Esti Hírlap, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-27 / 279. szám
Emberek, évek, sorsok Fehér kalács és zab kenyér — A hiányos szótár Lakatos a főjegyző egykori szobájában Reflektorfény, 1937. Csepel község. Templomtorony, gyárkémény, alattuk tömjénfüst, gáz, szénfüst, forró vasak között emberek, ezertonnás prés facsarja az erőt, tőkét kovácsol a nagykalapács Weis Manfrédnek vasból, izmos tenyérből. 300 család a gödörben kelt október 16-án. „Mivel a szabadságolási idő nincsen intézményesítve, javasoljuk a központi járás főszolgabírójának, hogy vezető jegyzői munkakörben hat hét, önálló hatásköri jegyzőnek öt hét, segédjegyzőnek négy, díjnokoknak kettő, a szolgaszemélyzetnek egy hét legyen a szabadsága.” 1938. A biztosított munkavállalók 78 százalékának a heti keresete 26 pengő. Ebben az évben a statisztikai hivatal azt is kimutatja, hogy egy négytagú család kiadása 42 pengő. Hol van a hiányzó összeg? A Magyar Posztógyár RT-ben, igazgatósági jegyzőkönyv szerint, kétmillió részvénytőke mellett 35 millió pengő a tiszta nyereség. Weis Manfrédnek ugyanebben az évben 28 millió volt a nyers jövedelme és 2 600 000 pengő a tiszta nyeresége. Királyerdőben nyolcezer lakosra egy OTI-orvos jut. Ugyaninnen rendőrségi jelentés: 300 család földbe vájt viskókban lakik. Minden percben az összeomlás veszélye fenyeget. 1940. 622 embernek nincs munkája. 851 családtag, 770 munkaképtelen, családtag 318. Idézet a községi elöljáróság jegyzőkönyvéből: „A csepeli község elöljárósága kötelességének érezte, hogy az inségmunkán foglalkoztatottak akkordbérkéntt napi két pengőt kereshessenek és ehhez az inségmunkához hetenként legalább két nap hozzájuthassanak.” A szegényházban naponta 8 fillért „áldoznak” tüzelőre, a napi ellátás 58 fillérbe kerül... Balogh Józsefné lúgkövet iszik Ugyanebben az évben, a 39-es költségvetés szerint, a plébániának lakás- és hivatalépítéséhez 10 000 pengő hozzájárulást szavazott meg „a kötelességét érző” községháza. Jön egy gyászkocsi és utána a rikkancs. Kiabál: — Feltűnően sok az öngyilkos Csepelen. Itt a Csepeli őrszem! „Bus Mihály WM-gyári alkalmi munkás búcsúlevelet hagyott hátra, amelyben megírta, hogy tettének oka munkanélkülisége és az ebből adódó gondokkal nem volt ereje tovább küzdeni.” Egy másik hasábon: Balogh Józsefné lúgkövet ivott. Megmérgezte magát Markóczi Erzsébet. A WM gyári munkahelyén felakasztotta magát Langheim István 57 éves gyári munkás. Ünnepelnek a községházán:,... a virág meséje magyar vonatkozásban az, hogy minden magyar, kicsiny vagy nagy, szegény vagy gazdag — lakjék fehér kalácsot adó fekete földön, vagy’ csak zabkenyeret adó hegyoldalon — ma örömtől sugárzó tekintetével a budai vár napos ablakát keresi’’ — mondta dr. Nagysolymosi Koncz János, Csepel főjegyzője, Horthy 75. születésnapjára rendezett díszközgyűlésen. 1944. A Nemzeti Munkaközösség hirdeti Csepelen: „... mi a proletárból polgárt akarunk teremteni. Nem ismerjük ezt a szót: forradalom”. Hová megy Végh Károly lakatos ? 1959. Végh Károly lakatos korán ébred. Tizenöt percet tornászik. Friss, hideg vízben mosakszik. Felébred a család. A gyermekek iskolások. Apuka reggelizik, anyuka csomagol. — Mikor jössz haza apu? — Nem tudom. Igyekszem. — Jó lenne moziba menni. — Vegyél jegyet fél nyolcra. A gyerekek tanuljanak, csak azután van foci. Nem úgy, mint tegnap. Ha tudsz, írjál levelet a mamának. Szervusztok. Kilép a kapun. Csillagtelepen most készült el a 2601 -ik lakás. Még ugyanennyi kellene. Aztán még több. Nagyon elmaradtunk. Igaz, Horthyék 25 év alatt egyetlen lakást sem építettek állami erőből Csepelen. Mit kell