Esti Budapest, 1956. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-14 / 139. szám
A rendszertelen anyagellátás hátráltatja a versenyt a budafoki lakóházépítkezésen Néhány nappal ezelőtt a Budapesti Pártbizottságon műszaki szakemberekből alakult brigádok beszámoltak a fővárosi lakóház-építkezések munkájáról. Varga István, az Építésügyi Minisztérium Lakásépítkezési Igazgatóságának vezetője elmondotta, hogy Budafokon anyaghiány akadályozza az építőmunkások versenyét. Mi a helyzet ma Budafokon? Kilenc lakóházból a tervek szerint négynek kell elkészülni az idén. Az építkezésen azonban öt házról beszélnek. Az ötödik a dolgozók vállalása. — Még mindig baj van az anyaggal — mondja Virág Ferenc, az építkezés vezetője. — Hatos és tizes válaszfallapokból még mindig nincs elég. Az Újlaki és a Kőbányai Téglagyár nem szállított elegendő mennyiséget. Ők az idei zord télről beszélnek, ami valóban hátráltatta munkájukat, mi meg arról, hogy négy helyett öt épületet szeretnénk ez évben elkészíteni. Vissza-visszatérő probléma a mész- és olykor a cementhiány is. Legutóbb például két alkalommal vakoláshoz leoltott „öreg” meszet kellett falazáshoz használni, mert nem volt folyamatos mészellátás. Más alkalommal cementhiány miatt a 7-es és a 9-es épületek alapbetonozásával egy ideig le kellett állni. Bár tegnap éjjel érkezett nagyobb mennyiségű cement és tégla is van most elég, a dolgozókat mégis nyugtalanítja a rendszertelen anyagellátás. A lakásépítkezésen— ha van elegendő anyag — nagy teljesítményeket érnek el a dolgozók. Májusban Kiss György és Tomecskó Ferenc kőművesbrigádja 250—270 százalékot ért el. A betonozó brigádok ugyancsak 200 százalékon felüli eredményt értek el. De most még több anyagra, téglára, mészre és cementre van szükség. Mindenből több kell az ötödik lakóház felépítéséhez. Budafokon még jobb eredményeket érnének el a dolgozók, ha nem lenne anyaghiány. Az Építésügyi Minisztérium anyaggyártó iparigazgatóságainak mindent el kell követnie, hogy rendszeres anyagellátás biztosításával segítsék a dolgozókat tervük túlteljesítésében, hogy több lakás épüljön. A Keletázsiai Művészeti Múzeum bemutatja a koreai anaki sír modelljét és falfestményeit A Keletázsiai Művészeti Múzeumban érdekes kiállítás előkészítésén dolgoznak. Bemutatják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban 1949- ben To Ju Ho akadémikus vezetésével feltárt anaki 3. sz. sír modelljét és kilenc falfestményének másolatát. A sír falait borító falfestmények nemcsak Korea,, hanem egész Kelet-Ázsia festészetének jelentős emlékei. Francia tudós előadása a levéltári ülésszakon Ma reggel a Kossuth-klubban folytatódott az Országos Levéltár jubileumi ülésszaka. Borsa Iván, a Levéltár országos központjának vezetője tartott előadást a magyar levéltárügynek a felszabadulás óta megtett fejlődéséről, majd hozzászólások következtek. Különös érdeklődéssel fogadták Charles Braibant-nak, a Nemzetközi Levéltári Tanács tiszteletbeli elnökének felszólalását, aki ismertette a nemzetközi szervezet és a francia levéltárosok munkáját. Miről tanácskoznak a Hazafias Népfront Országos Tanácsának szombati ülésén Szombaton délelőtt tartja ülését a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Ebből az alkalomból felkerestük Mihályfi Ernő elvtársat, a Hazafias Népfront főtitkárát, aki a következőket mondta: — Ismeretes, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége javaslatot tett a Hazafias Népfront, a békemozgalom és a magyar nőmozgalom erősítésére és arra, hogy a Hazafias Népfront fűzze szorosabbra az együttműködés szálait a Magyar— Szovjet Társasággal. Az Országos Béketanács és a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének elnöksége és a Magyar—Szovjet Társaság már tárgyalta és lelkesen elfogadta a Központi Vezetőség javaslatát. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa szombaton erről a javaslatról fog tárgyalni és amennyire az Országos Tanács tagjainak álláspontját előre ismerhetem, bizonyos, hogy szintén nagy lelkesedéssel és a jövő munkába vetett nagy bizalommal fogja elfogadni ezt a javaslatot. S ezzel megkezdődik a Hazafias Népfront életének és munkájának új korszaka, amelyben a mozgalom lehetőségei az eddiginél sokkal szélesebbek, sokkal nagyobbak, sokkal eredményesebbek lehetnek. A Hazafias Népfront megerősödik a békemozgalom és a magyar nők mozgalma kipróbált munkatársainak százaival és ezreivel. Egyben saját mozgalmába kapcsolva, az eddiginél szélesebb alapokra helyezheti a békemozgalom és a nőmozgalom munkáját is. Az egész nép ügyévé fogja tenni a békéért folyó harcot és a nők jogait, a nők problémáinak megoldásáért való állandó társadalmi munkát is. IMIIIIIIMmillllllllllllllllllllllllllllllMIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIllllHIIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIMIIIIHIIIIIIIIIHII A piaci olcsóbbodás egy heti mérlege Az idénytermékek szállításába most már több vidék kapcsolódott be, egyidejűleg a fővárosi zöldövezetből is igen jelentős tételben érkezik friss zöldfőzelék és gyümölcs. A bőséges felhozatal eredményeként az árak a fővárosi így elsősorban a fontos cikkekben: újburgonyában, zöldborsóban, káposztafélékben, spárgatökben és cseresznyében van igen jelentős olcsóbbodás. * Ma reggel 93 vagon élelmiszer érkezett a Nagyvásárlócsarnokokban és a nyílt piacokon napról napra csökkennek. Az olcsóbbodás legutóbbi egyhetes mérlege így alakult: Arak az állami kiskereskedelem bolthálózatában: lepre. A szállítmányok így oszlottak meg: újburgonya 11 vagon, cseresznye 8 vagon, zöldborsó 7 vagon, vegyes darabáru 67 vagon. Piacra érkezett az egri fekete cseresznye és a kiskőrösi korai hólyagmeggy, VI. 7-én: VI. 13-án: Ujburgonya (darabos) kg 5, — 5,20 3,60— 3,80 Ft Ujburgonya (apró) kg 2,80— 3, 2,30— 2,40 Ft Cukorborsó kg 4, — 5, 2,80— 3, Ft Uj kelkáposzta kg 2, — 2,80 1,60— 2,40 Ft Uj fejeskáposzta kg 5,40— 5,80 3, — 3,60 Ft Karalábé (5 drb) csomó 1,60— 2, 1,10— 1,50 Ft Spárgatök kg 5,60— 6 2, — 2,20 Ft Uborka kg 10, —16 8, —14 Ft Cseresznye kg 4,80— 8, 2,50— 6 Ft Földieper kg 10, —18, 6,80 — 12 Ft Egres kg 4,60— 6,60 4, — 5, Ft ----------------Június 14. Szerdán délután két karcsú hajó kötött ki a Szabadsághíd mellett: az Etele magyar vontató és a Lom nevű bolgár hotoroshajó. A két hajó legénysége örömmel üdvözölte egymást. Erre a találkozóra azért került sor, mert a két hajó versenyeredményeit értékelték. ----------------A mostani első értékelésen az Etele lett a győztes 165 százalékos tervteljesítésével, míg a bolgár hajó 106,2 százalékra teljesítette tervét. A rövid megbeszélés után a két hajó legénysége melegen búcsúzott egymástól és a további sikerekre emelték poharaikat. Röviddel ezután az Etele elindult több hetes aldunai útjára. (MTI) Bolgár és magyar hajósok baráti vetélkedése Bolgár és magyar tengerészek a Lom fedélzetén. Az év végére befejezik a Margitsziget és Pest között, a Duna alatt létesített vízbújtató alagút építését A főváros sok ezer köbméter ivóvizet kap a margitszigeti kutakból. A szigeten nyert vizet eddig a hidakra szerelt csöveken vezették át Pestre. Ez a megoldás azonban már nem ad lehetőséget az eddiginél is több víz szállítására, pedig új és új kutak épülnek a Margitszigeten. Ezért a szigeti kutakból nyert ivóvizet a Duna alatt, vízbújtató alagúton juttatják Pestre. A szigeti függőleges akna mélyítését még 1954-ben megkezdték, 1955-ben a Duna alatti alagutat építették, az idén pedig hozzáláttak a pesti függőleges akna mélyítéséhez. A tervek szerint 1956-ban nemcsak az építkezési munkálatok fejeződnek be, hanem hozzálátnak a gépház szereléséhez is. (MTI) ☆ ☆ Virágzanak a fák, és a vándorméhészek útra keltek méheikkel. Képünk