Esti Hírlap, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-13 / 189. szám

2500 fiatal jelentkezett továbbtanulásra a­­Csepel Vas- és Fémművekben A Csepel Vas- és Fémmű­­vekben mintegy 850 ifjúmun­kás dolgozik. A párt, a KISZ, a szakszervezet és a vállalat­­vezetés elhatározta, hogy to­vábbtanulási lehetőséget bizto­sít számukra. Nyolc tanter­mes általános iskola várja azo­kat a dolgozókat, akik pótolni kívánják tanulmányi mulasz­tásaikat. Csökkentett munka­időben 4—500 tizennégy-tizen­­hat év közötti ifjú dolgozik a gyárban. Részükre tanfolya­mokat szerveznek, ahol szak­képzést kapnak, s az általános műveltségüket fejlesztik. Nagy az érdeklődés a felsőfokú ok­tatás iránt is. Különböző tech­nikumokon mintegy 500 dolgo­zó tanul tovább, egyetemekre és főiskolákra pedig többen je­lentkeztek, mint amennyi he­lyet a vasmű részére biztosíta­ni tudtak. Az esti iskolákon és a levelező oktatáson kívül — utóbbira eddig már 2500-an je­lentkeztek — előadások szer­vezésével is gondoskodnak a dolgozók továbbképzéséről. . □ A MOSZKVAI BALETT­­EGYÜTTES ma este tartja el­ső koncertműsorát az Ope­raház margitszigeti szabadtéri színpadán. Az est keretében a Hattyúk tava második felvo­násában gyönyörködhetnek azok, akik a kőszínházba már nem kaptak jegyet. Az együt­tes bemutatja még a „Sraus­­siana“ című egyfelvonásos táncjátékot, melynek főszere­peit E. Vlaszova, A. Szobolj, O. Csicsinadze és M. Regyina alakítják. A műsor második ré­szében koncertszámokat tán­colnak a művészek.­­ O A VIT-VERSENY népi­­tánc-zsűrijének alelnöke, Mi­chel Cartier kanadai folkloris­ta egyhetes látogatásra ha­zánkba érkezett. Michel Car­­tier elmondotta, hogy rövid itt-tartózkodása során megis­merkedik az Állami Népi Együttes repertoárjával és más tánccsoportok munkájával. ,­­ SZŐNYI OLGA énekmű­vésznő idén is szerepel a mar­­da-frankfurti opera színpa­dán. Előreláthatólag három főszerepet énekel.­­ □ ROMÁN FI­LM­KÜL­DÖTTSÉG érkezik augusztus 21-én Budapestre a „Családi ékszer“ ünnepi bemutatójára. Tanti Cocea filmszínésznő, a román produkció főszereplőnő­je és Paraianu Ion Marin, a bukaresti filmstúdió igazgató­­helyettese egy hetet tölt Ma­gyarországon.­­ □ NÉGY FIATAL ÍRÓ: Jo­­vanovics Miklós, Kalász Már­ton, Kelemen Sándor és Szabó István kéthetes cserelátogatás­ra indul a héten az NDK-ba. ■Ugyanakkor négy fiatal német író látogat el tanulmányútra hazánkba.­­ □ TAPOLCÁN felavatták a tracsányi-múzeum átépített he­lyiségét. Előreláthatólag még ■az idén felavatják a költő szob­rát is.­­ □ SÁRA SÁNDOR opera­tőr, aki „Krampácsolók" című­­filmjével első díjat nyert a s bécsi VIT-en, újra külföldi­­közönség előtt szerepelhet. Nyugatnémet film, főszerepben: NADJA TILLER Széles változatban is Csak 18 éven felülieknek! Bemutató: augusztus 13. Londonban bemutatják a „Bu­sójárás“ című, népszokásokat bemutató, színes és a televízió­ról szóló népszerű tudományos filmjét. □ SEAM O'CASEY ír drá­maíró nyilatkozatát közlik az angol lapok. Elmondja, hogy a dublini hercegérsek személyi hajszát indított ellene, nem engedte előadni darabját. A drámaíró egyébként közli, hogy most emlékiratain dolgozik. Sean O'Caseynek egyik mű­vét az új évadban a budapesti közönség is láthatja.