Esti Hírlap, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-18 / 65. szám

­Öntött** házak épülnek a feneketlen tó mellett Az Építőipari Központi Ku­tató Intézetet a XI. kerületi Kosztolányi Dezső tér mellet­ti „feneketlen tó“ közelében, a Tass vezér utca, a Villányi út és a Diószegi utcával határolt üres telken építik fel. Az öt­emeletes, 17 millió forintos költséggel létesülő irodaház­ban hétszázan dolgoznak majd. Itt fogják összpontosítani az eddig egymástól távol, külön­böző helyeken dolgozó építő­ipari irodákat, és az irodaház elkészülte után sok lakás fel­szabadul. Az építkezés az idén ősszel kezdődik — és előrelát­hatólag — 1961-ben befejező­dik. Az irodaház mellett hateme­letes, modern, 53 lakásos lakó­házat építenek teljesen új el­járással. Mint már megírtuk: az előre elkészített épületfor­mába, képlékeny, kohóhabsa­­lak-adalék anyagú betont ön­tenek. Ez két-három nap alatt megköt, s csak a formát kell eltávolítani — a falak már ké­szen állnak. Előnye: gazdasá­gosabb a réginél, s ugyanak­kor kevesebb munkaerőt, ke­vesebb szakmunkást igényel. Az új lakóházat 1960-ban ad­ják át. kásépítésekkel egy időben megkezdik egy 75 férőhelyes bölcsőde, 100 férőhelyes óvoda és 12 tantermes iskola építését is. Az idén a Fiastyúk utcai la­kótelep további építésére a fő­városi tanács 38 millió forintot for­yt. Két éven belül bevezetik a távfűtést, másfél kilométe­­res távolságból szigetelt csövön áramlik majd a meleg víz. Tervezik a Széchenyi- és Sza­badság-fürdő termálvizének bevezetését a Fiastyúk utcai lakásokba. Megkezdik a telep parkosítását. Új, 16 tantermes iskolát építenek a Sziget ut­cában, s már megkezdték a Szabadság-strand téli öltözőjé­nek építését is. A Váci úti Kossuth-mozit szélesvásznú filmszínházzá építik át. A Házkezelési Igazgatóság 130 épületen végeztet kis és nagy felújításokat és mintegy 85 ezer kisebb javítást a lakóépületekben. A zöldterületben szegény kerü­let levegőjét javítja majd, hogy az idén 100 ezer forintos költséggel parksávot létesíte­nek. Ehhez a lakosság társadal­mi munkával is hozzájárul. Az Építőipari Központi Kutató Intézet terve, mellette az 56 lakásos, öntött eljárással ké­szülő lakóház. Tervező: Malomsoky József. Budapest egyik legszebb útjává építik át a Reitter Ferenc utcát As idén 514 lakást adnak át a Fiastyúk utcai lakótelepen __ Távfűtés, termálvíz — Szélesvásznú filmszínház lesz a Kossuth-moziból — Épül a Szabadság-str­and téli öltözője Jelentős összegeiket fordíta­nak az idén is Angyalföld fej­lesztésére. A kerület költség­­vetésének összege 77 millió fo­rint, de ezen felül még ötmillió 800 ezer forintot tervezne­?, a kerületfejlesztési alapra. Mire költik ezt a tekintélyes össze­get? Lakóház-felújításra 50 mil­lió forintot fordítanak, a fővárosi tanács kerületi be­ruházásaira 57 milliót. Előse­gítik az Új-Lipótvárosban „fog­híjas” telkek beépítését, OTP- lakások építését. Mintegy 900 lakás építése kezdődött meg még 1958-ban, ez az idén tovább folytatódik. Sokat áldoznak az utak rendbolt­ozására. 