Esti Budapest, 1953. november (2. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-25 / 276. szám
SAJTÓSZEMLE: A kormányprogramm megvalósításának eredményei üzemi lapjaink tükrében A Központi Vezetőség június 27—28-i határozatának, a kormány programmjának központi kérdése, a dolgozókról való fokozott gondoskodás. Üzemeink dolgozói segítségére sietnek a pártnak, a kormánynak a határozat végrehajtásában, amikor szóban és írásban felvetik az ezen a téren tapasztalható hibákat, hiányosságokat. Üzemi lapjaink helyesen felismerték feladatukat és felkarolva, támogatva a dolgozók bírálatait, kezdeményezéseit, a hiányosságok, hibák felszámolásáért folyó harc élére álltak. .Harc a tervért" a Magyar Posztógyár üzemi lapja külön rovatot nyitott, amelyben rendszeresen közli a dolgozók javaslatait, panaszait. A lap november 14-i számában megjelent például Steigerwald Györgynek, a nedves kikészítő dolgozói nevében írt levele, amelyben kéri a ködtelenítő berendezés megjavítását. A szerkesztőség helyesen, nemcsak leközölte a levelet, hanem intézkedett is. Szerkesztői megjegyzésben ismerteti, hogy a gőzel,szívókat máris megjavították, s megbírálta a vállalat vezetőjét, hogy nem intézkedett időben. De nemcsak ebben a rovatban foglalkozik a lap a dolgozók igényeivel, munkaviszonyaik megjavításával. A november 14-i számban „Nagyobb megbecsülést a dolgozó nőknek” című cikkében a szerkesztőség megbírálja az előkészítő vezetőit, mert nem tartják szívügyüknek a dolgozók problémáit, nem törődnek a munkavédelemmel. A „Fogaskerék", a Rákosi Művek Gépgyárainak üzemi lapja több cikkben foglalkozik a munkavédelem kérdésével. Helyes, hogy a lap nem általánosságban veti fel a kérdést — mint például a „Daru”, a Szállítóberendezések Gyára üzemi lapja — hanem , konkréten, üzemi példákon keresztül. A november 14-i számában figyelmezteti az Acélöntőde vezetőit, hogy többet törődjenek a munkavédelem megjavításával. Helyesen mindjárt javaslatokat is tesz a hibák kijavítására. ,tíz ajtók, ablakok megjavításához nem kell különösebb beruházás. Ezt az Öntödegyár nagyrészt saját erejéből is meg tudná valósítani, csak többet kellene foglalkozni a dolgozók jogos panaszaival, kéréseivel’’ — írja a lap a többi között. De nemcsak a hibákról ír, beszámol az eredményekről is. A Kerékpárgyárban megkönnyítették a sajtológépek kezelését. A Készülék-és Szerszámgyárban az eddig fáradságos, kézzel végzett hántolást gépi munkával helyettesítik. A „Csepeli kohász", a Rákosi Művek Acél és Fémműves üzemi lapja a dolgozóknak nemcsak az üzemen belüli, de az üzemen kívüli panaszaival is foglalkozik. Számos levél érkezett a szerkesztőségbe, amelyekben a dolgozók elpanaszolták, hogy Kertvárosból gyalog kell megközelíteniük üzemüket. Ez bizony reggelenként sokszor egyórai gyaloglást jelentett. Kérték, járjon el az üzemi lap, hogy állítsanak be autóbuszjáratot részükre. A panasz többezer dolgozót érintett. A szerkesztőség felkarolta a dolgozók jogos kérését, közölte a levelet és ma már autóbuszon járhatnak munkahelyükre Kertváros dolgozói. Az Ikarus-gyár üzemi lapja, a „Karosszéria", nemcsak ír a hiányosságokról, de figyelemmel kíséri azt is, hogy kijavítsák azokat. A szerkesztőség külön rovatot rendszeresített, amelyben visszatér a közölt hiányosságokra és megírja, hogyan intézték el azokat. Amennyiben az illetékesek nem intézkedtek, ismételtem figyelmeztetik őket. A november 17-i számban visszatérve Kubinyi Ödön mérnök levelére, a következőket írja alap: „A cikkre azonban az illetékesek nem reagáltak, mert a villamostargonca még mindig nincs megjavítva. Ezúton hívjuk fel az illetékesek figyelmét, hogy a karosszérián keresztül