Esti Hírlap, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-25 / 96. szám

Kettőnk titka A Kettőnk titka című fran­cia—olasz koprodukció művé­szei — Luis Laslawsky, Claude Heymann és Marcel Grignon — arra törekedtek, hogy igaz képet mutassanak fel párizsi kisemberek gond és öröm hul­lámain emelkedő-süllyedő éle­téről. Nem érték be a közvet­len felszín tükrözésével. Vá­laszt is kerestek művükkel né­hány kérdésre, amely nem fe­szeget világproblémákat, az embereket azonban foglalkoz­tatja és gyakran válaszút elé állítja. A többfelé ágazó cselekmény fővonalában egy párizsi apa és ötéves kisfia kalandjai állnak. Miközben felesége második gyermeküket szüli, Jean — ezt a szerepet alakítja igen rokon­szenvesen Yves Montand — meccsre vinné a gyereket. Út­közben régi barátjával talál­kozik, aki megtévesztő ígére­teivel elcsalja egy játékbar­langba. Razzia: Jean otthon felejtette iratait — beviszik a rendőrségre. Kisfiát kéri, hoz­za el. Francois hazaszalad, s ez nagy szerencse, mert segít­het a válságosra fordulható szülést levezető bábának. Pa­tikába küldik, orvosért szalad, okosságával, ügyességével meg­menti édesanyját. A nagy kér­dés — elhallgassa-e apja bal­lépését? — megoldódik. Fran­cois bízik apjában, hallgatni fog. A film fontos nevelési kér­déseket érint, s álláspontja vi­lágos. Mindenről őszintén, vi­lágos, nyílt szóval kell beszélni a gyerekkel. A történet hátterében he­lyet kap a párizsi május mun­kásünnepe, reakciós és haladó emberek vitája, a párválasztás problémája, féltékenység és hűség motívuma. Mindezt szerencsés kézzel fogják össze a film alkotói. Még jobb lehet­ne filmjük, ha egyes hossza­dalmas részletek elhagyásával tömörebb szerkezetbe sűrítet­ték volna a cselekményt. A szereplők közül Yves Montand mellett ki kell emelni még a kisfiút alakító Yves Noéit és régi ismerősünket, a kitűnő Aldo Fabrizit. A harmadik líceum Milyen film „A­­ harmadik líce­um“? Nem tud tartós és igazán művészi hatást kelteni. Túl sokat markol: sorsok­ban, hangulatok­ban, helyszínek­ben túlzsúfolt. A film hőse egy is­kolai osztály. Né­hány diákkal kö­zelebbről is megismerkedünk. Sajnáljuk a szerelmeseket, akiket társadalmi rangkór­ság választ szét — millio­mos villatulajdonos lánya hogy is szerethetné a mozdonyveze­tő fiát? —, mosolygunk az éh­ségsztrájkot is vállaló, de ti­tokban megtörő, ábrándos ka­maszokon­ látjuk és értjük Giulia idegenkedését apja má­sodik feleségétől. Sergio Amidei író és Luciano Emmer, a rendező sokféle problémát érint, de hőseik sor­sában, a művészi ábrázolásban nem hatolnak mélyre, jelzése­ket adnak csak, ahelyett, hogy állást foglalnának, megkísérel­nék a fiatal életek bonyodal­maiban eligazítani a nézőt. Nem jut erre idő és alkalom, mert érezhetően az a törekvé­sük, hogy Corrado Bartolini operatőr segítségével a római diákélet minél több részletét ágyazzák a cselekménybe. Látjuk a lányokat és a fiú­kat (az olasz középiskola ko­­edukációs rendszerű) tanterem­ben, sportpályán, síkirándulá­son, eszpresszóban, randevú­kon, diáklap szerkesztése köz­ben nyomdában, titkos utakon és a szülői házban. A kép, amely feltárul előttünk — ér­zésünk szerint és az olasz sajtó híradásaival egybevetve — kis­sé kozmetikázottnak, ideali­záltnak tűnik. d. t. Lányok, fiúk