Esti Budapest, 1954. december (3. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-08 / 290. szám

4 BIHARI NÓTÁJA Táncjáték-bemutató az Operaházban Sok vita előzte meg az­­ Operaház új balettjének, „Bihari nótájá“-nak premierjét. És azt hisszük, a viták nem fognak megszűnni azután sem, hogy most igen nagy külső si­kerrel, tomboló tapsok, ünnep­lések között bemutatták. Mert az új darab azt a kérdést veti fel: ez-e a magyar táncjáték igaz, helyes útja? Feleletünk: határozott nem. A kritikának annál inkább félreérthetetlenül kell leszögezni álláspontját, mi­vel a „Bihari nótájá“-nak ope­raházi ragyogó előadása bizto­san hosszú ideig a legszélesebb rétegeket fogja vonzani. Az egész estét betöltő balett ugyanis olyan gyönyörű kiállí­tásban kerül a néző elé, hogy az párját ritkítja még a mi Operaházunkban is , amivel nem keveset mondunk. Oláh Gusztáv és Fülöp Zoltán dísz­letei dús fantáziával tervezett, festői látványosságok csakúgy, mint Mórtrc Tivadar jelmezei. A színház minden rendelkezésre­­álló technikai eszközét kime­ríthetetlen bőségben alkalmazza és a rendezés annyi ötlettel járul a színes, leleményes ko­reográfiához (a talentumos Vas­hegyi Ernő munkájához), hogy kivárni sem lehet többet. (Pél­dául a második felvonás bécsi színpadának igen szellemesen megoldott jeleneteinél.) Az utóbbi években nagyszerűen fejlődött balettkarunk szólis­táival és csoportjaival tündö­költ egész este. Táncművé­szeink szerepléseit, a két sze­reposztást majd együttesen fog­juk méltatni. Most itt csak a premier-est ovációi főrészesei­nek neveit emeljük ki: Fülöp Viktort, Csinády Dórát, Sallay Zoltánt, Pásztor Verát, ősi Já­nost, Bordy Bellát, Kőszegi Fe­rencet, meg a testőrök, gráciák, najádok, tritonok csoportjait. Mi a baj hát mégis, ha ilyen fényes az előadás? Az, hogy a darab maga „olcsó műanyagból készült“ és főként, hogy érezhető az a tendencia: a népszerűséget túlzottan kül­sőségekkel akarja elérni. A szöveg írói: a méltán világ­hírű Oláh Gusztáv és a kitűnő­­színházi szakember, Bálint La­jos inkább támaszkodtak fölé­nyes gyakorlatukra, mint ih­letükre a libretto megszerkesz­tésénél, amely sok helyen bo­nyolult és szavak nélkül, csu­pán tánccal, mozdulattal kife­­jezhetetlenné válik. A koreo­gráfust is sokszor megoldhatat­lan feladat elé állítja a szöveg. Távol áll tőlünk, hogy balett­­librettóval szemben nagyképű követelményeket támasszunk, viszont szót kell emelni, ha az, mint a Bihari nótája is a revü irányába tolódik el. Különben is nem egy jeleneténél nehéz szabadulni attól a benyomástól, hogy prokruszteszi nyújtással tették egész estét betöltő darab, bá. V­égül szólunk — pedig úgy­­ illenék, hogy legelőbb szóljunk — a balett zenéjéről. De nem minden szándék nélkül járunk el így; azért, mert ez alkalommal Kenessey Jenő sem irányítja felfelé zeneszerzői ambícióját. Az ő tehetségétől és nagy tudásától mást