Esti Budapest, 1956. február (5. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-10 / 35. szám
d. kommimizmm építésének diadalmas útján BESZÉDES TÉNYEK A Szovjetunióban olyan ki- s terjedésű szűzföldeket mű-veltek meg eddig körülbelül, mint Nyugat-Németország, Olaszország, Ausztria egész megművelt területe volt az 1950-es éveik elején. Iíj az Ötödik ötéves terv utolsó esztendejében 1950-hez viszont nyitva annyi acéllal gyártottak többet, amennyiből annyi gyorsvonati mozdonyt lehetne gyártani, hogy ha ezeket egy-máshoz kapcsolnánk, olyan hosszú mozdonysor keletkez-nék, amely Budapesttől Moszkáig és vissza érne. „ Marx és Engels megálmodta, Lenin és Sztálin pártja harcba indult érte, hogy legyőzze a világ egyhatodán a kizsákmányolás rendszerét, s öles léptekkel indulhasson meg a szovjet nép a nagyszerű úton, a kommunizmus felé. S most, amikor a Szovjetunió új győzelmi jelentéseit olvassuk, amikor szemünk előtt bontakoznak ki a hatodik ötéves terv körvonalai, már bizton tudjuk: nincs messze az idő, s a Szovjetunióban megvalósul a legmagasabb fokú társadalmi rendszer. Azt szoktuk mondani: a marxizmus nagyjai megálmodták a kommunizmust, a jövő társadalmát. De vajon álom-e ez? Hiszen merészebb mindannál, amit a letűnőben lévő rend képviselőinek fantáziája valaha is megálmodhatott, s mégis a kétszer kettő logikájával valósul meg lépésről lépésre a gyakorlatban. A célok nagysága az óriások világába illő. És mégis, akik megvalósítják, egyszerű szovjet emberek. Olyan emberek, akiknek eszét, kezét, s akaratát a kommunisták pártja állította a nagy tervek szolgálatába. Képek kerülnek elénk: A kujbisevi és sztálingrádi erőmű impozáns betonépítményei, új kohók magasbatörő vonalai, üzemcsarnokok frissen rakott falai. S a villanyáram kilowattjainak milliárdjai, a kiömlő acél tonnáinak milliói, a szénnel dúsan megrakott szerelvények, a szövőnők fürge ujjai alól áradó textilfolyam , mind-mind a szovjet ember növekvő jólétének, a szovjet állam fokozódó erősödésének eszközei, így valósul meg a hatalmas számoknak a gyakorlatba való átültetésével a kommunizmus. S ha az új ötéves terv adatait vesszük szemügyre, további határtalan bőség tárul elénk. Az ipar termelésének 65 százalékos növekedése, az évi 68,3 millió tonnás acéltermelés, az 593 millió tonnás széntermelés, a 650 000 autó gyártásának perspektívája új, soha nem látott magaslatokat nyit meg a szovjetország előtt. S mi, akik forró sikereket kívánunk drága barátainknak terveik végrehajtásához, a világ valamennyi jóakaratú emberével együtt örömmel figyeljük, miként tárul ki, s válik korunk valóságává a kommunizmus. IIs i BESZÉDES TÉNYEK Ha az 1929. évi széntermelési adatokat 100-nak vesszük, 1955-re a Szovjetunióban a széntermelés 973 százalékkal, az USA-ban 79 százalékkal, Angliában 84 százalékkal emelkedett. Abszolút mennyiségben a Szovjetunió 1955-ben már csak 10 százalékkal kevesebb szenet termelt, mint az USA, de 1,8-szor többet, mint Anglia, hétszer többet mint Franciaország. 1960-ban a Szovjetunió széntermelése 593 millió tornna lesz. Ha az USA nem akar lemaradni, 1955. évi széntermelését öt év alatt több mint 35 százalékkal kellene növelnie, viszont, ez 26 év alatt csak 79 százalékkal emelkedett. A Szovjetunió 1960-ban a széntermelésben is túlszárnyalja az USA-t. Programunktól eltérően, jó háromnegyed órás késéssel érkezünk a moszkvai Kaganovics Golyóscsapágy-gyár bejáratához. Az időjárás aránylag „gyenge, — alig mínusz 20 fok körül, a hó szinte szakad. Jellemző a szovjet elvtársak irántunk megnyilvánuló udvariasságára, vendégszeretetére, hogy két vezető ember ebben az ítéletidőben is ott toporog a bejárat előtt, háromnegyed óra óta vár bennünket... Azt már előre tudjuk, hogy ennek a gyárnak a hírneve messze túljár a Szovjetunió határain, állandó megrendelői között szerepelnek a népi demokratikus országok, India, Afganisztán, Törökország, s a közeli jövőben Argentínának is szállítanak. — Így bizony, golyóscsapágyaink kigurultak a világpiacra ... — mondja tréfásan Trjaszkin Dmitrij Andrianovics főtechinikus, kísérőnk. — A világ technikájában nincsen ma már olyan golyóscsapágy, amilyent mi ne gyártanánk. Nevezetes ez a gyár azért is,mert a Szovjetunió első golyóscsapágy-gyára, az első ötéves terv hősi korszakának első eredményei közül való. Hivatalosan 1932 márciusában kezdett működni, de a tervezett kapacitást 1936-ban érte el. Néhány év leforgása alatt a világ legnagyobb és legkiválóbb golyóscsapágy-gyárainak sorába emelkedett A háború után, de különösen az utolsó öt esztendőben még szembetűnőbb a fejlődés. Ha az 1950. évi termelést 100-nak tekintjük — 1955. végére 168-ra Megtudjuk