Esti Budapest, 1955. március (4. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-01 / 50. szám

Kitűnő új gyógyászati eszközök készülnek az Orvosi Műszergyárban Az Orvosi Műszergyár kísérleti üzemében több új gyógyászati eszköz készül. Már befejezték a tüdőgyógyászatban használatos „Optikai Bronhoscop“ szerelését. Az Optikai Bronhoscoppal sebészi beavatkozás nélkül nyerhetnek kórképet a beteg tüdőről. Megkönnyíti az orvosok munkáját, mert gyorsabban állapíthatják meg a diagnózist, az optikai berendezéssel pedig pontosabb képet kapnak a beteg szervről. Az új műszer mintapéldányát több szakember kitűnőnek találta. Elkészült a „Tonizátor" villanyozó készülék első példánya is, amelyet izommegbetegedések gyógyítására használnak. Ez az új gyártmány az elektromos áram frekvenciaszámát használja gyógyításra; hazánkban most készül először. Mintapéldányán jelenleg a szakemberek javasolta kisebb módosításokat végzik. (MTI) Nylon női fehérneműk A Selyem- és Gyapjúárugyárban külön üzemrészben varrják a nylon fehérneműket. Ennek az üzemrésznek Németh Lajosné a művezetője. A dolgozók nagy örömmel hallották a hírt, hogy az élüzem kitüntetésen kívül elnyerték a XIII. kerületi Pártbizottság versenyzászlaját is. Ez újabb lendületet adott munkájuknak. A felszabadulási munkaversenyben terven felül 5000 darab fehérnemű gyártását vállalták, de már 5400-at készítettek. Eddig már több mint 12.000 nylon nadrágot varrtak, a legújabbakat hímzéssel, vagy csipkebetéttel díszítik, hogy még ízlésesebbek, csinosabbak legyenek. Vadász Elemér hetven éves Vadász Elemér kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem földtani tanszékének tanára március 1-én tölti be hetvenedik életévét. Ebből az alkalomból tanítványai, tisztelői és barátai kedden délben 12 órakor a Tudományegyetem aulájában üneplik a kiváló magyar tudóst. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK, IV. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM. ARA 60 FILLÉR KEDD, 1955 MÁRCIUS 1. Látogatás a Magyar Pamutiparban ^.iNTÉzery) Pillanatképek a felszabadulási verseny nyilvánosságáról JjZÖVMÉbeik ! a ^"megszokott zaja fogad. Alig értjük egymás szavát, de hálás a téma — a verseny-nyilvánosságot látnikell. És van is látnivaló. A falak, a gépek nincsenek túlzsúfolva a feliratokkal, ízléses, ötletes táblák hirdetik a műhely kollektívájának munkáját. Sorra-rendre megtaláljuk itt a párosversenyzők, a szakmányok napi termelésének értékelését, sőt egy dicsérőtáblát láthatunk. Azoké, akikkifogástalan minőségű anyagot szőnek, mint Laczó Gyuláné, Peterecz Ferencné, Bakos Ferencné és Edelényi Kálmánná. S mellettük egy szégyentáblán „azok részére, akik állandó rossz minőséget gyártanak". Kardos Erzsébet Gombkötő Mária, Metsik Mária és még sok társuk neve van rajta. Valójában nem is táblák ezek, hanem falra erősített egyforma papírlapok, s mindkettőre jut bőségesen a nevekből. Az értékelést jónak találják a dolgozók. Tóvári Márton művezető csupán azt kifogásolta, hogy néha kicsit késve írják ki az eredményeiket. Most azonban mindenütt az előző napi adatokat láthatjuk. Ki orsózóban ! Egf.SA*! versenyzőket február első dekádjában értékelték utoljára. — Ha a kiírásra várnak — mondja Schmith Mihályné — sokszor nem tudnánk hányadán állunk a versenyben. Úgy segítünk magunkon, hogy megnézzük a munkalapunkat, ott mindig pontosan vezetik az eredményeket. Szokolovicsné — aki a kiírásért felelős — megígéri, rövidesen pótolja a mulasztást, s alig jutunk el a műhely másik végére, már viszi a táblához a létrát. 