Esti Hírlap, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-12 / 85. szám

Idejében fogjunk hozzá Amióta megszűnt az Ifjúsági Színház, ismételten napirendre kerül az ifjúsági előadások kérdése. A Nemzeti Színház ifjúsági előadásai, a Déryné Színház diák­bérletakciója, s más fővárosi és vidéki színhá­zak kísérletei sokat segítettek, de nem oldottá­k meg a prob­lémát. Többre volna szükség. A jövő idény műsorterveit, bérletakcióit most készítik elő. Feltétlenül szükséges, hogy az előkészületi munkában is gon­doljanak a fiatalokra. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy egyik-másik előadás előtt a pénztárablakba kiakasztják az „Ifjúsági előadás” táblát, öt­letszerűség helyett céltudatos tervszerűséget kell biztosítani — elsősorban a darabválasz­tásban. Meg kell — s meg is lehet találni a mu­nkás-, diák- és parasztifjúság ezreit, tízez­reit érdeklő műveket. Hasznos segítséget kaphatnak ehhez színházaink a Színháztudomá­nyi Intézettől is. A közönségszervezők egy-egy iskolában — pedagógusok segít­ségével — könnyen felmérhet­nék a diákifjúság igényeit. Ugyanígy közvetlen tapasztala­tokat szerezhetnének az üzemi fiatalok kívánságairól is. Igé­nyes várakozással találkoznak majd, s bizonyos, hogy az ifjú­ság szavára színházaink veze­tői jobban szem előtt tartják majd ezeket a kívánságokat. Reméljük, hogy az eddigi eredmények alapján a soron levő színházi évadban új fej­lődésnek indul az ifjúság szín­háza, amelynek otthont kell teremteni minden fővárosi és vidéki együttes színpadán. D. X. Furfangosok bajnoksága, Bumm-csin és Séta az emberkertben Nyárra ké­szül az ORI - ön, kérem, külkereskedel­ [ mi vállalataink megbízásából ] A­ngliába utazik vonaton. Le-­­­gyen szíves ebből a három zászlóból kiválogatni azoknak az országoknak a lobogóit, amelyeken a vonat áthalad. A furcsa kérdést — és még sok ehhez hasonlót — a szín­padon teszik majd fel április 26-tól Budapesten és az ország 13 nagy­városában. Az Orszá­gos Rendező Iroda „Furfango­sok országos bajnoksága­’ cím­mel újszerű műsort indít. Vá­rosonként két-két versenyző juthat fel a május 24-i buda­pesti döntőre. (Útiköltséget, szállodai ellátást, napidíjat kapnak.) Az eddigi „Dupla vagy sem­mi“ műsorok nálunk nem arat­tak olyan közönségsikert, mint Nyugaton. Megkérdeztük­­ az ORI munkatársait, miért hatá­rozták el mégis ilyen rejtvény­­jellegű műsor rendezését.­­ A kisebb közönségsiker­nek szerintünk elsősorban az volt az oka, hogy az eddigi ver­senyeken nem lehetett nagy nyereményeket nyerni. A fő­nyeremény rendszerint egy te­levízió volt, a harmadik helye­zett már csak fogkrémet és kölnivizet kapott. Mi most ko­moly díjakat adunk — víkend­­h­áz, tetőtől talpig felöltöztetés, kétszemélyes üdülés. Egyéb­ként sem hasonlít műsorunk a „Dupla vagy semmi’-hez. Az esztrádműsorok újszerű mód­ját szeretnénk ezzel kipróbál­ni. Baráti országokban már nagy sikerrel folynak ezek a versenyek. Lengyelországban például a hatodik fordulót bo­nyolítják le. Ebben az összeál­lításban a műsor másodrendű dolog — Rudolf Cortez dzsessz­­zenekara és Van Gyld énekes­nő működnek közre — inkább csak kiegészíti