­­ SZEPTEMBER ELEJÉIG a kö­vetkezőképpen alakul a Károlyi­kert műsora: a párizsi rádió zenekarának vendégjátéka után augusztus 21-én Haydn­ Mozart-est lesz, Kóródy András vezényleté­vel, Bacher Mihály közreműködé­sével. Augusztus 24-én oratórium­est, Margittay Sándor vezényleté­vel, a Budapesti Kórus és szólisták szereplésével. Augusztus 26-án kamarazenekari koncertet rendez­nek. Hangversenymester: Tátrai Vilmos. Augusztus 28-án Komor Vilmos vezényli majd a Wagner­­estet; közreműködői: Takács Paula, Simándy József és a Ma­gyar Néphadsereg Művészegyüt­tesének énekkara. Szeptember 2- án Händel „Sámson” című ora­tóriumát hallhatja a közönség Forrai Miklós vezényletével, ope­raházi szólistákkal. Tudósítónk telefonjelentése a moszkvai filmfesztiválról: Iilik mutat­ják be a naftáét Egy munkanap a fesztiválon Tegnap délben a Német De­mokratikus Köztársaság film­művészei tartottak sajtófoga­dást. A sajtófogadáson igen sok volt a nyugatnémet új­ságíró; a szó hamarosan a Né­metország két részében műkö­dő stúdiók kapcsolatára terelő­dött. „Nálunk — számolnak be az NDK művészei — bemutat­juk a haladó nyugatnémet fil­meket, ott azonban elzárkóz­nak a mi filmjeinktől. Thomas Mann legutolsó kívánsága az volt, hogy a Buddenbrook-csa­­ládot együtt filmesítsék meg az NDK és Nyugat-Németor­­szág filmművészei. Boldogan teljesítettük volna nyugatné­met kollégáinkkal együtt ezt a végakaratot. A bonni kultusz­minisztérium ellenállásán azonban minden próbálkozás meghiúsult.” Háromnegyed három — már ebédre sem jut idő— háromkor vetítés a Kreml Színházban. A fesztivál egyik főrendezője in­vitálja a színpadra az indonéz küldötteket. Zsúfolt a nézőtér. Nagy taps hangzik fel, aztán az indonéz vendégek elfoglal­ják helyüket a díszpáholyban, és megkezdődik a vetítés. Két hosszabb dokumen­tumfilmet játszanak, ame­lyek ha technikailag még fogyatékosak is, dicséretet érdemelnek őszinte egysze­rűségükért, haladó tartal­mukért. Néhány perces szünet követke­zik, majd az angolok népes küldöttsége lepi el a színpadot. Egy hét-nyolcéves, fehérruhás kislány is ott hajlong a felnőt­tek között, Dana Wilsonnak hívják, másodiknak őt mutat­ják be, mint a mindjárt követ­kező angol film, Az árvák könnyei főszereplőjét. A nagy taps egyelőre csak a helyes kislánynak szól, a film végén azonban már a kitűnő gyer­mekszínésznőt köszönti, olyan erővel, hogy Dana Wilsonnak újra a színpadra kell lépnie. Ekkor elébe tartják a mikro­font, és ő sok szeretettel kö­szönti a moszkvai kisgyereke­­­­ket. A film egyébként érdekes és megható epizód­s­­okban mutatja be a sze­­retetet áhító árva és ma­gukra hagyott angol kis­gyermekek életét. A gyermekszínészek kitűnőek, és ha az utolsó negyedórában némi túlzó hatásvadászat is ke­rül előtérbe, a