Esti Hírlap, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-01 / 101. szám

IV. évfolyam, 101. szám MÁJUSI SZÁMVETÉS M Moszkvától Londonig, Rio de Janeiro­tól Johannes­burgig, Melbourne-től Otta­wáig egybecsengő dallal kö­szönti május elseje nagy ün­nepét a nemzetközi munkás­­osztály. Áldozatos harcok és teljesült remények ünnepe ez a nap a világ szabad fe­lén, ahol a munkásosztály már úrrá vált a tőkén, s a maga gazdájává lett. Kemény csatára készülődik a munkás ott, ahol még nyűg az élet, olcsó a verejték, kicsi a bér, s a szabadság még a jövő méhében rejlik. Sokféle módon bizonyítot­ta a magyar nép, a munkás­­osztály az elmúlt esztendő­ben — mérjük ezúttal má­justól májusig az évet —, hogy a konszolidációnak nemcsak tevékeny létreho­zója, hanem haszonélvezője is! Bizonyította a választáso­kon, melyeken tanúságot tett a szocializmus ügye mel­lett, s hogy a párt és az ál­lam politikáját jónak, köz­érdekűnek, s így a saját ér­dekében valónak ismeri el. Hitet tesz bizalmáról napon­kint a munkapadnál, a föl­deken, a tervezőirodákban, a kutatómikroszkópok fölé ha­jolva. Gyárainkban firta­tó szemek vizsgálják a munkaverseny grafikonjait, önkéntes vállalások szik­éi­nek, reális célokért — a szebbért, jobbért, okosab­bért, takarékosabbért fo­lyó igazi versengés szelleme hatja át őket, jeléül annak, hogy felelősnek érzik magu­kat az ország ügyéért, a szo­cialista építés sikeréért. Francia újságíró mondta meglepve a minap: öntuda­tos az emberek arca Pesten. Egy Londonból érkezett le­véllel adta meg e megállapí­tásra a választ a ven­dég pesti kísérője. Húsz­évi távollét után írta e sorokat egy magyar, aki a télen rövid időre haza­látogatott. „Ti egy épülő or­szágban éltek. Sok bajotok van, de olyan dolgokat csi­náltok, amikre büszkék le­hettek. Küzdtek, nyertek, veszíttek, de mindig előre mentek. S ha hisztek azok­ban az ideákban, melyek kö­zött éltek, már van célotok: felépíteni egy új és jobb tár­sadalmat.” is­üzdtök, nyertek, veszít­­tek, de mindig előre mentek.” Valóban: előre me­gyünk, s javaink termelői méltán hordják arcukon új rangjukat. Az ő kezük alól nőnek ki a házak — s ha nem is elegendő még a la­kás, mennyivel több, mint ez idáig bármikor! — az ő kezük munkája rakja meg portékával az üzletek pol­cait, az ő megnövekedett fe­lelősségérzetük, hogy mind­jobban tudják, csak a mun­kával válthatják meg jegyü­ket az élet vonatának maga­sabb osztályára, mindez jo­got ad már a jól elvégzett feladat öntudatára. „Előre, mindig előre!.. . bilincstörő hatalom van ebben, olyan erő, amely egy­szerre zúz szét maradiságot, újra való restséget, megszo­kottat, babonává torzult ha­gyományt. Ha nem zúgták volna diadaluk énekét a gyá­­­­rak szirénái, ha ki nem tet­szett volna, micsoda gátsza­­kító ereje van a közös jóért végzett munkának, s mek­kora a haszon belőle, a köz­nek és az egyesnek, ugyan lehetséges lett volna-e, hogy épp az idei télután indulja­­­­nak meg a falvak emberei a maguk jószántából, hogy a közös jövő széles országútá­ra lépjenek az egyéni küsz­ködés görbe ösvényéről, s egy hadrendbe sorakozva mindazokkal, akik a maga­sabb létformát, a szocializ­must írták zászlajukra? V­amis lenne azonban mér-­­ n legünk, ha