Esti Budapest, 1956. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-15 / 140. szám
Íhol a Páffeínkín páncélos, a Szerelmek városa, fllyppolit, a lakáj... ? Régi, nagyszerű filmek, amelyek hiányoznak a pesti mozik műsorából , Opera repertoár-műsorából él. A színházban a klasszikusok leghíresebb drámáit szinte állandóan műsoron tartják, a régi mesterek képei ott függnek a kiállításokon. A művészet nem lesz hűtlen nagy alkotásaihoz, azok évtizedek, évszázadok múltán is hozzáférhetőek. Csak éppen filmműsorpolitikánk foszt meg szinte teljesen attól, hogy a világ filmgyártásának klasszikus műveit újra vagy éppen először megnézhessük. Kissé merész és nem is egészen helytálló hasonlat az operával, a színházzal, a festménnyel egybevetni a filmet, hiszen a technika fejlődésével távolról sincs anynyira összefonódva egyetlen művészeti ág sem, mint a film. Mégis, tagadhatatlanul akadnak olyan darabjai a filmművészetnek, amelyek túlélik az időt, vagyis azt az egy-két, legfeljebb három évtizedet, amely eljárt felettük. A szovjet filmművészet értékelésekor gyakran esik szó, hogy a harmincas években a szovjet film virágzását élte, s a most olyan magas művészi rangra emelt neorealista olasz filmstílus közvetve vagy közvetlenül Eizenstein, Pudovkin műveiben gyökerezik. Hiába böngésszük át a budapesti mozik műsorát, egyetlenegy klasszikus szovjet filmre sem bukkanhatunk. Egy részük egyáltalán nem került a magyar közönség elé, volt, amelyiket megcsonkítva vetítették a felszabadulás előtt, s néhány, ebből az időből származó szovjet filmet a felszabadulást követő egy-két esztendőben műsoron tartottak. Aki ekkor elmulasztotta az alkalmat, annak nincs módjában mulasztását pótolnia. Ez annál visszásabb helyzetet teremt, mivel folyton hivatkozunk rá! Hányszor esett szó a Patyomkin páncélosról! Úgy beszélünk róla, mintha minden, film iránt érdeklődő ember előtt alaposan ismert volna. S leszámítva a szakemberek szűk körét, vajon hányan látták? ennyi szó esik a szemléltető oktatásról! A film művészi nyelvén történő, valóban szemléltető oktatással aligha vehető fel a verseny. Az iskolában tanítják Gorkijt, — a Gorkij-trilógiát megnézni lehetetlen. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomról egy sor remekebbnél remekebb film készült, — a fővárosban egyetlenegy sincs műsoron, pedig, ha másért nem, legalább a tananyag kedvéért játszhatnék. De nemcsak a nagy szovjet filmek, a legjobb régi nyugati filmek is hiányoznak a moziműsorból. Szeretnénk látni például Carné remekművét, a Szerelmek városát és a francia filmgyártásnak még néhány olyan darabját, amely a világ filmművészetének értékei közé tartozik. Ma már csupán szájhagyomány Jean Gabin, Gréta Garbo, Michele Morgan művészete, mert sem a fiatalabb nemzedék, sem a moziba járó, új közönség évek óta nem láthatja őket egyetlen filmben sem. Ne felejtsük el, hogy tizenegy esztendő alatt új mozilátogató közönség növekedett, részben új generáció cseperedett fel, részben pedig olyan rétegek előtt is mindennapos szórakozássá vált a film, amelyek azelőtt egyáltalán vagy csak nagyritkán juthattak hozzá. A filmforgalmazási szerveknek tehát vajmi kevéssé kell attól tartaniuk, hogy a felújításokra nem akad közönség. Tudjuk, hogy ennek a kérdésnek a gazdasági oldala elsősorban devizaprobléma, mert a megvétel csak öt évre szól, s később újra meg kell vásárolni a filmet. De még így is feltétlenül érdemes múlt évtizedek immár klasszikussá vált filmművészeti alkotásait