosszúnak tartották. Leiter Ernő, a Magyar Híradó- és Doku­mentum Filmgyár igazgatója. * * * 4 * 6 * * 9 * * * 4 * 6 * * 9 Martilszkjet. Szabadtéri Szín­pad: Magyar Állami Népi Együt­tes (8). — Károlyi-kert: Magyar Állami Hangversenyzenekar (A. sorozat, 3. est., 8). — Fővárosi Nagycirkusz: Artista-olmpia (4, 6). IFJÚ SASOK (Ul libreci film.): SZIKRA (Lenin-krt. 120.) n. 5. fél 7, 9.. MUNKÁS (Ká­polnám. 3/b.) negyed 6. fél 8. MI LESZÜNK AZ ELSŐK (Színes szovjet film.): VÖRÖS CSIL­­LAG (Lenin­ krt. 45.) fél 5, háromn. 7, 9., DUNA (Fürst Sándor-u. 7.) fél 5, háromn. 7, 9., HUNYADI (Kispest) 6. negyed 9. MESEORSZÁG (Színes szovjet rajzfilmsorozat.): URÁNIA (Rá­­kóczi­ út 21.). .prof. 4, negyed 7, fél 9., MÁJUS 1. (Mártírok útija 55.) 4, negyed 7, fél 9.. TÁTRA II.-erzsébeti Kertmozi. háromn 6. negyed 9. NAGY PÉTER (Szovjet film.): TÁNCSICS (Csepel) tél 6, há­romn. 8. XDVSZORSZÁG (Színes magyar természtetfilm.): SZABADSÁG (Bartók Béla­ út ,64.) prol. 4, negyed 7, fél 9.. (Kísérőfilm: Képzett beteg PENTELE (Lenin­­krt. 39.) 10. 12, 2. 4. 8, 8. (kísérőfilm: A kiskakas gyé­mánt félkrajcárja). GOLETTO (Olasz operafilm.): PUSKIN (Kossuth Lajos-u. 18.) fél 5. háromn. 7. 9., CORVIN (Kisfaludy-köz) prof. háromn. 4 . fél 9., DÓZSA (Róbert Károly-krt. 01.) pbo­. 5, 7. 9.. ALKOTMÁNY (Újpest) 4, ne­gyed 7, fél 9. ILDI PLASZTIKUS MOZI (Baj­ory 7.silit 36.) 1. 1952. MÁJUS 1.. 2. ARTISTAVIZS­­GA, 3. ÁLLATKERTI SÉTA — fél 4, 5, fél 7, 8, fél 10. 4 PR­ESSZSZERELEM (Szovjet film.): GORKIJ (orosznyelvű mozi) (Akácfa­ u. 4.) háromn 6. 8. SZOVJET BÁLNAVADÁSZOK (Színes szovjet film.): BÉKE (Szt. László-út 48.) fél 5, fél 7 fél 9.. KELEN (Kelenvölgy) 30-án: fél 6, háromn. 8 KÉPZETT BETEG és MAGYAR DOKUMENTMŰSOR: (Olvasótá­rok, Nőmunkás, Hegyek moz-dobtak, 2. sz. Magyar Tudo­mány­ és Technika, Kacsa.): IKULTURA (P.-hidegkút), há­romn. 6. 8, csüt. szünnap. SZIGETHY (Albertfalva) 30-án háromn. 6. 8. FÁKLYA (Lenin-krt. 88.): 1. FELSZABADULÁSUNK ÜNNE­PE. 2. SZTÁLIN NÉPÉNEK küldöttei, 3. nekik béke KELL. 4. HŐS IFJÚSÁG. — prof. — d. u. fél 5-től 11-ig folyt. FÉNY (Újpest.): 1. Magyar hír­adó, 2­. Szovjet híradó, 3. HŐS IFJÚSÁG, 4. Új sport­­pálya, 5. Magyar-szovjet at­létikai mérkőzés, 6. Rajttól a célig 7. 1. sz. Magyar sport­­híradó, 8. Játék és sport, 9. ökölvívás. 10. Mattka—nyuszi derby. — háromn 6, 8 HÍRADÓ (Lenin­ krt. 13.): 1. Ma­gyar híradó, 2. Szovjet hír­adó, 3. HŐS IFJÚSÁG, 4. 1. sz. Magyar sporthíradó, 5. A sárga gólya­ — Reggel 9-től este 11-ig folyt. 1. SZ. OLIMPIAI SPORTHÍRADÓ: Vörös Csillag, Uránia, Szikra, Corvin, Május 1., Stuha, Pus­kin, Munkás, Dózsa. Szabad­ság: Táncsics (Csepel), Hunyadi (Kispest), Tátra (P.­erzsébet), Gorkij, Fáklya, Ady,­ Bástya, Kossuth, Bethlen, Vörösmarty, Marx, Sport, Brigád, (P.-lő­­rinc), Rákosi Mátyás Kultúr­­h­áz, Pentele, Rákóczi, Hon­véd, Rákóczi (Csepel). Találkozás az Elbán (Magyarul beszélő szovjet film.): KOS­SUTH (Váci­ út 14.) fél. 5, há­romn. 7. 