adjanak választ arra, hogy ez az igen sürgős kérdés miért nem nyert még megoldást.” Üzemi lapjaink, helyesen sok panaszt, sérelmet közölnek, s felhívják a megfelelő szerveket azok orvoslására. Kevés cikk jelenik meg azonban az eredményekről. Pedig ilyen is akad „Kőbányai Textil" a Kőbányai Textilgyár üzemi lapja külön rovatot nyitott az eredmények ismertetésére. A no vember 14-i számban beszámol a szerkesztőség azokról a be-ruházásokról, amelyek a dolgo-zók munkakörülményeit hivatottak megjavítani. A „Metró", a Földalatti Vasút üzemi lapja arról ad hírt, hogy másfélmillió forintos költséggel orvosi rendelő létesült az üzem dolgozói részére. Számos helyes kezdeményezés, ötlet jelzi, hogy üzemi lapjaink szerkesztőségei megértették, milyen fontos feladatuk, hogy foglalkozzanak a dolgozókról való gondoskodás megjavításával. Az eredmények mellett azonban mutatkoznak hiányosságok is a szerkesztőségek munkájában. Keveset foglalkoznak a lapok a kollektív szerződések ellenőrzésével. Ha írnak is erről, az legtöbbször általános, semmitmondó. Kevés hírt, cikket közölnek a kerületi eredményekről. Javítsanak ezen a téren is szerkesztőségeink munkájukon és akkor még eredményesebb lesz az a harc, amelyet a párt és kormány határozatainak megvalósításáért folytatnak. Szabó Béla, a Budapesti Pártbizottság munkatársa az üzemekben Bizonyítja ezt munkája is. A szép számmal, egyik-másik lap Holnap kezdődik Szegeden az Első Békekölcsön ötödik sorsolása SZEGED, november 25. (Kiküldött tudósítónk telefonjelentése.) Holnap délután fél 4 órai kezdettel a Szegedi Nemzeti Színházban újra megperdülnek az Első Békekölcsönsorsolás kerekei, hogy négy napon keresztül ismét a nyereményeit tömegével örvendeztessék meg az ország dolgozóit. Szeged, ez a nagy alföldi város már hónapok óta készül erre az eseményre. Az üzemekben a munka után sokat beszélgetnek a dolgozók a csütörtöki napról. A Szegedi Kenderfonógyárban „kutató-brigádok” gyűjtik össze a dolgozók névsorát, hogy azonnal értesíthessék őket az örömhírről. A gyár dolgozói több mint 600.000 forintot adtak kölcsön az államnak. A Nemzeti Színház környékén, szerte a városban új köntösbe öltöznek a házak. Halványsárga, halványzöld épületek, most tatarozzák valamennyit. Nemcsak Szeged lakói érzik magukat nyerteseknek, hanem különösen azok, akik a közeljövőben költöznek a Marx-téren, a Hajnóczi utcában a most épülő 200 új lakásba. A szegedi Nemzeti Színházban több mint ezer ember várja majd a sorsolást. Az első sorokban foglalnak helyet az üzemek és termelőcsoportok élenjárói és akiknek nem jutott hely, azok a színház előtt, a Sztálin-sétányon, a Széchenyi-téren hallgatják majd a sorsolás lefolyását, ahol trangszórók közvetítik az eseményeket. Szegeden, mindjárt a húzást követő napon beválthatják a dolgozók a kötvényeiket. A holnapi napon 453 húzással 35 ezer 900 darab nyereményt és törlesztést sorsolnak ki,öszszesen 12,8 millió forint értékben. A nyeremények között lesz négy darab 50 ezer forintos és 90 darab, vegyesen 25 ezer, 10 ezer, illetve 5 ezer forintos nagy nyeremény, 1500 darab 1000 forintos, 5000 darab 500 forintos és 19.306 darab 300 forintos nyeremény, törlesztéssel kisorsolnak 10 ezer darab kötvényt. Az autóbuszokban középen is rendszeresítik a leszállást jelző nyomógombot A Fővárosi Autóbuszüzem októberben kísérletképpen a 7-es jelzésű autóbuszokon új módszert vezetett be a leszállás jelzésére. Eddig csak az első ajtó fölött lévő gomb segítségével adhatott jelzést az utas a vezetőnek. A 7-es autóbuszokon az autóbusz középső részére is felszereltek gombot. Ennek segítségével az az utas, aki a gyakori zsúfoltság miatt esetleg nem tud odajutni az