megvásárolni é s inkább mellőzni néhány közepes vagy gyenge új külföldi filmet. nyomaték kedvéért hagytuk utoljára a magyar filmek reprízeltetésének kérdését. Mindaz, amit elmondottunk a régi külföldi filmekért, kétszeresen áll a magyar filmekre. Nem kétséges, ha átnéznénk a felszabadulás előtt gyártott filmeket, akadna néhány, amely mondanivalójával éppúgy, mint művészi igényességével megállná a helyét a mai, fejlettebb igényű közönség előtt. Hogy csak úgy kapásból említsünk egyet: a Hyppolit, a lakáj. E csaknem huszonötesztendős film humora ma is élvezhető, vígjátéki fordulatain ma is nevetnénk... ha erre a műsorpolitika módot nyújtana. Ezzel a filmmel különben két kiváló színész emlékét is felidézhetnénk: Kabos Gyuláét és Csortos Gyuláét. A legutóbbi néhány esztendőben a közönség megszerette a magyar filmeket, a korábban tanúsított idegenkedés már a múlté, éppen ezért érdeklődésre számíthatnak ezek a filmek is. Nyolc-tíz esztendő alatt sokat változott az emberek ízlése, kultúrájukkal együtt alakult, fejlődött. Ne zárjunk el senkit attól, hogy átformálódott ízléssel ismét megnézze a régi, arra érdemes filmeket vagy éppen először élvezze a világ filmművészetének legszebb műveit. Halasi Mária M A Állami Faluszínház Déryné Színháza: KARRIER Osztrovszkij hatalmas életművéből — több mint ötven színművet írt — Magyarországon még alig mutattak be néhányat. Nem lehet tehát eléggé dicsérni a fordító Háy Gyulát, s a Déryné Színházat, hogy lehetővé tette: újra megismerkedhetünk egy Osztrovszkijdarabbal, a Karrier (A négylábú is botlik!) című komédiával. S milyen szerencsés kézzel választottak! Ebben a szatírában felvonultatja az író a majd száz év előtti Oroszország majd minden jellemző bárgyú urát, az akkori helyzet kegyetlen fonákságait, melyben a „hízelgés a siker titka”, s minden mással „viheti az ember nagyobbra", csak munkával nem .. . Ez a felismerés indítja útjára a komédia főszereplőjét, Glumovot is. Glumov világosan lát, ismeri a gazdagok bogarait, gyenge oldalait, s ezeket kihasználja a maga javára. Ha kell, butának tetteti magát, másutt szégyellős, alig érett fiatalembernek, vagy harsogó liberálisnak, máskor majdnem szentnek. Glumov maga is alakít a színpadon. Számítón, előre tervezetten. S ez bőségesen teremti meg a komikus helyzeteket, míg végül naplója, melyben őszintén leírja véleményét, le nem leplezi. Osztrovszkij előre vetíti, hogy a Glumov-típusú, számító, képmutató, erőszakos embernek a társadalmi környezet olyan a cári Oroszországban, mint halnak a víz, s megtalálja benne a helyét, s az anynyira vágyott karrier beteljesedik. A színház előadását — melynek keretét Básthy István egyszerű, az eléggé kis színpadhoz kitűnően alkalmazkodó, könnyen mozgatható díszletei adnak — Várady György és Kalmár Tibor rendezte. Nem volt könnyű dolguk, rengeteg buktatót rejt magában a darab. Az előadás azonban sikerült, bár néhanéha érzi az ember, hogy nem éltek eléggé a kínálkozó lehetőségekkel. Talán azért, mert a rossz értelemben vett „bohóckodástól” féltek, s nem találták meg mindenütt az ettől elválasztó határt. A sokarcú Glumovot a színház vendége, Benkő Gyula alakítja. Ritkán adódik, hogy egy szerepe ennyi lehetőséget, ennyi „alakítást" rejt magában. Benkő valamennyi álarcban kitűnő. (Alakítása színházi szaklapunktól terjedelmes elemzést is megérdemelne ...) A társulat többi tagja közül F. Nagy Imre (Mamajev), Fülöp Sándor (Krutyickij) és Vajda Dezső (Gorodulin) dicsérhető minden fenntartás