Esti Hírlap, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-11 / 35. szám
Majdnem félmilliárddal csökkentek a befejezetlen beruházások a szénbányászatban A Nehézipari Minisztérium szénbányászati főosztályának beruházási osztálya 1958-ban a kormány határozatának megfelelően erősen összpontosította a beruházásokat. A rendelkezésére bocsátott anyagi eszközöiket elsősorban a már megkezdett beruházások teljes befejezésére vagy gyorsított ütemű folytatására használta fel. Új beruházások megkezdésére 1958-ban lényegében nem került sor. Nem kezdenek el új beruházást 1959-ben sem, hanem a megkezdettek mielőbbi termelésbe állítására használják fel az anyagi erőket. Idén létesítményfajtánként meghatározzák, hogy bizonyos létszámmal milyen nagyságú munkákat kell elvégezni adott idő alatt. Az anyagi eszközök összpontosítása eredményeképpen a szénbányászat 1958-ban 1437 millió forint értékű termelőeszközt helyezett üzembe. Ezzel a befejezetlen beruházások állománya 445,2 millió forinttal, tehát majdnem félmilliárddal csökkent. Az idén csak a leggazdaságosabb beruházásokat kivitelezik és igyekeznek azokat minél előbb bekapcsolni a termelésbe. Nyolcvanezer új munkahely Ebben az évben több szakmában fog külön gondot okozni a munkaerőigények kielégítése. Idén ugyanis a szocialista szektornak körülbelül nyolcvanezer új munkaerőre lesz szüksége. Különösen örvendetes, hogy több tízezer könnyű fizikai munkát vállaló nődolgozónak és egészen fiatal, 14— 18 éves dolgozónak is nyújthatnak majd munkaalkalmat. A szocialista ipar körülbelül 26 ezer fővel növeli a munkahelyek számát, s elsősorban a híradástechnika és a műszeripar nyújt új munkalehetőségeket. Az év folyamán mintegy tízezerrel növelik a kereskedelem alkalmazottainak létszámát, s itt is komoly lehetőség nyílik a nők elhelyezésére. Ugyancsak tízezer fős gyarapodás várható a közlekedés terén, s a kulturális és szociális intézményekben dolgozók létszáma szintén körülbelül tízezerrel növekszik. Az építőiparban mintegy 17 ezer új munkásra lesz szükség. Idén megkezdik a ferencvárosi távbeszélőközpont építését A rohamosan fejlődő fővárosban évről évre jelentősen növekszik a telefonigénylők száma. Éppen ezért a posta a beruházási hitelekből mindenekelőtt a távbeszélőhálózatot fejleszti. Tavaly például öszszesen mintegy hatezer új előfizetőt kapcsoltak be, s jellemző a nagy munkára, hogy az új telefontulajdonosokhoz körülbelül 12 ezer kilométer kábelt kellett lefektetni. A kapacitás további növelésére idén több telefonközpont bővítését folytatják. Dél-Pest telefonellátásának végleges megoldására pedig az Auguszta-telep mellett idén megkezdik az új ferencvárosi távbeszélőközpont építését. Első ütemében nyolcezer, végső kiépítése során pedig 40 ezer állomás kapacitásra tervezik az új központot. Üzembeállításával tehermentesítik majd a szomszédos józsefvárosi köz- pontot, s így itt is lehetőség nyílik további új előfizetők be-kapcsolására. UDVARIAS ULOKALAUZ — Tessék leülni, nénike! Rekord házi disznóvágás volt az idén Miért fogyasztunk kevés marhahúst? Miért idegenkednek a magyar háziasszonyok a marhahústól? — kérdeztük dr. Kökény Gyulától, az Élelmiszeripari Minisztérium húsipari igazgatósága termelési osztályának vezetőjétől. — Érdekes tünet, hogy míg világszerte egyre inkább a sovány húsféléket, elsősorban a marhahúst vásárolják az háziasszonyok, nálunk évről évre a sertéshús fogyasztása emelkedik. Havonta 4—5 ezer tonna sertés tőkehúst hozunk forgalomba, amellett, hogy a most véget ért disznóölési szezonban is körülbelül két és félmillió házi disznóvágást tartottak az országban. Nehezen magyarázható a marhahústól való idegenkedés. Köztudomású, hogy a marhahúsból sokkal többféle ételt főzhetnek