8500 négyzet­­méter gyal­ogút-burkolatot épí­tenek, 49 800 négyzetméter burkolat javítását végzik el. 1958-ban megkezdődött a Béke úti villamosvágányok középre helyezése, 1959-ben ezt a munkát befejezik, melynek eredményeként a ko­csiút is szélesebb lesz. Elkez­dik a Reitter Ferenc utca át­építését. Budapest egyik leg­szebb útja lesz ez, két irányú 7—7 méter széles kocsiúttal, közepén 3 méter széles park­sávval. Ez az út az átmenő forgalmat javítja meg a Bel­város és Újpest között. A minisztériumi beruházá­sok keretében már 1958-ban kezdték építeni és 1960-ra befejezik Angyal­földön az ország legkor­szerűbb autóipari tanuló­iskoláját. A Fiastyúk utcai új telepen 1959-ben 514 lakást adnak át rendeltetésének. 1959-ben meg­kezdik és 1960-ra befejezik to­vábbi 370 lakás építését. A lap Vulkan, Teddy, Erika Gazdag szövetválaszték tavaszra A tavaszi szezonra gazdag választékot biztosított a Köny­­nyűipari Minisztérium gyapjú­­ipari igazgatósága. A boltok­ba elegendő bolyhozott és sima kabátszövet került, könnyű, tiszta gyapjú, puha velúranya­gok egyaránt. Sikerre számít­hat a Pomázi Posztógyár új­donsága, az úgynevezett Vul­kán-kelme is; ez kívül kam­­garn, belseje pedig kockás, kártolt. Férfijelöltőre kiválóan alkalmas. A Richards Finom­posztógyár Teddy nevű, puha fogású, lágy esésű anyaga női divatcikk, mohair (csillogó) fo­nallal keverve szép fényt ad. Bő hátú kulikabátok, rövid ku­likosztümök készülhetnek be­lőle. A Gyapjúmosó és Finom­posztógyár új anyaga az Erika, korall-, rózsaszín, petrolkék, belge színárnyalatok között válogathat a vásárló. A Sopro­ni Posztógyár Milánó női ka­bátszövete diagonál szövésű, bolyhozott. A Bajai Gyapjú­szövetgyár fehér díszítésű szá­las női szövetet olaj zöld szín­ben gyártott. Kapható lesz ele­gendő a Hazai Fésűsfonó és a Magyar Posztógyár sanzsán­­anyagaiból is. Új változatai a­­ kedvelt kelmének szürke zöld-f­del és rózsaszínnel, drapp és zöld különböző árnyalatokban és a korallszín lilával. Ezüstszürke és belge tiszta gyapjú bükrét szőttek a Pomá­zi Posztógyárban. Érdemes megemlíteni még a sok újdon­ság között a tavaszi kosztü­mökre és ruhákra alkalmas te­­niszcsíkos szövetek sokféle vál­tozatát: a fűzöld fehér hajszál­vékony csíkostól a kékeszöld színárnyalatú elmosódó belge csíkokon át a lila szürkével és rózsaszínnel, csauszín fehérrel csíkozottakig. Mindenki kedve szerint választhat tropikált is. A szövetek gyártásához kü­lönböző szintetikus szálat, el­sősorban danilont használnak, s így az egyes anyagok még tar­­tósabbak, kopásállóbbak. Monumentális tömegjelenetek — barátok, harcostársak megkapó találkozása A 39-ES DANDÁR című magyar filmben. Szélesvásznú változatban is, 10 éven felül különösen ajánlott. Bemutató: március 20-án. Fényes tűzgömb csillant hétfőn este a főváros felett Másodpercekig lehetett látni - Egy nagyobb meteor égett el Hétfőn, az esti órákban gyö­nyörű égi tünemény tanúi le­hettek fővárosunk lakói. Az eget borító vastag felhőzet és füst eltűnt, így az enyhe köd, va­lamint a holdfény ellenére is látszottak a fényesebb csilla­gok. Este nyolc óra nyolc perc­kor hirtelen erős, zöldes színű, rakétához hasonló „hulló­csillag” látszott déli irány­ban. Lassan nyugat felé haladt és rövid csóvát húzva maga után, körülbelül 6—8 másodperc m­úlva eltűnt. Fénye túlragyog­ta a