Esti Hirlap, 1958. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1958-10-18 / 245. szám
Aubrey Pankey ária- és dalestje Harsogó hangfitogtatáshoz szokott fülünk először meghökken: a Handel-áriák szélesen kitartott hangjai nem reszketnek kétkedőn, nem lepnek meg gyöngyhalászhoz illő, hosszú lélegzetvételek, nyoma sincs a s néger művészről lévén szó — várt, valamiféle primitív őserőnek ... Az első taktusok néhány pillanata elég, hogy a mosolygó művész szerényen háttérbe vonuljon, és maga elé engedje azt, mit szolgál, a művészetet. Négyszáz éves oratóriumok és operák hősei köré korhű levegőt varázsol, gonddal válogatott Schubert-dalokban végigéli a magányos gyötrődés és a jókedvű feloldódás változó élménysorát, s aztán Csajkovszkij, Rinszkij-Korzakov, Berlioz és Ireland dalocskáiban ugyanezt megismétlik más, új színekkel. Végül hazaérkezik: a néger spirituálékban feloldódik minden tartózkodása, szerény hangjának minden szokatlan regisztere is megszépül, egy-egy pillanatra feledteti, hogy másfajta éneklés is létezik. Aubrey Pankey azok közé a művészek közé tartozik, akik semmit sem bíznak a véletlenre, a pillanatnyi ihlettől csak apró rezdüléseket fogad el. A hangja nem rendkívüli, önmagában nem is szép, de árad belőle az érzelmek tisztasága és mélysége. Bálint Ágnes zongorajátéka több volt egyszerű kíséretnél, egyenrangú partner szerepét töltötte be, akár egy szonátában. Szendrey-Karper László hangulatos gitárdarabokkal, Fáy Erzsi bravúrosan megszólaltatott, de nem elég gonddal válogatott dalokkal működött közre. Fodor Lajos A Magyar Néphadsereg Központi Tiszti Házában ma este nyitják meg ünnepélyesen a művészeti akadémiát, amelyen a néphadsereg tisztjei és tiszthelyettesei vesznek részt. Az akadémia három — irodalmi, zenei és képzőművészeti — tagozattal indul. Olasz színmű az ifjúság problémáiról a Néphadsereg Színházában Erőteljes ütemben dolgozik a Magyar Néphadsereg Színháza társulata az évad első újdonságán, ezt követő premierjén és felújításokon. Az első esemény Mesterházi Lajos Pesti emberek című darabjának bemutató előadása Upor Tibor egészen újszerű díszleteiben. Az első külföldi újdonság Eduardo de Filippo A milliomos Nápoly, és más darabokból már jól ismert, olasz író Az én családom című színműve lesz. A darab szereplői a következők: Páger Antal, Sulyok Mária, Bitskey Tibor, Sütő Irén, Deák Sándor, Nagy István, Pándi Lajos, Schubert Éva, Sándor Iza, Lászlóffy Katalin, Pethes Sándor, Pécsi Blanka és Keres Emil. Az előadást Kazán István rendezi. Az én családom Gábor György fordításában kerül színre. Mai tárgyú darab Az én családom s Nápolyban játszódik. Egy rádióbemondó (Páger) családjában játszódik a történet. A feleségével (Sulyok) és gyermekeivel (Bitskey, Sütő), él, de a fiatalság teljesen eltávolodik a szülőktől s a más fiúktól-lányoktól látott életmódot folytatják. Rossz társaságba keverednek. A darab azt bizonyítja, hogy a gyerekek alapjában véve jók, de könnyen veszik át a rossz példát... A magatartás problémájára mutat rá. Rosaria, a leány (Sütő), hazudni kénytelen a züllöttségét, hogy „méltó” legyen a „társasághoz”. November elsején újítják fel a Néphadsereg Színházában Shakespeare vígjátékát. A makrancos hölgyet, amelyben több művész vesz át másoktól szerepet. Petrucchio ezúttal Bitskey Tibor, Gremio — Pethes Sándor, Hortensio — Verebes Károly, Tranio — Győrffy György, Iskolamester — Keres Emil, Bianca — Újváry Viktória, Szabó — Gáti György. Katalin természetesen