Esti Budapest, 1956. július (5. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-31 / 179. szám
Az országgyűlés mai ülésén megkezdődött a Minisztertanács elnökének beszámolója feletti vita (Folytatás az 1. oldalról) Rchátz Imre: Pécs dolgozói bizalommal fogadják a kormány célkitűzéseit Vég Béla: Az előttünk álló gazdasági feladatok megoldásához a legnagyobb szervező erőt a második ötéves terv jelenti Rchátz Imre elvtárs Pécs város problémáival foglalkozott. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy Pécs város dolgozói meszszemenő bizalommal fogadják kormányunk célkitűzéseit és lendületes munkakedvvel igyekeznek a reájuk eső részt valóra váltani. — A bizalomnak — mondotta — az a céltudatos politika az alapja, amely felismerte Pécs gazdasági jelentőségét, számolt a Mecsek-hegység dús ásványi kincseivel és az öntudatos pécsi dolgozók becsületes munkakészségével, és mindez felszabadította a dolgozók alkotó energiáit. Ezután Vég Béla elvtárs emelkedett szólásra. — A Központi Vezetőség határozatai szilárd bázis, harci program minden hazáját szerető magyar hazafi számára — mondotta. — Alkalmasak arra, hogy helyes végrehajtásukkal tovább erősítsük pártunk egységét, szilárdabbá tegyük a párt és a dolgozók kapcsolatát, az eddiginél erősebbé tegyük népünk egységét. Dolgozó népünk széles rétegei — munkások, parasztok és értelmiségiek — helyeslik a határozatokat, egyetértenek velük. — A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének legutóbbi határozatai feladatul adták, hogy előretekintsünk, hogy határozott célokat tűzzünk ki és szervezzük meg erőinket azok minél előbbi eléréséért. Az előttünk álló gazdasági feladatok megoldásához a legnagyobb szervező erőt a második ötéves terv jelenti. Ebből következik, hogy jelenleg is és az elkövetkező évek során is e terv megvalósítására kell összpontosítani a párt, az állam szervező, vezető, irányító munkáját, egész dolgozó népünk alkotó tevékenységét — mondta a többi között Vég Béla elvtárs. A következő hozzászóló Kiss Imre elvtárs az államhatalom és az államigazgatási szervek munkáját, eredményeit és hibáit elemezte, s általában az ezzel kapcsolatos Veszprém megyei kérdésekkel foglalkozott. Hozzászólása után szünet következett. Szünet után Urbán Ernő író szólalt fel, majd utána Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke válaszolt a hozzászólásokra. Ezután az országgyűlés elfogadta a Minisztertanács beszámolóját és megszavazta az előterjesztett határozati javaslatokat. Utána Non György elvtárs, a legfőbb ügyész emelkedett szólásra. (Lapunk zártakor Non elvtárs beszéde még tart.) Földvári Rudolf: A Minisztertanács ellenőrizze alaposan a minisztériumok és az országos szervek munkáját Ezután Földvári Rudolf elvtárs szólalt fel. Hangsúlyozta: a Minisztertanács beszámolója és az abban vázolt program — amelyet Hegedűs András elvtárs ismertetett — véleménye és választói véleménye szerint és választói véleményét ismerve, megfelel dolgozó népünk várakozásának. Nem értékelte túl komoly erőfeszítéseink gyümölcsét, de helyesen nem is hallgatott ezekről. Ezek a kezdeti szerény, de le nem becsülhető eredmények bizonyítják a legfényesebben népi kormányunk helyes politikáját, igazi népi politikáját. — Megyei tapasztalataink alapján — mondta a többi között — a Minisztertanácsnak a jövőben kevesebb, rövidebb és megfontoltabb határozatokat kell hoznia, és kidolgozásuk előtt ki kell kérnie az egész, lakosságot érintő döntéseik előtt a lakosság véleményét is, a Hazafias Népfront és a tömegszervezetek támogatását kérve ehhez. Javasoljuk, hogy a Minisztertanács ellenőrizze alaposan a minisztériumok és az országos szervek munkáját, mert ezek is sok határozatot és rendeletet küldözgetnek még ma is alsóbb szerveiknek. A Borsod megyei Tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei ez év január 1- től kezdve 4072 rendeletet és határozatot kaptak, egy-egy napra csaknem húsz darab jutott ebből a határozat- és rendeletáradatból. — Ne engedje meg a jövőben a Minisztertanács azt sem, hogy egyes minisztériumok és országos szervek egyes rendeletei ellentétben álljanak a Minisztertanács és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozataival, vagy megsértsék a helyi tanácsok hatáskörét, a tanácsdemokráciát. Mindegyik bizonyítására sok példát sorolhatnék fel. Szükség lenne olyan gyors, hatékony intézkedésekre is, amelyek rövid idő alatt emelnék a képviselők és a képviselői tevékenység tekintélyét és súlyát. Csaknem húsz interpellációt jegyeztek be Az országgyűlés ügyrendjének 20. szakasza alapján eddig csaknem húsz interpellációt jelentettek be. Az interpellációk egy része mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozik. Mészöly Gyula elvtárs képviselő például a homoki szőlőteryesztés néhány időszerű kérdéséről interpellál a földművelésügyi miniszterhez, Sási János elvtárs pedig a termelőszövetkezetek beruházásaival kapcsolatban nyújtott be interpellációt. A legváltozatosabb témáikkal kapcsolatban jelentettek be interpellációt a képviselők. Köböl József elvtárs például a képviselők tevékenységének elősegítése tárgyában a Minisztertanácsihoz intéz interpellációt, Gazda Géza ugyancsak a Minisztertanácshoz interpellál a dolgozók anyagi érdekeltségének növelése tárgyában. Vajdai Lajosné három interpellációt jegyzett be. Az egyik a belkereskedelmi miniszterihez szól az áruik minőségének védelméről és a burkolt árdrágítás megakadályozásáról, a másik a könnyűipari miniszterhez a I5 éven aluli fiatalok foglalkoztatásáról az éjszakai műszaikban. A harmadikat ismét a belkereskedelmi miniszterhez intézi az égetett szeszáruk forgalmának csökkentéséről. Barcs Sándor elvtárs két interpellációt jegyzett be. Az egyiket a pénzügyminiszterhez intézi egyes nyugdíjak késedelmes folyósítása tárgyában, a másikat az élelmiszeripari miniszterhez a kenyér egyenetlen minőségéül Sárfi Rózsi az egészségügyi miniszterhez interpellál a tuberkulózis elleni védelem további feladatairól. Parragi György országgyűlési képviselő a Minisztertanácshoz intéz interpellációt a hitoktatás tárgyában. Az interpellációk elmondásának időpontjára az országgyűlés elnöke a későbbiekben tesz javaslatot. Értesüléseink szerint előreláthatóan Pénteken kerül sor az érdeklődéssel várt interpellációk elmondására. ————~ • ♦ • ..........................— —.............. Verseny indul az exportáruk minőségének javításáért Négy üzem képviselői találkoztak tegnap az Anyagvizsgáló Készülékek Gyárában Tegnap az Anyagvizsgáló Készülékek Gyárában a most készült tíz szövetkoptató gép közül kíváncsi emberek tolongtak. Mind a minőség szigorú ellenőrei. Nézték a két hengerre feszített szövetet, amelyet a gép szabályozható nyomással egymáshoz dörzsölt, azaz koptatott. Ezután a szakítószilárdság vizsgálata dönti el az anyag tartósságát. Három üzem képviselői jöttek ide, hogy megnézzék, milyennek kell lennie egy exportra kerülő mérőműszernek; meghívták az Irodagépipari Vállalat, a Finommechanikai és Acélárugyár, és a MIRKÖZ képviselőit. Tetszett a gép kivitelezése, formája — igaz, hogy többször módosítottak rajta, amióta a textilipari kutatóból kikerült az AVK-hoz gyártásra. Végülis az Anyagvizsgáló Készülékek Gyárának MEO-vezetője, Rosztocsil József, versenyre hívta az Irodagépipari Vállalat dolgozóit, gyártsanak kiváló minőségű műszereket. Megállapodtak abban is, hogy negyedévenként értékelik majd a versenyt. A másik két vállalat képviselői előreláthatóan a harmadik negyedév után kapcsolódnak a versenybe. Az Irodagépipari Vállalat küldöttei alaposan körülnéztek, tájékozódtak, milyen esélyeik vannak a győzelemre. Megállapították, hogy csak kemény, szívós