Esti Hírlap, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-15 / 12. szám

Pinay leváltása nem oldotta meg a francia politikai válságot Párizs, január 14. Pinay felmentéséről és Baumgartner pénzügyminiszteri kinevezéséről megjelent a rendelet a francia hivatalos lap csütörtöki számában. Politikai megfigyelők valószínűnek tartják, hogy legalábbis Max Fléchet kereskedelemügyi államtitkár követni fogja Pinay-t és kiválik a kormányból. Kétségtelennek látszik, hogy Baumgartnernak, a Francia Bank kormányzójának pénzügyminiszteri kinevezése valójában kompromisszumot jelent. A párizsi sajtó alaphangja csütörtökön reggel. Pinay leváltása egymagában nem oldotta meg a politikai válságot. Az Humanité hasábjain Etienne Fajon így jellemzi a helyzetet: — Napvilágra kerültek a politikai ellentétek a kapitalista csoportok között. Ezek a véleményeltérések elsősorban a külpolitika síkján mutatkoznak. A dollárhoz kapcsolódott gyárosok és bankárok szembehelyezkednek azokkal, akiknek érdeke szabadulást követel a dollár gyámsága alól. Pinay az első csoport embere. Fajon ezután megállapítja, hogy Algéria és Afrika tekintetében is ellentétek mutatkoznak, és ezekhez csatlakoznak a gazdasági természetű véleményeltérések. — Kétségtelen — írja ezután Fajon —, hogy Pinay távozása alkalmat ad az ultrareakciósok, a pártütök mozgolódásának megélénkülésére. Az a lehetőség sem zárható ki, hogy a személyi hatalom rendszere kihasználva az események jelenlegi kavargását, megkísérli, hogy végezzen a demokrácia sovány maradványaival. A kommunistákat, az öntudatos franciákat mindez éberségre, egységre, harcra szólítja. KOREÁBA Százötvenezer Japánban élő koreai jelentkezett, hogy viszszatér hazájába. Bár legtöbbjük Dél-Koreából származik, mégis a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba utaznak. Évek során sok koreai megházasodott, illetve térhez ment Japánban. Képünk két fiatal japán nőt mutat, aki búcsút int a szigetország partjainak, mert koreai férjükkel együtt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba hajóznak. k .t f f Álom, álom, édes álom Álomvizsgálatot tartott dr. Nathaniel Kleitmann amerikai álomspecialista, s érdekes megállapításokra jutott chicagói „álomlaboratóriumában” amely agysejt-árammérővel van felszerelve. Megállapította, hogy az álmodó ember „agyhullámainak” és a pupillának mozgása sokkal gyorsabb, mint az álomtalanul alvóé ,s így pontosan lemérhető egy álom időtartama. Az alvót minden álom után felébresztették és elmondatták vele álmát. Azután tovább ashatott. Kleitmann megállapításai szerint az első álomképek nagyon gyengék, határozatlanok. Ezután következik az első mély alvásszakasz, amely mintegy 30 percig tart. Az elalvás után 70 perccel az alvás ismét „könynyebbé” válik, s ekkor kezdődik az első álom, amely mintegy 9 percig tart. Három órával az elalvás után kezdődik a második álomperiódus , 19 perces időtartammal. Újabb alvási időszak után harmadik álomperiódus következik, amely 24 percig tart. A negyedik álomperiódus az alvás hetedik órájában következik, s 28 percig vagy néha hosszabb ideig is eltart. Ha valaki több mint hét órát alszik, esetleg még egy újabb álomperiódus is bekövetkezhetik. Átlagosan tehát kiszámították: az alvó, aki hat órát alszik, 52 percet álmodik, a nyolc órát alvó pedig kereken 80 percet! Minden normális ember minden éjszakán átlagosan négyszer álmodik, de a felébredésnél csak az utolsó álmára emlékszik. ÓRIÁSI SIKER! PROLONGÁLVA! Egy hét alatt több, mint 100 ezren nézték meg a VÖRÖS TINTA című új magyar filmet. Néven alul nem ajánlott. Széles változatban: Szikra (egész nap), Alfa, Alkotmány, Dózsa. Normál változatban: Szabadság (XI. ker.), Madách, Tátra, ,;ó v ❖ •‹ •‹ •.* •@ .• *.• . *•* | Új filmek a budapesti mozik műsorán | A nap bolygója voltam .| Egy fiatal tudós különös utazása. Színes, szovjet • utópisztikus film. · Korhatár nélkül. % ••• Vörösmarty (egész nap) | Fény (de.) % Ugocsa * ❖ I. 18-tól: Palota X Horgász a pácban .