Esti Hírlap, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-24 / 199. szám

Szerdán kezdődik a második magyar matematikai kongresszus A második magyar matema­tikai kongresszust a Magyar Tudományos Akadémia és a Bolyai János Matematikai Tár­sulat közösen rendezi. A kong­resszusnak mintegy 400 ma­gyar és 200 külföldi résztve­vője lesz. Az európai országok matematikusain kívül ameri­kai, ázsiai és afrikai tudósok is érkeznek. A kongresszus szerdán, augusztus 24-én kezdődik és egy hétig tart. Másfélmillió perc története Munkásbecsület — A Sziklavári-brigád cselekedett — Az egyes ember és a gyár közös haszna Valaki telefonál a Klement Gottwald Villamossági Gyár­ból. — A munkások egymillió percet leadtak! Miért? Mit jelent az, hogy „egymillió percet leadtak”? — Nem is egymilliót, hanem egymillió 400 ezret — mondja Papp György, a gyár igazgató­ja. Néhány perc múlva a Kö­zépgépgyár vezérkarában va­gyok, s ezt hallom: — Nem is egymillió 400 ezer, hanem egymillió 500 ezer perc­ről van szó. Ez 110 ember egy­havi munkájával egyenlő. Vagy: egy dolgozó 12 évi mun­kájával. Csökkenteni az időt! Telefonálunk a versenyfele­lősnek, Major János üzemve­zető jegyzőkönyveket húz elő a fiókból, belép a szobába Bubla Gyula, a párttitkár, „szólj a műszaki osztály veze­tőjének is”, számok, szavak hangzanak­­, s lassan kitisz­tul a percek története. Látták már a Bobó diesel­­elektromos mozdonyt? Minden nagyobb pályaudvaron van már belőle. A fürge, korszerű jármű lelkét, a 600 lóerős haj­tómotort, s a fődinamót a Kö­zépgépgyárban készítik. Kez­detben egy, négy, hat, most már havonta harminc hagyja el a gyárat.­­ Csökkenteni kellene a normaidőt — mondta egy ta­vaszi napon Sziklavári, a No­vember 7. fúvósbrigád vezető­je. — Új fogásokkal, jobb mun­kaszervezéssel, a technológia korszerűsítésével sokkal hama­rabb elkészülnénk a munkánk­kal. Ezzel sokan egyet is értettek. De sokan nem. Azt mondták: nehogy eszetekbe jusson ilyes­mi! Úgyis leveszik! Minek előre ugrálni? Sziklaváriék nem ugráltak. Csendben, észrevétlenül csele­kedtek. Sem prémium, sem más nem bíztatta őket. Közelgett április 4-e. A gyárban munka­verseny kezdődött. Elterjedt a hír, hogy jó néhányan 30, 40, sőt, 50 százalékkal túlteljesí­tették a normaidőt. Köztük Sziklavári brigádja is. — Könnyű nektek — mond­ták erre más gyárbeliek. — mert laza a norma! — Eddig nem volt az?. Ta­valy ti is eszerint dolgoztatok, akkor miért nem volt laza? Saját érdekünkről van szó! Hogy csináltátok? Következett a második ne­gyedév. A vita tovább tartott. A végső szót Kreil Károly Április 4. brigádja mondta ki: egy hajtómotor elkészítési ide­jét 123 normaórával csökken­tették. Sziklaváriék havi 10 órát nyertek egy-egy művele­ten. Ekkor már két brigádban győzött az új kezdeményezés. Jöttek a marósok, aztán a törzsgárdisták. Felzárkóztak az élenjárókhoz, mert „mi már húsz éve itt vagyunk,­­ csak nem maradunk szégyenben?!” Aztán megszólaltak a nők is. A Zrínyi Ilona-brigád eredmé­nye: egy hónapban 24 ezer perccel hamarabb készül a for­górész tekercselése. Rövid idő alatt a Középgépgyár dolgozói­nak 60 százaléka bekapcsolódott a normaidő csökkentésének mozgalmába. Érdeklődött a trafó- a készülék- és a nagy­gépüzem: hogy csináltátok? Nem hittük, hogy sikerül. Mert a siker valóban nem mindennapi. Terjed az új Csak számokban: évi egymil­lió 500 ezer perccel csökkent egyes műveletek munkaideje. Ez évente egymillió forint ön­költségcsökkentéssel jár. Az üzem négy nappal járult hoz­zá az egész gyár nyereségrésze­sedéséhez. De mi van a számok mögött? A munka erkölcse. Erről így nyilatkoznak azok, akik részt vettek a perccsatában. — Az ember maga érzi, ha csökkenteni kell a norma ide­jét — mondja Zentai András a szerelőbrigádból. — Ez fel­fogás dolga. Szorgalmasabbak vagyunk, gyakorlottabbak, so­kat újítottunk. Meg a nyereség­részesedés sem éppen utolsó szempont: ez az igazság. Viktor György fúvós, a Szik­i-­vári-brigádból : — Miért rejtegessük szekré­nyeinkben a perceket, ha ab­ból sem nekünk, sem a gyár­nak nincs haszna? Major István, az üzem veze­tője: — A mozgalomban közelebb kerül egymáshoz a fizikai és a műszaki dolgozó. Közös mun­kánk gyümölcse, mert minden­ki segített a másikon. Bubla Gyula párttitkár: — Ha az ember szereti a munkáját, akkor igyekszik azt minél jobban elvégezni; ez tör­tént nálunk is. Egymillió 500 ezer perc! Egyedülálló kezdeményezés szülte. Egy munkás 12 évi mun­kája rejlik benne. A napokban levelet hozott a posta a Kö­zépgépgyárba. Feladója a Vil­lamos- és Kismotor Gépgyár volt, ahonnan ezt írták: „Dolgozóinkból alakult cso­port szeretné tanulmányozni munkasikereitek titkát Békés Attila Az újjászülető Vörösmarty téren A Vágó-négyszög — Műemlék-palota — Az elnyelt trafik Ha fúj a szél, nem kellemes a Vörösmarty cukrászda tera­szán ülni A Haas-palota bon­tásánál keletkező por ellepi a szemet, a feketekávét meg a tortát. A pesti ember mégis ott ül, nézi a tér, a város egyik legkedvesebb terének alakulá­sát. A bontással terebélyese­dett. Más képe van már innen a költő szobrának, amely vala­hogyan kisebb lett, hiszen nem ilyen arányokra mintázták. Másképp fest a Váci utca ele­je is. Több a fény, kevesebb az árnyék azzal, hogy az 1—3-as számú ház nincs többé. Az utolsó falrészt most szedi le a csákány. Nem is olyan régen Flóris cukrászda volt a neve. Roppant elegáns hely lévén, főként divathölgyek, előkelő­ségek találkozóhelyének számí­tott A Flóris falainak lebon­tásával tehát befejeződik a Haas-palota pályafutása. A régi, háromszázötven négy­szögölnyi telken, az egykori pesti német színház helyén állt a keskeny Haas-palota. Nem volt valami szép. A kez­det kezdetén azt írta róla valamelyik lapírnak: „Ország­­nok-világnak hirdeti az ízlés­telenségnek és vastagnyakú­­ságnak ezen nehéz ezrekbe ke­rült csodaszüleményét.” Bámészkodnak az emberek. Főként a gépjárművezetők. Már előre örvendeznek a jó parkolóhelynek, amit oda ter­veznek. Elsőnek talán egy Wartburg áll majd ott, ahol Beethoven művével megnyi­tották a hajdani teátrumot. ★ Szűk a Vörösmarty cukrász­da már. Lesnek egy-egy üres asztalra. De a „Zserbó” terjesz­kedik. Már kitúrta szomszéd­ságából az IBUSZ-t. Ennek he­lyiségeivel bővül majd a cuk­rászda. Járdáját már előre el­foglalta, a napellenző ponyvá­jára rákerül a Vörösmarty cukrászda cégjelzés. Mindenki mondja, hogy a toldalék-épít­kezés nem tart olyan sokáig, ameddig az EMKE, vagy a Royal Szálló rendbehozása. ★ Nézzünk csak körül jobban a téren , amennyire a most befutott prágai busz engedi. Utasai izgalommal, élvezettel kóstolgatják a finom fagylal­tot, meg a krémest. Hol ülünk tulajdonképpen. Természetesen a Zserbóban. Node közelebb­ről: a Vörösmarty tér, Do­rottya utca, Harmincad utca és a József tér által körülhatárolt területen, amelynek valamikor Schneiderviereck volt a gúny­neve. Hombár állt itt, s a har­­mincadhivatal működött ben­ne. Adó fejében itt vonták le minden dunai hajón behozott vagy kivitt áru harmincad­­részét. Százegy évvel ezelőtt bontották le. A területet né­gyen szerezték meg. Egy em­­bervágó (orvos), egy kupon­vágó (bankár), egy bőrvágó (tí­már) és egy szövetvágó (szabó). Innen a Vágónégyszög név, azaz Schneiderviereck. A szá­zadforduló táján Gerbeaud, a cukrász vette meg sorra mind­egyiktől a telekrészt. Innen, a teraszról jól látni a Váci ut­cának azt a sarkát, ahol min­den délelőtt rendes vizitjét tartotta Fényes