és összeköti a réjtvényszámokat. Úgy gondol­juk, ezzel komoly népművelési feladatot is teljesítünk, hiszen a válaszokból a közönség poli­tikai, művészeti, földrajzi, tör­téneti ismereteit növelheti. — Mivel készül az ORI a nyári szezonra? — Az elmúlt években sokat szidtak bennünket műsoraink, különösen nyári rendezvé­nyeink miatt. Úgy gondoljuk, mérföldeket haladtunk azóta. Ma már jelentős művészi munka „megírt” műsorok, sok­sok próba fekszik egy-egy elő­adásunkban. Meg is van az eredménye: az utóbbi hónapok műsorait ma is nagy sikerrel adjuk elő. Többségük a nyáron a Balaton körül, a művelődési házakban, vidéki falvakban to­vábbra is műsoron marad. Az „Indul a bakterház“ című falu­si műsorunk már századik elő­adásánál tart, a „Szív küldi” című összeállításunk a száz­huszonötödiknél, az „Ilyen va­gyok” sanzonest az ötvenedik­nél. A gyermekek számára ké­szült Csin-bumm cirkusz a hu­szonötödik előadásához közele­dik. Új, nyári produkcióink egyike lesz a fordított gyerek­cirkusz, Bumm-csin címmel. A szereplők megmaradnak, de a szatirikus szöveg felnőttek szó­rakoztatására készül. Budapes­ten és a Balaton környékén akarjuk bemutatni. — Várunk egy-két nevesebb zenekart — köztük a lipcsei rá­dió zenekarát, Fred Froberg­­gel. Szeretnénk a VIT-ről egy­két együttest elhozni Magyar­­országra, s végül az állatkerti szabadtéri színpadon szombat­­vasárnaponként vegyes műsort adunk „Séta az emberkertben’­ címmel. — vel — Utazás Pickwick úrral, Svejkkel és Édes Annával A Tisza felől nagy hasú fel­hők közeledtek és éppen Sze­ged város legszebb terén, a Széchenyiről elnevezett téren, hagyta őket cserben erejük, s az eső egyszerre zuhant fűre, fára, virágra, házra, s a járda mellett álldogáló — előttünk ismeretlen márkájú , szürke autóra. A kapuk alól az eget kémlelő szegedi polgárok nem is sejtették nagy elfoglaltsá­gukban, hogy ezen a jelenték­telen színű autón nem kisebb személyiség várja türelmesen a kocsi indulását, mint so­kunknak régi barátja, Pick­wick úr. Pedig bizony így történt, s a rá oly jellemző angol hideg­vérrel még azon sem lepődött meg, hogy postakocsi helyett autón kocsikázik olyan útitár­­sakkal, mint Svejk, a derék katona, Édes Anna szolgáló­­leány, egy Karenina Anna ne­vű finom orosz úrhölgy, az­tán valami Kakuk Marci, aki, ha nem vihogott, rögtön fütty­re csücsörítette a száját, de ez egyáltalán nem zavarta Pra­­kovszkyt, a kovácsot, mivel sü­ket volt szegény. Békességben ültek egymás mellett, s csak akkor koccan­tak egymáshoz, ha a kerekek gödörrel találkoztak. És oly­kor bizony találkoztak, mert a szegedi tanyavilágban ma még gyakori a földút. De Pick­wick úr, aki sok kilométert utazott már életében postako­csin, istentelenül rossz utakon, igazán nem volt elkényeztetve. A fék nyikorgott, a motor abbahagyta egyenletes dohogá­­sát, így egészen jól lehetett hallani a léckapun kiömlő gye­rekhad vidám csipogását. Hó­nuk alatt könyvek, fonott ko­sárban könyvek, s e fiatal, pi­ros arcú vendéglátók sorfala között vonultak be Pickwick úr és útitársai az ásotthalomi tanyai iskolába. Meg sem áll­tak a tanteremig, hogy körül­fogják a tanári asztalnál