Esti Hírlap, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-27 / 279. szám

Emberek, évek, sorsok Fehér kalács és zab kenyér — A hiányos szótár Lakatos a főjegyző egykori szobájában Reflektorfény, 1937. Csepel község. Temp­lomtorony, gyárkémény, alat­tuk tömjénfüst, gáz, szénfüst, forró vasak között emberek, ezertonnás prés facsarja az erőt, tőkét kovácsol a nagyka­lapács Weis Manfrédnek vas­ból, izmos tenyérből. 300 család a gödörben kelt október 16-án. „Mivel a szabadságolási idő nincsen intézményesítve, javasoljuk a központi járás főszolgabírójá­nak, hogy vezető jegyzői mun­kakörben hat hét, önálló ha­tásköri jegyzőnek öt hét, se­gédjegyzőnek négy, díjnokok­­nak kettő, a szolgaszemélyzet­nek egy hét legyen a szabad­sága.” 1938. A biztosított munkavállalók 78 százalékának a heti kere­sete 26 pengő. Ebben az év­ben a statisztikai hivatal azt is kimutatja, hogy egy négy­tagú család kiadása 42 pengő. Hol van a hiányzó összeg? A Magyar Posztógyár RT-ben, igazgatósági jegyzőkönyv sze­rint, kétmillió részvénytőke mellett 35 millió pengő a tisz­ta nyereség. Weis Manfréd­nek ugyanebben az évben 28 millió volt a nyers jövedelme és 2 600 000 pengő a tiszta nye­resége. Királyerdőben nyolcezer la­kosra egy OTI-orvos jut. Ugyaninnen rendőrségi jelen­tés: 300 család földbe vájt viskókban lakik. Minden perc­ben az összeomlás veszélye fe­nyeget. 1940. 622 embernek nincs mun­kája. 851 családtag, 770 mun­kaképtelen, családtag 318. Idézet a községi elöljáróság jegyzőkönyvéből: „A csepeli község elöljárósága kötelessé­gének érezte, hogy az inség­­munkán foglalkoztatottak ak­­kordbérkéntt napi két pengőt kereshessenek és ehhez az in­­ségmunkához hetenként leg­alább két nap hozzájuthassa­nak.” A szegényházban na­ponta 8 fillért „áldoznak” tü­zelőre, a napi ellátás 58 fillér­be kerül... Balogh Józsefné lúgkövet iszik Ugyanebben az évben, a 39-es költségvetés szerint, a plébániának lakás- és hivatal­építéséhez 10 000 pengő hoz­zájárulást szavazott meg „a kötelességét érző” község­háza. Jön egy gyászkocsi és utána a rikkancs. Kiabál: — Feltűnően sok az öngyil­kos Csepelen. Itt a Csepeli őrszem! „Bus Mihály WM-gyári al­kalmi munkás búcsúlevelet hagyott hátra, amelyben meg­írta, hogy tettének oka mun­kanélkülisége és az ebből adó­dó gondokkal nem volt ereje tovább küzdeni.” Egy másik hasábon: Balogh Józsefné lúg­követ ivott. Megmérgezte ma­gát Markóczi Erzsébet. A WM­ gyári munkahelyén felakasz­totta magát Langheim István 57 éves gyári munkás. Ünnepelnek a községházán:­­,... a virág meséje magyar vonatkozásban az, hogy min­den magyar, kicsiny vagy nagy, szegény vagy gazdag — lakjék fehér kalácsot adó fe­kete földön, vagy’ csak zab­kenyeret adó hegyoldalon — ma örömtől sugárzó tekinteté­vel a budai vár napos ablakát keresi’’ — mondta dr. Nagy­­solymosi Koncz János, Csepel főjegyzője, Horthy 75. születés­napjára rendezett díszközgyű­lésen. 1944. A Nemzeti Munkaközösség hirdeti Csepelen: „... mi a proletárból polgárt akarunk teremteni. Nem ismerjük ezt a szót: forradalom”. Hová megy Végh Károly lakatos ? 1959. Végh Károly lakatos korán ébred. Tizenöt percet tornászik. Friss, hideg vízben mosakszik. Felébred a család. A gyerme­kek iskolások. Apuka reggeli­zik, anyuka csomagol. — Mikor jössz haza apu? — Nem tudom. Igyekszem. — Jó lenne moziba menni. — Vegyél jegyet fél nyolc­ra. A gyerekek tanuljanak, csak azután van foci. Nem úgy, mint tegnap. Ha tudsz, írjál levelet a mamának. Szervusz­tok. Kilép a kapun. Csillagtelepen most készült el a 2601 -ik lakás. Még ugyan­ennyi kellene. Aztán még több. Nagyon elmaradtunk. Igaz, Horthyék 25 év alatt egyetlen lakást sem építettek állami erőből