Esti Hirlap, 1958. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1958-10-19 / 246. szám

Közel-keleti csodakígyó Régi vidéki vásári kikállók verték a dobot a sátor előtt ilyenformán: „Itt látható a csodakígyó, fejétől a farkáig hat méter, farkától a fejéig ti­zennyolc méter!” Ez a kopott tréfa jut eszünkbe, amikor a közel-keleti amerikai—angol politikát figyeljük. Az ENSZ rendkívüli köz­gyűlése már két hónappal ez­előtt határozatot hozott, hogy sürgősen ki kell vonni az ame­rikai csapatokat Libanonból, az angol egységeket pedig Jordá­niából, de mindezideig a nyu­gati megszállóknak szemmel láthatólag semmi kedvük kivo­nulni. Azt mondják, hogy „a kivonuláshoz idő és megint csak idő kell”. Bezzeg július közepe táján, amikor az iraki forradalom kirobbant, nem kellett „sok idő és megint idő”. Libanon felé a törökországi támaszpontok­ról, Jordánia felé pedig Cip­rusból órák alatt megindult a szállítás, s egy nap alatt ott termettek a színhelyen. De a visszavezető út, úgy mondják, mégis hosszú — ugyanoda visszatérni már sokkal tovább tart. Íme, az angolok és az ame­rikaiak közel-keleti csodakí­gyója, amely a farkától a fe­jéig sokkal hosszabb, mint a fejétől a farkáig. Csakhogy en­nél a csodakígyónál ma már nagyon kevesen akarják a kö­zönség szerepét játszani, mert — ellentétben a hajdani vá­sári nézőkkel — jól tudják, hogy mi van a ponyva mögött. (ti) Van összefüggés... „Nemcsak arra kényszerít ben­ü­nket, hogy drágán vásá­rolo­k azt, amire nincs szüksé­günk, hanem ránk erőszakol olyasmit is, amiből exportfe­leslegeink vannak” — ezt a keserű hangú mondatot a Vox Operaria című brazil lap írta az Egyesült Államok kormá­nyáról. A lap azt követeli, hogy változtassák meg az amerikai tőkének alárendelt brazil kül­kereskedelmi politikát. „Vakok voltunk — írja — és nem vet­tük észre a Szovjetunió és Kí­na piacait!” A brazil lap annak az érzés­nek ad kifejezést, amely át­hatja ma már Dél-Amerikának még egyes kormányzó köreit is, annak a sajátos, lassú, de erősödő szabadságmozgalom­nak, amely ezen a földrészen tapasztalható. Ezeknek a dél-amerikai je­lenségeknek nincs semmi köz­vetlen kapcsolatuk a g­özel­­vagy a távol-keleti események­kel, é­s mégis, aki a brazil lap cikkét olvassa, jobban megérti, miért vonulnak oly nagy lendülettel amerikai fegy­veres erők a világ távoli tájai­ra, miért ragaszkodik Washing­ton oly görcsösen idegen or­szágokhoz és támaszpontokhoz. (ér) Maurizio Ferrara jelenti Moszkvából Az SZKP XXI. kongresszusának előkészületei Moszkva, október 18. Egy hónappal ezelőtt jelen­tették be a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXI. kong­resszusának összehívását és mindennapra várható a párt központi bizottsága téziseinek közzététele. A kongresszust megelőző első állásfoglalások­ból — a sajtó és Hruscsov beszédei alapján — azonban máris megállapíthatjuk a kongresszus előkészületeinek alaphangját A vezércikkek és a kong­resszusi előkészületek kap­csán megtartott gyűlések hangsúlyozzák az esemény gazdasági jelentőségét. A párt a már elért rendkívüli eredménye­­ alapján le akar­ja vonni a szükséges következ­tetéseket hasonlóképpen rend­kívüli termelési perspektívák meghatározásához. Az eddigi