legfényesebb csillagokét is. A jelenség, melyet a csillagászok tűzgömbnek neveznek, nem túlságosan gyakori. Vol­taképpen egy nagyobb méretű kő, vagy vasdarabka pusztul el ilyenkor. Kisebb-nagyobb kő- és vasszemcsék milliószám­ra keringenek a bolygók kö­zötti térben. Sebességük elég­gé tetemes, a puskagolyót jó­val felülmúlhatja. Ha nagy se­bességgel összeütközik a Föld légkörével, izzásba hozza a le­vegőt, maga is izzásba jön és elég. Földünkre naponta millió és 1 millió ilyen, világűrből érkező porszem hull. Ezek egy része­­ azonban láthatatlan marad,­­ míg a nagyobbakat — melyek­­ súlya néhány gramm — hulló­­­­csillagként látjuk végigszágul­­■ doni az égen. A ritkábban előforduló több dekás vagy esetleg kilogram­mos „kozmikus vendégek" már jelentős fénytünemény kí­séretében pusztulnak el. Ilyen lehetett a hétfő esti tűzgömb is. * A TIT Uránia Csillagvizsgá­lója kéri mindazokat, akik a jelenség tanúi voltak, hogy a látottakat röviden írásban kö­zöljék. Fontosak a következő adatok: A feltűnés időpontja, lehetőleg perc pontossággal. A feltűnés- és eltűnésirány lehe­tőleg égtáj szerint. A tűzgömb látóhatár feletti magassága. A jelenség színe. A jelenség élet­tartama másodpercekben. Volt-e csóvája vagy egyéb nyo­ma? Az adatokat a név és a la­káscím feltüntetésével kérik a TIT Uránia Csillagvizsgálóba eljuttatni. ifj. Bartha Lajos dírai licitálók s­okat beszélnek fiatalokról, hadd mondjam el egy nyári emlékemet. Borús idő volt. Éppenhogy csak lézeng­tek a máskor oly zsúfolt uszo­da napozóján. A heverők gaz­dátlanul hevertek, szétszórva a szürke betonon. Csak egypá­­ran feküdtek rajtuk. Lestek a néha-néha kibukkanó nap jól­eső, párperces, szúró melegét. Ezek közt voltam én is. Ahogy a heverőn elnyúltam a követ­kező hangfoszlány ütötte meg a fülemet: „Tudod, olyan álla­ti, érted? De ez csak tudat alatt van ...” Elhatároztam, nem figyelek oda. De kis idő múlva kénytelen voltam elha­tározásomon változtatni, mert a diskurzus kezdett érdekessé, sőt, izgalmassá válni. Most már figyeltem. „És tudod, olyan klassz, mert... szóval, érted, hogy mondtam neked, olyan állati... Tudopod?” így, elnyújtva mondta. Most már a hang irányába fordultam. Ak­kor láttam, hogy a tőlem pár méterre levő heverőn egy fiú és egy leány beszélgetett. Ti­zenöt-tizenhat évesek lehettek. A fiú hanyagul hevert a leány előtt, jobb könyökére támasz­kodva. A leány pedig a neki meghagyott kis helyen, a fiú előtt ült. Olykor-olykor bele­­hajolva a fiú arcába és átcsa­pódott, hosszú szőke hajával egészen eltakarta. A leány m­ozdulata olyan volt, mint amik­or a régi világban a párok legyező mögé rejtve közölték egymással titkaikat, vagy hun­­cutkodtak. Dehát a legyező ki­ment a divatból. Ilyenkor jó a­ hosszú haj. Most már nem be­szélgettek. A fiú többet volt tak­arásban, csak a lány meg­­megrezdülő, napbarnított, fé­nyes válláról sejtettem, hogy a fiú most már kezdte megérte­ni, mi volt az a tudat alatti, amiről a leány előadást tartott. Próbáltam többet megtudni, de nem sikerült. Így hát csak a lány kuncogó, visszafojtott ka­cagásából sejtettem: nem a cserebogarak halhatatlanságá­ról lehetett szó. Abbahagytam a hallgatózást, a további