Esti Hírlap, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-12 / 85. szám

A kormány szóvivőjének tájékoztatása a szocialista építés meggyorsításáról Az Esti Hírlap kérdést in­tézett az Országházban meg­tartott sajtóértekezleten a kormány szóvivőjéhez a szocia­lista építés meggyorsításáról. Az alábbiakban ismertetjük a szóvivő tájékoztatását. Ismeretes, hogy a párt és a kormány helyes politikája, ezen belül szilárd gazdaságpo­litikája, ennek eredményeként az 1958. évi terv túlteljesítése megadta az alapot ahhoz, hogy már az idei tervben magasabb célokat tűzzünk ki, mint a há­roméves terv ez évre vonat­kozó, eredeti előirányzatai. A kedvező feltételek megvannak a szocialista fejlődés meggyor­sításához. A cél most az, hogy a népgazdasági terv több fő mutatója tekintetében már 1959 végére érjük el a tervben 1960 végére tervezett színvo­nalat. Nem arról van tehát szó, hogy a hároméves tervet már 1959-ben teljesítsük, ha­nem arról, hogy a nemzeti jö­vedelem, az ipari termelés, a termelékenység, az önköltség, a külkereskedelmi forgalom, a beruházások és a reáljövede­lem, mint a terv legfontosabb mutatói már ez évben olyan szintre emelkedjenek, illetve az önköltség olyan szintre csökkenjen, amilyeneket 1960- ra terveztünk. A következő példával lehet ezt illusztrálni: A hároméves terv eredeti előirányzatai sze­rint 1958-ban kereken 9 mil­liárd forintot, 1959-ben 11 mil­liárd forintot, 1960-ban pedig 12 milliárd forintot kellett volna beruháznunk. Összesen tehát 32 milliárd forintot. Ez­zel szemben tavaly mintegy 12 milliárd forint volt a beruhá­zások összege, az idén pedig előreláthatólag több mint 13 milliárd forintot ruházunk be. Tehát már az ez évi 13 milliárd forintos beruházási összeg eléri, sőt meghaladja az 1960-ra terve­zett egyévi 12 milliárd forintos beruházási összeget. Ugyanak­kor­ azonban 1959 végéig —­te­hát a hároméves terv első két éve alatt — történt (illetve tör­ténő) összesen 25 milliárd fo­rintos beruházással a három­éves terv eredeti, 32 milliárd forintos előirányzatának mint­egy 80 százalékát teljesítjük. Vagy még egy példa: a szo­cialista ipar idei termelési elő­irányzatának a verseny hatá­sára várható túlteljesítése azt eredményezi, hogy a szocialis­ta ipar termelésének terjedel­me — értékben kifejezett mennyisége — már 1959-ben akkora lesz, mint amennyit a hároméves terv 1960-ra irány­zott elő. A felsorolt többi mu­tató vonatkozásában is ilyen módon kell értelmezni a fel­adatot. Ami a kérdés második felét, illeti: a munkaversenyben va­lamennyi iparág dolgozói részt vesznek. A versenyvállalások azonban iparáganként megle­hetősen különbözőek, attól függően változnak, hogy az adott iparágban a termelés mennyiségi túlteljesítéséhez, a műszaki fejlesztéshez az anyagtakarékossághoz stb. fű­ződik-e a legalapvetőbb nép­­gazdasági érdek. A múltban, amikor a terv túlteljesítéséről beszéltünk, sokan elsősorban a mennyiségi túlteljesítésre gon­doltak. Az ilyen egyoldalú szemlélet nyilvánvalóan hely­telen. Mostani célkitűzéseink között a mennyiségi túlteljesí­tés iparáganként, de még ipar­cikkenként sem arányos, sőt, vannak olyan iparágak illet­ve iparcikkek, amelyekben a mennyiségi túltermelés kife­jezetten káros lehet, többek között azért, mert