Esti Hirlap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-04 / 2. szám
II. évfolyam, 2. szám. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP A Népköztársaság Elnöki Tanácsának a munkástanácsokról kiadott törvényerejű rendelete nem intézkedhetett részletesen a munkástanácsok működéséről. Több munkástanács sürgette valamilyen — legalább ideiglenes — működési szabályzat kidolgozását. Az ideiglenes működési szabályzat tervezete elkészült s azt a Csepel Vas- és Fémművek, az Egyesült Izzó, a Ganz Vagon- és Gépgyár, a Magyar Pamutipar, a Ruggyantaárugyár, két nagy építőipari vállalat munkástanácsának és a SZOT-nak képviselői, az ipari minisztériumok megbízott vezetői és több más szakértő megvitatta. A tervezet foglalkozik a munkástanácsoknak a vállalat gazdálkodásával kapcsolatos feladataival. A munkástanács köteles megőrizni és rendeltetésszerűen felhasználni a vállalat álló- és forgóeszközeit. Ezek az eszközök az egész nép tulajdonában vannak, tehát nemcsak az illető vállalat dolgozóinak tulajdona. Ebből következik, hogy a munkástanács ezekkel az eszközökkel nem rendelkezik teljesen saját elgondolásai szerint, például nem adhat el úgy gépeket, anyagokat, hogy a bevételeket szétosztják a vállalat dolgozói között. A munkástanácsnak az a feladata, hogy az üzem dolgozóinak megbízásából az egész nép érdekében használják fel ezeket az álló- és forgóeszközöket. A munkástanács felelős is ezeknek az eszközöknek felhasználásáért. A munkástanács a munkáltató szerepét tölti be. Az igazgató útján vezeti az üzemet, az igazgató hajtja végre a munkástanács határozatait. A munkástanács működésének arra kell irányulnia, hogy a vállalat minél nagyobb gazdasági eredményt érjen el, de természetesen figyelemmel kell lennie a népgazdasági érdekekre. A vállalat tervét a vállalat maga készíti, ezt a munkástanács hagyja jóvá. A terv kidolgozásában is szem előtt kell azonban tartani a népgazdasági terv egészét, a belföldi szükségletek kielégítését, az exportrendelések teljesítését. A munkástanács egyik fő teendője, hogy biztosítsa a dolgozók egyéni anyagi érdekeltségét, ezen az úton is igyekezzék ren-tábilissá tenni a vállalat működését. A munkástanács maga dolgozza ki a vállalatnál legjobbnak bizonyuló bérezési- és prémiumrendszert, de mivel a béranarchiát feltétlenül el kell kerülni, ezt a bérezési és prémiumrendszert egységes országos irányelvek keretében kell kialakítani. A gazdaságosan működő vállalatok az elért nyereség egy részét — később szabályozandó százalékos aránynak megfelelően — befizetik az államnak, másik része azonban a vállalatnál marad. A megmaradó nyereségből a vállalat dolgozói több heti fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést kapnak, a nyereség másik részét jóléti, kulturális, sportcélokra használhatják fel, s nem utolsó sorban a vállalat fejlesztésére fordítják, hogy még gazdaságosabban termelhessenek. A vállalatnál maradó nyereség felhasználásában messzemenő jogai lesznek a munkástanácsnak. A tervezet szerint az amortizáció, az értékcsökkenési leírás a vállalatnál marad. Ha a vállalat rendelkezésére álló eszközök átmenetileg nem elegendők, a banktól megfelelő fedezet mellett — hitelt kaphat. Ha a vállalat fizetési nehézségekkel küzd, a bank csak különleges feltételekkel ad hitelt: olyan intézkedéseket kell tenni a vállalatnál, hogy a hitel felhasználásával a nehézségeket leküzdjék és a hitelt is vissza tudják fizetni. Ha azonban a vállalat olyan hibásan gazdálkodik, hogy a banktól kapott szanálási hitel sem segít, a vállalat dolgozói nem kapják meg százszázalékos fizetésüket. Ilyen