Esti Hírlap, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-01 / 76. szám
❖ ❖❖ // -s KUKTA I tulajdonosok! *A gyorsfőző edény számla*;'lan előnye közül legfonto-í* ❖ sabb az, hogy gőznyomás... v❖ alatt az étel lényegesen... ❖gyorsabban, ízesebben ké- *szül, mint más edényben. A❖ Ne töltsék az edényt a prospektusban előírt mennyisé-*;* *:*gen túl, mert ezáltal a gőz-O ❖ képződés tere nem elegen... ❖ de, veszít a gyorsaságból és... ❖ könnyen a szelep kiolvadá-£ ^sát eredményezi, ami a túl-]:* % töltött edénynél veszélyes ‚ ••’lehet: · ❖ •: £ Tartsák be pontosan a ke-j 'ízelési utasításokat. ❖ ALUMINIUMÁRUGYÁSi' y$❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖‚:•❖❖❖❖❖'». X Nem szakad majd a cérna Tízmillió forintos beruházással korszerűsítik az Újpesti Cérnagyárat • Mastyar cérnával varrnak Indiától Belga-Kongóig Háziasszonyok üzenetét vittem az Újpesti Cérnagyárba: egyik-másik cérna igen gyenge, alig fűzik a tűbe, máris elszakad. Miért nem gyártanak az újpestiek jobb cérnát? Mindezt kiabálva kell továbbadnom Bakos Béla műszaki vezetőnek, mert a hatalmas, több tornacsarnoknak is beillő teremben, amelynek közepén állunk, fonóorsók ezreinek ütemes zaja tölti be a levegőt. A hosszú gépek közötti folyósokon kartonruhákba öltözött lányok, asszonyok vigyázzák a fonalak útját. — Régiek már ezek a gépek, tok velük a gond, nagy erőfeszítésbe kerül, míg kihozzuk belőlük azt a minőséget, amelyet mi szeretnénk — mondják a munkások. Átalakított gépek A régiek között, néhány új gép is dolgozik a teremben, a tetőről beszűrődő napsugár Villogta játszik friss festésükön. — Nem újak ezek, csak úgy látszanak, mert teljesen átalakítottuk őket — világosít fel Bakos Béla. — Egy év múlva már ilyen lesz valamennyi gépünk. Az állam tízmillió forintot adott a rekonstrukcióra. — Mi az előnye ennek az átalakításnak? — Az, hogy erősebbek, jobbak lesznek a cérnák, s kevesebbe kerül az előállításuk. Eddig 17 gépen ment keresztül a gyapot, amíg cérna lett belőle. Ezentúl 15 is elég lesz, mert az átépített gépek háromszor olyan hosszúra nyújtják a pamutszálat, mint a korábbiak. Egyébként ez lesz az ország első fonodája, amelyet teljesen modernizálnak. Szudáni gyapot A szomszédos bálabontóban furcsa jelet ír fel egy fekete táblára a műszaki vezető: XGGL. Mit jelent ez? — Ez a jele annak a szudáni gyapotnak, amelyből most dolgozunk. Arra a cérnára, amely ebből készül, nem lehet panasz. Néhány évvel ezelőtt még féltünk tőle egy kicsit, de azóta jobb, tisztább lett, szálai hosszabbak, s a világhírű egyiptomi gyapot egyenrangú versenytársává nőtt. A külkereskedelem most többet is importál belőle, háromszor annyit, mint korábban. Ezenkívül szovjet, egyiptomi, szíriai, török, görög, iráni és pakisztáni gyapotból készül a magyar cérna. — Külföldre is kerül a gyár márkáiból? — Termelésünk húsz százalékát veszik meg külföldön. Elsősorban Közép-Keletre szállítunk. Egyiptomba, Szudánba, Iránba, de magyar cérnával varrnak Indiában és Belga- Kongóban is. A nyugat-európai országok közül Nyugat-Németország, Belgium és Svédország vásárol újpesti cérnát. Segítség más üzemeknek Nem nagy üzem az Újpesti Cérnagyár, mindössze kétezer munkása van. A párt márciusi felhívása azonban itt is ugyanígy megmozgatta az egész gyárat, akárcsak Csepel, Angyalföld nagyüzemeiben. Gondosan, józanul, nem elhamarkodva mérték fel a lehetőségeket, s úgy döntöttek: a rekonstrukcióval és a jobb munkaszervezéssel felszabaduló erőket nem több cérna termelésére fordítják, mert