a háziasszonyok, mint a sertéshúsból és a kitűnő minőségű marhahús legalább olyan hamar elkészül, mint a disznóhús. A legizletesebb pecsenyék, sültek és rostonsültek készíthetők belőle, s ha a főzés előtti napon felszeletelik és tejbe mártják, olyan lesz, mint a borjúhús és akár rántani is lehet. Azért is fogyasztják külföldön szívesebben a marhahúst, mert öt százalékkal több fehérjét tartalmaz, mint a hízott sertés. Sokkal egészségesebb tehát a marhahúsból összeállított étrend. Nem is beszélve arról, hogy lényegesen olcsóbb áron kerül forgalomba. !AN BÉKE SZÁLLÓI SZALONJÁBAN február 13-tól | LUKÁCSI MARGIT | UJ MŰSORR 4. 14 RODOLFO NAGY ISTVÁN TORMA GYÖRGY : Máday—Ifj. Nagy-együttes | HEGEDŰS SÁRI énekel. NYITVA REGGEL ÖTIG. Színes kínai film. Bemutató: február 12. 10 éven alul nem ajánlott. Májusban nyílik meg a felépült Lottó Áruház Hatmillió forintba kerül a főváros most épülő legkorszerűbb áruházának újjáépítése. A kiszolgálási módszerek, a közönség kényelmét szolgáló berendezések mellett az alkalmazottak is kedvezőbb munkakörülmények közé kerülnek. Zuhanyozó is lesz az áruházban, az elárusító nők pedig hűtőszekrényt kapnak, ahol a megvásárolt és könnyen romlandó élelmiszereket munkájuk végéig tárolhatják. A különböző osztályokat és termeket légkondicionáló berendezés tölti meg nyáron hűvössel, télen pedig meleggel Úgy tervezik hogy körülbelül május hónap táján elkészül az árkádosított és átépített áruház, ahol külön lottóosztályt is rendeznek be. A Telefongyár új gyártmányait bemutatták a szakembereknek. A negyven kiváló minőségű, modern cikk közül legnagyobb sikert aratta a televízióval egybeépített zeneszekrény. A főváros öt kerületének lakossága tízmillió forint értékű társadalmi munkával segíti a kerületfejlesztési tervek végrehajtását a vállalások értéke meghaladja a négymillió forintot. A szebbnél szebb felajánlások közül is kiemelkedik a kerület üzemi dolgozóinak ígérete: 400 ezer munkaórában segítik Zugló szépítését, a lakóházak tatarozását és a bosnyák téri ifjúsági park építését. A VIII. kerületben szintén jelentős összeggel — több mint kétmillió forint értékű vállalással — járulnak hozzá a Józsefváros lakói az idei tervek mielőbbi megvalósításához. A IX. kerület társadalmi munkásai a Ferencváros új úttörőházát építik az idén. Társadalmi munkával valósítják meg az I. kerületi fiatalok régi kívánságát: a Naphegy utca és a Czakó utca által határolt területen korszerű, jól felszerelt sportpályát létesítenek. A legutóbbi tanácsülésen — ahol a terv felvetődött — máris 10 ezer munkaórát ajánlottak fel a kerületiek a pálya építésére. Szép tervekkel foglalkoznak Kispesten és a XI. kerületben is. Az előbbiben főként az úthálózat javítását, az utóbbiban pedig a Feneketlen-tó környékének további rendezését terrvezik társadalmi úton. Az idei kerületfejlesztési tervek végrehajtásához a főváros lakossága, a gyárak, az üzemek dolgozói, a különböző társadalmi szervezetek már eddig több mint 10 millió forintértékű társadalmi munkavállalással járultak hozzá, azon a félmillión felül, amelyet a VII. kerület ajánlott fel — mint azt tegnap megírtuk. Az első helyen Zugló áll, ahol Betegség-e a színvakság? Az alapszínek — Színtévesztők és színvakok — Tájékozódás színérzék nélkül A Lomonoszov-elmélet — Melyik színtől fél a légy — A kínaiak színkultúrája Színtévesztő piktorok — A felelősségről A múlt század vége felé nagy vasúti katasztrófa történt Düsseldorfnál. A szerencsétlenséget követő vizsgálat megállapította, hogy a mozdonyvezető színvak volt, nem ismerte fel a vörös fénnyel világító tiltó jelzést és ez okozta a tragédiát. A düsseldorfi eset óta színérzékkel kapcsolatos ellenőrző vizsgálatokat végeznek az egyes országokban