Esti Hírlap, 1958. december (3. évfolyam, 283-306. szám)
1958-12-25 / 303. szám
a Fővárosi Vígszínház és a Kamara Varieté A budapesti színházak listáján az elkövetkező hónapokban és években új nevekkel találkozik majd az olvasó. Új színházakat kap a főváros. Épülnek a kultúra új fészkei, de hogy milyenek lesznek, kevesen tudják csak: tervezők, építőmunkások, mérnökök. Pedig Budapest, népét minden új ház, minden új homlokzat és portál színe és formája érdekli. Arra is kíváncsi, milyenek lesznek az épülő színházak. Levelekben leírt, beszélgetések, viták során elhangzó kérdésekre szeretne választ adni ez a riport. Szemünk láttára szinte hetek alatt húzták fel szorgos munkáskezek a Fővárosi Vígszínház Lenin körúti palotájának négyemeletes homlokzatát. A munka tervszerűen halad, karácsonyig tető alá hozták az építkezést. Persze a munka dandárja még hátra van, a színház csak 1960-ra készül el, de a nyers falakból és a tervrajzokból felidézhetjük Budapest legmodernebb színházának részleteit Kútvízzel hűtik a nézőteret Az új Fővárosi Vígszínházban 950 néző kaphat helyet. Földszintje fölött két körbefutó erkélyemelet lesz. A széksorokat nem zsúfolják egymásra, s úgy helyezik el, hogy a néző minden helyről, a legtávolabbiról is zavartalanul figyelemmel kísérhesse az előadást. Jól megoldották a szellőztetés problémáját. Megfelelő hőmérsékletről szabályozó készülék gondoskodik: télen fűti, nyáron hűti a színházat. A hőszabályozáshoz felhasználták a pincébe fúrt kutakat amelyek az építkezés alapozási munkálatainál készültek a talajvíz szintjének süllyesztésére. A kutak 12 C-fokos vize hűti majd a nyári hónapokban a nézőteret. A színpad méreteire jellemző, hogy akkora, mint a nézőtér. Gépi berendezése a legkorszerűbb: forgószínpada, világítótornya minden igényt kielégít. A Fővárosi Vígszínház összterülete nézőterének ötszöröse. A közönség kényelmes előcsarnokon és fogérn át jut majd a nézőtérre. A ruhatár elhelyezését, sikerült úgy megoldani, hogy a kényelmetlen tolongás elkerülhető legyen. Öltözők, irodák, díszlet- és jelmeztárak, színésztársalgók is megfelelő helyet kaptak. A színház alapterületét kibővítették a szomszédos házak — a Lenin körút 29, illetve 33 — földszinti és részben emeleti helyiségeivel 175 mázsa üveggyapot hangszigeteléshez A színház belső kiképzése a tervek szerint igen szép és nagyvonalú lesz. Az előcsarnok és a foyer falát márvánnyal burkolják, kerámiákkal, kovácsoltvas csillárokkal és bronzveretű ajtókkal díszítik. Nézőtere mahagóni, éger- és diófából kap burkolást. Jó akusztika biztosítására külön terv készült. A faborítás mögé hathúsz centiméter vastag üveggyapot kerül. Ez az anyag nagyon jó hangszigetelő és a visszhangképződést is megakadályozza. A szigeteléshez 175 mázsa üveggyapotot és 80 mázsa salakgyapotot használnak fel. A Fővárosi Vígszínház szépségével és korszerűségével vetekszik a közeli hetekben kaput nyitó Ódry Színpad a Színművészeti Főiskola Vas utcai székházában. Kis kamaraszínház, 380 férőhellyel. Ez adott lehetőséget a tervezőknek — az Iparművészeti Főiskola belsőépítészeti tanszaka munkatársainak új, a hagyományosnál mozgalmasabb, színesebb kiképzési megoldások alkalmazására. Könnyed díszítést választottak színben és formában egyaránt. Fával, textilanyagokkal dolgoztak — ezek biztosítják a legjobb akusztikai lehetőségeket is — részben rejtett fényekkel, újszerű megvilágításról gondoskodtak. A nézőtér színei szép harmóniába olvadnak össze. Az előfüggöny és az ülések kárpitja angolvörös veloáranyag, a zsöllyesorok közti folyosókon türkizkékes szőnyeg fut, az oldalfalak bronzszínű függönyborítást is kapnak. Szgrafitó a dohányzóban Látványos kivitelű az emeleti