Esti Hírlap, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-03 / 128. szám
A kísérlet két helyen folyt: Óbudán és a Ferencvárosban az előadóteremben a nemes hangokkal. A kísérletezők — az Országos Hangverseny Iroda, a kerületi tanácsok, a művelődési házak — arra keresték a választ, milyen zenei előadások milyen tálalásban vonzzák a legtöbb munkás hangversenylátogatót. A kísérletet eléggé késve, tavasszal kezdték, így is sok jó tapasztalatot hozott. A három , bérleti előadásból álló sorozat százhúsz-százötven eladott jegye azt bizonyította, hogy a peremvárosok lakói között is van híve a komoly muzsikáknak — még a kamarazenének is —, amennyiben megkímélik őket a munka utáni fáradsá- gos ide-odautazástól. Bebizonyosodott az is, hogy jó irány- ban kísérleteztek, amikor a három hangversenyt úgy állí- tották össze, hogy az egyszerű- töl az összetett felé haladtak. S az is, hogy a lazább forma és a műsorszámokat összekötő, előadás — valamiféle zenés klubest-jelleg — rokonszen- vesebb a hangversenyekre gyakorlatlanabb fül számára. Akik tavasszal elkezdték ezt a zenés klubest formát, tudták■ és tudják, hogy hirtelen ered-ményre nem számíthatnak, csak lassú emelkedésre. De az is tartósnak bizonyul. Most egyelőre — legalábbis ebben a formában — Monte- Verdi, Haydn, Mozart dallamai elpihennek a kottákban, hang-, szelekben. De ősszel folytatják. Méghozzá: továbblépve Olett-dóról, Ferencvárosból újabb nyolc kerületbe. A választékot is bővítik ilyen sorozatok öszszeállításával: „Az opera születésétől az operáig”, „Halhatatlan költők és zeneköltők”, „Nagy zeneszerzők arcképei”, „Baráti népek zenéje”. Egy sorozat öt előadás és összeesen huszonöt forint. — Mit lehet adni huszonöt forintért? — kérdezné egy impresszárió. — Adni lehet a világ legjobb zeneszerzőit, a legjobb műve- két, s olyan kitűnő hazai mű- vészeket, mint például Tátrai Vilmos, Delly Rózsi, Radnayi György, Mátray Ferenc. — De hol itt az üzlet? — Sehol. Itt nem az üzlet a fontos, hanem az, hogy a kultúrából nemrég még kirekesztettek a kultúra élvezői legyenek. Mert a gazda — az állam — nem akar magának villát venni a haszonból. Ez az „üzlet”. P. F. Ráírták a szovjet és a kínai tudományos akadémia együttműködési tervét A. N. Nyeszmejanov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke és Kuo Mozso, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke hétfőn Pekingben aláírta a két akadémia 1959-es tudományos együttműködési tervét. A terv szerint a szovjet és a kínai tudósok együttműködnek fontos matematikai, kémiai, biológiai, geológiai, műszaki és társadalomtudományi problémák kidolgozásában. Vándor Sándor emlékhangverseny A munkásmozgalomnak hű, bátor harcosa, a zenének nagyon tehetséges művésze volt Vándor Sándor, aki 1936-tól mint karnagy állott az illegális kommunista párttal szoros kapcsolatot, tartó munkáskórus élén. Fasiszta gyilkosok kioltották nagy reményekre jogosító, fiatal életét, de áldozatos működésének eredménye, példája ma is él és hat. Ezt mutatta az emlékére a Zeneakadémián rendezett magas színvonalú hangverseny. A Vándor Kórus bevezető éneke után Bakó Ágnes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja emlékbeszédben találóan jellemezte Vándor Sándor egyéniségét és munkáját. Szerzeményeit Révész László karnagy vezénylésével a Vándor Kórus, András Béla vezetésével a Vasas Központi Művészegyüttes Énekkara, Pödör Béla karmester dirigálásával az MSZBT férfikara énekelte. Dalait Szecsődy Irén és Kishegyi Árpád adta elő, zongoraszvitjét Katona Ágnes játszotta. A forró hangulatú emlékesten nagy sikerrel működött