Esti Hirlap, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-09 / 263. szám
Optimista tragédia BEMUTATÓ A PETŐFI SZÍNHÁZBAN Nagy kár, hogy a magyarközönség csak most ismeri meg Vszevolod Visnyevszkij „Optimista tragédiájáét. Ez a mű minden elméletnél beszédesebb bizonyítéka a szovjet irodalom korszakos jelentőségének, rangjának és lehetőségeinek. A dráma, történetének virágzó korszakaiban, itt-ott közel jutott a színház tömeghatásának, elementáris igézetének ősi ideáljához: az antik tragédiához. Elérni, megvalósítani azonban soha többé nem sikerült. Hiányoztak a társadalmi feltételek: az a történelmi szituáció, amelyben az egyén a közösség céljaival, érdekeivel eggyéforrva az egész nép jövőjét alakító hőstettek részese, s a történelmet nem megismeri, hanem személyes ügyeként átéli. Amint ilyen történelmihelyzet adódott, újjászületetta tragédia, amely a szürke hétköznapok fölé emel, s az ünnepi áhítat borzongásával tölt el. A tragédia reneszánszának feltételeit az a történelmi átalakulás teremtette meg, amelyet a szovjet nép sok áldozat árán, nehéz harcokban vívott ki. Visnyevszkij ennek a harcnak állít emléket. Első pillantásra úgy tűnik, mintha Csak egy tengerész-alakulat története, a polgárháború néhány epizódja találna hűséges krónikásra a szerzőben. Valójában az egész forradalmi harc sorsát eldöntő, nagy kérdés feszül a tragédia konfliktusában. Sikerül-e a küzdelem célját és legjobb eszközeit ismerő, maroknyi tudatos forradalmárnak az eszme vonzásával irányítása alá vonni az ösztönös lázadás milliós tömegeit? Visnyevszkij hőse, a komiszár — törékeny testű, acélos jellemű asszony — megnyeri a harcosok szívét. A matrózok, akik érkezésekor erőszakot akartak elkövetni rajta, a tragédia megrendítő és felemelő zárósképében könnyel a szemükben búcsúznak tőle. Ennek az átváltozásnak a története az „Optimista tragédia”, amelynek címét is az igazolja, hogy a komiszár halála, a párt igazát példázó utolsó nagy érv, a maradék kétségeket is eloszlatja a katonákban. Semmi szokványos, sémaszerű nincs ebben a darabban. A győzelem logikája itt nem kiagyalt szituációk és erőtlen frikció logikája, hanem az életé, a valóságé, a forradalmi tömegek igazságáé. A szavak pedig, amelyek ennek az igazságnak a pátoszát eleven, forró áramokban hömpölygetik, egy nagy művész tolla alól indultak hódítani. Az „Optimista tragédia” nehéz feladat elé állította a színházat. Visnyevszkij olyan darabot ad a rendező és a színészek kezébe, amelynek sorsát az előadás sokkal inkább befolyásolja, mint a hagyományos drámáét. A szerző nem rettent vissza a formabontástól, ám merész újszerűsége pillantra sem riaszt eredetieskedő öncélúsággal. A formaújítás igénye újszerű színpadmegoldásokat kíván. A Petőfi Színház előadása — A. Tovsztogonov és Kazimir Károly rendezése — az objektív lehetőségek határain belül mindent elkövet, hogy ezt az igényt kielégítse. A Petőfi Színház kamaraelőadásokra méretezett színpada és technikai berendezése nem a legalkalmasabb ilyen nagy tömegeket mozgató, messzi távlatokat kívánó darab előadására. A szovjet vendégrendező és magyar kollégája azonban ötletes megoldásokkal, a csak jelzésül szolgáló díszletek nyíltszíni forgatásával, vetített háttérrel és kitűnő fényhatásokkal feledteti a tárgyi hiányosságokat. Egy valami nem tetszik csak: a vetített hátterek egyike-másika nem felhős vagy csillagos égboltra, inkább biológiai metszetre emlékeztet. A rendezés az alakok mozgatásával, a tragédia pátoszát plasztikusan érzékeltető színpadképek monumentalitásával is a játék érdekességét, látványosságát fokozza. A nézőtéren át színpadra lépő két matróz, s a zárókép — a hallgató komiszár búcsúja —, szép példái ennek az újfajta, forradalmi hevületű