feleslegesen­, növelné a raktárkészleteket, vagy­ fontos anyagokat vonna el más iparágaktól. A munka­verseny mostani formája tehát éppen olyan vonatkozásokban gyorsítja meg a fejlődést, ame­lyek a népgazdaság számára a legelőnyösebbek. Ezért, ha most a terv túltel­jesítéséről beszélünk, ez azt jelenti: a célok ugyan külön­bözőek, de egyik vagy másik vonatkozásban minden ipar­ág meggyorsítja a fejlődést és ezzel — az említett mutatók va­lamelyikében — járul hozzá a len­ túlteljesítéséhez. Iparáganként tehát különbö­ző mutatók tekintetében vár­ható a terv túlteljesítése, s eb­ből az is következik: a kérdésre nem lehet olyan választ adni, hogy teljes egészében mely iparágban és mikorra fogják teljesíteni, illetve túlteljesíteni a hároméves tervet — mondot­ta Gyáros László a kormány szóvivője. MÁSFÉLÓRA DIVAT! A Corvin Áruház műso­ros női, férfi-, gyermek­­ruha-bemutatója a CORVIN ÉTTEREMBEN április 13—18-ig, minden­­ délután 6 órakor. Fellépnek: Lukácsi Margit, Knaute Tamás zenekara.­­ MINDEN RUHA ,MEGVÁSÁROLHATÓ! Belépődíj 3 forint. Egymillió tonna szén a most megnyíló borsodi külfejtési­ bányában A Borsodi Szénbányászati Tröszt területén négy kül­fejtési bányában termelnek­­ szenet. A kurityáni mélymű­velésű bányaüzem közelében most­ fejezték be a kutató fú­rásokat, amelyekkel megálla­pították, hogy ezen a területen körülbelül egymillió tonna szén van, átlagosan nyolc-tíz­­méteres földtakaró alatt. A két rétegből álló széntelep körülbelül négy-öt méter vas­tag a szén fűtőértéke pedig meghaladja a 2500 kalóriát. Már készítik a részletes térké­pet, amelynek alapján meg­kezdik a földletakarítást. Ez a külfejtés lesz a borsodi szén-­­ medence legnagyobb ilyen­­ üzeme. Mi van a pult mögött? ELLENŐRZÉS NÉGY KÖZÉRT-ÜZLETBEN A VII. kerületi KÖZÉRT Vállalat főellenőrével tegnap meglátogattunk négy KÖZÉRT- üzletet. Miből lesz a házitöpörtyűs? A Tanács körútra mentünk először a 7431. számú KÖ­­ZÉRT-üzletbe. Kicsi a helyiség, kicsi a raktár. De ez nem ok arra, hogy piszkos is legyen. Az üzletvezetővel együtt... De az igazi meglepetés a raktár­ban fogad: ötliteres alumínium edényt látunk egy hordón, ben­ne szalonna­, kolbászmaradvá­nyok. Az edény jóvül-belül piszkos és már erős szaga van. — Mi ez? — kérdi az ellenőr. — Házitöpörtyű — hangzik a válasz. A kolbász- és szalonna­végeket lesütöm és a töpörtyűbe vegyítve eladom. — Ezt is? — Igen. És láthatóan nem érti az el­lenőr felháborodását. Tízforintos udvariasság A 4706-os számú bolt követ­kezik. Az előbbinek teljes el­lentéte. Tiszta az üzlet, a rak­tár. A pénztár előtt idősebb as­­­­­szony méltatlankodik. Gyűrött tízest tart a kezében, egyik sarka hiányzik. Itt kapta két nappal ezelőtt — mondja —, sehol sem fogadják el tőle, hát visszahozta. De a pénztárosnő is másik tízest kér. Az ellenőr az üzletvezető­helyetteshez fordul. — Ismeri a vásárlót? — Hogyne, évek óta idejár. — Vegyék el­­ tőle a tízest. Majd becserélik ... Ennyit megérdemel egy régi vásárló — és ez is udvariasság . A szakadt tizes gazdát cse­rél. 7499. számú üzlet, a Nefelejcs és a Thököly út sarkán. Még az ellenőr gyakorlott szeme sem­­talál semmi kifogásolni­valót. ..Egy deka néni számít.. Az utolsóban, a 7421-es számú Dob utcai üzletben viszont an­nál többet. A raktárba me­gyünk először az ellenőr súly­próbát tart. Egymás után rak­ja a mérlegre az előrecsoma­golt félkilós, egykilós cukrot, lisztet. A második csomag már kevesebb fél dekával, a ne­gyediknél egy deka a hiány, öt csomag egykilós cukornál már három deka. De olyan cso­magot nem találtunk, amelyik egy grammal is több lett vol­na. Az ellenőr figyelmezteté­sére az üzletvezetőhelyettes nő felcsattan.