Esti Hírlap, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-24 / 199. szám
Szerdán kezdődik a második magyar matematikai kongresszus A második magyar matematikai kongresszust a Magyar Tudományos Akadémia és a Bolyai János Matematikai Társulat közösen rendezi. A kongresszusnak mintegy 400 magyar és 200 külföldi résztvevője lesz. Az európai országok matematikusain kívül amerikai, ázsiai és afrikai tudósok is érkeznek. A kongresszus szerdán, augusztus 24-én kezdődik és egy hétig tart. Másfélmillió perc története Munkásbecsület — A Sziklavári-brigád cselekedett — Az egyes ember és a gyár közös haszna Valaki telefonál a Klement Gottwald Villamossági Gyárból. — A munkások egymillió percet leadtak! Miért? Mit jelent az, hogy „egymillió percet leadtak”? — Nem is egymilliót, hanem egymillió 400 ezret — mondja Papp György, a gyár igazgatója. Néhány perc múlva a Középgépgyár vezérkarában vagyok, s ezt hallom: — Nem is egymillió 400 ezer, hanem egymillió 500 ezer percről van szó. Ez 110 ember egyhavi munkájával egyenlő. Vagy: egy dolgozó 12 évi munkájával. Csökkenteni az időt! Telefonálunk a versenyfelelősnek, Major János üzemvezető jegyzőkönyveket húz elő a fiókból, belép a szobába Bubla Gyula, a párttitkár, „szólj a műszaki osztály vezetőjének is”, számok, szavak hangzanak, s lassan kitisztul a percek története. Látták már a Bobó dieselelektromos mozdonyt? Minden nagyobb pályaudvaron van már belőle. A fürge, korszerű jármű lelkét, a 600 lóerős hajtómotort, s a fődinamót a Középgépgyárban készítik. Kezdetben egy, négy, hat, most már havonta harminc hagyja el a gyárat. Csökkenteni kellene a normaidőt — mondta egy tavaszi napon Sziklavári, a November 7. fúvósbrigád vezetője. — Új fogásokkal, jobb munkaszervezéssel, a technológia korszerűsítésével sokkal hamarabb elkészülnénk a munkánkkal. Ezzel sokan egyet is értettek. De sokan nem. Azt mondták: nehogy eszetekbe jusson ilyesmi! Úgyis leveszik! Minek előre ugrálni? Sziklaváriék nem ugráltak. Csendben, észrevétlenül cselekedtek. Sem prémium, sem más nem bíztatta őket. Közelgett április 4-e. A gyárban munkaverseny kezdődött. Elterjedt a hír, hogy jó néhányan 30, 40, sőt, 50 százalékkal túlteljesítették a normaidőt. Köztük Sziklavári brigádja is. — Könnyű nektek — mondták erre más gyárbeliek. — mert laza a norma! — Eddig nem volt az?. Tavaly ti is eszerint dolgoztatok, akkor miért nem volt laza? Saját érdekünkről van szó! Hogy csináltátok? Következett a második negyedév. A vita tovább tartott. A végső szót Kreil Károly Április 4. brigádja mondta ki: egy hajtómotor elkészítési idejét 123 normaórával csökkentették. Sziklaváriék havi 10 órát nyertek egy-egy műveleten. Ekkor már két brigádban győzött az új kezdeményezés. Jöttek a marósok, aztán a törzsgárdisták. Felzárkóztak az élenjárókhoz, mert „mi már húsz éve itt vagyunk, csak nem maradunk szégyenben?!” Aztán megszólaltak a nők is. A Zrínyi Ilona-brigád eredménye: egy hónapban 24 ezer perccel hamarabb készül a forgórész tekercselése. Rövid idő alatt a Középgépgyár dolgozóinak 60 százaléka bekapcsolódott a normaidő csökkentésének mozgalmába. Érdeklődött a trafó- a készülék- és a nagygépüzem: hogy csináltátok? Nem hittük, hogy sikerül. Mert a siker valóban nem mindennapi. Terjed az új Csak számokban: évi egymillió 500 ezer perccel csökkent egyes műveletek munkaideje. Ez évente egymillió forint önköltségcsökkentéssel jár. Az üzem négy nappal járult hozzá az egész gyár nyereségrészesedéséhez. De mi van a számok mögött? A munka erkölcse. Erről így nyilatkoznak azok, akik részt vettek a perccsatában. — Az ember maga érzi, ha csökkenteni kell a norma