1 Ki üzem bejáratánál 1 SS van. Felirata: „Felszabadulásunk tizedik évfordulójára tett vállalásunk teljesítése. “ Amint közelebbről megnézzük, látjuk, hogy ez is csak február első dekádjának eredményeit hirdeti. A portás látja csodálkozásunkat — s nyomban segítségünkre siet. — Csak elfelejtették kiírni... Pedig azóta mennyi fonalat szőttek itt! Én már csak tudom ... Hány teherautó hagyta el azóta a gyár kapuját... Valóban két dekád múlt el, hogy az utolsó értékelést kiírták a táblára. Pedig mindennap itt jár a gyár igazgatója, párttitkára, a szakszervezeti bizottság elnöke és egyiküknek sem tűnt fel, hogy nem írják ki időben a friss eredményeket. Közeledik felszabadulásunk ünnepe. Az üzemben egyre többen teljesítik folyamatosan vállalásukat. Egy hónap van még hátra április 4-ig, s a vetélkedést nagyban segítheti az, ha a dolgozókat állandóan tájékoztatják, ki mennyire állja a szavát, hol szükséges a nagyobb segítség, hogy a négy nagy textilüzem versenyében az elsők közé kerüljön a Magyar Pamutipar. A főváros életéből Tóvári Márton művezető és Csera Mártonná fűzőnő gyors számvetést csinál a napi eredményeket hirdető tábla előtt. Február utolsó dekádjában körülbelül 114 százalék lesz a 12-es osztály teljesítménye — nem rossz, de volt már jobb is — állapítják meg ... „Jirtatelijáték - a rádió irodalmi osztályának új előadássorozata „Jutalomjáték“ címmel a Magyar Rádió irodalmi osztálya márciusban új előadássorozatot indít. Az egyórás műsorban egy-egy kiváló színész szerepel majd, akinek legjobb szerepeiből hangzanak el részletek a mikrofon előtt. Az új sorozat március 16-án Rózsahegyi Kálmán szereplésével kezdődik. (MTI) MEGNYÍLT A „NÉPÜNK EGÉSZSÉGÉÉRT“ CÍMŰ KIÁLLÍTÁS A Magyar Vöröskereszt „Népünk egészségéért“ című kiállítása ma délelőtt nyílt meg az Ernst Múzeumban. A kiállítás anyaga bemutatja a Vöröskereszt-szervezetek sokrétű tevékenységét. Fényképek, táblázatok számolnak be az üzemekben dolgozó Vöröskereszt-szervezetek életéről. Bőséges dokumentumanyag ismerteti az ifjúsági Vöröskereszt-szervezetek iskolai, továbbá a falusi vöröskeresztes csoportok munkáját. Külön teremben találhatók meg a véradó-mozgalom eredményeit ismertető táblázatok. A nagy érdeklődéssel várt kiállítást dr. Drexler Miklós egészségügyi miniszterhelyettes nyitotta meg. (MTI) A szovjet kormány válaszjegyzéke Anglia kormányának MOSZKVA, március 1. (TASZSZ) Mint sajtójelentések közölték, a szovjet kormány 1954. december 20-án jegyzéket küldött Anglia kormányának Ebben rámutatott arra: az a tény, hogy az angol kormány aláírta a párizsi egyezményeket, összeegyeztethetetlen az 1942. évi angol—szovjet háború utáni együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel. Az angol kormány 1955. január 26-i válaszjegyzékében kifejezésre juttatja: nem ért egyet a szovjet kormány említett jegyzékével, s igazolni igyekezve eljárását, kijelenti, hogy továbbra is az általa választott utat szándékszik követni. A Szovjetunió külügyminisztériuma erről a kérdésről február 28-án megküldte Anglia moszkvai