Esti Hírlap, 1958. december (3. évfolyam, 283-306. szám)
1958-12-30 / 305. szám
111. évfolyam, 305. szám Gazdasági viri az új esztendőt a tőkés Európa Ma délelőtti jelentéseink a nyugat-európai pénzügyi reformról Róma, december 29. Ma magyar idő szerint délelőtt tíz órakor életbe lép tíz nyugat-európai ország — Anglia, Franciaország, Nyugat-Németország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Dánia, Svédország, Norvégia és Olaszország — nagyszabású pénzügyi reformja. Olaszországban ez az esemény minden más hírt elhalványít. Az Unita terjedelmeskommentárban foglalkozik a pénzreformmal. Megállapítja: •Az 1959-es esztendő olyan gazdasági viharral kezdődik, amilyenre a tőkés Európában a második világháború befejezése óta nem volt példa. A vihart De Gaulle pénzreformja, a francia frank deval válása indította el. A nyugateurópai vezetőkörök elkeseredetten harcolnak létükért, hatalmuk fenntartásáért, mert e hatalom alapjait komolyan megingatja a szocialista tábor győzelmes növekedése, a nemzeti felszabadító mozgalom hatalmas fellendülése — állapítja meg az Unita, majd felhívja a figyelmet arra, „a francia— nyugat-német monopóliumok olyan egyezményeket kötnek, amelynek segítségével saját kezükben összpontosíthatják országaik kincseit, s ezzel meggyorsítják a kisebb konkurrensek pusztulását. Az egész olasz sajtóban élénk vita folyik a francia frank leértékelése körül. A Fanfanihoz igen közel álló Il Giorno című napilap olyan szempontból találja aggasztónak De Gaulle intézkedését, hogy az „gáncsot vet a nyugateurópai iparnak”. A lap főszerkesztője, Gaetano Baldacci vezércikkében úgy látja, hogy a frank leértékelésének következményeképpen Franciaország szövetségeseinek, köztük Olaszországnak kell pénzelniök a francia gazdasági életet. A főszerkesztő panaszos hangon jelenti ki, hogy De Gaulle Olaszország véleményének megkérdezése nélkül intézkedett, s ezzel megsértette az európai közös piac szabályait, amelyek tiltják az egyoldalú lépéseket. Érdekes, hogy a tegnapi olasz minisztertanács után kiadott közlemény ennek ellenére kerüli a határozott állásfoglalást a francia pénzügyi földindulással kapcsolatban. Ennek megfelelő a kormány hivatalos lapjának, az Il Popolónak a hangja is. Gazdasági körök véleménye szerint a frank leértékelése a nagy francia exportőröknek talán kedvez, de az olasz kivitelnek komolyan árt. Azok a Franciaországban élő olasz emigránsok is kárt szenvednek, akik rendszeresen küldenek haza pénzt családjuknak: ez az öszszeg most nyilvánvalóan veszít értékéből. Nino Volta Az alkotók akaratereje Az élet, a munka, az alkotók akaratereje és a vezetés tehetsége, a kedv és a bizalom dönti el a tervek sorsát. Baj, ha jó tervek egy vagy más okból nem valósulhatnak meg, de öröm, ha a reális, minden tényezőt számba vevő lehetőségnél az emberek többet adnak, többet mutatnak fel anyagi és szellemi javakból, mint ahogyan a tervezők várták. 1958-ban nálunk ez történt. Üzemeinkben többet termeltek, az eddiginél jobban érvényesült a gazdaságosság elve, egyenletessé vált a termelés és az anyagellátás jó eredményeket ért el a műszaki fejlesztés, megélénkült a dolgozók kezdeményező kedve. Az önköltség a tervezettnél kedvezőbben alakult , ezért lehet másfélmilliárd forinttal emelni a beruházást. Az ország külkereskedelmi és fizetési mérlege kedvezőbben alakult, mint ahogyan tervezték és elértük a hároméves tervben kitűzött célt: népgazdaságunk már a maga lábán áll, megkezdhetjük a baráti országoktól kapott kölcsön törlesztését. Az eredmények a helyes politikai és gazdasági vezetésnek, s a tömegek egyetértésének, támogatásának köszönhetők. Az összefüggések nyilvánvalóak, érezhetők a lakosság életkörülményein. A nyugdíjakra vonatkozó új rendelkezéseket, a pedagógusok fizetésemelését a közelmúltban határozta el a kormány, a párt és a kormány szervei rövidesen megtárgyalják a csaknem egymillió lakás megépítésére vonatkozó tizenöt éves tervet, egy sor új, szociális és gazdasági intézkedés készül 