állásfoglalások azt mutatjá­k, hogy a párt főként a termelékenység kérdésére kíván súlyt helyezni. Bár a szocialista munkaverseny to­vábbra is a termelés egyik fon­tos tényezője marad, a ter­melékenység emelésének szem­pontjából az eddiginél is na­gyobb szerepet kapnak a gaz­dasági eszközök, a szervezés és a technika fejlesztését cél­zó intézkedések. Hruscsov Sztavropolban és Krasznodarban, majd leg­utóbb Rosztovban hangsúlyoz­ta: a termelés növelése fel­tétlen összefügg azzal, hogy a kolhozok, a szovhozok és a szakemberek bátran al­kalmazni tudják a párt ál­tal meghatározott reformo­kat, kezdve a népgazdasági taná­csok felállításától a gépállo­mások megszüntetéséig. Ezek­nek célja meggyorsítani a ter­melést, kiküszöbölni a még meglevő fonákságokat, közel­hozni a dolgozókat a termelés irányításához. Hruscsov beszédeiből kitű­nik az is, hogy a szovjet me­zőgazdasági üzemeknek egy­mással versenyezniük kell, hogy az államnak melyikük tud kedvezőbb feltételeket ajánlani a termékek eladásá­ban, hogy az állam olyan vásárló helyzetébe kerüljön, akinek módjában áll választa­ni a kínálkozó feltételek kö­zött. Krasznodarban néhány nappal ezelőtt Hruscsov fog­lalkozott a mezőgazdasági ter­mékek árának különbözőségé­vel és világosan megmondta, hogy az állami kereskedelmi szerveknek a jövőben úgy kell a termelő üzemek elé állniuk, mint akinek mód­jában áll eldöntenie, hol tud jobban vásárolni. A termelékenység kérdésé­vel kapcsolatban a szovjet saj­tó bíráló cikkeket közöl és megnevezi azokat az ipari üzemeket, amelyeknél a ter­melékenység mutatója rosz­­szul áll, helytelen munkamód­szerek alkalmazása, a bü­rokrácia miatt. Merényletek templomok ellen az Egyesült Államokban New York, október 18. Az Egyesült Államok öt ál­lamában elharapództak a templomok elleni bombame­­rényletek. New York-ban a rendőrség kétszer is átkutatta a Szent Patrick katedrálist, mert értesítést kapott, hogy ott pokolgépet rejtettek el. Kézi­gránát robbant a Jehova ta­núinak bostoni gyülekezőhe­lyén, Brooklynban és Minnea­­polisban beverték a zsinagóga ablakait. A déli államokban bombát dobtak több iskola­­épületre, feltehetően olyan sze­mélyek, akik ellenzik azt, hogy néger és fehér diákok együtt tanuljanak. hogy őszi és téli ruhafélét MOST KELL VÁSÁROLNI! A CORVIN ÁRUHÁZ AJÁNLATA: Dürtinöltöny 8—16 évesnek Ft. 320,— (+20,— forintos emelkedés.) Boykabát 2—12 évesnek Ft. 380,—tói Leánykakabát Ft. 235,—tői Rövid matlasz- pongyola Ft. 280,— Női télikabát Ft. 900,—tói 1800,— Ft.-ig Olasz átmeneti férfikabát Ft. 1350,—től 1400,— Ft-ig Sötét és középszürke kamgarn­­öltönyök nagy választékban Ft. 855,—től 1250,— Ft-ig Férfi télikabát Ft. 600,—tól 1750,— Ft-ig Sportöltönyök és divatzakók nagy választékban. Irásreform-kiállítás Pekingben Peking, október 18. A Pejhaj-parkban meg­nyílt az irásreform-kiállítás. A látogatók megtekinthetik a három és félezer éves kínai írásmód kialakulását, fejlődé­sét, változásait. Ismerteti a fonetikus arc megteremtésére tett sok kísérletet, valamint a napjainkban kidolgozott latin­­bettűs abc-t és megtanulásá­nak módszereit. Az Albán Népköztársaság az UNESCO tagja Párizs, október 18. Az UNESCO párizsi székhá­zában pénteken hivatalosan közölték, hogy az Albán Nép­­köztársaság elfogadta az UNESCO alapokmányát és ez­zel e nemzetközi szervezet tag­jává lett. Ez idő szerint 81 állam tagja az UNESCO- nak. Jelentés a tőkés világ növekvő munkanélküliségéről Genf, október 18. A Genfben működő Nemzet­közi Munkaügyi Hivatal jelen­tést tett közzé arról, hogyan alakul a munkanélküliség a világ egyes országaiban. 