Esti Hírlap, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-03 / 80. szám

(régi városok új térképe átrajzoltuk az ország térképét — mondjuk ki gyakran, ha végigtekintünk szabad éle­tünk tizenöt esztendejének nagy alkotásain. S bár e megfogalmazás kissé merésznek tűnhe­tik — mégis minden szavában igaz. Sztálinvá­­ros jelzi ma az egykori poros-sáros Dunapen­­tele helyét; a Bakony alji pusztaságon Inota erőműve és kohója dolgozik. S mivé fejlődött Komló, hol találtuk valaha Kazincbarcika ne­vét? Folytathatjuk a sort Tatabánya városnyi új részével, Tiszapalkonyával, Martfűvel, a könnyűipar-várossal. Beszélhetünk a megfiata­lodott régiekről, Ajkáról, a városrangot kapott­ ­ egykori kisközségről — beszélhetünk széles e hazáról. Most következő éveinkben folytatjuk e tisz­tes sort. Készül — a Vll. kongresszus irányel­veinek megfelelően — a következő esztendők fejlesztési terve. Az ország öt városából nagy ipari gócpontot formálunk, új gyárakkal, lakó­házakkal, közintézményekkel, modern nagyvá­roshoz illő kultúrával és élettel. Ma, szabadsá­gunk születése napján bátran tekinthetünk a jövőbe, megállhatunk hazánk legújabb, ez­után készülő térképe előtt. Lemérhetjük rajta egész országunk átalakításának nagy és reális programját. MISKOLC: Külsejében is az ország második városa lesz Miskolcon a város egyik ve­zetője ezekkel a szavakkal fo­gadott: " Itt kellett volna élnie, hogy lássa, mennyit fejlődött tizenöt év alatt a város. Eltűntek a nyomortanyák Másfél évtizeddel ezelőtt a városban a legelemibb köztisz­tasági, közegészségügyi feltéte­lek is hiányoztak. Egy jellemző adat: 1945 előtt „a törvényha­tósági joggal felruházott” Mis­kolc városnak egyetlen bölcső­déje sem volt. A közszolgálta­tás — víz, gáz, villany — a közvetlen belváros határán úgyszólván véget ért. Egyszer­re kellett pótolni mindent. Épí­teni orvosi rendelőket, bölcső­déket (tizennégy van ma a vá­rosban), utakat, villamosvá­gányt és csatornákat, de min­denekelőtt lakást, hogy örökre­ eltűnjenek a danyisi, a tatár­dombi, a Sajó-parti kalibák, amelyeket a sokat ígérő és ke­veset adó múlt hagyott örök­ségként. Eltűntek. Tizenöt év alatt csak állami erőből több mint ötezer lakás épült Miskolcon. Hatalmas, modern lakótömbök, nőttek ki a földből. De még­sem elég, mert közben a város lakossága megkétszereződött. Miskolc nagyváros lett. Villa­mosai 1945-ben négymillió utast szállítottak — 1959-ben már több mint 61 milliót. — Ez az oka — mondják —, hogy a tizenöt év eredményei ellenére is a város ma olyan, mint egy fiatalember, akire gyermekruhát adtak. Kinőtte. A város vezetőinek, műsza­ki embereinek hónapok óta tartó munkája nyomán már formálódik a tizenöt éves fej­lesztési terv. A szűkszavú, óva­tos nyilatkozatokból is érződik, hogy a következő években Miskolc külsejében is az ország második városa lesz. Hol lesz a helikopter-állomás A terv szerint elsősorban a belvárost rendezik. Új épületet kap a városi tanács, a mú­zeum, a Petőfi téren épülő ha­talmas toronyházba a város legfontosabb vállalatait költöz­tetik. Miskolcon ma az egyik legnagyobb gond a közlekedés. A Széchenyi utca — ez a vá­ros főutcája — forgalmát csökkenti majd az északi és a