hatáskeltésnek. A színészek közül Bánki Zsuzsát illeti a legnagyobb elismerés. Túl az írott szövegen, de a szerző és a rendezők szándéka szerint, új vonásokkal gazdagítja a komiszár szerepét. Játéka, törékeny alakja, bánatos szépsége, mint valami néma, csak a lélek húrjain zendülő motívumot idézi fel a nézőben a kommunista forradalmár életvágyát, személyiségének boldogságot, örömet áhító költőiségét. A példa távoli, mégis: Bánki Zsuzsa komiszárja a hős Antigonéra emlékeztet. Bánhidy László rekedt anarchistája kitűnő. Görbe János — Alekszej — nem érzékelteti eléggé a sokat tapasztalt, világlátott matróz igazságkeresését, hajlamát a bölcselkedésre. Kár, hogy ezeket a részleteket is végigkiabálja. Általában túl hangos. Kozák László az anarchista vezér szerepében nem meggyőző. A két matróz — Gáti József és Mádi-Szabó Gábor — jó szövegmondással tolmácsolja az író szavait. Mádi- Szabót külső adottságai és magával ragadó lendülete is kiválóan alkalmassá teszik erre a szerepre. Besztercei Pál Vajnonenje, Agárdy Gábor anarchistája, Inke László hajóparancsnok alakítása, Szigeti Géza hadifogoly tisztje, s mind a többiek méltó részesei az előadás sikerének. Ugyanezt lehet csak elmondani Kara Karajén kísérőzenéjéről, Neogrády Miklós díszleteiről és Vincze Zsuzsa jelmezeiről. Dersi Tamás Bánhidy László, Bánki Zsuzsa és Kozák László. (MTI Fotó) 2 * 1957. november 9. szombat Lucia Stanescu bemutatkozása Az Erkel Színházban „Faust” Margitjával kezdte meg vendégjátékainak sorozatát Lucia Stanescu, a bukaresti Állami Operaház magánénekesnője. Igen szép színű, egész terjedelmében tisztán, melegen zengő lírai szopránja már az első hangjaival is megnyerte a hallgatóság tetszését Művészien, finoman énekelt, és mind zenei, mind színészi alakításával nagy sikert aratott. A hazai szereplők közül a címszerepben Udvardy Tibor, továbbá Losonczy György, Bende Zsolt, Koltay Valéria, valamint Gounod muzsikáját életteljesen vezénylő Varga Pál karnagy osztozott a tapsokban. p. i. □ BENEDEK MARCELL vezeti be hétfőn és kedden az Irodalmi Színpad „Gondolatok a könyvtárban” című műsorát. Közreműködik: Major Tamás, Mensáros László, Ilosvay Katalin, Lászlóffy Kata, Szentpál Monika, Neményi Lili és Egressi István. □ MÁRA VÁRJÁK Budapestre Operaházunk francia művészvendégét, René Bianco operaénekest, a párizsi Nagyopera világhírű baritonistáját. A művész vasárnap mutatkozik be az Erkel Színházban a budapesti közönségnek. Amonasto szerepét énekli az „Aida” előadásán. □ „ÚT A CSILLAGOKHOZ.” Ez a címe egy most két tea halLottuk szülő új, szovjet fantasztikus filmnek, amely azt a célt szolgálja, hogy minél valósághűbben és minél nagyobb tudományos alapossággal mutassa be a kozmosz meghódítását. A filmben felhasználták a hazai és külföldi űrhajózási kutatások legújabb eredményeit. A film azzal kezdődik, hogy egy szovjet repülőtérről rakéta indul a világűrbe. □ KARÁCSONYRA BEFEJEZŐDIK a Nemzeti Galériában a XIX—XX. századi magyar szobrászat állandó kiállításának rendezése. A nagy aulában és az összes körfolyosókon a magyar szobrászat 250—300 legszebb alkotását állítják majd ki, köztük Ferenczy István „Pásztorlányká”-ját, Stróbl Alajos „Anyák” című márványalkotását, Pásztor János „Piétá”-ját. □ VICTOR FRANCEN párizsi színészt a budapesti közönség jól ismerte a filmről, már csak a szakálláról is. A József Attila Színház most Francen-képeket kerestetett különböző archívumokban, mert Ráday Imre, a „Váljunk el” főszereplője az ő maszkjában óhajt fellépni, mint Prunelles, aki a darab hőse. □ BRECHT EMLÉKKIÁLLÍTÁST rendez november végén a Madách Színház. □ A LONDONI TELEVÍZIÓ a minap egyórás előadásban ismertette Korda Sándor életét és működését, a következő négy héten át