Esti Hírlap, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-03 / 80. szám
(régi városok új térképe átrajzoltuk az ország térképét — mondjuk ki gyakran, ha végigtekintünk szabad életünk tizenöt esztendejének nagy alkotásain. S bár e megfogalmazás kissé merésznek tűnhetik — mégis minden szavában igaz. Sztálinváros jelzi ma az egykori poros-sáros Dunapentele helyét; a Bakony alji pusztaságon Inota erőműve és kohója dolgozik. S mivé fejlődött Komló, hol találtuk valaha Kazincbarcika nevét? Folytathatjuk a sort Tatabánya városnyi új részével, Tiszapalkonyával, Martfűvel, a könnyűipar-várossal. Beszélhetünk a megfiatalodott régiekről, Ajkáról, a városrangot kapott egykori kisközségről — beszélhetünk széles e hazáról. Most következő éveinkben folytatjuk e tisztes sort. Készül — a Vll. kongresszus irányelveinek megfelelően — a következő esztendők fejlesztési terve. Az ország öt városából nagy ipari gócpontot formálunk, új gyárakkal, lakóházakkal, közintézményekkel, modern nagyvároshoz illő kultúrával és élettel. Ma, szabadságunk születése napján bátran tekinthetünk a jövőbe, megállhatunk hazánk legújabb, ezután készülő térképe előtt. Lemérhetjük rajta egész országunk átalakításának nagy és reális programját. MISKOLC: Külsejében is az ország második városa lesz Miskolcon a város egyik vezetője ezekkel a szavakkal fogadott: " Itt kellett volna élnie, hogy lássa, mennyit fejlődött tizenöt év alatt a város. Eltűntek a nyomortanyák Másfél évtizeddel ezelőtt a városban a legelemibb köztisztasági, közegészségügyi feltételek is hiányoztak. Egy jellemző adat: 1945 előtt „a törvényhatósági joggal felruházott” Miskolc városnak egyetlen bölcsődéje sem volt. A közszolgáltatás — víz, gáz, villany — a közvetlen belváros határán úgyszólván véget ért. Egyszerre kellett pótolni mindent. Építeni orvosi rendelőket, bölcsődéket (tizennégy van ma a városban), utakat, villamosvágányt és csatornákat, de mindenekelőtt lakást, hogy örökre eltűnjenek a danyisi, a tatárdombi, a Sajó-parti kalibák, amelyeket a sokat ígérő és keveset adó múlt hagyott örökségként. Eltűntek. Tizenöt év alatt csak állami erőből több mint ötezer lakás épült Miskolcon. Hatalmas, modern lakótömbök, nőttek ki a földből. De mégsem elég, mert közben a város lakossága megkétszereződött. Miskolc nagyváros lett. Villamosai 1945-ben négymillió utast szállítottak — 1959-ben már több mint 61 milliót. — Ez az oka — mondják —, hogy a tizenöt év eredményei ellenére is a város ma olyan, mint egy fiatalember, akire gyermekruhát adtak. Kinőtte. A város vezetőinek, műszaki embereinek hónapok óta tartó munkája nyomán már formálódik a tizenöt éves fejlesztési terv. A szűkszavú, óvatos nyilatkozatokból is érződik, hogy a következő években Miskolc külsejében is az ország második városa lesz. Hol lesz a helikopter-állomás A terv szerint elsősorban a belvárost rendezik. Új épületet kap a városi tanács, a múzeum, a Petőfi téren épülő hatalmas toronyházba a város legfontosabb vállalatait költöztetik. Miskolcon ma az egyik legnagyobb gond a közlekedés. A Széchenyi utca — ez a város főutcája — forgalmát csökkenti majd az északi és a déli tehermentesítő útvonal. A város forgalmának középpontja a Béke tér lesz: ide vezetik be.. a..tapolcai villamosvasutat, itt lesznek majd a távolsági és városi buszok végállomásai — sőt, ha a tárgyalások sikerrel * s* végződnek —, itt épül meg egy helikopter-állomás is. Miskolc egyik „nagy terve” a Bazár utca — négy- éskilencemeletes lakóházaival, egy- és kétszintes üzlethelyiségeivel már a közeli jövőben valóság lesz. Kétmilliárd a gyárra A Lenin Kohászati Művek, a magyar nehézipar egyik központja együtt fejlődött és fejlődik Miskolccal. Tizenöt év alatt több mint kétmilliárd forint beruházással fejlesztették, korszerűsítették üzemeit. Az eredmény: csak az utóbbi öt év alatt 46 százalékkal emelkedett a gyár termelékenysége. S hogy ez a fejlődés mit jelentett a munkásoknak, arra még egy adat: a Lenin Kohászati Művek minden évben húsz napon felüli összeget fizetett nyereségrészesedésként. A gyár fejlesztéséről a főmérnök tömören csak ennyit mondott: „1965-ig a Lenin Kohászati Művek technológiája eléri a nemzetközi színvonalat.