a vasutak dolgozóinál és ezeket — egyéb vizsgálatokkal kibővítve — ma már kiterjesztették a közlekedés többi területére is. Nálunk a MÁV Pályaalkalmassági Vizsgáló Intézetben végzik. Katasztrófák elkerülése — Betegség-e a színvakság, vagy csupán képességhiány? — — kérdeztük az intézet vezetőjétől, dr. Horváth László Gábortól, a biológiai tudományok kandidátusától. — Azok számára, akiknek mesterségük megköveteli a kifogástalan színlátást, nagy baj, de nem betegség a színvakság — mondotta dr. Horváth László. — Mások számára olyan képesség hiánya, amely egy igen szép élménytől foszt meg. A színlátást a szem ideghártyáján levő három elem biztosítja. Ezek az ibolya, a zöld és a vörös színeket különítik el. Színtévesztőknek, illetve színvakoknak azokat nevezzük, akik egy, vagy több, esetleg mindhárom elem hiányában bizonyos színeket nehezen vagy egyáltalán nem tudnak megkülönböztetni. A leggyakoribb a vörös-zöld színtévesztés, különösen férfiaknál. A színtévesztők egy része tapasztalatai, megfigyelése segítségével és a színek világosságbeli különbözősége alapján mégis eléggé jól tájékozódik és a rejtett hiba csak pontosabb vizsgálati eljárással fedezhető fel.Horváth kandidátus tizenkét esztendeje dolgozik az intézet vezetőjeként és ezalatt több mint százezer színérzék-vizsgálatot végzett. Három színtől ezerhatszázig . A jelenlegi alkalmassági vizsgálatok az úgynevezett Joung—Helmholz-féle elméleten alapulnak, amelyet másképpen Lomonoszov-elméletnek is nevezünk. Eszerint minden ember színlátása három színelemmel meghatározható: a vörössel, a zölddel és az ibolyával. Lomonoszov a zöld helyett a sárgát tételezte föl. Az ember színlátása fejlődött: kezdetben egy hideg és egy meleg, valószínűleg kék és sárga színlátással rendelkeztünk. Később a sárga tovább bomlott zöld és vörös látásra. Színérzéklésük az állatoknak is van. Ha a legyeket ki akarjuk űzni egy helyiségből, kék papírral vonjuk be az ablakokat, mert ez a szín a légy szemének kellemetlen. A felsorolt három színelem keverési aránya adja a többi színt. Ehhez hozzá kell még vennünk a fehéret és feketét, mint amely az egyes színek világosságát vagy sötétebb tónusát „szolgáltatja”. Hogy egy-egy szem keverési képessége milyen mértékű, az a szem sajátos különbözőségétől, az idegek fejlettségétől, sőt, bizonyos kulturáltsági foktól is függ. Míg az európai ember általában mintegy hatszázötven színárnyalatot képes kikeverni, létrehozni, addig a kínai ezerhatszázat. Amikor azt akarjuk megállapítani, hogy valakinek milyen a színlátási érzékenysége, arra ügyelünk: egy-egy alapszín megállapításához milyen arányban keveri a másik kettőt. A normális színlátók a vörös és zöld színt azonos arányban keverik hogy sárga szín érzetét nyerjék. A színlátásgyengeségben szenvedőknek többféle csoportját különböztetjük meg. Némelyek színlátása áthangolható. Egyesek szeme bizonyos színárnyalatokkal szemben nem ellenálló, vagyis áthangolható. A másik csoport tagjainál eltolódott a szem színkeverő képessége: több zöldet kell például kevernie a vöröshöz, hogy ugyanazt a sárga színt lássa, amit a normális színlátó. Akinek színlátási rendszeréből valamennyi alapszín hiányzik (teljes színvakság), az csupán a színek telítettségi fokát, érzékeli, vagyis csak a sötétet, tudja a világostól megkülönböztetni. Érdekességként megemlítem, hogy vizsgálataink során jó néhány festőt találtunk színtévesztőnek. Vörös és zöld színgyengék — Hogyan történik a színlátási vizsgálat? — Többféle módszerrel. Én az úgynevezett coleptométert is alkalmazom a vizsgálatoknál. A coloptóméter dr. Horváth kandidátus találmánya, a színfelismerésbe belekapcsolja az időt is, abból az elvből kiindulva, hogy nem mindegy, mennyi idő alatt érzékeli