Esti Hírlap, 1958. december (3. évfolyam, 283-306. szám)
1958-12-02 / 283. szám
Eltemették Georgi Damjanovot Szófia, december 1. Százezer ember kísérte utolsó útjára vasárnap délelőtt Georgi Damjanovot, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának váratlanul elhunyt tagját, a bolgár nemzetgyűlés elnökségének elnökét. A nemzetgyűlés üléstermében felállított ravatalnál 10 órakor a gyászinduló hangjai mellett a harcostársak és barátok vállukra emelték a koporsót és elhelyezték, az ágyútalpakra, majd elindult a gyászmenet. A koporsó után a hozzátartozók, a párt és a kormány vezetői, valamint a temetésre érkezett külföldi küldöttségek vonultak— köztük Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja vezetésével a magyar küldöttség. A Georgi Dimitrov-mauzóleum előtt gyásznagygyűlést tartottak, ahol Boján Balgarancoff, a Bolgár KP titkára, majd Ignatov, az SZKP Központi Bizottságának titkára mondott búcsúbeszédet. A baráti szocialista országok pártos kormányküldöttségének nevében Ignacy Loga-Sowinski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, majd Rodoljub Csolakovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának alelnöke búcsúztatta a halottat. A gyászmenet innen a szófiai temetőbe kísérte Georgi Damjanov koporsóját. Dimitr Damevet választották a bolgár nemzetgyűlés elnökségének elnökévé Szófia, december 1. A bolgár nemzetgyűlés vasárnap tartott rendkívüli ülésén Dimitr Ganevet, a Bolgár Kommunista Párt régi harcosát viharos lelkesedéssel, egyhangúlag a nemzetgyűlés elnökségének elnökévé választották. Dimitr Ganev, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkárat 1898-ban született. 1921 óta tagja a Bolgár Kommunista Pártnak. Bulgária felszabadulása óta Dimitr Ganev vezető helyet töltött, be a párt és az állam életében. Az angol sajtó jelentései egy szovjet atomhajtásos repülőgépről London, december 1. A ma reggeli angol lapok többhasábos címmel, feltűnő beállításban közlik azokat a Washingtonból származó híreket, amelyek szerint a Szovjetuniónak sikerült olyan atommeghajtású repülőgépet gyártania, amely több napon át tartózkodhat a levegőben, anélkül, hogy üzemanyag-felvétel céljából le kellene szállnia. A szovjet atommeghajtású repülőgép híréhez megjegyzést fűz az Aviation Week című amerikai szaklap, amely azt írja, hogy a gépet először két hónappal ezelőtt látták, mégpedig Moszkva felett. A lap ezt írja, hogy az Egyesült Államok legalább négy évvel a Szovjetunió mögött kullog ezen a téren. Az Aviation Week az Egyesült Államokat ért újabb nagy csapásként említi a szovjet atommeghajtásos repülőgépet. Stanley Levinson jajalak, tíszkújujik is Ligháji rázfinutok Az első világháború végén, ma negyven évvel ezelőtt ismerte el Dánia Izland állami önállóságát. A második világháború végéig azonban Izland még perszonálunióban maradt a Dán Királysággal és csak 1944- ben lett az anyaországtól független köztársaság. Általában alig veszik figyelembe, hogy ez a sarkkör közelében és Anglia északi partjaitól jó néhány száz mérföldnyire fekvő sziget még Európához tartozik. A közelmúltban Angliával kitört halászati konfliktus azonban Izlandra irányította a világ közvéleményének figyelmét. Kilencven százalék láva . Izland mindenféle szempontból különös ország.. Közvetlenül a sarkkör alatt fekszik, ennek