első ajtóhoz, a kocsi közepéről is jelzést adhat a vezetőnek a megállásra.A kísérletként bevezetett új módszer igen jól bevált, az autóbuszon utazó közönség megkedvelte és mint megálapították, a kalauzok munkáját is megkönynyíti. A Fővárosi Autóbuszüzem vezetősége ezért elhatározta, hogy a leszállást jelző új rendszert rövidesen a legnagyobb forgalmat lebonyolító vonalakon , így a 15-ös, 12-es, 6-os jelzésű autóbuszokon is alkalmazzák, majd fokozatosan a többi autóbuszjáraton is bevezetik. (MTI) Apró Antal elvtársat a minisztertanács elnökhelyettesévé választották A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Apró Antal elvtársat felrmentette az építésügyi miniszter első helyettese tiszte alól, és egyidejűleg megválasztotta minisztertanács elnökhelyettesévé. (MTI) Aniillllllllllllllllllllllllllllllllllllllltllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllll!llllllllll!lllllllll!llij Készülnek az új gyermekfürdőkádak A Kőbányai Zománc árugyárban szállításhoz előkészítik a gyermekfürdőkádakat . Ezeket már — meghallgatva a vásárlók panaszait — lefolyócsővel is ellátták. Fregoli készül a Villamosgép- és Kábelgyárban A Villamosgép és Kábelgyár igazgatóját, Farkas elvtársat már napok óta foglalkoztatta a kérdés: hogyan segíthetné üzeme legjobban a kormányprogramm megvalósítását. Elhatározta, megosztja gondját az üzem főmérnökével, Fogaras elvtárssal is.. Az igazgató irodájában tanácskoztak. Egyik cigarettát a másik után szívták, mérlegeltek, tervezgettek, keresték a lehetőséget. Abban hamar egyetértettek, hogy legfontosabb a mezőgazdaság gépesítése és a közszükségleti cikkek gyártása. Vita közben született az elhatározás: felkeresik az Agrártudományi Egyetem gépesítési szakembereit. Az elhatárolást hamar tett is követte. Az Agrártudományi Egyetemen azonban közölték az üzem vezetőségével: a földművelésügyi minisztérium illetékes arra, hogy előírja a mezőgazdaság részére a különböző gépek gyártását. Mindez körülbelül egy hónappal ezelőtt történt ... Farkas elvtárs, miközben az asztalán iratait rakosgatja, most mosolyogva mondja: — Amilyen nehézkes volt az indulás, olyan jól végződött utunk. A földművelésügyi minisztériumban nagy örömmel fogadták érdeklődésünket. Mi sem késlekedtünk. Meghívtuk az elvtársakat amkétra, amelyen részt vett az üzem valamennyi műszaki vezetője. A minisztériumi elvtársaik elmondták, milyen terveik vannak a falu, a mezőgazdasági gépek villamosításával kapcsolatban és mivel szeretnék bővíteni az eddigi gyártmányokat. Ezt aztán írásban is megkaptuk. Az igazgató elvtárs előveszi fiókjából az iratot, s kezdi sorolni: — A cséplőgéphez szükséges komplett motorkocsi és az egységes, hordozható hajtómotor szerkesztését már el is kezdtük. A transzformátorkocsikat a Klement Gottwald Gyárral kooperálva készítjük — mutat a következő pontra. S a gyár vezetőségével megbeszéltük, hogy megcsináljuk a transzformátorkocsikhoz szükséges kapcsolóberendezéseket. A mezőgazdaság villamosítása nagy dolog, ez köti le most az üzemvezetőség erejét, figyelmét. A nagy munka közben mégis találnak módot arra, hogy apróságok megoldásával is foglalkozzanak. Tervbe vették, hogy körülnéznek, milyen minőségű játékszerekből van hiány a kereskedelemiben. Rövidesen hozzákezdenek a villanyjátékok készítéséhez A mióta az üzemek látják, hogy a dolgozói vezetők milyen fába vágták fejszéjüket, sokat próbálnak segíteni. — Néhány napja bejött hozzám Kolb István elvtárs, a kereskedelmi osztályról — Farkas elvtárs — mondotta nekem — nagy hiány van a kereskedelemben fregattban. Azt hiszem, mi tudnánk csinálni. Hogyan képzeli — kérdeztem. — Van hulladékifáink, hulladék alumíniumhuzalmik