Esti Hirlap, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-01 / 126. szám

II. "évfolyam, 126. szám 1957. június 1. szombat­­ra 60 fillér F ÍJ b G E T L F N 'Ml L I T I K A í NAPILAP Megnyílt az Ipari Vásár 29000 diák érettségizik ! Ma délig nincs ötös a lottón: 4 millió 330 ezer forint nyeremény Realitás Selwyn Lloyd angol külügy­miniszter tegnap bejelentette, hogy Anglia enyhíti a Kínai Népköztársasággal folytatott kereskedelem korlátozásait. Ez gyakorlatilag annyit je­lent, hogy az angol ipar ezen­túl szabadon exportálhat a kí­nai piacra. Kétszáz fajta áru­cikket, például bizonyos szer­számgépeket, villamosmotoro­kat, traktorokat, mozdonyokat, vegyicikkeket, különféle tudo­mányos műszereket. Az angol döntéssel súlyos csapás érte a nyugati embar­gópolitikát, amely jellegzete­sen a hidegháború terméke. 1948-ban alkalmazták először gazdasági megkülönböztetése­ket a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal szemben. Há­rom évvel később ezt annyira megszigorították, hogy a hír­hedt Battle-féle listára majd­nem százezer árucikk került rá. A Kínai Népköztársaság­gal szemben 1951 májusában még szigorúbb embargóhoz fo­lyamodtak, az amerikaiak szinte teljes blokádot erősza­koltak ki az ENSZ-közgyűlé­­sen. Igaz, a többi szocialista országokkal szemben a rend­szabályokat kénytelenek vol­tak többször is enyhíteni, de Kína esetében makacsul tar­tották magukat. Ahogy azonban sűrűsödtek nyugaton a gazdasági nehézsé­gek, úgy nőtt és nőtt az ér­deklődés a 600 millió fogyasz­tót jelentő, értékes kincsek­kel rendelkező kínai piac iránt. Japán például 1952-ben jóformán semmit sem expor­tált a kínai szárazföldre, de az elmúlt évben már huszon­ötmillió angol fontra nőtt kí­nai kereskedelme. Nyugat-Né­­metországé négy év alatt ti­­zennégyszeresére emelkedett. Az angol—kínai kereskedelem is növekedett, összege jelenleg tízmillió font. Persze ez mesz­­sze van még a lehetőségektől; pekingi vélemények szerint a forgalom elérhetné a jelenle­ginek harmincszorosát, tehát a háromszázmillió fontot. En­nek a fejlődésnek állta útját az embargó. Párizsban, a CHINCOM, a kínai bizottság ülésén napo­kon át folytak a viták. Az amerikai küldöttek egyenesen zsarolóan léptek fel és a pénz­ügyi segítség megvonásával fenyegették szövetségeseiket, ha „engedékenyek“ lesznek. Úgy látszik azonban, a kínai piac csábító ereje még a fel­emelt amerikai mutatóujjnál is erősebb volt. Nagy-Britan­­nia elhatározta, hogy ha kell, egyedül is csökkenti a keres­kedelmi korlátokat. A State Department, az amerikai kül­ügyminisztérium, amint ma reggel jelentik, „a legnagyobb mértékű kiábrándulással“ fo­gadta az angol lépést. Francia kereskedelmi körök viszont azon a véleményen vannak, hogy az angol kezdeményezés alapjaiban rázkódtatja meg az embargók rendszerét. (Ha­sonlatosan ahhoz, amint a Szuezi-csatorna angol bojkott­jának megszüntetése is egy­­clkapásra „szalonképessé” tet­te egész Nyugaton a szuezi víziutat!) Szó sincs arról, hogy a nem­zetközi kereskedelem már tel­jes szabadon fejlődhetne. Hi­szen az angol lépés nem törli el, hanem csak csökkenti a gátakat. De annyi bizonyos, hogy a realitások a nyugati országok józanabb köreit mindinkább arra késztetik, hogy ne saját érdekükkel el­lentétesen cselekedjenek. MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNK TELEFON JELENTÉSE Tájékoztatást várnak az amerikai leszerelési javaslatról Moszkvában Mi van Stassen tarsolyában? - Miért kerültek a tervek először a NATO elé Moszkva, május 31. Az amerikai sajtó a nem­zetközi élet nagy eseményének harangozta be az egész nyu­gati világban azokat a javas­latokat, amelyeket Stassen amerikai megbízott szándéko­zik. Londonban előterjesztett a leszerelésre vonatkozólag. Ezekhez a javaslatokhoz Moszkvá­ban eddig még nem fűztek kommentárt, még félhiva­talos formában sem, egyszerűen azért, mert a javas­latokat még sen­ki sem ismeri, róluk csak egymásnak ellent­mondó sajtóértesülések szól­nak. Ezek viszont nem nyúj­tanak­ megbízható alapot ah­hoz, hogy véleményt lehessen mondani az amerikaiak új le­szerelési terveiről. Bár a javaslatok lényege sem ismeretes még, amerikai részről máris ha­talmas reklámhadjáratot indítottak el velük kap­csolatban. Ha ezek a javaslatok valóban pozitív jelentőségűek lesznek, a Szovjetunió részéről feltét­len s­ervező fogadtatásra szá­míthatnak. A szovjet kor­mány ugyanis többször vilá­gosan kijelentette, hogy le­ész alaposan tanulmányozni min­den — akár részleges — le­szerelési javaslatot, bárhon­nan érkezzék is. Moszkvában azonban eléggé különösnek tartják a nyugati diplomácia viselkedését ezek­kel az új, még nyilvánosságra sem hozott amerikai javasla­tokkal kapcsolatban. Az ame­rikai sajtóból ismeretes, hogy amerikai vezető körökben erős harc folyt az új lesze­relési terv körül. Moszkvában az a benyomás, hogy ez a harc, amely Wa­shingtonban indult el, most már a nyugati szövetség kulisz­­szái mögött folyik tovább. Ve­szélyesnek látszik főképp az a körülmény, hogy e javaslato­kat, amelyeknek elvben leg­alábbis a leszerelést kellene szolgálatok, elsősorban NATO- körökben vitatják meg. (A NATO éppen olyan célokra lé­tesült szervezet, amelyek ellen­tétesek a leszerelés céljaival!) Már maga az a tény is, hogy Eisenhower és Adenauer a le­szerelési egyezmény megköté­sét függővé akarja tenni Né­metország újjáegyesítésétől, egyáltalán nem tekinthető jó előjelnek: ezen az úton halad­va ugyanis, nem lehet eljutni sem a leszerelés, sem a német egység kérdésének megoldásá­hoz. Moszkvában most azt várják, hogy Zorin szovjet megbízottat Londonban tájékoztatni fogják az amerikai kor­mány végleges terveiről, és remélik, hogy ez jó alkalom lesz arra is, hogy megvitassák a már több mint egy hónappal ezelőtt előterjesztett szovjet ja­vaslatokat is. Ezeket a javas­latokat annak idején Eisenho­wer is „komolyaknak” minősí­tette, és a leszerelési tárgya­lásokkal megbízott összes nyu­gati küldöttség jó tárgyalási alapnak ismerte el. Ezekre a szovjet javaslatokra eddig még nem adtak választ. Giuseppe Boffa Megjelent az Elnöki Tanács határozata az Országgyűlés összehívásáról A Magyar Közlönyben megjelent a Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata az országgyűlés összehívásáról. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. § (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1957. évi június hó 3-án (hétfőn) délelőtt 10 órára összehívja. Dobi István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Kristóf István s. k., Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára Új zloty-árfolyam­ot vezetnek be A rubel új árfolyamát meg­szabó pénzügyminiszteri ren­deletet, amely múlt hét végén lépett hatályba, rövidesen újabb árfolyamszabályozások követik. A magyar pénzügyi szervek a baráti államokkal tárgyalásokat folytatnak, ame­lyek azt célozzák, hogy ugyan­úgy, mint a Szovjetunióval, velük is — az egyes országok belső ár­szintjei alapján — rendez­zék a nem kereskedelmi fi­zetésekre vonatkozó deviza árát. E tárgyalások alapjai azok a megállapodások, amelyeket — ugyanilyen értelmében — Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária, az NDK már meg­kötött a szovjet pénzügyi szer­vekkel. Illetékes helyről kapott ér­tesülésünk szerint a Lengyel­­országgal folytatott előzetes tárgyalások máris eredménye­sen befejeződtek. Elvi megál­lapodás jött létre, és rövidesen bevezetik az új zloty-árfolyamot. A zloty új árának alapja a szovjet—lengyel pénzügyi meg­állapodás, amely már meg­szabta a zloty és a rubel új viszonyát. Eddig egy zloty egy rubellel volt egyenlő. Most egy rubel 1,50 zlotyba kerül. Ennek alapján — értesülé­sünk szerint — 100 zloty új középárfolya­ma az eddigi 293 forint he­lyett 95 forint körül lesz. Természetesen ez az új árfo­lyam is csak a nem kereske­delmi fizetésekre (egyéni át­utalásokra, hivatalos és ma­gánügyekben utazók deviza­­igényléseire stb.) vonatkozik, de éppen ezért jelentősen megkönnyíti a Magyarország és a Lengyelország