Csepelen. Mit kell behozni?! Tegnap azt mondták a lakógyűlésen, hogy az új házakban rosszul mű­ködik a radiátor. A vállalat majd kijavítja. — Jó napot Kanyók elvtárs! Majd jöjjön be hozzám. Építkezés. Talán 1961-ben megnyílik a csepeli áruház. Tovább kell fejleszteni az üz­lethálózatot, zsúfoltak az is­kolák. Újakat építenek. Csil­lagtelepen már készül a 24 tantermes, Királyerdőben 8 tantermes épül. Már járnak a 12 tantermes gyógypedagógiai iskolába. Világhírű, a múlt héten franciák dicsérték. A lakatos befordul egy má­sik utcába. Elmegy az SZTK kétemele­tes épülete mellett. Azelőtt földszintes házban volt az OTI. Most több mint 340 orvos vigyáz a csepeliek egészségé­re, a régi harminc helyett. A Csepel Műveknél jár. Innen már nincs messze munkahe­lye. Tavaly a gyár 118 mil­lió forint többletnyereséget ért el. Az idén 350 millió nye­reségre törekszik a csepeli munkás. Sikerül? Alighogy szobájába lép, megszólal a telefon. — Tessék, itt Végh Károly tanácselnök beszél. Kovács elvtárs? Építkezési engedélyt? Értem. Jó jöjjön be Kovács elvtárs, elintézzük. Az íróasztal dr. Nagysoly­­mosi Koncz Jánosé volt. VOLT. Békés Attila REGGELI TORNA — Mondd csak Ödön, tegnap te sepertél? Hová tetted a szemetet?... (Toncz Tibor rajza) A „meósok" és az új játékautó ÚIj típusú, távirányítással mű­ködő játékautókat készítenek sorozatban a Lemezárugyár­­ban. Karácsonyig az üzletek körülbelül háromezer darabot kapnak a könnyen kezelhető és a gyermekek körében nagy örömet keltő játékautókból. Képünkön: a legilletékesebb „meósok” a Mautner Sándor utcai fiúiskola napközi ottho­nában kipróbálják az új játék­szert. (MTI fotó : Jármai terv.) Pénteken Siklóson sorsolják a lottót A hónap utolsó lottósorsolá­sát ismét vidéken rendezi meg a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság. A lottó 48. játékheti nyerőszámainak sorsolását no­vember 27-én, pénteken dél­előtt 10 órai kezdettel Siklóson tartják. Ezúttal ugyancsak sorsolás­sal döntik el azt is, hogy a no­vemberi játékhetek közül, me­lyik hét szelvényei vesznek részt a következő heti tárgy­nyer­emény-húzáson. Kihajtott ing, jampi pulóver Akiket nem érdekel a kulturált megjelenés • Goromba visszautasítás Az éttermi öltözködésről beszél a pincér és a vendég A szép fényes étteremben a főpincér diszkréten odahajol egy pulóveres fiatalemberhez, aki vaskos, zöld szvetterén kí­vül színes nyaksálával is ma­gára vonja a figyelmet. Vala­mit súg a fülébe, mire a puló­veres dühösen felhorkan: „Hagyjon engem békén! Úgy ülök be ide, ahogy akarok." Így a fiatalember, akinek ci­pője, lefelé vékonyodó nad­rágszára, magasnyakú szvette­­re és . ^41 ja egyébként a „leg­újabb” divat szerint készült. — Csak nem éppen esti szó­rakozóhelyre való — mondja Beöthy Lajos, a Hungária üz­letvezetője. — És ez a fiatal­ember még az elfogadhatób­­bak közül való, mert olyanok is beülnek ide, akiken nyak­kendő sincs, kétes tisztaságú ing kihajtva, bársonymellé­nyük szélesen kigombolva. Nem egy vendégünk tett már megjegyzést rájunk. Tihanyban, Budapesten — A napokban bejött egy férfi — veszi át a szót a főpincér — kihajtott, barna ingben, háromnapos szakállal és olyan piszkos kézzel, hogy a rendelt marhatokány helyett legszívesebben szappant és vi­zet hoztam volna neki. Nyáron Tihanyban dolgoztam, a mo­telben, ott is akadt mindig né­hány vendég, aki shortban je­lent meg az ebédnél. A rendel­kezések szerint figyelmeztet­nünk kell az ildomtalan öltö­zékben megjelenteket, de a legtöbben gorombán visszauta­sítják a figyelmeztetést. Pedig az ízléstelen öltözék egy-egy vendégnek még az étkezéstől is elveszi a kedvét. És újra Beöthy: — A színházakból, a bemu­tató mozikból