déli tehermentesítő útvonal. A város forgalmának középpont­ja a Béke tér lesz: ide vezetik be.. a..tapolcai villamosvasutat, itt lesznek majd a távolsági és városi buszok végállomásai — sőt, ha a tárgyalások sikerrel * s* végződnek —, itt épül meg egy helikopter-állomás is. Miskolc egyik „nagy terve” a Bazár ut­ca — négy- és­­kilencemeletes lakóházaival, egy- és kétszintes üzlethelyiségeivel már a közeli jövőben valóság lesz. Kétmilliárd a gyárra A Lenin Kohászati Művek, a magyar nehézipar egyik köz­pontja együtt fejlődött és fej­lődik Miskolccal. Tizenöt év alatt több mint kétmilliárd fo­rint beruházással fejlesztették, korszerűsítették üzemeit. Az eredmény: csak az utóbbi öt év alatt 46 százalékkal emelkedett a gyár termelékenysége. S hogy ez a fejlődés mit jelen­tett a munkásoknak, arra még egy adat: a Lenin Kohászati Művek minden évben húsz na­pon felüli összeget fizetett nye­reségrészesedésként. A gyár fejlesztéséről a főmérnök tö­mören csak ennyit mondott: „1965-ig a Lenin Kohászati Művek technológiája eléri a nemzetközi színvonalat.“ Miskolc fejlesztése, szépítése közügy a városban. Ahogyan azt az egyik építészmérnök mondotta: „Olyan várost kell építenünk,­­-«melyse- • *ba»-m mutathatunk majd: ez a mi al­­kotásunk!” | Balogh László GYŐR: Palotasor a kazamaták fölött Ismerősöm, aki szabad va­sárnapjain vonatra száll, s évek hosszú sora óta utazik az országban, néhány napja Győr­ből tért vissza. Bár ki tudja, hányadik győri útja volt ez, mégis lelkesülten beszélt a vá­rosról. — Győr szépségét mindig újra és újra kell felfedezni... Képzeletbeli séta a jövőben A „kék Duna” és a Rába sár­gás vize találkozásában ko­moran bámul a folyók tükrébe a Káptalandomb, Győr egyik legrégibb és legszebb városré­sze. Bástyafalak és kazamaták világa ez, a vár kopott, mohos téglái annyi, de annyi harc emlékét őrzik! Az ódonságból szinte vakítóan válik ki a bel­város ragyogása: az eget nyár­saló tornyú városháza, a szűk, de mindig tiszta utcák rendje, az erdő­ sűrű gyárkémények, a gázművek hatalmas gömb ala­kú tartálya... A néhány órás úton nagyjá­ból ezt látja az ember. Ennyit, mert a múlt, s a jelen városa körülbelül ez, s akinek kedve tartja megismerni, hogy mi­lyen lesz tíz-tizenöt év múlva a „vizek városa” tartson ve­lünk, amikor Fátay Tamás, a Győri Tervező Iroda osztály­­vezetőjének kíséretében rövid, képzeletbeli sétára indulunk. Fátay lesz a túravezető, hiszen a jövő városának ő a szellemi atyja. De milyen is lesz a város tíz esztendő múlva? Széles út, szegélyen palotákkal Modern nagyváros! Már 1962-ben hatalmas arányú munkák kezdődnek: tíz év alatt kétezerötszáz lakás épül, a belvárosban egyetlen föld­szintes ház sem marad. He­lyükön három-négy, sőt öt-hat­emeletes épületek emelkednek majd. A régi városrészt viszont eredeti formájában megőrzik. Győr legöregebb épületei — sok közöttük a műemlék — az egykori bástyafal helyén, a mostani Arany János, Schweidel, Újvilág és Új­kapu utcákban állnak. Itt csupán a nagyon rossz állapot­ban levő házakat bontják le, s nem szélesítik az utcákat. Az ódon városrész műemlékházai­nak tatarozására, felújítására természetesen továbbra is nagy gondot fordítanak. Egy 18 méter