1959-re. Örülünk a tervezés olyan „tévedésének”, amely azt eredményezi, hogy egy lépcsőfok helyett kettőt léphet felfelé az ország. És úgy lesz jó, ha agyak és károk milliói évről évre többet teremtenek, mint amennyit a tervek kilátásba helyeznek. Túlteljesítették évi tervüket a Vegyipari Gép- és Radiátorgyár dolgozói. Az előirányzott munkákat december 22-én, a kora reggeli órákban befejezték. Január elsejéig — terven felül — másfélmillió forint értékű konzervipari, vegyipari gépet, fertőtlenítő berendezéseket és centrifugákat gyártanak, többségükben exportra. Képünkön: konzervgyári üvegmosó-berendezés. A kész gépet a Kótai-csoport tagjai fellobogózzák.(MNI fotó : Fényes felv.) Ára 60 fillér 1958. december 30, kedd „A vezető monopolista körök hazárdjátéka...“ London, december 29. Nyekraszov, a Pravda londoni tudósítója ugyancsak a tíz nyugat-európai ország pénzügyi intézkedéseit elemzi. Úgy véli, ezekben a valutáris intézkedésekben a nyugat-európai országok válságjellegű gazdasági nehézségei jutottak kifejezésre. E válságjelenségek elsősorban a leggyengébb láncszemnél, a gyarmati háború által fojtogatott francia gazdaságnál nyilvánultak meg "— mutat rá Nyekraszov, majd emlékeztet arra, hogy miután a francia kormány elhatározta a frank leértékelését, Angliában is beszélni kezdtek a font sterling részleges átválthatóságáról, majd több más nyugat-európai kormány is hasonló döntést hozott. A Pravda londoni tudósítója ezután rátér a pénzreform angliai vonatkozásaira. Mikor esztendőkkel ezelőtt a font értéke csökkent, a foglalkoztatottság teljes volt — emlékezteti olvasóit —, ma viszont az angol dolgozókat nemcsak a reálbér csökkenése, hanem a máris tömegessé vált munkanélküliség is sújtja. Az angol közvélemény számos képviselője nyugtalansággal szemléli a valutáris változásokat, mert a vezető monopolista körök hazárdjátékát látja benne. E körök úgy szeretnék megőrizni profitjukat, hogy a nyugat-európai országok között fennálló gazdasági ellentétek egész terhét a dolgozókra igyekeznek áthárítani — állapítja meg végül Nyekraszov. Felhős idő, a hegyekben havazás Százötvennégy tizenkettes találat a totón Átadták rendeltetésének a zuglói áramszolgáltató alállomást Ma délben ünnepélyes keretek között Czottner Sándor nehézipari miniszter átadta rendeltetésének a zuglói áramszolgáltató alállomást. A zuglói alállomás építését 1956-ban kezdték meg. Rendeltetése, hogy a borsodi és a tiszapalkonyai erőműben termelt villamos energiát Budapest területére, illetve az országos energiarendszeren át a Dunántúlra eljuttassa. Az alállomás mintegy 25 hold területen épült fel, az ország legnagyobb ilyen jellegű létesítménye és a maga nemében egész Európában is a legnagyobbak közé tartozik. Itt szerelték fel az ország legnagyobb, úgynevezett hosszszabályzó transzformátorait, amelyeken át az energia Tiszapatkányáról a hálózatba jut. Itt állítják majd üzembe a közeljövőben az ország legnagyobb szinkron kompenzátorát, amelynek segítségével az energiát az eddiginél sokkal gazdaságosabban lehet majd továbbítani. Teljes kiépítésében ez az alállomás 220 ezer voltos részleggel is bővül, amellyel részt vesz majd a nemzetközi energiakooperáció lebonyolításában. Az új létesítmény felépítésére több mint 150 millió forintot költenek. Az új létesítmény tervezése 1951 végén kezdődött meg. A tervezésben a Villamos Hálózati Fejlesztő- és Tervező Vállalat irányításával több budapesti tervezőintézet műszaki dolgozói vettek részt. Megteremtése a magyar ipar nagy teljesítménye. Az építési munkát a 21-es és a 23-as számú Állami Építőipari Vállalatok, a berendezés szállítását és felszerelését a Klement Gottwald Villamossági Gyár és a VERTESZ végezte el. A teljes berendezést — néhány különleges készülék kivételével — a magyar ipar szállította. Az alállomáshoz az építkezés során külön utat és iparvágányokat fektettek le, mert csak ily módon lehetett a helyszínre szálltani a 65 tonnás súlyú különleges szabályozó berendezéseiket. Az