pedig egy-egy Korda-filmet vetít. □ SOSZTAKOVICS XI. szimfóniáját nagy érdeklődés mellett mutatták be a moszkvai Zeneakadémia nagytermében. A Szovjetszkaja Kultúrában I. Popov háromhasábos nagy cikkben méltatja a nagy zeneszerző legújabb művét, melynek összefoglaló címe: „Ezerkilencszázöt”. A négytételes művet M. Rahlin vezényelte. □ CSÜTÖRTÖKÖN DÉLUTÁN Darvas József, a Hunnia Filmstúdió igazgatója baráti beszélgetésen látta vendégül a „Fekete szem éjszakája” című francia—magyar koprodukciós film forgatása alkalmából hazánkban tartózkodó francia művészeket, a többi között Nicole Courcelt,Colette Derealt, Dreville rendezőt, valamint a filmgyár rendezőit, operatőrjeit és dramaturgjait. □ LONDONBAN, 72 éves korában meghalt Zátony Kálmán, a régi Vígszínház kitűnő színésze, aki feleségével három évvel ezelőtt költözött ki ottlakó lányához. A felszabadulás után az Ifjúsági Színház tagja volt, és sokat szerepelt a Rádióban is. □ VARASDY DEZSŐ RENDEZŐ mondja az Esti Hírlapnak: — Ha minden jól megy, november közepén kész leszünk a Nehéz kesztyűk című filmmel. A melbourne-i jeleneteknek olimpiai hangulata van. Azt hiszem, Papp László színészi játéka nagyon tetszik majd. Csak éppen a kocsmai verekedés jeleneténél voltunk bajban, Papp László ugyanis nem merte megütni partnereit. A film még el sem készült, de a Hungaro Filmen át már 25 állam érdeklődött iránta. □ ÁPRILY LAJOS költő november 14-én lesz hetvenéves. Ebből az alkalomból a rádió műsort rendez a tiszteletére. □ GIORGIONE VAGY TIZIAN festette a firenzei Uffizi Képtár világhírű „Koncert"jét? Kákay Szabó György festőművész-restaurátor vizsgálatai során döntő bizonyítékokat talált Giorgione szerzősége mellett. A nagy velencei művész Szépművészeti Múzeumunkban levő „Férfiképmás”át röntgennel átvilágította, s megállapította, hogy az átfestett arc eredetije meglepő hasonlóságot mutat a koncert orgonázó figurájának fejével. Felfedezése, természetesen, nagyon érdekli a külföldi szakembereket is. Delegu, a világhírű olasz művészettörténész, aki tavaly nálunk járt, állandó figyelemmel kíséri Kákay Szabó György munkáját. — A Giorgione-portré ma csak haloványan látható tájképi háttere megérdemelné a feltárást — mondotta a kitűnő restaurátor. — Hogyha, nemzetközi szakemberek véleményezése után, hozzáláthatok e munkához, a gyönyörű kép új szépségekkel gazdagodik majd. □ MEGHALT Párizsban, hetvennyolc éves korában Marcel Vallée, a kiváló francia színművész, aki több híres darabnak volt a főszereplője. Világjáró szovjet balettművészek magyar kollégáikról, Japánról és a Nagyszínház párizsi vendégjátékáról A. Karelszkaja és B. Hohlov, a moszkvai Nagyszínház vendégszereplésre érkezett szólistái tegnap este a Bahcsiszeráji szökőkút előadása szünetében beszélgettek munkatársunkkal. — 1946-ban szereztem diplomámat a moszkvai Balettintézetben — mondta Karelszkaja —, s a Nagyszínház szerződtetett. A „Hattyúk tava” Odette-Odéliája, Glazunov „Rajmondá'-jának címszerepe, a „Giselle” Mirtája, a „Bahcsiszeráji szökőkút” Zarémája, a „Csipkerózsika” Jó tündére, eddigi fontosabb szerepeim. Tavaly Londonban szerepeltem színházunk együttesével, nemrégiben pedig Japánban táncoltunk. Ott az ősi táncművészet mellett egyre jobban tért hódít a klasszikus balett. — 1951-ben fejeztem be tanulmányaimat — veszi át a szót Hohlov —, s azóta a Nagyszínház tagja vagyok. Megfordultam Csehszlovákiában, Lengyelországban, Berlinben, Svédországban, kétszer Finnországban, Angliában, nemrégiben pedig Uruguayban, Brazíliában és Argentínában vendégszerepeltem. A magyar balettre terelődik a beszélgetés, s vendégművészeink szinte együttesen fogalmazzák meg véleményüket. — A VIT-versenyeken alkalmunk volt meggyőződni a magyar balett