9., UGOCSA (Ugocsa­­u. 10.) fél 4, háromn. 6, 8. Nincs béke az olajfák alatt (Olasz film): BÁSTYA (Lenin­­krt. 8.) 11. 1. 3, 5, 7, 9., VÖRÖSMARTY (Üllői út 4.) ne­­gyed 7, fél 9., ÓBUDA (Sel­­meci­ út 14.) 4. negyed 7, fél 9. Titkos küldetés (Magyarul be­szülő szovjet film.): ADY (So­mogyi Béla­ út 3.) fél 4, há­romn 6, 8. Hív a tenger (Német film.): CSOKONAI (Népszínház-u 13.) fél 4, háromn. 6, negyed 9.. Ezerarcú hős (Szovjet film): JÓZSEF ATTILA (Kálvária-tér 7.) 4, negyed 7. fél 9. Békés napok (Magyarul beszélő színes szovjet film.): BETH­LEN (Bethlen Gábor­ tér 3.) 4, negyed 7, fél 9. Csoda Milánóban (Olasz film.): ZUGLÓI (Angol­ u. 26.) háromn. 4, 6, fél 9. Hamupipőke (Szovjet mesefilm.): SPORT (Thököly­ út 56.) 4, ne­gyed 7, fél 9. Egy igaz ember (Magyarul be­szélő szovjet film..): RÁKOSI MÁTYÁS KULTURHÁZ (József Attila­ tér 4.) háromn. 6, 8, szerda szünnap. Karrier Párizsban (Német film.): (Kísérőfilm: 700 méter a föld alatt.) BRIGÁD (P.­lőrinc) fél 6. háromn. 8.. SZABADSÁG (Újpest) háromn. 6, 8. Szerelmem (Szovjet film.): BÁ­NYÁSZ (József-Kr. 63.) 4. ne­gyed 7. fél 9. Hősök tavasza (Olasz film.): BEM (Mártírok ujja 5/b.) fél 11, fél 1, fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. Bátor emberek (Színes magya­rul beszélő szovjet film.): RÁ­KÓCZI (Rákóczi­ 68.) 11, 1, 3. 5, 7. 9. Déryné (Zenés magyar film.): HONVÉD (Rákócziét 82). fél 11, fél 1, fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. Három sürgöny (Francia film): PETŐFI (Rottenbiller-u. 37.) háromn. 4. 6. negyed 9. Teli Vilmos (Olasz film.): KUL­TUR (Kinizsi-u. 28.) Kertmozi. fél 4, háromn. 6. 8. ÚJLAKI (Bécsi-út 69.) fél 4, háromn. 6. 8. Az én hazám (Magyarul beszélő koreai film.): PARTIZÁN (Üllői-út 101.) 4. negyed 7, fél 9. Legyőzhet­őtlőnek (Magyarul be­szélő koreai film.): RÁKÓCZI (Csepel) Kertmozi. háromn. 4. háromn. 6. 8. Cím nélkül távozott (Francia film.): TATRA (Üllői­ út 63.) 4. negyed 7. fél 9. Tűzkeresztség (Magyar film.): VASVÁRI (Kerepesrét 44.) háromn. 4. háromn. 6. 8., Augusztusi vasárnap (Olasz filim.) ALKOTÁS (Alkotás-u. 11.) 4. negyed 7. fél 9. Ütközet békében (Magyar film): DIADAL. (Krisztina-krt. 155.) 4. negyed 7. fél 9. Három találkozás (Színes szov­jet film.): IPOLY (Csáky­ é. 65.) 4. negyed 7. fél 9. Külvárosi fiúk (Szovjet film.): NAP (Népszínház-u. 31.) há­romn. 4, 6, negyed 9. Cirkusz porondján (Színes szov­­jet film.): (Kisérőfilm: Szovjet Kazahsztán) VILÁGOSSÁG (P.­­erzsébet) fél 6. háromn. 8. Csárdáskirálynő (Szovjet film.): CORVIN (P.­erzsébet) háromn. 6, 8. Timur és csapata (Szovjet film.): SZIGET (Csepel) fél 6, há­romn. 8. A cárnő cipője (Vidám szovjet operafilm.): KÖLCSEY (Kis­pest) 6, negyed 9. Az ezred fia (Magyarul beszélő szovjet film.): TERV (P.-újhély) fél 6. háromn. 8. csüt. szün­nap. Elitélt falu (Német film): BÉKE (R.-palota )fél 6, háromn. 8. VILÁG (R.-mihály) háromn. 6, 8, szerda szünnap. MIKSZÁTH (Sashalom) 5. negyed 8. szer­da szünnap. Sportbecsület (Színes szovjet film.): ÁRPÁD (Soroksár) há­romn. 6, 8. ÚJVILÁG (R.