­­*■ Egy dekával kevesebb .. . Egy deka nem számít. A pulton a négyforintos cse­megeszalonna között jókora darab háromforintos kenyér­­szalonnát találunk. Előre tud­juk a választ: — Véletlenül került közé. A máskor is tapasztalt ha­sonló „véletlenek” miatt rö­videsen leváltják az üzlet mind­két vezetőjét. Balogh László Zömök, ősz hajú, pápasze­mes ember. Az évek, évtizedek gondja-haja apró ráncokat ha­gyott az arcán, szeménél is szarkaláb árulkodik a korról. Hatvannégy éves. És KISZ-tag. Nem tréfa, nem átvitt értelem­ről van szó. Ors István nyug­díjas munkás, a rákosligetiek Fista bácsija, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség tel­jes jogú, aktív tagja. Bizony­ságul itt a KISZ-tagsági köny­vének száma: 056941. Mit csinál a fiatalok szerve­zetében egy hatvannégy éves ember? Nagyon sok mindent — mondják a XVII. kerületi KISZ-bizottság munkatársai, akikkel együtt dolgozik Ors Pista bácsi. — Tagja, sőt elnö­ke a kerületi KISZ végrehajtó bizottságnak. Ilyen titulus ugyan nincs a KISZ szerveze­teiben, a XVII. kerületiek azonban csináltak. Ez illik leg­jobban Pista bácsira. Elnök, de munkája nemcsak abban me­rül ki, hogy az értekezleteket megnyitja és bezárja, meg idő­közben szót ad a felszólalók­nak. Ha így lenne, már rég tájára sem menne a KISZ-nek. Minden fontos munkában részt vesz, ugyanúgy, mint a végrehajtó bizottság többi tag­ja. Eljár az alapszervezetekbe, segít, tanácsot ad, bírál, s bá­torít. Gyakran beszél a fiata­loknak az ő hányatott ifjúsá­gáról. Nem programszerűen, előre kijelölt napon, hanem a legkülönbözőbb időkben és he­lyeken, akkor, amikor úgy ér­zi, hogy a tapasztalatlan fiatal a múlt egy-egy példáján köny­­nyebben eligazodik a jelen for­gatagában. Hogyan kerülhetett a KISZ- be ez a lobogó szívű öreg? Hiszen, ha deresedő bajusszal, öszbe csavarodott fejjel KISZ­ ...Csak a szíve legyen fiatal tagsági könyvet őriz valaki a zsebében, annak története, ér­dekese históriája lehet. 4­ Egy nagy tanulság hozott engem ezekhez a fiatalokhoz — mondja. — Azokban a nehéz októberi napokban, amikor dúlt az ellenforradalom, majd­hogynem könnybe borult szem­mel néztem azokat a fiatalo­kat, akiket hálójába kerített az ellenség. Talán október 24-e vagy 25-e lehetett, amikor né­­hányan, akik aggódva néztük, mi történik körülöttünk, ösz­­szejöttünk, s a párt jövőjéről beszélgettünk. Én azt mondtam akkor, hogy amint rendezzük sorainkat, egyik legfontosabb dolgunk legyen az ifjúság jobb nevelése. Az ellenforradalom azért tudta megszédíteni a mi fiaink egy részét, mert hibát vétettünk a nevelésben, keve­sebb gonddal, törődéssel egyen­gettük útjukat, mint kellett volna. Akkor elhatároztam, hogy ezentúl minden szabad időmet a fiatalok között töl­töm, segítek nekik, amit egy ilyen magamfajta öreg ember segíthet. Azóta vagyok itt, a KISZ-ben. S mondhatom, nél­külük, ezek