Esti Hirlap, 1958. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1958-06-17 / 140. szám
III. évfolyam, 140. szám A „kis Genf" Egy francia író szellemes meghatározása szerint, a föld akkor válna paradicsommá, ha a franciák szerveznék meg az étkeztetést, az amerikaiak az egészségügyi szolgálatot, az oroszok az űrhajózást, a svájciak a szállodaipart, az angolok pedig a madárvilág tanulmányozásával foglalkoznának. Hát ami azt illeti, az angolok és az amerikaiak az egészségügyi szolgálat és a madárvilág tanulmányozása helyett kísérleti atomrobbantásokkal foglalkoznak a Csendes-óceán távoli térségeiben, s földünk korántsem paradicsom még. De legalábbis minden józan ember arra törekszik, hogy a két társadalmi rendszer ellentéteit figyelembe véve is, megvalósuljon a békés egymás mellett élés. Ezért javasolta a Szovjetunió immár két hónapja a legmagasabb szintű tárgyalást, a kormányfők csúcsértekezletét. A csúcsra azonban lassú a haladás, s az eltelt hónapok alatt nemcsak, hogy a vitás problémák nem oldódtak meg, hanem még az arra hivatott megbeszélés sem tudott létrejönni. A nyugati hatalmak véget nem érő résztárgyalásokat folytatnak, és a konferencia „kellő előkészítése” hangzatos ürügyével belevesznek az ügyrendi bonyodalmakba. Ilyen körülmények között tette meg a Szovjetunió nagyjelentőségű lépését: egyoldalúlag beszüntette a nukleáris fegyverekkel végzett kísérleteit. Egy ilyen esemény hatását — még ha az egyelőre egyoldalú is — nehezen lehetett ellensúlyozni, s ha nem kevés huzavona után is, de július elsején, Genfben, a hagyományos tárgyalóvárosban megkezdődik a keleti és a nyugati atomszakértők tanácskozása. A szakértők arról folytatnak majd beható vitát, hogy a kísérletek általános eltiltása esetén, miként lehetne ezt a tilalmat ellenőrizni. Remélhető, hogy a genfi tárgyalások új lökést adnak majd az ENSZ- ben holtpontra jutott, sőt időlegesen fel is függesztett leszerelési megbeszéléseknek, s közvetetten elősegítik a csúcsértekezletet is. Még egy jelentősége lesz ennek a vitának. Ez az első eset, hogy a leszerelési tárgyalóasztalnál a három nyugati hatalommal szemben a Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia képviselői ülnek, vagyis ez az első olyan alkalom, ahol az erőviszonyok megváltozását kifejező, helyes paritásos elv érvényesül. Önmagunk áltatása lenne túlbecsülni a szakértők összejövetelét. Hiszen ez a felfelé vezető lépcsők közül csak az egyik első fok, s miközben a tudósok a Nemzetek Palotájának zöldasztalánál ülnek, folytatódnak a nyugati atomrobbantások a Távol-Keleten. Mégis sok terméketlen polémia és a hosszúra nyúlt diplomáciai párbeszéd után ez a „kis Genf” lehetőséget nyújt érdemi lépésekre az atomkísérletek általános beszüntetésére. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a közvélemény sem lesz tétlen. A szakértők vitájával egyidőben hallatja majd szavát a stockholmi leszerelési kongresszus, amelynek visszhangja Genfben is érződik majd. Mindenesetre, amikor Libanonból, Ciprusról és sok más helyről aggasztó jelentések érkeznek, a szakértők találkozása jó hír, s bízunk benne, hogy a „kis Genf” — a nagy Genf felé vezet. Mert — a bevezetőben idézett francia író szavait helyesbítve — a világon a légkör már akkor is javul, ha a nagyhatalmak egyszerűen „csak” tárgyalnak. Ára 60 fillér 1958. június 17. kezd Tovább melegszik A görög-török határ biztonságáról tárgyalt az idő a görög vezérkar Három telitalálós a fotón Az építésügyi bizottság mai ülése