is — válaszolt. — Miért ne dolgozhatnánk fel fregattnak Az igazgató egyetértett Kolb Istvánnal. Hamar intézkedett is és nemsokára átadnak a kereskedelemnek ezer darab terven felül készített fregolit. Talán csodálkozni fognak majd a háziasszonyok, ha a fregolin meglátják majd a címkét. ..Készült a Villamosgép- és Kábelgyárban”. — Munkánkhoz kérjük a dolgozók hasznosjavaslatait is. Célprémiumot tűztünk ki azok részére, akik jó ötletekkel segítik a közszükségleti cikkek gyártását — folytatja az igazgató elvtárs. Ma már egymás után érkeznek a javaslatok, s úgy értesültünk, sok hasznos van közöttük. Műszaki bizottságot alakítottak, amelynek feladata a javaslatok elbírálása. Az üzem vezetősége megis találta annak módját, hogy egy hatalmas nehézipari üzemben hogy lehet háztartási cikkeket és a mezőgazdaság villamosítását szolgáló apróbb gépeket gyártani. — Sokszor gondoltunk arra is — folytatja Farkas elvtárs — nem ütközik-e országos tervünkkel az ilyen tevékenység. A minisztérium erősáramú igazgatóságához beadtuk kérésünket, hogy üzemünk a következő évben mit szeretne gyártani. Úgy látszik, egyetértenek velünk az elvtársaik, mert szóban már meg is kaptuk a jóváhagyást. Mi magunk az 1954. évi tervre készülve, úgy érezzük, nem lesz különösebb nehézség, hiszen a műhelyekben a nagyobb gépek mellé beszoríthatjuk az apróbb közszükségleti cikkek gyártását is. Mindehhez még azt, hogy a mezőgazdaság részére szükséges gépeket, közszükségleti cikkeket, villanyjátékokat az idénynek megfelelően szállítjuk. Azt jelenti ez, hogy jövőre már a Villamosgép és Kábelgyár motorjaival fognak csépelni. BUDfíPEST HZ MDP BUDAPESTI PÁRTBIZOTtSáGfl tS B FflVflBOSI TfmáCSRPJB Fővárosunk jövője Végigmegy a pesti ember a főváros utcáin és folyton folyvást építőállványokba ütközik. Nincs ma Budapestnek olyan zuga, ahol ne építenénk valamit. Alakul, formálódik a város új arca, képe napról napra színesebb, gazdagabb lesz. A pesti ember jellegzetes vonása, hogy szereti városát. Szívesen hall vagy olvas múltjáról, együttéli jelenét, érdekli, milyen lesz jövője. Erről a jövőről tárgyaltak két napig tartó ankéton országunk legkiválóbb építészei. Budapest általános városrendezési tervét vitatták meg, számos javaslatot tettek, elmondották észrevételeiket a BUVATI által kidolgozott, s a tanácskozás elé terjesztett tervvel kapcsolatban. Magas színvonalú elvi viták jellemezték ezt az ankétot és a legtöbb kérdésben a véleménycsere nyomán kialakult a helyes álláspont a város építészeti problémáinak megoldására. Mi jellemezte ezt a tanácskozást? Elsősorban az, hogy építőművészeink megértették és magukévá tették a kormány programmját. Ezt tükrözte az a merőben új vonás, amely az ankéton oly élesen megmutatkozott. Ez pedig nem más, mint a város tervezőinek a lakosság szükségletei felé fordulása. Éppen ezért az ankét egyik központi kérdése a lakásépítkezések problémájának megoldása volt. Azért új vonás ez, mert építészeink eddig is készítettek terveket, eddig is voltak nagyvonalú elképzelések. De az eddigi tervek fő hiányossága az volt, hogy a tervezők nem vették kellően figyelembe a lakóépületek városalkotó szerepét. Amikor számoltak a létesítendő hatalmas méretű és jelentőségű középületekkel, emellett nem értékelték azt, hogy a város elsősorban lakóépületekből áll. Nem vették figyelembe és ezért nem is dolgozták ki kellőképpen a nagyváros szocialista lakónegyedei kialakításának gazdasági lehetőségeit és építészeti módszerét. A kormányprogramm szellemében azonkét részvevőt mutattak rá az eddigi tervezésnek erre a hibájára. S bár szenvedélyes vita alakult ki például a létesítendő új városközpont kérdésében, a felszólalók