Esti Hirlap, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-02 / 152. szám
Nők olvassák el Újabb modellházak — nagyobb választék A kereskedelem tavaly állította fel az első modellházakat. A közönség hamar megszerette ezeket a nagy üzleteket, ahol nemcsak a méteráruban, hanem a konfekciós ruhákban is bőséges választékot talált. A sikerek láttán a kereskedelem elhatározta, hogy a harmadik negyedévben újabb modellházakat nyit. Az első Zalaegerszegen nyílik. Az üzleteket az átlagosnál több áruval látják el, ezért a Nőiruha Nagykereskedelmi Vállalatnál nem tartják meg a szokásos leltárokat, hogy a szállításban ne legyen fennakadás. Bővítik a ruhák választékát, a közkedvelt, kétrészes kiskosztümök, alkalmi ruhák és nyomott mintás kartonruhák sokkal nagyobb mennyiségben kerülnek a modellházakba, mint korábban. Készülnek már az őszi és az iskolaszezonra is. 339 kilométer út szélesítésére kerül sor ebben az esztendőben Magyarországon. Ugyanakkor mintegy 200 kilométer hosszúságban a makadámutak egy részén bitumennel kötött hengerlést végeznek. Tovább tart a nagy meleg Várható időjárás: A nagy meleg tovább tart, de a délutáni órákban már lehet záporeső, zivatar, átmenetileg élénk széllel. Budapesten ma délelőtt a hőmérséklet 29 fok. Tisztasági intézkedések az élelmiszerboltok• Fegyelmit kapnak, akik elhanyagolják az egészségügyi rendelkezéseket A nyári nagy meleg idején fokozottabban kell ügyelni arra, hogy az egészségügyi rendelkezéseket mindenhol betartsák, különösen az élelmiszerek forgalomba hozatalánál és a vendéglátó-iparban. A fővárosi tanács kereskedelmi osztálya felhívta az illetékeseket, hogy az üzletekben rendszeresen irtsák a legyet és a rovarokat, az élelmiszereket takarják le a szennyeződés ellen. A bolti dolgozók különös gondot fordítsanak a tej és tejtermék, a kenyér, a péksütemény, a hús és húsipari termékek kezelésére. A személyi tisztaságot fokozottabban meg kell követelni az élelmiszerrel foglalkozó kereskedelmi dolgozóktól. Lehetőség szerint szüntessék meg azt is, hogy pénzt és árut együttesen kezeljék az eladók. Az élelmiszer-eladók kötelesek villát, kést, lapátot stb. használni, s nem szabad kézzel hozzányúlnak az élelmiszerhez. A tanács kereskedelmi osztályának ma kiadott rendelkezésére valamennyi élelmiszerüzletben felvilágosító táblákat helyeznek el a következő szöveggel: „A tejet fogyasztás előtt minden esetben fel kell forralni, még abban az esetben is, ha egyszer forralva volt.” „Gyümölcsöt mosás után fogyasszunk.” „Minden étkezés előtt moss kezet.” „Tisztaság — fél egészség.” Mától kezdve az üzletek dolgozói az utasítás szerint felhívják a vásárlók figyelmét a forralatlan tej és a mosatlan gyümölcs fogyasztásával járó veszélyekre. A tanácsi rendelkezés hangsúlyozza, hogy fegyelmileg felelősségre vonják az eladókat, akik elhanyagolják az egészségügyi rendelkezések végrehajtását, a vállalatok vezetői pedig, ha nem ellenőrzik az intézkedéseket megfelelő módon, ugyan, csak fegyelmi eljárás alá kerülnek. Tudományos alapokon újítják fel a Mátra és a Bükk erdőit Heves megye két erdőgazdaságában, a nyugat-bükki és az észak-mátrai erdőgazdaságban távlati terveket dolgoztak ki az erdőségek természetes és mesterséges felújítására. Az erdők jelentős része ugyanis elhanyagolt, a Bükkre jellemző fatípusokat csaknem teljesen kiszorították a kevésbé értékes fák. Ezért elhatárolták, hogy a jövőben az erdőművelési tudomány gyakorlati alkalmazásával újítják fel az erdőket A telepítésekkor mindenütt talajvizsgálatok alapján és a talaj összetételét figyelembe véve, olyan fafajtákat ültetnek, amelyek