Esti Budapest, 1955. szeptember (4. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-02 / 206. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK. AZ MDP BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK ÉS BUDAPEST FŐVÁROS TANÁCSÁNAK LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM. Ára 60 fillér PÉNTEK, 1955. SZEPTEMBER 2. E­nyagtakarékossági „őrjáraton” a Fémtömegcikkmű­vekben A Fémtömegcikkművek sza­bászműhelyében a gépeken méretre vágják a lemezeket a különböző közszükségleti és egyéb cikkekhez, majd továb­bítják más üzemrészekbe meg­munkálásra. Tisztaság van mindenütt, a dolgozók szere­tik a rendet. Érdeklődés nél­kül is választ kapunk a kér­désre: hogyan takarékoskod­nak az anyaggal? A lemezek­ből megmaradt hulladékok méret szerint egymásra rakva várják, hogy újra kézbe kerül­jenek, s kisebb alkatrészekhez felhasználják. — Saját tapasztalatunkból meggyőződtünk róla — mond­ja Túri István gépi anyagsza­bász —, hogy jobban haladunk e munkával, ha nem kell ke­rülgetnünk a hulladékot. Meg­becsüljük az anyagot, kisebb méretekhez sohasem vágunk fel egész lemezt. Az eredmény: a műhely dolgozói havonta átlag 33 mázsa vas-, s 330 kiló aluminiumlemezt taka­rítanak meg. A gyár vezetősége a műsza­ki tudomány vívmányait is felhasználja, hogy minél több színes fémet takarítsanak meg. Dabis József főmérnök elv­társ vezetésével hosszú kísér­letek után sikerült új eljárást kidolgozni. A motorkerékpá­rok fényvetőjét réz helyett vaslemezből nyomják, s va­cuum gőzöléssel tükrösítik. Ez­zel a módszerrel a vetítők 50 százalékkal nagyobb fényt ad­nak, mint a régebbiek, s ren­geteg sárgarezet takarít meg a vállalat A gépi I. üzemrész az „őr­járat“ következő állomása. Tarsoly Sándor művezető végiglapozgatja könyvét, az­után sajnálattal közli, hogy üzemükben egyetlen dolgozó sem tett anyagtakarékossági felajánlást. Nagy hiba, hogy a munkaversenynek erről a fontos kérdéséről elfeled­keztek , hiszen havonta átlagosan 23 000 forint értékű anyagot dobnak a hulladékba. A gépi II. üzemrészben „jobb“ a helyzet, már tudni­illik annyiban, hogy ott ha­vonta „csak" 16 000 forintnyi anyag vész kárba ... Mindkét helyen arra hivat­koznak, hogy sokszor kapnak gyenge lemezt s megreped a mélyhúzásnál — el kell dobni. Nos, kik léphetnének fel a szállító gyárral szemben eré­lyesebb minőségi követelmé­nyekkel, mint éppen ők, akik látják, hogyan megy tönkre kezükben a drága anyag? A gyár célhulladék-raktárá­­ban is jártunk. Körülbelül 40 tonna különböző méretű hasz­nálható hulladékot tárolnak, de havonta egy, esetleg más­fél tonnát használnak fel be­lőle. Sőt, volt olyan hónap is, amikor csak 260 kilogrammot vittek ki feldolgozásra. Fény és árnyék . .. értékes megtakarítás és nagy pocséko­­lás ugyanabban a gyárban, ahol pedig leggyorsabban le­hetne elterjeszteni a jó tapasz­talatokat, módszereket. Dabis József főmérnök a vacuum-gőzölőből kiveszi az elké­szült lámpaalkatrészeket. Holnap megnyílik a mezőgazdasági kiállítás Holnap nyílik meg az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítás. A sajtó képviselőit ma dél­előtt sajtóbemutatón tájé­koztatták a kiállítás érdekes­ségeiről. A főpavilon bejárati termében a tíz évi hatalmas előrehala­dást érzékeltető képek, rajzok, adatok fogadják majd a lá­togatót. Helyet kaptak itt a mezőgazdaság élenjáró dolgo­zóinak, a Kossuth-díjasok és a szocialista munka hőseinek arcképei. A következő terem a mezőgazdaság fejlődésének három nagy határkövére, a földosztásra, Rákosi Mátyás elvtárs 1948. augusztus 