továbbra is Ruttkay Éva. Ukrán nyelvű könyv Magyarországról Kijev, október 17. (Tudósítónktól.) Magyarországról eddig csaknem kizárólag magyar nyelvről fordított művek jelentek meg Szovjet-Ukrajnában. A kijevi Politikai Irodalom Kiadója gondozásában érdekes könyv jelent meg. A riportkönyvet Ivan Podanyuk írta, a Radjanszka Ukraine című folyóirat főszerkesztőhelyettese, aki a közeli múltban csaknem egy hónapot töltött. Magyarországon beszélgetett az ország vezetőivel, köztük Kádár Jánossal is, s ellátogatott, gyárakba, intézményekbe, termelőszövetkezetekbe. Könyve — amelynek címe: Magyarországi találkozások — néhány nappal ezelőtt jelent meg, s igen nagy érdeklődés mutatkozik iránta. Sokan foglalkoznak a népművészeti tárgyak exportjával, de nem használják ki a lehetőségeket A budapesti népművészeti boltok állandóan visszatérő vevői a külföldi turisták, nyugati és demokratikus országok kereskedelmi szervei. Szőttesekért, térítőkért, fafaragásokért érdeklődnek. S mégis, a népművészet exportjának ügye mostohagyermek a külkereskedelmi szerveknél. A Népművészeti és Háziipari Vállalat megalakulásakor foglalkozott a népművészeti tárgyak exportjával is. Hamarosan megalakult az ARTEX, s kivette a vállalat kezéből az irányítást. Ez évben a kereskedelem átszervezése miatt a Népművészeti Vállalat újra közvetlenül vehetett át exportmegrendeléseket. Hogy szakemberek kezébe került az ügy, bizonyítja: rövid idő alatt egymillió forint értékű árut exportáltak, másfélszer többet az eddig elért legmagasabb eredménynél. A kereskedelemben megosztották a feladatokat. Az AETEX exportálja a mázas cserepeket; a mázatlan cserépárut már a Hungarofruct viszi külföldre; a fafaragásokat az Artizania adja el; a szőtteseket és a hímzéseket a MODEX, de a méterárut már a HUNGAROTEX... Míg a népi hímzéssel díszített könyvborítókat a kultúra értékesíti, addig, ha ugyanezeket bőrdíszműves készíti — már a TANNIMPEX az illetékes. A kis népművészeti exportot tehát annyian pártfogolják most már, hogy mint mondani szokták, sok bába közt elvész a gyerek, vagyis a népművészeti export kibontakozását egyik sem tudja elérni. Pedig nagy népgazdasági érdek, hiszen anyag nincs benne, s így csak a munkát exportálják. A világ minden tájáról érkeznek megrendelések. Bécs a palóc szőtteseket és a recski hímzéseket kedveli, az olaszok fadobozok és népi babák iránt érdeklődnek, míg Mongóliába hímzéseket kérnek. Az NDK több mint egymillióforintos exportmegrendelést tett szőttesekben és hímzésekben, Koppenhága pedig szintén recski hímzéseket vár. S végül, Lengyelországtól az Egyesült Államokig, minden ország a szegedi papucsok iránt mutat állandó érdeklődést. Még nagyobb eredményeket lehetne elérni. Meg lehetne valósítani népművészeti boltok nyitását külföldi városokban. Ha majd egyszer hozzáértő és egy kézbe kerül a magyar népművészet ügye , valóra válhatnak a tervek és lehetőségek. B. ZS. KÖNYVEK KÖZÖTT KARDOS LÁSZLÓ kötete a „Művek és mesterek” — nagyhagyományú műfaj gazdag lehetőségeinek meggyőző, szép példája. Ez a műfaj az esszé, az írásművészet csillogó eleegandájával és egyéni látásmód merészségével vonzóvá tett tudós értekezés. A két világháború között az esszé a mellébeszélés, az áltudományos torzítás eszköze volt. Hátat fordított az igazi tudománynak, végletes szubjektivizmus és leplezetlen, sőt büszkén vállalt öncélúság jellemezte. Ilyen előzmények után a marxista tudomány a felszabadulás és a fordulat éve után átmenetileg szinte