közre: Gobbi Hilda, Major Tamás, Ascher Oszkár, Horváth Ferenc, a Vasas Központi Zenekar, Cser Gusztáv és Fenyő Péter. Szép ünnep volt ez a hangverseny, amelynek azt a tanulságát is le lehetne vonni, hogy Vándor Sándornak nem egy szerzeménye érdemes lenne arra, hogy nyomtatásban is mielőbb kiadják és terjesszék. (P. ) Tíz ív Uty&zM Muszkádés Kiállítás a Szinyei-teremben A bemutató sokat ígérő címe élénk érdeklődést kelt a könyvszeretők, művészetkedvelők körében. Közismert tény, hogy a művészi színvonalú, szép könyv barátainak száma megsokszorozódott, a legjelesebb grafikusok munkásságát sokan számon tartják. Az utóbbi években örvendetes módon megjavult a könyvek külső formája is, a bibliofil kiadványok mellett az egyszerűbb, olcsóbb könyvek is becses külsővel, igényes illusztrációkkal jelennek meg. Az elmúlt tíz esztendő termését felmérni, megválogatni a nagy vállalkozás. Meg kell mondanunk: nem is sikerült maradéktalanul. A Szinyei-terem kiállítása — noha az anyag zöme a legjobb illusztrátorok munkáiból áll —a hevenyészettség benyomását kelti. A rendezés alapötlete — öthat kiemelkedő művészünk előtérbe állítása — helyesnek látszik. Hincz Gyula — aki az illusztráció-művészet világviszonylatban is nagy jelentőségű mestere — és a rangos fiatalabb gárda (Reich Károly, Würtz Ádám, Kass János, Csohány Kálmán, Kondor Lajos) egy-egy valóban értékes, nagyobb sorozattal szerepel, örömmel fedezi fel a látogató azt is, hogy Bernáth Aurél, Bartha László és Borsos Miklós — akiket a képzőművészet más ágaiban tartunk számon — szintén szerepel néhány múzeumi becsű alkotással. Szántó Piroska kitűnő Anatole France-illusztrációit is a kiállítás legjavához számíthat-' juk. Sajnálatos azonban — s ezt nyilván az előkészítés számlájára írhatjuk —, hogy több magas kvalitást képviselő művészünk kimaradt. (Például Csernus Tibor.) Ugyanakkor feltűnik — s ez talán még sajnálatosabb —, hogy gyengébb munkák viszont helyet kaptak a „legszebb illusztrációk'’ sorában. Cs. M. ARTISTAÜGYNÖKNÉL — Rendben van! Szerződtetem! (A Münchner Illustrierte karikatúrája) A MEGVÁLTOZOTT HOLLYWOOD Mind több hírt ad a nyugati sajtó a hollywoodi filmgyártás válságáról. A Die Welt című nyugatnémet lap most Budapestre érkezett száma „Hollywood vándorútra kél” címmel közöl nagy cikket ottani tudósítójától, aki megállapítja, milyen hatalmas változások mentek végbe a nagy amerikai stúdiók világában. Ezek a filmgyárak saját vállalkozásaikban már szinte alig forgatnak filmet, mert a gyártás igen kockázatos. Inkább kiadják a műtermeket alkalmi vállalkozóknak. A filmgyárak vezetői tőzsdéznek, vagy olaj- és ingatlankereskedelembe kapcsolódnak bele. Hollywood fényei mögött ott a nagy árnyék, a valóság, a filmszakma sok kisembere, aki nem tudja, mihez kezdjen, s lassan kint elszegődik a repülőgépgyárakba munkásnak, benzinkutakhoz kiszolgálónak, vagy más területen kísérli meg, hogy munkát találjon. A filmszakszervezet megpróbálkozik azzal, hogy a Hollywoodban munkanélkülivé lett, mintegy tízezer színészt, színésznőt, technikust, zenészt elhelyezze, de ez azért nehéz, mert a független filmvállalkozók, a műtermek bérlői a sok külső felvételre sem veszik őket igénybe. A munkások hiába tiltakoznak az ellen, hogy a filmező társaság, amely Mexikóban készítette el a külső felvételeket, az egész technikai személyzetet Angliából importálta, olcsóbb munkaerőt kapva ezzel. Az amerikai televíziós filmek jó részét ugyanilyen okokból Angliában forgatják. Különösen a zenészek vannak felháborodva, mert ma már külföldön rögzítik hangszalagra, olcsóbb zenekarokkala filmek