nélkül. Varga Ilona (Manesa) nagyon jó, bár néha túloz. Czéh Gitta (Kleopatra) nem találja helyét a komédiában, s szerintünk ugyancsak téves felfogásban játszik Janitsáry (Kurcsajev) szerepében. Golutyin alakítója, Erős Pál inkább keresi a kapcsolatot a közönséggel, mint partnereivel, ezért kissé „kilóg” az előadásból. Az inasok is többet adhatnának, hiszen szerepük — főleg Honffy Józsefé — sokkal több komikumot rejt magában. A Déryné Színház elindította útjára a Karriert; eddigi nagy sikere ígéri: bizonyára kedvenc darabjává válik színházlátogató közönségünknek az egész országban. Kulcsár Ödön A művésznő hintája — A tisztességtudó utcalány (Szegedi Nemzeti Színház) KÉT POMPÁS francia szülő a__________ rab mintaszerű előadásával vett részt a Szegedi Nemzeti Színház a fesztiválon. Mindkét színdarab főszereplője egy-egy szép nő. Varázsuk egyaránt szépségükben rejlik. Mégis mennyire más a szerepük, az osztályrészük, a sorsuk! Sartre lélegzetelállító, mélyenszántó szatíráját már láttuk pesti színpadon. Mégpedig kiváló előadásban. A Szegedi Nemzeti Színházé semmiben sem marad az emlékezetes előadás mögött, sőt ha az évek távlatában ily összehasonlítás egyáltalában lehetséges, úgy véljük, hogy gyorsított játékritmusával, az együttes hibátlan összjátékával felül is múlja. A LIZZIET alakító Ambrus Edit elhitető erőhangulatainak csapongászuggesztíven állította fel, savai elénk a félrevezetett utcalányt, aki ösztönösen, de hasztalan kísérel meg kitartani az igazság mellett; a durvaság és az álszenteskedés kényszerével egyként reánehezedő társadalomban ez lehetetlen. Kormos Lajos mértéktartó fölényességgel játszotta a sima fondorlattal, behízelgő beszédével győzedelmeskedő, magát mégiscsakleleplező szenátort, Inke László pedig a fiát, aki hol otrombán takargatja, hol magáról megfeledkezve felfedi hitványságát. Kátay Endre négere kiélezett elrajzoltságában megdöbbentő realitású alakítás. A két darabban különben örömmel találhattuk újra ugyanazokat a férfiszereplőket, s a már említettek melletthadd nevezzük meg Karikás Sándort, akit egyrészt a spanyol rendfőnök, másrészt az amerikai detektív maszkjában, egyaránt jellegzetes kabinetfiguraként tapsoltunk meg, valamint Tiszay Józsefet, aki előbb az alkirály inasaként, majd a némajátékával is rendkívül kifejező másik detektívként jelent meg előttünk. Camila Perichole-nak, a primadonnának szerepét Damját Edit komédiázta végig, lendületesen, magabiztosan, s a változó helyzetekhez alkalmazkodó hajlékonysággal. Vacsorázzon , szórakozzon Pest és Buda legszebb kerthelyiségeiben KIS ROYAL ! MOSZKVA KIS MACKÓ ÉTTEREM XII., Márvány utca 19. VII., Gorkij fasor 35/b. PERTIS JENŐ MISS ELEMÉR és népi zenekara és tánczenekara ♦ ♦ MARGITSZIGETI MARGITSZIGETI CASINO RÓZSAKERT TOKI HORVÁTH GiillA berkes randi és népi zenekara és népi zenekara MERIMEE VISJATEKABAN Kátay változatosabban élhette ki komédiázó kedvét: ő játszotta a köszvény- és féltékenységgyötörte, a primadonna mosolyáért mindent elfeledő és mindent szívesen áldozó, nevetséges és felszarvazott alkirályt. Szép művek - értékes díjak az országos úttörő képzőművészeti kiállításon A megnyitás óta eltelt egy hét alatt sokezren tekintették meg az országos úttörő képzőművészeti kiállítást az Ernst Múzeumban. A zsűri tagjai, Domanovszky Endre és Konecsni György Kossuth-díjas festőművészek, Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművész, és Martsa István szobrászművész a 800 szebbnél-szebb pályamű közül