a könyvtárost. Előbb beadták a kiolvasott könyveket. Köz­ben a toll sercegését ilyen sut­togások tarkították: — Jó volt ez a könyv?... — Mutasd, mit hoztál... — Csak el ne felejtsem, hogy édesapám szőlészeti könyvet akar .. — Olvastad a Robin Hoo­­dot? S a könyvek gyűltek. Az­után apadtak. Császárné a fi­nom orosz úrhölgyet látta ven­dégül, talán meg is fogja köny­­v­gezni Karenina Anna történe­tét. Svejk, a derék katona Nagy Pista társaságában tá­vozott, hogy az erdőszéli ház­ban a budwei­si történetek­kel megnevettesse a vendég­látókat. Azután, amikor Pickwick úr ismét visszatért a kocsiba, a friss könyveket szorongató, vi­dám tanyai emberek és ember­kék sorfala között, meglepetten látta, az útitársak egy része ki­cserélődött. Közvetlenül mel­léje telepedett négy apa, akik­nek egy lányuk van­, továbbá Szent Péter esernyőstül, bő­vérű kozákok hada, valahon­nan a Csendes Don vidékéről, és még sokan mások. De nem kellett messzire menni a sző­lők között, csak két kilométer­re, a Rivóerdő nevű tanyára, ahol is az iskola előtt megis­métlődött az ásotthalomi fogad­tatás. Meg a többi is: előbb nőtt a könyvhegy a tanári asz­talon, azután meg apadt. Pickwick urat Gábor Jó­zsefivé hívta meg vendégség­be, amit szemérmes angolunk zavartan elfogadott. De nem mentek haza, akárcsak a gaz­dára talált Kakuk Marci, Pra­­kovszky, s a többi útitárs sem, hanem a­ vendéglátókkal beül­tek az iskolai padokba. És vár­tak, beszélgetve, nevetgélve. Kívül rázendített az eső és Kirschner Márton a megyei könyvtár vezetője, aggodalmá­ban a fejét csóválta. Korai volt a bánat, mert hiába esett, azért csak jöttek az emberek a környékről. Majd sötét lett és Pickwick úr olyasmit látott, Gábor Jó­­zsefné karjai közül kilesve, amilyet még sosem: színes ru­hába öltözött cigányok tüzes tánca kavargott a falon, majd még két kisfilmet is vetítettek, s csak azután távozott Gábor­­né Pickwick úrral hazafelé. Az autó is megfordult, s a sötétbe süllyedt szőlők között elrobogott Szeged felé, hogy holnap s a többi napokon más­más irányba látogasson a ta­nyai emberekhez, vendégségbe ajánlva a jó könyveket. Ahol­­pedig rájuk sötétedik, ott a könyvek cseréjét kisfilmek ve­títésével egészítsék ki. Villany ugyan nincs még mindenütt, de annyi baj legyen: leemelik a kocsiról az agregátort és ha­marosan van áram, pereghet a filmszalag. Napi két állomás: havonta egyszer jutnak vissza minden tanyára, hogy a város­tól, falutól távolabb élő em­berek és könyvek találkozását elősegítsék. Sokszor leírtuk már, de most sem sikerült mást írni: meg­ható az a szeretet, ahogyan a tanyai emberek fogadják Pick­wick urat és útitársait, persze könyvalakban. Akárki gon­dolt erre az aut­óra a Művelő­désügyi M­ú­­z­­­umban, min­denképpen die­éret illeti! Resold Ferenc Othello: Robeson Paul Robeson kirobbanó sikerrel játssza az Othello cím­szerepét Stratford on Avonban, a Shakespeare-színház­­ban. A képen Paul Robeson, Mary Ure mint Desdemona és Paul Hardwick mint Brabantio. □ A MAGYAR DRÁMA­IRODALOM két klasszikus művét mutatják be még ebben az évben az Odry Színpadon, a Nemzeti Színház együttesének tolmácsolásában. Az