Gyón községben készült, ahol budapesti méhészek kihasználják az akácvirágzást. A Minisztertanács új határozatairól A Minisztertanács keddi ülésén ismét napirenden szerepelt az államigazgatás egyszerűsítésének kérdése. Ez alkalommal elsősorban a helyi tanácsok önállóságának fejlesztéséről, a tanácsok önálló tevékenységét gátló kérdésekről folyt vita. Az élet már bebizonyította, hogy alapvető változást nem lehet várni a tanácsi hatáskör szélesítése és a gazdasági önállóság nélkül. Egy lépést jelent előre a minisztertanácsi határozat, amely a megyei tanácsok hatáskörébe utalja a költségvetési szervek létszám- és béralap-gazdálkodását. A jövőben a Minisztertanács a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok szerinti részletezéssel tesz javaslatot az országgyűlésnek a költségvetés jóváhagyására. A költségvetési tervezés, illetve a költségvetési gazdálkodás ilyen átalakítása feltétlenül jó hatással lesz, ami majd megmutatkozik az egyszerűbbé váló ügyintézésben és a tervek végrehajtásában. Módot ad ez a rendelkezés arra, hogy a tanácsok a helyi szükségletnek megfelelően önállóbban gazdálkodjanak. A Minisztertanács elrendelte, hogy azokat az ipari, közlekedési, kereskedelmi, mezőgazdasági, népművelési és egyéb vállalatokat és intézményeket, amelyeknek irányítása a tanácsok hatáskörében gazdaságosabb, mint a minisztériumokban, a tanácsok irányítása alá kell helyezni. Ez a rendelkezés végre komoly törvényes alapot ad arra, hogy ne vesszenek el az egészséges helyi kezdeményezések a bürokrácia útvesztőjében, és minden egészséges helyi kezdeményezést, ha az gazdaságos, szükséges, helyi érdekeket szolgál és nem ellentétes a népgazdasági érdekekkel, gyorsan megvalósuljon. Napirendre került Budapest lakáshelyzete is. Ezzel kapcsolatban több határozatot hozott a Minisztertanács. A fővárosi tanács végrehajtó bizottsága jelentés alapján a Minisztertanács szükségesnek tartja a lakásgazdálkodás eddigi működésének és szervezetének felülvizsgálását és ennek végrehajtását a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága hatáskörébe utalta. A párt és akormány már többször foglalkozott a dolgozók lakásgondjaival. Nemrég hírt adtunk róla: a Minisztertanács kötelezte a minisztereket és a tanácsokat arra, hogy a lakások kétharmadát a termelésben közvetlenül részvevő dolgozók kapják meg. A tanácsok végrehajtó bizottságai több állami erőből épülő lakás felett rendelkeznek a jövőben. Már az idén az ÉM Lakásépítési Igazgatósága lebonyolításában Budapesten épülő lakások 40 százaléka szétosztása felett a tanácsok végrehajtó bizottságai rendelkeznek. Ugyancsak ebben az évben a hivatalok jobb és célszerűbb elhelyezésével 1500 lakást szabadítanak fel a lakosság részére. A Minisztertanács keddi ülésén utasítást adott arra, hogy az eddiginél gyorsabb ütemben kell az említett helyiségeket lakás céljaira felszabadítani, * Budapest dolgozói ma reggel örömmel értesültek a Minisztertanács új határozatairól és várják, hogyan válnak majd azok gyakorlattá. Várják azt is, hogy a Minisztertanács nemcsak a létszám- és béralapgazdálkodás és a költségvetési tervezés területén, hanem az államigazgatás más területén is tesz majd hasonló lépéseket. . Legyen a fővárosi tanács a budapesti közlekedés gazdája Egy központi szerv: a szív küldi szét a vért a test legtávolabbi pontjaiba is, — ugyanígy képzeltem magam elé Budapest közlekedésének irányítását. Tévedtem! Nem ilyen. Egy nem eléggé megfontolt intézkedés következtében 1952- ben Budapest Főváros Tanácsa kezeléséből aKözlekedés- és Postaügyi Minisztérium I. Vasúti Főosztályához csatolták — egy kivételével — a főváros Budapesti Helyiérdekű Vasút-vonalait. A közlekedés e túlzott központosítására való törekvés nem volt szerencsés, hiszen az országos arányokhoz szokott MÁV nem lehet, képes arra, hogy törődjék egy város apró, egész