Esti Budapest, 1956. október (5. évfolyam, 231-250. szám)
1956-10-23 / 250. szám
Merre tartunk, hova vezet az ütünk? MILLIÓK KÉRDIK EZT MA. Az egész ország egy vitafórum. Vitatkoznak a munkások, a mérnökök, a tisztviselők. Vitatkoznak az egyetemen, a gyárban, az utcán és a kávéházban .. . Hétfőn délután sok régi harcos kommunista gyűlt egybe a Fővárosi Autóbuszüzem székházában, hogy megvitassa az ország, a párt és a munkások legégetőbb problémáit. A vita hevére jellemző volt, hogy minden bevezető előadás nélkül, csak úgy áradt a szelt belőlük. Forrón, néha keserűen beszéltek a pártmunkások. Szavukból a párt és az ország féltése csengett. Az egyik felszólaló, Csongrádi István elvitárs találóan „második fordulat évének” nevezte a mai időszakot. De nem olyan fordulatnak, amelyben a pártmunkások világosan látnák, merre kell haladni, mi ahelyes út, hanem olyannak, amelyben soik a bizonytalanság, s bizony kapkodás is. Majd minden felszólaló foglalkozott az egyetemeken levő forrongással. Helyeselték, hogy az ifjúság valóban fiatalos hévvel tárgyalja az ország és a fiatalság helyzetét, de követeléseik egy részét — a gazdasági követelésekről van szó — fenntartással fogadták. Többen úgy vélekedtek, hogy ezek a követelések nem eléggé megalapozottak, nem veszik tekintetbe az ország reális gazdasági helyzetét, figyelmen kívül hagyják a nehézségeket. Több elvtárs vázolta, menynyire nehéz ma a pártmunkások helyzete. „Amit ma mondonk, nem tudom, hogy holnap úgy lesz-e" — ez volt az elvtársak véleménye, majd hozzáfűzték, hogy nehéz olyan helyzetben kiigazodni, amikor a kommunisták nem tudják pontosan, mikor hangoztatnak „téves nézeteket” és mikor válnak szektássá. Mert a pártot, a munkásosztály hatalmát féltő egyszerű pártmunkások gyakran kapnak szektás jelzőt... De van más valódi szektás veszély is. Vannak, akik idegenkedve fogadják a demokratizálást és létezik még az osztályellenség is, s a demokratizálást a saját pecsenyéjük megsütésére akarják felhasználni. Bonyolult, nehéz kérdésekben kell ma a kommunistáknak állást foglalniuk. Mi a szocialista demokrácia? Mi pontosan Sztálin, Rákosi felelőssége? Hogyan egyeztethető össze a kulákok részvétele a népfrontban és a lenini hármas jelszó? Ezekre a kérdésekre nem ad megnyugtató választ sem a párt, sem a párt sajtója. Kétségtelen, hogy egyikmásik elvtárs néha hamis hangot ütött meg, túl sötétnek festette a helyzetet. Igen határozottan vitába kell szállni Szabó Zoltán elvtárssal, aki azt állította, hogy a szegedi fiatalság megmozdulásai hasonlítanak a „szegedi gondolat” elindulásához ... Nem érthetünk egyet Csongrádi István elvtárssal és azokkal az elvtársakkal sem, akik az újságírókat általában esetleges vitatható nézeteikért az ellenség előhírnökeiként festenek le. Kétségtelen, hogy sok minden új és sok minden szokatlan. Megszoktuk az évek folyamán, hogy nem vitatkoztunk, mindent felülről vártunk, hogy az újságok csak mozaikszerű frázisihalmazokat raktak össze . .. Szokatlan ez az új hang. De ez nem jelenti azt, hogy a legelemibb feltételt, a bizalmat mér az első percekben megvonják azoktól, akikkel egyik-másik kérdésben nem értenek egyet. TISZTÁN AKARNAK LÁTNI A KOMMUNISTÁK. Őszinte választ várnak rá pártmunkások égető kérdéseikre és éppen ezért teszünk eleget a Fővárosi Autóbuszüzemben dolgozó kommunisták kérésének: minél előbb üljön össze a Központi Vezetőség, tisztázza a fennálló