Esti Hirlap, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-08 / 105. szám

Amikor Hamlet szteppel... Sir Laurence Olivier legújabb szerepében, John Osborne da­rabjában, énekel, sőt sztepp­táncot is jár. Az angol lapok szerint olyan kiválóan mutat­kozott be e szerepében is, hogy legszívesebben minden va­rietéigazgató szerződtetné. ^/Ka haU&tiak □ NÉMETH LÁSZLÓ „Vil­lámfénynél“ című színműve hangzott el az este a rádióban. A darabot annak idején a Nemzeti Színház kamaraszín­háza játszotta igen nagy siker­rel és jó másfél évtizeddel ez­előtt adták utoljára. A rádió­változat is, kiválóan sikerült. Tolnay Klári és Szakáts Mik­lós nemes m­űvészete avatta még nagyobb eseménnyé az adást, amelyben igen jól ját­szott Kovács Károly is. Talán Várady Hédy adhatott volna többet „főjegyző apja véré­ből(K) □ A FILMVILÁGBAN nap visszhangja van annak a hír­nek, hogy az Egyesült Államok illetékes hatóságai egyelőre nem engedélyezik Gérard Phi­lipe, a világhírű francia film­színész beutazását. □ KERESZTESSY MÁRIÁ­VAL beszélgettünk: „Legköze­lebb külvárosi édesanyát ját­szom a »Szivárvány Angyal­földön« című, készülő új ma­gyar filmben. A József Attila Színházban a soron következő újdonságban: Anouilh »Rande­vú Párizs mellett« című víg­játékában próbálok egy szere­pet, ezenfelül a rádióban ké­szül rólam hangfelvétel: Ady-, Kosztolányi- és Heltai-sanzo­­nokkal. Szeptemberben egy ut­cai baleset következtében el­tört az álkapcsom. Végre ösz­­szeforrt és most már semmi akadálya színházi tevékenysé­gemnek.“ □ GARAY GYÖRGY hege­dűművész telefonálja Bulgá­riából az Esti Hírlapnak: „Az első hangversenyem Russe-ben volt, a bolgár filharmonikusok kíséretével és Russian Raj ve­zénylésével. Mendelssohn és Csajkovszkij művei szerepel­tek a műsoron. A második hangversenyt április 27-én Szófiában adtam, ezt a bolgár rádió is sugározta. Következő állomásaim Plovdiv, Várna és Burgas; ez a három koncer­tem szólóest lesz. Utolsó kon­certemet május 8-án, Szófiá­ban adom. A bolgár rádió köz­ben magnetofonszalagra veszi fel tolm­ácsolásomban Men­delssohn ,Concert‘jét, Bartók ,Magyar népdalok­, Dohnányi ,Ruralia Hungarica' és Kókay ,Verbunkos' című művét.“ □ ARTHUR MILLER, a vi­lághírű amerikai drámaíró és az amerikai kulturális élet 150 más, neves személyisége nyi­latkozatot írt alá, amelyben a szabadság elvének megsértésé­vel vádol egy katolikus csopor­tot. Ez a csoport azzal az ürüggyel, hogy „tisztességes irodalomért” harcol, feketelis­tákat készít az olyan irodalmi művekről, amelyek szerinte „nem valók katolikus fiatalok kezébe”, s bojkottot szervez az ilyen művek ellen. Feketelis­tán szerepel a többi között He­mingway és Faulkner több műve is. □ A NÉMA­FILM első, pá­ratlan népszerűségű férfi­sztárja, Waldemar P­y­lander most negyven éve, hogy meg­halt. Egyszer eljött Magyaror­szágra is, és a Royal Orfeum színpadán fehér bricseszben, lovaglópálcával énekelt. Nem volt sikere. □ A JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZBAN kedves háziün­nepség volt abból az alkalom­ból hogy az együttes művé­sze, Turgonyi Pál — megháza­sodott. HEGYESHALOMTÓL —BUDAPESTIG rf)(íf SzimpLy újktttkt&L, tájvcML fa­­lu/zsikáwl kzízélítek az céd­oini QlffiL fxjijAtijcs nwnfazei — itt­tőit . Úttörők köszöntik Hegyes­halmon, a határon, világotjárt művészeinket, az Állami Népi Együttes hazatért táncosait és zenészeit. Megható