munkával lehetnek elsők. Mind a négy vállalat képviselői szóvátették, hogy nemcsak rajtuk múlik, a kiváló minőségű műszerek gyártása, ugyanis egymástól eltérő, pontatlan kereskedelmi árut kapnak, például golyóscsapágyakat, csavarokat, s ez hallatlanul sokat ront készítményeik minőségén. Valamennyien kérik a kooperáló vállalatokat: szállítsanak jobb alkatrészt, kötőelemet, öntvényt, hogy műszereik mindenütt versenyképesek legyenek a külföldi piacokon. Rövidhullámú adó-vevőkészülékkel látják el az Elektromos Művek három hibajavító autóját Az Elektromos Művek igyekszik a hálózati hibákat a lehető leggyorsabban kijavítani. Eddig a hibajavító autó néhány címmel elindult, s ha közben sürgősebb feladat akadt — például kórházban keletkezett zavar az áramellátásban — nem tudták értesíteni a javítókocsi személyzetét. Eddig két gépkocsira szerelték fel az adó- és vevőkészüléket, s még a téli csúcsterhelés előtt harmadik gépkocsira is kerül ilyen készülék. PARTÉLET A KV-ülés után — a pártaktíva előtt új módszerekkel készül a IX. kerületi Párt- végrehajtóbizottság az aktívára Új helyzetben új feladatok megvitatására ül össze augusztus 2-án a IX. kerületi pártaktíva. Újak a módszerek is, amelyekkel a párt-végrehajtóbizottság előkészíti a nagyaktívaülést. Szinte az egész pártapparátus a munkahelyeken, az alapszervezetekben „tanyázik“: kommunistákkal és pártoknkívüliekkel, mérnökökkel és munkásokkal beszélgetnek. Sok értékes tapasztalat, hasznos kezdeményezés született ezekből a beszélgetésekből, amelyeket gondosan tanulmányoznak, belefoglalnak majd a beszámolóba. Az elvtársi beszélgetésnek egy másik módszerét is alkalmazzák: a párt-végrehajtó bizottság osztályvezetői csoportos beszélgetésre hívják meg a pártbizottsági tagokat, s néhány hozzájuk tartozó reszortvezetőt. Szalai Józsefné elvtársnő, az agit.prop. osztály vezetője is beszélgetett néhány pártbizottsági taggal. Külön megjelölte Weiner Mihályné elvtársnő szavait — megjegyezte, hogy javaslata feltétlenül bekerül a beszámolóba. Arra figyelmeztetett Weinerné elvtársnő, hogy az új pártoktatási évben még alaposabban kell megválogatni az alsófokú pártoktatás propagandistáit, a pártmunkában tapasztalt elvtársakkal kell megerősíteni soraikat. Ezen a fokon tanul a fizikai dolgozók zöme, s jól képzett propagandistával az alsófokú pártoktatás is képes elvileg szilárd, gyakorlati pártmunkásokat nevelni. Erre feltétlenül figyelmeztetik majd a pártaktíván az alapszervezeteket. A javaslatok alapján tervezik, hogy a pártbizottság időnként megvitat egy-egy fontosabb elvi kérdést, ezzel is segítve az egységes álláspont, s a helyes érvek kialakítását. Látva országos gond■Lí jainkat a tüzelő- és energiaellátásban, megvizsgálták a helyi üzemek és vállalatok lehetőségeit. Úgy találták, hogy sokat segíthetnének a maguk területén. Ezért a nagyaktíván fontos pártmegbizatást adnak a DISZ-nek: indítsanak mozgalmat a fiatalok a tüzelőanyag és az energia megtakarítására. A beszélgetések azt igazolták, hogy ehhez minden feltétel megvan. Sok olyan javaslat is elhangzott, amelyet helyileg nem lehet megvalósítani, de ezeket továbbítják a felső párt- és állami szerveknek. Ezek a beszélgetések nagy hatással vannak a IX. kerületi párttagokra és pártonkívüliekre. Érzik, hogy sokat adnak szavukra, ezért el is mondják bátran, ami a szívüket nyomja, s maguk is új módszereken gondolkoznak, új utakat keresnek. Az aktívaülés előkészületénél tartanak még csak a IX. kerületi elvtársak, de az előjelek szerint sikeres pártaktíva-ülésekre számíthatnak. Ezekből többet — például a hasznos meleg felhasználásával és az öntödék egyes fejlesztési kérdéseivel kapcsolatos javaslatokat — az új irányelvekben már viszontláttak. Most ezt várják: jelenlegi kérdéseiket, terveiket ugyanilyen alaposan, gyorsan válaszolják meg az illetékes