Esti Hírlap, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-26 / 226. szám

Br­igád jelzés a fővárosi taxikon A főváros utcáin néhány autótaxi újszerű jelzést visel. Piros és fehér mezőkre osztott pajzsba számot és betűt festet­tek a kocsik oldalára és falára. A pajzs brigádbeosztást jelent. Az újszerű kocsiismertető jellel egyfelől javítani kíván­ják a közlekedés biztonságát. Az Autótaxi Vállalat különbö­ző brigádjainak vezetői menet közben ellenőrzik a kocsikat, figyelik, m­egtartják-e a köz­lekedésrendészeti és vállalati szabályokat. A jelzés ezenkí­vül segíti az üzemi adminiszt­rációt is. Rövidesen az összes Budapesten közlekedő autóta­­xik viselni fogják a brigádjel­zést. Norvég hal magyar paradicsomban Jó osztályzatot kap a magyar konzerv külföldön Milyen a jó konzerv és befőtt ? — Higgyék el a háziasszo­nyok, nem érdemes fáradni paradicsom-eltevéssel, gyü­mölcsök befőzésével — mond­ja Heltai László főmérnök, aki Budapest Főváros Vegyé­szeti Intézetében a növényi konzerveket vizsgáló osztály vezetője. Az irányítása alatt álló laboratóriumban évente körülbelül 12 ezer­­konzerv­­mintát vizsgálnak. Védik a jó hírnevet A labor­asztalokon konzerv­dobozok és befőttes üvegek százai. A hatvani, a dunake­szi, a nagykőrösi, a paksi, a kecskeméti konzervgyárak, a Budapesti Konzervgyár, a Duna Konzervgyár, a Mirelité és a hűtőipari vállalatok ké­szítményeit vizsgálják itt. Kül­földre egyetlen tétel szállít­mány se megy alapos labo­ratóriumi ellenőrzés nélkül, így védik a jó minőséget, a­­­j'jilni.id­. n“'ji ií»a «­­* Mit' ’ visegálnak rá’' paradi­csomnál? — A többi között a „száraz anyag" mennyiségét, amelynek 28—30 százaléknak kell lenni. A homoktartalom nem lehet több 0,05 százaléknál, azaz a százalék ötszázad részénél, de általában a homokmennyiség ennél kisebb. Vizsgáljuk a réztartalmat, amelynek meg­engedett maximuma kilón­ként 25 milligramm. Vizsgáljuk a főzet színét is. Vannak kül­földi vevők, akik úgynevezett penészvizsgálatokat is végez­tetnek. A norvégek a magyar para­dicsomot halkonzerv készítmé­nyeikhez használják fel. Hamuvá égetik a paradicsomot Az egyik laboratóriumban éppen sorra bontogatják a pa­radicsomos dobozokat. Mind­egyikből egy kanálnyit vesz­nek ki és egy-egy vászonken­dőre kenik. A kendőn átnyom­nak pár csepp paradicsomle­vet egy üveglapra, amely mik­roszkópszerű kis készülékbe kerül. A készülék, amely a fénytörésen alapszik, százalé­kokban mutatja ki a száraz anyag mennyiségét. Magam is belenézek a készülék csövé­be és leolvasom, hogy a vizs­gált paradicsom 30,9 száza­lék száraz anyagot tartalmaz. Eszerint tehát ez a minta jó „osztályzatot“ kapott. Elektromos kemencébe ek­kor raknak be apró porcelán­tégelyeket, mindegyiken öt gramm paradicsompüré. Hat­száz fokos hőmérsékleten ha­muvá égetik a pürét, s a ha­muban visszamaradt sóból mutatható ki a réztartalom. Svédország, Anglia, Svájc és Amerika a vásárlók között A vegyészeti intézetben má­jus végén kezdődik az igazi munka a zöldborsó vizsgála­tával. Azután sorra kerülnek a befőttek, a pulpok, a gyü­mölcslevek. Az egyik asztalon lecsót látok üvegekben, ez a Szovjetunióba megy. Mel­lette szilvabefőtt, rendelte­tési helye Nyugat-Németor­­szág. Csemegeuborkát vásá­rolt