várunk. Kétségtelenül vannak a parti­túrának értékes részei is, régi korabeli muzsikák művészi fel­dolgozásai, s a zene mindig tet­szetősen szól. A hangszerelés bravúrjában pedig még sok helyen felül is múlja Kenessey régebbi műveit. Az irány azonban, amelyen Kenessey „Bihari nótájá“-val jár, visszafelé visz. De nem azokhoz a hagyományokhoz, amelyeket magunkénak val­lunk, hanem a századforduló­nak ahhoz a selejtes, sallangos muzsikájához, amelyhez vesze­delmes lenne visszasiklani. Az igényes, komoly zenében — már­pedig hol várjuk ezt, ha nem az Operaházban — a csil­logó ürességtől, a kellemes bó­dulattól óvni kell azt az új hallgatóságot, amelynek ízlése fejlődésétől függ a magyar zene dús virágzása. Péterfi István Csinády Dóra és ősi János, a balett egyik jelenetében. &mmsT SZERDA, 1954 DECEMBER 8. Csehszlovák filmművész-küldöttség érkezett Budapestre 1954 december 7. A Csehszlovák Filmhét al­kalmából öttagú filmművész­­küldöttség érkezett kedden es­te a Csehszlovák Köztársaság­ból Budapestre. A küldöttség vezetője Pavel Bauma, a Szlo­vák Állami Filmvállalat igaz­gatója. Tagjai: Jaroslav Mar­van állami díjas filmszínész, Vlasta Fialova színművésznő, Margita Dalmachova színmű­vésznő és Josef Mach állami díjas filmrendező. A művészküldöttséggel együtt Budapestre érkezett Frantisek Sole, a Csehszlovák Állami Filmvállalat forgalmazási igaz­gatója, Josef Lubk­­a, a Szlo­vák Állami Filmvállalat for­galmazási igazgatója és dr. Edmond Heiss, a Csehszlovák Állami Filmvállalat előadója. A vendégeket a népművelési minisztérium, a filmgyárak és az Országos Moziüzemi Igaz­gatóság képviselői, valamint a Csehszlovák Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének kép­viselői fogadták. (MTI) MUNKÁBAN A TANÁCSTAGOK „Kérem a színésztársadalom tagjait, vitázzunk a helyes és szép magyar beszédről“ Molnár József­né gyors- és gépíróiskolai tanárnő, az V. ke­rületi tanács tagja, már végig­látogatta választóit. Sok min­denről beszélgettek, a többi között arról is szó esett, meny­nyire fontos volna ébren tar­tani az emberekben a helyes, jó, széphangzású magyar be­széd iránti érdeklődést. Mint­hogy a helyes és szép magyar beszéd fontosságát csa­k all­kor ismerik fel, ha tudatossá lesz minden­kiben a magyar nyelv értéke, Molnárné elhatározta, hogy vitát indít a helyes ma­gyar beszédről. — Sokszor hallom színészek­től azt a szót, hogy „játsztam“ — mondja Molnár Józsefné. — Nemrégiben megkérdeztem az egyik neves színészt, miért ejti hibásan ezt a szót, miért nem mondja, hogy — játszottam. Azt válaszolta, hogy egyes sza­vakat, amelyeket gyakran használnak, igyekeznek „egy­szerűsíteni“. Így könnyebb ki­mondani. Nem nyugtatott meg ez a magyarázat. Véleményem szerint a színészek, a tanárok, akiktől tanulnia kell a közön­ségnek , akiknek hivatása, hogy szépítsék drága anyanyel­vünket, nem engedhetik meg maguknak ezt a