közös oktatása a zuglói általános iskolákban Bevált a koedukációs kísérlet • Szeptembertől vegyes osztályok lesznek minden zuglói iskola alsó tagozatában Ezekben a napokban vala­mennyi zuglói általános isko­lában értekezleteken tájékoz­tatják a szülőket arról, hogy szeptembertől az általános is­kolákban koedukációs oktatás­ra térnek át. Az alsó tagoza­tokban vegyes osztályok indul­nak. A XIV. kerület oktatási osz­tályán elmondták, hogy a ro­hamosan fejlődő Zugló iskola­­kötelesei részére már alig elég a meglevő húsz iskola. Egy­néhány iskola — főként az új lakótelepek környékén — túl­zsúfolt, másutt viszont kis lét­számmal foglalkoztak a peda­gógusok. Emiatt néhány isko­lában be kellett már vezetni a közös épületben, de külön tantermekben történő közös leány-fiú oktatást, ezenkívül kísérletképpen két iskolá­ban bevezették a koeduká­ciós módszert, s ezzel igen jó tapasztalatokat szerez­tek. A koedukációs osztályok meg­lepően jobb tanulmányi és fe­gyelmi eredményt mutattak fel. A jó tapasztalatok alapján szeptembertől a kerületben mindenütt közös lesz az okta­­tás, de ezt fokozatosan vezetik be, először csak az alsó tago­zatokban. A pedagógusok véleménye szerint a vegyes oktatás nemcsak a tanulmányi eredményt javította meg, hanem sokat javult az if­júság közötti érintkezés módja is. Az új rendszerrel egy időben megváltoztatják az iskolai kör­zetek határait is, olyanképp osztják el a tanulóifjúságot, hogy valamennyi iskolában megszűnjön a túlzsúfoltság, és tekintettel lesznek arra is, hogy a gyerekek lehetőleg a lakóhelyükhöz közel ta­nuljanak, és úgy közleked­hessenek iskolájukhoz, hogy ne kelljen főútvona­lat átszelniük. Az új körzetekkel megszüntet­hető az a mai napig is helyte­len gyakorlat, hogy a felső ta­gozatot látogató diákokat kény­telenek felváltva, délelőtt és délután is iskolába járatni. A Zuglóban bevezetésre ke­rülő módszert a következő évek folyamán kiterjesztik vala­mennyi budapesti kerület isko­láira is. □ MA DÉLELŐTT volt az Operaházban Hajdú Mihály :Kádár Kata” című dalművé­nek nyilvános főpróbája. □ A JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ befejezte szovjet­unióbeli nagy sikerű vendégjá­tékát és ma visszaérkezik Bu­dapestre. □ KÉT VIDÉKI SZÍNHÁZ­BAN volt tegnap este bemu­­tató előadás: a Békés megyei Jókai Színházban Gergely Márta „Száz nap házasság“-át, a miskolci Nemzeti Színházban Kállai István „Kötéltánc‘‘ cí­mű színművét mutatták be. □ A MAGYAR PEN CLUB emlékérmet adományoz Eugen Jebeleanu román költőnek a magyar irodalom, elsősorban Petőfi és Ady költészete ki­váló fordítójának, □ MILJUTYIN „NYUG­TALAN BOLDOGSÁG” c. nagyoperettjének próbái meg­kezdődtek a Fővárosi Ope­rettszínházban Szinetár Mik­­ós rendezésében. Az operett főbb szerepeit Sárdy János, Petress Zsuzsa, Szabó Ernő, Zentay Anna, Fónay Márta, Keleti László, Hadics László, Gyenes Magda, Thury Éva, Borvető János és Petrik Jó­zsef alakítják. Bemutató: má­jus közepén. □ A BÉCSI TELEVÍZIÓ meghívta Latabár Kálmánt és Latabár Árpádot együttes fel­lépésre. A két komikus a bé­csiek ajánlatát elfogadta és az eddigi tervek szerint e hónap 29-én lép fel a bécsi televízió­ban. □ A TOKIÓI RÁDIÓ Bar­tók-estet és a Magyar Rádió énekkarának egyik hangverse­nyét közvetítette. □ CSEHSZLOVÁK VEN­DÉG, egy prágai díszletterve­zőnő készíti a Petőfi Színház legközelebbi darabjának szín­padképe­it □ A SZEGEDI ÉS PÉCSI főiskolák művészeti csoportjai szombaton és vasárnap Szege­den mérik össze tudásukat. A művészeti csoportok versenyét „szellemi öttusa“ előzi meg, amelynek részvevői a KISZ Központi Bizottsága által ösz­szeállított kérdésekre vála­szolnak, s az első három he­lyezettet jutalmazzák. □ A MAGYAR JÉGREVÜ vezetői romániai vendégjáték­ról folytatnak tárgyalásokat. Ha a tárgyalások sikerrel vég­ződnek, júliustól szeptemberig Bukarestben vendégszerepel­nek. A zenekarral és műsza­kiakkal együtt több mint hat­van főből álló társulat saját fagyasztóberendezését is magá­val vinné a román fővárosba , ahol nem lesz könnyű a kö­zönség meghódítása, hiszen nem sokkal ezelőtt szerepelt náluk a Párizsi Jégrevü. Háry János és az­­­ttörőtábor — Szerző! Szerző! Az óbudai József Attila Kul­túrotthon nagytermében zúg a taps. A színpadon a sok hu­szárgyerek között megilletődve áll Kodály Zoltán. A karácsonyi szünidőben kezdték el a „Háry János” próbáit a Tímár utcai­­ leány­iskola és a Fényes Adolf utcai fiúiskola tanulói. A Goldber­­ger-gyár színpadán nap nap után ott gyakorolt a hetven diák, a két tanárrendezővel, Gerenday Endrével és dr. Sá­rospataki J­ánosnéval. — Táborozni szeretnénk a nyáron. Az úttörőcsapat veze­tői összedugták fejüket, hon­nan szerezhetnének pénzt — meséli Gerenday Endre. — Valami nagyszabású rendez­vényre gondoltunk, s így esett a választás a ,,Háry János”-ra. Székely László bajuszkáját igazgatja. Arca kipirult a fes­téktől — és a siker örömétől. — Szépek a dalok, könnyű és érdekes a szöveg — igazán nem volt nehéz megtanulni. Persze, sokat veszekedtünk a lányokkal. Komolytalanok. A színfalak mögött nagy a zaj: a nyolcadikosok — a na­gyok — díszleteket tologatnak. Zöldellő papírfákat, palotafa­lakat. — Az Erkel Színháztól kap­tuk a díszleteket! A jelmezeket pedig a kölcsönzőtől. Ha leszá­mítjuk az ezekre költött össze­get, akkor is négyezer forint a jövedelem. Sok pénz. Telik sátorra, uta­zási költségre. Az úttörők az idei szünidőben jól nyaralnak. Háry János és örzse díszsátor­ban pihennek majd. (Miklós) Kiosztották a moszkvai rádió pályázatának díjait Ünneplőbe öltözött asszo­nyok, férfiak siettek teg­nap délután a budapesti szovjet nagykövetségre. Az ünneplőbe öltözött emberek pályázók, akik részt vettek a moszkvai rádió „Mit tud ön a Szovjetunióról?” című verse­nyén és megfejtették a nem is könnyű kérdéseket. Meghitt ünnepségen nyújtotta át ré­szükre A. A. Sztracev, a Szov­jetunió budapesti nagykövetsé­gének tanácsosa az értékes dí­jakat, jutalomtárgyakat. Ké­pünkön: Garab István, a Ganz —MÁVAG technikusa átveszi A. A. Sztracevtől az első dí­jat, a televíziós készüléket. (MTI fotó : Friedmann ferv.) a Legifjabb­­ori Történeti Múzeum kiállítása Hatvanezer ember fordult meg egy hónap alatt a nyolc kis teremben. Nézelődtek a szobrok, képek, plakátok kö­zött. Még a képzőművészeti ki­állításokat sem tekintik meg olyan sokan, mint a Tanács­­köztársaság kiállítását a Leg­if­jabbkori Történeti Múzeum­ban. — A múzeum anyagát most bővítjük — mondja Gerelyes Ede, a múzeum igazgatója. — Egy Landler- és egy Stromfeld­­portrét szereztünk és