Esti Hirlap, 1958. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1958-05-06 / 104. szám

Magyar darabokat kérnek Lengyelországban Varsó, május 5. Magyar filmküldöttség tar­tózkodik Lengyelországban. A közönség tapsol filmünknek, szeretettel üdvözli szakembe­reinket, művészeinket. Ilyen­kor az ember, akarva-akaratla­­nul, az eléggé ki nem használt lehetőségekre gondol. Arány­lag kevés magyar filmet ját­szottak az elmúlt évben Len­gyelországban. Pedig a Hanni­bál tanár úr a legjobb nyugati filmek sikerével vetekszik. A film több mint fél éve állan­dóan műsoron van Lengyelor­szág filmszínházaiban és a tavasszal megrendezett „A sze­zon legjobb 14 filmjének fesz­tiválján” is szerepelt. A közön­ség szavazata a legjobb rende­ző és filmszínész versenyében, a szezon filmszínésze díját Szabó Ernőnek ítélte. A minap bemutatott két vallomás is nagyon tetszett a varsói közönségnek. Sokáig játszották, s vidéken még min­dig műsoron van a Körhinta, a Rákóczi hadnagya, a Gerol­­steini kaland és a Liliomfi. Filmjeink az elmúlt évek termékei. Ami a színdarabokat illeti, alapvetően más a hely­zet. A Molnár-láz ide is betört és a Liliomot egyszerre három színházban mutatták be: Lodz­­ban, Wroclawban és Nova-Hu­­tán. Molnár egyébként a két világháború közötti időben Lengyelországban is az egyik legsikeresebb színpadi szerző volt.­­ Fél év óta állandóan műso­ron van a varsói operettszín­házban a Csárdáskirályné. Jel­lemző a magyar operettmu­zsika itteni sikerére, hogy a napokban megnyíló új varsói operettszínház szintén ma­gyar darabbal, Lehár Luxem­burg­ grófjával nyit. A lodzi faluszínház most tűzte műsorára Szigligeti Li­­liomfiját. A darabot a buda­pesti Irodalmi Színpad rende­zőjének, Gál Istvánnak szakta­nácsai alapján készítették el. Először néhány kis faluban mutatják be, azután kerül a lodzi közönség elé. Megkérdeztük Molnár Fe­renc Liliomjának és Szigligeti Liliomfijának fordítóját, Ta­­deusz Fangratot, milyen más magyar darabok fordításán dolgozik: — Most fejeztem be Bródy Sándor Tanítónőjének fordítá­sát. Ezt is, mint a többit, nem rendelésre, hanem kedvtelés­ből fordítottam. Hol fogják ját­szani, még nem tudom. De valószínűleg színpadra kerül. A varsói operettszínház vi­szont most bízott meg Baráti Géza és Visky András Juve­­nalia című lengyel—magyar tárgyú operettjének fordításá­val. Ez az ősszel kerül bemuta­tásra a varsói és tudomásom szerint a krakkói színpadon. Az operett cselekménye ugyan­­­­is krakkói diákok között és a Balaton környékén játszódik.­­ Szívesen fordítanék jó mai­­ darabot is és szeretném, ha­­ megküldenék Budapestről Hel­­tai Jenő Néma leventéjét. Ha meg tudnék birkózni Heltai gyönyörű strófáival, a darab nagy sikert aratna a lengyel színpadokon is. (h. d.) □ A SZOVJET­ KÖZÖNSÉG kedveli Kálmán Imre ope­rettjeit. Most készült el Kál­mán Imre „Cirkuszhercegnő" című operettjének szovjet filmváltozata. A moszkvai te­levízió mutatta be május 2-án. A Szovjetunió csaknem vala­mennyi televíziós adóállomása és számos filmszínháza mű­sorra tűzi az új szovjet Kál­mán Imre-operettfilmet. A forgatókönyvet Hmelnyickij és Rubinstein írta. □ UJ SOLVEIG játszik hol­naptól a „Peer Gynt“ Nem­zeti Színház-beli előadásán: Gyurkovics Zsuzsa. Ma dél­előtt volt, a próbája. Törőcsik