esetben az állam 75 százalékos bért biztosít. A teljesen fizetésképtelen vállalatok sorsáról , megszüntetéséről, átszervezéséről, más vállalatba történő beolvasztásáról — az illetékes szakminisztérium három hónapon belül köteles dönteni. A munkástanácsnak éppen ezért joga, de elsőrendű feladata is, hogy figyelemmel kísérje, ellenőrizze az igazgató, a főmérnök, a főkönyvelő és a vállalat többi vezetőjének működését, beszámoltassa őket munkájukról, a vállalat gazdaságos termelésének kérdéseiről. A munkástanács maga állapítja meg, mikor és milyen beszámolókra tart igényt. A munkástanácsnak a vállalaton belüli ellenőrzésre jogában áll külső szakértőket is igénybe venni. A vállalati mérlegbeszámolót a munkástanács hagyja jóvá. A tervezetet tárgyaló megbeszélésen nagy vita folyt, az egyes részletekben nem is alakult ki egységes állásfoglalás. Különösen a főkönyvelő felelősségéről és jogairól, az értékcsökkenési leírás felhasználásáról, a vállalat álló- és forgóeszközeivel való rendelkezésről vitatkoztak hosszasan. A tervezetet holnap, pénteken a Munkás Önkormányzatot Előkészítő Bizottság kibővített ülésén vitatják meg. it '. ÁRHIVATAL.A NYILATKOZIK Az árucikkek jórészénél az árakat a kereslet-kínálat törvényeire bízzák, de nem lesz áremelkedés ! A közvéleményt élénken foglalkoztatja az árpolitika alakulása. Legutóbb hivatalos közlemény tudtul adta az Országos Árhivatal megalakulását, amelynek feladata, hogy megrövidítse az átalakítás eddigi bürokratikus útját és egészségesebb árpolitikát hozzon létre. Csikós Nagy Béla, az Országos Árhivatal elnöke az Esti Hírlap munkatársának elmondotta, hogy az új hivatal létrejöttével mintegy 80—85 százalékkal csökken az ármegállapítással foglalkozó tisztviselők száma. Az új árpolitika lényege a bizalom — mondotta Csikós Nagy Béla — bizalom a vállalatok iránt, hogy az eddig is maguk által kikalkulált árakat életbe is léptethessék. A hatósági ármegállapítás helyét tehát hatósági árellenőrzés veszi át, kibővül a helyi tanácsok árfelügyeleti hatásköre, anélkül természetesen, hogy ezzel növelnék a tanácsi apparátust. Eddig 700 000 cikkből állt a hivatalos árjegyzék. A tervek szerint a jövőben csak az árképzés sémáját írják elő, , konkrétan csak néhány száz, Illetve a választékkal együtt néhány ezer fontos közellátási cikk és ipari alapanyag árát állapítják meg hatóságilag. Nagyszámban lesznek olyan iparcikkek, amelyeknél az áralakulást a keresletkínálatra bízzák. Ezzel elkerülhető lesz, hogy a „fix” ár reményében az állami ipar raktárra termeljen, s divatjamúlt, már nem korszerű árukat hozzon forgalomba, amelyeknek egy részét azután később, mint eladhatatlan árut le kell értékelni. Másrészt megelőzhető lesz az áruhiány, ami sokszor azért állt elő, mert az ipar a kereskedelem sürgős megrendeléseinek, az anyagi érdekeltség hiánya miatt, nem tett idejében eleget. Az árhivatal véleménye szerint a kereskedelemnek adott esetben meg kell engedni, hogy esetleg magasabb fogyasztói árral is ösztönözze az ipart a fokozott termelésre. Ez az anyagi érdekeltség végeredményben a közönséget is szolgálja, mert kiküszöböli azt a múltban gyakori visszás helyzetet, hogy az ipar egyes idénycikkekkel éppen a szezon végére jelent meg. Nem jelent-e az új árpolitika — különös tekintettel a mostani áruhiányra — bizonyos áremelkedést? Csikós Nagy Béla véleménye szerint nem. Az új árpolitikát ugyanis nem most azonnal akarják bevezet- ni. Először az állami iparnak engedélyeznék, az új cikkek önálló vállalati kalkulációja alapján, az ármegállapítást. Ez a bürokráciát, is csökken- tené. Az ármegállapítás