Esti Budapest, 1956. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-01 / 128. szám

MI ÚJSÁG AZ ÜZEMEKBEN? J Mit kapnak az idén a bud­apesti könnyűipari grp- PS alkatréssgyá­rak A Fonógépalk­atrészgyárban egy öreg épületben készülnek a textilgyárak fonóorsói, gyű­rűi, nyújtóművei s egyebek. A holnap öröme segíti elviselni az itt dolgozóknak a szűk hely okozta kellemetlenséget, a sö­tétséget, s általában azt a nyo­masztó hangulatot, amivel tele van a roggyant műhelynek még a levegője is. Az idén új épül helyette. Hárommillió fo­rintba kerül. Az öltöző, mosdó már kész. Tél elején új kazán­házból sugározzák majd a me­leget. Börözőműhelyt is avat a gyár az idén. Fontos ez, mert eddig minden textilgyár maga vesződött a hengerek bőrözé­­sével. Edzőműhellyel is gazda­godik a gyár. Az Angyalföldi Textilgépalkatrészgyár szerszámgépeket kap. A nyüstkötő automata pél­dául selyemnyüstök hazai gyártását teszi lehetővé. A csi­szolóműhelyben porelszívóbe­rendezést létesítenek. Felújí­tásra és üzembővítésre majd­nem másfélmilliót költenek az idén. A Zuglói Textilgépalkatrészgyárat az idén kétmillió, 1957 vé­géig további ötmillió forin­tos költséggel bővítik és mo­dernizálják. Akkor már az eddig importált speciális varró­­gépalkatrész-szükségletünket fedezni tudja ez a gyár. A Bőr- és Cipőgépalkatrészgyárban galvanizáló üzem épül. Ez az iparághoz tartozó üzemek szükségletét elégíti ki. A bőr­és cipőgépalkatrész gyártási ka­pacitás növelésére új szerszám­gépek érkeznek. Létesül egy motortekercselőműhely is, ez már az első félévben elkészül. Itt kap helyet egy precíziós ön­tőműhely is. Mindez másfél­­millió forintba kerül. A Textilipari Fakelléktermelő Vállalat egy új transzformátor-állo­mással és raktárral gyarap­szik ebben az évben. Jobb munkakörülményeket teremt és termelékenyebbé teszi a gyártást az egymillió forint ér­tékű beruházás. A Bőripari Fakelléktermelő Vállalat a cipőgyártás választékának bővítéséhez szükséges kap­tafákat, sámfákat, sarkokat és egyéb fakellékeket gyártja. Az üzem kapacitásának bőví­tésére több mint kétmillió fo­rintot fordítanak ez évben. Új gépeket vásárolnak, kor­szerűsítik az üzemépületet, az elektromos berendezést és mo­dern szárítót létesítenek. A Fonógépalkatrészgyár új mosdója. Importany­ag-moff takarítási vapagalom a Klement Giatturald Vilamossolyi n­yárban A Klement Gottuald Villa­mossági Gyár központi techno­lógiai osztálya és újítási iro­dája a szakszervezettel közö­sen importanyag-megtakarítási mozgalmat kezdeményezett. Mind több dolgozó jelentkezik hasznos javaslataival. Horváth József főművezető és Vasuta Gusztáv beállító lakatos, a saj­tolóműhely két dolgozója ex­portra készülő, hatalmas turbó­generátor lemezeinek új mó­don való kiszabását javasolta. Ehhez új ütközőkészüléket is készítettek, a darabolószerszá­mot átalakították. Sikerült a táblalemezből az eddigi három helyett négy darab lemezt kisajtol­­niuk. Sőt, a megmaradt hulladék ki­adja egy más típusú generátor szegmens-lemezét is. Az elő­kalkuláció szerint egy gépnél 27 720 kilogramm importált le­mez takarítható meg. Ez egy évben — két exportra készülő gépet figyelembe véve — 233 000 forint megtakarí­tást eredményez. Galina János szigetelőmun­­kás ajánlotta: változtassák meg a kommutátorok csillámból készült mika-lemezeinek mére­tét, hogy kevesebb legyen a hulladék. Eddig 4850 kilo­gramm csillámot kellett fel­használni meghatározott szá­mú kommutátor gyártásához, ez 518 950 forintba került. Az értékes javaslat alapján most már csak 3400 kilo­grammra van szükség. Ha a megtakarítás összegéből levonjuk