Esti Hírlap, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-15 / 39. szám

ét látta az Esti Hírlap a budapesti kerületekben. KŐBÁNYA Kőbánya egykor a kiépítetlen területek, a szürkén gomolygó füstfellegek, a sertésbáz, a sörgyár és a nyomortelepek, az Auguszta, a Hős utcai, a Bihari és a Ceglédi úti, a Sibrik Miklós-telep városrésze volt. Bizonyára volt romantikája is. Ám, romantikát csak az idegenek találhattak benne, a helybeli nyomortanyák lakói és a közlekedés hiányában kilométereket talpaló bennszülöttek csak a szegénységét, sivárságát látták. Budapest egyik legelhanyagoltabb kerülete volt Kőbánya a felszabadulásig. E jellegzetesen ipari negyed a maga harminchárom négyzetkilométernyi területével és majd hetvenezer lakójával az utolsó tíz esztendőben fejlődött sistergő, élettel és energiával teli városrésszé, ahol Közép-Európa legnagyobb konzervgyára és a nyolcvanezer féle cikket gyártó Műszaki Gumigyár működik, s melynek üzemeiből öt világrész ötvenöt országába exportálnak. fluszon három új gyor i fejlődés, amelynek során rövid tíz esztendő alatt mai arculatát nyerte, szinte követhetetlen. Iparának évi termelése ötmilliárd forint — ötször anynyi, mint évtizede volt — s hogy ez az ipar létrejöhessen, tíz esztendő alatt egymilliárd négyszázmillió forint beruházásra volt szükség. Alig van budapesti kerület, melynek fejlődésén a szocialista építés megragadó erőfeszítése olyanynyira lemérhető volna, mint Kőbányáén. Tíz év alatt huszonhárom új gyár épült itt, a kerületben dolgozók száma pedig kétszeresére nőtt. Üzemi étkeztetés a felszabadulás előtt mindössze hét helyen volt, ma hatvankét helyen van. Tizenegy üzemi rendelő helyett negyvenkettő, hat kultúrház helyett ötvenöt, két területi bölcsőde helyett öt működik,, s ezenkívül még tizenkilesk üzemi bölcsőde várja minden reggel a kőbányai gyerekeket. A felszabadulás előtt mindöszsze három kőbányai üzemnek volt saját üdülője, ma harminchatnak van. Nem valamiféle szemkápráztató statisztikai felsorolást akarunk adni. Tényekről beszélünk, melyek Kőbánya oly hosszú időn át elhanyagolt lakóinak a munkát, a kultúrát, az egészséget, az emberhez méltó életet jelentik. Kőbánya egyik legnagyobb problémája a múltban a rossz közlekedés volt. A felszabadulás előtt három villamosvonal, egy fővárosi autóbuszvonal, a vonat és a Rákoshegytől a sörgyárakig közlekedő úgynevezett Mari-busz bonyolította le. Ma négy villamosjárata, tizenegy autóbuszvonala és egy trolibuszvonala van, s míg autóbuszforgalma 1938-ban napi 580 utas volt, ma kereken 21 ezer. Kőbánya lakosságának kétharmada ma a kerület központjában él. Kétségkívül igaz, hogy a külső területek lakói közlekedés és üzleti ellátottság szempontjából hátrányos helyzetben vannak. Csakhogy a múltban ugyanilyen helyzetben voltak a sűrűn lakott belső terület lakói is. Iparcikket árusító üzlet alig-alig volt, élelmiszerbolt is kevés. Ma a belső terület üzlethálózatával, áruellátásával nincsen baj. Ugyan A Pataki István téri tanácsházban van egy nagy térkép: Kőbánya levegőjéről rajzolták a szakértők. Épp a legsűrűbben lakott városrész fölött ormótlan fekete V-betű terjeng, akár egy kormos nadrág. Az ülepe valahol a Zalka Máté tér nyolc sugárútjának bejáratát borítja, két szára pedig meszszire elhúzódik a Maglódi és Gyömrői út környéke felett, a vasútvonalak mentén, egészen addig, ahol a mátyásföldi rétekbe olvad a kerület. Ez a füsttenger a gyárnegyed lakóinak sok kellemetlenséget okoz. Megszüntetéséhez hozzájárulnak majd a korszerű kazánok, a MÁV dieselmozdonyai, és a gyárak modern füstszűrös kéményei De van néhány olyan üzem , amely végképpen nem lakott területre való. Ilyen az Ásványőrlő