“ Miskolc fejlesztése, szépítése közügy a városban. Ahogyan azt az egyik építészmérnök mondotta: „Olyan várost kell építenünk,-«melyse- • *ba»-m mutathatunk majd: ez a mi alkotásunk!” | Balogh László GYŐR: Palotasor a kazamaták fölött Ismerősöm, aki szabad vasárnapjain vonatra száll, s évek hosszú sora óta utazik az országban, néhány napja Győrből tért vissza. Bár ki tudja, hányadik győri útja volt ez, mégis lelkesülten beszélt a városról. — Győr szépségét mindig újra és újra kell felfedezni... Képzeletbeli séta a jövőben A „kék Duna” és a Rába sárgás vize találkozásában komoran bámul a folyók tükrébe a Káptalandomb, Győr egyik legrégibb és legszebb városrésze. Bástyafalak és kazamaták világa ez, a vár kopott, mohos téglái annyi, de annyi harc emlékét őrzik! Az ódonságból szinte vakítóan válik ki a belváros ragyogása: az eget nyársaló tornyú városháza, a szűk, de mindig tiszta utcák rendje, az erdő sűrű gyárkémények, a gázművek hatalmas gömb alakú tartálya... A néhány órás úton nagyjából ezt látja az ember. Ennyit, mert a múlt, s a jelen városa körülbelül ez, s akinek kedve tartja megismerni, hogy milyen lesz tíz-tizenöt év múlva a „vizek városa” tartson velünk, amikor Fátay Tamás, a Győri Tervező Iroda osztályvezetőjének kíséretében rövid, képzeletbeli sétára indulunk. Fátay lesz a túravezető, hiszen a jövő városának ő a szellemi atyja. De milyen is lesz a város tíz esztendő múlva? Széles út, szegélyen palotákkal Modern nagyváros! Már 1962-ben hatalmas arányú munkák kezdődnek: tíz év alatt kétezerötszáz lakás épül, a belvárosban egyetlen földszintes ház sem marad. Helyükön három-négy, sőt öt-hatemeletes épületek emelkednek majd. A régi városrészt viszont eredeti formájában megőrzik. Győr legöregebb épületei — sok közöttük a műemlék — az egykori bástyafal helyén, a mostani Arany János, Schweidel, Újvilág és Újkapu utcákban állnak. Itt csupán a nagyon rossz állapotban levő házakat bontják le, s nem szélesítik az utcákat. Az ódon városrész műemlékházainak tatarozására, felújítására természetesen továbbra is nagy gondot fordítanak. Egy 18 méter széles út fogja majd körül a történelmi városrészt, szegélyén négy-ötemeletes modern palotákkal. Nem korzónak épül az új körút, hanem a növekvő gépkocsiforgalom lebonyolítására. A belvárosban hat-hétszáz gépkocsinak készítenek parkírozó helyeket. A révfalui dunai híd sem felel meg a forgalom követelményeinek, ezért új híd építését tervezik, amelyet majd összekötnek a Csehszlovákiába vezető galántai főközlekedési úttal. Felépül az új színház — Milyenek lesznek a belváros új lakónegyedei? — Kertvárosi jellegűek — válaszolja kísérőnk. — Most tizenötezren laknak a belvárosban, s ha befejeződik az átépítés, 25 ezer embernek lesz lakása ebben a városrészben. Egy-egy lakótömbhöz park, iskola, óvoda és üzlethálózat is épül. Az új lakások tágasabbak lesznek, s valamennyihez terveztek fürdőszobát. A győriek nagy örömére kijelölték az új színház helyét. A volt Teleki-laktanya területén épül majd fel a korszerű, a színészek, s a közönség minden igényét kielégítő színház, amelynek nagyságáról még nem döntöttek. Kísérőnktől ennyit tudok meg a jövő Győréről, amelynek a körvonalai már most kezdenek kibontakozni. Nádorvárosban ugyanis már négy-öt lakótömb fel is épült. Itt dolgoznak most a kőművesek egy hételemetes lakótömbön, amely