a már eddig is hasz­nosított hulladék értékét, ak­kor is évente 190 000 forint im­portanyagot lehet megtakarí­tani. Csak kettőt ragadtunk ki a sok jó javaslat közül, úgy gon­doljuk, ezek is érzékeltetik, milyen nagy jelentősége van az importanyagok megtakarításá­ra irányuló mozgalomnak. A VII. Korányi Sándor ván­dorgyűlés mai ülésén hangzott el Kiss Ferencnek, a Buda­pesti Orvostudomány Egyetem anatómiai intézete Kossuth­­díjas igazgatójának és munka­társának, M. Zágony Irénnek „A fehérvérsejtek szerepe a vérpályán kívül“ című előadá­sa. Beszámolójuk jelentős kérdéseket érintett. Az anatómiai intézetben az utóbbi években végzett kutatások ugyanis fontos felfedezésekhez vezettek a daganatos betegségek terü­letén. Kiss Ferenc professzor mun­kásságukról a múlt évben Pá­rizsban, a közelmúltban pedig Milanóban és több más olasz városban számolt be nagy ér­deklődés közepette. A mai előadás bevezetőjében­­hangsúlyozta: az évek óta fo­lyó vizsgálatok annyira kiter­jedtek, hogy mai állásukról a rendelkezésre álló idő alatt csak rövid tájékoztatást nyújt­hatnak. A vizsgálatok első szakaszá­ban a kutatók-új festés-eljárás­sal nagy mennyiségű olyan szemcsét találtak a magzati szövetekben és a vérerek falá­ban, amelyek a rendes sejt­magvaknál ugyan sokkal ki­sebbek, mégis összefüggés­ben állanak az idegrendszer­rel. Különösen az utóbbi kö­rülmény vált fontossá, mert ez azt mutatta, hogy a szervezet életébe bekapcsolt, tehát szer­ves elemekről van szó. E szem­cséket elemi testecskéknek ne­vezték el. A kutatás második szaka­szában kiderült, hogy ezek a szemcsék a vérpályából kilé­pett és a szövetekben vándorló fehérvérsejtek szüleményei. A fehérvérsejtek a vérpályán kí­vül megduzzadnak és felre­pedve, kibocsátják magukból szemcséiket. A szemcsék — kevés sejtanyaggal körülvéve — szétszóródnak az anyasejt körül és elkeverednek a szö­veti sejtek között. Az így ki­szabadult szemcsék eddig is­meretlen mennyisége felveszi a kapcsolatot az idegrostokkal. A szemcsék fokozatosan növe­kednek és elérik a kifejlett sejtek magvainak nagyságát. A kutatók e folyamatot úgy fogják fel, hogy a keringő vér­ből nemcsak a vérsavó lép ki a szövetek és a sejtek táplálá­sára, hanem azzal párhuzamo­san a vér kibocsátja fehér vérsejtjeit is a szövetek és a sejtek utánpótlására. Azt még nem állapították meg, hogy a szövetek és a sejtek fenntartásában az élet folyamán melyik a na­gyobb: a régi sejtek szapo­rodása-e vagy az új sejtek utánpótlása. A kutatók véleménye szerint a vér életvegytani szerepén kí­vül figyelembe kell venni a fentebb leírt folyamatot is, amely az egész életen át mű­ködik. A kutatások gyakorlati je­lentősége a daganatos be­tegségek leküzdésében mu­tatkozik meg. A daganatkutatók ugyanis már mintegy száz év óta foglalkoz­nak a daganatokban szereplő szemcsékkel. Ezeket különböző néven említik, de a szemcsék eredetét még senki nem hatá­rozta meg. A legkiválóbb ku­tatók egy része a szemcséket vírusoknak tartja, mások vi­szont ezt tagadják, és egysze­rűen élő elemnek tekintik azo­kat. A legújabb elektronmik­­roszkópikus vizsgálatok 20 000 —30 000-szeres nagyítással mu­tatják meg e szemcséket. Az előadók kimutatták, hogy a da­ganatokban szereplő szemcsék is az odavándorolt fehér vér­­sejtekből származnak. Ugyan­akkor hangsúlyozták, hogy jel­legzetes daganatsejtek is nagy számban szülnek szemcséket. Felfogásuk szerint a dagana­tokban szereplő szemcsék be­teg sejtektől származnak, és ál­taluk magyarázható a dagana­tok gyors növekedése, valamint az áttételek is. A kutatók bizonyos eljárás során nagy tömegben kimutat­ták