Esti Hírlap, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-18 / 271. szám
Kiállítás, ifjúsági kórus, munkásművész találkozó, olvasóankét a József Attila Művelődési Otthon ünnepi hetén A vörös téglás épület előtt, a téren József Attila szobra áll, s a város peremén élő angyalföldieket mintha hívogatná a házba, a József Attila Művelődési Otthonba. A tízéves fennállását ünneplő kultúrotthonban a kerület lakóinak tízezrei fordulnak meg havonta. Itt kapott otthont a több évtizedes múltú Kültelki Munkás Dalkör. Képzőművészköreiben tehetséges fiatalok rajzolnak, formáznak minden héten. A kultúrház „specialitása” a kertészeti szakkör. Sokan ápolgatnak kiskertet házuk előtt a kerületben, szívesen veszik hát a szaktanácsokat. Sok más tanfolyam is működik a művelődési házban, a kozmetikaitól a különböző nyelvtanfolyamokig. Nagy segítséget adnak a szülőknek a gyermekfoglalkoztatásokkal. Zenei óvoda, gyermekbalett, mesedélutánok, filmvetítések szerepelnek a művelődési ház gyermekprogramjában. Havonta színházi előadás és a premiermozi mindig friss mű sora teszi teljessé a kultúrotthon programját. A jubileumi ünnepségek hétfőn kezdődtek. Megnyitották a foto- és képzőművészeti kiállítást, amelyen a művelődési ház tevékenységét bemutató képek, valamint a festő- és szobrász-szakkör művei szerepelnek. Bemutatkozott az angyalföldi fiatalokból nemrég alakult ifjúsági kórus is, Bánhegyi Sándor karnagy vezetésével. A könyvtár olvasótermében rendezték meg az angyalföldi dolgozók a művelődési ház barátainak találkozóját, a József Attila Színház és a Néphadsereg Színháza művészeivel. Az ünnepi hét programján ma a József Attila irodalmi est, szerdán meseműsor, csütörtökön műsoros klubest és olvasóankét, szombaton népszerű operaest, vasárnap pedig szimultán sakkverseny és táncdélután szerepel. □ A PETŐFI SZÍNHÁZBAN megkezdődtek Lorraine Hansberry „A napfény nem eladó” című drámájának próbái. A fiatal amerikai néger írónő darabját 1959. március 15-én mutatták be New Yorkban, s az év legjobb drámájának díjával tüntették ki. □ A SZÉP HELÉNA reprízét december tizedikére tűzték ki a Fővárosi Operettszínházban. □ MŰVÉSZI BORÍTÉKKAL ellátott mikrobarázdás új magyar hanglemez díszíti a zeneműboltok kirakatát: A kékszakállú herceg vára, Bartók Béla operája. □ VÖRÖSMARTY VERSEI, Eötvös József prózái, Katona József „Bánk bán”-jának jelenetei ésErkel operarészletei szerepelnek a Magyar Újságíró Szövetség szerdai irodalmi estjén. Közreműködik: Csernus Marianne, Forgács László, Kő Katalin, Laczó István, Makay Margit, Mikes Lilla, Palotai Erzsi, Radnai György és Szecsődy Irén. Az összekötő szöveget Balla Éva mondja. □ AZ ANGOL BÉKEBIZOTTSÁG tiltakozott az úgynevezett „Független Televízió” vezetőségénél „A láthatatlan ember” című amerikai propa-ganda-filmsorozat közvetítései ellen. Ez a filmsorozat nyíltan uszít a háborúra és gyűlöletet igyekszik kelteni országok és népek ellen. □ SCHRÖDER nyugatnémet belügyminiszter közlése szerint Bonn csökkenteni akarja a főiskolai hallgatók számát, hogy megtakarítsa a főiskolai oktatásügy további kiépítéséhez szükséges öszszegeket. A jövőben minden negyedik főiskolai hallgatót el akarnak buktatni, hogy ily módon a hallgatók számát a főiskolák jelenlegi kapacitásához alkalmazzák. □ PLANQUETTE operettje, „A corneville-i harangok” csendül fel mostanában a rádió VI. számú stúdiójában. Hangszalagra rögzítik az operett legszebb zenés jeleneteit. 