kísérőzenéjét, s importálják a hangszalagot. Komoly veszedelem fenyegeti Hollywoodot — írja a tudósító —, hiszen sztárjai jó része szerte a világon keresi a munkaalkalmat, s noha lakásuk Hollywoodban van, ott ütik fel tanyájukat, ahol éppen forgatnak. De érinti a kérdés a hollywoodi pékeket, borbélyokat, fodrászokat , egész Hollywoodot. RÁDIÓMŰSOR VVWVVvN\AAWVWVN*WVVvVVVS» JÚNIUS 2, KEDD KOSSUTH: 18.00: Dokumentumok a német fasizmus magyarországi politikájának történetéből. — 18.30: Könynyű zene Moszkvából. — 19.00: Gyári sziréna. — 19.20: Zenekari hangverseny. — 19.50: Mese. — 20.00: Esti krónika. — 20.30: Járóka Sándor és zenekara. — 21.00: Gyermeknevelés. — 21.15: Yves Montand hangversenyének közvetítése. Kísér Bob Castella és zenekara. — 21.55: Majakovszkij-vers. — 22.00: Hírek. — 22.15: Mai szemmel . . . — 22.25: Kenessey: Az arany meg az asszony. Egyfelvonásos opera. — 23.40: Könnyű zene. — 24.00: Hírek. — 6.sor Magyar nóták. PETŐFI. 18.05: A magyar dal virágoskertje. Boross Jolán és Palló Imre Bartók-termi hangversenyéből. — 18.30: Hogyan szólalt meg a film? Beszélgetés Öveges József fizikussal. — 19.00: Hírek. — 19.05: Orosz nyelvlecke. — 19.15: Könnyű fúvószene. — 19.40: Falurádió. -- 20.00: Nyilvános hangverseny a stúdióban. Közben: 20.40: Mi újság a nagyvilágban? — 20.55: Hírek. —■ 21.00: A hangversenyközvetítés folytatása. — 21.40: Könyvekről és olvasókról. Sipos Tamás riportja. — 22.00: Hanglemezparádé. — 23.00: Hírek. JÚNIUS 3. SZERDA KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.40—7.59: Zene. — 8.10: Reggeli melódiák. — 9.00: Hogyan szólalt meg a film? — 9.30: Népi zene. — 10.00: Hírek. — 10.10: Gyermekrádió. — 10.30: Fúvószene. — 11.00: Pillantás a nagyvilágba. — 11.15: Tánczene. — 12.09: Hírek. — 12.10: Operettrészletek. — 13.00: Mezei csokor. — 13.40: Az ünnepi könyvhét könyvei. — 14.00: Könynyű orgonamuzsika. — 14.30: Napirenden. — 14.35: Magyar szerzők kórusai. — 15.00: Hírek. — 15.10: Gyermekrádió. — 15.55: Szív küldi... — 16.30: Levelezés. — 16.45: Élő szóval — muzsikával. Közben: 17.00: Hírek. — 17.15: Az Élő szóval — muzsikával című műsor folytatása. PETŐFI: 5.00—7.59: Zene. — 8.00: Hírek. — 14.15: Orosz nyelvlecke. — 14.35: Magyar nóták, verbunkosok. — 15.00: Zenekari hangverseny. — 16.15: Históriás ének 1919-ből. Részlet Szatmári Sándor elbeszélő költeményéből. — 16.30: Operettmuzsika. — 17.15: A mai szlovák zenéről. Előadás. I PESTI PEST !; a! VID AM SZÍNPAD ÚJ MŰSORA ! Konferál: Kellér Dezső 5 •a Könyvhét Könyvei Kocsetov: A Jersov testvérek Kocsetov könyve mottójául választhatta volna ezt a régi francia aforizmát: „Más a költészet útján törekszik az igazság felé, én az igazság útján jutok el a költészethez.” Ez a regény: az igazság költészete. Az utóbbi években kimagaslóan a legjobb — magyarul is megjelent — mai tárgyú szovjet regény. Divatossá vált napjainkban — gyakran kevés okkal — merészségéért dicsérni egy-egy szépirodalmi alkotást. Nos, A Jersov testvérek valóban merész írás. 1965—56-ban játszódik, valamivel a könyvben is szóba kerülő magyar ellenforradalom után ér véget, és a revizionizmus felbukkanásának és előretörésének leplezetlen képét adja a kommunizmust építő társadalom viszonyai között. Méghozzá olyan hitelességgel és pontossággal, hogy a kispolgári ösztönösség térhódításának lehetőségeit és szövevényes módszereit, egész mechanizmusát teljességgel bevilágítja. Eközben átfogó keresztmetszetet nyújt a mai szovjet társadalomról, lankadatlanul feszült történet keretében. Minden kényes kérdéssel foglalkozik. A dogmatizmussal, a személyi kultusszal, a