kép. Tizen­hat hét után újra itthon! Laczkó Máriának gratulá­lunk először, a párizsi me­nyecskének. Mi is lehetne más az ő legnagyobb élménye, mint a párizsi Szerelmek-szigetén tartott lakodalom. Kitűnően sikerült az esküvői mulatság. Dicséri Ingrid Bergmannt, az esküvői tanút, aki roppant sze­rény és közvetlen. Ripka Ili az utolsó és egyik legforróbb si­kerű szereplésükről, a strass­­bourgi előadásról beszél. Fél­tek a fellépéstől, hiszen dél­előtt a városban sétálva nem­csak jóindulatú megjegyzése­ket hallhattak művészeink. Sok magyar volt az előadáson, de botrány helyett fergeteges sikerben volt részünk: az üve­ges tánctól kezdve valamennyi számot ismételni kellett, a műsorzáró Ecseri lakodalmast pedig kétszer is megújráztat­­ták. Gulyás László zeneszerzőnek, a zenekar művészeti vezetőjé­nek ez volt az első franciaor­szági vendégszereplése. „Igye­keztem minél többet megis­merni a párizsi zeneéletből — mondja — elsősorban a modern francia muzsikából. Különösen a tánccal kapcsolatos zenei mű­fajokból. Sikerünk? Megálla­podtunk a Vox amerikai hang­lemezgyártó vállalattal több lemezfelvételre. Bartók népszerűsége Párizsban Baross Gábor is zenei élmé­nyeiről beszél elsősorban. Az a megfigyelése, hogy a modern művek közül Debussyn és Ra­velen kívül jó­részt csak Bartó­kot hallhatni, az ő alkotásai nem hiányozhatnak egyetlen modern hangversenyről sem. A hanglemezgyártás rendkívül bő termésű és igen választékos, de méregdrágák a lemezek. Az együttes sikerének jellemzéséül elmondotta, hogy az eddigi nyolcvan párizsi előadás mindig telt házak előtt futott, míg Zizi Jeanmarie, a Folies Bergeres közkedvelt dizőze, csak három hétre kapott közönséget új mű­sorára és csak az első tíz na­pon volt telt ház. Párizsban „ugrott be” az együttes produkciójába Szöl­­lőssy Ágnes, a volt Fővárosi Vígszínház koreográfusa, aki egy szerződést késett le a francia fővárosban. Így „ug­rott be” az egyik táncosnő he­lyére, s tanulta meg három nap alatt a négy műsorszámot, amellyel az együttes ideigle­nes tagjaként szerepelt. A francia közönség ismerte már Szobek Mártát,­­az énekes szólistát, kinek még 1955-ben­­ felvett hanglemezeit kellett több ízben is dedikálnia. Horváth Vince, az együttes szcenikai vezetője, az Elysée Theatre igen modern színpad­technikai megoldásairól be­szél: a korszerű világítóberen­dezésről, a nagyszerű és kész­­séges műszaki gárdáról, s a gombnyomásra működtethető orchesterről, amint negyven másodperc alatt alakítja át koncertteremmé a színházat. Este fél kilenckor hagyja el az utolsó autóbusz az ország­határt. Vidám és boldog a kis társaság, ízlett a magyar föl­dön elfogyasztott első barack­­pálinka, s minden kilométer­rel közelebb van Budapest. Népdaloktól hangos a hatal­mas autóbusz, és a nótázás szünetében kifogyhatatlanul árad a sok-sok élmény. Marcelle Marceau Budapestre jön Rábai Miklóssal, az együttes Kossuth-díjas koreográfuséval beszélgetünk. Elmondja, hogy ez a harmadik nyugat-európai vendégszereplés állította az eddigi legnagyobb erőpróba elé az együttes tagjait. Igen ne­héz feltételek között kellett is­mét vizsgázniok. Az erőpróbát kiállták. Bizonyítja ezt az is, hogy a párizsi Academie de Dance kitüntető oklevelet ado­mányozott az együttesnek, amelyet Serge Lijar, ír párizsi Nagyopera koreográfusa nyúj­tott át. Nagy elismeréssel nyi­latkozott a magyarok produk­ciójáról Kurt Joss