Esti Budapest, 1956. július (5. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-31 / 179. szám
Látogatás irodalomtörténetírásunk alkotó műhelyében Az Eötvös-kollégium épületében működik az Irodalomtörténeti Intézet, melynek létesítését a Minisztertanács irodalomtudományunk fejlesztése érdekében határozta el. Ennek az intézetnek a feladata az egyetemi tanszékeken, valamint a Magyar Irodalomtörténeti Társaság keretében szétszórtan folyó kutatómunka központi irányítása és szervezése. Az Irodalomtörténeti Intézet magasabb színvonalon biztosítja az irodalomtörténetírás marxista-leninista szellemű fejlesztését, lehetővé teszi klasszikus örökségünk fokozott gondozását. Az intézet tudományos munkatársai kötetlen munkaidőben, „házon kívül“ végzik kutató-összegező munkájukat. Az intézetben mindazonáltal pezsgő élet folyik, mert hiszen a tudományos dolgozók gyakran keresik fel az intézetet, hogy munkájukról, problémáikról beszélgetést folytassanak az intézet vezetőivel. Az intézet élén tizennyolc tagú tudományos tanács áll, amelynek elnöke SőtérIstván Kossuth-días, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Igazgatóhelyettese Klaniczay Tibor Kossuth-díjas egyetemi tanár, fz irodalomtudomány doktora. A magyar osztályt Szauder József, az irodalomtudomány kandidátusa, a világirodalmi osztályt Kardos Tibor Kossuth-díjas egyetemi tanár, akadémiai levelező tag vezeti. Beszélgettünk az intézet munkatársaival arról, mi tette szükségessé és lehetővé az intézet megalakulását. Az utóbbi tíz esztendő kiemelkedő irodalomtörténeti munkái meggyőzték a tudomány dolgozóit, hogy a magyar irodalom fejlődésének igazi értékelése csak a tudományos világnézet alkalmazásával hozhat helyes és új eredményeket. Az irodalomtörténészek régi gárdája mellett felnőtt a fiatal tudósok derékhada és a régi, valamint az új értelmiség megvetette az alapját az új magyar irodalomtörténetírásnak. Irodalomtörténetírásunkban az átgondolt, tervszerű munka 1949-ben az Irodalomtörténeti Társaság, majd a Magyar Tudományos Akadémia újjászervezése alkalmával indult meg. Ekkor készült el a magyar irodalomtörténetírás első ötéves terve, amelynek legfőbb célja az volt, hogy irodalomtörténeti térképünkről a legfeltűnőbb fehér foltokat eltüntesse. Ekkor már követelően lépett fel annak igénye, hogy megalkossák az első magyar irodalomtörténetet, amely marxista- leninista szellemű összefoglalása legyen a magyar irodalmi élet századainak. Idősebb és fiatalabb irodalomtörténészeink egymásután készítik el monográfiáikat, amelyek alapul szolgálnak a készülő nagy irodalomtörténet számára. Az Irodalomtörténeti Intézet életének motorja az osztályülés, a hétfői vita. Ezen nemcsak a magyar osztály, hanem a világirodalmi osztály tagjai is részt vesznek, hogy megvitassák egy-egy készülő monográfia elvi kérdéseit. Irodalmunk első marxista- leninista szintézisének megalkotása, a magyar irodalomtörténet kézikönyvének megteremtése irodalomtörténetírásunk második ötéves tervének legérdekesebb és legizgalmasabb feladata. Ezen a munkán számos aspiráns dolgozik az intézeten belül és kívül. A műben felhasználják