bürokratizmussal, a funkcionáriusok és a nép viszonyával, a művészet szabadságának problémájával és a szerelem bonyodalmaival. Magán- és közélet kölcsönhatásában ábrázolja gondosan egyénített, írói önkénytől el nem torzított alakjait, akik közül jó néhányat sosem fog elfelejteni az olvasó. Nem fogja elfelejteni Lolját, a náciktól meggyötört, magányosan vergődő asszonyt; Guljajevet, a színészt, háborgó nagyságért sóvárgó szívével; Kapa és Andrej szép, poétikus szerelmét, Gorbacsovot, a párttitkárt, akinél igazabban és humánusabban megteremtett kommunista embert még alig formált a szovjet irodalom, és végül a Jersov testvérek két legjellegzetesebbikét, Platont és Dmitrijt, a szovjet rendszer e két sziklaszilárd, ám nagyon is emberi tartópillérét. Mert végeredményben a Jersovoknak, a munkásosztály fiainak eposza Kocsetov regénye. Minden erőltetett romantika, minden idealizálás, minden különös hangsúly nélkül. Kocsetov semmi egyebet nem tesz, mint megfigyeli a szovjet életet, gondjaival, harcaival, ellentmondásaival, fájdalmaival. Megfigyeli és papírra veti. És íme, kiderül, hogy ez az élet a leghétköznapibb hétköznapokban is himnusz, költészet. Az igazság költészete. Az igazságé, ami az emberi nagyságról, értelemből, alkotóerőről tesz tanúvallomást. Az igazságé, amit a jelen korban a munkásosztály képvisel, az az osztály, amelyik papok, katonák, polgárok után végre hű meghallója a törvényeknek. A legifjabb Jersov egy revizionista egyetemi hallgatóval vitatkozva ezt mondja: „Dédapám egy kohórobbanásnál megégett. Amikor a munkások eltemették, kozákokat vittek ellenük. Korbáccsal verték, karddal szabdalták dédapám társait. Hogy ilyesmi soha többé ne legyen, nagyapám megvalósította az Októberi Forradalmat. Hogy ilyesmi soha többé ne legyen, nagyapám és apám felépítették szovjet államukat. Hogy ilyesmi soha többé ne legyen, nagyapám néni engedte, hogy a hitleristák üzembe helyezzék a kohót, és hősi halált halt őrhelyén, a gyárban. Hogy ilyesmi soha többé ne legyen, apám a fronton harcolt, és odaadta miértünk az életét. Hogy ilyesmi soha többé ne legyen, én is bármelyik percben kész vagyok odaadni kis életemet. Mit akar, ki ellen szervezzünk — mint kifejezi — tömegcselekvést? Saját magunk ellen? Dédapáink, nam apáink, apáink ügye ellen? Tulajdonügyünk ellen?” Nincs igazság ennél költőibb, és nincs költészet, ennél igazabb. Imre Katalin Új bérletsorozatokat ad ki az Irodalmi Színpad Az Irodalmi Színpad júniusban kibocsátja az új színházi évadra szóló négy új bérletsorozatát. „Legszebb magyar versek.” címmel hat előadásból álló sorozatban a magyar költészet gyöngyszemeit mutatják be, a népi költészettől ma élő magyar költők verseiig. Folytatják előadóest-sorozatukat is, de a következő évadban nem egy-egy előadó estjét rendezik meg, hanem két művész szerepel majd egy műsorban. ..Századok húrjain” címmel “ fcffffcWA jH¥§ra^pnBaddal — zenei világirodalmi estékből álló sorozatot is indítanak. Ezeken a bérleti előadásokon görög szerelmi költészet-est, szonett-est, szatíra-est szerepel, továbbá „Az utca éneke” címmel Villontól József Attiláig és „A humanizmus nagy mesterei” címmel Erasmustól Thomas Mannig mutatnak be válogatást. Egy általános és egy középiskolai tanulók részére szóló bérlet kibocsátását is tervezik. □ MA REGGEL a SZOT- ban tanácskozás kezdődött a szakszervezetek művelődési munkájának fejlesztéséről. Vas János a SZOT kulturális osztályának vezetője ismertette az elmúlt év második felének tapasztalatait. □ RÖVID IDŐ ALATT második „beugrásában“ áll bravúrosan helyt Várady Hédy. Legutóbb Gyurkovics Zsuzsa