film egészében jónak, érdekesnek mondható. Fél kilenckor újra vetítés. A mongolok A nép küldötte című szépen fényképezett, izgalmas filmje a mongol népnek a kuo­­mintangisták elleni küzdelmeit eleveníti fel, majd a Budapes­ten is látott Mexikói szerenád szép főszereplője, Rosita Quin­tana lép a reflektorok fényébe. Óriási taps­ köszönti őt is, meg a híres szovjet filmszínészt is, aki a felkísérő szerepét látja el, Borisz Andrejevet. Aztán kialszanak a lámpák, és meg­kezdődik a film. A mi minden­napi éhségünk, amely szociális problémákat igyekszik, eleinte csak naivul, később egyre ha­misabban elibénk tálalni. Ro­sita Quintana azonban kitűnő a bőbeszédű kis kabarétáncos­nő szerepében, és ezért a film végén is nagy tapsokat arat. Ma számunkra igen fontos esemény következik: este fél kilenckor kerül sor a fesztiválra benevezett magyar játékfilm, a Teg­nap vetítésére. Ma tehát a magyar küldöttség áll majd a kivilágított színpa­don, és a Kreml Színház néző­terén nem annyira a filmre — amelyet már jól ismerünk —, hanem elsősorban a közönség-­­ re figyelünk majd. Az érdeklő­­­­désnek számtalan jelét tapasz­talom. Izgatottan várjuk az estét, amelyről holnapi tudósí­tásomban számolok be. Kürti László Galina Vodjanickaja szovjet, Carole Lesler és Peter Ann angol filmszínészek a fesztiválon RÁDIÓMŰSOR M­MWWVWVftftW­VNWVMW AUGUSZTUS 12. SZERDA KOSSUTH: 18.45: Ismerkedés a gyárral. — 19.00: Operettekből. — 19.15: Ifjú­sági műsor. — 19.40: Lajtha László: Soproni képek. — 19.54: Mese. —­­ 20.00: Esti krónika. — 20.25: Köz­vetítés az Erkel Színházból: a Ma­gyar Állami Hangversenyzenekar. Közben: 21.10: Dr. Karsai Elek írása. — 22.10: Hírek. — 22.30: üge­tőverseny-eredmények. — 22.35: Tánczene. — 23.00: Az Ezeregyéj­szaka meséi. V. rész. — 23.25: Ope­rettrészletek. — 24.00: Hírek. — 0.10: Cembalo-művek. PETŐFI: 18.00: A Moszkvai Rádió esztrád­­zenekara. — 18.10: Emlékezés Bró­­dy Sándor halálának 35. évfordu­lóján. — 18.40: Népi zene. — 19.00: Hírek. — 19.05: Orosz nyelvlecke. — 19.15: Hangverseny a stúdióban. — 19.45: Sporthíradó. — 20.00: A Magyar Rádió esztrádzenekara. — 20.40: Falurádió. — 21.00: Hírek. — 21.05: Közvetítés a Rózsafa-étte­remből. — 21.55: A bűvészinas. Goethe-vers. — 22.00: A koldusope­ra. összeállítás. — 23.00: Hírek. AUGUSZTUS 13. CSÜTÖRTÖK KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.40—7.59: Zene. — 8.10: Népi zene. — 8.55: Édes anya­nyelvünk. — 9.00: Gyermekrádió. — 9.49: Pergő ritmusok. — 10.00: Hírek. — 10.10: Hajnali találkozás. Novella. — 10.35: Szerelmi kettő­sök operákból. — 11.05: Betyár. VIII. — 11.25: Operettrészletek. — 12.00: Hírek. — 12.10: Népi mu­zsika. — 13.00: Versek. — 13.10: Zenekari hangverseny. — 14.08: Gyermekrádió. — 14.10: Tánczene. — 15.00: Hírek. — 15.10: Az Alek­szandrov-kórus énekel. — 15.30: Barangolás Krúdy Gyula szülő­földjén. — 16.05: Napirenden . . . — 16.10: Egy falu — egy nóta. — 17.00: Hírek. — 17.15: Apámról. Ifj. Bar­tók Béla előadása. — 17.45: Lá­nyok, asszonyok... PETŐFI: 5.00—7.59: Zene. — 8.00: Hírek. — 14.15: Kamarazene. — 15.00: Fúvós­­indulók. — 15.20: A külföldi sajtó hasábjairól. — 15.30: Operarészle­tek. — 15.50: Tánczene. — 16.20: Ja­nus Pannonius verseiből. — 16.40: Ifjúsági Rádió. — 17.15: Gyermek­­rádió. — 17.35: Operettrészletek. színházak szerdai műsora: Operaház Szabadtéri Színpada a Margitszigeten: Szovjet balettest (8). — Károlyi-kert: Magyar zene (vezényel Kóródy András, közre­működik: Garay György; B-bér­­let, 6. előadás, 8 óra. Rossz idő esetén 13-án). — Fővárosi Nagy­cirkusz: Porondparádé (8). Tízévesek műsora a Rádióban Reggeltől estig foglaltak a stúdiótermek a Rádióban: ezen a héten készülnek az alkot­mány napján elhangzó műso­rok. Néhányat hangszalagra rögzítenek, a többit „egyenes­ből” adják, de több próbával. Ma délelőtt kedves műsor­számot vettek fel: Szegő Éva „Tízévesek műsora” című ösz­­szeállítását, László Endre ren­dezésében. A műsorszámnak közreműködői a gyerekek. Az 1949. augusztus 20-án született kisfiúkból és kislányokból ala­kították ezt a gárdát. Nagy Éva zongorajátéka még a nagy művészek körében is feltűnést keltett. Van közöttük szavaló, hegedűs, énekes, cimbalmos is. Az egyik kisfiú, Bartos Ga­bi azonban csak kilenceszten­­dős, ő a mikrofon előtt „enge­­delmet kér, hogy szerepelhes­sen”, bár csak jövőre lesz tíz­éves. S máris gordonkázni kezd ... A Tízévesek műsora augusztus huszadikán délelőtt hangzik majd fel. Nyilvános helyszíni adás lesz az alkotmány napján a Rádió 6-os számú nagy stú­diójából, a Kincses kalendári­um rendezésében. A közönség bányászokból és termelőszö­vetkezeti dolgozókból áll majd. A műsor után baráti találkozó, megbeszélés lesz a bányászok és a tsz-dolgozók között. A Rá­dió, illetve a Kincses kalendá­rium ezúttal mint házigazda szerepel.. K. K. Állandó kapcsolat Angyalföld munkásai és a József Attila Színház között A József Attila Színház augusztus 21-én tartja évad­nyitó társulati ülését. Még a társulati ülés előtt a színház megbeszélésre hívja össze az angyalföldi üzemek megbízot­tait. Ismertetik a színház mű­sortervét, megbeszélik a mun­kás­művész találkozók kérdé­seit, a színház és az üzemek együttműködését. Az üzemek képviselőit társulati ülésre is meghívják. A József Attila Színház szep­tember 1-én nyit az Érdekhá­zasság című zenés vígjátékkal. Hat bemutatót terveznek. A darabok kiválasztásánál figye­lemmel voltak a kerület mun­kásságának igényeire. Műsor­ra tűzik Sardou Szókimondó asszonyság című darabját, Kál­lai István Ugorj ki az ablakon című, mai tárgyú vígjátékát. Fiatalok problémájával foglal­kozik Rozov a Tizenkettedik órában című drámája. A klasszikusokat Gorkij „Kispol­­gárok”-ja képviseli. Ezenkívül színre hozzák még Kaufman Vacsoravendég című darabját, és az évad végén egy magyar zenés vígjátékot. Szerelem csütörtök Szélesvásznú színes magyar film Kevés a filmvíg­játék világszerte. Nem csekély gond ez: az emberek szeretnek nevetni, keresik a könnye­debb, vidám