az adott fiiiriiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii! helyeken a legjobban megfelelnek. Fokozottabban segítik a telepítésnél lényegesen olcsóbb és könnyebb természetes felújítást is azzal, hogy maghúzás idején a talajszerkezetet fellazítják, az elgyomosodott részeken pedig a gazt kiírtjaik. Másutt hol is lenne kapható CSzür Szabó József rajza) Valaki bejött... Mármint a muronyi kis váróterembe. Előbb pár szóval megmagyarázom, hol van Murony, mert sokan nem tudják széles e hazában. Ezelőtt Békésföldvárnak hívták. Ennek a „földvárnak” azonban már régen nyoma sincsen. De volt a törzsek idejében és Murony vezér uralkodott a sáncai között, akiről nyolc-tíz éve újra keresztelték ... Emeletes régi állomásépület, szép tisztán, világosan ágál a kék ég felé s ázik permetező esőben. Jellegzetes, társtalan épület a magyar pusztában, szárnyvonalán fütytyöng a kis vonat Békés felé, gyorsvonatok robognak ki belőle Pest és Csaba felé. Ültünk a kis váróteremben nyitott ajtó mellett, vártuk a bukaresti gyorsot, mely az erdélyi hegyek páfrányillatával, zöldellő erdők sejtelmes susogásával pezsdíti fel képzeletünket, és a Körösök hallgatag tájait. Ültünk a falak melletti padokon. Egyesek falatoztak, duruzsolták. A jelzőharang hármat kongatott. (Drága zene a magyar pusztán, messze hangzó, szívbe ütő, távoli vágyakat ébresztő muzsika.) Gyorstehervonat zúgott át Muronyon, mozdonya hatalmasan, büszkén, mérhetetlen ereje gőgjében — óriási tébolyult táltos — vágtázott keresztül az állomáson. Már a naplemente ácsorgott Murony felett. Egyszerre, de csak pillanatokra olyan csend állt be, mintha megszűnt volna az élet. És ezekben a titokzatos, halálosan hallgatag percekben " -tett be a nyitott aj- J*- t kis írásomnak a "nA valaki, aki nem is " csak egyszerűen tárgy, „valami”, mert állatféle, a két lábon járó baromfiak csoportjából. Egy tyúk lépett be a váróterem ajtaján. Egyszerűen magyar parlagi, de előkelőbben, mint rokona, az angol orpington, vagy a holland galambgyenge leghorn, jött előre csipkefinoman a váróterem közepén, megállt a cementburkolat díszes ábrájában és akkor körülnézett. Jobbra, balra nézett, az volt az érzésem, hogy megszámlál bennünket - hányan vagyunk. Emberről emberre pettyegett a feje, mintha kotyogta volna, hogy egy, kettő, három, négy, mindjárt jön a lökösházi gyors, készüljetek, s aztán hadd látom, mi morzsaféle maradt itt a lábatok alatt. De meg sem várta, hogy valaki feleljen neki, megindult előre, most már lassabban, óvatosabban, mint mikor bejött. Vigyázva, előrebuktatott fejjel lépegetett a lábak előtt, olykor koppant a csőre, szedte a hulladékokat. Mikor pedig körüljárt bennünket, kiállt újra a terem közepére, állt pillanatig, aztán kisétált az ajtón. A jelzőharang újra kongatott. Ugyan ki látta, ki figyelte rajtam kívül, aki most mellém állna, bizonygatná, hogy ez a kis muronyi tyúk nyugtalanul visszafordult a kongásra, mintha még egyszer mondta volna, készüljetek, pár perc múlva beáll a gyors. — Vigyázzatok!... Elől a második vágány! Elgondolkodtató, mi tojás szülte őt ennyi értelemmel, sugárzással, hogy valakivé vált és így marad meg a reá való emlékezésemben. Csurka Péter Az MSZMP tagjai A pártértekezlet egyhangúlag az alábbiakat választotta meg, illetve erősítette meg a Központi Bizottság és Revíziós Bizottság tagjaiul: Rendes tagok: Ácséi György munkás, miniszterhelyettes; Apró Antal munkás, a Minisztertanács elnökhelyettese; Bakó Ágnes munkás, a VIII. kerületi PB titkára; Benke Valéria tanítónő, a Rádió elnökhelyettese; Biszku Béla munkás, miniszter; Borka Attila