Vállalat, melynek cementlisztje Budapest legporosabb környékévé változtatja a Maglódi út táját. Régi vita van körülötte, többször írtunk is róla. Találjanak neki helyet végre vidéken. Másik ilyen így nincs hiány rendelő- és vizsgálóintézetekben, gyógyszertárakban sem. Mindebből soha olyan jól nem állt Kőbánya, mint ma. Egy évtized alatt — Kőbánya mai élete is bizonyítja — szinte csodákat lehet tenni. De mindent megvalósítani nem lehet. Főként ott nem, ahol addig semmi sem volt, s ami volt, az ma visszahúzó erőként jelentkezik. Van kifogásolni, hiái nyalni való még éppen elég Kőbányán. Van még építeni, fejleszteni, javítani való, rossz szagú üzem a Pestvidéki Brikettgyár. Fölösleges magyarázni, hogy a bányától Pestig vezető úton akard alkalmasabb pont is a kátrányszagú üzem működtetésére, mint a főváros belterülete. Sürgősen ki kell telepíteni a Műszéngyárat is, hiszen már a levelek is elfeketednek a környékbeli fákon. Végül meg kell szüntetni a Phylaxia szérumtermelő vállalat belterületi sertéstelepét, ahol több ezer disznó jellegzetes szaga segít kikeverni a füsttel, kátránnyal, széngázzal együtt Kőbánya jellegzetes szagát. A maradék illat kiszűrhető a lakónegyedekből a zöldövezetek létesítésével, népparkok, uszodák, a két tervbe vett strand, új szabadtéri színpadok felállításával. Másik nagy probléma a Kőbányai úti Egészségház. Már amikor megépült, szűknek bizonyult, mert Kőbánya lakosságán kívül el kell látnia a keresztúriakat, a dakotaiakat és Sashalom lakosságát, összesen 155 000 embert. A zsúfoltságra jellemző, hogy míg a Fehérvári úti rendelőintézetben egy orvosnak két és fél betegre jut egy órája, a Péterfy Sándor utcaiban háromra, addig Kőbánya egyetlen egészségházában egy orvosnak átlag hét beteget kell kezelnie egy óra alatt. Egy fogászati betegre csak nyolc perc jut. Ezeknek az aránytalanságoknak az eltüntetéséhez természetesen elsősorban orvosok kellenek, de jó működésükhöz tágítani kell a meglevő rendelőt, és újat is kell nyitni. A Bajcsy-Zsilinszky Kórházban sincs még ideg-, bőr- és gyermekosztály, és hiányzik az urológia. A Körösi Csorna úti Gizella-épületbe sem való elfekvő kórház, ezt át kell alakítani gyermekklinikává. Végül legalább négy új körzeti orvos kellene, hogy minden 2500 lakosnak legyen orvosa. Fekete V-betű a levegőben Az egészségház folyosóján. Kerületi népi együttes, szimfonikus zenekar Lehetnek húszan, férfiak, nők vegyesen. Körbeállják az asztalt, lábujjhegyre emelkednek, azután vissza a talpra és énekelnek. Úgy tűnik, hogy valami különös szekta előírásos szertartásának vagyunk a tanúi. De nem: a kőbányai karnagyklub összejövetele és Bárdos Lajos arzistézis-elméletét tanulják a gyakorlatban. A résztvevők üzemi, iskolai énekkarok vezetői, akik havonta, kéthavonta találkoznak önképzésre, tapasztalatcserére a Pataki István Művelődési Házban. Itt kapott helyet a kőbányai munkásmozgalomban szerepet játszó Általános Munkás Dalkar, képzőművész kör, színjátszó együttes, balettiskola, kerületi rajkózenekar, népi tánccsoport, nyelv- és szabás-varrás tanfolyam, a kerületi Szabó Ervin Könyvtár, meg a tömegszervezetek. És itt van a gond. Az épület szemre megfelelő: központi helyen egyemeletes sarokház — valamikor kaszinó — sok szobával, színházteremmel. De ennyi társbérlőnek bizony kicsi. Pedig a tanácsnak komoly tervei vannak: állandó klubszobák, szimfonikus zenekar, kerületi népi együttes, százezer kötetes könyvtár — a jelenlegi 28 ezerrel szemben. A tervek egy része ma már nem is terv, hanem valóság. Múlt évben állították fel az első könyvtárfiókot a városszéli telepen, s ez évben újabb három létesül a kerület külső szélein. A községfejlesztési alapból a