Mari, a szerep eddigi alakítója külföldi utazása miatt nem léphet fel. □ NÉMETH MARIKA is­mét Münchenben tartózkodik. Most próbafelvételeket készí­tenek róla, mert vele akarják eljátszatni Kálmán Imre „Ma­­rica grófnő’­ című operettjének filmváltozatát. □ HARMADIK ABLAK a címe annak a színdarabnak, amelyet Majtényi Mihály, a Jugoszláviában népszerű ma­gyar író írt át színpadra egy nagy sikerű novellájából. A régi Tisza menti kisváros egy­kori életét megelevenítő szín­művet e héten mutatta be a szabadkai Népszínház magyar drámai együttese. □ MARLENE DIETRICH is helyet kapott az idei cannes-i filmverseny bíráló bizottságá­ban.­­ □ BUDAPESTRE IS ELLÁ­TOGAT rövidesen a prágai Vladh-vonósnégyes. A külföldi koncerttermekben már nagy sikerrel szerepelt kvartett má­jus 13-án Mozart, Beethoven és Janácek műveivel mutat­kozik be a Bartók-teremben. □ CHAPLIN újra munká­hoz látott. Londonban meg­beszélte újonnan forgatásra kerülő filmjét. Az egyik for­gatókönyvet ő maga írta, eb­ben pellengérre állítja az em­berek magánéletében való váj­­kálást. Még egy terv foglal­koztatja: a „Cirkusz“ című, egykori némafilmjének újra­­forgatása. □ MAGYARORSZÁG is részt vesz a bukaresti film­konferencián. A szocialista országok második filmkonfe­renciáját 1958 decemberében rendezik meg. Tárgya a mo­dern szocialista film drama­turgiája, valamint a filmek eszmei, művészi és technikai színvonalának emelése lesz. □ MEZEY MÁRIÁVAL be­szélgettünk. „Legközelebbi filmszerepem Kosztolányi De­ J­a hallottuk ese »Édes Anna« című regé­nyének filmváltozatában lesz. A filmet Fábry Zoltán ren­dezi.“ □ CARMEN: Prosper Me­­rimée híres elbeszélése ismét filmre kerül. Otto Preminger, a híres hollywoodi filmrende­ző viszi filmre és a női fősze­repre Sophia Lorent szerződ­tette. Érdekes, hogy Premin­ger nemrégiben készítette el a Carmen Jones című filmjét, amelyben ugyanezt a történe­tet modern miliőbe tette át, most pedig az eredeti témát is filmre viszi. □ SZINETÁR MIKLÓS, a Fővárosi Operettszínház ren­dezője, e hónap közepén Moszkvába utazik. Szinetár rendezi a „Lili bárónő“ moszk­vai előadását. □ ÁDÁM JENŐ professzor, a Zeneakadémia tanára, ez idő szerint Helsinkiben tartózko­dik. Tiszteletére a Magyar Népköztársaság helsinki kö­vete fogadást adott, amelyen megjelent a zenei élet számos kitűnő személyisége. Több po­hárköszöntő hangzott el, ame­lyekben kifejezésre jutott a magyar—finn zenei és kultu­rális kapcsolatok kibővítésé­nek kívánsága. □ VÉGVÁRI LAJOS mű­vészettörténész könyvet ír De­­lacroix-ról; munkája lesz az első magyar tanulmány a fran­cia romantika nagy mesteréről. □ FEKETELISTÁRA ke­rült Hollywoodban 23 forga­tókönyvíró és színész, mert megtagadta a tanúzást a Mc­­Carthy-bizottság előtt. A boj­kottért most mind a huszon­hárman kártérítési pert indí­tottak — ötvenmillió dollár erejéig. A keresetet az ameri­kai legfelsőbb bíróság elutasí­totta. □ BORIS KARLOFF, az is­mert amerikai „szörny-szí­­nész’­ új szerepre készül. Még egy Frankenstein-filmet csi­nál „Frankenstein — 1975“ címmel. □ ÚJ „KÉRŐ“ mutatkozott be szombaton a „Székelyfonó“ előadásán: Melis György. A Farsangi lakodalom fehíjítása nyer. A fenti kérdéssel kap­csolatban hadd intézzünk itt egy kérést zeneköltőinkhez, szövegírókhoz, a színházhoz: gondoskodjanak, éspedig az eddiginél hathatósabban és eredményesebben arról, hogy ne hiány, hanem bőség legyen magyar operákban. Ne az ad­jon fejtörést, hogy melyik ré­git lehetne előkeresni, hanem hogy melyik kész újat kell leg­előbb bemutatni. A Farsangi lakodalom első bemutatója felejthetetlen nagy karmesterünk, Kerner István vezényletével olyan előadás­ban került színre, hogy azt sokáig példának tekintették. A mostani reprízről nem mondhatunk szebb elismerést, mint azt, hogy nem maradt a premier mögött. Komor Vil­mos karnagy életteli vezény­lése, Stephany György ötletes rendezése, Blanár György fes­tői díszletei, Szeitz Gizella korhű jelmezei alapjában hű­ségesen követték az eredeti beállítást, amelyet akkor a próbákon személyesen is részt vevő alkotók: Poldini Ede és a szövegíró, Vajda Ernő hite­lesítettek. Az énekeseknek nem köny­­nyű a feladata ebben a víg­operában, mert a wagneri hangszerelésű, tömött parti­túra néha bizony túlságosan is igénybe veszi a hangerőt. Ezenkívül a mozgalmas, for­dulatos mese, a szólistáktól csakúgy, mint a kórustól, az éneklés mellett színpadi játé­kot is követel. Takács Paula tűzről pattant n­emzetes asszonya, Maleczky Oszkár joviális házigazdája, továbbá a szerelmes párok, a színház üdvöskéjének, Házy Erzsébetnek bűbájos Zsuzsiká­ja és Sárdy János valóban diá­­kos-ízes alakítása, meg az elő­kelőn tartózkodó grófné, Sző­­nyi Olga és a daliás gárdatiszt, Faragó András, valamint Pav­­lánszky Edina (Stanci), Lőrincz Zsuzsa (Bükkiné) jó humorú­­figurái, de a többi, a legki­sebb szereplő is kitűnően il­leszkedett az együttesbe, csak­úgy, mint az énekkar és a zenekar művészei, akik szív­­vel-lélekkel állottak a magyar vígopera szolgálatára. A kö­zönség lelkesen ünnepelt. Péterfi István Amikor több mint egy emberöl­tővel ezelőtt, 1924- ben a Farsangi la­kodalmat bemu­tatták, muzsikája már akkor is ré­ginek­­ tűnt fel. Stílusa a múlt szá­zadé és nem az új magyar muzsikáé. Rendkívüli sike­rére azonban még­sem volt méltat­lan, mert Poldini Ede zeneköltésze­te a romantika eklektikus anya­gát, a verbunkos zene dallamait, ritmusait annyi tehetséggel, tudás­sal, ügyességgel, olyan művészi színvonalon alkal­mazza, hogy jogo­san nyerte meg a hallgatóság tet­szését és vált Ope­raházunk egyik legkedveltebb da­rabjává. Arra a felvető­dő kérdésre, ér­demes volt-e hosszú szünet után ismét elővenni, újra mű­sorba iktatni ezt a vígoperát? — feltétlenül igennel fele­lünk. Mert a Farsangi lako­dalom nyilvánvalóan, ha nem is a leghaladóbb hagyomány képviselője, viszont nem olyan maradi hagyomány, amely nem illeszkedhetnek harmo­nikusan a mai idők, a mi időnk operai repertoárjába. Ez pedig változatosságot és fő­ként sok magyar művet igéz Házy Erzsébet, Sárdy János Frank Frigyes kiállítása Frank Frigyes festőművész a Váci utcai Csók Galéria ter­meiben rendezett kiállítást. A művészet iránt érdeklődő kö­zönség jó része most ismerke­dik meg Frank Frigyes­ kvali­tásos piktúrájával, hiszen az alkotó az elmúlt évtizedben nagyon ritkán szerepelt a nyil­­vánosság előtt. Egyike azok­nak, akik a modern francia festészet tanulságait értékesí­tik a hazai föld adta hangvé­tellel, egyéni vérmérséklettel. Erőteljes, ízes festőisége, drá­mai, néha komor színei, bátor képszerkesztése — csupa olyan jellegzetesség, ami elsősorban a magyar festészet Czóbel— Gadányi—Barcsay szárnyában vált kifejezetté. Erősen egyéni karakterű festészete bizonyos negatívumai — témabeli szűk­­körűség, túl sommás emberáb­rázolás — ellenére méltó helyet biztosít Frank Frigyesnek, sok­arcú képzőművészetünk jeles alkotói sorában. Cseh Miklós Színházak hétfői műsora: Operaház Erkel Színháza: Bu­dapesti Filharmóniai Tars­aság (I.