♦. A „Megmentettem az életem” főszereplőjének új francia ❖ filmje ••• Korhatár nélkül. £ £ Corvin Vörös Csillag (de.) £ £ 1. 18-tól: Dózsa X KATONASZÍV ❖ x ❖ Szovjet film £ ** Korhatár nélkül. ❖ Puskin (du.) £ £ Táncsics * „ Az oroszoknak ugyanannyi joguk van a Csendes-óceánra, mint nekünk" A New York Post válasza Mansfield szenátornak New York, január 14. Az amerikai lapok újabb kommentárokat közölnek a tervezett csendes-óceáni szovjet rakétakísérletekről. Több lap nevetségessé teszi azokat az amerikai államférfiakat, akik tiltakoztak a kísérletek ellen. Mansfield a tervezett kísérleteket „önkényesnek” nevezi, s azt követeli, hogy a külügyminisztérium tiltakozzék Moszkvánál. Ha ez sem akadályozza meg a kísérleteket, javasolja, hívják össze az ENSZ rendkívüli ülésszakát. Mansfield, Truman és a többi demokratapárti képviselő — írja a New York Post — felháborodott, mert az oroszok senkitől sem kértek engedélyt, hogy végrehajtsák kísérletüket. Ez a felháborodás egy kissé megkésett. Kinek az engedélyét kérte az Egyesült Államok, amikor halált hozó rádióaktív esővel borította el ugyanezt az óceánt? Kinek az engedélyét kérjük most, mikor rakétákat lövünk ki Cape Canaveralból az Atlanti-óceánba és Vandenberg légitámaszpontról a Csendesóceánba? Szerencsére az oroszok csupán töltet nélküli rakétákat próbálnak ki, ezért Mansfield aggodalma a „békés és ártatlan emberekért” kissé melodramatikusnak tűnik. A lap emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok 1954-ben nukleáris kísérletei céljára hatalmas területet zárt le és a kísérletek következtében a Marshall-szigetek egyes lakói és a Fukurumaru japán hajó legénysége rádióaktív fertőzést szenvedett. Akár tetszik, akár nem, a Csendes-óceán nyílt tenger, és az oroszoknak ugyanannyi joguk van, hogy igénybe vegyék, mint nekünk — írja a New York Post. 7000 halott, 200000 fogoly Milyen a dél-vietnami demokrácia ? Moszkva, január 14. Az Iszvesztyija mai száma megjegyzéseket fűz Diem délvietnami köztársasági elnök kijelentéseihez, melyek szerint Dél-Vietnamban „demokrácia” van. A lap egyebek között megjegyzi, hogy a dél-vietnami ellenállási mozgalom 4000 volt tagját a legrafináltabb kínzásokkal gyötrik. Diem uralma alatt eddig 7000 embert gyilkoltak meg, és több mint kétszázezret vetettek börtönbe, illetve koncentrációs táborba.A dél-vietnami hatóságok? ! nyíltan kérkednek gyilkosságaikkal, a lapokban közlik áldozataik fényképét. Pusztító földrengés Dél-Aurikában Lima, január 14. Heves földrengés pusztított a dél-amerikai Peruban, Bolíviá-ban és Chilében. Dél-Peruban a 200 ezer lakosú Arequipa város külső kerületeiben 63 ember meghalt, 200 megsebesült. A városban szünetel az áram- és vízszolgáltatás. Károkat okozott a földrengés a környék több más városában is. Terasz-sztrájk Négyzetméterenként 120 „kemény’" frankról 600-ra emelte Párizs város tanácsa a Champs Elysée teraszos kávéházainak adóját. A törvény megtiltja, hogy a tulajdonosok egyúttal áraikat is emeljék, ezért a teraszos kávéházak gazdái most közös akciót szerveznek, és mindaddig lemondanak a vendégcsábító „kerthelyiségek” használatáról, amíg a tanács nem csökkenti az új adókat. Málta függetlenséget akar , Valetta, január 14. Mintoff, a máltai munkáspárt vezetője, a sziget volt miniszterelnöke, egy küldöttség élén valószínűleg rövidesen New Yorkba utazik és az ENSZ elé terjeszti Málta függetlenségi követeléseit. Német Béke Érdemrenddel tüntetik ki Schweitzert A Nobel-békedíjas 85 éves dr. Albert Schweitzert a német béke tanács elnöksége, a német Béke Érdemrenddel tünteti ki. Ez a német békemozgalom legmagasabb kitüntetése, amellyel a béketanács Schweitzernek a béke ügyéért és a népek közötti megértésért folytatott évtizedes fáradozásait kívánja elismerni. Elveszett testrész... A svédországi Angelholm város főutcáján szirénázva rohan egy mentőautó. .. kocsiban rendőrök, akik sürgősen keresnek egy fület. A fület egy autóvezető „vesztet te el” karambolozás közben. A sebesültet azonnal beszállították a helyi kórházba, ahol a sebész azonban