Esti Budapest, 1955. június (4. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-30 / 152. szám
2 A világközvélemény szembefordul az „erő politikájával és az atomháború veszedelmével A helsinki béke-világtalálkozó felhívása a világ népeihez A helsinki béke-világtalálkozó küldöttei a következő felhívást intézték a világ népeihez: Egy kettészakított világban a világközvélemény erőfeszítéseinek eredményeként tíz év óta először ülnek majd össze a nagyhatalmak kormányfői. Általános reménység előzi meg tanácskozásukat. Az lesz az első kötelességük, hogy legyőzzék a kölcsönös bizalmatlanságot. A béke-világtalálkozón, amelyen 68 állam küldöttei vettek részt, bebizonyosodott, hogy mély véleménykülönbségek és eltérő világnézetek ellenére meg lehet egyezni fontos kérdésekben és hogy tárgyalások útján ma már számos problémát meg lehet oldani. A világközvélemény szembefordul az „erő politikájával*", a katonai tömbökkel, a fegyverkezési versennyel és az atomháború borzalmas veszedelmével. A genfi egyezmény, az indokínai háború befejezése, a bandungi értekezlet, Ausztria szerződéssel megpecsételt semlegessége, a belgrádi nyilatkozat — a kormányok magatartásában tükröződő felébredt közvélemény küzdelmének megannyi gyümölcse. A leszerelés és az atomfegyverek kérdésében az álláspontok, amelyek eddig áthidalhatatlan ellentétben merevedtek meg, olyan mértékben jutottak közelebb egymáshoz, hogy a megegyezés csupán a jóakarattól függ. A biztonság kérdését illetően a bandungi értekezleten elfogadott elvek bebizonyították, hogy egy egész földrész különböző társadalmi rendszerű államainak békés együttműködését biztosítani lehet a Kína és India által meghirdetett elvek alapján. A helsinki találkozó megmutatta, hogy a négyhatalmi értekezlet, ha figyelembe veszi a közvélemény követeléseit, olyan Európa felépítésének első szakasza lesz, amely szavatolja valamennyi európai állam biztonságát és ezek az államok a szoros gazdasági és kulturális együttműködés útjára lépnek. Ez az építés összefügg a minden katonai szövetségen kívül álló és a militarizmus feltámadásától mentesített Németország újraegyesítésével. A négyhatalmi értekezletnek ugyanebben a szellemben tárgyalások útján elő kell készítenie az idegen csapatok kivonását Tajvan (Formoza) kínai szigetről. Az értekezletnek ellenőriznie kell az Indokínáról kötött genfi egyezmény pontos végrehajtását. Lehetővé kell tennie, hogy az ENSZ a Kínai Népköztársaságnak tagjai sorába való bebocsátásával megszerezze igazi világszervezet jellegét. De vannak még erők, amelyeknek megfelel a hidegháború. Ezek akadályokat gördítenek a négy nagyhatalom közeledésének útjába. A helsinki találkozó felszólítja a világ valamennyi országának közvéleményét, hogy szálljon szembe ezekkel az erőkkel és támogassa a tárgyaló partnereket. A béke ügye végülis diadalmaskodik, ha a békeerők, amelyek azonos célt követnek — főként a különböző békemozgalmak, valamint a keresztény és a szociáldemokrata irányzatú nagy politikai szervezetek — egyesítik erőfeszítéseiket a bizalmatlanság szerteoszlatása és a békeharc győzelme érdekében. A nemzetközi ellentéteket lépésről lépésre át lehet hidalni és akkor megvalósulnak a népek reményei. Mexikó