szó­rakozást is. Elné­zőbbnek kell tehát lenni a filmbéli könnyű műfajjal, örülni kell min­den szórakoztató, mulattató film­nek, amely el­hagyja a filmgyá­rakat. S most ugorjunk mindjárt a végére: a Szere­lem csütörtök”-nek mégsem le­het istenigazából, szívből örül­ni. Olyan film a „Szerelem csü­törtök”, amilyenre néhány év­vel ezelőtt azt mondták volna sokan: bár lenne belőle egy tucat! (Volt is azóta!) Vidám jelenetek sorozata, ötletes rendezés, kitűnő színészek — és mese helyett egy erőszakolt ötlet, melyet egész előadást betöltő filmmé nyújtott a for­gatókönyv-hiány. A film tar­talma: egy fiatal házaspárnak albérleti szoba kellene. Akad­na is egy — de azt a gazdája csak annak adja, aki vissza­hozza elszökött törpepapagá­ját. Nosza, összefog hát a fő­város valamennyi gépkocsive­zetője, házmestere, éjjeliőre, utcaseprője a papagájfogásra. Még a csillagvizsgáló alkalma­zottja is a papagájt kutatja távcsövén. Ebből adódik bo­nyodalom, félreértés, konflik­tus, humor. Nem kell szakállas nagyké­pűség, hogy a nézőben felme­rüljön a gondolat: nem tud­na ez a hatalmas apparátus (benne az összes házmesterek­kel!) mindjárt közvetlenül­­ szobát szerezni? Persze, vígjá­téknál nem kell mindent ko­molyan venni, lehetnek benne eltúlzott, valószínűtlen — akár lehetetlen jelenetek. De a ki­indulópontnak, a magnak mégis elhihetőnek kell lennie, különben a néző nem a film egészére figyel, csupán az egyes jeleneteken szórakozik. Igaz, ez sem kevés. És a né­ző — ez tagadhatatlan — egy­­egy jól sikerült burleszkjelene­­ten, egy-egy remek karakter­figurán valóban kitűnően szó­rakozhat. De ha meggondol­juk, hogy ennyi fáradsággal és áldozattal (színes, szélesvásznú kivitel, legalább 25 kiváló szí­nész, sziporkázó epizódrende­zés) milyen filmet lehetett vol­na készíteni egy, csak vala­mennyire is épkézláb forgató­könyvből, bizony, nem sok okunk van a megelégedésre. Kétségtelen, hogy inkább ez a vígjáték, mint semmilyen vígjáték. De az is kétségtelen, hogy ennél a forgatókönyvnél nemcsak lehet, de kell is ötle­tesebbet találni. Hiszen bár­mennyire is naív és hamisan érzelgős is a két fiatal filmíró, Moldova György és Gantner János forgatókönyve, sok jel mutat arra, hogy nincsenek hí­ján az ötletnek, emberismeret­nek. Jó néhány jelenet tanús­kodik arról, hogy tudnak típu­sokat alkotni, emberi viszony­latokat ábrázolni. S ha a for­gatókönyv egészében nem vol­tak igényesek önmagukkal szemben, a dramaturgiának kellett volna magasabbra emelnie a mércét. Fehér Tamás rendezése — mint már szó volt róla — öt­letes. Ért a nevettetéshez, de az érzelgősebb jelenetekben nem mindig tudja távol tarta­ni magától a giccset. A bur­­leszkszerű mozzanatokban a legotthonosabb, a lassúbb sod­rású részekben néha állóké­pekbe merevedik. S körülbe­lül ugyanez vonatkozik az ope­ratőrre, Forgács Ottóra is. A szereplők közül Pécsi Sándor és Somogyi Erzsi „vi­szi” a vígjátékot. Pompás fi­gurákat teremtenek, ellenáll­hatatlanul komédiáznak. Ki­tűnő