0GYEREKEK! A távbeszélő mesemondó (4 2 7 — 9 6 0) műsora 18-án, szerdán: Indián népmese: Mese a rókáról és az egérről (elmondja: Ladányi Ferenc) ÚJ MAGYAR KÖNYVEK Szentiványi Kálmán: Az előénekes Az erőteljes és egészséges szatirikus hangvételt dicsérhetjük elsősorban Szentiványi elbeszéléseiben és kisregényeiben. Rikító túlkarikírozás nélkül is nevetségessé tudja tenni gúnyjának tárgyát. S ami nagyon fontos: szatírája nemcsak a lezárt régmúlt gyászfiguráin csattan, pellengérre állítja a jelenből is az avultat, visszahúzót, a fejlődést gátlót. A címadó novella és a kötet leghosszabb lélegzetű elbeszélése, a „Hadjárat a macskák ellen” egyaránt jó bizonyíték arra, hogy a szatíra ,,ellenzékieskedő" igény nélkül is teljes. Kitűnő korkép a háború előtti időkről szóló „A jutalom’" és „A báróék irodalmi estje". A szatirikus írások mellett néhány igen elgondolkoztató, humánumról tanúskodó elbeszélés („Az öcsém nyomában”, „Kocsma az árokparton") jelzi Szentiványi egyre biztosabb írói kibontakozását. A visszatérő disszidensről szóló „Hazatérés” aránylag gyengébben sikerült: sok helyütt nem tudta kikerülni a sematizmus buktatóit, a kelleténél több benne a zsurnalisztikai elem is. A „Kontha szerkesztő úr élete” című karcolatot kár volt felvenni a kötetbe; igényében és színvonalában is elmarad a többi írástól. (Szépirodalmi Könyvkiadó) Szilágyi György: Az első szó jogán Harminc esztendő: költőnek már nem egészen ifjúkor. Szilágyi György közel járt a harminchoz, amikor első verseivel jelentkezett. Az ellenforradalom, utáni hónapokban tört fel belőle pártos lírája: az akkori idők kemény helytállása fémjelezte indulását. A keresetlen kifejezések, a közvetlen hang, a szinte hétköznapi beszélő stílus jellemzi Szilágyi költészetét. Ars poeticája: a párt harcait szolgálni a versekkel. A régmúlt felidézésével, az ellenforradalmárok megbélyegzésével, a munkásőrök lelkesítésével és mulattató verses szatíráival egyaránt ezt teszi. 1955-től 1959-ig írt verseit adja közre a kötet. E három év versein lemérhetjük kifejezési formájának fejlődését. Költői pályájának legkezdetén még botladozik, nem riad vissza az olcsóbb megoldásoktól. Az utolsó másfél esztendőben már mind kétségtelenebbé válik: magasabbra emeli önmaga előtt a mércét, igényesebb költészetével szemben. Biztató Szilágyi György fejlődése, töretlen eszmei mondanivalója hamarosan megtalálhatja a méltó formát is. (Zrínyi Kiadó) Bodó Béla: Káin visszatért Tizennyolc elbeszélése a pokolról: tizennyolc epizód a láger lakóinak életéről. Az író nem kutatja a történelmi összefüggéseket, nem rajzolja fel a társadalmi hátteret — csupán míves gonddal, a leírt szó és a szép magyar nyelv iránti alázattal rögzíti az egyes emberekben lezajlott folyamatokat, a napi konfliktusokat, melyeknek középpontjában egy darab kenyér vagy egy cigaretta áll, a fizikai és lelki lerongyolódást. Kitűnően ábrázol Bodó Béla — kár, hogy az ábrázolással be is fejezi mondanivalóját. Az olvasóra bízza a következtetést —, ám ez esetben a következtetés sem lehet több, mint az embertelenség egyértelmű elítélése. Az embertelenség okairól, összetevőiről, s az embertelenségből kivezető útról nem szól a könyv. Talán túlzott igény: számonkérni egy könyvön azt, amiről írója nem kívánt írni. S tagadhatatlan, hogy a fasizmus meggyűlöltetése még akkor is hasznos, ha egy mű annak csupán tüneteit, s nem lényegét gyűlölteti meg. Bodó nem is kívánt túllépni e feladaton, s amit akart, azt igényesen, művészi eszközökkel oldotta meg. (Szépirodalmi Könyvkiadó) (hf) Szentgál Azt gondolná az ember, hogy csak néprajzkutatók számára izgalmas olvasmány az Akadémia kiadásában most megjelent Szentgál című kötet, egy bakonyi falu néprajza. A hallatlan műgonddal és tudományos alapossággal öszszeállított tanulmány azonban hasznos és nagyon érdekes olvasmány azok számára is, akik csupán a hazai tájak iránti szeretetből veszik kézbe Szentgál monográfiáját. Dr. Vajkai Aurél, a kötet szerzője művében felméri Szentgál anyagi műveltségét és alapos kutatásainak gazdag adataival mutatja meg azokat a néprajzi elemeket, melyekből