Esti Budapest, 1954. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-26 / 175. szám
HÉTFŐ, 1954 JÚLIUS 26 (kanoms) A gátakat védők hősiességéhez méltóan — az augusztus 20-i fogadalmak valóraváltásáért Elzett Vasárigyár: Az „egyperces-mozgalom eredményei Az Elzett Vasárugyárban az egész országban híres „egyperces“-mozgalom tovább tart A gyár fizikai és műszaki dolgozói eddig több mint 230 javaslatot adtak be, hogyan lehetne egy-egy percet megtakarítani gyártmányonként. A kongresszusi munkaverseny lendületével megkezdődött az alkotmányunk tiszteletére indított „augusztus 20” munkaverseny. Az egyes üzemrészek egymásután csatlakoznak a munkaverseny-felhíváshoz. A zártciklusú termelésre átszervezett szerelőüzem 240 nődolgozója vállalta, hogy az állásórákat augusztus hónaptól kezdve 1100 órával csökkenti és az üzemrészek normaóratervét 90 százalékos programmszerűség mellett 105 százalékra teljesíti. Az Elzett-gyár dolgozói azon gondolkodnak, hogyan tudnák ismét elnyerni a XIII. kerületi pártbizottság munkaversenyzászlaját, mint ahogy azt elnyerték a kongresszusi versenyben. Kőbányai Fonógyár: A gyorsüzem-mozgalom kiterjesztése A Kőbányai Fonógyár dolgozói augusztus 20 tiszteletére felajánlották, hogy a Győri Fonoda árvíz okozta kiesésének pótlására augusztus hónapban 14.300 kilogramm fonallal termelnek többet. Ebből a menynyiségből 140.000 méter anyagot lehet előállítani. Ezt a vállalásukat úgy akarják teljesíteni, hogy az állóórák csökkentése mellett a gyorsüzem-mozgalmat kiterjesztik, újabb 430 sorsóra. Ugyanakkor segéd- és üzemanyagfelhasználásukat százalékkal csökkentik, amely egy negyed év alatt, mintegy 31.000 forint megtakarítást jelent. Újpesti Bőrgyár: Műszakiak vállalásai Az Újpesti Bőrgyár dolgozó jobbminőségű bőrt akarna juttatni a cipőgyáraknak, s a műszakiak augusztus 2 megünneplésére a krómagyártás műszaki előfeltételeinek biztosításával járulnak hozzá az 50.000 pár cipőfelsőből több termeléséhez, vagyis az előző negyeddel szemben ennyire több cipőfelsőrészt gyártanak Ez a fogadalom az üzem termelési értékét mintegy 336.001 forinttal növeli. Új gyártási technológiát dolgoznak ki textilipari műszaki bőrök gyártására, mellyel javítják a minőséget és az átfutási időt 60 nappal rövidítik meg. A box-kikészítő műhely dolgozói megígérték, hogy elfekvő készletekből 93.300 forint értékű anyagot készítenek ki. Az üzem dolgozói szeretnék elnyerni az élüzem címet Elhatározták, hogy a kopásállóság növelésével 50.000 forin megtakarítást érnek el. Váczi Mihályné fonónő, a Kőbányai Fonógyár gyűrűsfonodájának dolgozója a verseny beindulásakor 111,2 százalékos eredményt ért el. Angyalföldi Bútorgyár: verseny, hogy jobb minőségű legyen a bútor Az Angyalföldi Bútorgyár dolgozói közül igen sokan tettek felajánlást augusztus 20 tiszteletére; ezek közül említésre méltó Barcza Lajos fényezőbrigádja, akik a kész, összeszerelt kombináltszekrényeken végzik el az utolsó fényezési műveletet. Az ő munkájuk után válik készáruvá a gyártmány. Felajánlották, hogy kifogástalan minőségű munkát készítenek és versenyre hívták a hasonló terméket gyártó Újpesti Bútorgyár ugyanilyen munkát végző brigádját. Július második dekádjáig 156 százalék teljesítmény mellett 99,85 százalékos minőségi munkát készítettek. Tóth Aurél, a második gépház csiszoló gépmunkása, üzemünk DISZ-titkára