pongyolasá­got. Nem szabad vétenünk a magyar hanghordozás szabá­lyai ellen sem. Tiszta és vilá­gos kiejtésre­­kell szoktatnunk a dolgozókat. Ezért az V. ke­rületi pedagógusok nevében kérem a színésztársadalom tag­jait: vitázzunk a helyes és szép magyar beszédről. Ez hasznára lesz nemcsa­k kerületünk, ha­nem egész fővárosunk dolgozó népének. KULTURÁLIS HÍREK BARNA MIKLÓS FESTŐ­MŰVÉSZ műveiből kiállítás nyílik december 15-én a Kép­zőművészeti Alap Képcsarno­kai Grafikai Szaküzletében. (Lenin körút 63.) "A' A NÉPMŰVÉSZETI INTÉ­ZET december 11—12-én or­szágos karnagyi konferenciát rendez az intézet nagytermé­ben (I. Corvin tér 8.), decem­ber 18—19-én pedig a szín­ját­szócsoportok részére tartanak országos konferenciát. ★ NÉGY MAGYAR SZÍN­DARAB is szerepel a „Tyeatr“ című szovjet szín­házi folyóiratnak abban a cikkében, amelyben klasszi­kus színdarabokat ajánl elő­adásra a szovjet színházak­nak. Ezek a színdarabok: a „Bánk bán“, a „Liliomfi”, a „Körtvélyesi csíny” és az „Úri muri”. „MA ESTE MINDEN VÉ­GET ÉR“ címmel befejezte el­ső játékfilmjét a „Csehszlovák Hadseregfilm“.★ A CSEHSZLOVÁK FILM­HÉT megnyitó díszelőadása ma este 7 órakor lesz az Uránia­­filmszínházban. Az ünnepi be­szédet Non György népműve­lési miniszterhelyettes és Pa­vel Bauma a Szlovák Állami Filmvállalat vezérigazgatója mondja. Műsorra kerül a „Gyárvár“ című új csehszlovák film. * A MAGYAR ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR fennállásának 10. évfordulója alkalmából jubileumi hangver­senysorozatot rendez a Zene­­akadémián. Az első hangver­senyt január 5-én tartják meg. ★ A szovjet írók második össz-szövetségi kongresszusa elé A szovjet írók alkotó tervei A. Karavajeva, ,Oroszország mélyében" Így­ár második éve dolgozom egy nagy regényen, amelynek címe ez lesz: „Oroszország mélyében.“ A címet Nyekraszov sorai sugallták: „A nagyvárosokban lárma van, harsognak a szónokok, Dúlnak a szócsaták, De ott, Oroszország mélyében — Évszázados csend honol.” Új regényemben természetesen nem az „évszázados csend“ korszakával foglalkozom, amelyről a nagy orosz költő írt, hanem a forradalom új kor­szakának kezdetével, a társadalom gyökeres átalakulásával. A cselekmény „Oroszország mélyé­ben“ játszódik, az Uraiban, egy Kamszk nevű vidéki városban. A re­gény leírja az orosz—japán háború­val, az 1905-ös forradalommal, a szto­­lipini reakció éveivel és az új forra­dalmi fellendülés idejével kapcsolatos eseményeket. Az utóbbi szakaszhoz tartozó néhány fejezet színtere Péter­­vár. A továbbiakban a regény foglal­kozik a nagy októberi fordulat ese­ményeivel Kamszk városban, a pol­gárháborúval és végül a szocialista építés első éveivel.