ellenére, hála a Golfáramnak, a sziget éghajlata nem sarkvidéki, bár a klímája a mezőgazdasági termelést nem teszi lehetővé. Annál kevésbé lehet szó a mezőgazdaságról, mert a vulkanikus ere,detű szigetnek (ma is több működő vulkán van Izlandon) több,mint kilencven százalékát láva borítja, ezek a területek tökéletesen terméketlenek. Izland az egyetlen európai ország, amelynek nincs vasútja, és alig van ipara. Fővárosában, az alig hetvenezer lakosú Reykjavikban él az ország lakosságának kétharmada, az analfabétizmus ismeretlen fogalom, és Izland az egyetlen NATO-ország, amelynek kormányában kommunista miniszterek foglalnak helyet. Izland tehát nagyon szegény ország, és a lakosság aligha tudna megélni, ha nem volna a partmenti vizek hallatlan halbősége. A „vendégek" maradnak Emberemlékezet óta a halászat volt az izlandi nép egyetlen számottevő jövedelmi forrása, amellyel fedezni tudták az ország valamennyi importszükségletét. A második világháború idején kiderült, hogy Izland rendkívüli jelentőséggel bír, legalábbis a légiközlekedés szempontjából, mert majdnem pontosan félúton fekszik ,Észak-Európa és Amerika között. A háború alatt egy esetleges német támadás megelőzése céljából angolok szállták meg Izlandot. Az angolokat későbben amerikaiak váltották fel és a háború után is ott maradtak. Keflavikot hatalmas légitámaszponttá építették ki, bérleti szerződést kényszerítettek az izlandi kormmányra és arra is rávették,hogy belépjen a NATO-ba. De Izland NATO-politikájának az országon belül is erős ellenzéke volt és az amerikaiak hamarosan nagyon népszerűtlenek lettek. Mindez a halászati konfliktus kitörésekor különösen kellemetlenné vált Washington számára. Az izlandi vizek halbőségét ugyanis nemcsak maguk az izlandiak aknázták ki, hanem más európai országok is. A rablógazdálkodásnak az lett a következménye, hogy a sziget körüli tengerek halbősége lassan megcsappant. Ez viszont az izlandi nép számára létfontosságú kérdés. Néhány hónappal ezelőtt a választások eredményeként a konzervatív párt elvesztette többségét és egy liberálisokból, szocialistákból és kommunistákból álló koalíciós kormány alakult. A kommunisták a kormányban a népjóléti és a halászati tárcát kapták. Joszepsohn halászati miniszter kezdeményezésére a kormány akkor olyan, döntést hozott, hogy az izlandi felségvizek határát háromról 12 tengeri mérföldre terjesztik ki és ezen az övezeten belül természetesen megtiltják a halászatot más államok számára. A 12 mérföldes határ Azizlandi kormány intézkedése a legtermészetesebb módja volt annak, hogy megvédjék az izlandi nép életbevágó érdekeit. Azonkívül a kormány nem tett semmi újat, mert a 12 mérföldes zónát már korábban a Szovjetunió, a népi Kína és más államok alkalmazták. Anglia azonban mindmáig nem hajlandó elismerni az izlandi kormány döntésének jogosságát, és a konfliktus jelenleg csak azért szünetel, mert a téli viharok néhány hónapig lehetetlenné teszik a halászatot. Hogy a NATO-partner Anglia magatartása csak jobban fokozta Izlandban az elkeseredést az atlanti politika és annak vezetője, az USA ellen, az természetes. Ezért valószínűnek látszik, hogy ha Anglia továbbra is semmibe veszi Izland jogos érdekeit, úgy ez nemcsak az angol—izlandi viszonyra lesz súlyos kihatással, de maga után vonhatja az amerikaiak