majd az egyes egyetemek tudós professzorainak és ifjú tudósainak munkásságát, de végső soron a négykötetes, közel négyezer lapos, magas tudományos igényű alkotás létrehozásáért elsősorban az intézet felelős. Az irodalomtörténet elvi kérdéseinek egy részét már a Budapesten lezajlott irodalomtörténeti kongresszus tisztázta, a tematika kidolgozása céljából budapesti, szegedi, debreceni tudósok négynapos vitát tartottak a Szegedi Tudományegyetemen. Itt megvitatták különkülön a tervezett négy kötet tematikáját, elvi kérdéseit, a mű megírásának pedagógiai és stílusproblémáit. Az intézetben zajló vitákon nemcsak a múlt kérdéseivel, hanem a jelen irodalmi életével is foglalkoznak. Talán ennek is tulajdonítható, hogy íróink közül többen érdeklődést mutatnak az Irodalomtörténeti Intézet munkája iránt. Az intézet munkatársai szeretnék, ha a kapcsolat mind szorosabbá válna a Magyar Írók Szövetségével. Egyébként is törekszenek a magyar irodalomtörténészek elszigeteltségük felszámolására. Az MDP Központi Vezetősége ülésének határozata is megszabja, hogy erősíteni kell a kapcsolatokat, a tudományos együttműködést más országok tudósaival és tudományos intézeteivel. Mint korábban is, nagy érdeklődéssel kísérik mindazt, ami a Szovjetunió irodalomtörténeti műhelyeiben zajlik, és közvetlen kapcsolatok létesítésére törekszenek más népek irodalomtörténészeivel is. Az Irodalomtörténeti Intézet több tagja tett már, illetve tesz a közeljövőben látogatást Lengyelország és Csehszlovákia hasonló intézményeinél, s gyakori a látogatás a mi intézetünkben is a szomszédos baráti országokból. Az Irodalomtörténeti Intézet a nemzetközi kulturális élet egyik otthonává válik. Búcsúzásul megkérdezzük, hogy második ötéves tervünk szép alkotása mikor kerül az olvasók asztalára. Fogadkoznak, hogy a mű az 1957-es év végén, de legkésőbben 1958 elején az egyetemi hallgatók, tudósok, művészek és a nagyközönség rendelkezésére áll. (s) /I fi tftwt/ fc #».v sera »'A' figyelem ! Csőkapcsolók (fittingek), szegek, alátétek galvanikus (elektromos úton történő) horganyzását fényes és matt kivitelben rövid határidőre vállaljuk (kisiparosok részére is). CSOMÁRUGYÁR, Budapest, XIII., Teve u. 3. Telefon: 202—557. TELEVÍZIÓS KÉSZÜLÉKEK kaphatók a KERAVILL alanti boltjaiban: V., Kossuth Lajos u. 2. V., Múzeum krt. 11. VII., Lenin krt. 60. Szakszerű kiszolgálás. Szakmai tanácsadás, felvilágosítás. KÖNYVÚJDONSÁGOK A Művelt Nép Könyvkiadónál most jelent meg Dezsényi Béla, Falvi Zoltán és Fejér Judit „A magyar sajtó bibliográfiája 1945-től 1954-ig” és Kozocsa Sándor és Radó György „A szovjet népek irodalmának magyar bibliográfiája 1944-ig” című munkája, mely mintegy 12 000 adatot közöl a felszabadulásig megjelent orosz és szovjet művek magyarnyelvű fordításairól, a róluk szóló tanulmányokról és kritikákról. A Műszaki Kiadó adta közre Czére Béla és Vásárhelyi Boldizsár „A közlekedés magyarnyelvű szakirodalma 1953— 1955” című bibliográfiáját. Könyvalakban adják ki Toncz Tibor Kínában készült rajzait. Az Offset Nyomdában készítik a Hat hét Kínában című albumot, amelynek illusztrációit Toncz Tibor rajzaiból válogatták össze. A gazdag anyagú könyvben a képek nagy része színes. A szöveget az Alföldi Nyomdában nyomják. A Magvető Könyvkiadónak ez az új könyve rövidesen az üzletekbe kerül. Az Operaház Margitszigeti Szabadtéri Színpada: Faust (8). — Károlyi-kert: Az Állami Hangversenyzenekart Komor Vilmos vezényli, közreműködik Garay György (,,A’A bérlet. 