-bérlet, 4. előadás), vezényel: G. Sebastian. 8). — Nemzeti Szín­ház: Rembrandt (Kisfaludy-bér­­let 7 előadás, 7). — Katona Jó­zsef Színház: A komédiás (7). — Madách Színház: Courage mama (7). — Madách Színház Kamara­­színháza: A róka meg a szőlő (7). — A Magyar Néphadsereg Szín­háza: Teaház az augusztusi hold­hoz (7). — Petőfi Színház: Sve­ik (7) . — Jókai Színház: Szegény .Jó Márton (7). — József Attila Színház: Váljunk el (7). — Iro­dalmi Színpad: Az­ Egyfelvonáso­­sok előadása elmarad (jegyek 9- éra érvényesek). — Blaha Lujza Színház: Csókos asszony (OCV előadása, 7). — Fővárosi Ope­rettszínház: Ez történt tavasszal (8) — Állami Bábszínház: Elha­jolni tilos (fél 8). — Zeneaka­démia: Állami Hangversenyzene­kar (Vezényel: Milan Horváth, Mester­bérlet, 8). — Bartók-terem:­­ Tiszay Magda—Katona Lajos dalestje (8). — Fővárosi Nagy­­­­cirkusz: Víz:revü (4, 8). Változások a mozik műsorában: 1958. május 5 —7-ig. MI IGAZGATÓNK (román) BÁS­TYA de. (Lenin krt. 8.) 10, 12, 2. MADÁCH (Pestlőrinc) n6. 18. — CSATORNA (lengyel) VÖRÖSMAR­TY (Üllői út 4.) 9, 11, n2, f4, h6, 8. — MÉGIS SZÉP AZ ÉLET (né­met) JÓZSEF ATTILA (Rákospa­lota) nő, f8. - JÉTÉK AZ ÖRDÖG­GEL (csehszlovák) SZABADSÁG (Bartók Béla út 64.) du. 4, n7, f9. — Égi madár (magyar) TANÁCS (Szent István krt. 16.) fl0, fl2, h2, 4, n7, f9. — Cimborák (ma­gyar) BETHLEN (Bethlen Gábor tér 3.) f5. h7. 9. — Mindig veled (szovjet) BÁNYÁSZ B-terem (Jó­zsef krt. 63.) n4. f6. h8. — Lég­­ből kapott zenekar (csehszlovák) ADY (Kispest) h6. 8. — Naple­mente előtt (nyugatnémet) ATTILA (Budafok) n6. f8. — Rendőrök és tolvajok (olasz) CSABA (Rákos­csaba) f6, h8. — Feketeerdőtől a Fekete-tengerig (magyar) JÓKAI (Rákoshegy) h6, 8. — Tigriskö­­lyök (kínai) SZIGETHY (Albertfal­va) f4, h6, 8. — Világos ablak (csehszlovák) KELEN (Kelen­­völgy) 6, 8. — Marty (amerikai) OTTHON (Soroksár) f6, h8. — Ve­télytársak (német) SZABAD (Csákyliget, Béke tér) 16. h8. — Nehéz kesztyűik (magyar) SZÉ­CHENYI (Pestújhely) 14. h6. 8. -Halló­ ifi Fortuna- VÁSÁROLJON NYÁRI LOTTÓBÉRLETET. Érvényes június, július,­ugusztus hónap minden húzá­sára és jutalomsorsolására. Már kapható az árusítóhelyeken. TARTÓS SZERENCSE! NAPTÁR Május 6, kedd, Frida napja. A Nap kél 4.20, nyugszik 19.04 óra­kor. A Hold kél 22.21, nyugszik 6.46 órakor. Jó napom van... az indulás percét nem tű­zi rem pontosan, futólépés­ben érek a Nyugatira, kinézek egy szép Pullmann-kocsit, és­­ felugrom. Ülőhely már csak k­imitt­ amott, de sikerül az is. I Heten ülnek a szakaszban, be-­­ furakodom nyolcadiknak, és alig fújom ki magam, indul a vonat.