közismert mozgásművész. Találkoztak Marcelle Marceau-val, a ma élő legnagyobb pantomim mű­vésszel aki megígérte, hogy az együtteséről készült vala­mennyi filmet megküldi Buda­pestre, ahova az év végén kí­nai, szovjetunióbeli és lengyel­­országi turnéja után ellátogat. Együttesünk pedig valameny­­nyi, róluk készült táncfilmet utánaküldi Dél-Amerikába, ahol jelenleg turnézik a pan­tomim társulat. Rábai Mik­lóst egyébként meghívták a jú­lius 26-tól augusztus 4-ig Aix­les-Bains-ben rendezendő ko­reográfus kongresszusra, a táncegyüttest pedig a szeptem­berben tartandó lausanne-i balettfesztiválra, melyen Ame­rika és Európa legkiválóbb balett-együttesei vesznek részt. Éjfél. A pilisi dombok mö­gül előbukkan Budapest. Né­hány perc, s a bécsi autóbusz begördül az együttes kivilágí­tott székháza elé. Hazaértek: Csizmadia György Különtudósítónk jelenti Cannes-ból: A „Két vallomás“ bemtatója után... Tegnap, május 6-án mutat­tuk be Cannes-ban a Két val­lomás című magyar filmet, Hámos György és Keleti Már­ton alkotását. Aggódtunk amiatt, hogy kedvezőtlen ter­minust kaptunk, minthogy a filmet délelőtt fél tizenkettő­kor és délután három órakor vetítették. Cannes-ban az em­berek későn kelnek és a dél­előtti vetítések alkalmával bizony meglehetősen üresen tátong a Fesztivál Palota gyö­nyörű vetítőterme. Nem vélet­len, hogy a reggeli vetítések idejét — amelyet eredetileg fél tizenegyben állapítottak meg — később áttették fél ti­zenkettőre. Ám a reggeli órák­ban máris nagy érdeklődés volt a film iránt: a magyar delegáció tagjainak háromszor kellett felmenniök a fesztivál­­bizottsághoz, hogy még több és több jegyet kérjenek az ér­deklődők számára. A közönség érdeklődéssel fi­gyelte a filmet és jól reagált azoknál a jeleneteknél, ame­lyeket mi is a leghatásosab­baknak tartottunk. A vetítés után körülvették Törőcsik Marit és Keleti Már­tont, gratuláltak az emberi és megható filmhez. Törőcsik Marit a fotóriporterek hada vette körül és sok autogram­kérő. Olyan nagy tolongás volt a fiatal színésznő körül, hogy végül valósággal ki kel­lett szabadítani a bolyból, s rendőrök kísérték a hotel be­járatáig. Ma a francia tele­vízió készít róla felvételt. Nagy izgalommal várjuk a francia sajtó mai számában megjelenő kritikát, mert a különböző elismerő vélemé­nyek mellett hallottuk azt a bírálatot is, hogy a film sokban hasonlít a francia özönvíz előtthöz. Most tehát minden azon múlik, mennyire érzik meg a francia újságírók azt, hogy a mi filmünk, bár témá­jában hasonlít a franciához, ám feldolgozásban más utat követ. A France Soir című, másfélmillió példányban meg­jelenő francia esti lap Törőcsik Mariról tegnap képet közölt, amely alá ezt írta: „a magyar Brigitte Bardot”.­­ Az esti órákban Maria Schell (nyugatnémet) új filmje­­— mely Gerhardt Hauptman mű­ve alapján készült — került be­­mutatásra. A film színes, de nem közelíti meg azokat a ki­váló filmeket, amelyekkel a művésznő az utóbbi időben híressé vált. Nagyon érdekes volt azonban ezt a nagy mű­vésznőt — aki mostanában né­met, olasz és francia filmekben játszott — parasztszerepben látni. A film három kitűnő szí­nész játékára épül, elsősorban Maria Schellre és a vendég­ként Németországból itt filme­ző Raf Vallonere és Leopold Ribertire. A bemutatón megjelent fő­szereplőket melegen üdvözöl­ték. Maria Schell gyönyörű fe­hér estélyi ruhában szinte el­képzelhetetlenné