széles út fogja majd körül a történelmi város­részt, szegélyén négy-ötemele­tes modern palotákkal. Nem korzónak épül az új körút, ha­nem a növekvő gépkocsiforga­lom lebonyolítására. A belvá­rosban hat-hétszáz gépkocsinak készítenek parkírozó helyeket. A révfalui dunai híd sem fe­lel meg a forgalom követelmé­nyeinek, ezért új híd építését tervezik, amelyet majd össze­kötnek a Csehszlovákiába ve­zető galántai fő­közlekedési út­tal. Felépül az új színház — Milyenek lesznek a bel­város új lakónegyedei? — Kertvárosi jellegűek — válaszolja kísérőnk. — Most tizenötezren laknak a belváros­ban, s ha befejeződik az átépí­tés, 25 ezer embernek lesz la­kása ebben a városrészben. Egy-egy lakótömbhöz park, is­kola, óvoda és üzlethálózat is épül. Az új lakások tágasabbak lesznek, s valamennyihez ter­veztek fürdőszobát. A győriek nagy örömére kijelölték az új színház helyét. A volt Teleki-laktanya terüle­tén épül majd fel a korszerű, a színészek, s a közönség min­den igényét kielégítő színház, amelynek nagyságáról még nem döntöttek. Kísérőnktől ennyit tudok meg a jövő Győréről, amelynek a körvonalai már most kezde­nek kibontakozni. Nádorváros­ban ugyanis már négy-öt lakó­tömb fel is épült. Itt dolgoz­nak most a kőművesek egy hételemetes lakótömbön, amely Győr legmagasabb lakóháza lesz. Ismerősömnek igaza van te­hát. A város igazán szép. Fes­tőién szép a Káptalandomb, a bástyafalak és a kazamaták, a vár kopott, mohos tégláinak világa. De legalább ilyen szép lesz az a város, amelybe Fátay Tamás elkalauzolt — amelynek téglái megőrzik majd a mai kőművesek és ácsok alkotó ke­­ze nyomát... Simon Lajos DEBRECEN: A Tiszántúl kulturális központja Kevés városunk indult mé­lyebbről a második világhábo­rú után, mint Debrecen. A harcokban a­ város 500 háza elpusztult, csaknem 10 000 épü­lete megsérült. E sokat szenve­dett város sorsa azóta szaka­datlanul felfelé ível. Három egyetem Már áll az új állomásépület a régi mögött: ez lesz az or­szág egyik legszebb pályaud­vara. Az állomásra érkezőket voltaképpen már most új Deb­recen fogadja: a Tiszántúl gaz­dasági és kulturális központja.. Gazdasági helyét országunk életében egész sor gyára jelöli ki. Itt a nagy járműjavító és a gyorsan fejlődő golyóscsapágy­­gyár. Éppen most kapott nagy külföldi megrendelést az Or­vosi Műszergyár: a következő években négyszeresére bővül az üzem. Debrecenbe ruha­gyárat, bőr- és cipőüzemet, ce­mentipari vállalatot tervez­nek. Debrecen hagyományos kul­turális élete mind erőteljeseb­ben fejlődik. Hamarosan meg­nyitják második színházát is a volt Uránia-mozi épületében, a Csokonay Színházat 12 millió forintos költséggel most újí­tották fel. A város és egész dalkultúránk nevezetessége a debreceni Kodály-kórus, amely az arezzói nemzetközi dalos­­verseny első díját nyerte. Most a város tanácsa pártfogolja, saját kórusának tekinti és se­gíti további sikerek elérésében. Itt létesült az országban elő­ször központi színjátszó stúdió. Estéről estére négy irodalmi színpad műsora vetélkedik egymással zsúfolt nézőterek előtt. Filmeket húsz moziban vetítenek. Az ősi kollégiumon, az általános iskolákon kívül három egyetemen és hét tech­nikumon végez évente több