1958-ban a kapitalista világ szinte valamennyi országában növekedett a teljes munka­­nélküliek száma — állapítja meg a jelentés. Az Egyesült Államokban júliusban 5,4 mil­lió ,az össz­munkáslétszám 7,4 százaléka volt a munkanél­küliek száma, tehát mintegy kétmillióval több, mint 1957 hasonló időszakában. A doku­­mentum összeállítói szerint a második világháború után még nem volt ennyi munkanélküli az Egyesült Államokban, mint most. Növekedett a munkanélkü­liség többek között Angliában, Kanadában, Belgiumban, Ja­pánban is — hangzik a jelen­tés. Tizenöt algériai hazafit megöltek, hármat halálra ítéltek a franciák Újabb arabellenes terrorhullám — A közüdvbizottság megkísérli, hogy életben maradjon Algír, október 18. Az algériai közüdv­bizottság görcsös erőfeszítéseket tesz, hogy megakadályozza széthul­lását. A bizottság maradéka tegnap négyórás vita után úgy döntött, hogy folytatja tevé­kenységét. Október 21-re, keddre teljes ülést hív össze a bizottság, amelynek — az AP véleménye szerint — az a célja, hogy tömörítse erőit és saját céljait kövesse annak ellenére, hogy De Gaulle legutóbbi intézkedései csapást mértek terveire. A bizottság tegnap esti ha­tározatának az a része, amely szerint tagjai „teljes mérték­ben megbíznak a hadsereg­ben", nyilvánvaló erőfeszítést jelent arra, hogy visszájára fordítsák az ejtőernyősök De Gaulle melletti hangulatát. Egy kairói jelentés arról szá­mol be, hogy az algériai kor­mány szóvivője közölte: nagyszámú francia légio­nárius csatlakozott az FLN- hez, az Algériai Nemzeti Felszaba­­dítási Front, hadseregéhez. A gyarmatosítók Orán környékén újabb terrorcselekményeket hajtottak végre — tizenöt algériai fiatalt megöltek, másokat pedig letartóztattak. A francia hadbíróság újabb három algériai hazafit ítélt halálra. A megfigyelők nagy érdeklő­­déssel fogadták azt a hírt, hogy ma a Nemzetközi Vöröskereszt két delegációja utazik repülő­gépen Tuniszba. Céljuk: elő­mozdítani az algériai felkelők fogságában levő francia kato­nák hazatelepítését. A Szabad Algériai Kormány tegnap táv­iratban kérte a Vöröskereszt­küldöttségek mielőbbi indulá­sát. Az Egyesült Arab Köztár­saság fővárosában tovább­ra is éles hangon kommen­tálják a tunéziai kormány magatartását. „Burgiba — mondotta a kairói rádió — maga dönti el, hogy végrehajtja-e a küldetést, ame­lyet, az imperializmus rábízott. Az Al Ahram szerint Burgiba „ellenséges magatartást tanú­sít az Egyesült­ Arab Köztár­sasággal szemben, mert az EAK minden erejével támo­gatja az algériai nép harcát”. Ötéves iparosítási terv az EAK-ban Az Egyesült Arab Köztársa­ság iparügyi minisztere sajtó­­értekezleten ismerette az or­szág ötéves iparosítási tervét. A tervet — hangsúlyozta a mi­niszter — Nasszer elnök hatá­rozatának megfelelően nem öt, hanem három esztendőre kell megvalósítani. A miniszter