egy fest­ményt Szamuely Tiborról. Uitz Béla Moszkvából küldött egy temperavázlatot Kun Béláról. A művész a Tanácsköztársa­sági Kiállításra készí­tette a ké­pet. Régi vázlatokat kaptunk az Amerikai Haladó Magyarok Szövetségétől. A dokumentu­mok feldolgozzák az Ameriká­ban élő kivándorlók tünteté­seinek, szervezkedéseinek tör­ténetét­­ a Tanácsköztársaság idején. A miskolci Herman Ottó Múzeum rendelkezésünk­re bocsátotta Miskolc város vö­rös őrségének naplóját. Ugyan­csak tőlük kaptuk meg Karikás Frigyesnek, a nagy proletár­írónak előadását hirdető pla­kátot. A kiállítást augusztus 1-ig tartják nyitva. Most a követke­ző kiállítás anyaggyűjtésén dolgoznak. A magyar munkás­­mozgalom történetét dolgozzák fel, a magyar munkások életét 1860-tól 1945-ig rajzok, fest­mények, kisebb méretű szob­rok mutatják be. Georges Sebastian Budapesten Az Állami Operaház vendé­geként tegnap Párizsból repü­lőgépen Budapestre érkezett Georges Sebastian, a világhí­rű, magyar származású fran­cia karmester — Hétfőn dirigálom a fil­harmonikusokat — mondotta budapesti programjáról. — Az első koncert az Erkel Színház­ban, a második az Operaház­ban lesz. Ezután három operát vezényelek: a Fidéliót, a Figa­rót és a Don Carlost. — Jövő tervek­! — Budapestről a Prágai Ta­vasz hangversenyeire utazom, onnan vissza Párizsba. Ezt kö­veti németországi turném, majd a bulgáriai utazás. A jö­vő évadban szólít szerződésem a Szovjetunióba. UK) Elek Artúr Április 25-én tizenöt éve, hogy Elek Artúr revolvergo­lyóval tett pontot életére, mert nem tudta elviselni az ország fasizálódását. E tettével a már­­tír magyar írók hosszú sorát nyitotta meg. A Nyugat szerkesztője , egyik főmunkatársa volt, jó barátja nagy kortársainak, Adynak, Móricznak is. Írói munkásságát elhanyagolta, s mint képzőművészeti kritikus, főként eléggé észre nem vett művészek fölfedezésének szen­telte életét. Nagy Balogh Já­nosnak, Uitz Bélának és má­soknak ő az első mél­tatója. Halála évfordulóján megjelenő novelláskötete, „A platánsor” azt bizonyítja, hogy önmaga művészetének félrevetése nem volt csekély áldozat. Csöndben ment el, tragikus haláláról annak idején csak legközelebbi barátai, hozzátar­tozói tudtak. Román György ­ □ HORVÁTH JENŐ „Ta­vaszi keringő“ című zenés víg­játékát rövidesen bemutatják Berlinben. Oleg Popov, Charles Laughton és Vittorio de Sica a Candide-ban .Francia—szovjet filmpro­dukcióról folytat tárgyalásokat Moszkvában Jean Paul le Cha­­nois, az ismert francia film­rendező. A közös produkció Voltaire „Candide“-ját viszi filmre. A főszerepben a moszk­vai cirkusz világhírű művészé­vel, Oleg Popovval. A másik főszerepet, Panglosst Charles Laughton, a világhírű angol jellemszínész, míg a szolgát Vittorio de Sica, az ismert olasz filmrendező és filmszí­nész alakítja. A külső felvéte­leket Chanois rendezésében a Fekete-tengeren forgatják egy XVIII. századbeli vitorlásha­jón, a műtermi felvételeket pe­dig Párizsban. Kiscsikók, mackók, pingvinek Dísz­kutakat építenek, szobrokat állítanak fel az új lakótelepeken A nagy ütemű lakóház-épít­kezéssel csaknem egy időben gondoskodnak a kialakuló új terek, parkok szépítéséről. Szobrászművészeink műter­meiben egymás után szület­nek szobrok,­ szoborcsoportok, melyeknek mintái alapján a