Győr legmagasabb lakóháza lesz. Ismerősömnek igaza van tehát. A város igazán szép. Festőién szép a Káptalandomb, a bástyafalak és a kazamaták, a vár kopott, mohos tégláinak világa. De legalább ilyen szép lesz az a város, amelybe Fátay Tamás elkalauzolt — amelynek téglái megőrzik majd a mai kőművesek és ácsok alkotó keze nyomát... Simon Lajos DEBRECEN: A Tiszántúl kulturális központja Kevés városunk indult mélyebbről a második világháború után, mint Debrecen. A harcokban a város 500 háza elpusztult, csaknem 10 000 épülete megsérült. E sokat szenvedett város sorsa azóta szakadatlanul felfelé ível. Három egyetem Már áll az új állomásépület a régi mögött: ez lesz az ország egyik legszebb pályaudvara. Az állomásra érkezőket voltaképpen már most új Debrecen fogadja: a Tiszántúl gazdasági és kulturális központja.. Gazdasági helyét országunk életében egész sor gyára jelöli ki. Itt a nagy járműjavító és a gyorsan fejlődő golyóscsapágygyár. Éppen most kapott nagy külföldi megrendelést az Orvosi Műszergyár: a következő években négyszeresére bővül az üzem. Debrecenbe ruhagyárat, bőr- és cipőüzemet, cementipari vállalatot terveznek. Debrecen hagyományos kulturális élete mind erőteljesebben fejlődik. Hamarosan megnyitják második színházát is a volt Uránia-mozi épületében, a Csokonay Színházat 12 millió forintos költséggel most újították fel. A város és egész dalkultúránk nevezetessége a debreceni Kodály-kórus, amely az arezzói nemzetközi dalosverseny első díját nyerte. Most a város tanácsa pártfogolja, saját kórusának tekinti és segíti további sikerek elérésében. Itt létesült az országban először központi színjátszó stúdió. Estéről estére négy irodalmi színpad műsora vetélkedik egymással zsúfolt nézőterek előtt. Filmeket húsz moziban vetítenek. Az ősi kollégiumon, az általános iskolákon kívül három egyetemen és hét technikumon végez évente több ezer diák. Most nagy kulturális események egész sorára készül a város. Történelmi múltja közismert: kollégiumának falai között kétszer mondták ki hazánk függetlenségét. A felszabadulás után itt alakult meg az első szabad magyar kormány. Jogosan kérik tehát a debreceniek, hogy városukban nyissák meg a felszabadulási emlékmúzeum kapuit. Jövőre Debrecen várossá nyilvánításának 600. évfordulóját kívánják megünnepelni. Előkerült Nagy Lajos erre vonatkozó adománylevele. Készülnek a szatmári béke, s az első debreceni nyomda alapításának évfordulójára is. Villanegyed, gyógyfürdő Az ünnepségsorozatokra teljes díszben akarja fogadni vendégeit a város. A következő esztendők gazdagodásának nagy távlatait nyitják meg. Új munkaalkalmak egész sorát létesítik, s 16 500 lakás építését tervezik. Ebből 2000 már épül is az elavult városrészek helyén. A Libakertben — amely nemrég a hagymakertészek hazája volt — toronydaruk emelkednek a magasba: a nyáron 700 család költözhet itt új otthonába. A város peremén épülnek a kertes családi házak, megújul a Csapókert, a Kincses-hegy, villanegyeddé alakul át a téglagyáriak utcasora. Már elkészült az új gyógyfürdő, mellé hamarosan szállót építenek. Május elsejére megnyitják a vidámparkot. Tervezik, hogy a baráti országok gyógyszállókat építenek a Nagyerdőn. Debrecen idegenforgalma nagy arányokban fejlődik: az idén megnyitják az első motelt a turisták előtt. A város központjában pedig már vendégeket fogad a turistaszálló. Bővítik a szabadtéri színpadot, hogy előadásait egyszerre négyezren láthassák, a sportoló ifjúságnak síugró-sáncot és uszodát, a vizek barátainak horgásztavat létesítenek. Holnap este Debrecen lakói és vendégei szép látványban gyönyörködhetnek. Az Arany Bika Szálló előtt először szökik magasba az új, több színben pompázó szökőkút kivilágított vízoszlopa. A felszabadulás 15. évfordulójára