behozni?! Tegnap azt mondták a lakógyűlésen, hogy az új házakban rosszul működik a radiátor. A vállalat majd kijavítja. — Jó napot Kanyók elvtárs! Majd jöjjön be hozzám. Építkezés. Talán 1961-ben megnyílik a csepeli áruház. Tovább kell fejleszteni az üzlethálózatot, zsúfoltak az iskolák. Újakat építenek. Csillagtelepen már készül a 24 tantermes, Királyerdőben 8 tantermes épül. Már járnak a 12 tantermes gyógypedagógiai iskolába. Világhírű, a múlt héten franciák dicsérték. A lakatos befordul egy másik utcába. Elmegy az SZTK kétemeletes épülete mellett. Azelőtt földszintes házban volt az OTI. Most több mint 340 orvos vigyáz a csepeliek egészségére, a régi harminc helyett. A Csepel Műveknél jár. Innen már nincs messze munkahelye. Tavaly a gyár 118 millió forint többletnyereséget ért el. Az idén 350 millió nyereségre törekszik a csepeli munkás. Sikerül? Alighogy szobájába lép, megszólal a telefon. — Tessék, itt Végh Károly tanácselnök beszél. Kovács elvtárs? Építkezési engedélyt? Értem. Jó jöjjön be Kovács elvtárs, elintézzük. Az íróasztal dr. Nagysolymosi Koncz Jánosé volt. VOLT. Békés Attila REGGELI TORNA — Mondd csak Ödön, tegnap te sepertél? Hová tetted a szemetet?... (Toncz Tibor rajza) A „meósok" és az új játékautó ÚIj típusú, távirányítással működő játékautókat készítenek sorozatban a Lemezárugyárban. Karácsonyig az üzletek körülbelül háromezer darabot kapnak a könnyen kezelhető és a gyermekek körében nagy örömet keltő játékautókból. Képünkön: a legilletékesebb „meósok” a Mautner Sándor utcai fiúiskola napközi otthonában kipróbálják az új játékszert. (MTI fotó : Jármai terv.) Pénteken Siklóson sorsolják a lottót A hónap utolsó lottósorsolását ismét vidéken rendezi meg a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A lottó 48. játékheti nyerőszámainak sorsolását november 27-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Siklóson tartják. Ezúttal ugyancsak sorsolással döntik el azt is, hogy a novemberi játékhetek közül, melyik hét szelvényei vesznek részt a következő heti tárgynyeremény-húzáson. Kihajtott ing, jampi pulóver Akiket nem érdekel a kulturált megjelenés • Goromba visszautasítás Az éttermi öltözködésről beszél a pincér és a vendég A szép fényes étteremben a főpincér diszkréten odahajol egy pulóveres fiatalemberhez, aki vaskos, zöld szvetterén kívül színes nyaksálával is magára vonja a figyelmet. Valamit súg a fülébe, mire a pulóveres dühösen felhorkan: „Hagyjon engem békén! Úgy ülök be ide, ahogy akarok." Így a fiatalember, akinek cipője, lefelé vékonyodó nadrágszára, magasnyakú szvettere és . ^41 ja egyébként a „legújabb” divat szerint készült. — Csak nem éppen esti szórakozóhelyre való — mondja Beöthy Lajos, a Hungária üzletvezetője. — És ez a fiatalember még az elfogadhatóbbak közül való, mert olyanok is beülnek ide, akiken nyakkendő sincs, kétes tisztaságú ing kihajtva, bársonymellényük szélesen kigombolva. Nem egy vendégünk tett már megjegyzést rájunk. Tihanyban, Budapesten — A napokban bejött egy férfi — veszi át a szót a főpincér — kihajtott, barna ingben, háromnapos szakállal és olyan piszkos kézzel, hogy a rendelt marhatokány helyett legszívesebben szappant és vizet hoztam volna neki. Nyáron Tihanyban dolgoztam, a motelben, ott is akadt mindig néhány vendég, aki shortban jelent meg az ebédnél. A rendelkezések szerint figyelmeztetnünk kell az ildomtalan öltözékben megjelenteket, de a legtöbben gorombán visszautasítják a figyelmeztetést. Pedig az ízléstelen öltözék egy-egy vendégnek még az étkezéstől is elveszi a kedvét. És újra Beöthy: — A színházakból, a bemutató mozikból már eltűntek