szerepét vette át Gergely Márta vígjátékában, tegnap este pedig a beteg Mezey Mária helyett lépett fel — 24 órás előkészülettel — a Nem az én fejemben. □ A MADÁCH SZÍNHÁZ megszerezte előadásra Arthur Miller „Pillantás a hídról“ címűdrámáját, amelyet az új évadban szándékozik színre hozni. □ MOSZKVÁBA érkezik június 10-én Mario del Monaco, a milánói Scala világhírű tenoristája. A szovjet fővárosban és Leningrádban operaszínpadokon mutatkozik be a szovjet közönségnek. □ A SZÓFIAI „BODRASZMJANA’• gyermekkórus nagy sikerű hangversenyt adott tegnap délután a budai pesti bolgár kultúrotthonban. A szép hangzású gyermekénekkar programjában Bach, Mozart, Csajkovszkij művein kívül bolgár zeneszerzők kompozíciói szerepeltek. □ A VIT-RE INDULÓ fiatal énekesek és hangszeresszólisták június 9-én, 11-én, 16- án és 18-án hangversenyt adnak a Semmelweis utcai kamarateremben. □ A BELÜGYMINISZTÉRIUM duna művészegyüttese, amely eddig 10 előadást tartott a Német Demokratikus Köztársaságban, június 7-én fellép a berlini sajtóünnepségen. A műsort közvetíti a televízió is, másnap pedig a magyar követség ad fogadást az együttes tiszteletére. □ SZICÍLIÁBAN hétfőn sztrájkba léptek apalermói, afcátkmát ék,a messinai egyetem hallgatói. A sztrájkolók fokozottabb pénzbeli támogatást követelnek az egyetemek részére, hogy normálisan megszervezhessék az oktatómunkát. A TELEVÍZIÓ műsora KEDDEN: 18.00: Ifjúsági Képeslap! 19.00: TV-híradó: 19.30: Az ultrahang és gyakorlati alkalmazása: 19.45: „Műhelygondok”; 30.05: „És Varsó messze van” (lengyel film); 31.35: Gyermekeinkről (Bíró Gyula műsora). Magyar—román művészcsere A következő évadban a magyar—román művészcsere jelentősen bővül — tájékoztatta lapunkat Ioan Grosu, a román koncertiroda helyettes vezetője. Az együttesek cseréje során (amelynek keretében olyan nagy sikert aratott Bukarestben a Fővárosi Operettszínház társulata, illetve Budapesten a Székely Színház és a nemrégen vendégszerepelt Enescu-zenekar) előreláthatólag szeptemberben magyar balettegyüttes utazik a Román Népköztársaságba. A bukaresti hangversenytermek és az Opera vendége lesz Fischer Annie, Ferencsik János, Házy Erzsébet, Kocsis Albert, Lehel György, Radnai György, Szecsődy Irén. A művészcsere mind több lehetőséget ad a fiatal művészek utazására is, minden valószínűség szerint sor kerül Komlósi Erzsébet, Rados Ferenc és Simor András vendégszereplésére. A nyár folyamán a Román Népköztársaságba utazik — a magyar könnyűzene képviselőjeként — szólistáival a Balassa-együttes, valamint sor kerül egy teljes magyar varietéprogram bemutatására is. Ugyanakkor több kiváló román művész vendégszereplése várható Budapesten. Georgescu karmester a Haydn-fesztivál alkalmával két koncertet vezényel, ugyancsak visszatér budapesti vendégszereplésre a fiatal Basarab, az Enescu-zenekarral sikerrel bemutatkozott karmester is. Fellépnek Budapesten: Stefan Ruha többszörös díjnyertes hegedűművész, Radu Aldulescu csellista, Nicolae Herlea, Stella Simonetti, Teodor Carabiberi operaénekesek. Ez egyelőre csak a „minimális terv“, a részletes tárgyalások folynak, s lehetséges, hogy román könnyűzenei együttes is ellátogat Budapestre. Házaspárok, felnőttek! Új, gyorsított tánctanfolyam kezdődik" június 4-én, este 8 órakor a Budapesti Táncstúdióban. (VIII., Baross u. 59.) T.: 338—676. Különórák, (x) 0GYEREKEK! A távbeszélő mesemondó (42 7 — 960) műsora június 3-án, szerdán: Krilov meséje: A páva és a csalogány (elmondja: Bikády György). KÖZKÍVÁNATRA PESTEN MARADTAM a fővárosi NAGYCIRKUSZ AKIKNEK A VILÁG TAPSOLT! című júniusi műsorában. LES NAJARRO