ezer diák. Most nagy kulturális ese­mények egész sorára készül a város. Történelmi múltja köz­ismert: kollégiumának falai között kétszer mondták ki ha­zánk függetlenségét. A felsza­badulás után itt alakult meg az első szabad magyar kor­mány. Jogosan kérik tehát a debreceniek, hogy városukban nyissák meg a felszabadulási emlékmúzeum kapuit. Jövőre Debrecen várossá nyilvánítá­sának 600. évfordulóját kíván­ják megünnepelni. Előkerült Nagy Lajos erre vonatkozó adománylevele. Készülnek a szatmári béke, s az első deb­receni nyomda alapításának évfordulójára is. Villanegyed, gyógyfürdő Az ünnepségsorozatokra tel­jes díszben akarja fogadni ven­dégeit a város. A következő esztendők gazdagodásának nagy távlatait nyitják meg. Új munkaalkalmak egész sorát létesítik, s 16 500 lakás építé­sét tervezik. Ebből 2000 már épül is az elavult városrészek helyén. A Libakertben — amely nemrég a hagymaker­tészek hazája volt — torony­daruk emelkednek a magasba: a nyáron 700 család költözhet itt új otthonába. A város pe­remén épülnek a kertes csa­ládi házak, megújul a Csapó­kert, a Kincses-hegy, villane­gyeddé alakul át a téglagyá­riak utcasora. Már elkészült az új gyógyfürdő, mellé ha­marosan szállót építenek. Má­jus elsejére megnyitják a vi­dámparkot. Tervezik, hogy a baráti országok gyógyszállókat építenek a Nagyerdőn. Debre­cen idegenforgalma nagy ará­nyokban fejlődik: az idén meg­nyitják az első motelt a turis­ták előtt. A város központjá­ban pedig már vendégeket fo­gad a turistaszálló. Bővítik a szabadtéri színpadot, hogy elő­adásait egyszerre négyezren láthassák, a sportoló ifjúság­nak síugró-sáncot és uszodát, a vizek barátainak horgászta­vat létesítenek. Holnap este Debrecen lakói és vendégei szép látványban gyö­nyörködhetnek. Az Arany Bi­ka Szálló előtt először szökik magasba az új, több színben pompázó szökőkút kivilágított vízoszlopa. A felszabadulás 15. évfordulójára szépítették vele főterüket a debreceniek. Gesztelyi Nagy Zoltán SZEGED: Szeged: paprika, tarhonya, halászlé, papucs, talicska, hal­bicska, szalámi, szélmalom, ta­nyák csendje és munkanélkü­liség — ez volt a múltja. Jele­ne: a táguló barázdákon, a ta­nyák között dübörgő traktorok. Korszerűsített ruha-, cipő- és­­ szalámigyár. Új textilművek.­­Az utcán fénycsövek, ötezer­­ férőhelyes szabadtéri színpad.­­ Ma Szeged legfrissebb szen­zációja az a levél, amelyet a Mi benne a szenzáció? A sze­gedi gyárak fejlesztésére a má­sodik ötéves terv során össze­sen 310 millió forintot költe­nek. A gumigyár építése há­romszor ennyibe kerül! Vi­szont­ keresve sem lehetne jobb helyet találni egy ilyen gyárnak a szegedinél. Itt a Ti­sza, csak 70 méteres vezeték kell, és máris van ipari víz; itt az egyetem, vegyészeket ké­pez, találkozhat az elmélet a gyakorlattal. A gyár alapjait jövőre rakják le, és ha elké­szül, műszaki gumiárut, s autó­abroncsot gyártanak benne. Ezer embernek ad majd mun­kahelyet. Új műtrágyagyár építéséről is szó van, amely az egész dé­li országrészt ellátná. Oroshá­zától Szegedig 80 kilométeres földgáz-vezeték épül, amelyen majd az új vegyigyár alap­anyaga érkezik. A közhaszná­latú cikkek termelésén kívül a város gázszükségletét is nagy­ban fedezi. A