ezeket a szemcséket, s ha­tásukra maguk is látták a szö­vetszaporodást. Végül rámu­tattak, hogy a daganatgyógyítás terén eddig használt gyógyító el­járások hatása a fehérvér­sejtek forgalmának és akti­vitásának csökkenésével jár együtt. Kiss professzor az MTI mun­katársának kijelentette, hogy a kutatások egyelőre elméleti jellegűek. Azonban olyan kér­déseket érintenek — a rossz­indulatú daganatok mind gya­koribb problémáját —, ame­lyek ma az orvostudomány leg­nagyobb kérdései közé tartoz­nak. Ha a kutatások ilyen eredményekkel folyhatnak to­vább, jelentős haladást teszünk előre a daganatos betegségek leküzdésében, és több tekintet­ben világviszonylatban egye­dülálló eredményeivel a ma­gyar tudomány is lényegesen hozzájárulhat e súlyos problé­ma mielőbbi megoldásához. (MTI) A VII. Korányi Sándor vándorgyűlés mai üléséről: Világviszonylatban is egyedülálló haladást teszünk a daganatos betegségek leküzdésébe. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁGAINK ÉS BUDAPEST FŐVÁROS TANÁCSARAK LAPU V. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM, Ára 60 fillér PÉNTEK, JÚNIUS 1. Tanácsi küldöttség utazott Drezdába Ma reggel a ferihegyi repülő­térről tanácsi küldöttség uta­zott el Drezdába. A küldött­ség vezetője Pongrácz Kálmán, Budapest Főváros Tanácsa vég­rehajtó bizottságának elnöke, tagjai: Dénes Leó, Szeged Vá­ros Tanácsa végrehajtó bizott­ságának elnöke és Horváth Ist­ván, Győr Város Tanácsa vég­rehajtó bizottságának elnöke. A küldöttség Drezda város polgármesterének meghívásá­ra részt vesz Drezda fennállá­sa 750. évfordulójának ünnep­ségein. Külföldre utazott két művészegyüttesünk A Magyar Állami Népi Együttes Ma reggel a Keleti-pálya­udvarról indult angliai ven­dégszereplésére a Magyar Állami Népi Együttes. A 130 tagú együttes június 4-től hat héten át lép fel London­ban, s több mint 40 al­kalommal mutatja be mű­sorát az angol közönség­nek. A londoni szereplés után a magyar mű­vészek Olaszországba utaznak, s ott részt vesznek a július 17—22 között Genovában megrendezésre­ kerülő nem­zetközi táncfesztiválon. Az Állami Népi Együt­test angliai vendégszereplé­sére elkísérte Kállai Gyula népművelési miniszterhe­lyettes. Az együttes búcsúztatá­sára a pályaudvaron meg­jelent Mihályfi Ernő és Kende István népművelési miniszterhelyettes. Nagy számban jöttek el kulturális életünk képviselői, hogy sok sikert kívánjana­k a magyar nép művészete kö­veteinek angliai és olaszor­szági szereplésükhöz. A Néphadsereg Művészegyüttesének tánckara és zenekara A Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrend­del kitüntetett Művész­­együttesének tánckara és zenekara csütörtökön este kéthetes vendégszereplésre a Bolgár Népköztársaságba Keleti Éva és Komlós Tibor fel­­utazott­ vételei. MTI fotó. Tudósítónk mai telefonjelentése Párizsból: Duclos elvtárs azt követeli, hogy az algériai kérdésről külön szavazzanak fagy­elem Az utóbbi napok két legjel­lemzőbb és legjelentőségtelje­­sebb francia eseménye talán az volt, hogy megváltoztatták két fontos tanácskozás időpontját: a szocialista párt titkársága úgy­ döntött, hogy a bizalmi szavazás utáni időpontra ha­lasztja a párt országos taná­csának ülését, melyet pedig eredetileg korábbi időpontra terveztek, hogy az algériai kér­désről kinyilváníthassák véle­ményüket a szocialista megyei szervezetek, melyekről min­denki jól tudja, hogy általában ellene vannak az erő politiká­jának. Ugyanakkor a Francia Kommunista Párt titkársága pedig úgy határozott: előbbre hozza a központi bizottság ké­sőbbre tervezett ülésének idő­pontját, mégpedig azért, hogy