egyik Ba­lassi „Credulus és Júliá”-ja, a másik Bornemisza „Elektrá”­­ja. □ AZ ORSZÁG LEGJOBB NÉPI TÁNCOSAI készülnek arra a táncos fesztiválra, ame­lyet májusban rendeznek Gö­döllőn. Ugyancsak májusban­­ Pilisvörösváron tartják a népi és üzemi fúvószenészek máso­dik országos találkozóját. □ Április második fe­lében zenei hetet rendez Ceg­léden a Pest megyei Tanács. □ A FŐVÁROSI OPERETT­­SZÍNHÁZBAN megkezdődtek a próbák Miljutyin „Nyugtalan boldogság” című operettjéből, a főszerepekben Petress Zsu­zsával, Fónay Mártával, Szabó Ernővel és Keleti Lászlóval. □ .AZ OPERAHÁZ RIGAI VENDÉGEI — Auszma Vik­in és Harald Ritenberg — csütör­tökön, április 16-án kezdik meg szereplésüket az Erkel Szín­ház „Hattyúk tava” előadá­sán. □ KEDDEN DÉLELŐTT lesz zenekari főpróbája annak a Faust-előadásnak, amelyet brüsszeli vendégkarmester di­rigál másnap az Erkel Szín­házban. Edgar Doneux, a brüsz­­szeli Opera főzeneigazgatója bemutatkozásán Udvardy Ti­bor lesz a dalmű címszereplője s Orosz Júlia énekli Margitot.­­­E HÉT FIATAL MŰVÉ­SZÜNK vesz részt a május 2 és 15 között Prágában megren­dezendő fúvós versenyen: Vida Gábor (fuvola), Bohr László, Nagy Imre (oboa), Nagy And­rás, Fülemile Tibor (fagot), Tarján Ferenc, Fejér Sebes­tyén (kürt). □ TÖRÖK TAMÁS drama­tizálta Mikszáth Kálmán „Egy éj az Aranybogárban” című művét. Most készülnek pre­mierjére a győri Kisfaludy Színházban. MŰVÉSZEK MŰHELYÉBŐL 120 szobor, 80 grafika­­ és egy könyv Ferenczy Béni kiállításra ké­szül: május 13-án a Nemzeti Szalonban nyílik meg a tárlat szobraiból és grafikáiból. Lakásán látogattuk meg a művészt, aki hosszadalmas be­tegség miatt arra kényszerül, hogy­­ minden emberi és mű­vészi erejét összpontosítva — bal kézzel dolgozzék alkotá­sain. — Min dolgozik most? Nehezére esik a beszéd, fele­sére válaszol helyette. — Férjem most főleg grafi­kákat készít. Előkerülnek a tollrajzok. Va­lamennyi tintával készült, fi­nom női alakok, portrévázla­tok. — Az utóbbi időben az ak­­varellel kezd barátkozni. A ki­állításon is szerepel majd né­hány akvarellképe. Az egyik kis asztalon még nedves akvarell. De hű maradt a plasztikához is. Még tapad az­­ agyag a friss figurán — bal s kézzel, hihetetlen türelemmel és akarással most rakja fel a művész az előttünk álló fiúcs­ka szobor formáit. — A kiállításra kerülő szob­rokat férjem egyik kedves ta­nítványa cizellálja. Megnyugta­tó a tudat, hogy olyan értő em­ber végzi a már kész bronz­szobrokon az utolsó simításo­kat, aki ismeri férjem stílusát, minden ujja nyomát. A májusban nyíló kiállításon körülbelül 120 szobor és 80 gra­fika szerepel majd. De nem­csak a tárlatot várja Ferenczy Béni érthető izgalommal, ha­nem azt a könyvet is, amely előreláthatólag decemberben jelenik meg a Magvetőnél. A könyv címe: írás és kép. Fe­renczy Béni képzőművészeti kritikáit, tanulmányait és esszéit foglalja össze a kötet, természetesen számos illusztrá­cióval, a művész alkotásairól készült fotókkal, illetve eredeti grafikáival. n. i. Harcban a művelt férf­i nemért Valószínűleg ama reális elgondolás, miszerint a nő mindig érdekelte a férfiaik túlnyomó többségét, késztet­hette