figye­lést. Felkeltem helyemről, át­mentem a törzsuszodás bará­taim napozó csoportjához, akik télen-nyáron állandó látogatói az uszodának. Én csak amo­lyan kocafürdöző vagyok. Ők majdnem mindenkit névről is­mernek. El akartam nekik me­sélni, milyen kedves kis idill­­nek voltam fültanúja. Már ép­pen bele akartam kezdeni a történetbe, amikor egy na­gyon szép, fiatal magas leány lépett hozzánk. Csíkos fürdő­köpenyét hanyagul ledobva magáról, leült mellém. A ned­ves, fekete fürdőtrikó feszült kisportolt, formás alakján. Gu­misapkáját levéve, megrázta fejét, kibontott haja válláig ért. Meg hozzám. A társaság egyik író­ tagja megszólalt: „Mutatkozz be a művész bá­csinak.’’ „Gabi vagyok’*­­ — mondta és kezet nyújtott. Azt hittem, talán valami úszófeno­­mén, olyan strammal fogott kezet. De nem az volt. A be­szélgetésből később megtud­tam: iparművészeti gimná­ziumba jár. Azt is elmondta, tegnap volt a vizsgája és egy tantárgyból megbukott. Most egész nyáron tanulhat és keve­sebbet járhat uszodába. A fér­fiak vicceket meséltek. Volt köztük sikamlós is. Gabi na­gyokat kacagott, fejét hátra­vetve, fehéren, egészségesen csillogó, hibátlan fogsorral. Ki­bontott haja ismét a vattámhoz ért. És ez az érdekes, pajtási közelség felbátorított, hogy neki mondjam el az előbb lá­­tottakat-hallottakat. El is mondtam, majd megkérdez­tem: ,,Mondja, Gabi, tényleg ilyenek ezek a mai, fiatalok?” Gabi fürdőköpenye zsebéből előkotort egy cigarettát, rá­gyújtott nagyot szippantott. Miután a füstöt kifújta, odané­zett a lány meg a fiú felé és így szólt: „Á, Sándor bácsi, nem olyanok ezek! Csak a szá­, juh jár!..Olyan őszintén,­­ olyan tisztán, meggyőzően mondta hogy elhittem. El kel­lett hinni,­­ Pethes Sándor ! A hőmérséklet 8 fok A Meteorológiai Intézet je­lenti: Várható időjárás: párás, helyenként ködös idő, változó felhőzet, valószínűleg csapadék nélkül, mérséklet északi, észak­keleti szél. Gyenge éjszakai fa­gyok, a várható legnagyobb nappali hőmérséklet 10 fok kö­rül lesz. Budapesten ma dél­előtt a hőmérséklet plusz 8 fok. Forradalom a világítás- és rádiótechnikában Parányi kristály masszív rádiócsövek helyett • Az egész földkerekségen világít a magyar fénycső A Híradástechnikai Kutató Intézet vezetője, Szigeti György akadémikus és két munkatár­sa, dr. Bodó Zalán és dr. Szép Iván Kossuth-díjat kapott. Tu­dományos és gyakorlati mun­kásságuk eredményeként Ma­gyarország felzárkózott a leg­modernebb világítástechniká­val és rádiótechnikával rendel­kező országok mellé. Eredmé­nyeiket elismerik és felhasz­nálják szerte a világon. 0,000000 001 Ez a szám azt az arányt jel­zi, amelyben a germanium, a tranzisztorok alapanyaga egyéb, úgynevezett szennyező anyagot tartalmazhat. Ha az­után a gyártás folyamán meg­felelő arányban „keverik” hoz­zá a természetes szennyező anyagokat, akkor — a csaló csi­pesszel megfogható, parányi kristály — helyettesíti a nagyot­halló készülék, a rádió, az elektronikus számológép vagy akár a műhold adó-vevő ké­szülékének csöveit. A kísérletek 1953-ban kez­dődtek el, amikor még csak hézagos idegen nyelvű szakiro­dalomból szereztek tudomást a rádiótechnikát forradalmasító­ félvezetőkkel folytatott