a munkásosztály vezetői még a bizalmi szavazás előtt rész­letesen megvitathassák pártjuk politikáját. Jellemző módon világít rá a csek előtt a francia francia politikai helyzetre és a közhangulatra ez a két ellen­tétes elhatározás. A szocialista megyei szerve­zetek ugyanis nem nézik jó szemmel a Mollet-kormány által Algériában folytatott erőpolitikát. Tegnap megkezdődött a nagy parlamenti vita. Jacques Duc­los elvtárs azt követelte­­ fel­szólalásában, hogy külön szavazzanak az algé­riai kérdésről. Lényegében ezeket mondotta: ha megkérdeznek bennünket a kormány tuniszi és marokkói külpolitikájáról, szociális poli­tikájáról, meg fogjuk szavazni a bizalmat. Algériáról azonban külön kell szavazni, hogy lás­sák az emberek, kikkel együtt akarja a kormány erőpolitiká­ját folytatni Algériában. A Mollet-kormány viszont mindent igyekszik majd elkö­vetni, hogy ezt a kérdést elkö­dösítse. A helyzet ugyanis az, hogy parlament a kormány külpolitikáját, szociális politikáját, tuniszi és marokkói politikáját a baloldal helyesli, a jobbol­dal viszont helyteleníti, míg­ algériai politikáját a jobboldal helyesli és a bal­oldal helyteleníti. Ezért halasztották a bizalmi szavazás utáni időpontra a szocialista párt országos taná­csának ülését, amely kénysze­­ríthette volna a kormányt, hogy világosabban foglaljon állást. Jacques Duclos azonban vi­lágosan feltette a kérdést: va­jon a Guy Mollet-kormány azt a politikát követi-e, amelyet januárban hirdetett, és amelyet a francia választók jóváhagy­tak, vagy pedig az erő politiká­ját akarja tovább folytatni. Milyen választ ad majd a kormány erre a kérdésre? Nem csupán a politikai pártok szavazata függ ettől a válasz­tól a bizalmi szavazás során, hanem Franciaország közvet­len jövője is. André Wurmser ír" Átadták a nemzetközi Sztálin békedíjat Akiko Széki japán közéleti személyiségnek MOSZKVA, június 1. (TASZSZ) A Kreml Szverdlov-termében tegnap ünnepélyes keretek között átnyújtották A népek közötti béke megszilárdításáért elnevezésű nemzetközi Sztálín-díjat Akiko Széki asszonynak,, a kiemelkedő japán közéleti személyiségnek és békeharcosnak. Az elnöklő Szkobelcin aka­démikus, mielőtt átnyújtotta a kitüntetést, beszédében jelle­mezte e nagytehetségű művész­nőnek és a Japán Éneklő Hangja néven tömörült népi tömegénekkarok szervezőjének tevékenységét. Szkobelcin aka­démikus rámutatott: az a tény, hogy Akiko Szeki asz­­szonynak odaítélték A népek közötti béke megszilárdításáért elnevezésű nemzetközi Sztálin­­díjat, annak a harcnak az elis­merését is bizonyítja, ame­lyet az egész japán nép vív a békéért. Az ünnepségen beszédet mondott Akiko Széki asszony is, s köszönetet mondott a ki­tüntetésért. Fogadás II. Erzsébet angol király­nő születésnapja alkalmából L. A. C. Fry, Nagy-Britan­­nia és Észak-Írország Egye­sült Királyság magyarorszá­gi követe, II. Erzsébet angol királynő születésnapja alkal­mából csütörtökön fogadást adott. A fogadáson megje­lent Rákosi Mátyás, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének első tit­kára, az Elnöki Tanács tag­ja, Hegedűs András, a Mi­nisztertanács elnöke, Rónai Sándor, az országgyűlés el­nöke, Kristóf István, az El­nöki Tanács titkára, Bol­­doczki János külügyminisz­­ter és a Minisztertanács több tagja, valamint a politikai, a gazdasági és a kulturális élet számos kiválósága, a Külügyminisztérium, a Hon­védelmi Minisztérium, a Külkereskedelmi Miniszté­rium és a Népművelési Mi­nisztérium vezető tisztvise­lői. Jelen voltak a fogadáson a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek ve­zetői és tagjai. (MTI)

Next