alállomás működtetéséhez több mint 30 kilométer kábelt fektettek le. A végső kiépítésében 120—150 kilométer kábel biztosítja majd a zavartalan működést. Az új létesítmény üzembehelyezése azt jelenti, hogy Budapest energiaellátásába bekapcsolódott a Tiszapalkonyai Hőerőmű is. Ezzel a fővárosi üzemek és lakóházak energiaellátása az eddiginél zavartalanabbá, biztonságosabbá vált. — sl — Az alállomás szabadtéri része. Porcelán szigetelőcsigák erdeje, nagyfeszültségű kábelek szövevénye, voltaképpen ez a lelke az alállomásnak. Itt érkezik az erőművekből az energia és innen indul útjára a hálózatba, a gyárak, a lakóházak felé: Nándor f®iv.) Ma délután díszünnepség a KIMSZ negyvenedik évfordulója alkalmából Országszerte bensőséges ünnepségeken emlékeznek meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezetei a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége megalakulásának 40. évfordulójáról. 1918. november 30-án alakult meg Budapesten az Ifjúmunkások Országos Szövetsége, amely kezdetben szervezetileg a Szociáldemokrata Párthoz tartozott, de vezetőinek többsége már akkor kommunista volt. A jobboldali szociáldemokraták mindent elkövettek, hogy saját céljaikra használják fel az IOSZ-t, a fiatalok azonban felismerték ezt, s 1918. december 30-án a szervezet egyik ülésén elhatározták, hogy kimondják az Ifjúmunkások Országos Szövetségének elszakadását a Szociáldemokrata Párttól. Ettől kezdve a Kommunisták Magyarországi Pártjának segítségével végezte munkáját az IOSZ, majd hamarosan teljesen a párt vezetése alá került, s 1919 áprilisában hivatalosan is felvette a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége nevet. Ezt az évfordulót ünnepli most a magyar ifjúság. A jubileum alkalmából a KISZ Központi Bizottsága és Budapesti Bizottsága ma délután fél hatkor díszünnepséget rendez a Dózsa György úti MÉMOSZ-székház kongresszusi termében. Az ünnepségen, amelyen Komócsin Zoltán, a KISZ Központi Bizottságának első titkára mond megemlékező beszédet, az ifjúmunkás-mozgalom csaknem kétszázötven egykori részvevője is jelen lesz. Az elnöki tisztet dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter, a KIMSZ régi tagja tölti be. Az ünnepi beszéd után művészi műsor következik. Az évforduló ünnepségsorozatának keretében holnap délelőtt emléktáblával jelölik meg a VI. kerületben az Eötvös utca 3. számú házat, ahol negyven évvel ezelőtt megalakult a magyar ifjúság első kommunista szervezete. Az emléktábla avatóünnepségén Ék Sándor Kossuth-díjas festőművész, a KIMSZ alapító tagja mond beszédet. Műanyag felhasználásával készül a Pannónia motorkerékpár A Pannónia motorkerékpáí egyes alkatrészeit műanyagból akarják előállítani a Csepel motorkerékpár-gyárban. Eddig több motorba építettek be próbaképpen polyamid műanyagból tömszelencét és dugattyút. A gép 7500 kilométert szaladt már hiba nélkül. Most a szegecselt fékbetétek ragasztással történő rögzítésével kísérleteznek. Hamarosan elkészül az első csepeli típusú műanyag gázosító is, amely a jelenleginél olcsóbb és tartósabb lesz. A kutatók rövidesen azzal próbálkoznak, hogyan lehet a tengelykapcsoló meghajtására műanyag fogaskereket alkalmazni. Az elképzelések szerint a kuplung kosarára épített műanyag fogaskerék zörejmentesen működne és így felesleges lenne külföldről kuplungláncokat behozni. Rendelkezés a kiskorú disszidensek vagyonáról A hivatalos lap mai száma törvényerejű rendeletet közöl az 1956. október 23. és 1957. március 31. között jogellenesen külföldre távozott és 18. életévük betöltéséig haza nem tért kiskorúak vagyonjogi helyzetének szabályozásáról. A törvényerejű rendelet a többi között kimondja, hogy ezeknek a kiskorúaknak vagyonára vonatkozólag is érvényesek, a disszidensek értékeinek rendezéséről a múlt év nyarán kiadott rendelkezések. A jogosultak harminc napon belül bejelenthetik igényüket a vagyonra a kiskorú utolsó belföldi állandó lakóhelye szerinti illetékes tanácsnál. A törvényerejű rendelet a mai nappal életbe lépett.