lemérhetőek a népi tudás, fejlődés mélységei. (Akadémiai Kiadó) Országok és mozik Van egy ország Európában, amelynek tízmillió lakosa 4461 mozit mondhat a magáénak. Ezekben a mozikban az elmúlt év során 786 200 filmelőadást rendeztek, amelyeket összesen 131 millió néző tekintett meg. Ezek a számok az idén még növekedtek. Van egy másik ország Európában, amelynek nem egészen kilencmillió a lakossága, majdnem annyi, mint az előbbié. Az országban levő mozik száma azonban csupán egytizede: 450. A mozilátogatók száma az előbbi ország 131 milliós nézőseregének kis töredéke, valamivel több mint hétmillió volt. Az utóbbi országban a mozik túlnyomó része napjában csak egy előadást tart — amabban gyakran napi 3—5 előadás is kevés. Ott egy-egy filmet szinkronizálni sem érdemes, hiszen mindössze három kópia készül egyből-egyből az egész ország számára, így a szinkronizálás költségei felemésztik a mozik egész bevételét. Csakhogy a feliratos filmek forgalomba hozása is alig nyereséges: a nagyrészt írástudatlan lakosság sem az idegen nyelvű hangot nem érti, sem az anyanyelvén írt szöveget nem tudja elolvasni. Már csak ezért sem jár moziba. Az előző országban a szinkronizált filmek a legtávolabbi falvakban is új és új közönséget hódítanak meg, s az idegen nyelven beszélő filmek számára még külön mozit is kellett nyitni. A mozik példája jellemzi a két ország egész kulturális helyzetét. Pedig az elmaradott ország élén egy egyetemi tanár áll. Igaz, ez a professzor — mint állama is — fasiszta. A műveltebb országot munkások és parasztok vezetik. Portugáliáról és Magyarországról van szó. .. Rádiórendezés és televízió-dramaturgia a Színművészeti Főiskolán A Színművészeti Főiskola ettől a tanévtől kezdve fokozottabb gondot fordít a rádió- és televíziórendezők, illetve dramaturgok nevelésére. Hegedűs Géza tanítja a rádiódramaturgiát, a televízió-dramaturgia és rádiórendezés szakon dr. Cserás Miklós foglalkozik az ifjúsággal. Gyerekszék felnőtteknek ♦ Telefon ♦ Rendet a fürdőben Válasz a tank és szódavíz ügyben Hol az adapter? Érdeklődéssel olvastuk „Itt a budapestiek beszélnek” című rovatban megjelent cikkeket a tank és a szódásüveg csatájáról. Ez már annál is inkább érdekelt bennünket, mert mi mavagyunk a tankok gyártói. Ezek a szódatankok voltak szikvízgép-gyártásunk első típusai. Ezt a gyártmányt tovább fejlesztettük és mintegy háromévi tapasztalat után ma már egy korszerű, minden követelményt kielégítő automatikus szikvízkeverő gép született meg. Ennek külső és belső burkolata rozsdamentes acélból készült, így minden mellékíztől mentes szódavizet ad. Mi az előnye tulajdonképpen a szikvízgép termelte szódának, az üveges szódával szemben? 1. Folyamatosan működtethető és így elkerülhető a szíkvízhiány. 2. Helyben állítja elő a szikvizet és nincs szállítási és göngyöleg költség. Folyamatosan, állandóan hűtve van. 3. Nincs baleseti veszély. Helytálló a cikkírónak az a megállapítása, hogy egyes tankszódának rossz íze van. Ez abból adódik, hogy az első típusú szódatankok vasból készült, zománcozott palásttal vannak ellátva. Ez a zománcozás egyes szódatankoknál hosszú, mintegy négyéves használat után megsérült. Vállalatunk ezt a problémát már hónapokkal ezelőtt megoldotta, mégpedig úgy, ahogy ezt a cikk első hozzászólója javasolta. Az összes olyan szikvízgépet, melyek nem rozsdamentes acélból készültek, polietilén műanyag-bevonattal látjuk el. Ezen munkálatokat három hónapja megkezdtük és folyamatosan végezzük. Kiküszöböltük a gumitömítéseket is. Vendéglátóipari Berendezés Felszerelő és Javító Vállalat Keresztúri László igazgató A Terra kézirádiósok örömmel vették a megfizethetetlennek vélt hálózati vevő (adapter) árának leszállítását. Pár hét múlva teljesen eltűnt minden KERAVILL- szaküzletből