Komlós Juci munkásasz­­szonya. Zem­be Ferenc kedves férfibájjal alakítja szerepét, Takács Mária nem érett még meg főszerepre. A ragyogóbb­nál ragyogóbb epizódszereplő­ket hosszan lehetne sorolni, a legjobbak: Szabó Ernő, Rajz János, Salamon Béla, Benedek Tibor, Kibédi Ervin, Garas Dezső, Hajdú Ferenc Pécsi Sándor Új házak új díszítése — mosható, olcsó és szép A Török utca és Frankel Leó utca sarkán felépült lakóház földszintjén még dolgoznak. Aki nem sajnál időt, fáradsá­got, s a vaskeretbe ágyazott üvegfalon át bekukkant, új díszítési technika titkaival ismerkedhet. A terem közepén, különféle anyagok halmazán kartonok — két pillér két-két oldalának dekorációs terve — s a pilléreken különös anyag­ban színesedő figurák. Érdes, fénynyelő felület, ki gondolná, hogy néhány hét múlva, a hoz­záértő megmunkálás után úgy csillog majd, mint a por­celán vagy az üvegcsempe. Mi­lyen masszát raknak fel a be­tonalapra az asztallapnyi pa­lettáról? — Mész, gipsz, enyv, festék és néhány más anyag keveré­kével dolgozunk — feleli Gács Z. György, az Iparművészeti Főiskola tanára. — Az anyag maga nem volt ismeretlen, már az ókorban használták, de a reneszánsz és a mi korunk építészete is hasznosította a falburkolásra. Falak díszíté­sére, figuratív dekoráció cél­jára mi használjuk fel elő­ször. Első színes mintáit a VII. Képzőművészeti Kiállításon mutattam be. Felfigyeltek az új eljárásra és megbíztak a fóti Gyermekváros egyik óvodájá­nak díszítésével. Az­ új tech­nika a gyakorlatban jól be­vált: a figurákkal díszített fal szép színhatású, vízzel mos­ható — könnyű tehát tisztán­­tartani — és olcsóbb mint a freskó vagy a mozaik. A leg­fontosabb talán mégis az, hogy ez az anyag a modern építé­szet díszítési lehetőségeihez és igényeihez jól alkalmazható. Ilyen korszerű igény a higié­nia, a modern építészet tér- és formaérzékének megfelelő dí­szítő­ stílus, olyan kompozíció kialakítása, amely a nagy ab­lakok mögötti erős, egyenletes fényben minden részletével szép és hatásos. Az új technika természete­sen nem hasznosíthatta módo­sítások nélkül, eredeti össze­tételében az antik művészet burkolóanyagát. Változott a keverék. Az anyag szilárdu­­lását meglassították, hogy kapkodás nélkül mintázni le­hessen. Kidolgozták a csiszo­­lási technikát. Az anyagot ugyanis megkötés és teljes kiszáradás után csiszolni kell. A vakolatszerű felület ettől tömítődik és tükörsima lesz, csak megfelelő csiszolókövek­re van szükség. Tanácsért föld­tani kutatókhoz fordultak, akik segítettek megtalálni a legalkalmasabb anyagokat. A szép anyag hódít. Szerel­mesei sorában első hely ille­ti Orosz Jenő főépítésvezetőt, aki Gács Z. György mellé sze­gődött, hűséges munkatársul, hogy a fényes gipsz, ez a szép és nemes anyag meghonosod­jék és új épületeink szemet­­leiket örvendeztető dísze le­gyen. d. t. 0GYEREKEKJA távbeszélő mesemondó (4 2 7 — 9 6 0) műsora augusztus 13-án, csütörtökön. Bianki meséje: Hangya Peti uta­zása (elmondja: Bikády György).

Next