csak a ma­gunk tetteit állítanánk az összeadni való közé. Szám­adásunk kulcsa épp abban van, ami a nemzetközi mun­kásosztályt mindig is jelle­mezte: közös gondolkodásá­ban, harcaiban és álmaiban — a szolidaritás már testet öltött a forradalmi prolet­ va­­riátus államában. A Szovjet­unió, mely világhatalmas te­kintélyével, gazdagságának minden kincsével, tapaszta­latainak megfontolt bölcses­ségével leadja országunk ügyeit, segíti Magyarorszá­got, hogy önnön erőnk teljes ki­használásával, jobb mun­kánkkal mihamarabb elkö­vetkezzék nálunk is mi, amiről a XXI. kongresszus szól. ..... A szocialista orszá­gok többé-kevésbé egyidejű­leg jutnak el a kommuniz­musba ...” Ezt a napot ma­gunknak kell közelebb hoz­ni! Ha május számvetésében mégis végigpillantunk, mit tett értünk a kommunizmus felépítése felé előretörő ál­lam — s ami a gazdasági támogatását illeti —, jó al­kalom volt erre a Köl­csönös Gazdasági Segítség­­nyújtás Tanácsa mostani, tízéves jubileuma —, ez-­ zel mérhetjük csak fel iga­zán a legnemesebb proletár­szolidaritás nagyságát. A Szovjetunió s a többi bará­tunk, a testvéri népi demok­ráciák és a mi országunk egyetértő, hozzáértő koope­rációja nem is lépésekkel , ugrásokkal viszi előre fejlő­désünket. Társadalmunk, gazdaságunk jóléte a tettre kész proletárszolidaritás e kitűnő műve nélkül koránt­sem lehetne az, mint aminek ma joggal örvendezhetünk. Mrájusi számadásunk azon­­­- ban nem állhat meg a szocialista országok haladá­sának regisztrálásánál. Éle­dező világrészek feszítgetik rácsaikat, s döngetek a már a „sötét kontinensen” meg az „elfelejtett földrészen”, Afri­kában és Dél-Amerikában a tőke vasalt kapui. Tegnap­előtt Irak, tegnap Guinea, ma Kuba, és holnap ismét mások rázzák le mágiáiról az egzotikum rájuk aggatott jelmezét, s fordítnak egyet­­egyet a történelem lapjain. A­ Szovjetunióra és Kín®a fi­gyel a proletár az egész szé­les világon, sosem felejtve, mi a sorsa — ma még — a tőkés országok sokmilliónyi elnyomottjának, s a gyarma­tok rabszolgáinak ... ( I­I. Ezen a mostani májuson­­ az elért sikerek méltatása, a­­ jövő terveinek latolgatása, az elszenvedett kudarcok küzdőtársi méltánylása mel­lett, de még azok előtt oly dologról is számot kell ten­nünk, mely főbenjáró fon­tosságú. A békéről kell szó- tanunk, melynek megóvása. s amióta csak a nemzetközi proletariátus szervezett po­litikai erővé lett, mindig is is fő gondja volt a munkásosz­tálynak. Háborút a háború­­ ellen! — állt már a század­­ elején a május 1-i zászlókon,­­ s mióta az orosz proletariá-­­ tus leterítette a cári impe­rializmust, s lerakta a szo­­­­cializmus alapjait, e követe­lés ellenállhatatlan erővel­­ hangzik. „Nemcsak a mi országunk­ban változott meg a prolek­­­tárünnep képe — mondta­ Lenin 1919. május elsején — a munkások az egész világon , az imperializmus elleni harc útjára léptek.” A szocialista világrendszer kialakulása, hatalmas ereje biztosíték ar­­­ra, hogy a mai harc az új há­borús fenyegetéssel szemben győzelemmel végződik. A­­ Szovjetunió javaslatai a ber-­­­lini kérdés rendezésére és a­­ német békeszerződés megköt­í­tésére május 11-én, a nyugat­­ti hatalm­ak hosszadalmas huzavonája értek­ére, a négy nagyhatalom