idejét — mondja Zentai András a szerelőbrigádból. — Ez felfogás dolga. Szorgalmasabbak vagyunk, gyakorlottabbak, sokat újítottunk. Meg a nyereségrészesedés sem éppen utolsó szempont: ez az igazság. Viktor György fúvós, a Sziki-vári-brigádból : — Miért rejtegessük szekrényeinkben a perceket, ha abból sem nekünk, sem a gyárnak nincs haszna? Major István, az üzem vezetője: — A mozgalomban közelebb kerül egymáshoz a fizikai és a műszaki dolgozó. Közös munkánk gyümölcse, mert mindenki segített a másikon. Bubla Gyula párttitkár: — Ha az ember szereti a munkáját, akkor igyekszik azt minél jobban elvégezni; ez történt nálunk is. Egymillió 500 ezer perc! Egyedülálló kezdeményezés szülte. Egy munkás 12 évi munkája rejlik benne. A napokban levelet hozott a posta a Középgépgyárba. Feladója a Villamos- és Kismotor Gépgyár volt, ahonnan ezt írták: „Dolgozóinkból alakult csoport szeretné tanulmányozni munkasikereitek titkát Békés Attila Az újjászülető Vörösmarty téren A Vágó-négyszög — Műemlék-palota — Az elnyelt trafik Ha fúj a szél, nem kellemes a Vörösmarty cukrászda teraszán ülni A Haas-palota bontásánál keletkező por ellepi a szemet, a feketekávét meg a tortát. A pesti ember mégis ott ül, nézi a tér, a város egyik legkedvesebb terének alakulását. A bontással terebélyesedett. Más képe van már innen a költő szobrának, amely valahogyan kisebb lett, hiszen nem ilyen arányokra mintázták. Másképp fest a Váci utca eleje is. Több a fény, kevesebb az árnyék azzal, hogy az 1—3-as számú ház nincs többé. Az utolsó falrészt most szedi le a csákány. Nem is olyan régen Flóris cukrászda volt a neve. Roppant elegáns hely lévén, főként divathölgyek, előkelőségek találkozóhelyének számított A Flóris falainak lebontásával tehát befejeződik a Haas-palota pályafutása. A régi, háromszázötven négyszögölnyi telken, az egykori pesti német színház helyén állt a keskeny Haas-palota. Nem volt valami szép. A kezdet kezdetén azt írta róla valamelyik lapírnak: „Országnok-világnak hirdeti az ízléstelenségnek és vastagnyakúságnak ezen nehéz ezrekbe került csodaszüleményét.” Bámészkodnak az emberek. Főként a gépjárművezetők. Már előre örvendeznek a jó parkolóhelynek, amit oda terveznek. Elsőnek talán egy Wartburg áll majd ott, ahol Beethoven művével megnyitották a hajdani teátrumot. ★ Szűk a Vörösmarty cukrászda már. Lesnek egy-egy üres asztalra. De a „Zserbó” terjeszkedik. Már kitúrta szomszédságából az IBUSZ-t. Ennek helyiségeivel bővül majd a cukrászda. Járdáját már előre elfoglalta, a napellenző ponyvájára rákerül a Vörösmarty cukrászda cégjelzés. Mindenki mondja, hogy a toldalék-építkezés nem tart olyan sokáig, ameddig az EMKE, vagy a Royal Szálló rendbehozása. ★ Nézzünk csak körül jobban a téren , amennyire a most befutott prágai busz engedi. Utasai izgalommal, élvezettel kóstolgatják a finom fagylaltot, meg a krémest. Hol ülünk tulajdonképpen. Természetesen a Zserbóban. Node közelebbről: a Vörösmarty tér, Dorottya utca, Harmincad utca és a József tér által körülhatárolt területen, amelynek valamikor Schneiderviereck volt a gúnyneve. Hombár állt itt, s a harmincadhivatal működött benne. Adó fejében itt vonták le minden dunai hajón behozott vagy kivitt áru harmincadrészét. Százegy évvel ezelőtt bontották le. A területet négyen szerezték meg. Egy embervágó (orvos), egy kuponvágó (bankár), egy bőrvágó (tímár) és egy szövetvágó (szabó). Innen a Vágónégyszög név, azaz Schneiderviereck. A századforduló táján Gerbeaud, a cukrász vette meg sorra mindegyiktől a telekrészt. Innen, a teraszról jól látni a Váci utcának azt a sarkát, ahol minden délelőtt rendes vizitjét tartotta