mindig visszatértek a központi problémára, a dolgozók lakásszükségleteinek kielégítésére. A nagyarányú lakásépítkezési programm több formában felmerült. Ezek között az egyik legfontosabb a peremkerületek és a város belső részének összekapcsolása. Az egyik felszólaló például fölvetette, hogy Csepel messze van a város közepétől, valamilyen formában össze kell kapcsolni. Mások a peremkerületek és a belső, a központi rész közötti üres területek beépítésének problémáját vetették fel. Ilyen üres területeket találhatunk például az Üllői út, valamint a Sztálin-út folytatásában. Ha tehát az értekezlet legfontosabb tanulságát akarjuk levonni, akkor ezt úgy foglalhatnánk össze: legyen a város tervezőinek fő feladata az elkövetkező években a lakosság lakásigényeinek kielégítése, de olyan módon, hogy az egyben a város fejlődését, szépítését jelentse. A tanácskozás megmutatta azt is, hogy a városépítészet területén milyen sokat tettünk a felszabaduls óta. Ez egyben azt is tanúsítja, hogy az elkövetkező évek munkájában már van mire támaszkodni. De egyben új problémákat is jelent. Nagy építkezéseink közepette kialakultak olyan új fontos területek, amelyek rendezése sürgős feladat. Ilyen például a Népstadion környéke és a Sztálin-híd két hídfője. A városépítészeti vita elé terjesztett terv, s a tanácskozás nyomán kibontakozik előttünk fővárosunk leendő képe. Merészség és realitás jellemzi a tervet alkotó elképzeléseket. Ijj, szocialista lakónegyedeket látunk, impozáns városközpontot, egészséges levegőt teremtő parkok hálózatát. Reális azért a terv, mert építészeink látják: a feladatokat lépésről lépésre kell megvalósítani. Van mire támaszkodnunk, vannak meglévő értékeink, történelmi és műemlékeink, vannak haladó építészeti hagyományaink. Építőművészeink fő feladata — és itt levonhatjuk az építészeti tanácskozás másik fő tanulságát —terveikben alakítsanak ki olyan városképet, amelyre rányomja bélyegét a szocializmus építésének korszaka. A városépítési terv első ütemének megvalósítása is járuljon hozzá a lakosság egyre növekvő közlekedési, egészségügyi, kényelmi és lakásigényeinek mielőbbi kielégítéséhez. Lantos László Első zárszámadás a mátyásföldi Forrás tszcs-ben tagok nagyrészt bérelt földön, hiányos felszereléssel kezdték a közös gazdálkodást. A környék dolgozó parasztjai érdeklődéssel figyelték a csoport egész évi munkáját. A Forrás tagjai már az első évben megállták helyüket, minden munkáthatáridő előtt befejeztek. Kedden délután zászámadó közgyűlésre jöttek össze a tagok. Wágner József, a csoport elnöke elmondta, hogy a tszcs kiváló eredményt ért el, bevétele meghaladja a 750.000 forintot. Munkaegységenként 37.50 forint készpénzt, és annyi terményt osztottak szét, hogy a termények értékét is számítva egy-egy munkaegység összesítve 60 forintnak felel meg. Nagy István és felesége például 541 munkaegységet szerzett, amiért több mint 20 ezer forint készpénzt és mintegy fél vagon terményt kapott. A tszcs közös vagyona megközelíti az egymillió forintot. Tehén- és lóistállót, 50 férőhelyes hizlaldát, fiaztatót, ablakoskamrát építettek a nyáron és hamarosan a baromfról is épül. Százköbméteres betonsiló is készült. A Forrás tszcs tagjai tovább akarják fejleszteni szövetkezetüket, úgy tervezik, jövőre 16 hold öntözéses gazdálkodást létesítenek, primőr zöldségnek három üvegházat építenek és 2000 melegágyi keretet készítenek. A melegágyi nádtakarókat a télen a szövetkezet tagjai fonják. Elhatározták azt is, hogy faiskolájukban az idei 18 ezer gyümölcsfacsemetével szemben jövőre 36 ezret nevelnek. (MTI) Mátyásföldön egy évvel ezelőtt 15 család 107 holdon alakította meg a Forrás tszcs-t. A