kül­földi kísérletekről. Egy év után megszülettek a kísérleti példá­nyok, de igazi, kísérletezés és kutatás területéről akkor lép­hettek a gyártás, a gyakorlati alkalmazás útjára, amikor 1956 —57—58-ban tanulmányozhat­ták a Szovjetunióban folyó, óriási beruházásokkal, nagy felkészültséggel folyó kutatáso­kat. Automatizálás következik Ezzel egy időben folyt — hi­szen rokonterület — a korszerű világítástechnika kidolgozása, a minden tekintetben megfele­lő fénycsőgyártás. A higany­gőzzel megtöltött fénycsőben áramló ultraibolya sugarak fénykibocsátóvá teszik a félve­zető anyagokkal bevont csőfa­lat. Míg azonban a rádiócsöve­ket helyettesítő félvezetők kö­zelebb állnak a jó vezetőkhöz (vagyis az elektromosságban általános használt fémekhez), addig a csőbevonat anyaga a szigetelő, a nem-vezető anya­gokkal áll szorosabb rokonság­ban. Ezeket a fénycsöveket — a cső értékének talán századré­szét kitevő wolfram-molibdén­­pólusok anyagától eltekintve — ami kínai import — teljesen magyar anyagokból gyártják és túlnyomó részük a világ min­den részére eljut. Hogy nálunk milyen széles körben használ­ják fel, azt nem kell külön ma­gyarázni. A tranzisztorok gyártása egyelőre bonyolult és drága. Egyelőre többe kerülnek, mint a hagyományos rádiócsövek, de ez az eredmények után már csak a teljes gépesítés és automatizálás vezetéséig tart S Kérjük t. vevőinket, hogy a nagy torlódásokra való tekintettel tisztításra beadott és elkészült ruháikat sürgősen átvenni szíveskedjenek. ZIVÁRVÁNY MINŐSÉGI KELMEFESTŐ KSZ. Tanácsköztársasági Emlékérem A Tanácsköztársasági Em­lékérmet száz kommunista ve­teránnak nyújtják át a parla­­mentben a Magyar Tanácsköz­társaság megalakításának 40. évfordulója alkalmából a 19-es Tanácsköztársaság kivívása, erősítése és védelme terén ki­fejtett tevékenységük elismeré­séül. Már összeállították azok­nak a névsorát, akik — mint az egykori Vörös Had­sereg vagy vörösőrség tag­jai, illetve a Magyar Tanács­­köztársaság különböző szervei­ben tevékenykedett egykori funkcionáriusok — szintén jo­gosultak a szép kitüntetésre. A sok ezer 19-es veteránnak e héten, a pártnapokon adják át az emlékérmet, amelyet a Ma­gyar Tanácsköztársaság kikiál­tásának 40. évfordulóját előké­szítő bizottság javaslatára ítél oda a Népköztársaság Elnöki Tanácsa.­ ­ m Szerénység A kutatók szerények. Állan­dóan hangsúlyozzák, hogy nem ők találták fel a fénycsővilágí­tást és a tranzisztorokat, hogy a szovjet eredmények megis­merése nélkül nem haladhat­tak volna ilyen gyorsan hogy csak az Egyesült Izzó mérnök- és műszaki karának odaadó együttműködése tette lehetővé a laboratóriumi eredmények gyakorlattá válását. Ez azon­ban nem annyit jelent, mintha nem lennének büszkék azokra a részeredményekre, amelye­ket elérniök, kidolgozniuk si­került. A Kossuth-díjas kutatók el­határozták, hogy a már elért eredményeket stabilizálják és tovább tökéletesítik, illetve, hogy újabb területekre kiter­jesztik ezt a forradalmian új technikát annál is inkább, mert véleményük szerint 1965— 70-re a félvezetők egyenlő ve­­télytársai lesznek a hagyomá­nyos rádiócsöveknek és min­den területen megkezdik teljes kiszorításukat. (teknős)

Next