­egényem célja bemutatni, hogyan tükröződtek ezek a tör­ténelmi események az életben, az osz­tályellentétektől és előítéletektől megosztott, tarka és széttagolt akkori orosz társadalom különböző rétegei­hez tartozó emberek tudatában. A cselekmény központjában né­hány munkás és értelmiségi család áll. A regény kidolgozásában szerep jut személyes benyomásaimnak, gyer­mekkori és fiatalkori élményeimnek. A legfontosabb azonban az, hogy a­­ múltról szóló anyagot mai történelmi tapasztalataink, marxil leniai világ­nézetünk fényében igyekszem értel­mezni és a szocialista realizmus alkotó módszerével leírni. Befejeztem a „Moszkvai virágok“ című kisregényt, amely a dolgozó em­berek egységéről szól a békeharcban, írtam három mai tárgyú egyfelvoná­­sost, ezek címe: „A büszke Xénia“, „Fekete szemöldök“ és „Az ismerős“. 1 B­efejeztem a „Megedzett acél“ című regényt, amelyben az ol­vasó „Acél­­és salak“ című regényem hőseit látja viszont. Új könyvemben tovább követem az uráli kohászati üzemben dolgozó emberek sorsát, a Nagy Honvédő Háború idején. Új regényem központjában is a szovjet hadsereg számára fegyvereket gyártó üzemi kollektíva áll. A regény másik­ fő tárgya a kommunista párt által megszervezett és irányított ille­gális munka. Az olvasó megismeri an­nak a harcnak fordulatait, amelyet a Szergyuk-csoport vív a hitlerista megszállók ellen. A regényt az 1943 szeptemberi, a Donyec-medence fel­­szabadulásával kapcsolatos esemé­nyek leírása zárja le. Az idén akartam megkezdeni a munkát egy harmadik regényen ugyanezekről a szereplőkről, de meg­változtattam terveimet. Régóta készü­lök már regényt írni a jelenkorról. Megkezdtem hát egy regényt egy fel­találó mérnökről, aki találmányának bevezetéséért harcol. Ha ezt a köny­vet befejezem, visszatérek a trilógia utolsó kötetéhez. Írok egy filmforgatókönyvet is a földalatti harcról a hitleri megszállók ellen a Donyec-medencében. V. Popov: , , A ti­ff túl sótt acél“ V. Lugovszkij: ..Xclictl. Ili rajit ti!' 1 k­önyvet írtam „Neked Ukrajna!“ ** címmel. Ez a kötet az Ukrajna történetéről, mai boldog életéről, hő­seiről és hősnőiről szóló versek gyűj­teménye. A napokban tértem vissza a Türk­mén SZSZK-ban tett nagy utazásom­ról. Meglátogattam a szűzföldeket. A második írókongresszusig befejezek egy versciklust a közép-ázsiai köztár­saságok életéről. Operaház: Otello (7). — Az Operaház Erkel Színháza: Figa­ro házassága (12. bérlet, 3. sz., 7). — Nemzeti Színház: Vihar (Hevesi- és Ujházy-bérlet, 3. sz., 7). — Katona József Színház: Vol­­pone (7). — Madách Színház: Há­rom nővér (II. bérlet, 7). — Ma­dách Színház Kamaraszínháza: Egy pohár víz (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Holnap­ra kiderül (7). — Déryné Szín­ház: Csalódások­ (7). — Petőfi Színház: A Pál utcai fiúk (7). — Jókai Színház: A kérők (7). — Fővárosi Operettszínház: Csárdás­királynő (7). — Blaha Lujza Szín­ház: Montmartrei ibolya (7). — Vidám Színpad: Hol szorít a ci­pő? (7). — Fővárosi Kis Színpad: Telitalálat, a Vidám Színpad ven­dégjátéka (fél 8). — Zeneakadé­mia: Állami Hangversenyzenekar ,,E”-bérlet, 2. est. (8). — Bartók­­terem: Gabos Gábor zongoraest­je ,,D”-bérlet 4/b. (8). — Kamara Varieté: Lepsénynél még megvolt (6, fél 9). — Budapest Varieté: Pest-Budától Budapestig (8). — Állami Bábszínház: Csalavári Csa­­lavér (fél 3, fél 51. Szigorúan bi­zalmas (fél 8). — Fővé­­si Nagy­cirkusz: Aeros német cirkusz vendégjátéka (3, 7). 