tette, hogy azonos a filmben szereplő me­zítlábas, copfos, fejkendős pa­rasztleánnyal. A mai nap műsorán egy olasz film, a Guendalina és este az Emberek a rizsföldekről című japán film szerepel. Palócz Éva Törőcsik Marinak honvágya van... Ma reggel telefonon beszél­tünk Törőcsik Marival is. Ezt mondta, kissé álmosan, fárad­tan a tegnapi izgalmaktól: — Mit is mondjak? Nem szeretek beszélni. Egy kicsit távol esik tőlem ez a világ. Idegen nekem. — A „Két vallomás” bemu­tatója után alig mertem kijön­ni, mert féltem. Ám nagyon örültem, amikor az emberek körülvettek. Két nagy élmé­nyem volt. Az egyik: nagyon tetszett az „s Akinek meg kell halnia” című francia film. Ma­ria Schell játékától pedig el vagyok ragadtatva. — Bemutatják a Don Quijo­­tét, ezt nagyon várom én is, szeretném megnézni, bár azt hiszem, már akkor nem le­szünk itt. Cserkaszovot sze­mélyesen is megismertem. — Érdekes itt, de már hon­vágyam van. RÁDIÓMŰSOR V/WVA//v\Aó\VWV\ V/Vv V^VWAVW Kedd, május 7. KOSSUTH: 15.00: Sakk. — 15.10: Magyar nóták. — 16.00: Hírek. — 16.10: Igor és társai. Hang­játék Ma­karenko regén­ye nyomán. — 16.50: Ír zene. — 17.15: Riport. — 17.30: Szív küldi. — 18.00: Hí­rek. — 18.10: Véleményt kérünk... — 18.30: Slágerek. — 18.45: Nyugdíjkérdések­ről. — 19.00: Keringik. — 19.25: A lakbér. Nisics tragikomédiája. — 19.54: Mese. — 20.00: Esti krónika. — 20.20: Tánczene. — 21.00: Goda Gábor és néhány írása mikrofon e­lőtt. — 21.25: Bächer Mihály Zongoraestje. (A szünetben 22.00­ órakor. Hírek.) — 22.47: A kerék­páros versenyről. — 22.57: Ré­gi magyar operettekből. — 22.52: Zenekari hangverseny. — 0.42: Hírek. PETŐFI; 15.00: Kamarazene. — 15.35: Könnyű zene. — 15.50: Nemzet­közi kérdések. — 16.00: Részle­tek Puccini Manon Lescaut című operájából. — 16.45: A debrece­ni Tóth Árpád-múzeumról. — 17.00: Daloló városok. — 17.30: Rádióegyetem. — 18.00: Fúvós­zene. — 18.30: Kamarazene. — 19.00: Hírek. — 19.05: Orosz nyelvtanfolyam. — 19.15: Nép­művészek műsora. — 19.45: A kát hajógyár exportjáról. (Dej és óbudai Hajó.) — 20.00: Tánc­dalok. — 20.20: A szovjet—ma­gyar diplomáciai kapcsolatok tör­ténetéről. — 20.40: Madrigálok. — 21.00: Hírek. — 21.05: Ope­rett- és filmzene. — 21.40: Svéd költők. — 22.00: Népek dalai.­­ 22.30: Donizetti „Don Pasquale" című operájából. Szerda, május 8. KOSSUTH: 6.30—7.59: Zene. — 8.10: Ope­rarészletek. — 9.00: Rádióegye­tem. — 9.30: Klarinét és cimba­lomszólók. — 10.00: Hírek. — 10.10: Mese. — 10.30: Karácsony Charlestonban. Nyíri Tibor rádió­­szatirája. — 11.38: Dalok, hang­szerszólók. — 12.00: Hírek. — 12.10: Tánczene. — 13.00: Lá­nyok, asszonyok. — 13.10: Ope­rettrészletek. — 13.40: Bessenyei Ferenc felolvas Veres Péter Új regényéből. — 14.10: Cigányzene. — 14.45: Orosz nyelvtanfolyam. PETŐFI; 6.00—8.00: Zene. — 14.00: Hí­rek. — 14.20: Ifjúsági műsor. — 14.40: Zenekari hangverseny. □ GYEREKEK! A távbeszélő mesemondó (427—960) műsora 8-án, szerdán: A baltából főtt kása. Orosz népmese. (Elmond­ja: Komlós Juci.) AZ MSkba JELENTI AihiiiiiiiiiiiiiiminiiiiiiiimiiiiiiiiiuuiiiiuiiuuiiuuuuiiuiiiiiiiiiiiiiuuB Az európai általános gazda­sági együttműködésre vonatko­zó szovjet javaslatot Magyar­­ország 4S támogatja az ENSZ gazdasági bizottságának Genf­­ben tartott 12. ülésszakán. TÖBB MINT SZÁZ ÖZVE­GYE és kétszáz gyermeke si­ratja a mintegy százéves korá­­­­ban most elhunyt Óba Alá­­j­deszida