felajánlotta, hogy tartja eddig elért teljesítményét, emellett emeli minőségi teljesítményét, mert azt akarja, hogy a dolgozók kiváló minőségű árut kapjanak. Júliusi átlagteljesítménye a második dekád végéig 188 százalék volt, minőségi teljesítménye 99,81 százalék. Vállalatunk egy és fél év óta exportbútort készített, múlt hónap óta a hazai piac részére készítünk kombinált szekrényeket .Tudósítónktól) A budapesti termelőszövetkezetek segítik az árvízkárosultakat A budapesti termelőszövetkezetek közül a XX. kerületi Vörös Október termelőszövetkezet július 21-én felhívással fordult az ország termelőszövetkezeteihez, hogy járuljanak hozzá az árvízkárosultak megsegítéséhez. A budapesti termelőszövetkezetek elsőnek csatlakoztak a felhíváshoz. Rözgyűléseken megbeszélték, mivel tudnának a legtöbbet segíteni az árvízkárosultakon. A XVII. kerületi Gerő termelőszövetkezet tagsága elhatározta, 23 mázsa búza, 26 mázsa árpa, 16 mázsa burgonya, 225 kg sertés, 18 kg baromfi, 23 kg tojás és 230 liter tej felajánlásával segíti az árvízkárosultakat. A XVIII. kerületi Szabadság termelőszövetkezet tagsága elhatározta, hogy egy munkaegységre járó összeget biztosítanak, ezenkívül 35 mázsa burgonyát, 10 mázsa árpát és 3 darab féléves, tenyésztésre alkalmas állatot adnak át az árvízkárosultak részére. A kerület másik termelőszövetkezete, a Micsurin tsz tagsága 9500 forint készpénzt, a termelőszövetkezet 5000 forintot és 6 borjút ad nevelés céljára. A XV. kerületi Kossuth termelőszövetkezet tagsága ,2000 forintot és a termelőszövetkezet 20 mázsa kenyérgabonát ajánlott fel. A Béke tsz pedig 10 mázsa kenyérgabonát, 10 mázsa burgonyát, 10 mázsa kukoricát küld. A XVIII. kerületi Petőfi tsz 10 mázsa kenyérgabonát, 1000 forintot, a tagok 5 mázsa kenyérgabonát ajánlottak fel. A XVI. kerületi Augusztus 20 tsz. 5000 forintot küldött már eddig az árvízkárosultak részére. A termelőszövetkezetek példáját az egyéni parasztok is követik, többen felkeresték már a kerületi tanácsokat, hogy terménnyel vagy készpénzzel járuljanak hozzá az árvízkárosultak megsegítéséhez. Megérkezett az első gabonaszállítmány a XVI. kerületi földművesszövetkezet raktárába. A XVI. kerületi Forrás tsz tagjai feldíszített kocsikon hozták a búzát és ünnepélyesen adták át a tanács megjelent képviselőinek. A Forrás tsz az egész évi búzabeadási kötelezettségét teljesítette, Anna-napi csúcsforgalom a Virágért-nél A Virágértékesítő Vállalat központi áruraktárában a csúcsforgalmat egy-egy névnap előkészületei jelentik, amikor rövid órák alatt többszázezer cserepes és vágott virágot csomagolnak és küldenek Budapest 92 virágüzletébe. Az Erzsébetek, Máriák, Ilonák, Margitok és Annák felköszöntésére mindig időben felkészülnek, s most már pénteken megkezdték a szállítást, július 26. megünneplésére. A virágüzletek szombaton már dús virágkészlettel várták a vevőket, s vasárnap — amikor a raktár teljes üzemben dolgozott — már csak egy-egy üzlet egészítette ki megfagyott rózsa- vagy szegfűállományát. A csúcsforgalom pénteken és szombaton volt, amikor is tekintélyes nagyságú kerteket, üvegesházakat „taroltak le“ rövid idő alatt. Elfogyott 15.000 szál rózsa, 3500 szál és 1500 csomó szegfű, 16.000 csomó más vágott virág, 3000 cserép primula, 2500 gloxina, 10.000 begónia és mintegy 8000 egyéb cserepes zöldnövény. A raktár Anna-napi forgalma mintegy 