szépítették vele főterüket a debreceniek. Gesztelyi Nagy Zoltán SZEGED: Szeged: paprika, tarhonya, halászlé, papucs, talicska, halbicska, szalámi, szélmalom, tanyák csendje és munkanélküliség — ez volt a múltja. Jelene: a táguló barázdákon, a tanyák között dübörgő traktorok. Korszerűsített ruha-, cipő- és szalámigyár. Új textilművek.Az utcán fénycsövek, ötezer férőhelyes szabadtéri színpad. Ma Szeged legfrissebb szenzációja az a levél, amelyet a Mi benne a szenzáció? A szegedi gyárak fejlesztésére a második ötéves terv során összesen 310 millió forintot költenek. A gumigyár építése háromszor ennyibe kerül! Viszont keresve sem lehetne jobb helyet találni egy ilyen gyárnak a szegedinél. Itt a Tisza, csak 70 méteres vezeték kell, és máris van ipari víz; itt az egyetem, vegyészeket képez, találkozhat az elmélet a gyakorlattal. A gyár alapjait jövőre rakják le, és ha elkészül, műszaki gumiárut, s autóabroncsot gyártanak benne. Ezer embernek ad majd munkahelyet. Új műtrágyagyár építéséről is szó van, amely az egész déli országrészt ellátná. Orosházától Szegedig 80 kilométeres földgáz-vezeték épül, amelyen majd az új vegyigyár alapanyaga érkezik. A közhasználatú cikkek termelésén kívül a város gázszükségletét is nagyban fedezi. A nagy kincs Messze földön híres a szegedi szalámi. Most építik a gyárminap kapott a város tanácsa, így szól az írás: „Február 29-én kelt levelükre válaszolva értesítem, hogy a második ötéves terv során a Szegedre telepítendő gumigyár megvalósításához az Országos Tervhivatal... a hozzájárulást meg fogja szerezni. Ennek következtében tehát a telepítéssel kapcsolatos munkálatokat leállítani nem kell. Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke abban azt a 40 méter magas tornyot, ahol majd érlelik, kezelik, tárolják a páratlan ízű szalámit. A gyár évi teljesítőképessége a torony felépülte után 75 vagonnal nagyobb lesz. A raktár mellett modern expedients helyiség épül. Tizennyolc-húszmillió forintot költenek a gyár korszerűsítésére, és a klimatikai berendezés lehetővé teszi majd, hogy a téliszalámi ne csak télen készüljön. Szeged másik nagy üzeme, a textilművek 48 millió forintot költ üzemeinek bővítésére, s legjelentősebb az, hogy megépül a szövőde. A kéziszerszámgyár 23, a kendergyár 26, a cipőgyár 18 millió forintot fordít rekonstrukcióra. Új tejüzem létesül 20 millió forintból. Bővítik a gázműveket. A 40 millió forintos beruházás lehetővé teszi, hogy a mostani hétezer helyett tizennégyezer új előfizető jusson gázhoz. Megépül a Hattyas- Holt-Tiszán a vízátemelő, amely megszabadítja a külterületeket a vadvíztől, s a csatornázást lehetővé teszi. A tanácsi 20, a szövetkezeti kisipar pedig 19 millió forintot kap üzemeinek fejlesztésére. Új helyre költözik a seprűgyár, amelynek készítményei Szeged hírnevét öregbítik a világban. A Tisza bal partján a természet felkínálja a területet: üdülőket, fürdőket, uszodákat építsetek! Valóban: Szeged már régen megérett arra, hogy hazánk második Hévize legyen. Gyógyvizéhez hasonló csak a kaukázusi Borshomban és a vichyi Grand Grillben található. A geológiai vizsgálatok során megállapították, hogy a kétezer méter mélységből fakasztott termálvíz 90 fokos és percenként kétezer liter jön a felszínre. A nagy kinccsel Szeged élni akar. Az újszegedi ligetben SZOT-üdülő építését tervezik. Gyógyfürdőt, meleg vizű strandot, fedett uszodát építenek, rendbehozzák az újszegedi Part-fürdőt. Ebben az évben már 3 millió forintot költenek erre a célra. Megkezdik a fedett uszoda tervezését. A város a magyar szabadtéri színjátszás központja lesz. Az idén már 7238 férőhelyes lesz a szabadtéri színpad nézőtere. S nem titkolják: megvalósítják Szegeden a szocialista ünnepi játékokat. Szeged szép város. Tizenöt év múlva még szebb