külügyminisz­tereinek értekezlete elé ke­rülnek. E hét keddjén ért vé­get Varsóban a varsói szerző­dés tagállamai és Kína kül­­ügyminisztereinek értekezle­te, mely záróközlem­ényében kifejezésre juttatta, hogy a varsói szerződés államai megingathatatlanul folytat­ják a harcot a világbékéért, s meggyőződésük, hogy e harcban az új háborús fenye­getés ellen küzdő valameny­­nyi pertg támogatását élvezik. Csak engedjétek fel­­il­egyenesedni őket — mondta a harmincas évek­beli a nácik által jóivégzett, nemes lelkű francia publicis­ta, Jean Zay­­, majd meg­látjátok, milyen óriások.” Nos, már talpán áll az óriás, és oly magas, hogy le tudja tépni az égről a háború jel­­legét, és kivéshetetlenül írja a béke jelét a földbe. Ez a fő dolga most,­­ má­jus elsején a nemzetközi, s benne a magyar proletariá­tusnak. A számadás, mely a népek cselekedeteiről íródik majd, a legszebb lesz, mely valaha is készült. Arról kell szólnia, hogyan arattak dia­dalt a félelem és a gyűlölet A ---------------------------­ SZOT május elsejei üdvözlete a dolgozókhoz A Szaktanács elnöksége üd­vözletet intézett május­­ alkal­mából a szervezett munkások­hoz. A felhívás köszönti a dol­gozókat, s elmondja: ma csak­nem egysiollliárd ember már a néphatalom birtokában ünne­pel. Május elseje harci nap, együtt küzdünk a földkereksé­gen mindazokkal, akik a né­peknek békét, szabadságot, új kezük nyomán formált jobb­ életet akarnak. A magyar dol­gozó nép együttérez a tőkés és a gyarmati kizsúfepfiányolás alatt szenvedő népekkel. Mindezt eszközzel erősítjük a Szakszer­vezeti Világszövetség és a Bé­­ke-Világtanács akcióit a nuk­leáris fegyverkísérletek végle­ges és félté­tit nélküli megszün­tetéséért. Teljes szívvel támo­gatjuk a Szovjetunió kezdemé­­nyezését a az atomenergia békés napjára pa­pa felhasználására. rajnikar Én­ja ,hogy a külügymi­­nitzeri tárgyalásokon is a né­pek akarata győzzön. Az üdvözlet ezután harcba hív a szocializmus építésének meggyorsításáért, a Magyar ■Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága célkitűzései­nek megvalósításáért. Kra­fió fillér 1959. május 1, péntek A következő hetekben a burgonyaellátás folyamatosabb lesz Budapesten Kitört az Etna Atomhajó az NDK-ban Budapest májusi díszben várja az ünnepi felvonulást A Dózsa György út a nagy­­ ünnepi felvonulás színhelye, teljes készenlétben várja a holnapi felvonulás több száz­ezer részvevőjét. A hatalmas... dísztér zászlópompában készül­­ a menet befogadására.­­ A széles sugárút felett kis­­ , háromszögletű zászlók ezrei i­s lobognak és zászlócsokrok­­ : (mintha mezei virágokból ké­szült volna mindegyik) diszi­­­­titv az út Liget felőli oldalát. . A tribün emelvény részét szé­­­­les vörös drapéria öleli át,­­ egyébként a maga természetes­­ pompájában emelkedik a ha­­­­talmas márványmű. A fehér­­ jelzések is élesen világítanak­­ már az úttesten, irányt mutat­va a holnapi felvonulóknak. ★ | A zászlók már ma délelőtt­­ mindenütt lobogtak: ka­pual­­j­­ak, házak homlokán, a villa­­i mosok áramszedőin, az úttörő­­­pajtások rajzászlókkal járják­­ az Utcákat (így men­tek s jön­nek az iskolákból), egy tricikli színes kreppszalagokkal feldí­szítve robogott kosztümterhe­­tt a Váci utcai ruházati bolt elé,a Zrínyi Nyomda palo­tájáról száz és száz apró, kü­lönböző nemzeti zászlócska, zászlófüzér lengette, hirdette a munkásság nemzetközi össze­fogását, holnapra virradó ün­nepét. Öltözködik, ünnepre ké­szül­­a város. Megkérdeztük a VIRÁ­GÉRT-et: meglátszik-e a mai forgalmon az előkészület? „Felszökött a virágvásárlás. Főleg a szálas és a kiscsokro­­sokból.