az oda nem való öltözékek. Miért ne lehetne elérni ugyanezt az esti éttermekben, zenés-táncos helyiségekben is? Mit mond a vendég? A vendég egy oszlop melletti asztalnál ül, elegáns sportöltönyt visel és vesevelőt eszik. Megkérdem, mi a foglalkozása: műszerész az egyik villamossági üzemben. — Ma már mindenkinek van legalább két-három tisztességes öltönye — mondja. — Tehát rendesen fel tud öltözni, ha étterembe megy vacsorázni. A rendetlen, elhanyagolt öltözet, a nyakkendő nélküliség, a „huligán-pulóver" azt jelenti, hog viselője egyszerűen túlteszi magát a kulturális követelményeken. A rendes, csinos öltözékkel a helyet és a környezetet becsüli meg viselője és persze önmagát is. Mindez teljesen igaz. Feltétlenül elvárható, hogy méltó öltözékben jelenjenek meg a nyilvános szórakozóhelyeket látogatók. Túri András A hagyomány nélküli mesterség Az új televízió-bemondónő — közelről Változnak az idők — változnak a leányálmok. Alig van nő, aki nem vágyott titokban arra, hogy a televízióban szerepeljen. A lámpák, a kamera elé képzelte magát, próbálta a hatásos mosolyt, a biztos pózt, s mondta, mesélte, csevegte: — Kedves nézőink! Élőújságunkat látják. Sokan kértek próbaalkalmat a Szabadság téri stúdióban. Álltak a zsűri, a rendező, az operatőr, a hangmérnök előtt. Torkukat szorította a drukk. Szemükbe könnyet varázsolt a reflektor, de azért kétségbeesett optimizmussal, riadt reménykedéssel, a csakazértis dacával a molett és a sudár, a fekete és a svéd szőke, a csitri és a harmincas mondta, mesélte, csevegte: — Kedves nézőink! Élőújságunkat látják... Smink nélkül, civilben És most az egyiknek sikerült. Tízezrek közvetlen ismerőse: Tamási Eszter. Huszonegy éves. „Civilben” nem festi magát, még rúzs sincs a száján. Ül az asztalnál, keveri a kávét, mesél magáról. A szavakat tagolja, vigyázz az értelmes kiejtésre. Kezét fegyelmezetten tartja. Valahová messze néz. Sokszor mosolyog. Olyan, mint... egy televízióbemondónő. Sok mindent elárul: fodrászhoz nem jár, maga mossa, nyírja, rendezi fiús „fürtjeit”. Varrni is tud. Otthon szabja, ölti holmiját. Régi ruhából gallérral, dísszel, övvel újat alakít. Kedvenc színei az okkersárga, a fehér, a barna, a méregzöld az nem, dehogyis, olyat nem lehet felvenni. Hogyan is hatna a képen, a televízióban? Hogyan kell viselkedni a gép előtt Mezőtúrról került Pestre. Építkezésen dolgozott Kőbányán, Budán, számlákat „rakott le” az Autójavítónál. Levelező tagozaton végzi a gimnáziumot. Októberig „státusos” adminisztrátora volt az egyik vállalatnak. Esténként pedig Kálmán bácsihoz járt, Rózsahegyi mestertől tanult. Itt látták meg a filmesek. Statisztált a Gyarmat utcában a Könyves Kálmán körúton. Megtanulta, hogyan kell viselkedni a gép előtt. A televízió operatőrjei már a „gyakorlott” Esztert hívták próbafelvételre. Ott volt a hatalmas teremben, valahonnan nagyon-nagyon messziről kiáltották: — Vigyázat! Indulunk! Kigyulladt a piros lámpa és Eszter beszélt. Természetesen, mintha a mamájának újságolná, vagy a szomszéd Buktánéhoz szólna. Mondta, mesélte, csevegte: — Kedves nézőink! Élőújságunkat látják. Az egyszerűség a bonyolult kezdés előtt egy órával már ott van a műteremben. Kisminkelik, megkapja a szöveget s elbújik a kézirattal a sarokba. Átolvassa, egyszer, tízszer, százszor. Megtanulja, hallgatja a hangját, jaj, csak jól mondja az orosz neveket, a német szavakat, az angol városokat. Rájött: akkor sikerül az „adás”, ha érti is, amit közöl, ha úgy adja tovább, mintha ő Retteg a „bakitól”, betalálta volna kimondó-átoktól, a közvetlenül, magától értetődő egyszerűséggel szeretne „dolgozni”. Nem