dohányzó. Falfelületei, szép kivitelű, csővázas bútorai színben igen változatosak. Háromernyős falikarok szórják fényüket. Szép kiképzésű büfépult és — az egyik oldalfalon — szgrafitó várja a szünetekben az új színház közönségét. A szgrafitó színházi és irodalmi témát feldolgozó figurális kompozíció. Hasonló témájú, de más felfogású szgrafitót helyeznek el a színház előcsarnokában. Az Iparművészeti Főiskola hallgatóinak segítségét és közreműködését a színészhallgatók előadások rendezésével, fellépésekkel viszonozzák. A Kamara Varietét 1912-ben építették. A fából készült színház évek óta roskatag és tűzszerencsés kézzel választott a Madách Színház, amikor új magyar darabként ezt a vígjátékot illesztette műsorába. Gergely Márta nem régi színpadi szerző: ez a második darabja, az első vidéken aratott megérdemelt sikert. S ebben már teljesen színpadra termett írónak mutatkozik: ismeri a hatás fortélyait, a színpad szükségleteit, felvonásban, sőt több felvonásban tud gondolkozni. Emellett nyílt szemmel jár az életben: a fiatalok házassága — melyről annyi szó esett s mely annyi felnőttet foglalkoztat az érintett szülőktől a válóperes bírákig — nemcsak érdekli, de rengeteget tud is róla, élesen látja problémáikat, bajaikat, örömeiket, reményüket és kétségbeesésüket. Ez a nyílt szem egyben derűs tekintet is: Gergely Márta hisz a fiatalokban, szereti őket; ez tette számára lehetővé, hogy színműve témáját — mely tragédiába is fordulhatott volna — vígjátékként írja meg. Igazi vígjátékot sikerült írnia: frissesége, közvetlensége a jó riporteré, füle a Pesten élő, fiatalok között forgó emberé, aki nem riad vissza attól, hogy nyelvében, fordulataiban a mai fiatalok beszédét, látását adja vissza — anélkül azonban, hogy egy pillanatra is alpáriságba vagy ízetlenségbe csúszna. Hány olyan fiatal van, mint Ica és Feri, e vígjáték fiatal házaspárja, akik még tanulóéveikben, szerelemből, szülők elleni lázadásból összeházasodnak s kínlódnak, nyomorognak, de mindezt játékosan, fiatalos bizalommal viselik el; s hányan, akik a küszködésbe belefáradva, az idősebb rossz példáján felbuzdulva, fiatalos felelőtlenségből, koravén túlokoskodással zátonyra viszik a házasságukat! A színpadon is zátonyra jut a fiatalok házassága — legalább átmenetileg, míg saját szerelmük ereje s egy bölcs bíró segítő keze le nem vontatja róla őket, hogy tisztultabb vizeken békésebben evezhessenek tovább. Gergely Márta frissen, derűsen, a feszültséget felvonásról felvonásra fokozva meséli el ezt a történetet, s hatásának nem kis titka, hogy nemcsak humora, sőt iróniája, de öniróniája is van, amellyel a már-már patetikus hangvételt is azonnal vígjátékivá tudja avatni. Csak azt sajnáltam, hogy az újságírónő eléggé ellenszenves és fölösleges alakját is belevitte ebbe a különben igen épkézláb történetbe. A darab hatásának, a közönség szakadatlan mulatságának nem kis része illeti a Madách Színház együttesét, mely lelkes játékossággal szolgálja a darabot. A gyorsan pergő, friss előadás jelentős érdeme a rendezőé, Vámos Lászlóé, aki különösen a pezsgően feszült második felvonásban remekel. A két fiatalt alakító Gyurkovics Zsuzsa és Zenthe Ferenc kitűnő, Gyurkovics Zsuzsa a játékosság és lendület mellett az érzelem őszinte hangjait és a drámai erőt is meg tudja szólaltatni. A fiát agyonszerető szalontulajdonos anya szerepében Mezey Mária egészen kiválót alkot: egyszerre nevetséges és tragikus, gyűlöletes és szánalomra méltó. Alakításának csúcsa harmadik felvonásbeli jelenete a bíróságon: néma játéka éppoly beszédes, mint bőbeszédű kitörése. Mellettük, kisebb szerepében jelentősen járul a darab sikeréhez Basilides Zoltán, Lelkes Ágnes, Garics János, Szegedi Szabó István és Gyenge