magas színvonaláról, amit Lakatos Gabriella, Havas Ferenc és a többi magyar balett-táncos képviselt. Kun Zsuzsa és Fülöp Viktor művészetét a szovjet közönség is nagyra értékelte. A Bahcsiszeraji szökőkút ma esti előadását is kiválónak tartjuk. — Mire készül a Nagyszínház balettegyüttese? — Éppen ma este van a premierje Varkovickij alkotásának, „A Komszomol kitüntetései”-nek. Tulajdonképpen öt élőkép, a Komszomol, öt Lenin-rendjének története. Teljes erővel folyik két másik balett próbája: „Hacsaturján —Mojszejev „Spartacus”-a és Meiner—Lapault Gorkij-mesék nyomán szerzett „Égő szívek” című balettjének próbája. Egyébként rövidnek ígérkezik a balettszezon a Nagyszínházban, mert együttesünk az évadban még Párizsban és Brüsszelben is vendégszerepel. — Budapesten a Hatytyúk tava három előadásában és a Bahcsiszeráji szökőkútban mutatkozunk be. (cs) Három küldött Három magyar küldött vesz részt a filmtörténészek világszövetségének alakuló kongresszusán Párizsban: Hont Ferenc, a Budapesti Színház- és Filmtudományi Intézet elnöke, Biró Yvette és Malonyai Dezsőné. A küldöttek képviselik a dél-franciaországi Antibes városában a magyar filmművészetet és filmtudományt a filmarchívumok nemzetközi szövetségének XIII. kongresszusán is, amelyen 40 ország képviselői jelentek meg, s ez alkalommal ott voltak — első ízben — a Szovjetunió filmesei is. „A cukrászipar művészete.“ Ezt a címet lehetne adni annak a cukrászbemutatónak, amit a X. kerület, Körösi Csoma úti MAGDI ESZPRESSZÓBAN láttunk. Feltűnt, a bemutatón MAÁR ALADÁR kosaras tartója, TÖRÖK BÉLA ünnepi könyve, amely ízléses, egyszerű és mégis van jelentős mondanivalója (1917—1957). Nagy sikere volt a pompás karamellből készült figurális (virág, kosár) készítményeknek. Az 1-es termelőüzem kollektívájának ragyogó munkáját is meg kell dicsérnünk. Színházak pénteki műsora: Operaház: A hattyúk tava (K- bérlet, 3 előadás, 7). — Operabál Erikei Színháza: Bohémélet (4. bérlet, 3. előadás Lucia Stenescu Állami-díjas, a bukaresti Állami Operaház magánénekesnőjének vendégfelléptével, 7). — Nemzeti Színház: Vérnász (7). — Katona József Színház: Jó embert keresünk (fél 7). — Madách Színház: Anna Frank naplója (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Milliomos Nánoly (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Földindulás (7). — Petőfi Színház: Optimista tragédia (7). — Jókai Színház: Györgyike drága gyermek (7). — József Attila Színház: A szabin nők elrablása (7). — Irodalmi Színpad: A Föld ébresztése (ünnepi műsor fél 8). — Fővárosi Operettszínház: Csárdáskirálynő (7). — Blaha Lujza Színház: Tavaszi keringő (7). — Vidám Színpad: „Osztályon felüli” kabaré (7) . — Kis Színpad: A doktor úr (8). — Állami Bábszínház: Hamupipőke (3 és 5), Az ember komédiája (fél 8). — Zeneakadémia: E-bérlet, 2.. az egyetemi és főiskolai hallgatók részére (8) . — Bartók-terem: Tátival vonósnégyes (G-bérlet, 1., 8). — Kamara Varieté: A fentről jött ember (6 és fél 9). — Budapest Varieté: Utazás a világzűrben (7). — Fővárosi Nagycirkusz: Csillogó porond (fél 8). — Jégszínház: (Sportcsarnok) Jégkoktél (fél 8). PÉNZT AKAR MEGTAKARÍTANI? Akkor keresse fel a harkányi Baranya Szállodát, üdülhet, gyógyulhat, szórakozhat. Rendelkezésére áll Közép-Európa legaktívabb 62,8 Celsius fokos, kénes gyógyvize. Reumás megbetegedések gyógyítására rendkívül alkalmas. Napi penzió 55,5 Ft-tól. Szoba ár, fűtéssel együtt 20.— Ft-tól. Harkányi Fürdő- és Szállodaipari Vállalat igazgatósága. JOHN REED amerikai riporter érdekfeszítő műve: TÍZ NAP, AMELY MEGRENGETTE A VILÁGOT Egy amerikai szemtanú a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról. Ára kötve 22,5 Ft. Kapható a könyvesboltokban és az üzemi könyvterjesztőknél!