politikai és gazdasági helyzetet és biztosítsa végre az igazi pártegység megteremtésének feltételét! Asbóth László 300 kilométer havonta! A Ruházati Gyárban eddig két ember végezte a munkaruhák szabása előtt az anyag terítését. Ezzel a művelettel személyenként 300 kilométert gyalogoltak havonta. A villanyszerelő-brigád most egy terítőgépet szerkesztett, mellyel egy ember, ülő munkával, elvégzi ugyanezt a feladatot, mert a szék egy villanymotor segítségével síneken közlekedik. A közgazdász ifjúság nagygyűlése A Marx Károly Közgazdasági Egyetem I. előadóterme izzó hangulatú diáknagygyűlés színhelye volt hétfő délután. A házigazda közgazdász hallgatókon kívül jelen volt több budapesti egyetem és üzem fiataljainak küldöttsége. Az egyetemi hallgatók 22 pontba foglalták követeléseiket. Mit is kérnek a közgazdászok? Egyetemi autonómiát, 1300 forint kezdő fizetést, az ország érdekeinek megfelelő önálló bel- és külpolitikát. Továbbá: a kollégiumokban kulturált emberi életet, a külföldi tanulmányutak kiszélesítését, Nagy Imre elvtársnak a legfelsőbb állami és pártvezetésbe való visszahelyezését, Farkas Mihály ügyének nyílt tárgyalását. Az élénk és szenvedélyes vitában a legtöbb szó a MEFESZ-ről esett. „DISZ, vagy MEFESZ” — így tették fel a kérdést. A felszólalók elmondták, hogy nincs bizalmuk a DISZ-ben, amely az utóbbi években nem képviselte megfelelően az egyetemi fiatalok érdekeit és ezért csatlakoznak a MEFESZ-hez és részt vesznek a MEFESZ programjának kidolgozásában. Ezzel a kérdéssel foglalkozott hozzászólásában Fogarasi Béla, az egyetem rektora is. — Örülök, hogy az egyetemi ifjúság részt vesz abban az országos mozgalomban, amely az erkölcsi megtisztulást, a demokratizmust tűzi célul. Egyetértek a javaslatokkal. Egyetértek azzal, hogy Nagy Imre elvtárs az ország politikai életében érdemének és súlyának megfelelően vegyen részt. Az a feladat, hogy az egyetem Marx nevéhez méltóan folytassa a harcot a XX. kongresszus elveinek maradéktalan érvényesítéséért. Az egyetemi ifjúság önálló szervezetével kapcsolatban elmondta: az a jó szervezet, amely szilárdan áll a népi demokratikus rendszerünk talaján, elismeri a párt vezető szerepét és kielégíti tagjainak jogos követeléseit. Jelenleg a DISZ nem népszerű az egyetemisták köré- ben — mondotta — s a hallgatóknak kell demokratikusan eldönteniök, DISZ legyen-e, vagy MEFESZ. Sok szó esett a nagygyűlésen az ifjúság egységéről. A hozzászólók hangoztatták, együtt akarnak harcolni, haladni a munkás- és parasztfiatalokkal és ezt fejezte ki a Vörös Csillag Traktorgyár ifjúmunkásainak képviselője is, s amikor hangsúlyozta, hogy a MEFESZ megalakulása nem vezet az ifjúság egységének megbontásához. Elítélték a hozzászólók a csepeli DISZ-szervezet függetlenített titkára által elmondottakat. Ő azt hangsúlyozta, hogy a csepeli fiatalok nem értenek egyet a MEFESZ megalakulásával, s azt hangoztatták, hogy ne politizáljon a fiatalság! A jelenlévők megcáfolták ezt. Elmondták, hogy például a csepeli Martin ifjúsági parlamentjén a legégetőbb politikai kérdésekre kértek választ a fiatalok, s nem az a véleményük, hogy a fiatalság ne politizáljon. Szó esett a vitában a honvédelmi oktatás rendszerének megváltoztatásáról. Kérték a hallgatók, hogy az egyetem dolgozói és hallgatói saját országgyűlési képviselőt választhassanak. A gyűlés részvevői egyetértésüket és szolidaritásukat fejezték ki a lengyel elvtársak