nem kér az amerikai tőkebefektetésből A Newsweek című amerikai hetilap aggódva ír arról, hogy Mexikóban egy szerinte „hangos kisebbség heves harcot vív azért, hogy távoltartsa a külföldi tőkét az országtól“. Mint a lap példaként felhozza, a mexikói kereskedők ellenezték azt, hogy az F. W. Woolworth Company fióküzletet létesítsen Mexikóban. Antonio Ruiz Gaindo bútorgyáros pedig egy szervezetet hozott létre, hogy megvédelmezze a mexikói vállalataikat a külföldi tőkével szemben. Mindenkinek szemébe ötlik, ha Jugoszláviába érkezik, hogy milyen tevékeny életet élnek a jugoszláv dolgozóik. Ennek az érthetően mozgalmas tevékenykedésnek forrása elsősorban a szabadság, amelyet a nép kivívott magának: tíz évvel ezelőtt a jugoszlávok, akik évszázadokig élték súlyos idegen elnyomás alatt, végre kiharcolták nemzeti függetlenségüket, felszabadultak a tőke elnyomása alól. Ezt a történelmi jelentőségű győzelmüket nagyra értékelik, mivel kivívása nem volt könnyű dolog. A zöld fákkal beültetett belgrádi utcák a város nyugati részén oda torkollanak, ahol a Száva a Dunába ömlik. A két folyó fölé emelkedő meredélyen vannak a régi erőd maradványai. Az erőd valamikor a római hódítók vára, majd a török uralom főhadiszállása volt, jelenleg pedig az ország felszabadulásának emlékműve. A dús lombsátrak alatt, a sétányokon régi, vasaltkeretű ágyúk és mozsárágyúk állnak, mellettük pedig a második világháborúból jól ismert automata lövegek, a jugoszláv partizánok által harcban zsákmányolt hitlerista tankok, lelőtt Messerschmittek láthatók. A vár falaiban helyezkedik el a hatalmas hadi múzeum. Egyik termében a jugoszlávok régi függetlenségi harcainak, egy másikban a közelmúltnak dokumentumait és emlékeit, a népi felszabadító harcok hőseinek fényképeit őrzik. Bemutatják a kommunisták szerepét, akik vezették ezt a harcot. Szemléltetően mutatja be a múzeum az elmúlt háborús időket. Egy helyütt félig elkorhadt két-három ölnyi fatuskó nem egyszerű fatuskó, mivel a belsejében a partizánok által készített „pokolgép“ nyugszik. Ez a jugoszláv partizánok egyik harci eszköze volt. Egy kis kovácsműhely is látható Jugoszláviai találkozásokra írta: Ss. Krusinszkij lődő barátság és kölcsönös táslt, amelyben a partizánok fegyvereiket kovácsolták. Mellette belgyógyászati rendelő, amelyhez az orvosi eszközöket és a műszereiket a partizánok magaik készítették. A látogatók érdeklődését mindjárt magára vonja egy fából faragott dohányszelence. A szelence fedőlapján sarló-kalapácsos címer látható az „SZSZSZR“ betűkkel. Önkéntelenül is mély megindultság vesz az emberen erőt, hiszen ugyanilyen dohányszelencéket készítettek dicső partizánjaink a tábortüzek mellett a brjanszki erdőkben és a Kárpátok lábainál. De vajon ki volt az a szovjet harcos, aki kifaragta ezt a dohányszelencét? Milyen úton érkezett a jugoszláv partizánok tábortüzeihez? Vajon melyik harcostársának ajándékozta ikeremunkáját? Vajon mit mondhattak akkor ők ketten egymásnak a két nép barátságáról, annak mindkét nép jövőjére nézve nagy jelentőségéről? A múzeumot igen sokan látogatják: iskolások csoportjai, hímzett mellényt viselő parasztasszonyok, katonák, tisztek. Az egyik fénykép előtt, amelyen éppen