Fényes Adolf, a tragikum sorsú nagy festőművész, a Balfelől, sárgára festett műemlékpalotában, van a legújabbkori Történeti Múzeum, a Harmincad utca sarkán. A földszinten nemrég nyílt meg a Múzeumok Országos Propaganda Irodája. Sok kirakata van. Hát nincs senki, aki valami szépet tudna ezekben a kirakatokban elhelyezni. Ásítóan üresek, a város egyik legforgalmasabb helyén. Az IBUSZ-irodában ki-bejárnak az utasjelöltek. Elegáns, szép üzlet ez, a szomszédos könyvesbolttal együtt. Van ám e téren néhány kopott boltocska is, mosatlan ablaküveggel, ütött-kopott cégtáblával. Miért nem lehet ezeket rendbehozni? A Vörösmarty Áruház pompás árukkal zsúfolt kirakatai mellett is akad egy satnya, befoltozásra váró rész. Ez sem méltó a térhez. Annál üdébb színfoltok a repülőtársaságok irodái, meg a magyar légi közlekedés üzlete. A szomszédos bontás, sajnos, rányomja ez utóbbira a bélyegét, nehéz tisztán tartani. A terjeszkedési láz elkapta az Aero eszpresszót is, amely a kora tavasszal lenyelte a sok évtizedes sarki trafikot. Szépek a virágok, a kis újonnan létesített pavilonok. Vörösmarty Mihály mintha elégedetten nézné a sürgés-forgást, s a Vigadó felé tekintve a palota rendbehozását várná. Sor kerül arra is! Kristóf Károly (Bozsán felvételei) A Haas-palota bontását ma befejezték: az utolsó törmelékeket szállítják el a teherautók. A Vörösmarty tér tehát „megnagyobbodott”, előbukkant a Vigadó épülete, amelynek tatarozásához, s az úgynevezett déli szárnynak bontásához — ez kötötte össze a a palotát a Vigadóval — már hozzáláttak. Megkezdték a Bem téri új általános iskola műszaki átadását A II. kerületi, Bem József téri épület egyik szárnyát több mint négymillió forintos költséggel iskolává alakították át. A 12 tantermes, korszerű általános iskola szeptember 1-én nyitja meg kapuit. Az építők ma délelőtt kezdték meg az új oktatási intézmény műszaki átadását. A hátrelevő kisebb munkákat augusztus 31-ig befejezik. Az iskolában a tantermeken, az igazgatói és tanári szobán kívül épült tornaterem, napközi otthon tálalóval és étkezővel, berendeznek tanulószobákat, szertárakat, laboratóriumot és orvosi szobát is. A század eleje óta csaknem harminc évvel hosszabbodott hazánk lakosainak átlagos életkora Csökkent a szívbetegségek miatti elhalálozások száma A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánk egészségügyi helyzete évről évre javul , s ennek következtében szinte nyomon követhetően emelkedik a lakosság átlagos életkora. A századforduló éveiben a férfiak átlagosan 37, a nők 38 évet éltek, napjainkban viszont csaknem három évtizeddel többet: 65, illetve 69 évet. A statisztikusok azt is megállapították, hogy fél évszázad alatt alaposan megváltozott a súlyos, sokszor halált okozó betegségek „listája” is, így például a fertőző betegségek, amelyek évszázadokon át döntően befolyásolták az általános halandóság alakulását, ma már nincsenek jelentős hatással a halálozási statisztikákra, s a mind korszerűbb gyógyszerek alkalmazásának hatására lényegesen csökkent a heveny légzőszervi — tüdőgyulladás stb. —, valamint a heveny emésztőszervi (bélhurutos) megbetegedések által okozott halálozások száma is. Az egészségügyi statisztika adatai egyébként cáfolják azt a közhiedelmet, hogy a szívbetegségek egyre nagyobb számban okoznak halált. Az utóbbi években éppen ellenkező tendenciát tapasztalnak, ami főleg azzal magyarázható, hogy a jelenleg alkalmazott gyógyszerek igen jó hatásúak, sokszor évekkel, sőt, évtizedekkel meghosszabbítják a szívbetegek életét. Nem mutat hasonlóan kedvező képet a rosszindulatú daganatos megbetegedések statisztikája, az egészségügyi