-ke­­res­ztúr) háromn. 6, 8. szerda szünnap. Kínai cirkusz (Színes szovjet film.): FORUM (P.-Iörinc) há­romn. 6, 8. Ruszlán és Ludmila (Szovjet me­sefilm.): (Kisérőfilm: Jubileum.) TÜNDÉR (Újpest) 6, negyed 9. Négy szív (Vidám szovjet film.): ELŐRE (Delej u. 41.) fél 6, há­­romn. 8. csüt. szünnap. Boldog nyár (Színes, zenés szov­jet­­ filmvígjáték.): CSABA (R.­­csaba) negyed 6, fél 8, csüt. szünnap. Furfangos fejedelem (Olasz film.): CSILLAG (Cs.-hegy) negyed 7. fél 9. csüt. szünnap. Pilótaszerelem (Szovjet film.): KOSSUTH (A­ mihály) fél 6. há­romn. 8. csüt. szünnap. Vidám vásár: (Színes, zenés, tán­cos, szovjet filmvígjáték.): ATTILA (B.-fok) Kertmozi. 6. negyed 9. Vörös nyakkendő: (Szovjet film­): PETŐFI (N.-tétény) Három n. 6. SZÍNHÁZAK MŰSORA Augusztus 9-én nyílik meg az I. Magyar Iparművészeti Kiállítás Az ország különböző részein készült legszebb iparművészeti és népművészeti alkotásokat mu­tatja be az I. Magyar Iparművé­szeti Kiállítás, amely augusztus 9-én nyílik meg az Ernst Mú­zeum helyiségeiben. A kiállított művek között van­nak Kovács Margit Kossuth-dí­­jas kerámikus faliképei, Gorka Géza kerámikus „Sztálinváros kútja" című alkotása, a textil­gyárak tervezőinek munkái, mű­vészi nyomott és szövött anya­gok A gobelinek közül kiemelke­dik Ferenczi Noémi Kossuth-dí­­jas festőművészek Rákosi Má­tyás elvtárs születésnapjára ké­szített munkája, Pekáry István­nak több gobelinterve, amelyek Zrínyi Miklóst, Bem Józsefet ábrázolják, továbbá Z. Gázs György és Sebestyén Ferenc Pe­tőfi Sándort bemutató közös műve. Kiállítják Szkircsák Ber­talanná sárospataki fazekas kor­sóit, tálait és Fazekas István nádudvari fazekas nagy vázá­ját is, amelyen köröskörül a szocializmus egyes építkezéseit domborművek mutatják be. HÉTFŐ, 1952. JÚLIUS 28. Vasárnap este a kispesti Petőfi-téren Vasárnap este a gyönyö­rűen parkosított Petőri-téren, Kispest legszebb terén, látvá­nyos, szórakoztató műsorban gyönyörködhettek a kispesti dolgozók. A „Vidám Buda­­pest-akció keretében a ..Vi­dám /('a/d'/o£'’-m­­vészegyü­ttes szórakoztatta a nézőket. A mű­sor címe: „Vidám Po-Kol”, vagyis Vidám Politikai Kabaré. A „Vidám fiatalok"-művész­­együttes nemrégiben alakult. Tagjai fiatal művészek (Belez­­nay Ervin, Eisler Szilvia, Er­dő­di Imre, Fáy László, Kádár Eta, Kátai Dusi, Regőczi Zsó­­ktát, Tóvári Béla) azzal az elhatározással hozták létre a társulatot, hogy a „Vidám Budapest” nyári előadásai alatt műsorukkal segítsék a tanácsokat. Az együttes műso­ra azt mutatja, hogy megértették a „Vidám Budapest”-akció cél­ját: muzsikálnak, nevettetnek, énekelnek. Tréfás jelenetek, klasszikus és mai énekszámok tarkítják a műsort. Az egyfel­­vonásos rövid bohózatok nagy része a Vidám Színpad műso­rából tevődik. A most alakult ügyes művészegyüttesnek ezen a ponton változtatnia kellene a műsorán és még frissebb, ele­venebb, új ötletekkel gazdagí­tani. A dolgozók új, még ed­dig nem ismert számokat