sebesülteket szállítanak el a partizánok, egy szakadékból, hosszú ideig áll egy már idősebb férfi. Egyik keze hiányzik. Hozzá fordulok. Igen, ő is keresztül ment ezeken a megpróbáltatásokon és most gyakran ellátogat ide, ha feljön Belgrádiba. Elmondja, hogy a hazájuk hegyeiben és erdeiben harcoló jugoszláv partizánok mindig szemmel tartották a szovjet—német fronton kialakult helyzetet. Ezek a történelmi napok mindig emlékezetesek maradnak számára. A Szovjetunió és Jugoszlávia közötti normális viszony helyreállítása azzal a meggyőződéssel tölti el, hogy mindkét nép javára fog válni a békés viszonyok között fejmogatás, így beszélt a népi felszabadító harc egyik veteránja. A magam részéről azt válaszoltam, hogy teljes mértékben osztom meggyőződését. A Szovjetunióban — mondottam — jól ismerik a jugoszláv szabadságharcosok állhatatosságát és hősiességét. Nagyra értékelik a jugoszláv partizánok hozzájárulását a közös győzelemhez, amely Európa népeinek visszahozta a békét. Az ősrégi vár mellett park terül el. A park sétányait ezen a gyönyörű vasárnap estén sétálók töltötték meg. A sportpályákon élénk sport-„csaták“ folytak. Ilyeténképpen a jelen itt a régmúlt idők emlékeinek szomszédságában arra emlékeztet, hogy nem hiába vívták ki a győzelmeket. A vár falairól nyíló kilátás is ugyanerről beszél. Ha az ember végignéz a Dunán, balra a Száva mögött feltűnnek Zemunnak, Belgrád ipari peremvárosának gyárai. Jobbra, a keskeny lapályon fel, lépcsőzetesen emelkednek egy másik gyárnegyed háztetői. Új gyárépületek nyúlnak magasba. (Folytatjuk) RÖVIDHÍREK — MOSZKVA. A svéd Riksdag alsóházának elnöke táviratban mondott köszönetet azért a szívélyességért és vendégszeretetért, amelyben a svéd parlament küldöttsége részesült szovjetunióbeli útja során. (ZASZSZ) — TEL AVIV. Az izraeli kormány úgy döntött, hogy elvben elfogadja a Szovjetunió műszaki segítségét, amelyet az ENSZ technikai segítsége keretében nyújt. (TASZSZ) — BERLIN. Nyugat-Németországban emelkedett a tej és a szén ára, felemelték a gáz- és víztarifát is, s elhatározták a vaj árának emelését. (TASZSZ) — MOSZKVA. A moszkvai televízióban június 28-án színes dokumentumfilmet mutat be Nehru indiai miniszterelnök szovjetunióbeli tartózkodásáról. (TASZSZ) — PEKING. A japán rádió jelentése szerint a Jamanaszi prefektúrában tartott tiltakozó gyűlés részvevői a japán— amerikai „biztonsági szerződés” hatálytalanítását követelték. (TASZSZ) — MOSZKVA. Moszkvában a baráti kölcsönös megértés légkörében folyt tárgyalások eredményeként szovjet—afgán transit-egyezményt írtak alá. (TASZSZ) — PRÁGA. A Tudomány és Technológia Házában június 28-án megtartotta alakuló ülését Csehszlovákia új tudományos és műszaki társasága, amely az energia problémáival foglalkozik majd. (CTK) Barát Endre: A Gellérthegytől a piramisokig Több mint egy évvel ezelőtt, 1954. tavaszán hajóra szállt az író, hogy a Gellérthegytől — 4000 mérföldes tengeri úton — eljusson a piramisokig. Útjának élménysorozatáról teljes hitelességgel és pontossággal számol be a könyvhéten megjelent kötetében. Olyan világba visz bennünket, amelynek tájait nem láttuk, nem ismerjük embereit, keveset tudunk szokásaikról és életmódjukról. Olyan