Árpád. Nagy Péter Nyugalom és béke árad a színpadon ... Nyugalom és béke árad az Ardsley család otthonából. De már ott vibrál valahol a levegőben a vihar: a háborúban megvakult fiú, a vőlegényét vesztett legidősebb lány, a tengerésztiszti pályáról kicsöppent Collie és a többiek tragédiája. A békés angol vidéki úri otthon belső bomlását, az első világháború lélekpusztító következményeit próbálta három felvonásba — és egy család sorsába — sűríteni Maugham ebben, a harmincas évek elején írt darabjában. E társadalmi folyamaton és tragédiákon kívül még valamit sűrít „A királyért“; mindazokat az ellentmondásokat, melyek Maugham egész életművén átvonulnak. Maugham a polgári társadalom, sőt, ezen belül is az angol imperializmus rendíthetetlen híve. Műveiben azonban — s ebben a művében is — feltárja, ábrázolja azokat a válságjeleket, melyek eszményeit fenyegetik. S jóllehet „belülről“ bírál, jóllehet e társadalom átmentése a célja, szavai gyakran mégis az önmagát túlélt rendszer fonákságait, gyógyíthatatlan betegségeit tárják fel. Szó sincs természetesen valamilyen következetes társadalomkritikáról. A darab pusztán odáig jut el, hogy a háborúban keresi a tragédiák okát — a háborúk okait azonban már elködösíti. S mégis, e retrográd társadalmi nézet ellenére is: a darabban igen sok a haladó vonás. Maugham — mint minden igazán jó író — nem tudja távoltartani magától az igazságnak bizonyos, nem is jelentéktelen elemeit. A darab végső szatirikus kicsengése, az elborult elméjű Eve ajkán felcsendülő „God save the King” — csaknem félreérthetetlenül foglal állást a harmincas évek képmutató, álhumanista Angliája, és teljes félreérthetetlenül a háború ellen. A darab messze túlnő a sikeres kommersz drámairodalom keretein. Nem kétséges, hogy Maugham elsősorban a közönségsiker útjait kereste, ám ez a sikerkeresés sem tudja elnyomni sok jelenetben az igazi író — olykor költő — hangját. Az előadás néhány kiváló művésznek kimagasló alakításokra nyújtott lehetőséget. Ezeket a kitűnő alakításokat azonban Szinetár Miklós rendezése nem tudta maradéktalanul egységbe fogni. Szinetár elsőrendűen teremtette meg a színpadon az angol vidéki város légkörét, ezzel hű maradt a darabhoz, de nem tudta közel hozni azt a magyar közönséghez. A nyugalom mára igen helyes ábrázolási mód a darab elején, hiszen jellemzi ezzel a kort és társadalmat, később azonban vontatottá, fárasztóvá teszi a darabot. A rendezőt érezhetően befolyásolta az is, hogy a darab bizonyos analógiát mutat Csehov „Három nővéri’-ével. A három angol lány színpadi beállításában meg is mutatkozik ez a befolyás — helytelenül, hiszen a történelmi helyzet és egyéni célok a látszólagos hasonlóság mellett is merőben különbözőek. A színészek közül Simon Zsuzsát kell első helyen említeni. Korlátolt és mégis ravasz, öregedő, féltékeny asszonya még a darab főszerepeinél is emlékezetesebb marad. Dayka Margit az anya szerepében, hűvösségében is megrázó, magába fojtott indulatai szinte a nézőt, hallgatót perzselik. A három nővér közül Gordon Zsuzsa volt a legjobb. Bánki Zsuzsa egy-egy jelenetben ismét bebizonyítja, hogy nagy színésznő, ám az első előadáson — részben a rendezés adta alaphang miatt — még nem minden kitörését érezhettük teljesen igaznak. Figyelemre méltó alakítás Temessy Hédié, akinek pedig talán a legkisebb lehetőségeket nyújtotta szerepe. A férfiak közül Madi Szabó Gábor vak embere új, fontos állomás a kitűnő színész pályáján: a tizenöt éves sötétségben rideggé, önzővé vált férfi minden szava, mozdulata hiteles és hatástkeltő. A részeges farmer szerepében Agárdy Gábor alkot igazi emberi figurát, csaknem jobbat, mint szerepe. Egy-két túlzástól, harsányságtól eltekintve kitűnő