3. sz., 8). — 1956. július 31-től augusztus 1-ig: A MEXIKÓI URÁNIA (Rákóczi út 21.) 4. sz. 19. SZIKRA (Lenin krt. 120.) 110. 112. h2. 4, n7, 19. DÓZSA (Róbert Károly krt. 59.) 4, n7, 19. EGY NAP A BÍRÓSÁGON (16 éven felülieknek): KOSSUTH (Váci út 14.) 15, n7, 9. MŰVÉSZ (Lenin krt. 88.) csak délelőtt 110. 112, h2. SZIGET (Margitsziget) 9 óra. ZUGLÓI (Angol u. 26.) 14, h6. RÓZSAVÖLGYI KERTMOZI (XIV. Rózsavölgyi tér) 9 óra. A VÁDLOTTAK PADJÁN: TOLDI (Bajcsy-Zsilinszy út 36.) 14. h6, 8. MUNKÁS (Kápolna u. 3/b.) 14. h6, 8. REMBRANDT, DUNA (Fürst Sándor u. 7.) 3. hétre prof. 15. h7, 9. UGOCSA (Ugocsa u 10.) 4. n7, 19. ÉPÍTŐK RÓZSA FERENC KULTURHÁZA (Gorkij Jasor 50.) 31- én n7. h9. BEL AMI (16 éven felülieknek): PUSKIN (Kossuth Lajos u. 18.) 4. hétre prol. 14. h6, 8. MŰVÉSZ (Lenin krt. 88.) 4. hétre prol. 4. n7, 19. VÖRÖSMARTY (Üllői út 4.) prol. csak délelőtt 110, 112, 12. VÖRÖS ÉS FEKETE III. RÉSZ (16 éven felülieknek): CORVIN (Kisfaludy köz) 3 hétre prol. 4, 8. FELSZABADULÁS (Flórián tér 3.) prol. 14, n8. VÖRÖS ÉS FEKETE I. RÉSZ (16 éven felülieknek, kísérőműsor: Bartók Béla): MOM KULTURHÁZ (Csörsz U. 18.) 1-én 3, n6, 18. Állatkerti Szabadtéri Színpad: Bob herceg (8). — Majakovszkij Színpad (Margitsziget): Tollhegyre tűzve. — Pengős regények (8). — Fővárosi Nagycirkusz: A porond mesterei (4, 8). AZ ÖRDÖG SZÉPSÉGE (kísérő műsor: Új század hajnalán): VÖRÖS CSILLAG (Lenin krt. 45.) prol. 15, h7, 9, SZABADSÁG (Bartók Béla út 64.) prol. 110. 112, h2. 4. n7. 19, PUSKIN (Kossuth Lajos u. 18.) prol. csak délelőtt 9, 11. 12. ÉS MEGFORDUL A SZÉL: VÖRÖSMARTY (Üllői út 4.) prol. 14. h6, 8. Magyar híradó. Paprikajancsi és egyéb játékok. Világhíradó, Drezdától Waldburgig: HÍRADÓ (Lenin krt. 13.) Reggel 9-től este 11-ig folytatólag. Holnap már késő: ADY (Tanács krt. 3.) prol. 14. h6, 8. BETHLEN (Bethlen Gábor tér 3.) 4, n7, 19. BUDAI KERTMOZI (Bem rakpart, 18. ) 19. A 45-ös körzet nem válaszol (kísérőműsor: Magyar nóták, Zsebek és emberek): TANÁCS (Szent István krt. 10.) 10. 12. n3. 15. h7, 9. Halálugrás: BÁSTYA (Lenin krt. 8.) h10, 12. n3. 15. h7, 9. VERSENY (Pataki István tér 14.) 16, h8. Esküvő akadályokkal: GORKIJ (Akácfa u. 4.) 14, h6. Merénylet a kikötőben: BEM (Mártírok útja 5/b.) 4, 17, 19. Pármai kolostor I —II. rész: BEM (Mártírok útja 5/b.) prof. 110. hl. Párizs és tavasz (kísérőműsor: Hajnal előtt): HALADÁS (Bartók Béla út 128.) 14. h6. 8. Dollárpapa: BÁNYÁSZ (József krt. 63.) A-terem 110, 112. h2, 4. n7, 19. ELŐRE (Delej u. 41.) 16. h8. Fiam a tanár úr: BÁNYÁSZ (József krt. 63.) B-terem 14. h6. 8. Teli Vilmos: CSOKONAI (Népszínház u. 13.) 110, 112, 12. 14. h6. 8. Vízkereszt, vagy amit akartok: JÓZSEF ATTILA (Kálvária tér 7.) 14, h6, 8, BÉKE (Mautner Sándor u. 48.) 4, 6, 8. Elveszett melódiák: MARX (Landler Jenő u. 39.) 