könyvkiadá­sunk illetékeseit arra, a kulturális színvonalunk eme­lésében felbecsül­hetetlen jelentősé­gű lépésre, hogy a sokat emlegetett, ízléses könyvborí­tók nagy részét női arcképekkel ak­tokkal és félak­tokkal lássák el. Sokan bizonyos sematizmusról be­szélnek, amikor egy várt könyv fedőlapján ismét nőt találnak több színnyomásban, esetleg lakkozva. Világos azonban, hogy itt másról van szó. Hiszen a nők valamelyike részéről szinte na­ponként vád éri a férfiak valamelyi­két, hogy általá­ban sokat jár fut­ballmeccsre, ital­boltba, ahelyett, hogy otthon keres­ne nemesebb szó­rakozást, megjaví­taná a vasalózsi­nórt, a kádlefolyót. Esetleg olvasna, hiszen az atomikor­szak kezdetén már nem frázis, hogy az elméletileg is képzett ember job­ban meg tudja ja­vítani a vasaló­zsinórt. Felhívom a sematizmussal érvelők figyelmét arra is, hogy nem egy kritikusunk harsány állítási szerint, akik ma a rock and roll-ki­­rály, Elvin Pris­­leyért rajonganak, hó nap után könny­től fátyolos szem­mel szorongatják Monteverdi m­es­ter kezét — mert ez a fejlődés útja. Én ennek az elmé­letnek analógiájá­ra dolgoztam ki a magam kis elmé­letét, amely sze­rint a nőt ábrázoló fedőlapok útján kiszélesített férfi­olvasótábor hol­nap talán már fel­vételét kéri a Vö­rösmarty Társa­ságba. Szó sincs tehát valamiféle sema­tizmusról, avagy silány üzleti szem­pontokról. Ezért is tartottam köteles­ségemnek, hogy a kultúra nevében e szerény sorokkal védelmembe ve­gyem a nőket áb­rázoló könyvborí­tók kigondolóit és állandó gyarapí­tóit. (Ladányi) SZÍNHÁZAK műsora Operaház sz.: Bohémélet (N-bér­­let, 8. előadás, 7); v.: Fidelio (ifj. előadás, 11); Bánk bán (Márkus­­bérlet, 7. előadás, 7). — Operaház Erkel Színháza sz.: Álarcosbál (Rékay-bérlet, 8. előadás, 7); v.: Gajane (ifj. előadás, 11), este: Pil­langókisasszony (6. bérlet, 8. elő­adás, 7). — Nemzeti Színház sz.: Kormos ég (7); v.: Peer Gynt (10), Kormos ég (Szigeti 7., Vízvári 6. bérleti előadás, 7). — Katona Jó­zsef Színház sz. és v.: Idegen nő a szigeten (sz.: Bajza 6., v.: Paulay 6. bérletben, 7). — Madách Szín­ház sz. (7), és v. (fél 3): Az ördög cimborája; v. este: Puntila (fél 8). Madách Színház Kamaraszínháza sz. (7), és v. (fél 8). Nem az én fejem; v. hu.: Száz nap házasság (fél 3). — A Magyar Néphadsereg Színháza sz.: Pesti emberek (7); v.: Az én családom (fél 3); este: Az esőcsináló (7). — Petőfi Színház sz.: Tizenkét szék (7); v.: Svejk (3), A királyért (7). — Jókai Szín­ház sz.: A teremtés koronája (7); v.: Trisztán (fél 11), Sárga liliom (7) . — József Attila Színház sz.: Kötéltánc (7); v.: Váljunk el (fél 3), A kertész kutyája (7). — Iro­dalmi Színpad sz.: Három orosz klasszikus (8); v.: Szünnap. — Ódry Színpad sz. és v.: A harag napja (7). — Egyetemi Színpad sz.: Egyetemi művészest (bemutató: 7). — Fővárosi Operettszínház sz. és v.: Vők iskolája (7); v. du.: Kard és szerelem (negyed 3). — Blaha Luj­za Színház sz. és v.: Köztünk ma­radjon (7); v. du.: Bástyasétány 77. (fél 3). — Vidám Színpad sz. (fél 8), v. (fél 4. fél 8): 120 éven aluliaknak — Kis Színpad sz. (7), v. (3, 7). Majd a papa ... — Álla­mi Bábszínház