szavalni, negédeskedni, affektálni, nem is „kinyilatkoztatni”, hanem hangulatot adni a soron következő műsorhoz. Figyeljenek rá, higgyenek neki — várják a kedves nézők. László Miklós Hat óra helyett másfél perc elutazott moszkvai bemutatójára Pál Sándor mérnök és Kámori Ferenc technikus találmánya, a dokumentációs fotókészülék, rövidített nevén Dokufo. Már Lipcsében is megvan a kiállítási helye a tavaszi vásárra. Ez a gép, anélkül, hogy sötétkamrát kellene használni, a szokásos hat óra helyett másfél perc alatt készít fénymásolatot bármilyen kézzel vagy gépen írt szövegről. Másik előnye — és így lett találmány a két műszaki ember újításából —, hogy le lehet vele másolni egy bekötött könyv bármely oldalát is, vagy képeket folyóiratból anélkül, hogy a lapokat szét kellene bontani. Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat felkészült a gép sorozatgyártására. Postaládát kap Télapó December 10-től árulják a fenyőfát - Jön a zsákos füge és a narancs Karácsonyfadíszek, Mikulás-kuckók Szaladnak a hetek, rövidesen itt van Télapó, karácsony. Hogyan készülnek fel az élelmiszer és csemegeüzletek a várható hatalmas forgalomra, miből mennyire számíthatnak a vásárlók — ezekkel a kérdésekkel kerestük meg dr. Világi Zoltánt, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Iroda áruforgalmi osztályának vezetőjét Elmondta, hogy az utóbbi időben sokat javult Budapest élelmiszerellátása, a vásárlók a jobb minőségű, drágább árukat keresik. Hihetetlen mértékben megnőtt a hidegkonyhai és cukrászati áruk iránti kereslet A hidegkonyha részleg már képtelen a boltok, illetve a vállalatok igényeit kielégíteni. Segítségképpen a vendéglátóipari vállalatok adhatnának ilyen árut, ezért viszont olyan magas forgalmi adót kellene fizetni, amit az áru nem bír el. — Jó lenne, ha a pénzügyi szervek valamilyen formában segítségünkre lennének ebben a kérdésben. Öt vagon szaloncukor __raktáron — Milyen lesz az idei fenyőfa-ellátás? — Jobb, mint tavaly. Több külföldi országból is kapunk fenyőfát, így a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Romániából, az NDK-ból, ezenkívül valamennyit a Zala megyei erdőgazdaságból is. A külföldi fenyők december elején érkeznek meg, értékesítésüket december 10-e körül kezdik meg. A déligyümölcsök közül a koszorús füge árusítása már folyik, hamarosan lesz zsákosfüge is és december elseje táján megjelenik az üzletekben a narancs. Az Édesség Bolt Vállalattól a csokoládéfélék és szaloncukor iránt érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy néhány újfajta árucikken kívül mennyiségileg is több édesség került az idén a boltokba. A Télapó-áru már mindenütt kapható, a szaloncukor is megjelent, hamarosan valamennyi boltban megkezdődik az árusítása a karácsonyfa-díszekkel együtt. A boltok zsúfoltságának elkerülésére a fővárosi tanács kereskedelmi osztálya két raktárat adott, körülbelül öt vagon szaloncukor elraktározására. Ajándékok házhoz szállítva Milyen érdekességek találhatók majd az édességboltokban az ünnepek előtt? A gyerekek kedvencéről, az élő Télapóról az idén sem feledkeznek meg, a legkisebb vásárlók örömére. Az idén minden Télapó postaládát kap és a kicsinyek oda dobhatják majd be ajándékkérő leveleiket. A levelekben kért ajándékokat házhoz is szállítják. A nagyobb édességboltokban Télapó-kuckókat építenek. — Milyen forgalomra számítanak? — A jó áruellátás után rekordforgalomra számítunk. Csokoládés áruból 170 mázsával kaptak többet az üzletek a tavalyinál, szaloncukorból 24 vagonnal vesznek át a boltok. A tavalyinál több lesz a nugáz és a lisztet áru is. (t. a.) 1959. november 27, péntek