kijelentette, hogy ha a beteget ismét „szalonképessé” akarja tenni, akkor szüksége van a levágott fülre. A rendőrök a baleset színhelyén való szorgos keresés után megtalálták a fület, visszarohantak a kórházba, s a szerencsétlenül járt autósra a sebészek viszszavarrták elvesztett ékességét. Zenélni ezüst? Tüntessék ki aranyéremmel azokat az olasz városokat, amelyek az idén nem rendeznek zenei fesztivált — javasolta nemrégiben az olasz parlamentben egy képviselő. Ha meggondoljuk, hogy Olaszországban az utóbbi időben mennyire elharapózott a különböző városokban a zenei fesztiválok divatja, a javaslat talán nem is olyan furcsa. @i&dag.g.epekek Erich Ruby, a kiváló nyugatnémet filmíró nálunk is ismert „Csodagyerekek” című filmjében úgy oldja meg a konfliktust, hogy a hitleri időkben magát SS Sturmführerré, Adenauer Németországában pedig vezérigazgatóvá feltornázó, de változatlanul ellenszenves és változatlanul meggyőződéses náci főszereplő belezuhan a liftaknába. Ez a zuhanás Ruby filmjében deus ex machinaként, az igazságot osztó felsőbb, eseményeken kívülálló és ebben az egy esetben érvényesülő erőként lép fel. Rubynak szüksége volt erre a megoldásra, mert nyilvánvalóan — a nevetségessé válás kockázata nélkül — még filmben sem vállalkozhatott arra, hogy akárcsak egy olyan nyugatnémet bíróságot is bemutasson, amely a szépen dekorált volt SS Sturmführert és mai gazdag vezérigazgatót náci bűneiért elítélt volna. Ruby filmje ezzel a hiányosságával tulajdonképpen lesújtó véleményt mond arról az aden iueri Németországról, amely ma jogállamnak, szabadnak, demokratikusnak és a német nép egyetlen képviselőjének vallja magát, habár mindennek valójában az ellentéte. Ruby filmjének ez a negatívumban kifejezett bírálata és figyelmeztetése komoly tényekre támaszkodik, amelyeket most, éppen a legutóbbi napokban történt nyugat-németországi fasiszta provokációk tettek nyilvánvalóvá az egész világ előtt. A nyugati polgári sajtó nemrégen még arról cikkezett, hogy „a kommunisták Nyugat- Németországot bűnbakként akarják a világ közvéleménye elé állítani, és az itt-ott előforduló náci megnyilvánulásokat általános fasiszta veszélynek akarják beállítani”. Ma ugyanezek a lapok oldalszámra közlik a nyugat-németországi fasiszta gaztettekről szóló jelentéseket, s maguk is kénytelenek elismerni, hogy nem egyes elszigetelt esetekről, hanem szervezett náci provokációkról van szó, amelyeknek szálai nem egy esetben a bonni kormánynegyedig is elvezetnek. A jelenlegi nyugat-németországi eseményekkel kapcsolatban helyes felvetni az ősi jogi formulát: „Cui prodest?” vagyis kinek használ az, ami karácsony éjszakájától kezdve a bonni államban történt? Azt már az erre adandó válasz elején le kell szögeznünk, hogy a nyugat-németországi horogkereszt- és náci jelszó mázolásokat nem lehet egyszerűen antiszemita hullámként elkönyvelni. A több mint 50 milliós Nyugat-Németországban alig 30 000 zsidó vallású ember él; ezek legnagyobb része nem játszik szerepet sem a nyugatnémet politikai, sem gazdasági életben — így hát a puszta arányok figyelembevétele is azt bizonyítja, hogy az antiszemita megnyilvánulások csak felületi kísérői egy széles alapokon nyugvó, nyílt fasiszta zászlóbontásnak. E mögött pedig nagyon is konkrét nagytőkés-imperialista érdekek húzódnak meg. A fasiszták nyílt jelentkezői, se szervesen a bonni állam egész eddigi politikájának táptalajából nőtt ki. Hiába állította Adenauer nemrég Hruscsovhoz intézett levelében, hogy Nyugat-Németországban nincsen revansizmus, ő maga pedig nem tűrné meg, hogy revansisták üljenek kormányában, hiába nyilatkozott az angol televízióban is, azt bizonygatva, hogy Nyugat-Németországban a nácizmust sikerült teljesen kiirtani, s az antiszemitizmus „hál’ istennek, csak a múlté...” — a tények mást mondanak és makacs dolgok. Csupán néhány a tények közül: A „demokratikusnak” kikiáltott Nyugat-Németország bíróságainak élén — s ez adatszerűen bizonyítható — több, mint 800 olyan volt hitlerista vérbíró áll, akik több