munkás, a Budapesti PB titkára; Brutyó János munkás, építőipari szakszervezeti titkár; Cservenka Ferencné munkás, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese; Dabronoki Gyula munkás, miniszterhelyettes; Dögei Imre mezőgazdasági munkás, miniszter; Fehér Lajos tanár, az MSZMP KB osztályvezetője; Fogarasi Béla filozófus, akadémikus; Fock Jenő munkás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Földes László munkás, az MSZMP KB osztályvezetője; Friss István közgazdász, az MSZMP KB osztályvezetője; Gáspár Sándor munkás, a Szaktanács főtitkára; Harmati Sándor munkás, X. kerületi tanácselnök; Horváth Imre mérnök, miniszter; Kádár János munkás, az MSZMP KB titkára; Kállai Gyula újságíró, miniszter; Kiss Árpád mérnök, az Országos Tervhivatal elnöke; Kiss Dezső munkás, a Csepel Fémművek PB-titkára; Kiss Károly munkás, az MSZMP KB titkára; Komócsin Zoltán kereskedelmi alkalmazott, a KISZ KB-titkára; Kossa István munkás, miniszter; Kreszán Lajos, munkás, a Ganz Vagon PB-titkára; Losonczi Pál, paraszt, tsz-elnök; Major Tamás színművész, a Nemzeti Színház igazgatója; Marosán György munkás, az MSZMP KB-titkára; Dr. Münnich Ferenc jogász, a Minisztertanács elnökhelyettese; K. Nagy Sándor kertész, tsz-elnök; Nemes Dezső történész, a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetője; Németh Károly munkás, megyei PB-titkár; Dr. Nezvál Ferenc munkás, miniszter; Nógrádi Sándor munkás, nagykövet; Novobátzky Károly egyetemi tanár, akadémikus; Nyers Rezső munkás, a SZÖVOSZ elnöke; Orbán László jogász, az MSZMP KB osztályvezetőj.; Pothornyik József munkás, igazgató; Prieszol József munkás, megyei PB-titkár; Révai József újságíró, az Elnöki Tanács elnökhelyettese; Révész Géza mérnök, miniszter; Rónai Sándor munkás, az országgyűlés elnöke; György mérnök, üzemi főmérnök; Sándor József munkás, az MSZMP KB oszt. vez.; Sándor Kálmán mezőgazdasági munkás, tsz-elnök; Schercer Lajosné munkás; Somogyi Miklós munkás, a Szaktanács elnöke; Szirmai István újságíró, a Tájékoztatási Hivatal elnöke; Szurdi István technikus, az MSZMP KB oszt. vez.; Török István munkás, a Vasas Szakszervezet titkára; Tömpe István munkás miniszterhelyettes; Úszta Gyula kubikos, miniszterhelyettes. Póttagok: Antos István közgazdász, miniszter; Borbély Sándor munkás, a KISZ SZB tagja; Darabos Iván szobrász, megyei PB-titkár; Horváth Ede munkás, üzemi igazgató; Ilku Pál tanító, vezérőrnagy; Kaszapovics András paraszt, tszelnök; Klujber László bányász, járási PB-titkár; Martics Pál munkás, ezredes; Valkó Márton munkás, üzemi igazgató; Varró György munkás, üzemi tisztviselő. Az MSZMP Központi Revíziós Bizottságának tagjai: Fodor Gyula munkás, az Országos Nyugdíjintézet igazgatója; Győre József munkás, üzemvezető; Karakas László munkás, az Élelmezési Ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke; Kádas István munkás, az országgyűlés irodájának vezetője; Kruzslák Béla munkás, KGM kormánymegbízott; Polonyi Szűcs Lajos munkás, a pénzügyminiszter első helyettese; Szilágyi Béla mérnök, minisztériumi főosztályvezető. A Politikai Bizottság, a titkárság és a KEB tagjai: Kádár János, a Központi A Központi Bizottság az Ideiglenes Intéző Bizottságot, mint Politikai Bizottságot megerősítette és egy rendes és két póttaggal kiegészítette. A Politikai Bizottság tagjai: Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Münnich Ferenc, Rónai Sándor és Somogyi Miklós. Póttagok: Komócsin Zoltán és Nemes Dezső. A Központi Bizottság megerősítette a Titkárságot, amelynek tagjai: Bizottság első titkára, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly és Marosán György, a Titkárság tagjai. A Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak számát a Központi Bizottság kilencre emelte. A KEB tagjai: Asztalos Géza, Birkás Imre, Maróti Károly, Mózes Viktor, Nezvál Ferenc, Nehrer Árpád, Papp Lajos, Péteri István és Somogyi Miklós. A Központi Bizottság Somogyi Miklóst a Központi Ellenőrző Bizottság elnökévé választotta. A pártértekezlet után írta: BORKA ATTILA, a Budapesti Pártbizottság titkára Háromnapos tanácskozás után befejezte munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete. A küldöttek meghallgatták a Központi Bizottság beszámolóját, a szervezeti szabályzat módosítására előterjesztett javaslatot, majd sokoldalú, élénk vitában maguk is állást foglaltak. Ezután megválasztották, illetve kiegészítették a párt vezető szerveit. A konferencia tehát teljesítette feladatát. A küldöttek hazatértek mindennapi munkájukhoz, s hozzákezdenek a közösen alkotott és elfogadott határozatok végrehajtásához. Most, néhány órával a pártértekezlet után az elvégzett munka sokoldalú, részletes elemzését még nem lehet elvégezni. De az értekezlet értékes, új vonásairól már most is lehet, sőt kell beszélni. Elsősorban a beszámolóról. A Központi Bizottság beszámolója rendkívül közvetlen hangú és emberi volt, egészen más, mint amit megszoktunk régebbi pártkonferenciákon, vagy kongresszusokon. Nem volt benne semmi mesterkélt és hatásvadásza. Egyszerűen és pontosan öszszegezte a történeti tényeket, s úgy jelölte ki a feladatokat, hogy a küldöttek a beszámolót nem parancsnak, utasításnak, hanem vitaanyagnak tekinthették, amelyet a párttagság állásfoglalásának megfelelően ki kell bővíteniök. A pártdemokrácia erősítésének, gyakorlásának új — és kitűnően bevált — lehetőségét adta meg ezzel a Központi Bizottság. Olyan új lehetőségét, és olyan új módszerét, amelyhez az utóbbi években aligha szokhatott hozzá a párttagság. A küldöttek úgy jöttek a pártkonferenciára, hogy világosan látták nagy jelentőségét. Mindannyian azzal az érzéssel foglalták el helyüket a tanácskozó teremben, hogy a konferencia olyan párt tevékenységét realizálja majd, amely mindenképpen szakítani akar a múlt évek hibáival, de folytatni akarja mindazt, ami az MDP-ben pozitív és jó volt. Arra készültek, hogy a konferencia az ő közreműködésükkel értékeli majd az október 23-át megelőző időszakot az október 23. és november 4. közötti napok eseményeit, valamint a november 4-től napjainkig eltelt időt. Ezt várták és ennek megfelelően vettek részt a tanácskozás munkájában. A küldöttek megfeleltek a párttagság bizalmának, megtették a magukét. Felszólalásaikban, a vitában kifejezték a párttagság véleményét. S ami a legfontosabb, az alapvető kérdésben mindannyian megegyeztek: a párt egységét meg kell védeni és vissza kell verni minden támadást — jöjjön jobbról, vagy balról. Az alapos és sokoldalú vita után a pártkonferencia általánosságban és részleteiben megerősítette a Központi Bizottság politikáját, amelyet november óta folytatott. De ez csak egy része volt a munkának. A Központi Bizottság beszámolója a jövőre is utalt, előterjesztette azt a politikát, amelyet az elkövetkező feladatok megoldására javasolt. A vita fontos eredménye, hogy a pártértekezlet valamennyi küldötte megbízói nevében is vállalta, hogy legjobb tudásával és minden erejével szolgálja, győzelemre viszi a párt politikáját. Ez kétségtelenül olyan erő, amelyre teljes bizalommal támaszkodhat a megerősített Központi Bizottság. Rendkívül pozitív vonása a vitának, hogy benne olyan őszinte hang nyilvánult meg, amilyen csak kommunisták értekezletén