közötti kapcsolatok kiszélesítését a kereskedelem területén kívül is. Az új elszámolási mód ugyanis lényegesen olcsóbbá teszi a Lengyelországba irá­nyuló utazásokat és a magyar állampolgárok lengyelországi tartózkodásának költségeit. L. L. E. A kakucsi gyilkosok bűnügye A Fővárosi Bíróság különta­­nácsa ma kezdte meg Riz­­mayer József és nyolc társa bűnügyének tárgyalását. A vádlottak az ellenforrada­lom idején Kakucs községben garázdálkodtak és vasdoron­gokkal agyonverték Gabló Jó­zsefet, a községi tanács végre­hajtó bizottsága elnökét A vádirat Rizmayert és négy társát, akik részt vettek a bes­tiális bűntény elkövetésében, gyilkossággal, másik négy tár­sukat pedig az államrend erő­­szakos megdöntésére irányuló bűntettel vádolja. A vádlottak kihallgatása lapzártakor tart. Ejtőernyős macskák London, május 31. Az angolok úgy küzdenek a Malájföldön rendkívül elsza­porodott egerek ellen, hogy nagymennyiségű macskát dob­nak le a leginkább „veszélyez­tetett” pontokon. Ma délután nagygyűléseken vesznek részt a Francia Kommunista Párt küldöttei Ma délután 5 órakor a Sportcsarnokban a Budapesten tar­tózkodó francia pártküldöttség képviselőinek részvételével nagygyűlés lesz. A Magyar Szocialista Munkáspárt részéről Marosán György államminiszter, az Intéző Bizottság tagja és Raymond Guyot, a Francia Kommunista Párt politikai bizottsá­gának tagja mond beszédet. A delegáció más tagjai két üzembe látogatnak el, hogy megtekintsék az ott folyó munnkát, megis­merkedjenek egy gyár munkakörülményeivel, a pártszerveze­tek életével és a munkásokkal. Utána négy órakor a Villamos­gép- és Kábelgyárban lesz gyűlés, ahol az MSZMP részéről Aczél György, a Központi Bizottság tagja, a francia pártküldött­ség részéről Lucien Lantemier, a Központi Bizottság tagja, Nyugat-Szajna megye titkára és George Marchais, a Központi Bizottság tagja, Dél-Szajna megye titkára szólal fel. A Gheorghiu-Dej-hajógyári látogatás után 5 órakor gyűlés lesz, ahol Tömpe István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Gustav Ansart, az FKP Politikai Bizottságának póttagja, Nord megye képviselője és Fernand Gremier, az FKP Központi Bi­zottságának tagja, Szajna megyei képviselő beszél. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Budapestre érkezett a Francia Kommunista Párt küldöttsége. A küldöttséget Raymond Guyot, a Fran­cia Kommunista Párt politikai bizottságának tagja, Párizs egyik képviselője vezeti. A vendégeket a repülőtéren Maro­sán György, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára üdvözölte. Képünkön: a küldött­ség kiszáll a gépből a ferihegyi repülőtéren. Elől Raymond Guyot. Wirnntyi iuUáca vzávnítUatttaU a mU, mit ígb cl OláltakcL­QlxL^iykeeeiktcLdrili­­Vállalat A Nőiruha Nagykereskedel­mi Vállalat április 1-től május 27-ig 42 000 női szövet, ballon és plasztik kabátot, 50 000 nyá­ri mosóruhát, 52 000 blúzt és szoknyát, mintegy 120 000 fiú és 150 000 leánykaruhát hozott forgalomba. A negyedév hátralevő ré­szében, azaz június 30-ig to­vábbi nagy mennyiségű ruhá­val látja el a szaküzleteket, áruházakat, így például még 40 000 nyári mosóruhát és pon­gyolát, 30 000 fiúnadrágot és 75 000 lánykaruhát szállít a kereskedelemnek. A női ruhák legtöbbje újmintájú anyagok­ból, a legjobb 25—30 modell szerint készült a lánykaruhák 40—50 fazonban készülnek. A legnagyobb sikere a soproni és a debreceni ruhagyárak sza­ténkarton kiskosztümjeinek van. A siker egyik titka az is, hogy ezek a kosztümök csak 170—200 forintba kerülnek. Miért helyezték Bohlent Moszkváb­ól Manilába? London, május 31. A Newsweek című lap arról számol be, hogy Bohlen ameri­kai nagykövetnek Moszkvából Manilába történő áthelyezése nem fellebbvalóival felmerült nézeteltérésének tulajdonítha­tó, ahogyan ezt hivatalosan ál­lították. Az áthelyezés célja, hogy Bohlennek időt és alkal­mat adjanak arra, hogy felké­szüljön a pekingi nagyköveti megbízatás átvételére. A News­week szerint erre egy-két éven belül sor kerülhet.

Next