nyár folyamán egész sor új bronz- és kőszobrot készíte­nek el. Az Üllői úti új lakótelepre például Antal Károly csacsis diszkót­ja kerül. Ugyanitt ál­lítják fel Boldogfai Farkas „Két pingvin”-jét, Cseh István „Kiscsikó“-ját, Nyirő Gyula „Halászó fiú’-ját. A lágymá­nyosi lakónegyed tereire Ko­vács Ferenc „Táncoló lányok“, Mikus Sándor „Anya gyermek­kel", Illés Gyula „Két gyer­mek” és Herényi Jenő „Fekvő nő” című szobra kerül. A Ró­na utcai új lakótelepen helye­zik el Kis Kovács Gyula „Mac­­kók“ című kedves szobrát. A Zsigmond téren érdekes szob­rokkal díszített szökőkutat épí­tenek. Több új szobor kerül Csepel­re is. Nagy István „Csikó” fi­guráját és az új iskolára And­­rássy Kurta János szép dom­borművét kapja a kerület. Rá­­kospalotán Kocsis András „Vi­rágot tartó nő”-jét, Újpesten Simon Ferenc „Fiú madárral", a Gubacsi úti lakótelepen pe­dig Ungvári Lajos „Anya gyer­mekével” című szobrát állítják fel. Szecsődi Irén, Udvardi Tibor, Bartha Ibolya és Környei Lajos közreműködésével olasz operaest a Gutenberg Művelődési Otthon­ban április 25-én, szombaton este 8 órakor. A művelődési otthon szimfonikus zenekarát Vasadi-Ba­­logh Lajos vezényli. Jegyek napon­ta 4—8-ig kaphatók. (VIII., Kölcsey u. 2.) Műsor után reggelig tánc. (x) A HARANGOK ROMÁBA MENTEK MAGYAR FILM Bemutató: ÁPRILIS 30. RÁDIÓMŰSOR AAVVVW/VoVV/VvA\A\A'eA\vVV''\A\AAAVA Április 24, péntek KOSSUTH: 18.00: Hírek. — 18.15: Ifjú Figye­lő. — 19.00: Operettdalok. — 19.15: A Magyar Tanácsköztársaság tör­ténetéből. — 19.35: Lakatos Sándor és népi zenekara. — 19.54: Mese. — 20.00: Esti krónika. — 20.25: Magyar szerzők könnyűzenei estje. — 21.00: Gondolat. — 21.30: Puccini-operák­­ból. — 22.00: Hírek. — 22.20: A Ma­gyar Rádió szimfonikus zenekara. — 23.32: Tánczene. Közben: 24.00: Hírek. PETŐFI. 18.00: „Nótaszó”. Daltanító mű­sor. — 18.30: Riportműsor. — 18.50: Vidtor Ferike énekel. — 19.00: Hí­rek. — 19.05: Angol nyelvlecke. — 19.15: Liszt-művek. — 19.40: Falu­rádió. — 20.00: Heti hangverseny­­kalauz. — 20.45: Sporthíradó. — 21.00: Hírek. — 21.03: Zenekari ope­rettmuzsika. — 21.40: A csendes amerikai. Rádiójáték. . Április 25. szombat KOSSUTH: 4.30: Hírek. 4.40—7.59: Zene. — 8.10: Lányok, asszonyok... — 8.25: Népi muzsika. — 9.00: Úttörő-hír­adó. — 9.23: Gyermekrádió. — 9.40: Óvodások műsora — 10.00: Hírek. — 10.10: Gyári sziréna. — 10.30: Luxemburg grófja. Operett­részletek. — 11.00: A túlsó partról. III. — 11.20: Kamarazene. — 12.00: Hírek. — 12.10: Magyar nóták, csár­dások. —­ 12.45: Mi újság a köny­vesboltokban? — 13.00: Operarész­letek. — 13.40: Levelezés. — 13.50: Tánczene. — 14.15: Ifjúsági Rádió. — 15.00: Hirdetőoszlop. — 15.10: Időszerű nemzetközi kérdések. — 15.25: Énekkari híradó. — 10.00: Hírek. — 16.10: Élő szóval — mu­zsikával. PETŐFI: 5.00—7.59: Zene. — 8.00: Hírek.­­— 14.00: Hírek. — 14.20: Operakalauz. — 15.20: Bélyeggyűjtők öt perce. — 15.25: Tánczene. — 16.00: Mai nóta­szerzők dalaiból. — 16.30: Zeneka­ri hangverseny. — 17.30: Műszaki Baedeker. — 17.50: Déri Pál hang­versenye a stúdióban. A Madách Színház Kamaraszín­házában ma, pénteken — Mezey Mária betegsége miatt — a „Nem az én fejem” helyett a „Nem va­gyunk angyalok’­ kerül előadásra. A megváltott jegyek érvényesek, illetve becserélhetők.

Next