Odzsidzsigogun nigé­riai királyt, aki 1897 óta ural­kodott tartományában. Sörblokkokat lopott és ba­rátai között értékesítette Sár­kány Tibor, a dunapentelei Aranycsillag Étterem csaposa. Őrizetbe vették. „FINOM HÖLGYSZIVAROK“ gyártását kezdte meg a hollan­diai Vaenend városka szivar­gyára. A cél: elterjeszteni a szivarozást a nők körében. Száztízezer bárány született 1957. első negyedévében a kö­zös gazdaságokban. Egyes gaz­daságok fejlett juhászattal ren­delkeznek, s mellék­üzem­­ágaikban feldolgozzák a juh­­tejet sajtnak és túrónak. LUDREAU FŐMÉRNÖK az újságíróknak beszámolt arról, hogy Párizsnak évtizedek mu­lasztását kell jóvátennie. A francia, fővárosnak legalább a felét korszerűsíteni kell, és mintegy ezer hektáron kell el­tüntetni a nyomortanyákat. Olyan városrészek ezek, ame­lyeket az egymást követő tör­vények már 1893 óta lakhatat­lannak, egészségtelennek, ve­szélyesnek nyilvánítottak — mondotta feltűnést keltő be­számolójában a főmérnök. NAPTÁR Május 8. szerda, Mihály napja. A Nap kél 4.15, nyugszik 19.04 órakor. A Hold kél 12.45, nyug­szik 1.08 órakor. Pesti idegenvezető Ö­nök bizonyára már szép hazájukban értesültek róla — igen tisztelt vendé­geink —, hogy nálunk a borravaló, mint olyan, teljes­séggel megszűnt. Hogy ez he­lyes-e, afelett vitázni immár céltalan és meddő szófecsérlés, így döntöttünk, álláspontunk­ végleges és megmásíthatatlan. Az élet azonban sokrétű. S amiközben önök Budapestet járják, találnak olyan jelensé­geket, amik együttvéve borra­valók előfordulásának látsza­tát keltik. Időnkint és helyen­­kint esnek ugyanis bizonyos juttatások, ám ezek ősi nép­szokásból eredő, szórványos és tájjellegű maradványok, amik semmiképp sem tévesztendők össze. A borbélynál például látni fogják, hogy a vendég vissza­kap 40 fillért és helyette egy forintot ad. Felületes szemlélő könnyen borravalónak nézhe­ti ezt a merőben váltási mozza­natot, pedig csak arról van szó, hogy a borbély arra érde-­­­mes vendégtől indokolt eset­ben elfogad habozási többletet, fenési százalékot, nemkülön­ben úgynevezett sercegési rá­­pénzt. Női fodrásznál tartós dauerfillér és szárítási búza­­átalány gilt. Éttermekben, a visszajáró apró­­ fizetőnél mint „csak-hagyja-többlet“ és „oda-se-neki“ fejpénz marad. (Lásd: több is veszett Mohács­nál.) Általában ismeretlen a borravaló, mint olyan fürdőink­ben is. Tájankint esnek le bi­zonyos érmék, ezek jobbadán szóra sem érdemes dolgok, mint például a masszírozónak evőpénz és izom­dohány. Esz­presszóban ismert a blokk-alá­tét és a mindent-bele forint. Szerelőnek háznál végzett munkáért létradíj, vízcsap­­szerelőnek csöpögősz­ázalék­­százalék. A színházi e mfiatár díjtalan, legfeljebb kikészíté­si gyárdíj fordul elő. Persze vannak magasabb szinten is ősi népszokások, borítékpénz, ben­­ne­ vagyok és egyéb veszélyes­ségi százalék, amelyek elfoga­dása módfelett veszélyes. Miután azonban önök ven­dégek, tiszteletben tartják ho­ni szokásaikat, önök tehát, amikor adnak, nevezzék csak nyugodtan saját nyelvükön és saját nevén a gyermeket — borravalónak, ki. A Dunai Vasmű öntödéjében hétfőn avatták fel az ötödik újjáalakított üzemi étkezdék. Dunapentelén 600 ezer forintot fordítottak már az étkezdék rendbehozatalára, korszerűsí­­tésére. Fürdők, mosdók és öl­tözők bővítése, rendbehozása félmillió forintba kerül. ÚJ RAKÉTAMEGHAJTÁSI RENDSZEREN dolgoznak az amerikai