raktárra nem akarnak termelni. Inkább segítik a textilipar más üzemeit, „szabadidejükben” a szövödéknek és a fonodáknak gyártanak pamutszálakat. Szathmári Gábor Feldolgozzák a szudáni gyapotot. Az üdülőházak tulajdonosai, kezelői kötelesek gondoskodni a Rómaipart tisztaságáról Az óbudai tanács rendeletben szabályozza a Rómaipart és a hozzácsatlakozó terület köztisztaságát. A most elkészült rendelettervezet szerint az aquincumi vasúti töltéstől Budakalász határáig a Duna mentén elhúzódó terület tisztántartásáról, az üdülőházak, üdülőtelepek és az állandó lakóépületek tulajdonosai, kezelői kötelesek gondoskodni. A területet naponként legkésőbb reggel 6 óráig pormentesen le kell tisztítani, és ezt annyiszor kell megismételni, ahányszor napközben bármi oknál fogva a terület beszennyeződött. Az I összetakarított szemetet fedjhető tartályban kell tárolni. A Duna szintjének változása következtében a partra kerülő í mindennemű hordalékot is azonnal el kell takarítani. Gondoskodni kell az ingatlanok előtti területen a gaz és egyéb I kártékony növényzet rendszeres irtásáról. Aki e rendelkezések ellen vét, 300 forintig ter- I jedhető pénzbírsággal büntethető. Ugyanilyen bírságot szabjnak ki azokkal szemben, akik az üdülőterületen papírt, sze- metet eldobnak. Virágoskerteket, sétányokat létesítenek a KISZ-fiatalok az üzemekben A Budapest tisztaságáért elindított mozgalomba a Magyar Vöröskereszt kerületi szervezetei is bekapcsolódnak. A XI. kerületi iskolák ifjú egészségőrei a hónap utolsó napján tisztasági őrjáratokat alakítanak, s a csúcsforgalmi időben a Kelenföldi pályaudvartól a Gellérthegyig terjedő útszakaszon ügyelnek arra, hogy az elhasznált villamosjegyek, a papírhulladékok a szemétgyűjtő kosarakbakerüljenek. A Vöröskereszt aktívái a gyárakban és a vállalatoknál előadásokat tartanak a higiéniáról. A Móricz Zsigmond körtéri HÉV- várócsarnokban esténként egészségügyi kisfilmek vetítését tervezik. A XV. kerületi ifjúsági vöröskeresztes csoportok a széchenyi lakótelepen vigyázzák a parkok rendjét s gondjukba veszik a fákat, a pázsitot. A KISZ-fiatalok az üzemekben parkosítják a gyárudvarokat, fáliát ültetnek, virágoskerteket és sétányokat létesítenek. Több üzemi KISZ-szervezet felajánlotta, hogy hulladékanyagból társadalmi munkában szemétgyűjtő kosarakat készít. Az úttörők is segítik a főváros tisztaságát. A rendőrök mellett szolgálatot teljesítenek és udvariasan felszólítják a járókelőket, hogy ne szemeteljenek. vét fiatalasszony üldögél a cukrászdában. — Igazad van, Erzsikéin — mondja az egyik a barátnőjének, aki nagy figyelemmel hallgatja —, a modern pedagógia, a mi pedagógiánk nem ismeri a gyermekek testi fenyítését. Három gyereket nevelek, soha a legszelídebb pofon sem csattant el a házunkban. De a napokban a legkisebbet, majdnem azt mondtam, a legkedvesebbet, a kis Ágit majdnem pofonteremtettem. Elmondom, hogy hozott ki a nyugalmamból hogyan vesztettem el a béketűrésemet. — Nem kell bemutatnom Ágit, jól ismered, azt is tudod róla, Erzsikém, hogy az óvoda utolsóéves hallgatója. Szeptemberben iskolába kerül. Most már, hogy nemsokára a legkisebb kölyök is iskoláskorba serdült, sokat gondolok vissza az én szomorú iskoláskoromba. Ne ijedj meg, drágám,, nem akarok itt „vonalas’’ összehasonlítást tenni a múlt és a jelen között. Sohasem állítottam, hogy ami régen volt, az mind siralmas, és ami most van, az mind kifogástalan. De mégis meg kell mondanom, akkor borzalmas állapotok voltak az iskoláztatás terén. Különösen