harcával. A közgazdász hallgatók jogos követeléseit támogatja az egyetem oktatói kara és pártbizottsága is. A nagygyűlést lelkesedés és felelősségteljes komolyság is jellemezte. Néhány helytelen hozzászólás is elhangzott ugyan, de a nagy többség, a gyűlés egésze elítélte ezeket a felszólalásokat és állást fog.iárt az ország politikai, gazdasági és társadalmi életének gyors demokratizálása, a hibák mielőbbi megszüntetése mellett. S. Gy. Az egyetemi MEFESZ-szervezet megalakítását szavazzák meg a részvevőik. Egy készülő rendelet elé A készülő rendeletnek azonban nem mindenki örül, főleg azok nem örülnek, akik a régi vezetési módszerekhez ragaszkodnak. Az üzemi gazdasági vezetők közül többen mondják, hogy a rendelet hatására soha nem látott munkaerővándorlás indul meg, s a terv teljesítése veszélybe kerül. De míg egyesek boronganak, addig mások cselekednek, s felkészülnek a rendelet fogadására. Máris lehet érezni a készülő rendelet frissítő, demokratikus hatását. A gyárakban régi sérelmeket gyógyítanak meg, régi követeléseket elégítenek ki. Általános tapasztalat, ha a munkás folyamatosan dolgozhat, ha megtalálja számítását, s ha emberileg is megbecsülik, akkor ragaszkodik munkahelyéhez. A gazdasági vezetők ezt mindinkább megértik. A Magyar Felvonógyárban például néhány hónap alatt is jelentékeny változások történtek. A gyár vezetősége jobban megszervezte a munkát. Régebben a forgácsolóknál szinte egyik óráról a másikra nem volt az anyag biztosítva, most a forgácsolók többsége két-három napra el van látva. A forgácsolók keresete hónapról-hónapra növekszik. A pártszervezet és a vállaletvezetőség a gyár régi munkásait díszvacsoráin megvendégelte, ezzel is jelezte, hogy megbecsüli a gyár iránti hűséget. Ebben az évben a vállalat négy romos lakást felépített és a leginkább rászorult munkásoknak átadta. A munkásszállót lakályosabbá, otthonosabbá tette. A vállalat ezenkívül hozzákezdett a gépesítéshez, igyekezett a jelenlegi lehetőségeken A SZOT munkaügyi osztályán készül egy rendelkezés, amely biztosítja a munkavállalás szabadságát, áttöri a munkahely-változtatás korlátait, megszünteti „az önkényes kilépés” súlyos következményeit. A munkások körében öröm és helyeslés fogadta ezt a hírt, a dolgozók benne a szabadságjogok kibontakozásának újabb jelét üdvözölték. A rendelet közéletünk demokratizálódásának, a szabadabb, új légkör terjedésének, a júliusi politika megvalósulásának egyik fontos eredménye. Bár ez a rendelet egy a sok közül, mégis mélyebb, átfogóbb a hatása, mint bárki gondolná. Lehetetlenné teszi majd az igazgatói önkényt, az embertelenséget, a meggondolatlan üzemi intézkedéseket, az életszínvonal csökkentését, a munkavédelem elhanyagolását, s a szervezetlen termelést. A rendelet lehetőségeivel a munkások mindezek ellen védekezhetnek, belül a jogos bérköveteléseket kielégíteni, a Váci úti vasszerkezeti üzemet bitumeneztette, a Lehel úti telep udvarát kikövezte, s ezzel a szállítás dolgozóinak munkáját megkönnyítette. A vállalat ezen az úton akar haladni, s az igazgató bízik benne, hogy a dolgozók a gyárat a rendelet megjelenése után sem hagyják cserben. A munkások szabad munkahely változtatási joga tehát, amint már most is láthatjuk, az igazgatókat a munka jobb szervezésére, megértőbb magatartásra ösztönzi, aminek végső soron az egész ország látja hasznát. A rendelet pozitív hatása ellenére azonban megfontolt ellenvetések is