szükségszerűen kihasználatlanul hagyta a népszerű esszéformát. De csakhamar világossá lett, hogy az irodalom marxistaleninista szemlélete sokkal vonzóbb, ha eredményeit nem bonyodalmas érvelésű, nehézkes nyelvezetű tanulmányok, hanem szellemes, frissen pezsgő írások közvetítik az olvasóhoz. Be kellett bizonyítani, hogy a vonzó forma nem zárja ki, sőt hatásos kifejezési eszközökhöz segíti az eszmei igényességet. Kardos László művekkel mutatott példát. Mint egyetemi tanár, hallgatóinak koszorújában győződött meg a művészi formaadás kérdéseit is elemző, írók és művek, korszakok és irányzatok atmoszféráját felidéző, árnyalatokig kimunkált előadások hatásosságáról. Ez a felismerés vezette tollát, amikor új kötetén dolgozott. Kardos László a legigényesebb esszéírók közül való. Költőkről ír legtöbbet. Shakespeare, Gribojedov, Shelley, Lermontov, Rimbaud, Majakovszkij és a műfordító Tóth Árpád költői és emberi portréját idézi elénk. Érezzük, hogy nemcsak az irodalomtörténész, hanem a versek lelkét is értő, kifinomult hallású műfordító szól hozzánk ezekben a tanulmányokban. „A bátor ideológia egy végsőkig finomult szóművészet gyöngéd színein egy mesterien, leheletszerűen kimunkált nyelvi zenén dereng át” — írja Shelley-ről. Az esszéista Kardost sem jellemezhetnénk találóbb szavakkal. Regényekkel és általános irodalmi kérdésekkel is foglalkozik. Különösen jelentős 1956- ban írt „Gondolatok a szovjet irodalom és a magyar kritika viszonyáról” című tanulmánya, amely a kibontakozó revizionista támadás idején, nehéz körülmények között szilárdan pártos, ma is aktuális állásfoglalás volt. (Magvető Könyvkiadó) NEMES LÁSZLÓ regénye az „Eltűnt Európa” — a második világháború éveit és egy fiatalember közel-keleti emigrációjának történetét beszéli el. Új témát és új világrészt hódít meg irodalmunknak, beszédes példája a merész utakat nyitó alkotási szabadságnak. Az „Eltűnt Európa” érdekes könyv, hősének sorsát együttérzéssel követjük. Csakhogy szolidaritásunkat nem annyira az elbeszélés művészi ereje, inkább az ifjú Kósa Péter iránti érdeklődésünk táplálja. Ez is az író érdeme, a témaválasztás és az élményanyag eredetiségét dicsér. Legjobban az első fejezetek sikerültek. Szófia, a tengerparti kényszerpihenő, Péter első kalandja, az illegális tengeri út és partraszállás leírása érzékletes, jó ritmusú regényindítás. A folytatás azonban túlzsúfolt. A Péter körül feltűnő alakok ábrázolása vázlatos, s ahogy a fejezetek sokasodnak, figyelmünk tompul. A túlzott alapossággal részletező életrajz kacskaringóinál jobban érdekelne a nehéz sorspróba örvényébe zuhant lélek rajza. Ha az író élne az epikai sűrítés módszerével, Péter világnézeti fejlődése is élesebben kirajzolódna. Hibái levonnak az „Eltűnt Európa” irodalmi értékéből, de — jót és rosszat összegezve — nem fosztják meg érdekességétől. Nemes László regénye érdekes olvasmány. (Szépirodalmi Kiadó) Dersi Tamás Taskentben az ázsiai és az afrikai országok íróinak értekezletén felszólalt Uszman Szemben szenegáli drámaíró. Magyarországon is hallhatjuk az egyesült nemzetek napja díszhangversenyét Az egyesült nemzetek napja alkalmából október 24-én este világraszóló koncertet rendeznek New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezete székhelyén, ugyanakkor Párizsban és Genfben is. Ezt a koncertet a Magyar Rádió is közvetíti aznap este a Kossuth-adón. Öt műsorszámból áll a díszhangverseny. Előadják Artur Honegger V. szimfóniáját A bostoni filharmonikusokat Charles