Adolf, a tragi­kum sorsú nagy festőművész, a Balfelől, sárgára festett mű­emlékpalotában, van a leg­­újabbkori Történeti Múzeum, a Harmincad utca sarkán. A földszinten nemrég nyílt meg a Múzeumok Országos Pro­paganda Irodája. Sok kirakata van. Hát nincs senki, aki va­lami szépet tudna ezekben a kirakatokban elhelyezni. Ásí­­tóan üresek, a város egyik leg­forgalmasabb helyén. Az IBUSZ-irodában ki-be­járnak az utasjelöltek. Ele­gáns, szép üzlet ez, a szomszé­dos könyvesbolttal együtt. Van ám e téren néhány kopott bol­tocska is, mosatlan ablaküveg­gel, ütött-kopott cégtáblával. Miért nem lehet ezeket rend­­behozni? A Vörösmarty Áru­ház pompás árukkal zsúfolt kirakatai mellett is akad egy satnya, befoltozásra váró rész. Ez sem méltó a térhez. Annál üdébb színfoltok a repülőtár­saságok irodái, meg a magyar légi közlekedés üzlete. A szom­szédos bontás, sajnos, rányom­ja ez utóbbira a bélyegét, ne­héz tisztán tartani. A terjesz­kedési láz elkapta az Aero eszpresszót is, amely a kora tavasszal lenyelte a sok év­tizedes sarki trafikot. Szépek a virágok, a kis újon­nan létesített pavilonok. Vö­rösmarty Mihály mintha elé­gedetten nézné a sürgés-for­gást, s a Vigadó felé tekintve a palota rendbehozását várná. Sor kerül arra is! Kristóf Károly (Bozsán felvételei) A Haas-palota bontását ma befejezték: az utolsó törmelé­keket szállítják el a teherautók. A Vörösmarty tér tehát „megnagyobbodott”, előbukkant a Vigadó épülete, amelynek tatarozásához, s az úgynevezett déli szárnynak bontásához — ez kötötte össze a a palotát a Vigadóval — már hozzá­láttak. Megkezdték a Bem téri új általános iskola műszaki átadását A II. kerületi, Bem József téri épület egyik szárnyát több mint négymillió forintos költ­séggel iskolává alakították át. A 12 tantermes, korszerű álta­lános iskola szeptember 1-én nyitja meg kapuit. Az építők ma délelőtt kezdték meg az új oktatási intézmény műszaki át­adását. A hátrelevő kisebb munkákat augusztus 31-ig be­fejezik. Az iskolában a tanter­meken, az igazgatói és tanári szobán kívül épült tornaterem, napközi otthon tálalóval és ét­kezővel, berendeznek tanuló­szobákat, szertárakat, labora­tóriumot és orvosi szobát is. A század eleje óta csaknem harminc évvel hosszabbodott hazánk lakosainak átlagos életkora Csökkent a szívbetegségek miatti elhalálozások száma A Központi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint hazánk egészségügyi helyzete évről év­re javul , s ennek következ­tében szinte nyomon követhe­tően emelkedik a lakosság át­lagos életkora. A századfordu­ló éveiben a férfiak átlagosan 37, a nők 38 évet éltek, napja­inkban viszont csaknem há­rom évtizeddel többet: 65, il­letve 69 évet. A statisztikusok azt is meg­állapították, hogy fél évszázad alatt alaposan megváltozott a súlyos, sokszor halált okozó betegségek „listája” is, így pél­dául a fertőző betegségek, amelyek évszázadokon át dön­tően befolyásolták az általános halandóság alakulását, ma már nincsenek jelentős hatással a halálozási statisztikákra, s a mind korszerűbb gyógyszerek alkalmazásának hatására lé­nyegesen csökkent a heveny légzőszervi — tüdőgyulladás stb. —, valamint a heveny emésztőszervi (bélhurutos) megbetegedések által okozott halálozások száma is. Az egészségügyi statisztika adatai egyébként cáfolják azt a közhiedelmet, hogy a szívbe­tegségek egyre nagyobb szám­ban okoznak halált. Az utóbbi években éppen ellenkező ten­denciát tapasztalnak, ami főleg azzal magyarázható, hogy a je­lenleg alkalmazott gyógysze­rek igen jó hatásúak, sokszor évekkel, sőt, évtizedekkel meghosszabbítják a szívbete­gek életét. Nem mutat hasonlóan ked­vező képet a rosszindulatú da­ganatos megbetegedések sta­tisztikája, az