20-i kecskeméti beszédére és a Központi Vezetőség ez év jú­liusi határozatára emlékeztet. Itt mutatják be azt a se­gítséget, amelyet a gép­állomások adnak a falu felemelkedéséhez. Egy másik terem kiállítási anyaga a Szovjetuniótól ka­pott felbecsülhetetlen értékű segítséget dokumentálja, s be­mutatja a termelőszövetkeze­tek fejlődését. A növénytermelési pavilonban újdonság, hogy már az idei kiállításon helyet kapnak a Földművelésügyi Minisztéri­um által meghirdetett gabo­­natermelési verseny győztesei. Az idei kukoricatermelési verseny eddigi eredményei is kiállításra kerülnek. A pavi­lon gazdagságára jellemző, hogy több mint 400 helyről küld­ték fel legszebb terményei­ket az állami és kísérleti gazdaságok, a termelőszö­vetkezetek, valamint az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok. Állattenyésztésünk eredményeit te láthatja majd a közönség. Bizonyára sok csodálója lesz az Alarm nevű fiatal mezőhe­­gyesi bikának. A szarvasmar­ha-tenyésztés másik nagyhírű állata a Csobokapusztai Álla­m­i Gazdaság Cukor nevű te­hene, amely 13 600 literes tej­hozamával esélyese a nagydíj­­nak. A kiállításra felhozott több mint 250 ló méltó a magyar, lótenyésztés évszázados ha­gyományaihoz. A sertéstenyésztők több mint 500 sertést hoztak fel, a juh­­tenyésztők a tenyészjuhokból válogattak ki több mint 400 ál­latot A baromfitenyésztés pa­vilonjában hajnalonként több mint száz kakas kukorékol. Bi­zonyára nagy sikere lesz a pré­mes állatok bemutatójának is. Százhúsz nyúl van az egyik pavilon ketreceiben, közöttük kiváló fajta angorók, csincsil­lák és néhány szép állat az utóbbi időben kinemesített fe­kete rex-fajtából A gépesítés pavilonja mellett körülbelül 30 000 négy­zetméter területen mutatják be a magyar gépeket. Mintegy húsz olyan új és kísérleti álla­potban lévő gépet állítottak ki, amely itt kerül először a nagy­­közönség elé. Gazdag anyagot mutatnak be külföldi vendégeink is. A Német Demokratikus Köz­társaság gyártmányai között is számos új konstrukciót lát­hatunk. Ezek közül a legérde­kesebb a „Kombinus“ vonta­tott aratócséplőgép. Megraga­dó látványt nyújt a napokban befejezett nagyméretű vízi­­erőműrészlet, ahol 3 méter ma­gasból zuhog le a víz. Egy ötletesen megszervezett be­mutató az árvízvédelem új és régi munkaeszközeit és mód­szereit mutatja be. (MTI) Korszerűen felszerelt intézetek várják az ipari tanulókat Az ipari tanulóknak, a jövő szakmunkásainak oktatása fon­tos segítője népgazdaságunk fejlődésének. Az MTH-intéze­­tek a tavalyinál is jobb fel­szereléssel, jól képzett peda­gógusokkal várják a fiatalo­kat. Az ország egyik legnagyobb vájártanuló intézete, a várpa­lotai Vadas Márton Vájárta­nuló Intézet, messzemenően gondoskodott arról, hogy a fia­talok akadálytalanul elsajátít­hassák a bányászati szakmát. A pesterzsébeti I. számú Élelmiszeripari Tanuló Isk­olát, amely szeptember 15-én nyit­ja meg kapuit, valósággal új­jávarázsolták. Kifestették a tantermeket, új padokat kapott az iskola. Az idén 450 fiú és leány sajátítja majd el a sütő-, sör-, édes-, cukrász-, kon­zerv- és a húsipari szak­mák ismereteit. A sütőipar kivételével már valamennyi tagozaton megtelt a létszám. Sütőipari szakmunkásnak még mintegy százan je­lentkezhetnek. Ez a mesterség egyike a leg­jobban fizetett élelmezési szakmáknak. Fébert László például, aki egy éve fejezte be tanulmányait, havonta átlago­san 1800 forintot keres a Fő­városi Kenyérgyárban. A sü­tőipar tanulóideje két év, te­hát egy esztendővel rövidebb, mint a sör-, a cukrász-, a