nélkül a pajkos, vidám fiúk és lányok nélkül már üres lenne az életem. Kis szünetet tartott,­­ né­hány másodpercig — anél­kül, hogy a szempillája meg­rebbent volna — mozdulatlanul nézett­ a távolba az ablakon át. Majd hirtelen felugrott, nézte az órát. — Azt hittem, hogy már el­késtem a taggyűlést. Mert arra vagyok hivatalos, az egyik alapszervezetbe. Amikor kiléptünk a kis kert közepén álló földszintes, sár­ga falú házból, az épületre mu­tatott: — Ez az én palotám. Meg­koplalt pengőkből van minden téglája, de hát akkor ez mu­száj volt, szabósegédnek nem járt nyugdíj, a jövő pedig igen-igen bizonytalannak lát­szott. Kuporgattuk a pénzt, a szánktól vontuk el a falatot, hogy legalább fedél legyen a fejünk felett. A fiaimnak — a kiszesekről beszél, mert tudom, nincs, nem is volt neki gyer­meke — elmondtam már az én házépítésem történetét. De még sokszor el kell mondanom, sok fiatalnak, mert nehezen fogan bennük a szó, csak bólogatnak, de látom, nemigen értik telje­sen, mit jelent a létbizonyta­lanság. Más idő járja. ...Ül a taggyűlésen, a bár­sonyos arcú lánykák, pelyhed­­ző álló fiúk között. Figyelme­sen hallgatja, mint vitatkoznak egymással a fiatalok. Időn­ként jegyez, bólogat hozzá, vagy éppen a fejét csóválja, aszerint, hogy okosat vagy szamárságot szólnak a gyere­kek. Nézem, s arra gondolok, mi­lyen kár, hogy a festők nem járnak KISZ-taggyűlésekre vagy legalábbis erre nem jött el közülük egy is. Szebb, job­ban ecsetre illő témát nem is kínálhatna az élet: meg kelle­ne festeni egy embert, aki gyermek helyett gyermekeire talált több száz ifjúban, egy hatvannégy éves férfit, akinek nincs és nem is lesz soha öreg­kora, csak ifjúsága van, örök­ ifjúsága. , Szathmári Gábor Kétszer annyi gumiabroncs gyártó üzemben a munkacso­port m­egalakulása óta hat szá­zalékkal emelkedett a terme­lés; a selejtet ugyanakkor 0,9 százalékról 0,6 százalékra csök­kentették. A gyár dolgozói vállalták, hogy a második fél­évben — terven felül — dup­lájára növelik a Zetor és az U 28-as traktorok gumiabron­csainak gyártását. Képünkön: A vulkanizáló gépből kiszedik a gumiabroncsokat. Munkabrigádok dolgoznak az év eleje óta a Ruggyanta­­árugyárban. A gumiabroncs­ (MTI Fotó : Fényes felv.) A magyar és a román vízügyi szakértők tanácskozása A magyar és a román víz­ügyi szakértők vegyes bizottsá­ga Bukarestben tartotta tizen­egyedik ülésszakát. A vegyes bizottság elhatározta, hogy egyeztetik a két ország víz­ügyi távlati tervét. A megbeszélések alapja a nagy jelentőségű 1950. évi víz­ügyi egyezmény volt, amely megteremtette a lehetőséget, hogy félmillió hektárnyi terüle­tet megvédjenek a Maros, Körösök, Szamos, a Krasz­­na és a Túr árvizeinek pusztításától.­­ Az elmúlt esztendőkben Ro­­­­mániában megerősítették a fo­­­­lyók árvízvédelmi gátjait, Ma­gyarországon pedig egymillió köbméter földet mozgattak meg a csatornaépítések során, a kö­zös érdekű területek belvizei­nek levezetésére három nagy szivattyútelepet építettek. A jelenlegi ülésszakon ered­­­­ményesen oldottak meg több­­ olyan kérdést amelyet néhány­­ határmenti község lakossága­­ évek óta sürget. Sikerrel zá­­­­rultak a vízszolgáltatásokkal­­ kapcsolatos pénzügyi tárgyalá­sok is. Huszonöt féle női fürdőruha A női fürdőruhák — az idei