vár­nak. Mulatságos, de nevelőha­tású és főleg nem általánosí­tott, hanem meghatározott pro­blémákkal foglalkozó bohóza­tokat, tréfákat. Kispest valamikor pe­remváros volt. Lakóinak, ha színházba akartak menni — ha egyáltalán tellett színházra —, be kellett villamosozniuk a vá­ros szívébe és most, aki vasár­nap este elvetődött a Petőfi­ tér­­re, azt gondolhatta­ volna, hogy a Margitszigeti Szabadtéri Színpadhoz tévedt. A gondozott, jól ápolt téren óriási fáktól övezve, gyönyörű, nagy szabad­téri színpad fürdőit a reflektor­fényben, előtte pedig a csilla­gos nyári égbolt alatt a tap­soló nézőközönség. És ez meg­szokott dolog már Kispesten. Kérdésünkre az egyik fa leg­alsó ágán ülő Hegedűs Mia a bennfentes oktató hangján kö­zölte velün­k: — Miért kell ezen csodálkozni? Vagy most vannak itt először? Nekem már bérelt „páholyom" van ezen a fán. Apuék a nézőtéren, én meg innen szoktam nézni az elő­adást. Nem hiszik el nekem, hogy ez a hely a leg­jobb a egész Petőfi­ téren. A színpadon zajlik a műsor A közönség nagy tapssal jutal­mozza a „Vevőszolgálat" című kisoperettet, a „Kikáderezés című tréfát és a többi műsor­számot. Most épp Gaál János a Nemzeti Színház tagja — aki vendégként szerepel — a Rózsa áriát énekli a János vitézből Hangját torzítja egy kicsit­­ mikrofon, de a hatás így­ sem marad el. És amikor a­ konfe­ranszié, Erdősi Imre bejelenti a előadás végét, a nézők egy kel­lemes este benyomásával indul­nak, hazafelé a jószágú nyár estében. A színpadon kialusznak a lámpák, elcsendesedik a Pe­tőfi­ tér.­­ Jövő vasárnap azonban ismét fényárban úszik a szabad­téri színpad, a Vidám Budapes új műsorral látogat el az egy­kori peremváros dolgozóihoz. A Vidám Budapest előadásai nemcsak este — mint a kispest Petőfi­ téren —, hanem délután is zajlanak a város különböző pontjain. Képünkön, a Majakovszkij-színpad közönsége már jó­val az előadás kezdete előtt megtölti a széksorokat. --------------■ • ■ -------------------------------------------­ Műsorcsere Műsorcsere folyik egyrészről az V. kerületi tanács, intézmé­nyek és üzemek kultúrgárdái, másrészről a XVI. kerületi ta­nács, intéz­mények és üzemek kultúrgárdái között. A műsor­­csere során a­z V. kerületi ta­nács rigmusbrigádja csasztus­­kával felköszöntötte a, cinkotai I. típusú Kossuth-tszcs­t. (Tudósítónktól) Nagy az érdeklődés a plasztikus filmek iránt Nagy érdeklődés mellett vetí­tik a Toldi Plasztikus Filmszín­házban az „Artistavizsga”, az „Állatkerti séta” és az „1952 Május 1” című plasztikus fil­meket. Szombaton és vasárnap öt-öt előadást tartottak. Minden alkalommal zsúfolásig megtelt a nézőtér, s a­ két napon össze­sen 2330-an nézték meg a fil­meket. (MTI) ■ * „Élményeim“ egy vers körül 1951 december 18. Olvastam a „Magyar Rá­­dió"-ban, hogy a Rádió új mű­sorszámot iktat be, „Élmé­nyeim" címmel és felkéri a rá­dióhallgatókat, hogy küldjék be életük nagyobb élményeit, akár egyszerűen leírva, akár irodalmi feldolgozásban, mint verset, no­vellát, stb. 1951 december 20. Tegnap be' '. n egy verset levél kísérete Kíváncsi va­gyok a válaszra. 