250.000 forint. A dolgozók véleménye szerint ezt még emelni lehetne, ha még több, s ezáltal olcsóbb cserepes virágot ültetnének a kertészek, mert augusztus 18-án az ionákat még szebb, még több virággal akarják köszönteni. ► INTÉZKEZÉSEK Benkó Pál több, vidékről bejáró dolgozó nevében sérelmezte, hogy az alsógödi vasútállomáson a váró- termet raktárnak használják és esős időben az utazsoknak nincs hová menniök. A Vasútpolitikai Főosztály intézkedett: a várótermet a jövőben az utazóközönség minden időben igénybeveheti. •k . Panasz érkezett a XII. kerület Zirzen Janka utca, 42. számú ház lakóitól a ház mosókonyhája rossz állapotáról, a melléképületek elhanyagolt tetőszerkezetéről. A XII. kerületi tanács végrehajtó bizottsága az alábbiakat közölte: „Építési osztályunk véghatározatban utasította a kerületi Ingatlankezelő Vállalatot, hogy a munkálatokat a legrövidebb időn belül végeztesse el.“ * : A kerepesi úti munkásszállásról panasz érkezett szerkesztőségünkbe. A munkásszálló udvarán felhalmozódott a szemét, s veszélyezteti a szálló lakóinak egészségét. A Földalatti Vasútépítő Vállalat közölte: azonnal intézkedett, elszállíttatták a szemetet. A jövőben a Köztisztasági Vállalat kocsija naponta elszállítja a felgyülemlett hulladékot. * A Rómer Flóris utca 34. számú ház lakói kérték: az Elektromos Művek szereltessen fel villanyégőt a ház elé. Az említett helyen gyógyszertár, autóbuszmegálló és telefonfülke van, a világítás viszont igen hiányos. A II. kerületi tanács építési osztálya intézkedett. Az Elektromos Művek a Rómer Flóris utca 34. számú ház elé felszerel egy közvilágítási lámpát. Árvízvédelem Mohtár környékén A honvédség megfeszített munkával dolgozik a mohácsszigeti gátakon. 32 villamos.pótkocsit állítanak forgalomba a harma- 50 pótkocsival emelkedik a dik negyedévben Budapesten, főváros villamos kocsiparkjai A már korábban leszállított (MTI) 14 pótkocsival együtt, az idén Érlelődik ám már a jó bor Árvíz után Nagyrétén Néhány kilosmpterrel Gyöngyös előtt lelassít az autó, aztán balra letér a földes útra Nagyréde felé. Nemrég ezt a kis heves megyei falut is sokat emlegették, éppúgy, mint ma Ásványrárót, Bölcskét vagy Madocsát. Árvíz volt itt is. A hegyekből lezúduló áradat elöntötte a falut... nyomai még ma is láthatók. Itt-ott rombadőlt házak, a kultúrház helyén vályoghalmaz, az útmenti házak falán az ár nyoma... De mást is látni. Hogyan éled újjá a falu... A romházak mellett már igen sok a takaros ház, néhány hete vagy talán néhány napja vakolták, festették őket, másutt pedig már épülnek az új házak. Az autó megáll a tanácsház előtt. Három ember: Korbély Lajos elvtárs, a Rákosi Mátyás Művek pártbizottságának titkára, Hegyi Ferenc elvtárs, az RM igazgatója és Beregszászi Sándor elvtárs, az RM egyik építészmérnöke száll ki a kocsiból, s egyenesen a tanácselnök szobája felé tartanak. Néhány falubeli, akinek arra van dolga, ugyancsak csodálkozik: várjon mi járatban jöttek ide ezek az emberek... a vendégek pedig bemutatkoznak, s rögtön el is mondják jövetelük célját. A csepeli Rákosi Mátyás Művek dolgozói elhatározták, hogy saját erejükből felépítik a nagyrédei kultúrházat, amelyet az árvíz összedöntött. — Ezzel kezdi Korbély elvtárs a szót. Illés János elvtárs, a tanácstitkár első pillanatban meglepődik, aztán elmosolyodik. Benyúl a fiókba, előveszi az új kultúrház