Esti Budapest, 1954. január (3. évfolyam, 1-23. szám)

1954-01-16 / 13. szám

Délelőtti látogatáson két tanácsban Egyik délelőtt elmentünk a XIII. kerületi tanács ipari, a XIV. kerületi tanács igazga­tási osztályára és megnéztük mi történik ott, mivel foglal­koznak a tanács dolgozói. Fél 9 előtt néhány perccel érkeztek meg a XIII. kerületi tanács ipari osztályára az osz­tály dolgozói, köztük Kovács János osztályvezető, Faragó Ernőné iparrendészeti­­előadó, Dubrinszki Ilona adminisztrá­tor. Nem sokkal fél 9 után je­lentkezett az első ügyfél is. Gonda János cipész az elmúlt év végén beadott kérelmére most kapta meg iparigazolvá­nyát. A következő ügyfél Tap­­lonczay Istvánná volt, aki el­mondta, hogy egészségügyi okokból kénytelen volt eddigi munkájától megválni, de ott­hon tudna dolgozni és ezért be­dolgozóként a XIII. kerületi tanács kézműipari vállalatánál szeretne munkát kapni. Fa­ragó Ernőné előadó levelet írt Taplonczayné ügyében a kéz­műipari vállalat vezetőjének. A harmadik ügyfél Kalmár Endre, Sallai Imre­ utcai lakos üvegvágószerszám javítására kért iparengedélyt. Pontosan féltízkor indult a XIII. kerületi tanács vállala­taihoz Linzer Ferencné mun­kaügyi előadó. A Szegkovács és Vastömegcikk Szövetkeze­tet, valamint a J­árműszövetke­­zetet kereste fel, hogy megbe­szélje velük: milyen közszük­ségleti cikkeket tudnának gyár­tani terven felül ebben az év­ben. Azután a XIII. kerületi tanács kézműipari vállalatához ment. A XIV. kerületi tanács igaz­gatási osztályán az osztályve­zető szobájában a közbizton­sági bizottság rövid megbeszé­léssel kezdte a napot. Az igaz­gatás, ellenőrzés, kereskedelmi, egészségügyi és építési osztá­lyok vezetői, a kerületi rendőr­ség és tűzoltóalosztály parancs­nokságának kiküldöttei beszél­ték meg a kerület közbiztonsá­gával kapcsolatos teendőket. Sok szó esett az italboltok pro­blémáiról. A Mexikói­ út egyik italboltjában egy társaság fész­kelte be magát és elriasztották a régi vendégeket, erről jelen­tés ment a rendőrségnek, amely már intézkedett. A kihágási bíró és a város­bíró előszobájában sokan vára­koztak. Sipos Miklós kihágási bíró 9—10 óráig a harmadik „hajbakapott“ társbérlőpárt bé­­kítette össze, ugyanilyen ese­tek kerülnek nagyrészben a városbíró elé. Nagy volt a forgalom az anyakönyvi hivatalban. Az uzsoki utcai kórház jelentette, hogy az éjjel tíz kisbaba szüle­tett. Reggeli látogatás Kisséknél Kiss S­and­orné, a Magyar Acél­árugyár utókalku­látora minden reggel pontosan ébreszti fel kislá­nyát, Zsuzsikát, aki álmosan még a másik oldalára fordulna... kura­tívan* nagy­ben, de nemso­­máris­nak­­résztvesz a öltözködés­­„Vedd fel a — Siessetek, ne­hogy elkéssünk. M­inti apuka anyukát és a kis Zsuzsikát. És elindul a család . . . Kiss elvtárs a Metal­­lochemiába, felesé­ge a Magyar Acél­árugyárba, Zsu­zsika pedig a gyár ."Gyönyörű óvodá­jába. Már minden’, rendben. A Kiss­­családnak ízlik a forró kávé és a friss vajaskenyér, cipődet apuka“, mondja, miközben mindennapos fel­adatát végzi. Ma tartják a nyereménybetétkönyvek tizgdik sorsolását Ma délután 5 órakor nagy­­jelentőségű esemény színhelye lesz az Egri Városi Tanács nagyterme. Itt kerül sor a nye­reménybetétkönyvek tizedik sorsolására. Az elmúlt évben kétszeresére emelkedett a nye­reménybetétkönyvek száma, ami arra mutat, hogy a nyere­mény betétkönyvi takarékos­ság egyre kedveltebbé válik a dolgozók körében. A tizedik nyereménybetét­­könyvsorsoláson valamennyi 1953 végéig váltott és azóta meg nem szüntetett betétkönyv részt vesz. Minden ezer betétkönyvre 14 nyereményt sorsolnak ki még­pedig egyet