Százezer lakás építését irányozza elő a hároméves terv Biztosították az építkezések anyagellátását Az építésügyi miniszter nyilatkozata Ma délben megkezdődött a parlamentben a csütörtökre összehívott országgyűlési ülésszak napirendjén szereplő hároméves tervjavaslat vitájának bizottsági előkészítése. Elsőnek Köböl József elnökletével az országgyűlés építésügyi bizottsága ült össze, hogy megtárgyalja a hároméves terv törvényjavaslatának építésügyi előirányzatait. Az ülésen részt vesz Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. A bizottság tagjait Trautmann Rezső építésügyi miniszter tájékoztatja. A miniszter az ülés megnyitása előtt ezeket mondta az Esti Hírlap munkatársának: " A hároméves terv építési előirányzatait elsősorban az jellemzi, hogy a tervidőszak alatt általában nem kezdődnek hosszabb ideig tartó nagyarányú építkezések, hanem inkább a már megkezdett építkezések folytatására és befejezésére, a meglevő üzemek rekonstrukciójára összpontosítjuk az erőfeszítéseket. Ezt az ország jelenlegi gazdasági helyzete követeli meg: nagymértékben takarékoskodnunk kell, csak az alapvető célok megvalósításához szükséges legfontosabb beruházásokra fordíthatunk pénzt és anyagot. Trautmann Rezső hangsúlyozta: a tervjavaslatnak azt az előirányzatát, hogy" az építőipar 1960-ban körülbelül 20 százalékkal termeljen többet, mint 1957- ben termelt, meg lehet valósítani. A termelés növelésének nagyobb részét a termelékenység fokozásával érik el. A minisztériumi építőipar például körülbelül 16 százalékkal emeli termelékenységét. — Az építőipari termelés öszszetétele — mondotta ezután a miniszter — a hároméves tervidőszak alatt az ipari és kulturális építkezések, ezen belül elsősorban az iskolaépítkezések felé tolódik e. A hároméves terv egyes éveiben az előző években épített tanteremmennyiség többszörösét kell elkészítenünk. Lényegesen több lakást építünk, mint például az 1953—54—55-ös években, összesen mintegy százezer lakás építését irányozza elő a tervjavaslat. Fokozott mértékben vonjuk be a lakásépítkezésbe a magánkezdeményezést és az állam sokkal nagyobb támogatást nyújt a magánerőből induló építkezéseknek, mint a múltban. Mindez — fűzte ehhez a miniszter — még mindig nem eredményez észrevehető javulást a lakáshelyzetben, megakadályozza azonban a lakáshelyzet romlását. Ezután elmondotta, hogy az ipari építkezések területén a legfontosabb építési feladatok a többi között a kohászati üzemek rekonstrukciója, a Dunai Vasmű építésének folytatása, a dieselesítéssel és az energiatermelés növelésével kapcsolatos építkezések, a székesfehérvári alumíniumgyár, valamint a miskolci és a békéscsabai hűtőházak felépítése. Az idegenforgalom fejlesztését illetően jelentős továbbá Budapesten a Gellért Szálló és a Royal Szálló építésének befejezése. A terv teljesítése szempontjából igen fontos körülmény, hogy biztosították az építkezések anyagellátását. Az Építésügyi Minisztérium felügyelete alatt álló építőanyagipari vállalatok termelése ugyanis a hároméves tervben — az 1957. évihez viszonyítva — 22 százalékkal emelkedik. Miután az építőanyagtermelés növekedése meghaladja az országos építőipar húszszázalékos termelésnövelését, az elmúlt években tapasztalható építőanyag-hiány jelentősen enyhül. (Lapzártakor az építésügyi bizottság ülése tart.) L. L. E. Dulles a csúcstalálkozóról New York, június 16. Dulles külügyminiszter vasárnap beszédet mondott az amerikai televízióban. Világosan kifejezésre juttatta, hogy