falun ahol én laktam. A sivár bihari tanyáról naponta, télennyáron, több mint három kilométert gyalogoltam az iskolá Az óvoda-busz ba és hármat vissza. Még most is emlékszem, hogyan szivárgott be a hólé a kis csizmába, hogyan szárítottuk otthon az átázott harisnyát. A legnagyobb erőfeszítéssel jutottam a tanteremig, amely télen barátságtalan hideggel fogadott. — Hogyan jár Ági óvodába? Régen a kis princesszek utaztak ilyen kényelemben. Reggel jön érte az óvoda-busz, gyönyörű sötétkék kocsi, a kapu előtt felszáll Ági, együtt csivitel a többi gyerekkel az óvodáig. Este a busz visszahozza, nem is a lakásba, hanem hozzám, a hivatalba, pontosan fél ötre, ott is várom a kapuban, percnyi pontossággal érkezik. Benn az óvodában kap tízórait, ebédet, játszani nc, énekelnek, muzsikálnak a finom melegben — otthon várja az uzsonnát. — Tegnap reggel különös dolog történt, olyan esemény, amely csaknem kiváltotta a pofont viszkető tenyeremből. Gyuri, a nagyobbik fiam, kísérte le Ágit a kapuhoz, együtt várták az óvodabuszt. Meg is jött nemsokára. Már azt hitttem, régen elmentek, egyszer csak feljött a Gyuri fiam és azt mondja:Anyu, kérem. Ági nem akar beszállni az autóbuszba. Ráripakodtam: „Hogyhogy nem akar beszállni? Mit árulkodsz itt a húgodra?" Lementem rendet csinálni. Ott állt a busz a ház előtt, mellette az ismerős sofőr, nevelve, Ági duzzogva sündörgött a fal mellett. „Na, mi a baj?" — kérdeztem. Azt mondja a sofőr, fulladozva a kacagástól: „Ágika nem akar beszállni, mert nem a megszokott új kék autóbusszal jöttem, mert szervizben van, hanem ezzel az ócska barna tragaccsal.” — Rám nézett Ági szemrehányóan, mintha én is tehetnék az őt ért szörnyű sérelemről. Eszembe jutott a bihari sár, eszembe jutott a napi kétórás gyaloglás, elfutott a pulykaméreg. „Ebadta kölyke — kiáltottam —, nem takarodsz azonnal az óvodába?! Rögtön ülj be az autóbuszba!” És már taslira lendült a kezem. — Ági majdnem pityeregve megindult a „csúnya” autóbusz felé, legörbült szájacskáján egy trónrai osztott királykisaszszony mártíriuma tükröződött... Aztán az apró kortársnőkkelrögtön jókedvű csiripelésbe kezdtek, mint a fiatal verebek a tavaszi napsütésben ... Vidám szívvel néztem utánuk, és nagyon örültem, hogy az a kis anyai pofonka a tenyeremben maradt... Stella Adorján VIRÁGBA BORULT FÁK Virágoznak a fák, rügyezik a vadgesztenye a Gellérthegy déli és északi lejtőjén. (MTI Fotó: Vadas felv.) Vidám szórakozás húsvét két napján Telt ház a turistaházakban — 80 mentesítő vonal, 80 000 utas — Óbudán a halászlé volt a sztár — A sör nagy sikere Derűs, vidám szórakozás jellemezte a kettős ünnepet Budapesten és országszerte. Budapesten vasárnap reggel sok ezren indultak útnak Hűvösvölgybe, Zugligetbe, Hármashatárhegyre, a kirándulók ezrei keresték fel az Úttörő vasutat, a Jánoshegyet. A csúcshegyi turistaház valamennyi szálláshelyét már jóelőre lefoglalták a kirándulók és telt ház volt a pálvölgyi turistaházban is. Rengetegen keresték fel a Mátrát, és sokan utaztak a Balatonra is. Az IBUSZ vasárnap indította első autóbuszkülönjáratait a Balaton parti üdülőkbe. A balatonfüredi szállodák valamennyi szobája megtelt, de megnyíltak a víkendházak és a magánnyaralók is. A vasút zavar nélkül bonyolította le a hatalmas utasforgalmat. A két ünnepnapon nyolcvan mentesítő vonatot indítottak, egyedül a mentesítő vonatokon nyolcvanezren utaztak el Budapestről. A MÁVAUT péntektől kezdve naponta 20—22 mentesítő járatot indított. Vasárnap 130 menetrenden kívüli autóbusz