14, 6, n9. Csavargó: (kísérűműsor: Túl a Kálvin téren): ÓBUDA (Selmeci u. 14.) 4, n7, f9, VÁROSMAJORI KERTMOZI 19. A papa, a mama, a feleségem, meg én: SPORT (Thököly út 56.) 4. n7. 19. Veszélyes vizeken: MÁTRA (Lenin krt. 39.) 10. 12, 2, 4, 6, 8. Valahol már találkoztunk: AKADÉMIA (Üllői út 101.) 14. 16, 8. Hűtlen asszonyok (16 éven felülieknek): HAZAM (Váci út 150.) 4. n7. 19. Egymillió fontos bankjegy (kísérőműsor: Tihany): RÁKÓCZI (Rákóczi út 68.) prol. flO. fl2. 12. 14. h6, 8. A gonosz favágó: TÁTRA (Üllői út 63.) prol. 14. h6. 8. Menekülés Franciaországba (16 éven felülieknek): ZRÍNYI (Lenin krt. 26.) prol. flO. f 12. h2, 4. n7. 19. Liliomfi: HONVÉD (Rákóczi út 82.) 10. 12. n3. n5. 17. 19. Ördögi kör: ALKOTÁS (Alkotás U. 11.) 14, h6, 8. Idegen tollak: DIADAL (Krisztina krt. 155.) 4, n7, 19. A három Jóbarát: ÉVA (Erzsébet királyné útja 36/b.) 14, h6, 8. Ali baba (16 éven felülieknek): REGE (Rege u. 15.) 6, 8. Mágnás Miska: ÚJLAKI (Bécsi út 69.) 14, h6, 8. Első szerelem (16 éven felülieknek): KULTUR (Kinizsi u. 28. kertmozi) 4, n7, 19. Angyallal a hegyekben: NAP (Népszínház u. 31.) 14. h6, 8. Gábor diák: OTTHON (Beniczky u. 35.) 14. h6, 8. PETŐFI (Pongrácz u. 9.) 16. h8 Szitakötő: IPOLY (Hegedűs Gyula u. 65.) 14. h6, 8. Bizalmas levél: VASVÁRI (Kerepesi út 44.) 14, h6, 8. Idegen utas: ÁRPÁD (Kerepesi út 146.) n6. 18. ☆ Szebényi Imre szobrászművész a Nagy Lajos király útcai Általános Iskola belső díszterme részére készülő kalapált vörösréz ajtón dolgozik. Az ajtó díszítése a szellemi és a sportélet kapcsolatát ábrázolja jelképesen. ☆ LISZT ÉS PETŐFI július harmincegyedik napja. A legnagyobb magyar költő és a legkáprázatosabb, legnagyobb magyar muzsikus egyéniség halálának dátuma ez. Petőfi Sándor az egyik. Liszt Ferenc a másik, 1849 az egyik, 1886 a másik. Petőfi, amíg élt, tizenegy esztendővel két hónappal és kilenc nappal volt fiatalabb Lisztnél. A zenész, kinek hangja „a harcok mennydörgése“ volt, pontosan harminchét esztendővel élte túl üstököstársát: most, hetven esztendeje, hetvenöt éves korában halt meg, ágyban, párnák közt. Azt mondják, hogy nem sokkal halála előtt, a haláltusa kellős közepén, fölkelt ágyáról és olyan emberfölötti erővel kezdett hadakozni ama sokszor megidézett Valakivel, hogy hárman alig tudták, minden erejüket megfeszítve, lefogni és visszafektetni. Talán ugyanígy tusakodott harminchét esztendővel előbb, ugyanezen a napon, ugyanebben az órában a fehéregyházi csatamezőn az a fiatal honvédőrnagy, akinek sírját mindmáig nem sikerült, megtalálni. Három esztendővel ezelőtt, ha éppen július 31-én, a Bukarest felé száguldó gyorsvonat ablakából néztem a héjjasfalvi híd irányába, arra, ahol utoljára látták Petőfit. Hirtelen, a vonat kattogásának ritmusára trombiták szólaltak meg bennem, acélszörej és ágyúdörej hallatszott. Úgy, ahogy Petőfi megjövendölte, hiszen mint mindenkinek, aki végigmegy ezen a Segesvártól két-három kilométernyire, a Küküllőtől az országútig terjedő síkon, nekem is az „Egy gondolat bánt engemet..vágtató, majd ünnepélyes sorai jártak eszemben. A zenekar azonban Liszt zenekara volt, a „Les Preludes“ zenekara. Ekkor eszméltem rá, hogy mindketten július 31-én haltak meg. Hamarosan rá kellett azonban arra is eszmélnem, hogy itt valami olyasféle rokonságról van szó, ami független a két haláldátum kozmikus azonosságától. Rá kellett döbbennem, hogy Liszt és Petőfi között, amikor az élet, a művészet legnagyobb, legemberibb témáiról, a szerelemről, halálról és a szabadságról, a harcról vallanak, csodálatos azonosság van. S ettől a felismeréstől kezdve azon kezdtem csodálkozni, hogy nem vette ezt még eddig senki észre? S ha észrevették, miért nem írtak róla? Liszt és Wagner, Liszt, és Debussy. Liszt és Bartók — igen, ezekről a problémákról már írtunk. De arról, hogy Liszt és Petőfi — jóformán semmit. Én is csak most, július 31- én a Segesvárt elhagyó gyorsvonat ablakában eszméltem rá, hogy nini, nekem már gyermekkorom óta az „Egy gondolat bánt engemet..jut eszembe, valahányszor a „Les Préludes“-öt hallom. Petőfi és nem Lamartine. Tizenkét-tizenhárom esztendős, mezítlábas kisfiú voltam akkor. A város szélén szűk kerti utcában laktunk és nem volt rádiónk. Szemközt velünk egy gimnáziumi tanár lakott. Nyaranta és kora ősszel szerencsére, különösen vasárnaponkint, kinn ebédeltek szép kis kertjükben, a futórózsával beárnyékolt lugasban és rádiójuk hangszóróját — zeneszerető emberek voltak — kitették az ablakba. Ilyenkor kifutottam az utcára, letelepedtem kerítésük tövébe, a kihajló, terebélyes lombozatú csörgőfa alá. Ezek voltak az én első hangversenyeim. Egy ilyen hangversenyen hallottam először a „Les Préludes“-öt, miközben elgondolkozva szedegettem a forró homokból a lehullott pukkantakat, a csörgőfa később megnövekvő terméseit, amelyek ekkor még csak akkorák voltak, mint egy-egy piciny zöldpaprika. Lényegében ma sem hallom másként, mint akkor hallottam. Ma is az a töprengő férfialak jelenik meg előttem a zene bevezető részében, akit akkor elképzeltem, az az egyetlen és hangról hangra súlyosabbá váló gondolat kísért meg ma is, amit akkor ösztönösen megéreztem. Igen, mintha valami magaslaton állna egy férfi. Körülötte éjszaka, alatta sötétbe burkolt mélység, fölötte felhőborította magasság. Valamin töpreng, valaminek a megoldását keresi.* S közeleg, közeleg ez a Vala- Imi, ez az ismeretlen Valaki. Már olyan közel van, hogy előrevetett, nehéz árnyékától elszorul az ember szíve... és most...! Egy gigantikus kéz rásuhint a sötétségbe burkolt völgyre, a fellegsötéttől átláthatatlan magasságra: megharsannak a rézfúvók. Egyszerre villámlik fel a lábunk előtt tátongó mélység és az egek, a Világűr végtelensége. Ugyanazt a motívumot halljuk felágaskodni és alázuhanni a legmélyebb rézfúvón, a kontrabasszus tubán, amelyikkel a vonósok kezdték a töprengést. Tehát az a hatalmas Valami, vagy Valaki már ott volt a vonósok legelső dallamában. Később megtudtam, hogy ez az „egy gondolat“ a Halál. Azt is megtudtam, hogy a „Les Préludes“, az „Előjátékok’ úgynevezett programzene, hogy 1848-ban öntötte először formába Liszt, hogy 1854. február 24-én mutatták be Weimarban Liszt vezényletével. Megtudtam, hogy Lamartine hasonló című költeményétől kapta címét. Ennek