művelődési ház berendezésére, a Csajkovszkij Park — Budapest egyik legszebb szabadtéri színpada — felszerelésére és a könyvtárra 400 ezer forintot biztosítottak. A három fővárosi — az egyik bemutató — és a kilenc társadalmi mozit elegendőnek tartják. Úgy érzik, hogy a négy művelődési ház mellett nem szükséges újabb. S ha a művelődési házak munkája is javul — elsősorban a művészeti munka ötletszerűségét kifogásolják —, nem lesz ok a panaszra. Mi nincs a kerületben? Táncolni a művelődési házakban lehet, de a vendéglátóipar üzemeiben nem. Kőbányán nincs táncos szórakozóhely. Nincs kiállításra alkalmas hely sem. Illetve lenne, a Csajkovszkij-parki volt Dreher-kastély, ha a Keksz- és Ostyagyár igazgatósága visszamenne az üzembe, közelebb a termeléshez. Ehhez pedig az kell, hogy a volt igazgatósági épületből a lakókat máshová tegyék. És ez jó lenne mennél hamarabb, mivel az állandó kiállítási termen kívül itt szeretnék elhelyezni a kerület olajfiltm is. Víz — lakás — közlekedés Kőbánya egyik nagy problémája a vízellátás. Mér közhely, hogy vízhiány esetén mindig a X. kerület az első, ahol kiapadnak a csapok. A dél-pesti ipari vízmű megépülése sokat segít majd ezen a helyzeten. De addig is , ha szigorú rendeletet adnának ki, hogy minden gyárnak ipari célokra a saját kútjait kell használnia és ha egyúttal alaposan felemelnék a gyárak víztarifáját , ugrásszerűen javulna a víznyomás Kőbányán. A kőbányai lakásoknak alig több mint a felében van folyóvíz (nem is szólva a fürdőszobáról, amely csak minden ötödikben található), mégsem építik gyors ütemben a vízcsőhálózatot. És ennek nem a pénz, hanem a vízhiány az oka. Kőbánya ipari fejlődésével nem tartott lépést a kerület lakónegyedeinek, közműveinek s közlekedésének fejlődése. Ez súlyos gondokat okoz, mert a hatalmas forgalom maximálisan igénybe veszi az útburkolattól kezdve a szállítóeszközökön át a vízhálózatig a kerület minden közhasznú objektumát. A szűkecske Zalka Máté tér — amelyen Kőbányának csaknem egész forgalma keresztülzúdul —, akkora forgalmat bonyolít le, mint a Marx tér, pedig annak legfeljebb harmadrésze. A hetvenezer lakosú Kőbányán hetvenezer ember dolgozik, vagyis naponta 34—36 ezer ember más kerületekből, 17—19 ezer pedig vidékről utazik az itteni gyárakba, s vissza lakhelyére. Villamost vár a Gyömrői út A nagy forgalom a kerület más pontjain is komoly nehézségeket okoz. A Gyömrői úton nincs villamos, ami lehetetlenné teszi az üzemek munkásainak a gyors és nagy tömegekben való utazást. Helyes az a terv, hogy a Baross tértől a rákoskeresztúri temetőig új vonalat nyissanak, amely tehermentesítené a Kőbányai úti 9-est és lehetővé tenné a Maglódi úti üzemek megközelítését autóbuszon. A csatornázás is gyenge pontja a X. kerületnek, olyannyira, hogy helyenként még a közlekedés biztonságát is veszélyezteti. Nagy esőzésekkor a Maglódi útnak a Kőbányai Sörgyár előtti, mélyen fekvő szakaszán a csatornából szökőárszerűen tör fel a víz. Emiatt néha még a közlekedés is elakad. A legsürgősebb mégis a Körösi Csorna út szélesítése lenne. Iskola, úttörőház és kultúrház sorakozik ebben a — Kőbánya szívében fontos útvonalakat összekötő — utcában és a nap bizonyos szakaszaiban, különösen estefelé, forgalma egyenesen életveszélyes. Súlyos örökség Budapest minden kerülete lakásbajokkal küzd. Ezekhez az általános nehézségekhez Kőbányán különlegesek is járulnak. Kőbánya a Horthyrendszer kedvenc „nyomortelepkerülete° volt. Most az Auguszta-telep végre eltűnőfélben van, de hasonló kisebbnagyobb ínségépület-csoportok még mindig találhatók Kőbánya egész területén. A legelső, legsürgősebb feladat mégiscsak az lenne, hogy a Ceglédi út 30. számú tömb