tervrajzát. Nemrég készült el. A csepeliek, különösen Beregszászi elvtárs nézik — lehangolja őket a rajz. Mert igaz, hogy egy épület terve van rajta: ajtó, ablak, nagyterem, olvasószoba, látszik, érződik, hogy a legfontosabb kimaradt — a szív.. Sehol egy dísz, ami vonzóvá, érdekessé tenné az épületet. — Nem ilyen kultúrház kell maguknak! -szólal meg Hegyi elvtárs, de a legvilágosabban a mérnök adja meg a feleletet, miért nem jó ez a tervrajz. Illés elvtárs, a tanács titkára először zavarban van. Dehogynem ... Jó ez, örömmel fogadják ők ezt a kultúrházat is a budapesti dolgozóktól. De amikor Beregszászi elvtárs elkezdi vázolni az ő elgondolását, a tanácstitkárnak is felcsillan a szeme. — Olyan kultúrház kell ide, amely beleilleszkedik a környékbe! — lelkesedik a csepeli mérnök. — Jól érezzék magukat benne a parasztok és főleg a fiatalok ... — Sebtiben már rajzolja is, hogyan képzeli el ő a nagyrédei kultúrházat. — Itt, a bejáratnál néhány lépcső vezetne fel, aztán itt a tornác, emerre a vörössalakos terasz, ahova nyáron is ,ki lehet ülni... Ilyen lenne a színpad, s a nagyterem mellett az olvasószoba és a könyvtár .. . — Néhány f8 is kell ide a bejárat elé, az is sokat számít — szól közbe Hegyi elvtárs. — Virágágyak muskátlival — ábrándozik Korbély elvtárs. S a csepeli vendégek olyan izgatottan terveznek, mintha nem is Nagyrádon, hanem a Rákosi Művek kellős közepén kellene egy új kultúrházat felépíteni. Az izgalom Illés elvtársat is magával ragadja. — Jó lenne itt elől egy söntés is... — mondja — micsoda vigalom az, ahol nem lehet bort inni?... Meg a mozigépet is jobb helyre kellene tenni. A mérnök bólint. Feljegyzi mi a javaslat, s aztán már arról beszél, hogy a jövő hét szerdára kész tervrajzzal jön vissza Nagyrédére, s még távlati képet is készít. Aztán megegyeznek, hogy a tervrajzokat kiteszik közszemlére a tanácsháza elé, hadd lássák a falu lakói, hogy mit építenek nekik a Rákosi Művek dolgozói. A beszélgetés ezután már a helyszínen folytatódik. Mérnek, rajzolnak, számolnak, hány tégla kell, mennyi homok, ablak, ajtó... mert a csepeliek mindezt a Rákosi Művekből hozzák le Nagyrédére. Előrekészített elemeket hoznak, kőműves-, ács-, szerelőszakmunkások jönnek a gyárból ide dolgozni. — Azért mi sem akarunk kimaradni az építkezésből — szól közbe Illés elvtárs — azt szeretnénk, ha mérnök elvtárs mindjárt meg is mondaná, mit csináljunk, hol kezdjük el... A többiek helyeslik. Jó az, ha nagyrédeiek is segítenek Jobban sajátjuknak tekintik majd a kultúrházat, ha az ő kezük munkája is benne van. — Nagyszerű lesz elvtársak! _ kiáltja Korbély elvtárs — minden vasárnap lejövünk néhány teherautóval, maguk is velünk dolgoznak, olyan kultúrházat építünk, amilyen nincs a környéken .. . Mindenki szívből nevet, azok is, akik közben odajöttek, falubeliek. Erdélyi János így toldja meg a szót: — Aztán, ha készen lesz, olyant mulatunk együtt a munkásokkal!... — nem tudja mihez hasonlítani, csak kissé halkabbra fogva a szót folytatja. — Érlelődik ám már mifelénk a jó bor.*» Iszunk a mi igaz barátságunkra. Ilyen gondolatokkal jöttek vissza a csepeli küldöttek Budapestre. Az autóban arról beszélgettek, hogy így lesz ezután mindenütt az országban, ahol árvíz pusztított. Az egész dolgozó nép gondja, hogy minél előbb felépüljön minden ház és begyógyuljon minden seb, Asbóth László 3