a fejlődésben elmaradt országok nem számíthatnak Amerika hathatós segítségére. A gazdaságiig elmaradt országok fejlődésének „lassúbb ütemben” kell végbemennie, mint ez a háború utáni Európában, történt — mondta. A legmagasabb szintű értekezletről kijelentette: valószínű, hogy eltelik néhány hónap, míg az Egyesült Államok valamilyen elhatározásra jut a találkozó célszerűségét illetően. Parázsburgonya A hétfői piac kora reggeli forgalma mérsékelt volt, de amint az állami boltokba megérkezett a burgonya, káposztaféle és az egyéb zöldáru, a forgalom megélénkült. A válogatott darabos újburgonyát kilónként 7,60, az apró parázsburgonyát 4,40 forintért árusították. A fejeskáposzta 3,60, a kelkáposzta 4,60, a főzőtök 3,60, a csomós karalábé 4,5 forint. Az egri uborkát kilónként 11 forintért kínálták. Ma vidékre utazott a vietnami parlamenti küldöttség A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének hazánkban tartózkodó küldöttsége Ton Duc Thang, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának tagja, a nemzetgyűlés állandó bizottsága elnökének vezetésével szombaton délután megkoszorúzta a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. A delegációt ezután fogadta Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. Ma reggel a vietnami parlamenti küldöttség vidéki látogatásra utazott. Hammarskjöld Beirutba indul Továbbra is fennáll az amerikai fegyveres beavatkozók veszélye Libanonban harcokról és összecsapásokról. Beirutban csak itt-ott hallani lövéseket. A libanoni helyzet körüli fokozott diplomáciai élénkséget mutatja, hogy Hammarskjöld ENSZ-főtitkár — mint az AFP jelenti — kedden este Beirútba utazik, hogy részt vegyen a Libanonban működő ENSZ-megfigyelők első tanácskozásain. A főtitkár a libanoni események komolysága miatt határozott váratlanul vasárnap este úgy, hogy az ENSZ megbízottaival együtt a helyszínen tanulmányozza a helyzetet. A megfigyelő bizottság, mint ismeretes, a Biztonsági Tanács június 11-i határozata alapján létesült, s főnöke, Odd Bull norvég repülőtábornok vasárnap érkezett a libanoni fővárosba. Hammarskjöld elnököl majd a megfigyelő bizottság három vezetőjének első ülésein. Hangsúlyozzák: nem rendőri, hanem felügyeleti misszióról van szó. A megfigyelőknek jelenteniük kell minden külföldi beavatkozást, amelyet a polgárháborúban megállapítanak. Kairóban az Egyesült Arab Köztársaság hivatalos szóvivője kijelentette: „Amerikai csapatok partraszállása Libanonban kétségtelenül nagy háborút indítana el." A szóvivő megállapította, hogy az amerikai kormány részéről kettős veszély fenyegeti a libanoni népet: az Egyesült Államok fegyveres erői közvetlen beavatkozásának, valamint az ENSZ-csapatok Libanonba küldésének veszélye. Vasárnap magasszintű angol és amerikai tanácskozás folyt a libanoni válság ügyében, és Dulles külügyminiszter otthonában úgyszólván egymást követték az értekezletek. Beirut, június 16. Libanonban a helyzet továbbra is igen súlyos, bár a legutóbbi huszonnégy órában nem érkezett jelentés nagyobb Újítással évi húszezer méter szövetanyag-megtakarítás Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál évek óta kísérleteznek, hogyan lehetne a szövetek hosszanti szálát képező, úgynevezett láncfonalat az utolsó méterig leszőni a lánchengerről. A feladatot a takarékossági felhívás után alakult műszaki újítóbrigád oldotta meg. A visszamaradt utolsó két méter fonalat a hengerre erősített zsinórral helyettesítik és a henger helyett erre kötik