nagy kincs Messze földön híres a szege­di szalámi. Most építik a gyár­minap kapott a város tanácsa, így szól az írás: „Február 29-én kelt levelük­re válaszolva értesítem, hogy a második ötéves terv során a Szegedre telepítendő gumi­gyár megvalósításához az Or­szágos Tervhivatal... a hozzá­járulást meg fogja szerezni. Ennek következtében tehát a telepítéssel kapcsolatos munká­latokat leállítani nem kell. Kiss Árpád, az Országos Terv­hivatal elnöke ab­ban azt a 40 méter magas tor­nyot, ahol majd érlelik, keze­lik, tárolják a páratlan ízű sza­lámit. A gyár évi teljesítőké­pessége a torony felépülte után 75 vagonnal nagyobb lesz. A raktár mellett modern expe­dients helyiség épül. Tizen­nyolc-húszmillió forintot köl­tenek a gyár korszerűsítésére, és a klimatikai berendezés le­hetővé teszi majd,­ hogy a téliszalámi ne csak télen ké­szüljön. Szeged másik nagy üzeme, a textilművek 48 millió forintot költ üzemeinek bőví­tésére, s legjelentősebb az, hogy megépül a szövőde. A kéziszerszámgyár 23, a kender­gyár 26, a cipőgyár 18 millió forintot fordít rekonstrukcióra. Új tejüzem létesül 20 millió forintból. Bővítik a gázműve­ket. A 40 millió forintos beru­házás lehetővé teszi, hogy a mostani hétezer helyett tizen­négyezer új előfizető jusson gázhoz. Megépül a Hattyas- Holt-Tiszán a vízátemelő, amely megszabadítja a külte­rületeket a vadvíztől, s a csa­tornázást lehetővé teszi. A ta­nácsi 20, a szövetkezeti kisipar pedig 19 millió forintot kap üzemeinek fejlesztésére. Új helyre költözik a seprűgyár, amelynek készítményei Szeged hírnevét öregbítik a világban. A Tisza bal partján a ter­mészet felkínálja a területet: üdülőket, fürdőket, uszodákat építsetek! Valóban: Szeged már régen megérett arra, hogy hazánk második Hévize legyen. Gyógyvizéhez hasonló csak a kaukázusi Borshomban és a vichyi Grand Grillben találha­tó. A geológiai vizsgálatok so­rán megállapították, hogy a kétezer méter mélységből fa­kasztott termálvíz 90 fokos és percenként kétezer liter jön a felszínre. A nagy kinccsel Szeged élni akar. Az új­szegedi ligetben SZOT-üdülő építését tervezik. Gyógyfürdőt, meleg vizű strandot, fedett uszodát építenek, rendbehozzák az új­szegedi Part-fürdőt. Ebben az évben már 3 millió forintot költenek erre a célra. Megkez­dik a fedett uszoda tervezését. A város a magyar szabadtéri színjátszás központja lesz. Az idén már 7238 férőhelyes lesz a szabadtéri színpad nézőtere. S nem titkolják: megvalósítják Szegeden a szocialista ünnepi játékokat. Szeged szép város. Tizenöt év múlva még szebb lesz. Kitűnő lehetősége van erre, hiszen su­gár- és közútjai által határolt területeken már most látható a jövő modern városa. Tizenöt év alatt összesen 10 ezer lakást építenek, különösen sokat az északi városrészben és Új­szegeden, valamint a közmű­vesített területeken. Legdélibb városunk életének új kora kezd kibontakozni a tervekben. Békés Attila Jelölik az új gyárak helyét Segít a Tisza is PÉCS: Búcsúznak a pécsi sárgák. Az írás, amely kimondta felet­tük a végítéletet, csak ennyi: „1960 végéig meg kell szün­­tetni-'Pécsett a villamosközle­kedést. Helyette autóbuszok­kal kell lebonyolítani a városi közforgalmat.” Dátum, aláírás, pecsét, s