szabadabb formáit csak akkor vezetik be, amikor már a termelés normalizálódott és így a rendszeresen keletkező árualap és vásárlási alap egyensúlya is biztosítva van. Nem kell tehát áremelkedéstől tartani. Ezek a javaslatok rövidesen a Minisztertanács elé kerülnek. A Minisztertanács jóváhagyásától függően lépnek életbe az árpolitika új alapelvei és alakul ki véglegesen az Országos Árhivatal szerepe. ______________L. L. 1951. január 4. péntek Baranya megyében a korábbi években 225 községnek volt saját erdeje, amelyekből minden esztendőben elegendő tűzifához jutottak a dolgozó parasztok. 1951-ben és 1952-ben ezeket az erdőket állami kezelésbe vették, s azóta lényegesen kevesebb tűzifát kaptak az erdőbirtokosságok. A baranyai dolgozó parasztok most kérik: adják vissza régi erdeiket. A megyei tanács erdészeti felügyelősége megtárgyalta ezt akérdést a dolgozó parasztokkal. A 225 erdőbirtokosság közül mindössze három határozott úgy, hogy nem kéri vissza az erdőket. A megyei tanács már továbbította a baranyai dolgozó parasztok kívánságát az országos erdészeti főigazgatóságihoz. Főszerkesztő: Baló László. Szerkesztőség: Budapest. Vili. Rökk Szilárd utca 6 Telefon: 130—460 eladja a Kossuth Könyv- és Lapkiadó Vállalat Budapest. V., Vörösmarty, tér 4. Budapesti lapnyomda Vili Rökk Szilárd utca 0. Apróhirdetések Vizsgázott fűtőt állandóra felveszünk: Szellőző Művek, Budapest, XI. ker., Gya-pót u. 1. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. Vennek kombináltszobát (darabonként is) vagy dióhálót. 426 —639 (kilenctől négegig). Ablak-ajtó légelzárás, tüzelőanyag megtakarítás, melegebb otthon, huzatmentes munkahely közületeknek is Briegen XIII., Katona J. u. 39. 115— 550. Nylon esőkabát készítés, javítás, nyomtalanul, Zsadányi Géza. VI., Révay u. 10. I. 16. 127—013. Vennék összekötőszőnyeget, jó áron. Lehet sérült is. Telefon: 226—052. de. 8— 10. du. 2—4-ig. Elcserélném Belgrád rakparti kétszoba, hallos, összkomfortos, főbérleti lakásomat hasonló egyszobásra. Telefon: 226— 421. Király. Állandó munkára vidékre komoly kőfaragót keresek, aki minden műkőmunkához ért. Cím: özv. Gulyás Józsefné, Kiskunhalas. Fazekas Gábor u. 4 .___________ Zongorát, pianinót, lehet sérült is, keresek megvételre. Készpénzért. 221 —138. öröklakást keresek,, beköltözhetőt, egy, vagy kétszobásat, lehetőleg közn. fűtéssel. . Telefon: Háromszáz, ötvenegy-nyolcszáz- hatvanhárom. Este 6— 1 11-ig. ,_______________ Eladó két egyszemélyes rekamier, kerekasztal, dohányzós asztal, fotelek,jég,szekrény, samottgyűrűs vaskályha. Tele- fon: 352—891. Különbejáratú albérleti bútorozott szo■ ba dolgozónak, egyetemi hallgatónak azonnalra kiadó. Megtekinthető: 9-től este 8-ig. II.. Szász Károly u. 5. I. 8. Beszakadt bőrei pőjét stoppolás helyett I vulkanizáltassa. Leonín krt 106. alatt. Viselésnél láthatatlan. Személygépkocsihoz csukott utánfutót keres megvételre a Gyomai Háziipari Szövetkezet. Bútorozott utcai szoba Baross utcánál szolid, magányos nőnek kiadó. 142 —144. Kálvin tér környékén személyautónak garázst keresek. Közvetítőt díjazom. 384 — , 508. Egy 150 literes csörvés, gőznyomású kaszánt megvételre keres ! Fiskola. Telefon: 159 — 561 Figyelem! Asztalosokat, festő és mázolókat azonnali belépésre keres. Kiállításokat Kivitelező Ipari Vállalat, Gyáli út 3/b. István-kórház mellett.) összement kötött holmiját divatossá átalakítom. V., Kitti Éva VI., Rózsa u. 48. Zongora, hangszer vételnél, eladásnál sokat megtakaríthat REMÉNYI hangszerkészítő pártatlan szakbírálatával. Megbeszélés telefonon 223 — 715. 