Anglia, mélyhűtött ep­ret és málnát Svédország és A­usztria. Hollandiába, Bel­giumba is sok magyar kon­zerv megy. A sárgabarack-ter­mésnek a felét sem tudjuk konzervnek feldolgozni, ezért hordókban sok sárgabarack­­pulp, továbbá meggypulp megy Nyugat-Németországba és más nyugati országokba, ahol a pulpból dzsemet, lekvárt készítenek. Málnaször­pöt és meggyszörpöt főleg Ausztriába, Nyugat-Német­országba és Svájcba expor­tálunk. Előírás szerint a szörpök egyharmada gyü­mölcslé, kétharmada cukor. Még néhány érdekesség: Anglia és az Egyesült Álla­mok szárított hagymát vesz. (Nálunk a szárított hagymát nem szeretik.) Svédország sa­látának való „tépett para­dicsompaprikát" vásárol na­gyobb mennyiségben. Az in­tézetben újabban üvegekbe fejtett szőlőlevet is vizsgálnak. Heltai László főmérnök 33 éve ellenőrzi a konzerveket, befőtteket. Egy munkás élet tapasztalata alapján búcsúzás­kor ismét hangsúlyozza: " Minden forgalomba kerü­lő paradicsom laboratóriu­mi vizsgálaton megy át. Gyár­tását csaknem teljesen gépe­sítették, tiszta és jó minősé­gű. Kár tehát otthon bajlód­ni a befőzéssel... Pakots György Jelenszkit, a susztert 1908- ban Egerből a nyomor egészen Pestig űzte négy gye­rekkel, feleséggel. A tizenhá­rom­ házban ütött tanyát, majd továbbvándorolt az Angyalföl­di útra. A család meg újabb három gyerekkel szaporodott, összesen hét gyerek. Közü­lük talán a legcsintalanabb volt a Józsi. Mozgékony, nyug­talan gyerek. Az inasévek sem szelídítették meg a Láng-gyár­­ban, az esztergapad mellett. Ő volt a tanoncok főbizalmija. De ekkor már a háború nyo­morította Európát. Apák, fivé­rek lövészárokban, anyák, nő­vérek gyárban, a gépek mellett. S egy napon a puskacsöve­k visszafordultak. Oroszország­ban is, Magyarországon is. A postás végigjárta az An­gyalföldi út házait, s a papír a magyar vörös hadseregbe hívta a proletárokat. Jelensz­­kit, a susztert is. És Józsi, a­­ nyugtalan gyerek, hamisított. Apja nevét a behívón a saját nevére igazította. Menni akart harcolni. És ment a Felvidékre, Salgótarján, Miskolc, Ózd, Ri­maszombat. Azután vissza a demarkációs vonalig, Sajó­­szentpéterre. Innen a Tiszához. És Tiszasülynél a légnyomás egészen Pestig sodorta, a Hun­gária úti helyőrségi kórházba. Ilyen fiú volt Jelenszki József. Fiú? Akkor már háborúban, harcokban érett férfi. Szerencsére hivatalosan még kiskorú, és ez menti a szá­monkéréstől. 1927-ben már semmi sem menti a nyugtalan embert. Az Ulricht B. J. Rész­vénytársaságnál sztrájkot szer­vez, letartóztatják. Utána állo­máson vagonokat, kikötőben hajókat rak ki, széntróger, ki­futó, és mindenütt ott van, ahol dolgozni lehet és valami pénz kerül a zsebbe. Szombat­vasárnap az más. Akkor a há­tizsákba kenyér, szalonna, és a természetbarátokkal rója a budai, a pilisi hegyeket. Ha megpihennek az esztergomi menedékháznál. Dobogókőn, az Ezüst-hegyen, akkor valaki vi­lágos szavakkal tájékoztat a hazai és a nagyvilágról. És Jelenszki négy elemiben szer­zett tudása így bővül, hogy el ne tévedjen. Nem tévedt el. A Budafoki út végében, az egyik gyár hom­lokán olvasható: Április 4 Gép­gyár. Valamikor Röck-gyár. A vaskapun túl folytatni kell az utat, majd jobbra fordulni, a forgácsolóüzembe. Bárkit meg lehet szólítani, de kiáltani