sz.: Hófehérke (5), Szarvaskirály (fél 8), v.: János vitéz (11), Ezüstfurulya (3), Hófe­hérke (3), Szőke ciklon (fél 8). — Zeneakadémia sz.: Zenei arcképek (I. sorozat, 7. előadás, fél 3): v.: Népdaltól az operáig (ipari tanuló bérlet, 5. előadás, de. 11); Áprilisi tréfa (du. 4 és este 8). — Kamara­terem sz.: Werner Mária dalestje (8) . — Bartók-terem sz. (fél 4.) és v. (de. 11): Csinn Bumm Cirkusz: sz. (8) és v. (fél 4 és 8): Ilyen vagyok — Jégszínház sz. és v.: Ujié, a li­getben! (4 és fél 8). — Kamara Va­rieté (MEDOSZ, Jókai u.) s.z. 64 v.: Különleges vidám nap (4, 8) — Bu­­danest vari­té sz. és v.: N-»" gye­­rekP'iAk (4 és 7). — Pír­o-i Nagycsei,:,,-- v . AmjUsj vasárna­pok (fél 4 és fél 8). Könyvi újdonságok A Magyar Tanácsköztársaság 40. éves jubileum­ára megjelent a Kossuth Kiadónál A magyar Vö­rös Hadsereg 1919 című dokumen­tumgyűjtemény. Két Jókai-regény látott napvilágot: a Politikai diva­tok a Jókai-sorozatban és a Jani­csárok végnapjai az Olcsó Könyv­tárban. Új magyar regény Szabó Magdának egy Kossuth-díjas szí­nésznő életéről szóló könyve, Az őz. A hajózás történetét írja meg színesen Petur László ifjú­sági könyvében, A nagy kaland­ban. Weiner Leo életművét mutat­ja be Gál György Sándor új mű­vében. Halhatatlan zeneköltők a címe Vigh Jenő könyvének s meg­jelent Molnár Antal munkája is, a Repertórium a barokk zene törté­netéhez. A nemzetközi proletariá­tus közelgő nagy ünnepéhez nyújt műsoranyagot a Május című füzet. A Modern Könyvtár újdonsága Laxness Nobel-díjas író A jó pap­kisasszony című kisregénye, egy áldott állapotba került falusi lány története. A Kétnyelvű Kiskönyv­tár új füzetei: E. T. A. Hoffmann Gluck lovag és Aragon „A spicli” című elbeszélése. A Medicinánál je­lent meg Hirschler—László—Péter: Anyák könyve című népszerű ta­nácsadója. Új kiadásban került a könyvesboltokba A magyar helyes­írás szabályai. RÁDIÓMŰSOR *AVWV\,V\A\/VvVwA\/V%AVV'vAA\/AANA* Április 11, szombat: KOSSUTH. 18.00: Hirek. — 18.15: Szív küldi. — 18.50: Egy idegenvezető jegyzetei­ből. — 19.00: Szimfonikus zene. — 19.40: A megszívlelt tanítás. Novel­la. — 20.00: Esti krónika. — 20.30: Vidám irodalmi műsor. — 21.40: Sporthíradó. — 21.56: Ügetőverseny- s eredmények. — 22.00: Hírek. — 22.15: József Attila versei. — 22.20:­­ Tánczene. Közben: 24.00: Hírek. PETŐFI: 18.15: Gondolatok filmekről. — 18.25: Kedves dalaink. — 18.45: Ze­nei folyóiratszemle. —­ 19.00: Hírek. — 19.05: Tánczene. — 19.25: Falu­rádió. — 19.45: Mese. — 19.55: Mo­zart: Idomeneo. Háromfelvonásom dalmű. — Közben: 20.55: Hírek. Április 12, vasárnap: KOSSUTH: 11.00—7.59: Zene. — 8.00: Hírek.­­* 8.10: Falusi életképek. — 8.20: Egy falu — egy nóta. — 8.55: Édes anyanyelvünk. — 9.00: — Ifj Zenei Újság. — 10.00 Vasárnapi versek. — 10.10: Ifjúsági műsor. — 11.00: Turán László zongorázik. — 11.10: Zenéről mindenkinek. — Közben: 12.00: Hírek. — 12.50: Hétvégi jegy­zetek. — 13.00: Néni zene. — 13.30: Százados szenzációk. — 14.00: Ma­gyar művészek operetthangverse­nye. — 15.00: Hét nap a külpoliti­kában. — 15.15: Hanglemezparádé. — 16.00: Riportműsor. — 16.15: Szív küldi. — 16.55: Hírek. — 17.00: A II. félidő. — 17.50: A Brázda-zenekar. — 18.20: Kincses Kalendárium. — 19.20: A Magyar Rádió Tánczene-I kara. — 19.50: Mese. — 20.00: Hírek.