1954 december 8. A KÉKVÉRCSÉK ERDEJÉBEN (kísérőműsor: Pixi és Mixi a cir­kuszban): URÁNIA (Rákóczi út 21.) 4. n7. f9. DUNA (Fürst Sándor u. 7.) f5. h7. 9. UGO­­CSA (Ugocsa u. 10.) 4. n7, f9. MUNKÁS (Kápolna u. 3/b.) n6, f8. RÁKOSI MÁTYÁS KULTUR­­HÁZ (József Attila tér 4.) n6, f8. szerda szünnap. BÍRÓSÁG ELŐTT: SZIKRA (Lenin krt. 120.) f10. f 12. h2. 4. n7. f9. KAMÉLIÁD HÖLGY: VÖRÖS CSIL­LAG (Lenin krt. 45.) prol. f5, h7, 9. MÁJUS 1. (Mártírok útja 55.) prol. f5, h7, 9. VÖRÖSMAR­­­­TY (Üllői út 4.) f10. f 12. f2, f4, h6, 8. SZABADSÁG (Bartók Bé­la út 64.) 10. 12, 2. 4, n7. f9. KOSSUTH (Váci út 1­1.) f5. h7. ZUGLÓI (Angol u. 26.) prol. f4. h6. 8. ÉN ÉS A NAGYAPÁM (kísérőmű­sor: Ami megérthetetlen): PUS­KIN (Kossuth Lajos u. 18.) 3. hétre prol. 9. 11. n2. f4. h6. 8. MŰVÉSZ (Lenin krt. 88.) 3. hétre prol. 4. n7, f9. MOM KUL­TÚROTTHON (Csörsz u. 18.) 8-án. 3. n6, f8. ÉSZAKI KIKÖTŐ: CORVIN (Kisfa­ludy köz) h4, 6, f9. VIDÁM CSILLAGOK: TOLDI (Baj­csy Zsilinszky út 36.) 4. n7. 19. SENKI NEM TUD SEMMIT: DÓZSA (Róbert Károly krt. 59.) 15. h7 9. REJTETT FOLYOSÓ (kísérőműsor: Ásványráró): FELSZABADULÁS (Flórián tér 3.) 14. h6. 8. 1. Magyar híradó, 2. 4. számú Világhíradó, 3. És újból moso­lyognak, 4. Világbajnok tor­násznőink: HÍRADÓ (Lenin krt. 13. ) Reggel 9-től este 11-ig foly­tatólag. Fel a fejjel: BÁSTYA (Lenin krt. 8.) prol. 11. 1. 3, 5. 7, 9. örökség a ketrecben (kisérőmű­sor: Az elektronok nyomában): ADY (Tanács krt. 3.) 14. h6, 8. SPORT (Thököly út 56.) prol. 4. n7. f9, HAZAM (Váci út 150.) 4. n7. f9. SZABADSÁGHEGYI (Evetke u. 2.) 8-án 6. 8. Kalózok kincse: GORKIJ (Akác­fa u 4.) prof 4, n7. f9. Hűtlen asszonyok: BETHLEN (Bethlen Gábor tér 1­3.) 4. n7. f9. BEM (Mártírok útja 5/b.) prof. fn­. f1. f3. fo. f7. f9. JÓZSEF ATTILA (Kálvária tér 7.) f4. h6, 8. Titokzatos hajóroncs: TANÁCS (Szt. István krt. 10.) 10, 12, n3, f5, h7, 9. ÓBUDA (Selmeci út 14. ) 4, n7, f9. Két úr szolgája: CSOKONAI (Nép­színház u. 13.) 10, 12, 2. 4, 6. 8. A kis Muck története: MARX (Landler Jenő u. 39.) h4. 6, n9. Kaland a Vörös-tengeren: Ver­­SENY (Pataki István tér 14.) f1­. h8. Törvényenkívüli lovag: BÁNYÁSZ (József krt. 63.) prol. A-terem 4. 17. 19. RÁKÓCZI (Rákóczi út 68.) prol. 11. 1. 3. 5. 7. 9. Egy éj Velencében (kísérőműsor: Sportoló falu): BÁNYÁSZ (Jó­zsef krt. 63.) prol. B-terem 14. h6. 8. BÉKE (Mauthner Sándor u. 48.) 4. 6. 8. Puccini: TÁTRA (Üllői út 63.) prol. 4. f7, f9. IPOLY (Csáky u. 65.) prol. f4, 6, f9. Szicíliai vérbosszú: MÁTRA (Le­nin krt. 39.) 3. hétre prol. 10, 12. 2. 