lakóit végre megszabadítsák jelenlegi szállásaiktól. Ezeket az egyszobás boxokat disznóólakból alakította „lakásokká” a Horthy-rendszer. Itt az ideje, hogy lebontsák őket. Vidám gyermekek a Harmat utcai új lakótelepen. Új, modern raktárépület a Kőbányai Gyógyszergyárban. Több üzletet a külterületre Kőbányán a legtöbb üzlet a Zalka Máté tér és a Pataki István tér között, a keskeny Körösi Csorna úton van. Az is feltűnik, hogy aránylag kevés az üzlet. Különösen kevés a bolt a Maglódi út, a Gyömrői út környékén és az Óhegyen. A kereskedelmi vállalatok szívesen terjeszkednének, de nincs helyiség, ahová beköltözhetnének. Ezért hasznos a tanács kezdeményezése, amely már az idén úgynevezett toldaléképületek emelését határozta el a legszükségesebb helyeken, kizárólag üzletek nyitására. 1960-ban még erőteljesebben folytatják ezt az akciót, a legfontosabb hiányokat kívánják pótolni vele. Ezzel megszűnik a fölösleges járkálás az árucikkek után. Nem elég tervszerű az új lakótelepek építése. Például az Üllői úti új lakótelep építése már erőteljesen kibontakozott, ezernél jóval több család lakik benne, ennek ellenére járulékos építkezés, üzlet, iskola nincs, a gyermekek a Bihari útra járnak, a lakosság pedig a szomszéd lakótelep üzleteibe, aminek ott sem a vevő, sem az eladó nem örül. Az iskola már épül, üzletek is lesznek, de ez az egy-kétévi várakozás jó példa lehet arra, hogy máskor a lakásokkal egy időben építsék meg az ellátó intézményeket is. Helyes lenne a Martinovics téri piacot áthelyezni, úgyis kilőtte már a kerület. Ha a**' Phylaxia végre elköltözik — így kapcsolódik egyik probléma megoldása a másikba —, annak a helyén szép, modern, fedett csarnokot terveznek a kőbányai építészek. A fejlődés útján Kőbánya jövőjéről, a fejlődés perspektíváiról szóljunk még. Hogy mit foglal magában ez a jövendő, azt a kerület községpolitikai bizottságának tizenöt éves fejlesztési programja ismerteti. Milyen ez a program? Kívülállók számára a realitás és az álmodozás egyfajta keverékével hat. De ők, Kőbánya lakóinak képviselői, vallják, hogy meg lehet és meg is fogják valósítani. Hitük és erejük rá a biztosíték. A programpontok között szerepel a lakáskérdés megoldása, a Körösi Csoma út és Kápolna utca szélesítése, a Zalka Máté tér rendezése, a Pataki Istvánt tér közigazgatási és kulturális központtá alakítása, a Népliget kultúrparkká építése, 10 ezer személyes strand és 1500 személyes télinyári vendéglő létesítése, a Guttmann-tavak átalakítása uszodává és csónakázó területté, piacok áttelepítése és új piacok létesítése, kórházak bővítése, a közlekedés továbbjavítása, a Hungária körút átépítése több szintű, gyorsforgalmi úttá, a kerület 77 utcájában aszfaltjárda építése, új csatornák, vízcsúcs gázvezetékek fektetése, háztartási áram bevezetése és az utcai áram erősítése, 60 ezer fa ültetése, a Harmat utcai feltöltött bányagödör parkosítása, a Mázsa tér és Martinovics tér parkosítása, az új lakótelepek közvilágításának megoldása, az üzletek számának növelése, a választék bővítése, a boltok korszerűsítése, új éttermek létesítése a Gyömrői úton, a Maglódi úton, a Gergely utcában. Gimnáziumok, óvodák és általános iskolák létesítése, tanulóotthonnal egybekötött ipari technikum, központi zeneiskola és 150 férőhelyes nevelőintézet építése, valamennyi iskolának hangos keskenyfilm-vetítővel való felszerelése; állandó színtársulat, 50 tagú szimfonikus és 25 tagú fúvószenekar szervezése; a kerület levegőjét szennyező üzemek kitelepítése, anya- és csecsemővédő intézet, bölcsőde és négy új körzeti orvosi rendelő létesítése. Nagyszerű terv, szívet gyönyörködtető program is. Szívből kívánjuk, hogy mielőbb megvalósuljon.