tudósok — jeleníti a Wall Street Journal tegnapi száma —, amely lehetővé te­szi, hogy tíz éven belül raké­tát lehessen a Marsiba küldeni. Mustra és borra megkezdték a szerződések kötését a bor­forgalmi vállalatok. Pest me­gyében tízezer hektoliterre, To­kaj környékén hatezer, a Ba­dacsony vidékén 6500, Csong­­rád megyében 5000 és Kecske­mét határában tizenkétezer hektoliter mustra és borra kö­töttek megállapodást az elmúlt két hét alatt. EMLÉKÜNNEPSÉGET TAR­TOTTAK a franciaországi Sa­­int-Mandé egyik emlékművé­nek maradványainál, amelyet 1942-ben a németek rombol­tak le. Az emlékmű azt hir­dette, hogy 1927 májusában két francia repülő, Nungesser és Coli, indult el a „Fehér Madár” nevű repülőgépen, hogy megkísérelje leszállás nélkül átrepülni az óceánt. Gé­pü­k nyomtalanul eltűnt az óceán fölött. Az ásványvízgyártásban nagy a pezsgés. A Fővárosi Ásványvíz Üzem átvette a Kőbányai Sörgyár szörprész­legét. A tervek szerint fokoz­zák a málna-, citrom-, meggy­szörp és kambi gyártását. Évek óta szünetel a népszerű har­matvíz gyártása, ez az idén nyáron újból megkezdődik.. MÁJUS HAVA A meteorológiában Nem halnak meg már a nagy sza­vak. Mert ott, mint látjuk mostanában Összehordanak hetet-havat. Ma hó is volt már és ha netán Havazás után elkezd fagyni. A Jégrevűt a Nagycirkuszban igazi jéggel lehet adni. Hidvéghy Ferenc A NEMZETKÖZI SZEMLE MÁJUSI SZÁMA az „Irodalmi Újság” című Palmiro Togliatti­­cikk teljes szövegét közli. A lap új száma részleteket kö­zöl Jerzy Morawski beszédé­ből, melyben a Lengyel Szo­cialista Ifjúsági Szövetség je­­lenlegi feladatait fejtegeti. Is­merteti a lap a ,­U. S. News & World Report“ című reakciós amerikai hetilap egy érdekes cikkét, mely a brit birodalom hanyatlásának és bukásának jelenségeivel, valamint a jelen­ségek következményeivel fog­lalkozik. Több más érdekes cikk egészíti ki a lap tartalmát. A franciaországi Reims váro­sában megtartott községtanácsi választásokon — a szavazatok 29,2 százalékának elnyerésével — a legtöbb mandátumot a kommunista lista nyerte. VIGYÁZZUNK A VILÁGÍ­TÓ SZÁMLAPÚ ÓRÁKKAL! Az angol órakészítők meg­erősítették azt „az orvosi vé­­leményt, hogy * a foszforesz­­káló számlappal készített órák káros sugarakat bocsá­tanak ki magukból. Ha az óra üvege eltörik, ne használják az órát, amíg újabb üveg nem ke­rül rá! Különösen gyermekeket ne engedjünk ilyen órákkal a karjukon aludni — állapítja meg az angol aranyművesek hivatalos lapja. Drótféreg nagymérvű kárté­tele tapasztalható az ország egyes részein. Helyenként 400 kártevőt is találtak egy négy­zetméteren. Ahol drótféreg mutatkozik, a kukoricavetése­ket holdanként 30—35 kiló Ag­­ritoxszal kell beporozni, és azt boronálással a talajba juttatni. AZ ÁLLATOK ÖRÖKLÖTT TULAJDONSÁGAIT sikerült megváltoztatniuk Courrier, Be­noit, Lerci és Vendredli francia kutatóknak — szenzációs kísér­leteikkel. Az elmúlt év júniu­sától kezdve 12 tucat pekingi kacsába más kacsafajtákból — a khaki és Campbel nevű faj­tából — kivont úgynevezett de­­soxyribonucleus-savat fecsken­deztek. Egy hónap múlva a pe­kingi kacsák súlya, fejformája, járása, tollazatuk színe stb. tel­jesen megváltozott. Az új eljá­rás forradalmasíthatja az állat­­tenyésztést. A 9-es jelzésű autóbusz május 8-tól a Barcas utca holyett mind­két irányban a régi­ útvonalon, a Karácsony Sándor utcán, a Jó­zsef utcán, Sándor utcán közle­kedik.

Next