ezer ártatlan embert küldtek a vérpadra. Az újrafeltámasztott Wehrmacht minden törzstisztje — kivétel nélkül — a hitleri hadsereg tisztje volt. A bonni belügyminiszter nemrég adott ki egy olyan bizalmas utasítást, amelynek értelmében az RS és az SA volt tagjait a rendőrséghez való felvételnél előnyben (!) kell részesíteni. Nyugat-Németországban belügyminiszteri engedéllyel több mint ezer militarista katonaszövetség működik , s az őket engedélyező belügyminiszter maga is az SA tagja volt. Az áttelepítésügyi miniszter háborús főbűnös, lengyelek, ukránok ezreinek gyilkosa. Adenauer kancellári hivatalának vezetője Hitler fajtörvényeinek egykori magyarázója. Az ország diplomáciai képviselői Hitler pártjának lelkes volt tagjai. S végül, de nem utolsósorban a bonni kormány gazdasági támogatói ugyanazok, akik egy negyedszázada Hitlert segítették Mars szekerére. S akik akkor a Cyklongázt és a Tigris páncélosokat adták Hitler legényeinek kezébe — ma ugyanezeknek atomágyúkat és atomrobbanófejes rakétákat adnak. A nyugatnémet nagytőkének azok a nem jelentéktelen csoportjai, amelyek — szövetségben az amerikai tőke szélsőségesen hidegháborús köreivel — az NDK bekebelezésére, az Odera—Neisse határ megváltoztatására és más revansista lépésekre törekedtek és törekszenek, nem jó szemmel nézik a mind határozottabb körvonalakat öltő nemzetközi enyhülést. Céljuk az, hogy megzavarják a tisztuló nemzetközi légkört, gáncsot vessenek a tárgyalásoknak, visszahozzák a legjegesebb hidegháborús viszonyokat. Ez lenne ugyanis annak feltétele, hogy Nyugat-Németország megszilárdíthassa nyugat-európai politikai, gazdasági és katonai hegemóniáját, továbbfejleszthesse hadipotenciálját, rákényszeríthesse veszélyes politikáját szövetségeseire. S ezeken a tényeken nem sokat változtat az, hogy Adenauer kancellár kétarcú politikát folytat: egyik oldalon biztatást ad a feltörekvő náciknak, a másikon pedig „sajnálkozik” a nácik feléledő tevékenysége miatt. S azt a látszatot akarja kelteni, hogy maga a „biztosíték” térhódításuk megakadályozására. A végső cél a békebontás, a zavarkeltés. Adenauer a világpolitika porondján az enyhülést gátló, fékező tényezőként lép fel, a mostani fasiszta provokációk sorozata pedig szintén nem szolgál mást, mint a nemzetközi légkör zavarossá válását, amelyben bizonytalanná válhatna a kormányfők találkozója, a leszerelés, mindennemű közeledés. Nem állítjuk, hogy Adenauer a náci zászlóbontás közveetlen szervezője vagy irányítója, de nyilvánvaló a felelőssége ezért, s szembeötlő az érdekazonosság Adenauer politikai céljai és a nácik feltörekvése között. A most szétszórt fasiszta zsarátnok a múlt erőinek próbálkozása. Időben el kell taposni. Erre a mai nemzetközi helyzetben megvan minden lehetőség. Bizonyítéka ennek az a felháborodás, amely a nyugat-németországi náci zászlóbontást világszerte és magán Nyugat-Németországon belül is kíséri. 1960 nem 1933, a világ közvéleménye mindinkább rádöbbent a Szovjetunió figyelmeztetésének helyességére, s egyre inkább hajlandó az ebből fakadó következtetések levonására. A legyőzhetetlen szocialista világtábor, az átalakult világkép mellett, ezek a kimondott és talán ma még kimondatlan nyugati meggondolások is biztosítékai annak, hogy a nácik által szétszórt tüzes zsarátnok nem fogja tudni újra lángba borítani a világot. Haynal Kornél Fordította: ,,Sapo“ Prága, január 14. Negyven szóból áll a csehszlovák nyelvészek „gépesített” szókincse. A napokban a Sapo-gyártmányú elektronikus géppel néhány angol mondatot sikerrel fordítottak cseh nyelvre. A csehszlovák szakemberek véleménye szerint az eddigi eredmények csupán az első lépést jelentik a gépi fordítás gyakorlati megoldása felé, amit csak a nyelvészek nemzetközi együttműködésével és a technika további fejlesztésével lehet megvalósítani. Második „Eiffel-torony" Tokió új televíziós adótornya nagyon hasonlít a párizsi Eiffel-toronyhoz, de 33 méterrel magasabb — 333 méter. Alapterülete 80x80 méter és építéséhez 3800 tonna acélt vettek igénybe.