­­ — No, ez tényleg az utolsó­­ pillanat volt — gondolom, és elégedetten gyújtok rá. Azaz csak gyújtanék, mert ahogy előkaparászom a Kos­suthot, csendesen megszólal a szembenülő útitárs: — Nem dohányzó. Mérgesen nézek körül, hely­benhagyólag bólogatnak a töb­biek, hogy úgy bizony. No, ezt jól kifogtam. — Annyi baj legyen — vála­szolok könnyedén, sőt daco­san — kibírom Kecskemétig. — No.Jo — így az útitárs. Kis szünet. A vonat gyorsít. — Az attól függ — teszi hoz­zá a szomszédja, szintén igen nyugodt beszédű magyar. — Tessék? — Mondok, hogy az attól függ, mekkora kerülővel óhajt­ja az utat megtenni az úr. — Hogy tetszik ezt érteni? — kérdem most már, és hideget érzek a nyakszirtem körül. Komótosan adja meg a vá­laszt: — Hát csak úgy, hogy ez a vác—veresegyházi személy ... Kissó Fürst Sándor szobrát készít­tették el a Vas megyei KISZ- szervezetek. A Vas megyei szü­letésű, mártírhalált halt hős szobrát május 25-én, az ifjúság napján leplezik le a szombat­­helyi Puskin-parkban. INJEKCIÓZZÁK A HALA­KAT a fehér­tói halgazdaság­ban. Az anyapontyokat glice­rinben és konyhasóban oldott agyalapi velővel oltják be, és így 24 óra alatt ívásra készte­tik. Az új fővárosi lakótelepek már nagy ütemben épülnek. A lágymányosi lakótelepen 201, a Hévízi úton 245, Csepel-Csil­­lagtelepen 439, a Kerepesi úton 205, a Fiastyúk utcában 425, a Nagy Lajos király útján 555, az Üllői úton 253, a Róna ut­cában­­ pedig 192 modern la­kást adnak át majd tulajdono­saiknak. KÉT CSATA zajlott le az el­múlt 48 óra alatt török terüle­ten, Mardinnál, a szíriai határ tőszomszédságában, csempé­szek és rendőrök között — az AFP jelentése szerint.­­ Hat csempészt megöltek, három pedig megsebesült. Nagy ünnepséggel akarták a szárazságáról híres Exeter grófságban felavatni az új ön­tözőberendezést. Nem sikerült, mert a polgármester jelentette az angol földművelésügyi mi­niszternek: „Napok óta úgy esik az eső, mintha dézsából öntenék.” AZ ELVÁLT ASSZONY kö­teles gondoskodni a házaspár kutyájáról — mondotta ki egy chicagói bíró ítéletében. A Felszabadulás téri nagy belvárosi csemegebolt önálló szerződést kötött vidéki állami gazdaságokkal és termelőszö­vetkezetekkel primőrök szállí­tására. Hajdúszoboszlóról na­ponta érkezik az ottani meleg­források hőenergiájával, me­legházakban termesztett friss paradicsom, spárga, uborka, hegyes-, zöld­ és fehér-, vala­mint tölteni való paprika, sőt már árusítják a frissen szedett nagyszemű, pirosló epret is. A Színháztudományi és Film­­tudományi Intézet a filmértő kö­zönség körének kiterjesztésére a Filmművészeti Akadémia szo­kásos hétfő, kedd, szerda dél­utáni zártkörű előadásainak mű­sordarabjait a Filmmúzeumban május 5-től kezdve minden hét­főn, kedden és szerdán délelőtti előadásain is (10—12—14—16 órakor) vetíti. E zártkörű vetíté­sek látogatására jogosító Igazol­ványt válthatnak szakszervezeti tagok, diákok, főiskolai hallga­tók. ipari tanulók a Színháztudo­mányi és Fémtudományi Intézet Szervezési Osztályán (VII., Do­hány u. 1/c.) Igazolványainál-: felmutatása mellett. Ezekre a zárt­­körű előad­ásokra a Filmmúzeum pénztáránál csak a névreszóló igazolvány tulajdonosa kaphat jegyet. (x)­­ EZ IGEN! Szombaton két óra húsz perckor történt a 2-es villamos 3208-as számú pótko­csiján. Felszáll egy mama, kar­ján másféléves gyerek. A fia­tal kalauznő elkiáltja magát: „Kérek egy ülőhelyet a jobb­oldalon.” „Miért a jobbolda­lon?” — kérdezi a még fiata­labb kalauztárs. „Azért, mert a baloldalon nyitva vannak az ablakok és huzatot kap a ki­csi.” Így zajlott le anyák