kell, mert a daru, a kerekek, a mun­kába vett anyag, a földre hulló vas zaja erős. Ha megértették a kiáltást, az ujj előre bök, a gép felé. Ott mozog, hajlong az egyik legjobb karusszelesztergályos: Jelenszki József. Magas alak­ját kissé megnyomta az 59 év. Néhai fekete, puha kalap, olló­val átalakítva zsokésapkává, ta­karja őszülő haját. A húsos orr szemüveget tart. A kés áll, körülötte forog a hatalmas szíj­tárcsa, s mint a faforgács, pe­reg a földre a szürke öntvény fölösleges anyaga. A kéz nyu­godt, határozott, évtizedes gya­korlattal irányít anyagot, kést. Vasárnap volt, Kelenvölgy­­ben is, a Csurgói út 21-ben is. A tavasszal vett villanytűzhe­lyen reggeli készül. A frissen festett konyhabútoron a nap fénye valamit igazít. Öltözkö­dés, reggeli, és Jelenszki József elindul Albertfalva irányába, családi házat építő barátokat látogatni. Komoly beszéd vált­ja a tréfásat, nevetést váltja a füttyszó és az ének. Azután a déli harangszó hazaküldi a Csurgói útra. Halászlé, rántott hal, pogácsa. Kitűnő ízek. Aki egyszer leül ehhez az asztal­­hoz, másodszor már kérni fog. Híres konyha. Bor nincs. A ház gazdája négy éve csak málnát iszik. Asztma. Cigaretta nincs. Egy éve nincs. Asztma. De van újságolvasás és alvás ebéd után. Évtizedek óta megszokta a szervezet. A délutáni alvásból vagy a külső zajok, vagy a régi barát feleségestől hívja vissza Je­le­nszkit, hogy négyesben soha véget nem érő snapszlizásban leljék örömüket, jóízűen ne­vetve a legtöbb bunkó tulajdo­nosán. Aznap nem jöttek. Karolás az asszonyba, és séta a Kossuth Lajos utca. Váci utca, fényes, gazdag kirakatai előtt. A gyári takarékba Jelenszki József ne­véhez havonta 200 forintot ír­nak. Ebből kerül télire az asz­­szonynak egy teddybear-kabát. Jövőre az ember kap télikabá­tot. Igaz, van egy lódén, meg egy bőr, de nyugdíj előtt jó feltölteni a szekrényeket, hogy gondtalan legyen a pihenés. Megállnak a kirakat előtt, tanakodnak, továbbmennek egy másikhoz. Bizony, megfárad a láb ebben a sétában. Jólesik hazamenni a vacsorához, ágy­hoz. Bekapcsolni a rádiót, mert tudni kell a mai futballmecs­­csek eredményeit. Aztán ágyba. Zizeg az újság. A másik ágy­ban csússzon a mozgó kölcsön­könyvtárból hozott regény lap­ja. Ásítás, villanyoltás. A Je­­lenszki-lakás ablakai sötétek. Úgy látszik, a valamikor nyugtalan ember lehiggadt. Nem, erről nincs szó, csak a nyugtalanság más területen él. A termelésben. Versenyben áll az idővel, anyaggal, géppel, szerszámmal, szaktársak­kal. Negyvenhat oklevele, kilenc kitüntetése van. Az országban az első élmunkások között sze­repelt a neve. És most, au­gusztus 19-én, az üzemi alkot­mány­ünnepségen felállt és azt mondta: Felajánlom, hogy min­den olyan munkánál, ahol la­zának érzem a normát, lemon­dok a felesleges időről. Mert van ilyen. Ebben a gyárban sok az egyedi munkadarab, s ezek­re a pontos normát megállapí­tani nehéz. A gyár vezetőire vár a feladat, hogy a javasla­tot megvizsgálják, s amennyi­ben lehet, úgy mozgalommá tegyék. Ilyen ember Jelenszki József, aki ma másképpen nyugtalan, mint húsz-harminc év előtt. Hős? Megrázza a fejét: nem hős. Azt teszi, amit önérzete, emberi méltósága diktál. A nagy darab, olajos kézben eltűnik a kisebb. Új fogásra áll be az