az átlagbetétösszeg 200 százalékával, kettőt száz százalékával és 11-et az átlag­betét 50 százalékával. Hogy mi az átlagbetét, azt az alábbi példával világítjuk meg: Egy dolgozó például október 1-én fizetése kézhez­vételekor 510 forintot helye­zett el nyeremény betétkönyv­ben 19-én kivett belőle 200 forintot, 27-én ugyancsak 200 forintot és 30-án 80 forintot. A könyvében hó végére 30 forint maradt. Ha három hó­napon keresztül hasonlókép­pen járt el, a jelenlegi sorso­láson 430 forint értékű át­lagbetéttel vesz részt, amely szerencsés esetben meg is duplázódhat. A már lezajlott kilenc sorso­láson sok szerencsés nyeremény­­betétkönyvtulajdonos nyert 4—5—6 ezer forintot. Olyan is akadt, akit már több­ször meglátogatott a szerencse. A ma délután Egerben le­zajló­ tizedik sorsolás felé is sokszázezer nyereménybetét­­könyvtulajdonos tekint vára­kozással. Desdelák Rudolf elvtárs kö­zölte szerkesztőségünkkel, hogy a VIII., Vay Ádám­ utca 3. szá­mú ház tetőfedési munkáit még a múlt év augusztusában el­kezdték. Cserepeket szállítottak a házba, hogy majd hamaro­san megcsinálják a tetőt. No­vemberben azonban a cserepe­­ket is elszállították s hiába kér­ték a tatarozó vállalatot, a te­tőfedési munkából nem lett semmi. Levélben kerestük meg a VIII. kerületi tanácsot, s intézkedésüket kértük a pa­nasz orvoslására. Válaszuk­ban megírták, hogy az In- INTÉZKEDÉSEK gatlankezelő Vállalat mű­szaki osztálya felkereste az építésügyi minisztériumot aki utasította a II-es Tata­rozó Vállalatot a munka­­ azonnali elvégzésére. A cse- ♦ repeket visszaszállították, s­­ el is végezték a tetőfedési­ munkát. f ★ s Gulyás László elvtárs leve- ♦ lezőnk egyik levelében arról* panaszkodott, hogy a cinkotai mozi kicsi s egy-egy jó filmet csak kevesen tudnak megnéz­ni. Pedig nagy érdeklődés van a kulturális rendezvények iránt. Érdeklődésünkre a XVI. kerületi tanács közölte, hogy több alkalommal beszéltek a Mozgóképüzemi Válla­lattal, melynek eredménye: a cinkotai mozi ezentúl nem kétszer, hanem hetenkint négyszer tart előadást. Hideg zuhany a télen­­ Tél van, a javából, tombol­­ a januári hideg. Vannak he-­­­lyek, ahol már ilyenkor is , a tavaszra, a nyárra készü­­ lödnek. Mit csinálhatnak­ például ezen a napon a Vi- ?­dám Parkban? Hogyan­ alussza téli álmát az óriás-­­ kerék, milyen a Hullámvas-5 út, ahol most csak a hágó-­ röngyök utaznak, mit csinál­t a Robogó, amikor éppen a „pihen“, a Csobogó, amikor­­ voltunk a többi kedves is­merősünkre, a Dodgemre, csónakokra, játékokra is. Ezért hívtuk fel telefonon ma délelőtt a Vidám Par-­­ Budapest utcáiról a hó­­kot, ahol azonban a fomer-­­ nek a legridegebb Télapót­­ is megszégyenítő hidegség-­ gél visszautasított. Kijelen- - tette, hogy az igazgató tá-f­vollétében semmiféle felvi-­­ lágosítást, véleményt, in-­­ formációt nem adhat. Nem kérlelés. ’­­ Amikor az első meglepe- t tésből felocsúdtunk, saját­ magunk is elhültünk me­­l rész kísérletünkön. Várjon­­ milyen országos katasztróf­a fát, nemzetközi konfliktusa-­ ! " ) Elkészült az első magyar gyártmányú teherautó indítómotor Hazánkban még két évvel ezelőtt sem gyártottak indító­motorokat. Ezt a fontos beren­dezést külföldről hoztuk. A bu­dapesti Autóvillamossági Fel­szerelések Gyára tavaly meg­kezdte a 2,5 és a 4 lóerős indí­tómotorok gyártását, amelyek jól beváltak. Ezek a gyártmá­nyok azonban csak kisebb benzinmotorok in­dítására alkalmasak, ezért elhatározták, hogy autó­buszhoz és teherautóhoz is szerkesztenek indítómotort. Többhónapos munkával elké­szítették a hat lóerős indító­motor mintapéldányát s enn­ek tapasztalatai alapján készítik elő a sorozatgyártást. A tech­nológiai utasítások már készen állnak, most szerkesztik a sorozatgyár­táshoz szükséges szerszámokat. HI­MDP BUDAPESTI PftRTBIZOTISftCR­ÓS A FŐVÁROSI IflflftCS LAPJA Swktzer rendker­dics játékautó készül A Lemezárugyár dolgozói rendkerekes játékautókat ké­szítenek. Az első ezer darab tetszetős, elpusztíthatatlan mi­nőségű, kis játékautó kará­csonyra már el is készült. 