volt Csákányi László szerelmes öreg üzletembere. Jávor Pál a kelleténél egy árnyalatnyival mintha intellektuálisabbnak, bonyolultabbnak látszotta volna a leszerelt tengerésztisztet. Gellért Lajos öreg orvosa rokonszenves, jó alakítás. Solti Bertalantól kissé idegen a vidéki angol ügyvéd szerepe. A darabot Nemes László fordította. Hajdú Ferenc MEGNYÍLIK az Ódry Színpad veszélyes. Most lebontják. Új színpad, öltözősor és kupola épül. A nézőteret 90 fokkal elfordítják, így oldják meg a színpad középre helyezését. A színpad ugyanis eddig a középvonaltól másfél méterre eltolódott, s emiatt az egyik oldal szélső székeiről rosszul láttak. A karzat miatt a földszint utolsó soraiból is csak a színpad egy részét látták a vendégek. Az újjáépítés után minden helyről jól figyelemmel kísérhetik majd a műsorszámokat. A színpad felszerelése és a belső berendezés itt is a legkorszerűbb és igen szép lesz. A tervek szerint az új Kamara Varietének 1959. szeptemberére kell elkészülnie. Dersi Tamás KÉT BEMUTATÓ Száz nap házasság Bemutató a Madách Kamaraszínházban A királyért... Maugham színműve a Petőfi Színházban Gyurkovics Zsuzsa, Zenthe Ferenc (MTI Bartal felv.) Bánki Zsuzsa és Jávor Pál (MTI foto — Longai felv.) KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET kíván a DUNA SZÁLLODA minden kedves Vendégének. December 25-, 26- és 27-én , ötórai tea MARTINY TÁNCZENEKAR játszik. feuchtwanger utolsó nyilatkozata a Szovjetszkaja Rossziában Lion Feuchtwanger nem sokkal halála előtt válaszolt a Szovjetszkaja Rosszia újévi kérdéseire. Arra a kérdésre, mit vár 1959-től, Feuchhwanger a következőket válaszolta: — Még mindig sok hatalmon levő személyiség és sok állam van, amely a feszültség fokozásában, a hidegháború fokozásában, a leszerelés megakadályozásában látja érdekét. A józan ész útja lassú és nehéz. Mégis, aki nem vak, láthatja, hogy 1958 folyamán minden akadály ellenére sok hasznos lépés történt ezen az úton, s nem utolsósorban a szovjet nép türelmes erőfeszítéseinek eredményeként. Minden jel arra mutat, hogy 1959- ben a józan ész új győzelmeket arat a haszonlesés, a butaság és az ostoba makacsság ellen folytatott harcban. □ JANUÁRBAN MEGKEZDIK az első francia—szovjet koprodukciós film forgatását „Normandia-Niemen" címmel. A rendező Jean Dréville, aki a magyar—francia koprodukció társrendezője is volt. A forgatókönyvet Szimonov, Elsa Triolet és Spaak írta. A film Moszkvában, Észak-Afrikában és Párizsban játszódik. □ MA DÉLUTÁN karácsonyfaünnepséget rendeznek a Jászai Mari és az Ódry Árpád-otthonban élő öreg színészeknek, akiket ebből az alkalomból téli holmival ajándékoznak meg. □ AZ OPERAHÁZ és az Erkel Színház Szilveszter napján ez évben is csak egy-egy előadást tart: az Operaházban a „Denevér“, az Erkel Szín□ AZ ELSŐ MAGYAR „népi operát’’ mutatta be az ÉDOSZ Központi Népi Együttese a szegedi Nemzeti Színházban. A szabadságharc előtti években Erdélyben játszódik az egyfelvonásos dalmű. Sokéves népdalgyűjtési munkásságának felhasználásával, Waldmann József szerezte zenéjét, Mezei Károly írta a szövegét. Az együttes nagy izgalommal készül az új opera budapesti bemutatójára, amelyre január végén kerül sor az ÉDOSZ székházában. □ A TÉLI KÖNYVVÁSÁRON különösen bőséges a természettudományok különböző ágazatait ismertető művek választéka, így például napvilágot látott Julia Zerinváry „A távcső világa“ című kézikönyve, Levantovszkij „Mesterséges holdak" című népszerű füzete. Megjelent „Az emberi test" című kétkötetes öszszeállítás. „A természettudományok zsebkönyve“ címmel az NDK Természettudományi Lexikonjának magyar fordítása is megjelent, amelyet kiegészítettek hazai vonatkozású adatokkal. Rövidesen a könyvesboltokba