napja a kettesen. (t—s) Az első szovjet uszályok megérkeztek a linzi kikötőbe. Az új szovjet—osztrák kereske­delmi szerződés alapján kok­szot, kohószenet és ércet hoz­tak az ausztriai vasipar részé­re. Iparengedélyét felhasználva Gál Sándor budapesti kötő­háziiparos, nagyobb mennyisé­gű méterárut vásárolt össze az állami boltokban. A 30 ezer fo­­rint értékű ruhaanyagot maga­­sabb áron, négy-hathónapos részletre adta, és így hétezer forint haszonhoz jutott. Egyes személyeknek húszszázalékos uzsorakamatra pénzt kölcsön­zött. Gál Sándor hamarosan a bíróság előtt felel tetteiért. A hivatalos lap vasárnapi számában megjelent rendelke­zés értelmében a tanácsok — az előírt feltételek fennforgása esetén — bankhitelt vehetnek igénybe. Bankhitelt igényelni csak a tanács határozata alap­ján lehet. A tanács határozatá­ban meg kell jelölni a bank­hitel célját, összegét, továbbá a bankhitel fedezetére lekötött bevételeket. A tanács, a hitelt legfeljebb öt évre kérheti. „Miért nincs létjogosultságuk a mérnöki munkaközösségek­nek” című cikkünknek az az állítása, amely szerint Fóris Pál mérnök kérésére Nagy Ist­ván osztályvezető szerezte vol­na meg a Vízügyi Tervező In­tézet egyik tervét másolás, il­letve alkalmazás céljából — tévedésen alapul. A tervet Ka­rács Gábor, a Vízügyi Tervező Intézet mérnöke emelte ki az irattárból és adta át Ruszkai Endrének, a Vízügyi Tervező Intézet volt mérnökének. Szántó Kálmánné, sz­ür Bajza Erzsébet, mély fájdalommal köz. NI. hogy férje e hó 3-án elhunyt A farkasréti temetőben e hó 6- án, kedden fél 1 órakor helyez­zük örök nyugalomra. Minden külön értesítés helyett, (x) XIV. kerületben, Kerepesi úti új lakótelepen. Eörs vezér tér 3. szám alatt Főv. Patyolat Vállalat új fióküzletet nyit május 7-én. (x) □ GYEREKEK! A távbeszélő mesemondó (4 2 7 — 9 6 0) műsora május 6-án, ke­dd­en: Sebők Zsig­­mond: Róka koma és a nyulacs­kák (elmondja: Komlós Juci). Szabolcs Vilmos, a Kisiipari Szövetkezeti Biztosító Intézet tisztviselője váratlanul elhunyt. Temetése f. hó 6-án, kedden du. 2 órakor, a farkasréti szp. temető­ben lesz. (x) Nemzetközi hegesztéstechni­kai kongresszust rendez má­jus 22. és 25. között a Gépipa­ri Tudományos Egyesület. A tanácskozáson részt vesznek a szovjet, a csehszlovák, a ju­goszláv és a lengyel szakembe­rek is. A magyar hegesztés­technika helyzetéről Korponai Gyula, a Kohó- és Gépipari Minisztérium iparpolitikai fő­osztályának vezetője tart be­számolót. MELLÉNY A DIVAT. Ma délután 2 órakor meghívott közönség előtt rendezi a Ruha­ipari Tervező Vállalat az első magyarországi férfiruha bemu­tatót. Mind a négy évszaknak megfelelő férfikabátok, felöl­tők, öltönyök és a férfiak öl­tözködésében mindinkább tért hódító kötszövött anyagok vo­nulnak fel a bemutatón. Sport­szerű kötött ingek, pulóverek, lumberjackek, jersey zakók, nyári tropikál öltönyök mellett fehér szmokingok és a férfiak esti öltözékéhez brokát mellé­nyek divatosak. A férfizakók rövidebbek lettek, a nadrágok lefelé szűkülnek. EBÉD A ZÖLDBEN Ed­y zöldvendéglő lugasában Jó ám vasárnap megpihenni A közelharcban szerzett széken is az étlapot kézbe venni. A szép tavaszi vasárnapon Várás közben az ember bősz lesz. Mert félő, mire kiszolgálják. Addigra tán már késő ősz lesz. Hidvéghy Ferenc

Next