1954 első negyedében sokezer darab jelenik meg belőlük a boltok­ban. A gyár dolgozói a játék­autó elkészítésével úttörő munkát végeztek és megnyi­tották a sort a magyar mecha­nikai játékgyártás előtt. A belkereskedelem várja, hogy a vállalat a játékautó műkö­dési elvén alapuló, további, hasonlóan jó minőségű, szilárd kivitelű, új játékokat tervez­zen. Utazás a város alatt a Csatornaművek dolgozói gya­logolnak mellettünk, irányítva csónakunkat. Közben Zolndi Ferenc technikus magyarázza, hogy egy évben 80 millió köb­méter szennyvizet hordanak a csatornák Budapestről a Duná­ba és ha csatornahálózat nem volna, a fővárost egyméteres magasságban borítaná az a szennyvízmennyiség, amely egy esztendő alatt lezuhog a kanálisokba. * Éjjel-nappal dobálják a havat — Korlátlan mennyiségben képesek ezek a gyűjtők fel­venni a havat. A városnak nem mindegyik pontján van ledo­­bálás, csak kijelölt helyeken, ott viszont éjjel-nappal folyik a munka, ha olyan hótömeg zúdul a városra, mint például most — tájékoztat Zolnai tech­nikus. A gyalogjárón patkány sur­ran, majd eltűnik az egyik mellékkanálisban. A boltíves csatornában egyre sebesebben halad a víz és mikorra elérünk a Hámán Kató­ utca sarka alá, ahol befejezzük a „kirándu­lást“, már szinte dübörögve áramlik a fekete, szennyes lé a Duna felé. Hónak, jégnek, nyoma sincsen, a tizenkét fo­kos vízben már rég felolvadt... Felettünk villamosok robog­nak, távolról hallatszik a vá­ros megszűrt zaja. Alattunk mormolva viszi a csónakot a szennyvíz. A soroksári úti főú­r nm vagyunk. Az Üllői­ út és Körút sarkáról indult csónakunk, hogy megnézzük a város asz­faltburkolata alatt, hová tűnik Évente 80 millió köbméter szennyvíz A gőztől alig látunk, a kézi­lámpa sugárkévéje csak a csa­torna két oldalán húzódó pad­­használt sem józan érv, sem­­ kát világítja meg, amelyen Polgár Géza és Mayer Márton. Hol az óra. A Nagytétény és Törökbá­lint felé utazók nevében is . . . , írok, amikor a Móricz Zsig­kat, különböző természeti, mond-körtér HÉV váró­valtb,100­ termének pénztárablaka fölé órát kérek. Sajnos, hosz­­szú ideje nélkülözzük ezt­ a fontos időjelző számtáblát. A várócsarnok előtt, a járda visszahatásokat volna ki az, ha — uram,­­ igazgatóm bocsáss! — hírt­ adtunk volna a Vidám Park­­ karbantartó munkájáról, az­ álmár­ól?A BS körhinták­­ szélén van ugyan egy óratáb­­­la, amit a vonatindító időnkint kézzel állít be, de azon nem ismerjük ki magunkat és az utasok legtöbbször az utolsó percben rohannak a kocsikra. Az óra helye megvan, azt a falból kiálló drótok is mutat­ják, csak fel kellene szerelni egy működő óraszerkezetet, amelyen a munkába indulók is eligazodhatnának. Tauzin István, Budatétény, Ida-telep. A legjobb kommunistákat az új párt­vezetőségekbe­ ­s egész párttagságunk, dolgozó népünk bizalmától ki­­sérve, az új, szebb életért folytatott harc jelentős állomásához érkezett. A Központi Vezetőség január 14-én nyilvánosságra hozott határozata az alapszervezeti párt­vezetőségek és a pártválasztmányok beszámolási kötele­zettségéről, a pártvezetőségek, a pártszervek újjáválasztá­­sáról és a 111. pártkongresszus küldötteinek megválasztá­sáról, olyan iránytű, mely