4, 6, 8. PETŐFI (Pon­grác­ u. 9.) f6, h8. Mágnás Miska: ZRÍNYI (Lenin krt. 26.) prol. fii. f1. f3. f6, f7, f9. Anna a férje nyakán: TINÓDI (Nagymező u. 8.) f4, h6, 8. Az ezred lánya: HONVÉD (Rákó­czi út 82.) prof. fii. f1. f3, 15, f7, f9. Apa lett a fiam: ALKOTÁS (Alko­tás u. 11.) 10, 12, 2­­4, n7, f9. Rágalom tüzében: HALADÁS (Bartók Béla út 128.) f4, h6, 8. ÉVA (Erzsébet kir­né út 36/b.) f4, h6, 8. Néma barrikád: ÚJLAKI (Bécsi út 69.) f4, h6, 8. Kis karmester: KULTUR (Kinizsi u. 28.) f4. h6, 8. Halhatatlan melódiák: PARTIZÁN (Üllői út 101.) 4. n7. f9. Arlberg express: NAP (Népszín­­ház­ u. 31.) f4. h6, 8, VASVÁRI (Kerepesi út 44.) h4, h6, 8. Kegyetlen tenger: ÁRPÁD (Kere­pesi út 146.) n6. f8. A mi utcánk csapata: OTTHON (Be­­niczky u. 3­5.) 14, h6. 8. Állami áruház: ELŐRE (Delej u. 41.) 16, h8. Erkel: DIADAL (Krisztina krt. 155.) 4. n7. f9. B. Túr: JFilmrírsanon és ssinpad­on r­­övidesen bemutatják a „Hűség-­­ próba“ című filmet. A forgató­­könyvet én írtam I. Pirjevel, a film rendezőjével. Mi a film tárgya? Arra törekedtünk, hogy feltárjuk az egyszerű szovjet emberek lelkivilá­gát, örömeiket és bánataikat a sze­relemben és a barátságban. A mun­kához, a szerelemhez, a becsülethez való hűség, amely sok nehéz meg­próbáltatáson át megállja helyét — erről szól a film, amint azt címe is mutatja. A komszomolbecsülettel foglalko­zik „Szerencsekerék“ című új szín­darabunk, amelyet a Lenini Komszo­­mol Színházban fognak előadni. Elvi szilárdság a személyes kapcsolatok­ban, igényesség a barátságban és a szerelemben — ezekről a kérdésekről szól a, „Szerencsekerék“. A bemutatót január elejére tűzték ki. G. Alekszandrov filmrendezővel együtt most fejezzük be a „Zarándo­kok“ című film forgatókönyvét. A forgatókönyv azokkal a külön­­­böző társadalmi helyzetű, politi­kai és vallási meggyőződésű külföl­diekkel foglalkozik, akik a Szovjet­unióba utaznak. A külföldi utasok megfigyelik a szovjet emberek hétköz­napjait, megismerik tiszta lelküket és őszinte békevágyukat, s így fokozato­san megszabadulnak a burzsoá pro­paganda mákonyától. A szovjet nép békeszeretetébe és magasrendű hu­manizmusába vetett szilárd hittel tér­nek haza. Ez történik Edward Scott amerikai gyárossal, Harold Peebles angol böl­csészprofesszorral, Gerard francia tanítóval, Frank Stevens amerikai háborús veteránnal, Eva Schmidt né­met színésznővel és a film több más szereplőjével is. Ezzel a munkával készülünk a szov­jet írók második kongresszusára. Minden szombatra és va­sárnapra, folyamatos mun­kára keresünk autószerelő­ket és karosszérialakatoso­kat, karbantartói órabérrel. 17. sz. Autóközlekedési Vál­lalat, Bp. V. Néphadsereg utca 30. FOTOSMATOROK FIGYELMÉBE! Színes fordítós film, mozi­film kapható, előhívásukat gyorsan elkészíti . FOTÉRT 24. sz. bolt, IX. Ferenc krt. 3. szám. NOÉK ww/rJam AJANDEKOTLETUNK 3 db. zsebkendő 35.40 Lt Gyapjú sál kesztyű 143.— ft

Next