1952 január 21. Akárhogy is számolom a na­pokat, már jöhetne válasz. Per­sze, ott az irodalmi osztályon nem tudják, hogy a beküldők milyen izgatottan várják a vá­laszt, különben talán jobban sietnének vele. No, de ami ké­sik, nem múlik, bizonyára csak rövid napok kérdése, és meg­tudom, milyen a versem. 1952 február 18. Érdekes, még mindig semmi! Lehet, hogy meg sem kapták? Nem, az nem lehet, hiszen ajánlva küldtem el. Türelem, tü­relem. Biztosan nagyon sok írást küldtek be. 1952 március 28. Szinte röstellem leírni: még mindig semmi. Furcsa gondola­tom támadt. Ha nem tudnám biztosan, hogy Dante korában még nem létezett rádió, azt hinném, Dante a trilógia kéz­iratát a rádió irodalmi osztá­lyának küldte be elbírálás vé­gett. Innen ered: „ki ide be­lépsz, hagyj fel minden re­ménnyel”. De nem, ez nem le­het. Biztosan tudom, akkor még nem volt rádió. 1952 április 19. Ha nem állnék szilárdan a materialista világnézet alapján, azt mondanám, vannak még csodák! Választ kaptam!! Egé­szen elérzékenyülök és én még kételkedtem!! Azt írják, úgy látják, tehetségem van az írás­hoz, küldjék be verseimből, több írásból jobban szeretnének meg­ismerni. Küldök! 1952 április 20. Mégsem küldök! Legalábbis egyelőre nem. Ha engem vá­rattak négy hónapig, most vár­janak ők! Majd megtudják, mi­lyen kellemes hónapokig vár egy válaszra, amelyet annyin á hit már az ember! 1952 április 21. Mégis küldök. Meggondoltam a dolgot. Nem leszek olyat kegyetlen! Elképzelem, bizonyá­ra együtt­­ülnek a lektorok és mindennap izgatottan lesik­­ postást, hoz-e tőlem újabb ver­seket. Én tudom már, mi a­ várni, nagyon várni, nem kívá­nom nekik. Szegény lektorok Holnap már megkapjátok a ver­seket, nem kell elkeseredni. 1952 április 22. Beküldtem több verset. Egy­ben , nagyon szépen megkérték őket, ha módjukban van és nem okoz különösebb megerőltetés és nehézséget, rövidebb időn belül válaszoljanak, mint a múltkor. De csak, ha nem okol nehézséget. 1952 május 23. Nem értem. Még mindig nem válaszoltak! Olyan csúnya ez a májusi időjárás, esős, hideg. Le­het, hogy a lektorátus, az iro­dalmi osztály megbeteg­edett? 1952 június 5. Már meggyógyulhattak azóta 1952 június 11. Nem vagyok természetesen babonás, de holnap van a szü­letésnapom, biztosan holnap ér­kezik meg a lektorok véleménye 1952 június 13. Nem érkezett. Nem szép fö­lük. Ennyit igazán elvárhattam­­volna ennyi idő után. Annál is inkább, mert hiszen olyan szé­pen kértem, hogy rövidesen vá­laszoljanak. 1952 június 30. Egyesek, akik tudnak a do­logról, már kezdenek ugratni Még nem ugróm. 1952 július 26. Milyen furcsa gondolatai­k támadnak így várás közben az embernek. Várjon, ha beteljesed­nék mindaz, amit a válaszra vá­rók kívánnak a lektorátusnak, mi történne? Felhagytam. A naplóírással és a reménnyel. Nyugodjanak békében tovább­ra is vérseim és a lektorok! László György Kistext

Next