keflaviki támaszpontjának és Izland NATO- politikájának felszámolását is. —nyi Az óra és az ezüstkanál Oslo, december 1. Jakob Syre, egy norvég halkereskedelmi vállalat munkása külföldre szóló halszállítmányokat csomagolt. Munka közben elveszett az órája. Már beletörődött a veszteségbe, amikor kis csomagot hozott a posta vállalata címére. A küldeményt Csehszlovákiában adták fel és Syre elveszett órája volt benne. A kísérőlevélből kiderült, hogy M. Barinová, a hodenini halfeldolgozó-üzem munkásnője egy halasládában találta meg az órát. A norvég munkás az északi országokban kedvelt ajándéktárgygyal, kis ezüst kanállal fejezte ki köszönetét becsületes kortársnőjének. Fálffy József telefonjelentése Párizsból: A „tolvajok választási rendszerének" eredményei Félmillióval növekedett a Francia Kommunista Párt szavazóinak száma, mégis csupán 10 képviselője van — 187 de gaulle-ista és 120 jobboldali független került be az „évszázad legreakciósabb parlamentjébe" Párizs, december 1. Vasárnap zajlott le Franciaországban a nemzetgyűlési képviselőválasztások második, döntő fordulója. Növekedett ezen a vasárnapon a szavazástól tartózkodók száma, négy francia választópolgár közül egy nem ment el szavazni. A de gaulle-ista képviselők óriási számban jutottak be a nemzetgyűlésbe, ahol a jobboldali függetlenekkel, és az algériai választásokból kikerülő képviselőkkel együtt máris abszolút többségre jutottak. A Francia Kommunista Párt növelte szavazatai számát, 268 választókerületben szavazataránya is növekedett, mégis csupán tíz képviselője van: Maurice Thorez, Francois Billoux, Waldeck Rochet, Pierre Villon, René Cance, Maurice Niles, Jean Lolive, Robert Bellanger, Paul Cermolacce és Fernand Grenier, akit még az első fordulóban választottak meg. A mandátumok megoszlása: a kommunisták 10, különböző baloldali 2, szocialista 40, balközép 8, radikálisok 13, MRP 44, Bidault-féle kereszténydemokraták 13, köztársasági centrum 14, jobboldali függetlenek 120, de gaulle-isták („Unió az új köztársaságért”) 187, különböző jobboldali csoportok 13. (Egy mandátum sorsa nem dőlt el. Korzika szigetén egy választókerületben incidensek történtek a szavazatszámlálás közben.) Bár nem minden párt állított jelöltet a második fordulóban valamennyi választókerületben,mégis tanulságos a szavazatok megoszlása. A nem véglegesen 20 022 760 választót magában foglaló választókerületek eredménye szerint 15 001 899 szavazatot adtak le. A de gaulle-istákra esett 8 973 420 szavait, azaz 26 és fél százalék, a kommunistákra 3 105 583 szavazat, azaz majdnem 21 százalék, a jobboldali függetlenekre 2 217 141 szavazat 14 és fél százalék, a szocialistákra 2 036 251 szavazat 13 ás fél százalék, az MRP-re 1 194 148, azaz 8 százalék, a radikálisokra 242 413, azaz másfél százalék. A francia választási rendszer igazságtalansága máris kitűnik: a szavazatok 20 százalékával a kommunisták 10 mandátumhoz jutottak, a radikálisok a szavazatoknak csupán másfél százalékával 13 képviselői helyet mondhatnak magukénak, az MRP 8 százalékkal 44 mandátumhoz jutott! Az Humanité nem is mondja másnak, mint a „tolvajok választási rendszerének...” Kétségtelen, hogy a választási rendszer döntő kihatással volt az eredményekre, a mandátumok megoszlására, de az is bizonyos, hogy a szavazás eredménye azt mutatja: a francia átlagpolgár változást akar. Az új nemzetgyűlés egyáltalán nem hasonlít az előzőhöz, szakít a IV. köztársaság parlamentjével. A polgári politikusok körében valóságos „tömegmészárlást” eredményezett a szavazás. Kibukott Ramadier, a szocialista volt miniszterelnök éppúgy, mint Edgar Faure, az ugyancsak volt miniszterelnök. Nem jutott mandátumhoz Jules Moch, Franciaország állandó képviselője az ENSZ leszerelési bizottságában. Csúfosan megbukott Robert Lacoste, volt algériai miniszterrezidens. Ugyancsak kibuktatták a jobboldali André Mórice volt hadügyminisztert, akinek nevét pedig az Algéria—Tunézia határán a hírhedt határzár viseli. Elvesztette mandátumát Pineau volt külügyminiszter is. „Az árulás nem fizetődik ki” — írja az Humanité a szocialisták sorozatos vereségeiről. Guy Mollet pártja képviselői helyeinek több mint felét veszítette el. A de gaulle-isták soraiban új emberek kerülnek be a francia nemzetgyűlésbe, amelynek padsoraiban az előző parlamentnek csupán 146 képviselője kap most helyet. Az új degaulle-isták közül ismerünk már néhányat: Delbecque nevét a május 13-i algíri események tették ismertté, Neuwirth az algériai közügy bizottság szóvivője volt. A nemzetgyűlés szociális öszszetétele: 53 földbirtokos, 28 kereskedő, 46 gyáros és vállalkozó, 60 tisztviselő, 92 állami funkcionárius, 148 szabadfoglalkozású, ezek közül 57 ügyvéd és 37 orvos, 8 katonatiszt, 12 pap, a többi „egyéb”. Ezek között vannak a kommunista párt programjával a nemzetgyűlésbe bevonuló munkások. 3 ÓRA A FOL KORUL a „BM©APEST" REVÜ REPÜLŐGÉPÉVEL idulás, minden este 10 órától a Nagymező utca 17-ből. Az utasokat szórakoztatják: KARDOS MAGDA TÖKÖS GYULA — PÉCSI GIZI NÉMETH MARICA Mike Rózsi Terekes Györgyi Felföldi Anikó Gerard Laboch Inga Orsóvá Perddy Júlia Balogh Éva Lerner Gusztáv Kékessy Edit Dévényi Cecil ’ Sárosi Katalin Lantos Vera Zenét szolgáltatja: BÁN GÉZA és tánczenekara. Vozári Dezső jelenti Bécsből: „Kibújt a szög a zsákból...“ Habsburg Ottó politikai feltételt szab az Osztrák Köztársaság kormányának Bécs, december 1. A vasárnapi osztrák lapok jelentése, hogy Raab kancellár is megerősítette a Habsburg Ottó és családja hazatelepüléséről szóló híreket, a meglepetés erejével hatott az osztrák közvéleményre. Kitűnt, hogy a széles néprétegeknek fogalmuk sem volt azokról a bizalmas tárgyalásokról, amelyeket a kormány és Habsburg Ottó képviselői e kérdésben már régóta folytatnak. A lakosság vasárnapi beszélgetésének fő témája a Habsburgok visszatérésének ügye , volt. Érdekes, hogy Habsburg Ottó tervbe vett hazaköltöztetését néhány száz megrögzött monarchistán kívül csak a „régi szép idők” illúziójától szabadulni nem tudó, 60—65 éven felüli osztrákok egy része helyesli. A dolgozó lakosság túlnyomó többsége a Habsburgok hazatérése ellen foglal állást, de még azok is, akik paszszivításból meg tudnak békülni a tervbe vett intézkedéssel, természetesnek és elengedhetetlennek tartják, hogy az egykori uralkodóház tagjai soha többé ne játszhassanak közéleti szerepet Ausztriában. Annál nagyobb feltűnést és tiltakozást váltott ki a Reuter-iroda legújabb híradása, amelyet a bécsi lapok az első oldalon, gúnyos címekkel közölnek. Eszerint „Az osztrák monarchista mozgalom” egyik vezető funkcionáriusa vasárnap telefonbeszélgetést folytatott a bajorországi