divatnak megfelelően — egy­beszabottak. Huszonöt féle fa­zonban készültek, különböző minőségű anyagokból. A há­romszögletű, filmnyomatú és kézzel festett strandkendőkből több százezret készítettek. Idén rövidujjú, lyukacsos férfiin­gekből is ki tudja elégíteni a vásárlóközönség igényeit a ke­reskedelem, s a tavalyinál töb­bet hoznak forgalomba kötött úszónadrágból is. Fortuna és logika A 7-es az új favorit Lezajlott a lottó száztizedik sorsolása, kihúzták a szeren­csegömbből az ötszázötvenedik nyerőszámot is, vessünk hát ismét egy pillantást a kilenc­ven lottószám versenymező­nyére. A mezőny élén a tizenhá­romszor kihúzott 7-es, a tizen­kétszer kihúzott 24-es és a ti­zenegyszer kihúzott 73-as liba­sorban követik egymást. Mö­göttük a tízszer kihúzott 9-es, 26-os, 38-as, 51-es, 71-es és a kilencszer kihúzott 1-es, 8-as, 67-es, 74-es, 75-ös, 77-es követ­kezik. A 10-es, 47-es, 55-ös és a 72-es pedig mindössze két­szer jelent meg a győztesek között. A 7-eséhez hasonló iramban tört előre az utolsó tíz húzás folyamán a 34-es is. S mintha a 73-as is kezdené visszanyer­ni korábbi lendületét. Most is megnevezzük az öt legrégebben kihúzott számot. Ezek: a 11, 16, 33, 47 és a 60. Tippelésük kétségtelenül logi­kus volna , ha Fortuna isten­­asszony nem fütyülne a logi­kára. De fütyül, hiszen a l­­est, 33-ast és 47-est már tíz héttel ezelőtt is ott láttuk a legrégebben kihúzott számok között, s az akkor társaságuk­ban szerepelt 2-es és 61-es sem­ egyszerre bújt elő a lottó­gömbből. A „randevúzó” számok kö­zött még ma is a 24-es tartja a rekordot a maga tíz találko­zójával, ám további tétlensége esetén elsősége ezen a téren is erősen veszélyeztetettnek lát­szik. A 64-esen kívül most már a 7-es is kilenc randevút bo­nyolított le, s rajtuk kívül az 51-es nyolc, a 9-es, 67-es, 71-es és a 74-es pedig hét-hét szám­nak adott találkát. Figyelmez­tetnünk kell arra is, hogy az 1 és 49, a 7 és 24, a 7 és 52, a 8 és 34, a 24 és 85, a 67 és 74, va­lamint a 73 és 77 már három ízben találkozott egymással a nyerőszámok sorában. Fortuna titkai közé tartozik, hogy a héttel végződő számok mivel érdemelték ki a szeren­cse istennőjének kegyeit. Hat­vanhatszor szerepeltek a nye­­rőszámok között. A páros—páratlan-mérkőzés 288:262-re, a kis és nagy szá­mok versenye pedig 285:265-re áll a páratlan, illetve a kis számok javára. Végezetül egy csalóka „tör-* vényszerűségre” is felhívjuk olvasóink figyelmét. A 3, 68 és 72 csak páros számú, a 12, 18, 62 és 89 viszont csak páratlan számú húzási napokon szere­­pelt a nyilvánosság előtt. Zs. E. ­ A szőnyeg érték! § Szőnyegeit javíttassa, tisztittas­§ sa a közismerten szakemberek-e a­ből álló SZŐNYEG JAVÍTÓ és S S TISZTÍTÓ KSZ-nél. § FELVEVŐHELYEINK: V., Szá-It §nyi u. 21—23. Telefon: 386—350. S V., Kecskeméti u. 2. Telefon :184—466. V., Petőfi S. u. 2. út-3 járóházban. Telefon: 187—450. K­K V., Szt. István krt. 9. Telefon:.: X 310—513. §­­ Munkás- és diákszállók takarói- S- nak tisztítása, javítása. Kultúr- 3 termek textíliáinak és dekorá- É \\ ciók lángtalanítása. Bútorkárpit - x tisztítás helyszínen. \v 5 Telefonhívásra helyszínen díj- é­s talán költségvetést adunk é­i szőnyegeit elhozzuk és vissza- b­s szállítjuk. Lengyel film. 10 éven alul nem ajánlott.

Next