már eltűntek az oda nem való öltözékek. Miért ne lehetne elérni ugyanezt az esti éttermekben, zenés-táncos helyiségekben is? Mit mond a vendég? A vendég egy oszlop mellet­ti asztalnál ül, elegáns sport­öltönyt visel és vesevelőt eszik. Megkérdem, mi a fog­lalkozása: műszerész az egyik villamossági üzemben. — Ma már mindenkinek van legalább két-három tisz­tességes öltönye — mondja. — Tehát rendesen fel tud öltözni, ha étterembe megy vacsorázni. A rendetlen, elhanyagolt öl­tözet, a nyakkendő nélküliség, a „huligán-pulóver" azt jelen­ti, hog viselője egyszerűen túl­teszi magát a kulturális köve­telményeken. A rendes, csinos öltözékkel a helyet és a kör­nyezetet becsüli meg viselője és persze önmagát is. Mindez teljesen igaz. Feltét­lenül elvárható, hogy méltó öltözékben jelenjenek meg a nyilvános szórakozóhelyeket látogatók. Túri András A hagyomány nélküli mesterség Az új televízió-bemondónő — közelről Változnak az idők — változ­nak a leányálmok. Alig van nő, aki nem vágyott titokban arra, hogy a televízióban szerepel­jen. A lámpák, a kamera elé képzelte magát, próbálta a ha­tásos mosolyt, a biztos pózt, s mondta, mesélte, csevegte: — Kedves nézőink! Élőúj­ságunkat látják. Sokan kértek próbaalkalmat a Szabadság téri stúdióban. Álltak a zsűri, a rendező, az operatőr, a hangmérnök előtt. Torkukat szorította a drukk. Szemükbe könnyet varázsolt a reflektor, de azért kétségbe­esett optimizmussal, riadt re­ménykedéssel, a csakazértis da­cával a molett és a sudár, a fe­kete és a svéd­ szőke, a csitri és a harmincas mondta, mesélte, csevegte: — Kedves nézőink! Élőújsá­gunkat látják... Smink nélkül, civilben És most az egyiknek sikerült. Tízezrek közvetlen ismerőse: Tamási Eszter. Huszonegy éves. „Civilben” nem festi magát, még rúzs sincs a száján. Ül az asztalnál, keveri a kávét, mesél magáról. A szavakat tagolja, vigyázz az értelmes kiejtésre. Kezét fe­gyelmezetten tartja. Valahová messze néz. Sokszor mosolyog. Olyan, mint... egy televízió­bemondónő. Sok mindent elárul: fodrász­hoz nem jár, maga mossa, nyír­ja, rendezi fiús „fürtjeit”. Varr­ni is tud. Otthon szabja, ölti hol­miját. Régi ruhából gallérral, dísszel, övvel újat alakít. Ked­venc színei az okkersárga, a fehér, a barna, a méregzöld az nem, dehogyis, olyat nem le­het felvenni. Hogyan is hatna a képen, a televízióban? Hogyan kell viselkedni a gép előtt Mezőtúrról került Pestre. Építkezésen dolgozott Kőbá­nyán, Budán, számlákat „ra­kott le” az Autójavítónál. Le­velező tagozaton végzi a gim­náziumot. Októberig „státu­­sos” adminisztrátora volt az egyik vállalatnak. Esténként pedig Kálmán bácsihoz járt, Rózsahegyi mestertől ta­nult. Itt látták meg a filmesek. Statisztált a Gyar­mat utcában a Könyves Kál­mán körúton. Megtanulta, ho­gyan kell viselkedni a gép előtt. A televízió operatőrjei már a „gyakorlott” Esztert hív­ták próbafelvételre. Ott volt a hatalmas teremben, valahon­nan nagyon-nagyon messziről kiáltották: — Vigyázat! Indulunk! Kigyulladt a piros lámpa és Eszter beszélt. Természetesen, mintha a mamájának újságol­ná, vagy a szomszéd Buktáné­­hoz szólna. Mondta, mesélte, csevegte: — Kedves nézőink! Élőújsá­­gunkat látják. Az egyszerűség a bonyolult kezdés előtt egy órával már ott van a műteremben. Ki­sminkelik, megkapja a szöveget s elbújik a kézirattal a sarok­ba. Átolvassa, egyszer, tízszer, százszor. Megtanulja, hallgatja a hangját, jaj, csak jól mond­ja az orosz neveket, a német szavakat, az angol városokat. Rájött: akkor sikerül az „adás”, ha érti is, amit közöl, ha úgy adja tovább, mintha ő Retteg a „bakitól”, be­találta volna ki­­mondó-átoktól, a közvetlenül, magától értető­dő egyszerűséggel szeretne „dolgozni”. Nem szavalni, ne­­gédeskedni, affektálni, nem is „kinyilatkoztatni”, hanem han­gulatot adni a soron követke­ző műsorhoz. Figyeljenek rá, higgyenek neki — várják a kedves nézők. László Miklós Hat óra helyett másfél perc elutazott moszkvai bemuta­tójára Pál Sándor mérnök és Kámori Ferenc technikus ta­lálmánya, a dokumentációs fotókészülék, rövidített nevén Dokufo. Már Lipcsében is meg­van a kiállítási helye a tava­szi vásárra. Ez a gép, anélkül, hogy sötétkamrát kellene hasz­nálni, a szokásos hat óra he­lyett másfél perc alatt készít fénymásolatot bármilyen kéz­zel vagy gépen írt szövegről. Másik előnye — és így lett ta­lálmány a két műszaki ember újításából —, hogy le lehet ve­le másolni egy bekötött könyv bármely oldalát is, vagy képe­ket folyóiratból anélkül, hogy a lapokat szét kellene bonta­ni. Az Irodagépipari és Finom­­mechanikai Vállalat felké­szült a gép sorozatgyártására. Postaládát kap Télapó December 10-től árulják a fenyőfát - Jön a zsákos füge és a narancs Karácsonyfadíszek, Mikulás-kuckók Szaladnak a hetek, rövide­sen itt van Télapó, karácsony. Hogyan készülnek fel az élel­miszer­ és csemegeüzletek a várható hatalmas forgalomra, miből mennyire számíthatnak a vásárlók — ezekkel a kérdé­sekkel kerestük meg dr. Világi Zoltánt, az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Iroda áruforgalmi osztályának vezetőjét Elmondta, hogy az utóbbi időben sokat javult Budapest élelmiszerellátása, a vásárlók a jobb minőségű, drágább áru­kat keresik. Hihetetlen mérték­ben megnőtt a hidegkonyhai és cukrászati áruk iránti kereslet A hidegkonyha részleg már képtelen a boltok, illetve a vállalatok igényeit kielégíteni. Segítségképpen a vendéglátó­ipari vállalatok adhatnának ilyen árut, ezért viszont olyan magas forgalmi adót kellene fi­zetni, amit az áru nem bír el. — Jó lenne, ha a pénzügyi szervek valamilyen formában segítségünkre lennének ebben a kérdésben. Öt vagon szaloncukor __raktáron — Milyen lesz az idei fenyő­fa-ellátás? — Jobb, mint tavaly. Több külföldi országból is kapunk fenyőfát, így a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Romániából, az NDK-ból, ezenkívül vala­mennyit a Zala megyei erdő­­gazdaságból is. A külföldi fe­nyők december elején érkez­nek meg, értékesítésüket de­cember 10-e körül kezdik meg. A déligyümölcsök közül a ko­szorús füge árusítása már fo­lyik, hamarosan lesz zsákos­füge is és december elseje tá­ján megjelenik az üzletekben a narancs. Az Édesség Bolt Vállalattól a csokoládéfélék és szaloncu­kor iránt érdeklődtünk. Meg­tudtuk, hogy néhány újfajta árucikken kívül mennyiségileg is több édesség került az idén a boltokba. A Télapó-áru már mindenütt kapható, a sza­loncukor is megjelent, hama­rosan valamennyi boltban megkezdődik az árusítása a karácsonyfa-díszekkel együtt. A boltok zsúfoltságának elke­rülésére a fővárosi tanács ke­reskedelmi osztálya két raktá­rat adott, körülbelül öt vagon szaloncukor elraktározására. Ajándékok házhoz szállítva Milyen érdekességek talál­hatók majd az édességboltok­ban az ünnepek előtt? A gyerekek kedvencéről, az élő Télapóról az idén sem fe­ledkeznek meg, a legkisebb vá­sárlók örömére. Az idén min­den Télapó postaládát kap és a kicsinyek oda dobhatják majd be ajándékkérő leveleiket. A levelekben kért ajándékokat házhoz is szállítják. A nagyobb édességboltokban Télapó-kuc­kókat építenek. — Milyen forgalomra számí­tanak? — A jó áruellátás után re­kordforgalomra számítunk. Csokoládés áruból 170 mázsá­val kaptak többet az üzletek a tavalyinál, szaloncukorból 24 vagonnal vesznek át a boltok. A tavalyinál több lesz a nugáz és a lisztet áru is. (t. a.) 1959. november 27, péntek

Next