esztergakés, felsikít az anyag, az új típusú kompresz­­szor ékszijtárcsája. Jelenszki József a géphez hajol, figyeli barátját, segítőtársát. Olyan­ pontos, szorgalmas, megbízha­tó, akár a gazdája. Pesold Ferenc Nyugtalanság Hétezerötszáz megvalósult javaslat A lakosság javaslatai alapján készülnek a kerületi fejlesztési tervek Október közepén kezelődnek az őszi tan­ácstagi beszámolók Az őszi tanácstagi beszámo­lók október 15-én kezdődnek. Az év végéig a fővárosi és a kerületi tanácstagok ismertetik a lakossággal a tanácsok el­múlt hónapokban végzett mun­káját, számot adnak arról, hogyan intézték a hozzájuk fordulók ügyes-bajos dolgait. A kerületi tanácsoknál nem­régen érdekes vizsgálat volt, utánanéztek, mi lett a sorsuk a tavaszi beszámolókon el­hangzott kéréseknek, közérde­kű javaslatoknak, milyen intéz­­kedést tettek az illetékes osz­tályok, s időben választ kap­tak-e kérdéseikre az érdekel­tek. A vizsgálat adatai szerint a beszámolókról kereken 18 ezer egyéni, vagy közérdekű kérés, indítvány érkezett. Valamennyit gondosan megvizsgálták, s csupán néhány száz maradt még megválaszolatlan. (A válaszadás késedelmességét most vizsgálják és a jövőben elkerülnek minden határidő­túllépést.) A közérdekű javasla­tok közül szeptember közepéig 7500-at valósítottak meg. Több kerületben felülvizsgálták az üzletek nyitvatartási idejét, szociális otthonba helyezték a rászoruló öregeket, a külső ré­szeken megjavították a közvi­lágítást, rendbehozták az elha­nyagolt utakat, utcákat és or­vosoltak sok más jogos pa­naszt. Összegyűjtötték a lakosság­nak azokat az indítványait is, amelyek egyelőre nem valósít­hatók meg. Ezeket — szám szerint négyezret — a távlati fej­lesztési tervekbe felveszik, így az I. kerület programjába kerül majd a Tabán és kör­nyéke üzlethálózatának kor­szerűsítése, a bölcsődék férő­helyeinek bővítése, a házi ápo­lónői szolgálat bevezetése. A II. kerületben nem fognak megfeledkezni a Sütőipari Vál­­­ Zalai fejlesztéséről, a Ruha- és Cipőipari Ktsz létesítéséről. Pestlőrincen gondolnak új gyógyszertár építésére, Újpes­ten a zajos, bűzös üzemek el­­költöztetésére. Választanak az asszonyok önkiválasztó boltok nyíltak a fővárosban. A Ruházati Bolt Vállalat „Grácia” üzlete a Martinelli tér 2. szám alatt van. Itt a konfekcióipar leg­szebb készítményei között vá­logathatnak a vásárlók. A ki­szolgálás új módszere meg­gyorsítja a vételt, ugyanakkor a szakképzett eladók több időt fordíthatnak tanácsadásra. Képünkön: szoknyát választa­nak az asszonyok. Az ÁTEX Textilkiskereskedel­mi Vállalat kísérletképpen be­vezette az önkiválasztó rend­szert a Tanács körút 10. szám alatti méteráru-üzletében. Ké­pünkön: az új üzlet belseje. (MTI fotó : Patkó Klári és Müller Lajos ferv.) ELSŐ KÉP: MÁSODIK KÉP: Megfésülik a Mosoly országát Puccini a női fejeken — Megbukott a virág­frizura — Európa­­bajnokságra készül a magyar fodrászválogatott A csapat már együtt. Három női fodrász és Albert mester, aki a férfifejeket nyírja. A magyar válogatott. A milánói összecsapásra készülnek. Euró­­pa-bajnokság! Huszonhét nem­­zet legjobbjai csattogtatják majd össze ollóikat. Micsoda legények, híres baj­nokok! Az egyikük — Schadek Ferenc — harmincnyolc óta versenyez, 24 nemzetközi ver­seny első helyezettje, s három­szoros magyar bajnok.