nagykövetségének a szovjet kormány válaszjegyzékét. A válaszjegyzék hangsúlyozza : Anglia kormánya azzal érvel válaszjegyzékében, hogy Anglia részvétele a párizsi egyezményekben állítólag nem mond ellent az angol—szovjet szerződésben vállalt kötelezettségeinek. Kijelenti továbbá, hogy az újrafelfegyverzett Nyugat-Németország részvételével Nyugat-Európában létesülő, szemlátomást egyes békeszerető államok ellen irányuló államszövetkezés állítólag a béke és az európai biztonság megszilárdítását szolgálja majd. Ezzel egyidejűleg Anglia kormánya azt állítja: nem viseli a felelősséget Németország szétszakítottságáért és azért, hogy mindezideig lehetetlennek bizonyult alapot találni a szovjet kormánnyal való együttműködésre. A szovjet kormány nem érthet egyet Anglia kormányának ilyen állításaival. A tények arról tanúskodnak, hogy Anglia kormánya a háború befejezése után az angol —szovjet szerződésben foglalt kötelezettségek megsértésének útjára tért. Anglia kormánya nem volt hajlandó együttműködni a szovjet kormánnyal abban, hogy Németország egységét békeszerető és demokratikus alapokon állítsák helyre. Ehelyett az Egyesült Államokkal és Franciaországgal együtt áttért a német kérdésben kifejtett külön akcióik politikájára. Ez a politika végülis nyugati és keleti részre szakította Németországot. A Németország szétszakításának politikáját folytató angol kormány az Egyesült Államok és Franciaország kormányával együtt hozzálátott ahhoz, hogy előkészítse Nyugat-Németország újrafelfegyverzését és bevonását a Szovjetunió, valamint más békeszerető európai államok ellen irányuló katonai csoportosulásokba. Ilyenformán Anglia kormánya, amely a párizsi egyezmények fő szervezőinek és részvevőinek egyike, olyan veszedelmes politikát folytat, amely a még nem is olyan régen világháborút kirobbantó német militarizmus talpraállítására irányul, s katonai csoportosulásokba vonja be a remilitarizált Nyugat-Németországot. Az ilyen politika megteremti egy újabb háború veszélyét is tökéletesen ellentmond mindazoknak a céloknak, amelyeket szem előtt tartva, megkötötték az angol—szovjet szerződést. A szovjet kormány a kifejtettekkel kapcsolatban teljes mértékben megerősíti a december 20-i jegyzékében kifejezett álláspontját és ismét szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a párizsi egyezmények ratifikálásának aktusa az 1942 május 26-án megkötött szovjet— angol háború utáni szövetségi-, együttműködési- és kölcsönös segélynyújtási szerződés érvénytelenítéséhez vezet. Ebből az is következik, hogy az angol—szovjet szerződés érvénytelenítéséért az egész felelősség Anglia kormányára hárul. A japán választások eredményének amerikai és angol fogadtatása Március 1. (MTI) WASHINGTON Az AFP francia hírügynökség washingtoni tudósítója kommentárjában rámutat, hogy a vasárnapi japán választások eredményét az amerikai fővárosban meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadták. — Az amerikai szakértők — írja a hírmagyarázó — abban, hogy a Demokrata Párt 186 mandátumot, a jobb- és baloldali szocialisták pedig 156 mandátumot szereztek, annak jelét látják, hogy a japán nép általában helyesli a Tolkió, Moszkva és Pekingközötti kapcsolatok rendezésének politikáját, amelyet Hatojama hirdetett. A japán nép többsége a Washingtonnal