világba, amelyről történelmet és földrajzot tanultunk az iskolában, s manapság a világpolitika hírei közt gyakran olvasunk az újságokban. Olyan világba, amelynek jelene a mi múltunk. A téma tehát, amelynek feldolgozására az író útirajzában vállalkozott, nagy és sokágú. S a könyv legfőbb erénye, hogy Barát Endre ebből any■nyit markolt, amennyit fogni képes; élményeinek fonalát úgy gombolyítja, hogy eléri, amit akar: vele, utazunk, ott járunk Constantában és Beirutban, Alexandriában és Keopsz fáraó gizehi kősírboltjánál. Néhány jó képpel, jelzővel vagy hasonlattal tájakat és városrészeket jellemez, néhány ember gyors vonásokkal vázolt portréjával társadalmi viszonyokat. Az isztambuli teherhordó, a kikötői borbély, a beiruti utcagyerek, s Ibrahim Baardun, a libanoni szegényparaszt sorsa, szinte tőmondatokba fogott története elegendő ahhoz, hogy Barát fennntartóvá tezve az arab világ embereinek életét, küzdelmét a falat kenyérért. S dicséret illeti az írót, hogy mértéktartó, nem él vissza a helyzetek, a körülmények adta lehetőséggel, nem keresi a kikötők sikátorait, a pálmafák és a piramisok árnyékában az „egzotikumot“, s nem formál idegeket táncoltató szenzációt a harmincórás tengeri viharból. Barát Endre könyve jó útirajz, élvezetes napló, nehéz egy-egy fejezet végén becsukni. Néhányhelyen mégis az az olvasó véleménye, hogy az események sodra megakad, lassul az eleven pergés. Néhol — például a Bejrútról szóló fejezetben — a kelleténél többet időzik, időnkint a szükségesnél nagyobb részletességgel régmúlt koroknál túl messze nyúl vissza a történelembe. S ez a jelen, még inkább a jövő felvillantásában megnehezíti az író dolgát. Kevésnek tartjuk, amennyit a nép harcáról ad; tényanyag felsorakoztatás helyett megelégszik néhány szubjektív megjegyzéssel, csupán sejtető, ki nem mondott félmondattal a fejezet végén. S itt bizonyos aránytalanság van: valósan ábrázolja az elnyomást, a gyarmatosítási törekvést és következményeit — de adós marad azzal, hogy mit tesz ez ellen a nép. Pedig a kör így zárulna, a kép így lenne teljes. Külön kell szólnunk az útirajznak azokról a részeiről, amelyekben az író ahajó hétköznapjairól beszél. Egyszerűek ezek, s éímen ezért megragadok; nem cifráz és nem idealizál Barát Endre itt sem. A „szárazföldi emberek“ tiszteletével olvasunk a bátor hajósokról, akik forró napon és ködös éjszakán, csendesvizű öbölben és viharló tengeren helyükön állnak, teljesítik megbízatásukat. S hogy megismerjük és megszeretjük őket — az írót illeti dicséret. A könyvet méltó köntösben, szép kiállításban adta az olvasók kezébe a Művelt Nép Könyvkiadó. Szórakoztat és gazdagítja, távoli világrészekről alkotott reális képpel bővíti az olvasó ismereteit. Lantos László Évről évre fejlődnek kereskedelmi kapcsolataink az NDK-val Nyilatkozat a szerződéskötés ötödik évfordulója alkalmából öt évvel ezelőtt kötötték meg a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kulturális, tudományos, műszaki és árucsereforgalmi egyezményt. Az egyezmény aláírásának évfordulója alkalmából kereskedelmi kapcsolataink fejlődéséről Fock Jenő elvtárs, a berlini kereskedelmi kirendeltség vezetője a következő nyilatkozatot adta az MTI munkatársának: " Az NDK-val öt évvel ezelőtt megkötött szerződés a kölcsönös érdekek messzemenő figyelembevételén alapul. Felszabadulásunk után a magyar népgazdaság elérte azt a fejlődési fokot, hogy nemcsak mezőgazdasági termékeket, hanem iparcikkeket, nehézipari termékeket is tud szállítani Németországba. — Behozatalunk nagyrészt olyan vegyicikkekből áll, amelyekre iparunknak nagy szüksége van. Árucsereforgalmunk az NDK-val az elmúlt öt év alatt tizennégyszeresére emelkedett. Tavaly az előző évinél 34 százalékkal volt nagyobb a kivitel és a behozatal. Az erre az évre megkötött szerződés 29 százalékkal magasabb forgalmat irányoz elő. A napokban azonban újabb tárgyalásaikat folytattunk a jelenlegi egyezmény kiszélesítésére és ennek értelmében mindkét részről mintegy 15 százalékkal bővül az áruforgalom. A két ország képviselői között tárgyalások folynak a második ötéves terv időszakára szóló egyezmény megkötésének előkészületeiről is. Ez a szerződés az év végén kerül aláírásra és eszerint jövőre a forgalom további 15—20 százalékos növelésére számítunk. (MTI) Humor... Szerelem... Magyarul beszélő, színes, szovjet film Forgatókönyv: POLJAKOV. Rendezte: DOSZTALJ és TUTISKIN Főszerepben: ARKAGYIJ IMIN és CELIKOVSZKAJA A szinkron szereplői között a legkiválóbb magyar komikusok: KABOS LÁSZLÓ, FÓNAY MÁRTA, RÁTONYI RÓBERT, KOMLÓS VILMOS, KISS MANYI és még sokan mások. CSÜTÖRTÖK, 1955. JÚNIUS 30. Operaház: Carmen (M.-bérlet, 10. sz., 7). — Nemzeti Színház: Ármány és szerelem (7). — Katona József Színház: Pygmalion (7). — Madách Színház: Dulszka asszony erkölcse (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Egy pohár víz (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Topaze (7). — Déryné Színház: A néma levente (7). — Petőfi Színház: Szépek szépe (4). — Fővárosi Operettszínház: Szabadság, szerelem (7). — Blaha Lujza Színház: Balkezes bajnok (fél 8). — Jászai Mari Színház: Dankó Pista (7). — József Attila Színház: Nincs előadás. — Majakovszkij Színpad (Margitsziget): Balett-est (B.bérlet, negyed 9). — Vidám Színpad: Könnyű pesti sértés (7). — Kis Színpad: Tavaszi ügyek (fél 8). — Zeneakadémia: Zeneművészeti Főiskola karmesterképzős növendékeinek vizsgahangversenye (8). — Bartók-terem: Szombat este Párizsban. Hanglemezműsor (8). — Kodály Zoltán Hanglemezterem: Gounod: Romeo és Júlia (mikrohanglemez-előadás, 8). — Állami Bábszínház: Nyári szünet. — Fővárosi Nagycrkusz: öt nemzet legkiválóbb artistái (4, 8). MOZIK MŰSORA 1955. Június 30—Július 1. VILÁGBAJNOK: SZIGET (Margitsziget) 9 óra. GORKIJ (Akácfa u. 4.) 8 óra (orosznyelvű előadás). — NAGY KÍSÉRTÉS: URANIA (Rákóczi út 21.) 4. nz. f9. MŰVÉSZ (Lenin krt. 88.) f4. he, 8. — ÜLDÖZÉS: TOLDI (Bajcsy-Zsilinszky út 86.) f4. hu, 8. — BESZTERCE OSTROMA: VÖRÖS CSILLAG (Lenin krt. 45.) prol. f5. hz, 9. VÖRÖSMARTY (Üllői út 4. nyitott tető) prol. h6, fl2, f2, f4. h6. 8. UGOCSA (Ugocsa u. 10. nyitott tető) prol. 4. n7. f9. ZUGLÓI (Angol u. 26.) 2-ig h6, 8. DÓZSA (Róbert Károly krt. 59.) 4. n7. f9. — PAPA, MAMA, MEG ÉN, SZIKRA (Lenin krt. 120. nyitott tető) csak délelőtt fl6, fl2, h2. DUNA (Fürst Sándor u. 7. nyitott tető) 3. hétre prol. f5. h7, 9. SZABADSÁG (Bartók Béla út 64.) 