­­ Ritkás hajú, keskeny vállú vékonyka ember. A vasondolá­­­lás verhetetlen bajnoka. Fél lépést távolodik a fejtől, s pil­lanatra figyelő szoborrá der­­emed — alkotó, szobrász! — az­­tán a megtalált gondolat fel­­é­gyújtja: mint a varázsló, hoz­zálát. Markában a fésű — úgy­­simul belé, s hüvelykujja hajlí­­tásával úgy szánt vele a hajba,­­mint ahogy egy bicskás forgat, íja szerszámát — de ugyanazon­­kéz ujjai ördöngősen szedege­tik, tűzik a csillogó csipesze­iket, tűket. Mint egy sebészpro­­fesszor. Angórakecske szőréből — hajzuhatag ! A tréningeket üzletzárás után tartják. Hetenként kétszer-há­­­romszor leülnek a modellek —­­orvosfeleség, technikus, kávé, 'főző — s engedik, hogy a bera. I­kott hajat befésüljék a meste­rek, megkeressék hullámaikban­­azokat a bűvös vonalakat, az­­­tán újból kifésüljék, aztán új­­­ból befésüljék...­­ — Mivel indulnak? " — Minekü­ik mindenre fel­­kell készülnünk, minden fejre. Mert modelljeinket nem vihet­jük ki. Ott kapunk vagy szer­zünk. A modell fejétől függ, amire alkalmas: vasra, fantáziá­ra vagy estélyire.­­ „Szerezni kell fejet.” Abbá­ziában is, a nemzetközi verse­nyen kellett vízestélyire egy fej. A Quameróban kávéztak. Hozza a kisasszony a feketét, s a versenyzők összenéznek: ez az, ez kell! Platina fej, sely­mes haj. Ezzel a fejjel — a Quarnero kiszolgáló kisasszo­nyával — hetedik lett a mester a nagy nemzetközi mezőnyben. A fantáziafésülésben — ez már majdnem szobrászat — Hermann Gyula indul. Már ké­szíti — szálanként ragasztja — a díszt. A dísz — kínai angóra­kecske szőréből készítik — haj­zuhatag ív, torony, stilizált elem: a hajba építenek, a haj­ba szőnek. Hermann csak az alapot csinálja meg idehaza, Milánóban a modelltől teszi függővé, mivé építi majd ki. A versenyfeladat különben: Puccini valamelyik művének egy-egy részletét a frizurán áb­rázolni. A bécsi világbajnoksá­gon négy operettet adott elő leckének a versenyintézőség. A magyar versenyzők a Mosoly országát szobrászták a fejre, ki egy nagy lófarkot, ki egy pa­godát. Most Milánóban legtöb­ben a Pillangókisasszonyt akarják fésülni. Új divat: a macskafrizura Mi a legújabb női hajdi­vat? A Chatte. A macskafrizura. A fülektől kicsit elállóan, ol­dalasan hátrafelé vehetett laza vonalak, a halántékból simán indul fölfelé. A legújabb kül­földi divat, de már idehaza fodrászaink megvalósították. A nők pedig szeretik. Pedig nem minden idegenből jött divatot fogadnak el a pesti nők. Ta­valy például megbukott nálunk a virágfrizura. Ez a lófarokhoz hasonló hajviselet volt, de nem lógatva, hanem feltűzve, a fo­natok csokorba fogva. Az idén különben már az egészen rövid haj, az úgynevezett csutkafri­zura divatja megszűnik. To­vábbra is a rövid haj a divat, de akár a ruháknál, a nőiesebb vonalak. A nyakban már há­rom centi lehet, eddig pedig fazonra vágták, alig egy centi volt. — Milyen eredményekre szá­­mítanak az Európa-bajnoksá­gon? — Csak jó szereplésre. Nagy eredményekre nem. Saját mo­dellel, hónapos előkészületek kellenének ahhoz. A részvéte­lünk fő célja: a tanulás, s hogy hazahozzuk a legújabb divatot. Mert az őszi divat — eddig is így volt — majd csak az Euró­­pa-bajnokság után alakul ki. (kőbányai)

Next