minden egyéb ott áll már a két mondat alatt,­­amely visszavon­hatatlanná teszi, hogy a­ pécsi sárgáknak menniök kell. Va­gonba rakják a kiszolgált ko­csikat és viszik őket más vidé­ki városokba, hogy — egy ideig még — ott szállítsák az ügyes­bajos dolga után siető népet. Még névtelen terek S az öreg sárgák után búcsút vesz Pécs a város belsejének ódon, aprócska házaitól is. Ki­cserélik Baranya fővárosát. Ha a felszabadulástól eddig eltelt másfél évtized alatt a kis vi­déki városból nagyváros lett, akkor a következő tizenöt esz­tendő alatt modern nagyváros­sá lesz Pécs. Hogyan istecséset, egy várost? Gomz­ Bért,’“ A­­pécsi városi tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese — nagy tekintélyű mérnökember — azt mondja: könnyen. A páncélszekrényből lepedőnyi rajzokat vesz elő, szétteregeti őket az asztalon, a székeken, a pamlagon, ahová csak fér. S máris ott állunk egy új város kellős közepén. Ha jobb­ra nézünk, a szűk girbe-gurba utcácskák helyett, kétpályás, nyílegyenes sugárutakat lá­tunk, amely kelet-nyugati irányban szeli ketté a Mecsek- Bilsi várost. (Százados álma Pécsnek!) A Budapest felől ér­kező autók utasait a Fürst Sán­dor utcai kis földszintes házak helyén több emeletes épületek fogadják, s új, korszerű, köntös­ben látni a 6-os műút további pécsi szakaszát, a Zsolnai ut­cát és a Petőfi teret is. Aztán utcák,­ terek, amelyeknek„8100 s MM új gyárkeményeket, friss falu üze­meket látunk: itt egy kenyér­gyár, nem messze tőle az új hűtőház, amott a víztisztítómű. Mérföldes léptekkel S mikor lesz mindebből va­lóság? — Hamarosan — feleli a kér­désre a tanácselnökhelyettes. — Mérföldes léptekkel fejlődik majd városunk. Pécsett a múlt évtizedben ötezer lakás épült A második ötéves terv idején, 1961-től 1965-ig, tehát a fele idő alatt 5500 lakást kell építe­nünk. Tizenöt éven belül leg­alább 150 ezer lesz a város la­kossága. Miért van szükség minderre? — Hogy több szenet hozzunk fel a Mecsek alól, s vele több villanyáram, több fény legyen az országban, az ember helyett villamosgépek dolgozhassanak mind többet. S honnan veszik a nagy vá­rosformáló építkezések anya­gát? Pécsett mindenki ismeri a salakhegyet. Ott magasodik már évtizedek óta a régi erő­mű mellett. Tömérdek meny­­nyiség: kétmillió köbméter. A „házgyár“ Most nagy a forgalom kö­rülötte. Váratlanul megnőtt a korábban nem nagy köztiszte­letnek örvendő hegy tekintélye a pécsiek szemében. Ház lesz belőle. Sok ezer lakóház. Már épül a tövében — ahogy itt nevezik — a házgyár, vagyis a panelüzem, amely előbb ne­mesíti a salakot, aztán „háza­sítja” duzzasztott anyag­ kavics­­csal, a keramzittal, végül szo­bafal nagyságú építőelemeket préselnek belőle. A pécsi tanácsházán már számolgatják, mi mindennel jár a város távlati fejlesztése. Az egyik előjegyzésben ez áll: „Új várostérképet csináltatni.” Utána kellene tenni mindjárt egy mellékmondatot is: „... és megiratni a város új történel­mét.” Mert mire a csillagos sap­káid katonák jövetelének újabb másfél évtizedes jubileu­mát üljük, Pécs a harminc sza­bad év alatt majdnem annyit halad, mint kétezeréves törté­nelme alatt összesen. Szathmári Gábor Sugárutak a Mecsek alján

Next