­­ — 20.10: Sporthírek. — 20.15: Iro­dalmi levél. — 20.25: Jolánta. Csaj­­j­kovszkij operája. — 22.00: Hírek. —­­ 22.10: Köznapi dolgokról. — 22.20: Sporthírek és totóeredmények. — 22.25: Galoppverseny-eredmények. — 22.30: A Weavers-együttes műso­rából. — 22.50: Könnyű zene. — 23.30: Kamarazene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Tánczene. PETŐFI: 8.00: Orgonaművek. — 8.30: Evan­gélikus egyházi félóra. —­ 9.00: Régi lemezeinkből. — 9.30: Miska bácsi.­­ — 10.10: Szív küldi. — 11.00: Népdal­­i csokor. — 11.30: Zenés vasárnap délelőtt. 12.20: Két elbeszélés. —­­ 12.50: Művészlemezek. — 14.15: Ma­­­­gyar nóták, csárdások. — 15.00: Az ■ operaszerkesztő postájából. — 16.00:­­ A gonosz. Rádiójáték. — 17.00: Spa­nyol rapszódia. Francia zeneszer­zők — spanyol muzsikája. — 18.00:­ Kirándulás. Szabó Lőrinc verse. — 18.05: Zenekari hangverseny. —­­ 19.10: Riport. — 19.25: Kamarazene.­­ — 20.15: Verbunkosok, népdalok,­­ csárdások. —• 20.50: Móra Ferenc aforizmái. — 21.10: Slágerparádé. — 22.10: Zenekari hangverseny. A TELEVÍZIÓ MŰSORA 11-én szombaton: 18.30: TV- híradó. 18.50: Szombat esti beszél­getés. 19.30: A szarvaskirály (közv.. a Bábszínházból); 1­2-én, vasár­nap: 9.30 Vidám úttörő vetélkedő (közv. az Ódry Színpadról; 11.30: Mezőgazdasági műsor; 16.00: A Csepel—MTK mérkőzés közvetíté­se; 19.00: Élőújság; 20.00: A vasár­nap gyilkosai (francia film, 10 éven aluliaknak nem ajánlott). FŐVÁROSI MOZIK MATINÉMŰSOR­A: 1959. április 12. Hópelyhecske (szovjet film) UGO-­­­CSA (Lugocsa utca 10.) 10. — Örök­­ éjszaka titka (szovjet film) ZUG-­­ LÓI (Angol u. 26.) 10. — 2x2 néha 5 ! (magyar film) TOLDI (Bajcsy­ Zs.­­ út 36.) 10. — Kék sirály (jugoszláv­­ film) DÓZSA (Róbert K. körút 59.) 10. — Kis Muck története (német­­ film) MADÁCH (Pestlőrinc) 10. — Veszélyes őrjárat (szovjet film) TI­­­­NODI (Nagymező u. 8.) 110. — Első szó (angol film) VILÁGOSSÁG (Pesterzsébet) 10. — A mexikói (szovjet film) KÖLCSEY (Kispest) 10. — Karneváli éjszaka (szovjet film) RÁKÓCZI (Csepel) 10. — Mese a 12 találatról (magyar film) NAP (Népszínház u. 31.) 10. — Pillangó meséje (kínai film) MIKSZÁTH (Sashalom) 12. — A fiú (szovjet film) CINKOTA (volt Kossuth, Cin­­kota) 10. — A hajsza (szovjet film) SPORT (Thököly út 56.) 10. — Ne várd a májust (jugoszláv film) AKADÉMIA (Üllői Út 101.) 10. — Polónia expressz (német film) TA­VASZ (Rákospalota) 10. — Csengő­bongó fácska (német film) REGE (Széchenyi-hegy) II. VILÁG (Rá­kosszentmihály) 10. — Kisfiú és a varázsló (szovjet film) BETHLEN (Bethlen G. tér 3.) 10. — A két Lőtt! (nyugatnémet film) HALADÁS (Bartók Béla út 130.) 11­. — Bűvös szék (magyar film) SZABADSÁG (Újpest) 10. — Halhatatlan garni­­zon (szovjet film) KOSSUTH (Pest­erzsébet) 10. — Mackószöktetés (csehszlovák film) ÓBUDA (Selmeci u. 14.) 10. — Megtalált kincs (szov­jet film) OTTHON (Soroksár) 16. — Tigriskölyök (kínai film) ÉVA (Er­zsébet királyné útja 36.) 10. — Jég­­királynő (szovjet film) VASVÁRI (Kerepesi út 146.) 10.

Next