56-os 250-es Jáva sürgősen eladó. Szentendre, Szőlőhegy út 1. Lehetőleg képzőművészet területén jártas szervezőket felveszünk. Szemléltető oktatás. Rudas László utca 49. szám. Eladó villaszerű családi ház (cserelakással) szoba, konyha, kamra, csukott veranda, 400 négyszögöles termő gyümölcsösben Gyomron, a vasútállomás mellett, NBp-től 25 km.) Levélcím: Bp. Selmeci u. 15. 1. 13. Telefon: 258—624. Nagy ismerettséggel, alapvető műszaki tudással rendelkező, műszeriparban és fii nommechanikában jártas üzletszerzőt keres finommechanikai gyár. A pályázatokat kérjük a Magyar Hirdetőnél „Fil nommechanika” jeli- igére leadni. ________ Dunyhát, párnát vennék. Telefon: 342 -686. Albérlőt keresek * belvárosi lóforgalmú helyen levő üzletbe, ötödik kerületi iparigazolvánnyal rendelkezőt. Telefon 4 órától 7-ig 228 — 569 számon. Balaton partján vennék kis nyaralót, esetleg telket. 354— 320. Rongyszőnyegek színes szövetből és 1 filcből kaphatók. Bérmunkát vállalok. Háziiparos, XI., Zsombolyai u. 8. Tel.: 458 — 1 288. A Sport Lap- és Könyvkiadó Vállalat igazgatója felhívja azokat a dolgozókat, akik eddig munkahelyükön nem jelent- Ikeztek, vagy jelenleg munkahelyükről igazolatlanul távol van annak, hogy legkésőbb 1957. január 5-ig a vállalat központjában (Budapest, V., Hold u. 1., II. em.) munkára jelentkezzenek. Akik a fenti időpontig nem jelentkeznek, azoknak munkaviszonyát megszűntnek tekintjük. (*A kilépés időpontjának a legutolsó munkában eltöltött napot tekintjük.) Budai erkélyes, központi fűtéses, garzon lakásomat megegyezéssel elcserélem 2 szobás vagy 2 szoba hallos összkomfortos lakásra. 354—820. Zongorát, esetleg egy jó pianinót vennék! Értesítést telefonon, 112—325. Dolgozók, jelentkezzetek bányamunkára! A szénbányaüzemek felhívnak minden dolgozót, jelentkezzenek bányamunkára, elsősorban azokat hívjuk, akik már dolgoztak szénbányában. Felvételt nyerhetnek azok is, akik bányamunkán még nem dolgoztak. Nyugdíjas bányászok teljes nyugdíjuk megtartása mellett jöhetnek bányamunkára. A bányászok kiemelt bérezést, hűségjutalmat, a nős és családfenntartók pedig ingyen illetményszenet is kapnak. A földalatti dalfiának át Itt is szakmánpibéra az alábbi: Vájárok havi 2400 Ft. Csapatcsillések havi 2000 Ft. Szállító csillések havi 1600 Ft. A keresetek a teljesítményektől függően emelkednek. A bányaüzemek környékérő a bányászokat munkahelyeikre és visszaszállítjuk, a távoli dolgozók számára ingyenes szálláshelyet és kedvezményes, napi háromszori bányászkosztot biztosítunk. Jelentkezni lehet egyénileg vagy csoportosan a bányaüzemek munkástanácsainál. Budapestről jelentkezők számára felvilágosítást ad a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium Munkaügyi Osztálya (Budapest, V., Markó utca 16. TV. emelet 430. Telefon: 121—213.) A MAGYAR NÉPHADSEREG SZÍNHÁZA Budapest, XIII., Pannónia utca 1. sz. MŰSOR 1957. január 5-től, február 3-ig: 5. JANUÁR szombat d.u.2 óra A MAKRANCOS HÖLGY 6.vasárnap d.e.Vall (Shakespeare) A MAKRANCOS HÖLGY 12.szombat d. u.2 óra (Shakespeare) A MAKRANCOS HÖLGY 13.vasaim apd.e.Vall (Shakespeare) A NÉMA LEVENTE (Keltai Jenő) 13.vasárnap d.u.2 óra A MAKRANCOS HÖLGY 19.szombat d.u.2 óra (Shakespeare) ANTIGONE (J. Anouilh) 20.vasárnap d.e.Vall A NÉMA LEVENTE (Keltai Jenő) 20.vasárnap d.u.2 óra A MAKRANCOS HÖLGY 26.szombat d.u.2 óra (Shakespeare) A MAKRANCOS HÖLGY 27 vasárnap d.e Vili (Shakespeare) ANTIGONE (J. Anouilh) 27.vasárnap d. il2 óra A MAKRANCOS HÖLGY FEBRUÁR szombat d.u.2 óra (Shakespeare) HAJNALBAN DÉLBEN. ESTE 3.vasárnap d.e.Vili (Nicodémi) HAJNALBAN. DÉLBEN. ESTE 3.vasárnap d.u.2 óra ( Nicodémi) MAKRANCOS HÖLGY (Shakespeare)