válogatták ki a 40 díjazásra érdemes képet, szobrot, népművészeti munkát. A díjnyertes pajtások a Kilián György kulturális seregszemle arany-, ezüst-, vagy bronz-plakettjét kapják, ezen kívül csillebérci, balatoni, illetve mikósdpusztai táborozáson vesznek részt. Egy gyerek külföldi jutalom üdülésben részesül. Az iskolák és az úttörő szakkörök kollektív munkáinak jutalmazására a Népművelési Minisztérium 8 darab összesen mintegy 30 ezer forint értékű műalkotást ajánlott fel. Képünkön Mohácsi-Regős Ferenc, a X. kerületi Úttörőház szobrász-szakkörének vezetője, Gerendics József: Futó című szobráról magyaráz a látogatóknak. A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ együttese a rendező, a tehetséges Horváth Jenő keze nyomán összeforrottan, a két darab különböző stílusához jól alkalmazkodva, lelkesen és a közönséget magával ragadóan mutatta be tudását. A színház ismét méltó volt kitüntető elnevezéséhez és híréhez. Murányi-Kovács Endre A színházi fesztiválon nagy sikerrel mutatta be a kecskeméti Katona József Színház együttese Farkas Ferenc Zeng az erdő című nagyoperettjét, melynek szövegét Baráti Géza és Dékány András írta. A budapestiek eddig csak mint rádiójátékot ismerték e művet, egyes számait, szép és fülbemászó zenéjét többször is hallhatták. Szívesen fogadnák, ha a fővárosban is műsorra kerülne a darab. A „Zeng az erdő” egyik jelenete. Rigoletto a Tiszti Házban A magyar színjátszás ünnepihetében a Népihadsereg Központi Tiszti Házában a művészegyüttes Rigoletto előadásával járult a színházak seregszemléjéhez. Több szempontból is hasznos ez a kapcsolódás, főként azért, mert alkalmat ad, hogy a szélesebb közönségrétegek figyelmét is fokozottan felhívja azokra az eredményekre, amelyeket az együttes szólista-tagozata rövid idő alatt elért. Természetesen a fiatal társulatnak nem az a hivatása, hogy az Állami Operaházzal versenyezzen; katonáink zenei művelődését akarja szolgálni, s örömmel állapíthatjuk meg: ezt olyan művészi színvonalon teszi, hogy a megadott keretben az igényes operafeailgatóságot is kielégítheti. Verdinek páratlan népszerű remekműve, a Rigoletto hálás feladatokat nyújt szereplőinek. A jól összehangolt, gondosan kidolgozott előadásban, amelynek művészi vezetője Kerekes János, rendezője Rékai András, karmestere Lukács Ervin, zenei betanítója Érsek Mária, a címszerepet Déry Pál alakítja igen hatásosan. Gildát Kodáry Olga, a herceget Kenderessy Zoltán, Sparafucilet Nyíri Pál énekelte muzikálisan, fejlett énekkultúrával, sikeresen. A kisebb szereplők közül kiemeljük Körösi Mariannát, Pelles Júliát, Palcsó Sándort s dicsérettel említjük az énekkar és a zenekar teljesítményét. Szükséges lenne, hogy az együttes saját díszletekkel rendelkezzék (most az Operaháztól kapta kölcsön), mert vidéken, laktanyákban csak így produkálhat teljes illúziót keltő előadásokat. p. i. [MOZIK MŰSORA június 15. FRANCIA FILMHÉT június 10 — 17-ig. ]a PAPA, A MAMA, a FELESÉG GÉM. MEG ÉN: VÖRÖS CSILLAG (Lenin krt. 45.) 16, h7 9. PUSKIN (Kossuth Lajos u. 18.) csak délelőtt 9, 11 n2, SZIGET (Margitsziget) 9 óra, ZUGLÓI (Angol u. 26.) 14, 16, 8. JVÖRÖS ÉS FEKETE I — II. RÉSZ (16 éven felülieknek): CORVIN (Kisfaludy köz) prol. 4. 8.VÖRÖS ÉS FEKETE 1. RÉSZ (16 éven felülieknek, kísérőműsor: Bartók Béla): SZIKRA (Lenin krt. 120.) prol. hlO. 12, n3, f6, h7, 9. SZABADSÁG(Bartók Béla út 64.) prol. csak délelőtt fl6, fl2 h2 DÓZSA (Róbert Károly krt. 59.) prol. 4. n7. f9. MUNKÁS (Kápolna u. S/b.) , prol. f4, h6, 8. ■ VÖRÖS ÉS FEKETE II. RÉSZ: (16 éven felülieknek, kísérőműsor: Medgyessy Ferenc): MŰVÉSZ (Lenin krt. 88.) prol. 9, 11. n2, f4, h6, 3, VÖRÖSMARTY (Üllői út 4.) prol. fl0. fl2. f2, f4, h6, 8, UGOCSA (Ugocsa u. 10.) prol. 4. n7. f9. 