állami szervek. A KV határozatai, az új ötéves terv irányelvei őket támogatják ebben, pártszervezetének vezetőségi tagja, Csillag István elvtárs elmondta, hogy fellendül a politikai élet és a vitázó készség. Kama László elvtárs, bíró, a pártszervezet népnevelőfelelőse javasolta: jó lenne megvizsgálni azt is, hogyan lehetne a bírók munkaidejét úgy szabályozni, hogy napi munkájuk közben a jelenleginél többet juthassanak emberek közé, üzembe. Mert például vidéki bíró korában több és alaposabb életismerettel intézte az eléje kerülő ügyeket. Az Állami Nyomdában a múlt héten lelkes, bizakodó hangulatú és vitázó népnevelőértekezleteken beszélték meg az ötéves terv új irányelveit és a KV határozatait. Örömmel vették tudomásul, hogy a dolgozók javaslataiból milyen sok került az új irányelvekbe. Kiss Károly elvtárs, a szedőosztály főművezetője például viszontlátta az irodaházak építéséről és a lakások felszabadításáról szóló javaslatát a tervezetben. A dolgozókat lelkesíti — s ezt igazolták a népnevelők —, hogy a békekölcsön-jegyzés megszüntetésével a párt jelentősen segíti az életszínvonal emelkedését. A főkönyvelő az irodai pártszervezet népnevelőinek például kimutatta, hogy havonta 47 000 forinttal nőtt a vállalat dolgozóinak jövedelme. A könyvkötészeti népnevelők (itt túlnyomó részben nők dolgoznak) büszkén beszéltek arról, hogy a KV ülése a határozatok, megkönnyítik a nők életét, munkáját is. A könyvkötészet termelése hosszú hónapok óta először most, hónap közben is elérte a 100 százalékot, jókedvűek a dolgozók, csökkentek a kieső idők. A hazánkban tartózkodó lengyel parlamenti küldöttség ellátogatott Lillafüredre. Képünkön a vendégek a Palota-szálló előtt. Nagyarányú kutatás vas-, mangán- és tarkaérc után Az ércbányászat — amely a felszabadulás után csak néhány, aránylag kicsi, gyengén felszerelt bányával rendelkezett — az első ötéves terv idején nagyot fejlődött. Töb mint 200 százalékkal megnőtt a vas-, mangán- és tarkaérc-termelésünk. Létrehozták a gyöngyösoroszi ércbányát és az ércelőkészítőművet is. Nem volt azonban kielégítő az érckutatás: hiányoztak az előzetes geológiai felvételek. Ebben az évben pótolják a korábbi mulasztásokat, nagyarányú kutatás indult meg. Rudabányán már 1880 körüli időkben termeltek vasércet, eddig azonban még nem sikerült tisztázni, hogy milyen mélységekig húzódik le a vasérc. Ennek kiderítésére, most három, 1000—1000 méterre tervezett kutatófúrást mélyítenek. A geológiailag már átvizsgált területeken pedig, a működő bánya körül 300—400 méteres fúrásokkal állapítják meg a vasérc pontos elhelyezkedését és minőségét. Ezek a fúrások elősegítik majd, hogy hamarosan megnövekedjék az ismert ércvagyon. Urkuton a mangánércet kutatják. Már négy mély fúróberendezés dolgozik, hogy 300—100 méter mélységig tisztázzák az ércvagyon alakulását. (MTI) Hasznos javaslatok, lelkes, bizakodó hangulat az I. kerületi szervezetekben Megkérdeztük három I. kerületi pártszervezet vezetőit, miként vélekednek a kommunisták és a pártonkívüli dolgozók a KV júliusi határozatáról, a második ötéves terv átdolgozott irányelveiről. Elsőnek a kohó- és Gépipari Minisztérium termőirodáit kerestük fel. Szamosi László elvtárs, a pártszervezet titkára a következőket mondta: — Nálunk az ötéves tervről szóló irányelvekről, a kohászati problémákon kívül,főleg a dieselesítés problémája ad sok munkát. A tervezőmérnökök jókedvvel, lelkesen kezdték a feladatok megoldásához, sok kérdésre azonban még nem kaptak választ a felsőbb szervektől. Itt van még hiba. Darmos Ferenc tervező, a G-irodák pártszervezetének vezetőségi tagja elmondta, hogy a dieselesítést tervező brigád által beadott javaslatokra a minisztérium hat hónapig nem válaszolt. A KG MTI dolgozói egyébként az ötéves terv irányelveihez több mint 120 javaslatot adtak be illetékes szervekhez.