közölte, hogy az ipari építkezésekhez segítséget nyújt a Szovjetunió, Nyugat- Németország, a Német Demok­ratikus Köztársaság és Japán. A Szovjetunióval 700 millió rubel, az NDK-val hét és fél­millió egyiptomi font, Nyugat- Németországgal 45 millió egyiptomi font és Japánnal 30 millió dollár értékű szerződést kötöttek. A Szovjetunió már decemberben leszállítja a meg­rendelt olajfúró berendezése­ket. Ugyancsak az EAK ipari fejlődéséről szólt, az Al Ah­­ram című lap közlése. Eszerint a Nílus torkolatvidékén meg­kezdték egy nagy atomkutató központ építését. Egyidejűleg geológiai kutatásokat végeznek s már találtak uránium, tho­rium és kobalt érclelő helyeket. Megfelelő lovas alá megfelelő lovat Az Egyesült Államok kor­mánya meg kívánja változtat­ni az ENSZ alapokmányát, mert a világszervezet — jelen­legi formájában — ne felel meg egyes USA-körök háborús céljainak. A kívánság az egykori anek­dota „úrlovasát” juttatja eszünkbe. A régi Budapesten volt egye­bek között hátaslovakat köl­csönző vállalat is. Egy szép nyári napon tetőtől talpig díj­ugratáshoz öltözött ügyfél je­lent meg a kölcsönzőben. — Kérem — mondotta — én lóháton akarok kimenni a Városligetbe. Adjanak nekem egy ehhez megfelelő lovat. — Lovunk van többféle — válaszolt a tulajdonos —, de mit ért ön azon, hogy „meg­felelő ló”? — Olyan lovat — felelt a kuncsaft — amelyik szintén a Városligetbe akar menni. K—— Nem ad működési engedélyt angol tanítóknak a görög kor­mány a ciprusi válság elmér­gesedése óta. A jövő évtől kezdve az iskolákban angol nyelv tanítására amerikaiakat alkalmaznak. A világ legnagyobb példány­­számú napilapja, a londoni Daily Mirror első oldaláról... A cím így hangzik: „Emberek munka nélkül.” És így kezdő­dik a cikk: „Anglia legnagyobb politikai és emberi problémája jelenleg a munkanélküliség...” Összeírják a kiosztandó földeket Szíriában Musztafa Hamdun, az EAK Szíriai körzetének földreform­ügyi minisztere bejelentette, hogy megkezdik azoknak a földeknek az összeírását, ame­lyeket kiosztanak a parasztok között. 1,2 millió hektárról van szó, ez a terület 2700 földbirto­kos kezén van. Percek és papírmadarak Az író az ablaknál ÜLT, a piszkosszöld vizet nézte és a fehér villákat, a hegyoldalt a túlsó parton. Rendszerint így kezdett mun­kához. „... Sok minden történhet egy perc alatt — írta. — A pul­zus körülbelül nyolcvanat ver és egy jó repülőgép négy kilo­métert tesz meg, míg a perc­mutató a 60-astól visszaérkezik a 60-asig. Statisztikusok tud­ják, hogy ezalatt mennyivel növekszik Sir Henry Deterding, az olajkirály vagyona és a ma­gyar gyermekhalandóság. Van, aki egy fél fillért keres ez­alatt és van, aki tíz pengőt. Courths-Mahlerból két oldalt lehet, elolvasni és James Joyce­­ból két sort. Míg a sárga mu­tató egy kört leír, egy ügyesebb diktátor három gyűjtő monda­tot mond a rádióba és egy szu­rony háromszor kényelmesen megfordul egy katona mellka­sában. Általában sokan hal­nak meg egy perc alatt...” Az író­k később megölték, mert egy embertelen és hazug világban túl sok szépet és iga­zat vetett papírra — a percről 1936-ban üzent, nekünk. A vi­har még nem volt itt, de a lombok már megremegtek. A berlini stadionban még kigyúlt az olimpiai láng, de