elhangzottak. „Megértem, hogy a jogos követeléseket mielőbb ki kell elégíteni, de hogy tegyem ezt, ha kezemet megkötik a rendeletek, ha akadályoz benne a túlzott központosítás. Hogyan szervezzem meg a munkát jobban, ha a gyér anyagellátása rendszertelen?” Ezek az aggodalmak jogosan hangzanak el, mivel a legtöbb vállalat igazgatója nem tudja, hogy a vállalati bérskála kialakítására mikor kap szabad kezet. Az igazgatók ezenkívül a régebbi szomorú tapasztalatok alapján tartanak az anyagellátás zökkenőitől is. Ezek a fenntartások elgondolkoztatnak és figyelmeztetnek. A helyi igazságtalanságok, bérfeszültségek kiigazításához a vállalatok vezetőinek mielőbb önálló cselekvési lehetőségre van szükségük. Ugyanilyen égető probléma az anyagellátás folyamatos biztosítása. Az új rendelet csak akkor nem fog nagyarányú munkásvándorláshoz vezetni, ha legalább a rendelet megjelenésével egyidőben, jogot kapnak az igazgatók a helyi bérrendszer önálló kialakítására, ha a jövő évi tervek valóban az anyagellátás reális lehhetőségeire épülnek. Az ifjúmunkások parlamentje A DISZ Budapesti Bizottsága pénteken délután 2 órára a MÉMOSZ székházába összehívta a budapesti ifjúmunkások parlamentjét. Megtárgyalják az ifjúmunkások helyzetét, a DISZ Központi Vezetőségének javaslatait, amelyek az ifjúsági szövetség újjászervezését kívánják. OOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXJOOOOOOOOOOOOOO I Az Újpesti Cérnagyárban «egyéve« kísérletezés után sikerült előállítani a magyar nyloncérnát, külföldi gépek és segítség nélkül. Ellenőrzik a nyloncérna minőségét. „Tavasz októberben” (Folytatás az 1. oldalról) s zel függ össze egyik fontos feladatunk, a magyar—szovjet barátság elmélyítése, teljes egyenjogúság és a nemzeti hagyományok tiszteletben tar- tása alapján. A szocialista demokráciáért folytatott küzdelemben már eddig is méltó szerepet vállalt a magyar sajtó túlnyomó része, amely bátran és tisz- tító szenvedéllyel száll sík ra a szocialista humanizmu- sért, tükrözi a kommunisták és hazafiak gondjait és törekvéseit és az olvasók őszin-te tájékoztatásával állítja helyre a kommunista és a magyar sajtó beszennyezett becsületét. A nyílt és igaz tájékoztatás nélkül nem lehet őszinte bizalom a pártvezetés és a párttagság, a párt és a nép között. Ebben a teljes és őszinte tájékoztatásban a párt és a kormány számíthat a sajtó hatásos támogatására. Tévednek azok, akik a politi- kai és gazdasági hibák gyö- rkereinek, az objektív magyar valóságnak a vizsgálata he lyett a sajtót hibáztatják. A szocializmus nemzetközi ta- pasztalatai és a magyar ese-mények azokat igazolták, akik kevesellték, nem pedig azokat, akik sokallták a de- mokratizálás menetét és üte- mét. A sikeres jugoszláv—ma- gyar tárgyalások után min- den lehetőség megvan ahhoz, hogy megteremtsük a további demokratizálás poli- tikai, személyi és gazdasági ] feltételeit. A pártvezetés megerősítésével, a pártegység megszilárdításával, minden hazafias erő összefogásával birkózhatunk csak meg az előttünk álló gigászi felada- tokkal. Reméljük és hisz- szűk, hogy a mielőbb össze- s ülő Központi Vezetőség és az országgyűlés minden fele- másságnak és huzavonának véget vetve választ ad sürgető problémáinkra. " ! Tegye csak nyugodtan ! ! Cseng a telefon a szobám-ban. Mikor felveszem a ( j kagylót, férfihang jelentkez s zik, s a bemutatkozás után í ! azt kéri: mondjuk meg, sza-bad-e levenni a falról a ) i Sztálin-képeket? ! ! — Persze hogy szabad! — ! ! feleltem. — Álljon fel egy székre az elvtárs, és vegye j 1 le. \ j — Nem lehet ám — így ő j r —, pedig a folyosón is van i 1 három, meg az ebédlőben is jj i egy, de a párttitkárnő nem j I engedi levenni, mert azt i 5 mondja, nem kapott rá uta- \ I sítást. t j — Honnan beszél az elv- j 1 társ? Hol mondták, hogy j * nem szabad? — Hát... Szóval furcsa, I 1 hogy ott vannak a képek. * I Mert ugye, olyan friss sze- 5 lek fújdogálnak mindenfelé, s ' s akkor az ember felnéz a f [ falra, s mintha az a kép fi- ) t gyelmeztetőnek volna ott, * ' hogy: fogtok ti még hallgat- rni is! ! 5 — De hol van ez, elv- | társ? f I — Ne tessék haragudni, 5 ( nem mondom meg. Inkább 1 I csak tessék egy cikket írni, j [ csak úgy általában, hogy | [ szabad levenni a képeket. 1 | Előre is köszönjük szépen, , 1 Egy halk koppanás jelzi, j [ hogy a vonal túlsó végén 5 ) letették a kagylót. Ezúton | I üzenem, tehát az ismeretlen ( ! párttitkár elvtársnőnek, 5 1 hogy mindent szabad, ami ? [ a nép ügyét előbbre viszi. ] . S ha elfogad egy jó tana- | [ csőt, javaslom, nyissa ki az 1 t ablakokat, hadd frissítse fel | í ott is a levegőt az a jó tisz- jj [ fító szél. Jobb, ha kinyitja, 1 I mert ha megerősödik a szél, 1 j esetleg betöri az ablakokat. | I Faragó Zsuzsa 1 Csehszlovák tervezők érkeztek Budapestre Bartko Michal, a bratislavai tervbizottság vezetőjének vezetésével küldöttség érkezett Budapestre, hogy tanulmányozza a fővárosi tanács tervezési munkáját. A küldöttségben helyet foglalnak Prága város tervbizottsága és a csehszlovák tervhivatal képviselői is. A küldöttség egy hétig tartózkodik Budapesten, s ez alatt az idő alatt megismerkedik a magyarországi Tervhivatal felépítésével, a főváros tervezési munkájának módszereivel és kapcsolataival. A decemberi országgyűlésen megtárgyalják az új begyűjtési törvényt A Hazafias Népfront Borsod megyei bizottságának képviselőcsoportja hétfőn délután nyilvános ülést tartott. Megvitatták, milyen kérdésekben interpelláljanak az országgyűlés legközelebbi ülésén. Földvári Rudolf, a Központi Vezetőség tagja, Borsod me-gye képviselője elmondotta, hogy 16 kérdésre várnak választ a miniszterektől, így egyebek között arra, mit tett a Minisztertanács annak érdekében, hogy Borsod megye szociális, kulturális, lakás- és kommunális helyzetén mielőbb javítson. Ebben a kérdésben már egyszer interpelláltak, de azóta még semmi intézkedés sem történt. Megkérdezzük a Minisztertanácsot arról is, hogy milyen intézkedéseket kíván tenni a nagy mértékű korrupció és protekció ellen? Az országban ugyanis komoly hiányosságok vannak egyes építőanyagok és a lakások elosztásában. Javasolta: intézzenek kérdést a kormányhoz, hogyan és mikor kívánja megoldani a törvénytelenül elítélt dolgozók anyagi rehabilitálását, valamint mit akarnak tenni a vidéki értelmiségi dolgozók anyagi helyzetének megjavítására. Zsofinyecz Mihály miniszterhelyettes, a Csepel Vas- és Fémművek igazgatója az ózdi dolgozók javaslatát tolmácsolta. Választóim azzal bíztak meg: kérdezzem meg a város és a községgazdálkodási minisztert, hogy mikor adják vissza az 1952- ben törvénytelenül államosított családi házakat tulajdonosaiknak? Ezután Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Borsod megye képviselője bejelentette, hogy még decemberben összehívják az országgyűlést, amel az új begyűjtési törvényt tágyalja meg. a