szembeni „függetlenebb“ politika mellett foglalt állást. LONDON A londoni diplomáciai körökben általános az a meggyőződés, hogy Tokió a jövőben a diplomáciai cselekvés terén nagyobb szabadságot fog élvezni. Mindamellett bíznak abban, hogy a választások eredménye nem érinti Japán kapcsolatait az Egyesült Államokkal. Társaim körülálltak, kérdésekkel ostromoltak... A Gheorghiu-Dej Hajógyár gépműhelyében zúgnak a gépek, villannak a hegesztőpisztolyok fényei. Az egyik munkapad fölött tábla hirdeti: „Itt sztahanovista dolgozik “ Bakos Mihály elvtárs, az üzem háromszoros sztahanovista lakatosa vasárnap a IV. magyar békekongresszuson képviselte a Gheorghiu-Dej Hajógyár dolgozóit. Ma ismét gépe mellett áll és dolgozik. A tartálykocsik szelepjeit csiszolja. — Amikor hétfőn reggel bejöttem az üzembe — mondja—, alig Látogatás egy békeküldöttnél kezdhettem meg a munkát. Társaim körülálltak, kérdésekkel ostromoltak: hogy volt, mint volt, meséljem el, mit láttam, mit hallottam. Elmondtam nekik, amit lehetett, de az idő rövid volt ahhoz, hogy mindenről beszéljek. Elhatároztuk, hogy még a héten röpgyűlést tartunk, s akkor mindenről beszámolok. — Teljesítménye? — kérdezzük. — Tegnap körülbelül 180 százalékra teljesítettem tervemet, még nem is számítottam ki pontosan. Csak annyit mondhatok, hogy tegnap és ma összesen 17 munkadarabot készítettem el és most csiszolom a tizennyolcadikat. Azelőtt, amíg nem alkalmaztam újításomat, talán 18 nap alatt sem értem el ilyen teljesítményt. Bakos elvtárs figyelmesen, gondosan kezeli gépét, ismeri minden csínját-bínjét, szereti, mint katona a fegyverét. Ahogy a békekongresszus tiszteletére ígérte: megállja helyét a munkában. " a 3. oldalon „üdvözöljük szovjet vendégeinket“ — ez a felirata a migyar—szovjet barátsági hónap egyik plakátjának, amely még ma látható lesz a budapesti utcákon. (Bozsán Endre felv.) Szovjet—norvég—finn OSLO, március 1. A norvég kormány bizonyos idővel ezelőtt javasolta a szovjet kormánynak, hogy folytassanak szovjet—norvég—finn megbeszéléseket egy háromoldalú egyezmény megkötése céljából a finnországi Inari-tó, valamint az ebből eredő Paatso-Joki-folyó szabályozásáról és hajózásáról. A Paatso- Joki hosszának nagy részében határfolyó a Szovjetunió és Norvégia között. Mint ismeretessé vált, a szovjet külügyminisztérium közölte a moszkvai norvég nagykövettel, hogy a szovjet kormány hajlandó a tárgyalásra és a megbeszélések színhelyéül Oslót javasolta. (TASZSZ) Debré köztársasági szocialista szenátor interpellációja a Saar-kérdésben PÁRIZS, március 1. Michel Debré szenátor, a köztársasági szocialista pártcsoport (volt gaulleisták) elnöke a köztársasági tanácsban, interpellációs kérelmet terjesztett be Pinay külügyminiszterhez. Debré ebben felveti a kérdést, vajon a külügyminiszter nem tartja-e szükségesnek, hogy félreérthetetlen kijelentést tegyen a köztársasági tanácsban a Saar-kérdés ügyében, s felvilágosítsa a parlamentet arról, vajon Adenauer kijelentései helytállóak-e, vagy nem felelnek meg a valóságnak. A szenátor ezenkívül felkéri a külügyminisztert, utasítsa Franciaország németországi megbízottját, hogy figyelmeztesse a német kancellárt: a bonni Bundestag szónoki emelvényéről intézett támadóisai „tragikus módon emlékeztetnek a nácik szónoki módszereire". (MTI)