“ A holnapi felvonulás­­’f&Sfflfizik a virágot. A lakóbi­zottságok vásárolnak. Ünnepi bevásárlás­­ez. „Ünnepi vásárt csinál az ÁPISZ is, a papír­boltok. Színes papírért vagy papírzászlókért jönnek? Köz­épületeken, lakóházakon trp. benütt zászló és zászlók, épületek,mecSúzák tetejét is zöld nö­énydísz, vörös lobogó A MOM homlokzatán óriási mosolygó fiatal nő arc­­­ képe, körülötti háromszínű­­ drapéria, majd kétemeletnyi magasságban. A Villányi úton , a napokban­ kerzült el az új­­ játszótér, ,a L t­ffen festett tor­naszerek, histájc és vadonatúj lámpák szen­zelt igában vígan lengő fas­zálló­kák sora. Il elkészült va­dMóricz Zsig­­m­ond körtér és t környéke is. A Fehérvári úti Rendelőintézet ■ bejárat||felett fáik, vörös és nemzeti! szinikiA állították [ össze a p óri­isi dsepér­é­t. Fö­lötte kék alapon szikrázva ra­gyog a vörös csillag. A Be­loiannisz Híradástechnikai Gyár és a Kisztoldr- és Gép­gyár kapuja felett a békega­­mip^n^HH^nBrjgztett szár­nyakkal, csőrében sz élénkzöld­ olajággal. A Gammi-gyár első, emeleti ablakai Szárva. Fiatal nők ck hajolnak ki rajtuk, virá­gozzák az ablakkerteket. Az épület alatt gyermekcsoport énekel, a gyár óvodásai kö­szöntik a május 1-re készülő dolgozókat. Kedves színfolt a kicsinyek csapata, mindegyikük kezében apró vörös lobogó, ezüst hangocskájuk csilingel a tavaszban. A budai üzemek közül leg­szebb a Kábelgyár dekorációja. Az­ épület teljes homlokzatát­­ beborítja a háromszínű dra­péria, közepén az óriási föld­gömb, benne a népi demokrá­ciák jól ismert címerei és szí­nei. Az Április 4 Gépgyár ke­rítését alig látni a zászlóren­getegtől. És gyönyörű a Gold­­berger-gyár kék földgömbje, benne a felírás: Május 1. Az óriási egyes számban egy mun­kás alakja látható, amint ma­gasra emelt kezében lengeti a győzelem vörös lobogóját. A hatalmas egyes számot körben virágfüzérek díszítik. Ünnepi hangulat, ünnepi szí­­nek mindenütt. Erről beszél­nek, ezt árasztják az utcák, a hidak, a házak, a gyárak. Má­jus­­ ünnepének hangulatát... ■ jy/ / Zászlódíszt lenget a szél a hidakon és lobogódíszben fo­gad Buda. A Széna téren a szocialista országok vezetőinek arcképe díszíti az épületek fa­lát, a magasban a Krisztina-­­központ épületének hatemelet­nyi magasságában) vörös-fehér gúladrapéria köszönti a Mártí­rok útjáról jövőt. . Jeff A VERTESZ-gyár egész hom­lokzatát beborítja a piros-fe­­hér-zöld díszítés.