lehet, olyan tanácskozáson, ahol értékelik a munkát, az eredményeket, szembenéznek a hibákkal és összefoglalják a következő feladatokat: Magas elvi színvonal jellemezte ezt a vitát. Számos küldött terjesztette elő észrevételeit, amelyekkel bővítette a beszámolót. Több módosító indítvány is elhangzott a határozati javaslat kiegészítésére. A pártkonferencia megvizsgálta a gazdasági élet, az iparpolitika kérdéseit is. A beszámoló és a vita alapján az állásfoglalást úgy jellemezhetem, hogy bár az ipar teljesíti az október előtti termelés mintegy 90 százalékát — a párttagság látja, hogy a termelékenység javításában, a bérfegyelem, a munkafegyelem szilárdításában sok még a hiányosság, sok a tennivaló. Világossá vált, hogy a pártszervezetek egyelőre még nagyon gyengén segítik a termelést. Fontos, hogy a szervezeti szabályzat lerögzíti: a pártszervezeteknek nemcsak joguk, hanem kötelességük is pártszerű ellenőrzéssel, politikai munkával támogatni, elősegíteni a gazdasági munkát. A hibák bírálata közben az is kitűnt, hogy a szakszervezetek sem működnek közre megfelelően a termelési problémák megoldásában. Elmondták a küldöttek, hogy a termelést irányító állami szervekben, tehát a minisztériumokban még mindig nagy a bürokrácia, s ez jelentősen akadályozza a munkát. A többi között ez az oka, hogy még a nagyüzemekben is zavarok vannak a termelés folyamatosságában. Hasznos elképzelésként hangzott el, hogy, a centrális állami irányítás megszüntetése nélkül, növelni kell a helyi vezetőszervek felelősségét, éspedig szélesebb jogkör megadásával. Most, a konferencia befejezése után a pártszervezetek fő feladatát abban látom, hogy a határozatoknak megfelelően erősítsék a párt egységét, fokozzák a harcot a jobb- és a baloldali elhajlás ellen, hogy a fő tüzet a jobboldali, ellenforradalmi veszély ellen irányítsák. A pártértekezlet minden kétséget kizáróan megállapította, hogy az ellenforradalom és a revizionizmus erőit csak szétvertük, de még nem semmisítettük meg. Nincsenek szétzúzva a revizionista eszmék sem. Ezért elsődleges most a jobboldali veszély elleni harc. Kétségtelenül vannak jelek, amelyek baloldali elhajlásra utalnak, s ezek akadályozzák a tömegkapcsolatok megfelelő bővítését, útjába állnak a proletárdiktatúra erősítésének. De a fő veszély jobb oldalról fenyeget, mert ez pártellenes, s alapjaiban támadja meg a nép hatalmát. Ezért is foglalt állást úgy a pártértekezlet — a többi között —, hogy virágozzék minél több virág, de ne minden virág. A pártértekezlet határozatai sokoldalúan és alaposan kijelölik új feladatainkat. Bizonyos, hogy ezeket közös öszszefogással sorra valóra tudjuk váltani egész népünk és szocializmust építő hazánk javára. Az országos pártértekezlet köszönete az üdvözletekért Az MSZMP országos pártértekezletét táviratban üdvözölték számos pártszervezet kommunistái és sok üzem, termelőszövetkezet és intézmény dolgozói. A pártértekezlet küldöttei örömmel fogadták a kommunista és pártonkívüli dolgozók bizalmát és támogatását, kifejezésre juttató üdvözleteket, és ezúton köszönik meg a jókívánságokat. Csökkent ez életmentő gyógyszerek ára Az Országos Árhivatal elnöke utasítást adott az életmentő gyógyszerek (Isonicid, Tetaminal, Tetran, Chlorocid, Vitamin B 12, Trombin-Fibrin, stb.) árának leszállítására. Ezeket a gyógyszereket a gümőkór, a szamárköhögés, a vészes vérszegénység, a gyermekbénulás, a vérzékenység, stb. esetén használják. Az ipar felkészült a fokozott gyártásra, hogy ezek az életmentő gyógyszerek most már olcsóbban és a szükséges mennyiségben álljanak a rászorulók rendelkezésére.