a láncfonalat, amely így végig leszőhető. Az új módszert már a gépek felénél alkalmazzák. Az egész üzemben bevezetik az újítást, s ezzel évente annyi fonalat takaríthatnak meg, amiből húszezer méter szövetet készíthetnek. (MTI) Hogyan szellőzik az Alagút Szeptemberre elkészül a szellőztetőrendszer terve Évtizedek óta sok gondot okoz a közlekedés szakembereinek az Alagút szellőztetése. Csendes időben ugyanis megreked a rengeteg füst, gáz, s ilyenkor alig lehet látni. A negyvenes évekig a várkertből mélyített aknán ugyan nyomtak be friss levegőt, ez azonban nem oldotta meg az Alagút szellőztetését. Az Alagút szellőztetésének ügye most különösen időszerűvé vált, hisz lényegesen több autóbusz és gépkocsi halad át rajta. Csúcsforgalom idején óránként 500—600 kocsi. Ez sürgetően előírja a mielőbbi megoldást. Megnehezítette a tervezést, hogy az Alagút műemlék, s emiatt nagyobb átalakítást nem lehet itt végezni. Sikerült azonban egy olyan szellőzőrendszert kialakítaniuk a tervezőknek, amelynek alkalmazása esetén óránként 270 ezer köbméter levegőt lehet cserélni. Az Alagút középső részén, a falazaton belül alakítanak ki egy gépházat, amelyben elhelyezett ventillátorok mozgatják az Alagút levegőjét A levegő az Alagút egyik kapuzatán beáramlik, a másikon pedig ki. A gépház vasrácsozatán szívja majd be a berendezés a levegőt és egy kialakításra kerülő három méter magas és 50 centiméter széles befúvónyíláson nyomja be az Alagútba. A tervezési munkálatokkal szeptemberre készülnek el, s a tervek szerint még ebben az évben hozzálátnak az Alagút szellőztető rendszerének kialakításához, a berendezések szereléséhez. Mi okozza a bélyegvitákat a vasúti jegypénztáraknál Az utóbbi időben többen kifogásolják, hogy ha ugyanarra a távolságra utaznak, hol hatvanfilléres, hogy egyforintos bélyeg kerül a jegyre, néha egyáltalán semmiféle. S ha több száz kilométeres útra indulnak, akkor is ugyanaz az egyforintos bélyeg díszeleg a bilétán, mint a 20—30 kilométerekre szóló jegyeken. A panaszokra gondolva, azzal a kérdéssel fordulunk a MÁV vezérigazgatóságán dr. Keresztessy László tanácsoshoz, hogy a pénztárosnő érdekelt-e a bélyegeladásban? — Igen. Tizenkét százalékos részesedés a jutalma — hangzik a válasz. — Innen ered a „kapásból ragasztás”? — Ha igen, úgy az szabálytalan; a konkrét eseteket kivizsgáljuk. A díjtarifa a következő: húsz kilométerig 10 filléres, százig 20, kétszázig 40, kétszáz kilométeren felül pedig 60 filléres bélyeget lehet adni, menettérti jegynél az összeg kétszeresét. Az Állami Biztosítónál Ferenczy Károly ismerteti, hogy a múlt években milyen formái voltak az utasbiztosításnak. A háború előtt, s azután is 1952-ig az Európai Biztosító Rt látta el ezt a feladatkört. 1952-től 55-ig nem volt egyáltalán biztosítás, s 1955. július elseje óta vezettük be a jelenlegi formát.» — A felesleges reklamációk elkerüléséért, nem lehetne a jegy árába beszámítani azt a néhány fillérnyi díjösszeget? — Magyarországon erre még nem volt példa; a Szovjetunióban, s más országokban azonban ez a gyakorlat... Döntés még nem született, oka nyilvánvaló: az utasbiztosítás intézménye helyes, világszerte elfogadott és bevált. Most már csak arra lenne szükség: a pénztárosnők a díjtarifának megfelelően ragasszák a jegyekre a bélyegeket, s akkor az utasok sem fogják sajnálni ezt a pár fillért. K. N. Hoek van Holland kikötőben kigyulladt egy norvég olajszállító hajó. A legénység három tagja életét vesztette a szerencsétlenségnél.