még jobban megerősíti a dol­gozó nép élcsapatát és kapcsolatát a széles tömegekkel. Pártunk, mely sokévtizedes, áldozatokban bővelkedő harcban győzedelmeskedett, nőtt dolgozó népünk elismert vezetőjévé, mindig és mindenkor a nép boldogulását tűzte zászlajára. Az új gyárak, ahol ma ömlik az acél, az új kultúrotthonok, ahonnan messzire hajtik a fiatalok munka­utáni szórakozásának dala, a dolgozók gyermekeinek az új bölcsődékből kihangzó vidám kacagása, bizonyítja a szebb életért folytatott harc egy-egy sikeres szakaszát. A pártvezetőségi választások mindig nagy eseményt jelentenek a párt életében. A mostani vezetőség­­választás azonban különösen nagy feladatot jelent, hiszen az elkövetkező időkben megválasztott pártvezetőségek kell, hogy élharcosai legyenek a Központi Vezetőség júniusi és októberi határozatai végrehajtásának. Az előkészületeken mindig sok múlik. Mégis sok pártszervezetünkben úgy gondolják, elég, ha az előkészítő munkát arra korlátozzák, hogy kitűzik a taggyűlés időpontját, rész­letesen megadják az elnöknek a napirendet, bizto­sítják a gyors és zökkenőmentes munka elvégzé­sét. Sőt, hogy a kollektív vezetés elvének is eleget tegye­nek, úgy gondolják, elegendő, ha csupán a beszámoló rész­leteinek elkészítését felosztják egymás között. Az ilyen helyeken mit sem törődnek azzal, hogy a párttagság el­várja, megköveteli, hogy az előző taggyűléseken tett észre­vételeinek, javaslatainak sorsáról, azok megvalósításáról választ kapjon. Éppen ezért a pártvezetőségi választás nem egyszerű nevek cseréje a pártmunka parancsnoki posztján, nem egyszerű szervezési kérdés, hanem olyan politikai munka, amelynek eredményeképpen a párttagság a leg­jobbakat választja ki soraiból: azokat, akik minden körül­mények között tudásuk legjavával védelmezik a nép ügyét. Akiknek munkájától nagymértékben függ a város és falu dolgozóinak jobb élete, akiknek munkájához egész népünk nagy reményeket fűz. Az a pártszervezet, ahol így támaszkodnak a párttagságra és a pártonkívüliek vélemé­nyére, ahol a kérések és panaszok nem maradnak csupán „elintézetlen ügyek“, ott biztos, hogy jó kezekben nyugszik a párt vezetése. Valamennyi kommunista elsőrendű kötelessége, hogy ennek a harcnak az első vonalában álljon. De a párt­vezetőségek újraválasztása nemcsak a kommunisták magánügye. Vonjuk be ebbe a munkába bátran és merészen, a legszélesebb pártonkívüli dolgozók tömegeit, hallgassuk meg az ő szavukat is, mely után még erősebbé válik munkásosztályunk élcsapata, dol­gozó népünk pártja, még megbonthatatlanabb lesz a kap­csolat a párt és a néptömegek között, hazánk felvirágzá­sára, dolgozó népünk javára! A pártvezetőségek újjáválasztásakor a tagság ter­­mészetszerűleg mérlegelni fogja, kik azok a párt­vezetők, akik a párt határozata és a kormány programmja óta legjobban küzdöttek a pártélet megjavításáért, előljár­tak a hibák kijavításában. Az ilyen vezetőkben bízik majd a párttagság, bizalmával támogatja csakúgy, mint azokat, akik eddig nem vettek részt a vezetésben, de eddigi tevé­kenységük alapján kapják megtisztelő feladatukat: vezetők lesznek. Ma a tetteké a szó. Minden nagyszerű szónoklat­nál ékesebb a tett. Ez bizonyítja: pártunk a dolgozó népért van és minden határozata, tevékenysége arra irányul, hogy ebben az országban boldogabb, vidámabb legyen az élet valamennyi becsületes ember számára. 350 GYERMEK NÉZTE végig a VI. kerületi tanács által rendezett műsort a Nyomdaipari Kultúrotthon­­ban az elmúlt héten. Az if­jú közönség nagy tetszéssel fogadta a vetítésre került „6:3“ és a „Balkéz Tóbiás“ című filmeket.

Next