1a 45-ös körzet nem válaszol (kísérőműsor: Magyar nóták, Zsebek és emberek): SZABADSÁG (Bartók Béla u. 64.) 4, n7, f9. FELSZABADULÁS (Flórián tér 3.) 14, h6, 8. IDEGEN TOLLAK: KOSSUTH J (Váci út 14.) 15, h7, 9. ■ HOLNAP MÁR KÉSŐ: URÁNIA (Rákóczi út 21.) 4, n7, f9, MÁJUS 1. (Mártírok útja 55.) prol 4. n7. f9. RÁKOSI MÁTYÁS KULTURHÁZ (József Attila tér 4.) prol. n6. f8. ■DOLLÁRPAPA:PUSKIN (Kossuth Lajos u. 18.) 5. hétre prol. f4. h6, 8. TOLDI (Bajcsy-Zsilinszky u. 36.) f4, h6, 8. I MERÉNYLET A KIKÖTŐBEN: DUNA (Fürst Sándor u. 7.) prol. f5. h7, 9. Ja MATRÓZ (kísérőműsor: Ra■ iikák): ÉPÍTŐK RÓZSA FERENC KULTURHÁZA (Gorkij fasor 50.) 9 óra. Ja HÁROM JÓBARÁT: verseny (Pataki István tér 14.) 16, 18. ^Magyar híradó. Sporthíradó , prol, Pierre barátom. Ballada lámpafénynél: HÍRADÓ (Lenin krt. 13.) Reggel 9-től este 11-ig folytatólag. Ipapa, mama, ő, meg én: ADY (Tanács krt. 3.) prol. 14, ho, 8. ^Párizs és tavasz (kísérőműsor: Hajnal előtt): BÁSTYA (Lenin krt. 8.) hlO, 12. n3, f5, h7, 9. Ikis karmester: GORKIJ (Akácfa u. 4.) f4, h6. ■JAli Baba (16 éven felülieknek): BETHLEN (Bethlen Gábor tér 3.) 4, n7, f9, BEM (Mártírok útja 5/b.) 3. hétre prol. csak délelőtt 10, 12, 2. NYOMDAIPARI SZAKSZERVEZET KULTURHÁZA (Kölcsey u. 2.) n6, f8. 3 Gábor diák: SPORT (Thököly út 56.) prol. 4. n7. f9. HALADÁS (Bartók Béla út 64.) f4 h6. 8. ELŐRE (Delej u. 41.) f6. h8. ÓBUDA (Selmeci út 14.) 4. n7. f9. idegen utas: BEM (Mártírok útja 5/b.) 4. n7. f9. Jcsavargó (kísérőműsor: Túl a Kálvin téren): TANÁCS (Szt. István krt. 10.) 10. 12, nS. fű. h7. 9. jKirálylány a feleségem: (16 éven felülieknek): BÁNYÁSZ (József krt. 63.) prof. A-terem fl6. 112. h2, 4, n7. f9. ÜHusz János: BÁNYÁSZ (József krt. 63.) B-terem f4. h6, 8. JElső szerelem (16 éven felülieknek): JÓZSEF ATTILA (Kálvária tér 7.) f4, h6, 8. UHarc a sínekért: RÁKÓCZI (Rákóczi út 68.) prol. flO, fl2, f2. f4, h6, 8. Törvényen kívüli lovag (16 éven felülieknek): TÁTRA (Üllői út 63.) f4, h6, 8. Köt barát (16 éven felülieknek): ZRÍNYI (Lenin krt. 26.) prol. fl6, fl2, h2, 4. n7, f9. ]Pármai kolostor I. rész: BUDAI KERTMOZI (Bem rakpart 18.) 9 óra. |Pármai kolostor II. rész: HONVÉD (Rákóczi út 82.) fn. fi. f3, fő, f7, f9. | Apa lett a fiam (16 éven felülieknek): IPOLY (Hegedűs Gyula u. 65.) f4. h6, 8. |Mary hercegnő: HAZÁM (Váci út 150.) 4. n7. f9. i Két út: MÁTRA (Lenin krt. 39.) 10. 12. 2. 4. 6. 8. lBuksi megkerül (kísérőműsor: Vaklárma): REGE (Rege u. 15.) 6. 8. J Bizalmas levél: MARX (Landler Jenő u. 39.) h4. 6. n 9. j Első számú közellenség (16 éven felülieknek): OTTHON (Beniczky u. 35.) prof. f4. h 6. 8. lSenki nem tud semmit: NAP (Népszínház u. 31.) f4, h 6, 8. lTiltott szerelem (16 éven felülieknek, kísérőműsor: A mi városunk): KULTUR (Kinizsi u. 28., kertmozi) 4. n7. f9.Szakadék: VASVÁRI (Kerepesi út 44.) h4, h 6, 8. lEgymillió fontos bankjegy (kísérőműsor: Tihany): BÉKE (Mautner Sándor u. 48.) 4. 6. 8. I Vízkereszt, vagy amit akartok: ÉVA (Erzsébet kirné útja 36/b.) f4, h6. 8. IRomeo és Júlia: ALKOTÁS (Alkotás u. 11.) f4, h6. 8. ICivil a pályán: AKADÉMIA (Üllői út 101.) f4, h6. 8. 3 Zsongó melódiák: PETŐFI (Pongrácz u. 9.) f6. h8. I Folyón túl: ÚJLAKI (Bécsi út 69.) 14. h6. 8. [Fiam a tanár úr: ÁRPÁD (Kerepesi út 146.) 16. 13.