azonban, hogy a termelésnek ezt az igen komoly mértékű emelését nem a munkáslétszám szaporításával, vagy AUTOMATA GÉPSOROK növelésével érték el. Ha a munka termelékenységét 1950- ben dolgoznak, mint nyolc-tíz . Elmondani egyszerűbbben 100-nak vesszük, akkor évvel ezelőtt könnyebb, mint a gyakorlatban 1955 decemberében 159! Sőt — Hogyan oldották meg a végrehajtani — mosolyog a azt is hangsúlyozni kell, hogy termelékenységnek ezt a nagy főtechnikus. — Munkánk sikea gyárban ma jóval kevesebb fokú emelését? r évek legfőbb nyitja az, hogy mindig az újat, a haladót, a jobbat keressük, s ha megtaláljuk, teljes erővel támogatjuk, felkaroljuk, mindaddig, míg jobb nem lesz helyette. Pár év alatt egész sor új termelési eljárást, főképpen gyors megmunkálási módszert vezettünk be. Magukat a gépeket is megváltoztattuk. Bármilyen furcsán is hangzik, nálunk a gépek többségéről csak a márkák mutatják, hogy eredetileg mik voltak ... De a legbüszkébbek automata gépsorainkra vagyunk, rövid időn belül pedig egy egész automata műhely kezdi meg a munkát. Pár perc múlva ott állunk a hatalmas csarnokban, ahol már automata gépsorok készítik a golyóscsapágyakat. Végigkísérjük az egész munkafolyamatot ... A csapágygyűrűk szeletelésétől egészen addig, hogy egy elvtársnő a gépe mellett ügyes mozdulatokkal halmozza a teljesen kész, bezsírozott, gondosan csomagolt golyóscsapágyakat. Lenyűgöző látvány. S természetesen, a golyók, görgők berakását és ellenőrzését is gépek végzik. Az ellenőrző automata 40 féle mérést végez. Itt valami nagy-nagy, leírhatatlanul ünnepélyes érzés keríti hatalmába az embert; itt sokkal többről van szó, mint amennyit pillanatnyilag látunk. A gépek dolgoznak. A győzelmes szovjet ember melettük áll. Alig néhány munkást látunk az óriási műhelyben. S ami még nagyon meglep bennünket, a dübörgő gépek mellett végig végig, gondosan ápolt virágok... Díszes felírások, a munkások üdvözlete, munkavállalása az SZKP XX. kongresszusa tiszteletére. S messzire ragyog egy idézet Molotov elvtárstól: „Olyan korszakban élünk, amelyben minden út a kommunizmushoz vezet.Nemint Királyi János az üzem bővítésével — hanem A látvány, amelyet sokáig nem lehet elfelejteni: golyóscsapelsősorban a termelékenység ágyat gyárt az automata gépsor. A Szovjetunió ipari termelése 1929 és 1955 között évi átlagban 12,5 százalékkal emelkedett. Ugyanezen időszak alatt az USA-ban — bár ott háborúskárok nem voltak — az ipari termelés emelkedésének évi átlaga 2,9 százalék volt. Franciaországban 0,9 százalékkal, Angliában 2£ százalékkal emelkedett az ipari termelés. Az USA-ban 1930 és 1953 között a nyersvastermelés emelkedése évi átlagban 1 250 000 tonna volt. A Szovjetunióban 1956 és 1960 között a hatodik ötéves tervben a nyersvas termelés évi átlagos emelkedése 3 800 000 tonna lesz. A Szovjetunióban a szocialista iparosításnak az életszínvonal alakulására gyakorolt hatását mutatja a munkások és alkalmazottak reálbérének növekedése. A reálbér 1955-ben 91 százalékkal volt magasabb az 1940. évinél és 39 százalékkal haladta meg az 1950. évit. Mindennek eredményeként a szovjet dolgozók mind többen vásárolnak nagyértékű kultúrcikkeket, hűtőszekrényt, televíziós készüléket, gépkocsit. összehasonlításul: a munkások reálbére a háború előttihez viszonyítva Angliában 30, az USA-ban 32, Franciaországban 45, Olaszországban 27 százalékkal lett alacsonyabb. * A hatodik ötéves tervben a Szovjetunióban annyi lakást építenek, amely négymillió kétszobás lakásnak felel meg rá: ennyi lakásban kényelmesen el lehetne helyezni Magyarország egész lakosságának kétszeresét. Az ötödik ötéves terv eredményeként a Szovjetunió acéltermelése magasabb volt, mint Anglia, Nyugat-Németország és Japán acéltermelése együttvéve. Nyersvastermelése magasabb, mint Anglia, Franciaország, Nyugat- Németország vastermelése együttvéve. A hatodik ötéves terv 1960- ra 180 millió tonna évi gabonatermést irányoz elő, ez olyan mennyiség, hogy minden szovjet polgárnak, a csecsemőket is beleértve évente körülbelül nyolc és fél mázsa gabona jut. PILLANTÁS A JÖVŐBE A hatodik ötéves terv végén a Szovjetunió 55 millió tonna cementet termel , az Egyesült Államok 1953-ban 44,4 millió tonnát. ■k A szovjet iparnak a hatodik ötéves terv évi átlagában 52 000 fővonali vasúti teherkocsit kell gyártania. Ez több, mint amennyi az iparilag fejlett, közlekedésben is első helyet elfoglaló Svédország vasúti kocsiállománya volt 1950-ben. 455 millió pár cipőt készítenek majd 1960-ban, ebből a mennyiségből minden szovjet ember évente több mint két pár cipőt vásárolhat. Ez a cipőmennyiség 77 millió párral több, mint az USA 1953-as termelése volt.