részletes közlekedési igényeivel, amire a tanács nagyszerűen reagálhat. Különösképpen, ha figyelembe vesszük, hogy a HÉV- vonalak összes napi kocsikilométereinek 63 százaléka Budapest területén van. Két gazda kezébe került tehát Budapest közlekedése. Jó volt-e ez a rendelkezés, vagy sem? Vajon mit válaszolt erre a kérdésre az élet. A négy HÉV-vonal közös kiszolgálására 1951-ben modern főműhelyt építtetett a tanács. Az új tulajdonos, a MÁV fél év múlva autóalkatrész gyárnak rendezte be. A Fővárosi Tanács sok jármű gazdája, (Taxi, Főtefu, Főszefu) mégsem látta sok hasznát ennek. Az alkatrész ellátás éppoly rendezetlen most is, mint annakelőtte volt. 1951-ben megépült a Csepeli Gyorsvasút. Ezt a tanács egy év múlva meghosszabbította volna Szigetszentmiklósig. Szükségességét mi sem indokolja jobban, minthogy sok dolgozó kerülővel, tehát lassabban jut Csepel-sziget déli részéről Csepelre, Pesterzsébeten át. Az új gazda négy év múltával sem kezdett a vonal meghosszabbításához. A helyi közlekedést a tanács jobban le tudja bonyolítani, erre példa a Rákospalota-Rákosszentmihályi volt HÉV-vonal, melyet a MÁV 1953-ban visszaadott a tanácsnak. Addig egy ikerkocsi óránként közlekedett a vonalon, s alig 600 utast szállított naponta. Mióta újra a tanácsé, közvetlen járatot rendszeresítettek a Mexikói út, a Thököly út sarkáig (65-ös), összekötötték az átvett útvonalat a rákospalotai 55-ös villamossal, vagyis nem kell az átszálló utasoknak 400 métert gyalogolniuk. A szerelvényeket 14 percenként indítják. Ennek eredményeként a napi utasforgalom 12 000-re szaporodott. . A nagytétény—törökbálinti HÉV — mint az említett egy kivétel — a tanácsé maradt. Azóta már a második vágány is megépült Budatétényen, új kitérő Törökbálinton és Kelenvölgyön. Budapest közlekedésének irányítása nagy rugalmasságot igényel, viszont a távolsági közlekedéshez szokott MÁV nem érzékeli a helyi igényeket. A Hatvan felől érkező vonatok városszéli megállóját megszüntette, azaz fölöslegesen terheli a fővárosi közlekedést, azóta sem győzi a buszforgalom az utasszállítást arrafelé. A sebesvonatok rendszerét — a ráckevei vonal kivételével — gyakorlatilag megszüntette. Sorozatosak a késések. Amióta a MÁV-hoz tartoznak a volt HÉV-vonalak átlagosan 7-15 perccel növekedett a menetidő. Nagyiccén és Pesterzsébeten a csatlakozás rendezetlensége miatt a várakozást panaszolják az utazók, több helyre régóta kérnek megállóhelyet. Nagyiccén a 43 perces követési távolságot sérelmezik a dolgozók, a rákosszentmihályi vonalon pedig a jelzőlámpák előtti hosszas időzést. Úgy véljük, ha megszavaztatnánk e kérdésekben az érintett és emiatt sokat boszszankodó budapesti dolgozókat, egyhangú lenne a véleményük: a BKV-vonalakat adják vissza a tanácsnak, egy gazdája legyen a főváros közlekedésének, s ez a tanács legyen. Németh Anna Álom, álom, édes álom Jóízűen alszik a Goldberger Textilművek Budafoki úti telepének egyik kis lakója, Nyirő Lacika* Megjelent az Új Idő 24. száma A vezércikk a szovjet—jugoszláv barátság jelentőségét méltatja. A Figyelő az Egyesült Államok eleve kudarcra ítélt ázsiai politikájával foglalkozik. Meglehet-e Nyugat-Európa gyarmatbirtokok nélkül — ezt a kérdést elemzi Gyúró Szalai, a Jugoszláv Szakszervezetek Szövetsége Központi Tanácsának elnöke a jugoszláv szakszervezetek felépítéséről és feladatairól, valamint a jugoszláv szakszervezeteknek a társadalmi- gazdasági önigazgatás rendszerében betöltött szerepéről írt. Közli a lap Vaszilij Zaharcsenko, jugoszláviai útinaplójának befejező részét és Szagatyeljannak, egy amerikai farmercsoport szovjetunióbeli látogatásáról szóló riportját. A „Könyvismertetés’’-rovatban Barabás Tibor Kossuth-díjas író a „Falunk tíz éve” című, parasztok által írt könyvvel foglalkozik. Ezenkívül a nemzetközi élet jegyzetei egészítik ki az Új Idő legutóbbi számát.