indult az Engels térről a Mát-rába és a Dobogókőre. Az En-gels térről szombaton délután 13 órától 17.30 óráig 103 autó-s busz indult, a szokásos 25—28 helyett. A kettős ünnepen egyetlen járatkésés sem fordult elő. A kalauzok kis kérdőíveket osztottak szét az utasok között, arra vonatkozóan, hogy mikor akarnak visszautazni. Ezeknek a kérdőíveknek az összessítése alapján a MÁVAUT zavvar nélkül biztosította a viszszautazáshoz szükséges kocsimennyiséget, így az oda- és visszautazás egyaránt zavarmentesen bonyolódott le. Erős volt a kirándulókat szállító úgynevezett zöldforgalom is. Érdekes: az ünnep másodnapi forgalma fölülmúlta az első napit. Az Autótaxi megerősített kocsiparkot biztosított szombaton, vasárnap és hétfőn. Ennek ellenére kocsihiány mutatkozott. A legerősebb taxiforgalom szombaton délután és hétfőn volt. Baleset és kocsisérülés nem fordult elő. Az Autótaxi a kettős ünnepen ötvenezernél több utast szállított. Zsúfolt házak mellett játszottak mindkét napon a mozik és színházak, és nagy forgalmat bonyolítottak le a múzeumok és kiállítási termek. Igazi ünnepi forgalmat bonyolított le a vendéglátóipar is. Megteltek a vendéglők, éttermek, a budai kiskocsmák. Óbudán a halászlé volt a sztár. Az óbudai Halászkertben csaknem 400 adag fogyott el egyetlen napon. Az Éttermi és Büfé Vállalat zöldüzemeinek csak vasárnap volt sikerük, hétfőn a hűvös időjárás miatt kevesebben keresték fel ezeket. Mint általában az ünnepi forgalomban, most is a sörnek volt legnagyobb keletje. A Népstadionban vasárnap délután körülbelül húszezer pohár és tízezer üveg sör fogyott el. Az ételneműek közül a hirtelensültek aratták a legnagyobb sikert. (t. a.) Közvéleménykutatás a csepeli üzemekben a gyári és a kerületi problémákról A csepeli pártszervezetek arrra törekszenek, hogy az üzemek munkássága és a vezetők között állandó, jó kapcsolat alakuljon ki. Gondoskodnak arról, hogy a gyárakban a munkások érdekeit a szakszervezeteken kívül a politikai és a gazdasági vezetők és a helyi társadalmi szervezetek sokkal nagyobb figyelemmel kísérjék, mint eddig. A kisgyűléseken és a csoportos beszélgetéseken kívül több helyen meghatározott napokon az üzem igazgatója személyesen foglalkozik a dolgozók egyéni vonatkozású, vagy közérdekű bejelentéseivel, meghallgatja panaszaikat, figyelembe veszi javaslataikat. A Csepeli Papírgyárban nyilvántartják, hogy szociális körülményei miatt melyik dolgozó szorul segítségre, mit tettek lakáskérelme ügyében, hogyan segítették családi problémái megoldásában. A kerületi párt-végrehajtó bizottság munkatársai rendszeresen megjelennek az üzemekben és ismerik a munkások helyzetét. A nyilvános taggyűlések előtt közvéleménykutatást tartanak, s megkérdezik, milyen kérdést kíván a munkásság szélesebb körben tárgyalni. A kerületi pártbizottság javasolta, hogy a munkásosztály szempontjából jelentős kerületi eseményekről az üzemek kollektíváit külön is tájékoztassák. A községfejlesztési tervet a kerületi tanács előadója ismertette a gyárakban. A tanács ezenkívül rendszeresen készít részletes tájékoztatót az üzemi munkásság számára, s értesíti a dolgozókat, milyen tervek alapján kívánják segíteni a helybeli lakásépítkezést, fejleszteni az út- és bolthálózatot. ITT A TAVASZ • Kirándulásra, táborozásra, túrákra ♦ SÁTOR LA IGOT . ♦ 125 forintért és mindenféle ♦ S Á T N AT is előnyösen vásárolhat a BIZOMÁNYI A. V. Sport boltjában ♦ VI. Népköztársaság útja* 34. sz. * Nyitva: 9—17 óráig. Szombaton 9—14 óráig. ♦ TELEFON: 325—759. ♦