Münch vezényli. A következő műsorszám Bach D- dúr szonátája Pablo Casals és Mieczislaw Horszowszki tolmácsolásában. Ezt követi az indiai Ram Shankar műsora. David Ojsztrah és Yehudi Menuhin Bach d-moll „Doppelkonzert”-jét, tehát kettős versenyművét játsszák a párizsi rádió zenekarával, Pierre Colombo vezénylete alatt. A műsor befejező száma Génfből Beethoven IX. szimfóniájának zárótétele Ernest Ansermet vezényletével, a Suisse Romande ének- és zenekarának közreműködésével. A Német Demokratikus Köztársaságban vendégszerepel a KISZ rajkózenekara és a művészegyüttes szólistái. Képünkön: Neppor Nóra és Szirmai Béla, a két szólótáncos, a Cigánytáncot táncolják. A SZEGEDI KENDERGYÁRBAN nagysikerű csehszlovák műsoros délutánt rendeztek a budapesti Csehszlovák Kultúra és a TIT Csongrád megyei szervezete. Jelen volt a csehszlovák nagykövetség két munkatársa is. A koncerten Mátyás Mária áriát énekelt Smetana „Az eladott menyasszony” című operájából, s fellépett több helyi művészen kívül a budapesti Nemzeti Színház három tagja is. A műsor befejeztével az üzem vezetősége és a dolgozók köszönetet mondtak a vendég Babiak-triónak, a pesti vendégeknek a magas színvonalú műsorért. □ GODA GÁBOR, a Magyar Néphadsereg Színháza igazgatója megbetegedett. A Kútvölgyi úti Kórházban ápolják. □ A BUDAPESTI vietnami nagykövetség is képviseltette magát azon a vietnami estén, amelyet a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat rendezett csütörtökön este Kiskundorozsmán, a Petőfi Sándor Filmszínházban. □ NAGYAJTAY TERÉZT kérte fel a Fővárosi Operettszínház a „Három tavasz” című soron következő újdonság jelmezterveinek elkészítésére. □ A FAUST felújítása új rendezésben, új szereplőkkel október 24-én lesz a szegedi Nemzeti színházban. □ SZAKÁCSMŰVÉSZETI fesztivált rendeztek San Franciscóban. A fesztivál nagydíját Paul Debes szakács nyerte, aki negyvennégy négyzetláb méretben birkafaggyúból és méhviaszból elkészítette Leonardo da Vinci: „Az utolsó vacsora”, című művének mását. □ A NEMRÉGIBEN ELHUNYT Francis Carco helyébe a Goncourt Akadémia most Hervé Bazint választotta meg. □ JOSEPHINE BAKER, s nemrégiben hazánkban is vendégszerepelt néger énekes- és táncosnő Stockholmba utazása előtt a repülőtéren közölte a sajtó tudósítóival, hogy világkörüli turnéra indul: 1959 januárjában Peruba megy, ahol egy perui árvát akar örökbefogadni. Ez lesz Josephine Baker tizedik fogadott gyermeke. □ ELVIS PRESTLEY, a rock and roll nagymesterének „Kreol-király” című zenés filmjét vetítették egy londoni moziba. Miközben a vásznon felhangzott ,,a bálvány” rock and roll száma, a közönség körében néhány jampec teljesen megvadult, széttörték az üléseket és dobálózni kezdtek vele, a kárpitokat zsilettpengével felhasították és porfelhőbe borították a termet. Közben hisztériásan rángatózva együtt üvöltöztek Elvis Prestleyvel. A rendőrségnek kellett eltávolítani a rendzavarokat. □ MÁRK TIVADAR Kossuth-díjas jelmeztervező mondja: „Három következő munkám közül az első Caragiale darabjának, Az elveszett levélnek kosztümsorozata a Petőfi Színházban. Ez a feladat egészen újszerű volt számomra, mert a darab a rendezői utasítás szerint fekete körfüggöny előtt, fehér dekorációban kerül színre, s a jelmezeket »szín nélkül«, a fekete és fehér variációiban kellett elkészítenem. Tehát vagy fehér vagy fekete ruha lesz a színészeken és színésznőkön, s természetesen a szürkék többféle árnyalata is érvényesülhet majd. Az Operaházban a Salome és a Turandot jelmezterveit készítem.’’ □ SZÁZ HIBA EGY SORBAN címmel mutatta be új műsorát a debreceni Dongótársulat. RÁDIÓMŰSORUWVWAMMMAVW/VrtVAWrtM 1958. október 17. — pontok KOSSUTH: 18,00: Hírek. — 18,15: Francia dalok. — 18,40: Ifjú Figyelő. — 19,00: Mese. — 19,05: Verses, zenés összeállítás. — 20,00: Esti krónika. — 20,30: Suppé: Boccaccio — nyitány. — 20,40: Rádió irodalmi hetilapja. — 21,40: Hangverseny. Közben: 22,00: Hírek. — 22,45: Könnyű zene Berlinből. — 23,38: Mjaszkovszkij: XIII. vonósnégyes. — 24,00: Hírek. — 0,10: éjfél után. PETŐFI: 18,10: Orosz operákból. — 19,00: Hírek. — 19,05: Német nyelvlecke. — 19,15: Szimfonikus zene. — 19,40: Falurádió. — 20,00: Hangversenykalauz. — 20,45: Sporthíradó. — 21,00: Hírek. — 21,05: Operettmuzsika. — 21,40: Riportműsor. — 22,00: Tánczene. — 22,25: Oda a nyugati szélhez. 1958. október 18. — szombat KOSSUTH: 4,30: Hírek. — 4,40—7,59: Zene. — 8,10: Lányok, asszonyok. — 8,25: Népi muzsika. — 9,00: Úttörő-híradó. — 9,25: Gyermekrádió. — 9,40: Zenekari hangverseny. — 10,00: Hírek. — 10,10: Gyári sziréna. — 10,30: Opere ittrészletek. — 11,00: Regényrészlet. — 11,20: Kamarazene. — 12,00: Hírek. — 12,10: Népi zene. — 12,45: Mi újság a könyvesboltokban? — 13,00: Operarészletek. — 13,40: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13,50: Szív küldi. — 14,20: Ifjúsági műsor. — 15,00: Hirdetőoszlop. — 15,10: Kórusok. — 15,30: Fórum. — 15,45: Tánczene. — 16,00: Hírek. — 16,10: Élőszóval — muzsikával. PETŐFI: 6,00—8,00: Zene. — 14,00: Hírek. — 14,20: Puccini: A Nyugat lánya. — 15,20: Horgászok öt perce. — 15,25: Fúvóstáncok. — 15,45: Zenekari hangverseny. — 16,35: Zene- és előadóművészet. — 17,15: Illemkódex. — 17,30: Riportműsor. — 17,50: Walter Gieseking zongorázik. _ A Magyar Néphadsereg Színháza: Ilyen nagy szerelem (7). — Petőfi Színház: Svejk (7). — Jókai Színház: Szélvihar (fél 8). — József Attila Színház: Megperzselt lányok (7). — Irodalmi Színpad: Urák és Betyárok (8). — Fővárosi Operettszínház: Csárdáskirálynő (7) . — Blaha Lujza Színház: Bástyasétány 77. (7). — Vidám Színpad: A helyzet a következő (fél 8). — Kis Színpad: Majd a papa . .. (7) — Állami Bábszínház: Hófehérke (3), János vitéz (5). Elhajolni tilos (fél 8). — Zeneakadémia: MÁV Szimfonikusok (2. bérleti est. 8). — Bartókterem: Három egyfelvonásos (8). — Kamara Varieté: A jövő század legénye (6 és fél 9). — Budapest Varieté: Vannak még csodák (8) . — Fővárosi Nagycirkusz: Kínai cirkusz (fél 8). Színházak pénteki műsora Operaház: Sába királynője (7). — Operaház Erkel .Színháza: Farsangi lakodalom. (4 bérlet, 2. előadás, 7). — Nemzeti Színház: A tojás (7). — Katona József Színház: A komédiás (7). — Madách Színház: Figaro házassága (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Névtelen csillag (7). Az Országos Rendező Iroda közli: A VILÁGSIKER előadását a nagy sikerre való tekintettel október 18-án, szombat éjjel 11 órakor megismétlik. Jegyek kaphatók: Tanács körút 10. pénztárnál és az Erkel Színház pénztáránál. Az október X1-i elmaradt előadás jegyei becserélendők. V.. Tanács krt. 10. pénztárnál, (x) ÚJ MŰSOR a BUDAPEST KÁVÉHÁZBAN (Nagymező u. 17.) Egy vidám vasárnap a régi vurstliban. KARDOS MAGDA NÉMET MARICA Szegő Tamás Mike Rózsi Lemér Gusztáv Sárossi Katalin Aszódi László Balogh Edina Balogh Éva Quick Felföldi Anikó Dévényi Cecília Telekes Györgyi Kékessi Edit Koppány Ani __ V ■ »» \ M SZÍ NPAD A HELYZET A KÖVETKEZŐ... Csak 16 éven felülieknek! Konferál: KELLÉR DEZSŐ