3. hétre prol. 4. n7. f9. — ÉSZAKI ROBINSONOK: MÁJUS 1. (Mártírok útja 55.) 4. n7. f9. MUNKÁS (Kápolna u. 3/b.) f4. h6, 8. — BÉCSI KOMÉDIÁSOK: CORVIN (Kisfaludy köz) f5. h7, 9. SZIKRA (Lenin krt. 120. nyitott tető) 3. hétre prol. 4. n7. f9. SZABADSÁG (Bartók Béla út 64.) csak délelőtt f10, f 12. h2. — ELSŐ SZÁMÚ KÖZELLENSÉG (16 éven felülieknek): PUSKIN (Kossuth Lajos u. 18. nyitott tető) 4. hétre prol. 9, 11, n2, f4. h6, 8. — KULMI ÖKÖR: FELSZABADULÁS (Flórián tér 3. ) 14. h6, 8. — ELADÓ KÍSÉRTET (kísérőműsor: Szánkó): KOSSUTH (Váci út 14.) 3. hétre prof. 15. h7. 9. — GYANÚ: RÁKOSI MÁTYÁS KULTURHÁZ (József Attila tér 4.) n6. 18. — AKI SZERETI A FELESÉGÉT: BÁSTYA (Lenin krt. 8.) csak délelőtt h1r, 12. n3. — 1. Magyar híradó, 2. 3. számú Magyar Sporthíradó, 3. Európai kosárlabda-bajnokság, 4. Szemtől szembe: HÍRADÓ (Lenin krt. 13.) Reggel 9-től este 11-ig folytatólag. — A harag napja (kísérőműsor: Magyarország—Skócia 3:1): BÁSTYA (Lenin krt. 8. nyitott tető). 3. hétre prol. 15. h7. 9. TANÁCS (Szt. István krt. 10.) 3. hétre prol. 10. 12. n3. f5. h7. 9. JÓZSEF ATTILA (Kálvária tér 7. nyitott terű) f4, h6. 8. DIADAL (Krisztina krt. 155.) 4. n7. f9. — Berlin eleste I — II.: ADY (Tanács krt. 3.) prof. 5. 8. — Zavarosan folynak a vizek (16 éven felülieknek). (kísérőműsor: Csók István): RÓZSA FERENC KULTÚROTTHON (Gorkij fasor 50.) 30 án f7. — Isten hozta: Mister Marshall: (kisérőműsor: Aggtelek): BEM (Mártírok útja 5/b.) prol. 10. 12, 2, 4. nz. f9. — Jelzőtűz: SPORT (Thököly út 56.) 4. nz. f9. — A 3 Lamberti (kísérőműsor: Veszélyes lejtő): BETHLEN (Bethlen Gábor tér 3.) prol. 4. nz. f9. MÓRICZ ZSIGMOND KULTÚROTTHON (Jókai u. 2.) f6. h8. — Hűség próbája: CSOKONAI (Népszínház u. 13.) fl0. fl2, h2. 4. n7. f9. — Liliomfi: MARX (Landler Jenő u. 39.) h4. 6, n9 IPOLY (Hegedűs Gyula u. 65.) 4. n7. f9. ÉVA (Erzsébet kirné útja 36/b.) f4. h6. 8. NYOMDAIPARI SZAKSZERVEZET KULTUROTTHONA (Kölcsey u. 2. ) 1-én n7. f9. — Hamlet: ÓBUDA (Selmeci út 14.) f3. f5. f9. — Harc a sínekért (kísérőműsor: Mindennapi történetek): BÁNYÁSZ (József krt. 63.) prof. A-terem 4. n7. f9. MATRA (Lenin Krt. 39.) 10. 12, 2, 40 8. — Zsurbin-család: BÁNYÁSZ (József krt. 63.) B-terem f4. h6. 8 ELŐRE (Delej u. 41.) f6. 08 NALADAS (Bartók Béla út 128.) f4. h6, 8 — Verdi: GORKIJ (Akácfa u 4.) f4. h6, ALKOTÁS (Alkotás u 11.) 9, nl2, f2. h4, 6. f9. — Taxi úr (kísérőműsor- Szivárványtól a csillagokig): VERSENY (Pataki István tér 14.) 16. h8. — Díszelőadás: TATRA (Üllői út 63.) prof. f4. h6, 8. — Erősebb az éjszakánál: TINÓDI (Nagymező u. 8.) f4. h6, 8, HONVÉD (Rákóczi út 82.) fii, fi. f3. f6 f7 f9. — Senki nem tud semmit: RÁKÓCZI (Rákóczi út 68.) prol. fii. fi, f3. f5. f7. f6. — Róma nyílt város (16 éven felülieknek): ZRÍNYI (Lenin krt. 26.) prol. fii. fi, f3. f5. f7. f9. — Budapesti tavasz: OTTHON (Beniczky u. 3—5.) f4. h6. 8. — Tartalékjátékos:kísérőműsor: Az élet nyomában: KULTUR (Kinizsi u. 28.) f4. h6. 8. . — Három testőr: BÉKE (Mautner Sándor u. 48.) 4. 6, 8. — Frigiai csillag alatt: VASVÁRI (Kerepesi út 44.) h4. h6. 8. — Köpenicki kapitány HAZAM (Váci út 150.) 4. n7. f9. — Expresszszerelem: PETŐFI (Pongrácz u. 9.) 16. h8. — Szitakötő: ÁRPÁD (Kerepesi út 146.) 16. f8, csüt. szünnap.