lesz. Kitűnő lehetősége van erre, hiszen sugár- és közútjai által határolt területeken már most látható a jövő modern városa. Tizenöt év alatt összesen 10 ezer lakást építenek, különösen sokat az északi városrészben és Újszegeden, valamint a közművesített területeken. Legdélibb városunk életének új kora kezd kibontakozni a tervekben. Békés Attila Jelölik az új gyárak helyét Segít a Tisza is PÉCS: Búcsúznak a pécsi sárgák. Az írás, amely kimondta felettük a végítéletet, csak ennyi: „1960 végéig meg kell szüntetni-'Pécsett a villamosközlekedést. Helyette autóbuszokkal kell lebonyolítani a városi közforgalmat.” Dátum, aláírás, pecsét, s minden egyéb ott áll már a két mondat alatt,amely visszavonhatatlanná teszi, hogy a pécsi sárgáknak menniök kell. Vagonba rakják a kiszolgált kocsikat és viszik őket más vidéki városokba, hogy — egy ideig még — ott szállítsák az ügyesbajos dolga után siető népet. Még névtelen terek S az öreg sárgák után búcsút vesz Pécs a város belsejének ódon, aprócska házaitól is. Kicserélik Baranya fővárosát. Ha a felszabadulástól eddig eltelt másfél évtized alatt a kis vidéki városból nagyváros lett, akkor a következő tizenöt esztendő alatt modern nagyvárossá lesz Pécs. Hogyan istecséset, egy várost? Gomz Bért,’“ Apécsi városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese — nagy tekintélyű mérnökember — azt mondja: könnyen. A páncélszekrényből lepedőnyi rajzokat vesz elő, szétteregeti őket az asztalon, a székeken, a pamlagon, ahová csak fér. S máris ott állunk egy új város kellős közepén. Ha jobbra nézünk, a szűk girbe-gurba utcácskák helyett, kétpályás, nyílegyenes sugárutakat látunk, amely kelet-nyugati irányban szeli ketté a Mecsek- Bilsi várost. (Százados álma Pécsnek!) A Budapest felől érkező autók utasait a Fürst Sándor utcai kis földszintes házak helyén több emeletes épületek fogadják, s új, korszerű, köntösben látni a 6-os műút további pécsi szakaszát, a Zsolnai utcát és a Petőfi teret is. Aztán utcák, terek, amelyeknek„8100 s MM új gyárkeményeket, friss falu üzemeket látunk: itt egy kenyérgyár, nem messze tőle az új hűtőház, amott a víztisztítómű. Mérföldes léptekkel S mikor lesz mindebből valóság? — Hamarosan — feleli a kérdésre a tanácselnökhelyettes. — Mérföldes léptekkel fejlődik majd városunk. Pécsett a múlt évtizedben ötezer lakás épült A második ötéves terv idején, 1961-től 1965-ig, tehát a fele idő alatt 5500 lakást kell építenünk. Tizenöt éven belül legalább 150 ezer lesz a város lakossága. Miért van szükség minderre? — Hogy több szenet hozzunk fel a Mecsek alól, s vele több villanyáram, több fény legyen az országban, az ember helyett villamosgépek dolgozhassanak mind többet. S honnan veszik a nagy városformáló építkezések anyagát? Pécsett mindenki ismeri a salakhegyet. Ott magasodik már évtizedek óta a régi erőmű mellett. Tömérdek menynyiség: kétmillió köbméter. A „házgyár“ Most nagy a forgalom körülötte. Váratlanul megnőtt a korábban nem nagy köztiszteletnek örvendő hegy tekintélye a pécsiek szemében. Ház lesz belőle. Sok ezer lakóház. Már épül a tövében — ahogy itt nevezik — a házgyár, vagyis a panelüzem, amely előbb nemesíti a salakot, aztán „házasítja” duzzasztott anyag kavicscsal, a keramzittal, végül szobafal nagyságú építőelemeket préselnek belőle. A pécsi tanácsházán már számolgatják, mi mindennel jár a város távlati fejlesztése. Az egyik előjegyzésben ez áll: „Új várostérképet csináltatni.” Utána kellene tenni mindjárt egy mellékmondatot is: „... és megiratni a város új történelmét.” Mert mire a csillagos sapkáid katonák jövetelének újabb másfél évtizedes jubileumát üljük, Pécs a harminc szabad év alatt majdnem annyit halad, mint kétezeréves történelme alatt összesen. Szathmári Gábor Sugárutak a Mecsek alján