Pöckingben tartózkodó Habsburg Ottóval, aki kijelentette: „Csak abban az esetben vagyok hajlandó Ausztriába visszatérni, ha ott minden korlátozás nélkül politikai tevékenységet fejthetek majd ki. Azok a hírek tehát, hogy kész lennék minden feltétel nélkül hazatérni, teljesen alaptalanok." A hétfői lapok első kommentárjaikban felháborító vakmerőségnek és elvakultságnak minősítik, hogy a Habsburg-ház jelenlegi feje feltételeket szab az Osztrák Köztársaság kormányának. A bécsi Welt am Montag hangoztatja: „Most kibújt a szög a zsákból. Habsburg Ottó a jelek szerint nem adta fel a fantasztikus gondolatot, hogy egyszer Ausztria császára lehet. Nos, az osztrákok nem hajlandók Habsburg Ottó feltételeit teljesíteni, viszont továbbra is szívesen lemondanak jelenlétéről.” Mire jó a "Gerovital H6" ? Bukarest, dec. 1. Nemcsak Romániában, hanem külföldön is nagy feltűnést keltett a hír, hogy a bukaresti „Fiola” Gyógyszerárugyárban megkezdik ipari méretekben gyártani a fiatalító hatású „Gerovital H3” elnevezésű novokainos injekciót. Ezzel a készítménynyel már évek óta sikeresen gyógyítanak a világ első geriátriai intézetében, a bukaresti „I. C. Parkon” Intézetben, amelynek vezetője, dr. Ana Aslan orvosasszony. Érdeklődésünkre illetékes helyen közölték, hogy kezdetben több százezer fiola „Gerovital Hyg mat hoznak forgalomba. Az értékes gyógyszernek elsősorbanfiatalító, regeneráló hatása van, de sikeresen használható más betegség, például érelmeszesedés, görcsös fejfájás, idegzsába, ideggyulladás, szívszorulás, érgyulladás, hörghurut, gyomor- és nyombélfekély gyógyítására. Egy ötköbcentiméteres készítmény két százalékos novokaint tartalmaz, amelyet az intézet által kidolgozott eljárással alakítanak át és különböző anyagokkal, köztük alkaloidákkal stabilizálnak. A „Gerovital H3” tizenkét és a háromfiolás csomagolásban kerül majd forgalomba és minden fiola öt köbcentiméteres lesz. A kúra az egyén szervezetétől, korától, állapotától függően hónapokig, sőt évekig is eltarthat. Az injekció regeneráló hatása azonban stabil. Merly István Líbiából jelentik Nixon amerikai alelnök egyik legutóbbi beszédé- I ben sajnálkozással állapítot- t ta meg, hogy az úgynevezett „fejletlen országok” láthatólag nem elégszenek meg az USA által nyújtott katonai segítséggel. A líbiai parlament tegnapi megnyitó ülése megerősítette Nixon aggodalmait. Az ülésen, amelyen Idrisz király is jelen volt, Kobár miniszterelnök ismertette a kormány kül-s politikáját. Hangsúlyozta, hogy Líbia és az Egyesült Arab Köztársaság baráti kapcsolatai az utóbbi időben tovább erősödöttek. Bejelentette, hogy Líbia felül szándékszik vizsgál- Ini az 1954. évi amerikai—líbiai I egyezmény bizonyos záradéka I it, különös tekintettel Líbia nemzeti érdekeire. I Ezen a bejelentésein legfeljebb Nixon csodálkozhatik. I Ugyanis semmi különös nincsen abban, hogy az olasz gyár- I mati uralom alól felszabadult I Líbia most az amerikai gyar- I matosítóktól szeretne megsza- badulni. Mert a „fejletlen or- I szágok” rokonszenvét egyre nehezebb repülőterek építésével és fegyverszállításokkal megvásárolni. —nyi Prágába érkezett dr. Subandrio, az Indonéz Köztársaság külügyminisztere vasárnap este. A Szovjetunióból érkező államférfi David csehszlovák külügyminiszter meghívására látogatott Csehszlovákiába.