kerül Brehm világhírű műve, „Az állatok világa“ III. kötete, amely a madarak életével foglalkozik. Hanzelka és Zikmund csehszlovák világjárók Dél-Amerikáról szóló útirajzának második része, „A Cordillerákon át” címmel jelent meg. □ MŰTEREMLAKÁSOK épülnek Miskolcon. A városi tanács és az ipari üzemek megrendelései mostanában sok fiatal képzőművészt vonzanak Miskolcra. A századforduló idején épült művésztelep ma már kicsinynek bizonyult, s ezért lakásokkal együtt műtermeket is építenek, házban kislány" pedig kerül a „Három a színre. SZÍNHÁZAK CSÜTÖRTÖKI, PÉNTEKI ÉS SZOMBATI MŰSORA: Operaház cs.: Turandot (7), p.: Lammermoori Lucia (11), Salome, Csodálatos mandarin (7), sz.: Diótörő dj, Aida (E-bérlet, 4. előadás, 7). — Erkel Színház cs.: János vitéz (11), Pillangókisasszony (7), p.: Jancsi és Juliska, Babatündér (11), Cigánybáró (7), sz.: János vitéz (II), Rigoletto (Rékaibérlet, 4. előadás, 7). — Nemzeti Színház cs.: Ljubov Jarovaja (7), p.: Peer Gynt (fél 7), sz.: A rettegés birodalma (7). — Katona József Színház cs.: A tizenhetedik baba nyara (7), p.: Pygmalion (fél 11), A komédiás (7), sz.: A tizenhetedik baba nyara (Császár-bérlet, 2. előadás, 7). — Madách Színház cs.: Figaro házassága (fél 8), Az ördög cimborája (fél 8), p.: Anna Frank naplója (fél 3), Az ördög cimborája (fél 8), sz.: Az ördög cimborája (fél 8). — Madách Kamaraszínház cs., p.: Nem vagyunk angyalok (fél 3), Száz nap házasság (fél 8), sz.: Száz nap házasság (fél 8). — Néphadsereg Színháza cs.: A néma levente (fél 3), Az én családom (7), p.: Robin Hood (fél 3), A hattyú (7), sz.: Ilyen nagy szerelem (fél 3), Pesti emberek (7). — Petőfi Színház cs., p., sz.: Micimackó (11), A királyért (3 és 7). — Jókai Színház cs., p., sz.: Sárga liliom (fél 3, 7). — József Attila Színház cs.: Megperzselt lányok (fél 3), A kertész kutyája (7), p.: Megperzselt lányok (fél 3), Boldogság, merre vagy? (7), sz.: Boldogság, merre vagy? (fél 3), A kertész kutyája (7). — Irodalmi Színpad cs.: Régi szép idők (Gábor Andor szatíraest, 4 és 8), p.: Pantomim 58 (11), Álarcos komédiák (fél 4 és 8), sz.: Régi szép idők (Gábor Andor szatíraest, 4 és 8). — Operettszínház cs.: Kard és szerelem (negyed 3), Vők iskolája (7), p.: Vök iskolája (negyed 3), Három tavasz (7), sz.: Vők iskolája (negyed 3), Három tavasz (7). — Blaha Lujza Színház cs.: Bástyasétány 77. (fél 3). Köztünk maradjon (7), p., sz.: Köztünk maradjon fél 3), Bástyasétány 77 (7). — Vidám Színpad cs.., p. sz.: A helyzet a következő (fél 4, fél 8, szombaton csak fél 8). — Kis Színpad cs., p. sz.: Majd a papa ... (3 és 7, szombaton csak 7). — Egyetemi Színpad p., sz.: „Tarka lepke, kis mese” (Nagy költők kis gyermekeknek! 11, szombaton 4 is). — Állami Bábszínház sz.: Hófehérke (4), cs.: Csalavári Csalavér (11, 3), János vitéz (5), Szőke ciklon (fél 8), p.: Csalavári Csalavér (11), János vitéz (3 és 5), Szőke ciklon (fél 8), sz.: Hófehérke (11), János vitéz (3 és 5), Szőke ciklon (fél 8). — Erkel Színház p.: Ki mit szeret (3), Bartók-terem cs.: Peti vidám karácsonya (11), ö meg mi (fél 4 és fél 8), p.: Peti vidám karácsonya (11), ö meg mi (fél 8), sz.: Peti vidám karácsonya (11), ö meg mi (fél 8). — Zeneakadémia cs., p., sz.: Vidám karácsony (4 és 8), szombaton Beethoven-bérlet, 2. előadás (11). — Kamara Varieté cs., p., sz.: A jövő század legénye (fél 4, 6, fél 9 — a vas. délután fél 4-re váltott jegyek szombat délután fél 4-re érvényesek). — Budapest Varieté cs., p., sz.: Vannak még csodák (4 és 7). — Fővárosi Nagycirkusz cs., p., sz.: AEROS Cirkusz vendégjátéka (fél 4 és fél 8). Az V. kerületi Fodrász Ktsz dolgozói KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET és B. U É. K kedves Vendégeiknek.