a versnek körülbelül ez a mondanivalója: az ember élete nem más, mint előjátékok sora ahhoz az énekhez, melynek első és ünnepélyes hangját a halál üti meg. Azt is megtudtam, hogy a mű a Lamartine-verstől szó szerint függetlenül készült, sőt már készen volt, amikor Liszt megtalálta, megismerte és annak címét, alapgondolatát programként föléje írta, úgy érezte,hogy olyasféle gondolatok hatják át a verset, mint ami őt foglalkoztatta. Nem ugyanazok, csak olyasfélék. Sok mindent megtudtam. A „Les Préludes“ belső „cselekménye“ a bevezető rész, az „Egy gondolat bánt engemet“-rész után a következő: az ifjú számára elérkezik a legnagyobb élmény, az első szerelem. Az első szerelem zenei témája — bár a „Les Preludes“ témái az első pillanatban kétgyökerűeknek látszanak — az azt követő viharkiábrándulás-szenvedés-téma, a természet rövid megnyugvást adó idilljének témája: egyetlen gyökerű. Szerintem mind egy tőre utal, az úgynevezett „halál-témára“. A szerelem nem ad megnyugvást, bármennyire is a legcsodálatosabb, legnagyobb, állandóan visszakísértő élmény. Visszakísért a természetben, aztán hatalmas harci riadóvá növekszik, csataképpé, szabadságküzdelemmé, a beteljesülés halálán is győzedelmeskedő himnuszává. A harc, a szabadság és a szerelem a „Les Préludes“-ben „szó szerint“ azonos. Az értékek rendje, rangsora pedig ez: szerelem, szabadság. Szinte szó szerint ez az eszmei vonala az „Egy gondolat bánt, engemet“-nek is. Szó szerint ez foglaltatik ebben az 1847-ben írott, hat sorban is: Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. Szerelmemért föláldozom Az életet, Szabadságért föláldozom Szerelmemet. Sokkal inkább, sőt mindenekelőtt Petőfi a „Les Préludes“ és nem Lamartine. Annál is inkább, mert első formája 1848-ból való. Még akkor is, ha Liszt és Petőfi nem közvetlenül hatott egymásra. Felsorakoztathatnánk igen sok, az 1830-as évekből származó, kísértetiesen Petőfire emlékeztető Liszt-idézetet. Emlékeztethetnénk a „Magyar arcképek“ Petőfi-portréjára és még sok, a Liszt-kutatás által eddig nem eléggé méltányolt részletre. Szerintem egyik sem bizonyít olyan félreérthetetlenül, mint a „Les Préludes“ és az „Egy gondolat bánt engemet ...“ Az a két mű, melyben mindketten a halállal néznek szembe. Melyben mindketten a halálon győzedelmeskednek. Asztalos Sándor Értékes ismeretterjesztő előadások Az Ismeretterjesztő Társulat nyári előadássorozataiban augusztus elsején este nyolc órakor Anghy Csaba kandidátus, az Állatkert igazgatója tart előadást az Állatkert Szabadtéri Színpadán. Az előadás címe: ,,Különös szökéseik az állatvilágban". Az előadást „Az Állatkertben jártunk" és a „Kisállatok bölcsődéje” című filmek vetítése követi. Augusztus 2-án este 8 órakor a Városmajori Szabadtéri Színpadon Dániel György, a társulat földrajzi szakosztályának titkára tart előadást „Jugoszlávia földje és népe’ címmel, majd jugoszláv filmeket vetítenek. MEGNYÍLT! A MŰSZAKI BIZOMÁNYI VÁLLALAT VILLANYMOTOR SZAKÜZLETE IV., Bajcsy-Zsilinszky út 44. Telefon: 311—120. Felújított villanymotorok minden feszültségben, áramkörben, fordulatszámban kaphatók és megrendelhetők!