hatóságok irányításával azonban szervezett küzdelem folyik a betegségek számának csökkentésére. Hazánkban jelenleg több mint 400 rákszűrő állomás működik, s évenként csaknem félmillió szűrővizsgálatot végeznek az onkológiai gondozóintézetek és szakrendelések , mert a veszélyes betegség korai felismerése a megelőzés és a gyógyítás szempontjából döntő fontosságú. Ha szívesen csinálja — jól csinálja Lágymányoson megkezdődött a munka — Hétszáz csepeli önkéntes az első délutánon Teherautók, dömperek zakatolnak, szállítószalag nyújtózik, a felszálló por homályos ezüstszínűnek látszik a kora délutáni napsütésben. Finom felhőjén csákányok, lapátok, ásók acélja villan át. Lágymányoson megmozdult a föld, hétszáz ember keze nyomán, ötszázan a Csepeli Acélműből jöttek. A kerékpárgyárból jött Pngakovics Béláné, Goldmann Ágnes és Husztra Jenőné is. — Még hatszor kerül ránk a sor — felelik a kérdésre —, de eljövünk többször is, ha kell. — Hó-rukk! Hó-rukk! — hangzik közben, s a teherautóra egy fél boglyányi száraz fű, ahogy ők mondják „csekmet” repül fel, öten emelték. — Kevés a szerszám — mondják. — Nem számítottak ennyi emberre. Ezért nekünk csak felváltva lehet dolgozni. Most vizet hordunk egy darabig. Amerre csak ellátunk, a Petőfi-hídfőtől az összekötő hídig, serény munka folyik. Színes női ruhák és félmeztelen férfi vállak tarkállnak. Szerte táblák jelzik a brigádok számát. A kilences táblánál Endre Tivadar osztályvezető brigádja dolgozik. — Tőlünk — mondja — negyven emberre volt szükség és nyolcvanhatan jelentkeztek. Alig tudtuk őket lebeszélni. A szőke, alacsony Kozma György dömperével együtt jött. — Eljövünk mi máskor is, ahányszor csak kell — mondja. Aztán fellép a gépre, hogy induljon. — Jól dolgoznak, mintha csak teljesítményben csinálnák — mutat a kilencesek felé. — Tíz perc alatt rakták meg! Egy fél cigarettányi ideig Kurta Gyulával beszélgetünk. Csákányára támaszkodva ál. Most a lapátosok dolgoznak. — Az ember, ha szívesen csinálja, jól csinálja — mondja Kuna Gyula, mintegy válaszolva a dömperes Kozma György megjegyzésére. — Hé, csákányos! — kiáltja a brigád, s a csákány újra magasba lendül. K. D. Gáspár Sándor, az MSZMP budapesti pártbizottságának első titkára, üdvözli a dolgozókat Munkában (MTI foto — Mező felv.) Normál, nyúlánk és duci Megkezdik a finom készruha árusítását a gyermekruházati boltok A belkereskedelem és a könnyűipar a vásárlók kérésére felülvizsgálta a konfekció gyermekruhák méreteit. A Ruhaipari Tervező Vállalat szakemberei országos közvéleménykutatást és úgynevezett testalkat-felmérést végeztek, s megállapították, hogy napjainkban a gyerekek sokkal fejlettebbek, jobban tápláltak, mint régebben, így sokszor az üzletekben kapható gyermekkonfekció-ruha kicsi, vagy szűk arra a termetre, amire méretezve van. Ennek oka az is, hogy a kész fiú-, lányka- és bébiruhák átlagméreteit régebben állapították meg. Tíztizenöt évvel ezelőtt még a 14 —16 éves fiúgyermekeknek átlagosan 88 centiméter volt a mellbőségük. Ma már az ilyen termetre készülő ruhák kicsik, mert ebben a korban az átlagos mellbőség 96 és 104 centiméter között váltakozik. A kidolgozott új átlagméretek szerint ma már új, módosított méretben készülnek a különböző korosztályok részére gyártott konfekcióruhák. A gyermekruházati boltokban a normál méretű készruhákon kívül természetesen lehet kapni úgynevezett nyúlánk és duci, valamint feles és negyedes méretű konfekció-öltönyöket, és lányka-ruhákat is. A Belkereskedelmi Minisztérium intézkedett, hogy még ez év utolsó negyedévében megkezdjék a gyermekruházati boltok a gyermek finomkonfekció-ruhák árusítását is.