Adolf Hit­ler már Vezér és Kancellár volt. HUSZONKÉT ÉV telt el az­óta és persze ma is sok minden történhet egy perc alatt. A pul­zus változatlanul mintegy nyolcvanat ver és Courths- Mahlerből két­ oldalt, az Ulys­ses szerzőjétől pedig két sort lehet elolvasni Egy jó repülő­gép azonban ötször négy, ha kell, még több kilométert is megtesz. Ezenkívül történt egy és más, ami földgolyónk nagy részén lényegesen közelebb hozta egymáshoz a jövedelmek mutatószámait és — bár Sir Henry utódainak ma is van mit a cocktailbe aprítaniok — örvendetesen módosult az olaj­királyok vagyona és a magyar gyermekhalandóság közötti arány is. Egy Batista és egy Li Szín Man, egy Trujillo és egy Csang Kaj-sek —­ hogy csak néhányat említsünk az „ügyesebb” diktátor még léte­ző kategóriájából — ma is tud három gyújtó mondatot mon­dani a rádióban egy perc alatt, de jóval kevesebben hisznek neki, mert a népek sokat tanul­tak az 1936 óta eltelt néhány millió perc során. A változás demokritoszi fo­lyójának cseppjei, a percek megduzzadtak. „Sok minden történhet egy perc alatt” — írta akkor Bálint György. Ma sok­kal, sokkal több történhet. Amíg az apró mutató a 60-as­­tól vissza­érkezik a 60-asig, Csehszlovákiában 345 ezer ci­garettát gyártanak és egy hidro­­génbombával legalább eny­­nyi embert lehet elpusztítani. „Általában sokan halnak meg egy perc alatt” — írta Bálint György és még nem tudott a birkenaui kéményekről, a Hi­­rosima felett villanó tűzgömb­ről. A NAPOKBAN egy kislány­ról írtunk, akiről film készült Japánban. Hirosimában érte az a perc, amelyben a városra zu­hant az első atombomba. Nem halt meg tehát azt hitték róla, hogy megmenekült. A nukleá­ris fegyverek korában azon­ban átértékelődnek a fogal­mak — ha egyszer lehull a Bomba, majdnem biztos, hogy még a megmenekülés sem je­lent megmenekülést. A kis­lánynak, Szadako Szaszakinak ettől a perctől kezdve minden percben kevesebb lett a piros vérsejtje. Más gyereknek a számtanlecke a legnagyobb problémája — neki az volt, hogy meddig tart még az élete. Más gyerekek az ajándékot tartják ajándéknak, ő a per­ceknek örült a legjobban — tudta, hogy meghal. Szülei, barátai, osztálytársai azt mondták neki: vágjon ki pa­pírmadarakat. Ezekkel táplál­ták benne az életkedv mécse­sét. Ha ezret kivág — és ezt úgy közölték vele, mint egy nagyon bizalmas értesülést — életben marad. Hatszáznegy­­venhármat vágott ki és meg­halt. Hatszáznegyvenhárom papírmadár repült versenyt a szálló percekkel és a percek győztek. A NE­VAD­AI SIVATAG és a Karácsony-szigetek felett mind gyakrabban villan a tűz­gömb. Jó tudni, hogy van egy nagyhatalom, amely hivatalos politikájává tette az emberiség­nek azt a követelését, hogy az égboltról örökre tűnjön el a történelem legszörnyűbb lát­ványa, az izzó bombafelhő. Tu­dósaik mesterséges égitesteket indítottak útnak és ha kell, tűzgömbbel tudnak felelni a tűzgömbre. Joguk és okuk volt tehát, hogy most Moszkvából ismét figyelmeztessenek: elég, amíg nem késő. Mert minden tovagördülő perc növeli a percek jelentő­ségét. A tél óráról órára nő. Holnap a homo sapiens még többet alkothat és még többet ölhet egy perc alatt. Harmat Endre h BugH Mei kft véd a „C"-vitaminos csipkeszört)

Next