­­A Déli-vasút épületének minden sarkán zászlók lobognak, s a Központi bejárat felett valamennyi szo­­cialista ország lobogója színe­síti a homlokzatot. Az Alkotás utcában a frissen elkészült­­ vagy befejezéshez közeledő Katonai t­iszszem­le és felvonulás­­ Moszkvában Moszkva, április 2 10. Május elsején, a­­olgozók nemzetközi ünnepén a moszk­vai helyőrség csapatai dísz­szemlét tartanak a moszkvai IB A díszszemlé­t Imm­irtovszkij marsall, a SarfijeFunió Rony© •-------lájk­*----‘—é--­delmi minisztere fogadja. A díszszemle parancsnoka, Mosz­­kalenko marsall, a moszkvai helyőrség és a moszkvai kato­nai körzet parancsnoka. A katonai szemlét a moszk­vai dolgozók felvonulása kö­veti. Magyarország további gazdasági fejlődéséhez nagy segítséget nyújt a KGST A KGST megala­kulásán., . tizedik évfordulója alkalmiból Kist Tferv­hivatal Wtarfzetkozi Kapcsol­a­­tonOsztáfystand Cezetö^k &g­­áUjum­ok Mwlfisági egy^tuif­ű­­ködésérpLi nyilatkozott. fe — Mindenekelőtt a Magyar­­ország^ek hasonló, enemáni­sra neiXp képes. kis ország9ki$k nyujt­.nagy segítséget alftGST — mondotta a többMtWIg^t. 4- A szer’vezet rendszá^seopgycZ.. teli a tagállamok ^Sportlehető-' ségeit és importkényeit. f, a megállapodások «lapjáraa nyu­gati piac huU^zásáltól füg­getlen-sagged árakon ■ jutjiat­­tunk a szükséges anyagokhoz, Ám a főbb áruscikkek­­ből a tagotezátiáok termelését összehangolja a KGST; javas­latai alapján az országok az adottságaiknak megfelelő­­ ter­mékek előállítását vállalják. Az 1956—1960 közötti időspik­­ratyv fajta gép, hajó- és imű-­ ipripari, 27 féle vas- és szác|s-í fémkohászati termék, 23 vegy-j ipari terméktípus, 16 féle Me­zőgazdasági cikk előállításának szakosítását dolgozták ki. Ma­­gyarország mindenekelőtt ha­gyományos cikkeit gyártja. A KGST államai közül kizárólag nálunk készül motoros vonat két dömper, Romániával együtt­működve gyártunk gabona kukorica- és silókombájnt. Tí­pusonként szakosították a trak­torok, a teherautók, az autóhitel­szók, a tengerjáró- és személy szállító hajók, a híradástechfi­­nikai cikkek, a dieselmozdo­y­nyok gyártását. Ezek közül Magyarország is gyártja a 28-­ 54, illetve 60 lóerős traktoro­­­kat, a 4—4,5 tonnás teherautó­kat, s nagyrészt a héttonnás autóbuszokat is. A KGST meg­állapodás alapján fejlődik szí­nesfém-kohászatunk; ennek ál­landó bizottsága is Budapes­ten működik.­­ A KGST X. ülésszaka — mondotta a továbbiakban Kiss Tibor — határozatainak meg­felelően kidolgozott távlati ter­vek szerint 1958-hoz képest 1965-re Bulgáriában 3,8-szere­­sére, Magyarországon és a Né­met Demokratikus Köztársa­­ságban kétszeresére, Lengyel- országban két és félszeresére, Cisk­mániában négyszeresére, a Szovjetunióban háromszorosá­­ra, Csehszlovákiában 2,1-sze­­resére növekszik a vegyipar ermelése. A tagállamok tizen­egy fajta műanyagot, kilenc­féle szintetikus gumit, hatféle műszál és többfajta műtrágya termelését szakosítják. A hen­gerelt acél termelését többlet­beruházás nélkül 270 ezer ton­nával akarják emelni.­­ Nagy jelentőségű a Szov­jetunióból kiinduló és Lengyel­­lországot, a Német Demokrati­­­kus Köztársaságot, továbbá is Csehszlovákiát és Magyaror­szágot érintő olajvezeték épí­téséről szóló határozat. Ezek 1,az országok a szovjet olajat »’használva fejleszthetik vegy­iparukat és biztosíthatják fűtő­­anyagszükségletük jelentős ré­­sét. Ig— Az együttműködéssel le­hetővé válik — jelentette ki befejezésül Kiss Tibor —, hogy a «[országok, így Magyarország is a végleges tervei kidolgozásá­­nál­ már figyelembe vegyék az iga­z szocialista tábor fejlődé­sét­ és a termelési ágak közöt­­ti­atos termelési kapcsolatok m­elerem­tését.

Next