egy gépkocsi-, vagy mozdonyvezető a jelzőlámpa színét. A gép szerint egy színt 0,4 másodperc alatt kell érzékelni. Ezenkívül szürke és fehér színt is alkalmaz a színfelismerésnél. Érdekes, hogy a teljes színvakok három százaléka általában felismerte a kigyulladó fényeket. A zöld színgyengeségben levők 7, a vörös színgyengeségben szenvedők 21 százaléka ismerte fel. Az utóbbiak gyakorlati színlátása tehát a legjobb. Gyógyítható-e a színvakság ? Nem, ez örökletes baj. Anyagi bizonyos, hogy a színvakság-vizsgálatok elhanyagolása óriási veszélyeket rejt magában. A normális színlátó a másodperc tört része alatt képes egy színt érzékelni, a színtévesztőnek vagy pláne színvaknak háromszor-négyszer annyi időre van szüksége ehhez. Könnyen ki lehet számítani, hogy ez az időkülönbség hány méterrel növeli meg a robogó vonat vagy gépkocsi fékezési távolságát. S nemegyszer épp ez a húsz-harmincnegyven méternyi különbség okozza a tragédiát. Túri András Kis mackók születtek a debreceni állatkertben A debreceni állatkertben az elmúlt napokban jelentős esemény történt: előbb a fővárosi állatkerttől kapott örvösmedve, majd néhány nappal később az egyik, Lengyelországból érkezett medve hozott két-két utódot a világra. A négy kis medvebocs egészséges. A medvék számára tavasszal barlangot építenek. fDéli ,Jostani A pénz szaga Az alábbi történetet néhai Berkes Bélától, a híres cigányprímástól hallottam. A negyvenes években „Családi hegedű” címmel kiadta emlékezéseit, néhány száz példányban, csak előfizetőknek. A könyvecskét velem íratta meg. Gavallérosan honorált érte. Jóérzésű ember volt, közösséget vállalt a megbántottakkal, űzöttekkel, pénzt dugdosott a zsebükbe, élelmet küldött lakásukra, eljárásokat vállalt. A hálálkodások elől pedig elosont ez a szapora léptű, gyorsmozgású ember. Tudta, hogy súlyos beteg és kevés az ideje — talán ezért sietett a jótéteményekkel és élményei rögzítésével. Ezt mesélte el: A század első évtizedében bandájával a bécsi Sacherben muzsikált. A Derby előtt egy éjszaka a hotel különtermében egy csomó mágnás húzatta a nótákat. Ott volt a többi között Cziráky László, az egyik Crouy- D’Ullmen, Steiger Gyula és Csekonics Gyula is. Ahogy ott játszottak, Berkes észrevette, hogy brácsásának szeme a simára vikszelt parkettre mered. Éppen oda, ahol a perzsaszőnyeg végződött Annyira feltűnő volt ez, hogy Berkes kérdően pillantott rá. Az csak hebegett. — Ott... ott... rengeteg pénz... Erre Berkes is odanézett: egy százas köteg ezerkoronás bankjegy hevert a parketten. Százezer korona. Intett a zenekarnak, letette a vonót, a bankjegyköteget az asztalra helyezte. — Ki vesztette el az urak közül a pénzt? A száz darab ezerkoronás, egy bérház ára, ott feküdt hűvösen, gőgösen az asztalon. Azzal a fölénnyel, hogy csak az urakhoz tartozhat. A mágnások tanácstalan közönnyel fogadták a kérdést. Mindenki tapogatta a zsebét. Akkoriban még nem kedvelték a csekket. Ha eljöttek hazulról, felszerelték magukat bankjegykötegekkel, mert nem lehetett tudni, mi történik éjszaka. Mindenki megmotozta önmagát, senkinek sem hiányzott százezer koronája. Valaki Steiger Gyulára nézett. — Nem a tiéd? Steiger kezébe vette a köteget, majd váratlanul megszagolta. — Nem, nem az enyém. Ez a Lászlóé — mutatott Cziráky Lászlóra. Majd még egyszer megszagolva a bankókat, kijelentette: — Ez a Lászlóé, az ő parfőmje. A társaság tagjai sorra végigszagolták a bankjegyeket és szakértő orrhúzogatással szentesítették Steiger véleményét: „A László parfömje.” Cziráky is megszagolta az ezreseket, bólintott és a köteget zsebrevágta. A mulatság folyt tovább. _ Kiderült, hogy a latin mondás: pecunia non élet, a pénznek nincs szaga — megbukott. Mégiscsak volt szaga. Kellér Andor