kon­zerv- vagy a húsipari tanu­lóké. (MTI) A Vörös Csillag Traktorgyár a mezőgazdaság megsegítésére szalagrendszerben készíti a traktorokat. Képünkön a szállítóbrigád a készreszerelt traktorokat mo­torpróbára vontatja. (Magyar Fotó : Mező Sándor felv.) K­épbös döbbentést tg a gbu&vft*4°**gstfgGmBrtív fjaBízze stiff­e tárgy­arói MOSZKVA, szeptember 2. (TASZSZ) Augusztus 23. és szeptember 1. között Moszkvában tárgyalások folytak a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság gazdasági kormányküldöttsége és a Szovjetunió gazdasági kormány­­küldöttsége között. A jugoszláv kormányküldöttséget Szvetozar Vukmanovics-Tempo, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának elnökhelyettese, a szovjet küldöttséget A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese vezette. A tárgyalások során meg­vizsgálták az árucsereforgalom és a gazdasági együttműködés kérdéseit, továbbá a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Szovjetunió közötti hosszabb együttműködés kilátásait. A két ország közötti gazda­sági kapcsolatok kiszélesítésére irányuló óhajtól vezéreltetve — amihez mindkét részről ■megvannak a lehetőségek és a kölcsönös érdeklődés — a két küldöttség megállapodott a gazdasági együttműködés to­vábbfejlesztésében, annak tu­datában, hogy ezzel is hozzá­járulnak a nemzetközi gazda­sági együttműködés megerősí­téséhez. A tárgyalások során meg­vizsgálták az árucsereforga­lommal összefüggő kérdéseket, valamint a hosszúlejáratú ke­reskedelmi egyezmény megkö­tésének kérdéseit, amelyek igen fontosak mindkét or­szág szempontjából, továbbá pénzügyi és hitelkérdéseket. A megbeszélések a kölcsönös megértés szellemében folytak és tükrözték azt a törekvést, hogy a gazdasági együttműkö­dés megfeleljen mindkét or­szág közös gazdasági érdekei­nek. Megállapodtak abban, hogy az elkövet­kező három év folya­mán az árucsereforgalom az évi 70 millió dolláros színvona­lon fog mozogni, továbbá, hogy a felek intézkedéseket tesznek az árucsereforgalom fokozásá­ra az elkövetkező években. Megállapodtak abban, hogy 1956 januárjában megfelelő árucsereforgalmi jegyzőkönyvet írnak alá a Moszkvában ez év január 5-én megkötött és je­lenleg még érvényben lévő kereskedelmi egyezmény kere­tében. Megállapodtak olyan hosszú­­lejáratú áruszállításokban, amelyekben érdekelt a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársa­ság (kokszolható szén, ásvány­olaj, gyapot stb.), illetve a Szovjetunió (bauxit, kender, ólom, dohány stb.). A két küldöttség megegye­zett továbbá abban, hogy a legrövidebb időn belül egyez­ményt ír alá a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság és a Szovjetunió közötti műszaki együttműködésről és tapaszta­latcseréről. Ez az egyezmény a két országban érvényes törvé­nyek szem előtt tartásával szabályozni fogja a két ország vállalatainak és szervezeteinek együttműködését és összemű­­ködését, valamint a tapaszta­latcserét és a műszaki eredmé­nyek kicserélését a gazdasági élet területén, rendezni fogja ezen belül a szabadalmak és a műszaki leírások kérdéseit. Ennek az együttműködésnek a fejlesztésére külön alap lé­tesül, amelyhez mindkét or­szág megfelelő összeggel járul hozzá. A két küldöttség eszmecse­rét folytatott a hosszú időszak­ra szóló együttműködésről és megállapodott abban, hogy 1956 januárjában megkötik a következő egyezményeket: hi­telegyezményt, amelynek ér­telmében Jugoszlávia hitelt kap a Szovjetuniótól, utóbbi által szállítandó nyersanya­gok árának kiegyenlítésére 54 millió dolláros összeg­ben háromévi felhasználásra. (Folytatás a 2. oldalon) Kiállítás nyílt meg Moszkvában Vietnamról MOSZKVA, szeptember 2. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 10 éves évfordulója alkalmából a moszkvai Állami Történelmi Könyvtárban kiállítás nyílt meg, amely bemutatja a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság politikai-gazdasági és kul­turális fejlődését, a vietnami nép harcát szabadságáért és függetlenségéért. (TASZSZ) Egyiptomi újságírókü­ldöttség utazott a Szovjetunióba KAIRO, szeptember 2. A szovjet külügyminiszté­rium sajtóosztályának meg­hívására szeptember 1-én egyiptomi újságíróküldöttség utazott repülőgépen Kairóból Moszkvába. A küldöttség ve­zetője Huszein Fahmi,­­ az egyiptomi újságíró-szakszer­vezet elnöke. (TASZSZ) Két kitüntetett budapesti vállalat vezetői MAHART Kikötő Üzemig Fonalkikészítő Gyár Be­senyei Sándor igazgató Molnár Imre párttitkár Gaál István igazgató Fodor Istvánná I. telep párttitkára F­ácz Ilona II. telep párttitkára Adenauer moszkvai látogatását öt napra tervezik BERLIN, szeptember 2. Adenauer és munkatársai folytatják a közelgő moszkvai nyugatnémet—szovjet tárgya­lások előkészítését. A kancel­lár ezzel kapcsolatos megbe­szélést folytatott Gersten­­maierrel, a bonni parla­ment elnökével, majd fogadta Suhr nyugat-berlini főpolgár­mestert, később pedig a Ke­resztény Demokrata Unió és a Keresztény Szocialista Unió közös parlamenti csoportjának vezetőségét tájékoztatta tár­gyalási terveiről. A Német Szociáldemokrata Párt szóvivője az „erőpolitika feltámasztására irányuló kí­sérletnek“ minősítette a bonni kormány hivatalos közlönyé­nek Adenauer moszkvai útjá­ról szóló legutóbbi cikkét. E cikk ugyanis azt állítja, hogy „a párizsi szerződések, politi­kája olyan tényeket jelent, amelyeket nem lehet megvál­toztatni és nem lehet a meg­oldatlan kérdések rendezésénél figyelmen kívül hagyni". A bonni külügyminisztérium protokoll-osztálya közölte, hogy Adenauer a két kormány kép­viselői között létrejött meg­állapodásnak megfelelően előreláthatólag öt napot tölt a szovjet fővárosban. A kancel­lár a tervek szerint szeptem­ber 8-án, csütörtökön délután érkezik Moszkvába. A Szovjet­unió és Nyugat-Németország képviselői pénteken délután tartják első munkaülésüket. (MTI) A mai francia lapok a marokkói kérdésről PÁRIZS, szeptember 2. A ma reggeli francia sajtó tartózkodással foglalkozik a marokkói eseményekkel. A gyarmatosító körökhöz közel­álló Aurore szerint az öttagú kormánybizottságban részve­vő miniszterek közül egyesek megmerevítették álláspontju­kat, így például Pinay külügy­miniszter és Koenig tábornok, hadügyminiszter. E miniszte­rek tetszését csak részben nyerte meg az a terv, hogy Ben Jasszefhez megbízottat küldjenek, mert „ezzel akar­va-akaratlan bátorítják a na­cionalisták követeléseit“. A Franc Tireur kiemeli: egyes miniszterek annak a ré­gi gyarmatosító politikának a foglyai, amelynek módszere előbb megtorolni, s csak az­után tárgyalni. A jobboldali Figaro azon sopánkodik, hogy a francia mi­niszterek határozatlansága „a szélsőséges marokkói elemek malmára hajtja a vizet, s ugyanakkor megerősíti az el­lenzéket a nemzetgyűlésben­. (MTI) A szovjet mezőgazdasági küldöttség kanadai tartózkodása WINNIPEG, szeptember 2. tartózkodott. A küldöttek A szovjet mezőgazdasági egyik csoportja a kísérleti ál­küldöttség Saskatchewan tar­­tomást, másik csoportja a „Mo­­tományban töltött utolsó nap- tabor“ szövetkezeti farmot IAp­ján Swift Current városában fogatta meg. (TASZSZ)

Next