és az a válasz, hogy már nem gyártják. A készülékhez alkalmas elem a használati idő rövidsége miatt drága, nem gazdaságos. Kérdjük a gyártó vállalatot, mit csináljunk a Tertánkkal, mert a hálózatból szeretnénk rádióadást venni. Köszönettel és tisztelettel: KÁDÁR LÁSZLÓ, VII., Damjanich utca 39. Két helyen kapható szövetnyakkendő Forrai Róbert rákospalotai lakos kifogásolja, hogy nem tud szövetnyakkendőt vásárolni. Két-három évvel ezelőtt a szövetnyakkendők igen divatosak voltak, időközben azonban a kereslet iránya megváltozott, tisztaselyem nyakkendőt vásárolnak. Vállalatunk divatáru szaküzleteiben nagyobb mennyiségű sima és kockás szövetnyakkendő maradt vissza, és ezeket a nyakkendőket, mint kevésbé divatosakat leértékeltük. A nyakkendőket összegyűjtöttük azokban a boltokban, ahol kizárólag leértékelt árukat árusítanak. Nagy választék van a XIII. ker., Róbert Károly körút 59. és a VIII., József körút 50. szám alatti boltjainkban. Ruházati Bolt Fordulat az Imbisz-ügyben Az Esti Hírlap — nagyon helyesen — levelet közölt e helyen, melyben a levélíró szóvá tette: a Marx téri Imbisz Büfében oly magasan vannak az étkezőpultok, hogy azokat a gyermekek nem érik, fel —, s így nem tudják elfogyasztani azt, amit vásárolnak. Erre a kerületi vendéglátóipari vállalat — szintén nagyon helyesen — azonnal intézkedett, hogy a büfében kis gyermekszékeket és asztalokat helyezzenek el. Ezt az örvendetes tényt az Esti Hírlap — ismét csak nagyon helyesen — azonnal közölte is. Én pedig közlöm, hogy a gyermekek még mindig nem tudják, hol fogyasszák el a svéd gombát vagy a rakott paradicsomot. Miért? Azért, mert a gyermekasztalok mellé — nem nagyon helyesen — a felnőttek ülnek. Pedig minden asztalon ott a nagybetűs tábla: „Csak gyermekeknek”. Izgatottan várom tehát a legújabb fejleményeket. T. L. Petőfi S. u. Szeretnék telefonálni Az elmúlt napokban a Keletipályaudvarról utaztam el, indulás előtt telefonálni szerettem volna. A jegypénztár előtt három telefonfülke van — csak, s mind a három foglalt volt. Erre átmentem a közeli Keleti-postára, ahol helyi beszélgetésre két telefonfülke van, az egyik rossz volt, a másik előtt várakoztak. Nem lehet a telefonfülkék számát szaporítani? Péter András Minden vasárnap bosszankodunk... A XII. ker., Mártonhegyi útnak a Fodor utcától felfelé eső része az utóbbi két-három évben feltűnő gyorsasággal kiépült. Annyi tetszetős családi ház létesült itt, hogy több új utcát kellett nyitni, így jött létre a Mártonfa utca, a Mártonvölgy utca és a többi — tele derűs apró otthonokkal. Az új lakók legtöbbje villanytűzhelyen főz, mosógépe, rádiója, televíziója van. Ez mind szép és örvendetes. Ugyanilyen kellemes látvány esténként az új lakásokban a rengeteg sokágú csillár élénk fénye is. A baj csak az, hogy ezzel a gyors fejlődéssel együtt nem történt meg az elektromos fővezetékek, elosztók és biztosító berendezések megerősítése. A Szabadság-hegynek ez a része erősen „túlterhelt”. Emiatt azután vasárnaponként — éppen vasárnap, amikor mindenki otthon van, sütne-főzne, rádiózna, meccsközvetítést hallgatna — újabban pedig hetenként egyszer-kétszer már hétköznapokon is, délelőtt vagy a kora délutáni órákban kialszik a villany! Megkezdődik az Elektromos Művek „alarmírozása”, sűrű telefonálások ehhez a nagyüzemhez és két-három órai áramszünet (esetleg sötétben üldögéléssel egybekötve!) után újból kigyúl a fény! Az ebéd nem készült el, a sportközvetítés mind a rádión, mind a televízión befejeződött, anélkül, hogy hallottuk, láthattuk volna! A vasárnap bosszúsággal telt el, nem beszélve a gyertyák tömegének elfogyasztásáról. Érdekes, hogy a hiba kijavítása, illetve az új (talán erősebb) biztosíték behelyezése után aznap és még egy-két napig zavartalan az áramszolgáltatás. Kérdezzük: Nem lehetne-e az itteni elektromos berendezéseket úgy megjavítani, illetve megerősíteni, hogy a defektek a tél során, amikor mind kellemetlenebbnek lesznek, ne ismétlődjenek meg?! (Nem szeretnők elhinni, hogy — amint halljuk — erre csak az ötéves terv keretében kerülhet sor. No és addig? Addig hetenként kétszer-háromszor viseljük el az áramzavart?) Mártonhegyi úti, Mártonfa utcai és Mártonvölgy utca lakók November, a szemerkélő őszi eső és a pályázatok hónapja. Eső esik, pályázat folyik. Hogyan is születik egy Pályázat? Tegyük fel, hogy senki sem vásárol lábasfényezőt. Már a legötletesebb hirdetés is csődöt mondott, hogy aszondja. . .Lábas fény e Zőt kizárólag lábasfényező boltban vásároljon, a város minden pontján.” Megrendezésre kerül az első magyar lábasfényező hónap is, de gyenge bevétellel. Ekkor jön a pályázat. Valamennyi napilap tekintélyes, keretes hirdetésben közli a kérdéseket. Első hét: Találja ki, mi az, lábassal kezdődik, fényezővel végződik, lábast fényeznek vele és Szabad a lábasfényező boltban lehet vásárolni. Második hét: Nevezzen meg olyan árut, amivel lábast fényeznek és lábasfényező boltban lehet kapni. A helyes megfejtők között kisorsolnak egy televíziós készüléket és 299 lábasfényezőt. Ha pedig az emberek még egy ilyen zseniális pályázatra sem tülekednek, hogy hiánycikké tegyék a lábasfényezőt, elveszett lelkek, megérdemlik sorsukat, maradjanak a fénytelen fazekaknál. Mindez arról jutott eszembe, hogy olvasom — csupán egy fél pályázat ra a sok közül — az Állami Biztosító háztartási biztosítási pályázatának nehezebbnél nehezebb kérdéseit. Azután otthon, kitört ablakom huzatánál azon tépelődöm, mennyivel jobb propaganda lenne a biztosító közönségszolgálatát javítani... Azután a FÖMO pályázatára — csupán egy másik példa a sok közül — siklik a szemem, amely ilyen formájában, szerény véleményem szerint, nemcsak felesleges, de ízléstelen is. Amennyire helyes volt az ifjúságot biztatni arra, hogy írja meg véleményét a kitűnő ,,Emberi sors” lényegét illetően, kicsit visszataszító egy ilyen nagy filmalkotásnál azt firtatni, hogy a főhős fia milyen tanulmányi díjat nyer. Dehát ne szóljunk egy szót sem, mert ki tudja, mi vár ránk a következő hetekben. Ezek után pedig kihirdetjük saját pályázatunkat. Első hét: Feltétlenül szükségesek-e az ilyen pályázatok? Másik hét: Nincs-e a propagandának és a reklámnak okosabb, értelmesebb és hasznosabb módja? Helyes megfejek között egy elsőrangú és 299 másodrangú cikkcsattanót sorsolunk ki. E. Iz. Rendet kérek a Gellért-fürdőben Kifogásolom, hogy a Gellért-fürdőt a fiatalok cirkusznak, birkózóporondnak és versenyuszodának tekintik. Hárman-négyen összeáll,tak, „kentaurok” módjára mindegyik egy pajtást vesz a nyakába és ezek azután boxpárbajt vívnak. Kedvenc játék újabban, hogy az egyik fél lebukik a víz alá és ha felbukkan, ki kell találni, ki sózott egyet rá. Gyakran vízi, helyesebben víz alatti bukfencet csinálnak és nem törődnek azzal, ha felbukkannak, kinek verik ki a szemét. Múltkoriban egy külföldinek így leverték a szemüvegét, szerencsére az illető elkapta, mielőtt a szemüveg elsüllyedt volna. Pillangó- és versenyúszást rendeznek, nem törődve azzal, kit vernek fejbe, kit rúgnak meg. A felügyelők vagy nem vesznek mindent észre vagy nem akarják észrevenni, mit mívelnek a meleg medencében és nem elég erélyesek, ritkán járnak körül és sokat beszélgetnek a vendégekkel. Meg kell tiltani a verseny- és pillangóúszást, az ilyen „bajnokok” menjenek a sportuszodába trenírozni. A meleg medence nem arra való, hogy ott kövér mamák úszni tanítsák csemetéiket, éktelen pancsolás mellett. Szóval nagyobb és erélyesebb ellenőrzést javaslok és aki nem tartja be a fürdőrendet, azt tegyék szárazra. Dr. J. H. Ballagi Mór u. 2.