egészségügyi ha­tóságok irányításával azonban szervezett küzdelem folyik a betegségek számának csökken­tésére. Hazánkban jelenleg több mint 400 rákszűrő állo­más működik, s évenként csaknem félmillió szűrővizsgá­latot végeznek az onkológiai gondozóintézetek és szakren­delések , mert a veszélyes betegség korai felismerése a megelőzés és a gyógyítás szem­pontjából döntő fontosságú. Ha szívesen csinálja — jól csinálja Lágymányoson megkezdődött a munka — Hétszáz csepeli önkéntes az első délutánon Teherautók, dömperek zaka­tolnak, szállítószalag nyújtó­zik, a felszálló por homályos ezüstszínűnek látszik a kora délutáni napsütésben. Finom felhőjén csákányok, lapátok, ásók acélja villan át. Lágymá­nyoson megmozdult a föld, hétszáz ember keze nyomán, ötszázan a Csepeli Acélműből jöttek. A kerékpárgyárból jött Pngakovics Béláné, Goldmann Ágnes és Husztra Jenőné is. — Még hatszor kerül ránk a sor — felelik a kérdésre —, de eljövünk többször is, ha kell. — Hó-rukk! Hó-rukk! — hangzik közben, s a teherautó­ra egy fél boglyányi száraz fű, ahogy ők mondják „csekmet” repül fel, öten emelték. — Kevés a szerszám — mondják. — Nem számítottak ennyi emberre. Ezért nekünk csak felváltva lehet dolgozni. Most vizet hordunk egy dara­big. Amerre csak ellátunk, a Pe­­tőfi-hídfőtől az összekötő hídig, serény munka folyik. Színes női ruhák és félmeztelen férfi­ vállak tarkállnak. Szerte táblák jelzik a brigá­­dok számát. A kilences táblá­nál Endre Tivadar osztályve­­zető brigádja dolgozik. — Tőlünk — mondja — negyven emberre volt szükség és nyolcvanhatan jelentkeztek. Alig tudtuk őket lebeszélni. A szőke, alacsony Kozma György dömperével együtt jött. — Eljövünk mi máskor is, ahányszor csak kell — mondja. Aztán fellép a gépre, hogy in­duljon. — Jól dolgoznak, mint­ha csak teljesítményben csinál­nák — mutat a kilencesek felé. — Tíz perc alatt rakták meg! Egy fél cigarettányi ideig Kurta Gyulával beszélgetünk. Csákányára támaszkodva ál. Most a lapátosok dolgoznak. — Az ember, ha szívesen csinálja, jól csinálja — mond­ja Kuna Gyula, mintegy vála­szolva a dömperes Kozma György megjegyzésére. — Hé, csákányos! — kiáltja a brigád, s a csákány újra ma­gasba lendül. K. D. Gáspár Sándor, az MSZMP budapesti pártbizottságának első titkára, üdvözli a dolgozókat Munkában (MTI foto — Mező felv.) Normál, nyúlánk és duci Megkezdik a finom készruha árusítását a gyermekruházati boltok A belkereskedelem és a könnyűipar a vásárlók kérésé­re felülvizsgálta a konfekció gyermekruhák méreteit. A Ru­haipari Tervező Vállalat szak­emberei országos közvéle­ménykutatást és úgynevezett testalkat-felmérést végeztek, s megállapították, hogy napja­inkban a gyerekek sokkal fej­lettebbek, jobban tápláltak, mint régebben, így sokszor az üzletekben kapható gyermek­konfekció-ruha kicsi, vagy szűk arra a termetre, amire méretezve van. Ennek oka az is, hogy a kész fiú-, lányka- és bébiruhák átlagméreteit ré­gebben állapították meg. Tíz­tizenöt évvel ezelőtt még a 14 —16 éves fiúgyermekeknek át­lagosan 88 centiméter volt a mellbőségük. Ma már az ilyen termetre készülő ruhák kicsik, mert ebben a korban az átla­gos mellbőség 96 és 104 centi­méter között váltakozik. A ki­dolgozott új átlagméretek sze­rint ma már új, módosított méretben készülnek a külön­böző korosztályok részére gyártott konfekcióruhák. A gyermekruházati boltok­ban a normál méretű készru­hákon kívül természetesen le­het kapni úgynevezett nyú­lánk és duci, valamint feles és negyedes méretű konfekció-öl­tönyöket, és lányka-ruhákat is. A Belkereskedelmi Miniszté­rium intézkedett, hogy még ez év utolsó negyedévében meg­kezdjék a gyermekruházati boltok a gyermek finomkon­­fekció-ruhák árusítását is.

Next